Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Jogi és számviteli szakértők felszámolási ügyekben
Az első 30 nap felszámolás után: mit kell átadnia az ügyvezetőnek?
2026. 05. 17.
Rövid válasz: mit kell átadnia az ügyvezetőnek az első 30 napban?
A felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül az ügyvezetőnek el kell készítenie és át kell adnia a felszámolónak többek között a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a zárómérleget, az adóbevallást, az iratjegyzéket, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint. Ugyanezen időszakban tájékoztatnia kell a felszámolót a fennálló szerződésekről, folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról is. A záróleltár a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét támasztja alá, és a mérlegfordulónapon meglévő eszközöket és forrásokat tartalmazza mennyiségben és értékben.
Miért kritikus az első 30 nap?
A felszámolás elrendelése után sok ügyvezető úgy érzi, hogy a feladatai megszűntek.
Ez azonban tévedés.
A cég vagyona felett már nem az ügyvezető dönt úgy, mint korábban, de az iratátadási, tájékoztatási, számviteli és együttműködési kötelezettségei továbbra is nagyon fontosak. A felszámoló csak akkor tudja pontosan feltárni a cég vagyonát, tartozásait, követeléseit és folyamatban lévő ügyeit, ha az ügyvezető rendezetten és bizonyíthatóan átadja a szükséges dokumentumokat.
A fő üzenet:
A felszámolás elrendelése után az ügyvezetőnek nem szűnnek meg a feladatai. A legfontosabb iratok, könyvelési dokumentumok és nyilatkozatok rendezett átadása csökkentheti a későbbi viták és felelősségi kockázatok esélyét.
1. Először tisztázni kell: mikortól számít a 30 nap?
Az első 30 nap nem attól kezdődik, amikor az ügyvezető először hallott a felszámolásról.
Nem attól kezdődik, amikor a könyvelő szólt.
Nem attól, amikor a felszámoló először e-mailt írt.
Nem attól, amikor a hitelező telefonált.
A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől a dátumtól kell számítani az ügyvezető 30 napos iratátadási és számviteli határidejét.
Mit kell azonnal megkeresni?
felszámolást elrendelő jogerős végzés
közzététel dátuma
kijelölt felszámoló neve
felszámolóbiztos adatai
felszámoló első megkeresése
cégkapus értesítések
könyvelőnél lévő iratanyag állapota
Tipikus hiba
Az ügyvezető rossz naptól számolja a 30 napot, és azt hiszi, még van ideje.
Felszámolásban ez veszélyes. A határidőt pontosan, dokumentáltan kell számolni.
2. Záróleltár: az első nagy számviteli alapdokumentum
A záróleltár a felszámolás első 30 napjának egyik legfontosabb dokumentuma.
A záróleltár célja, hogy bemutassa a cég vagyoni helyzetét a megfelelő fordulónapon. A számviteli szabály szerint a záróleltár a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét támasztja alá, és tartalmazza a gazdálkodó szervezet meglévő befektetett eszközeit, forgóeszközeit és azok forrásait mennyiségben és értékben.
Mit tartalmazhat a záróleltár?
bankszámlapénz
pénztár
vevőkövetelések
készlet
árukészlet
alapanyag
gépek
berendezések
járművek
ingatlanok
informatikai eszközök
immateriális javak
szoftverek
licencek
domainnevek
szállítói tartozások
NAV-tartozások
tagi kölcsön
kapcsolt vállalkozási egyenlegek
egyéb követelések és kötelezettségek
Mire kell különösen figyelni?
Nem elég a könyvelési listát automatikusan átadni. Ellenőrizni kell, hogy a könyvelésben szereplő vagyon ténylegesen megvan-e.
Külön figyelmet igényel:
készlet
pénztár
járművek
gépek
tárgyi eszközök
be nem hajtott vevőkövetelések
kapcsolt vállalkozással szembeni követelések
tagi kölcsön
könyvelésben szereplő, de fizikailag nem fellelhető eszközök
Tipikus hiba
A záróleltár csak könyvelési exportként készül el, tényleges vagyonellenőrzés nélkül.
Ez később problémát okozhat, ha a felszámoló olyan eszközt keres, amely szerepel a nyilvántartásban, de ténylegesen nincs meg.
3. Tevékenységet lezáró mérleg: a cég lezárt működési képe
A tevékenységet lezáró mérleg azt mutatja meg, hogy a cég milyen vagyoni és pénzügyi helyzetben volt a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal.
Ez nem egy sima belső kimutatás. Ez a felszámolás megindulásához kapcsolódó számviteli dokumentáció egyik alapja.
Miért fontos?
Mert ebből látható:
milyen eszközök voltak a cégben
milyen tartozások álltak fenn
milyen követelések voltak
volt-e eredmény
volt-e pénztár
volt-e tagi kölcsön
volt-e jelentős kapcsolt vállalkozási tétel
milyen pénzügyi állapotban zárult a felszámolás előtti időszak
Mit kell hozzá előkészíteni?
főkönyvi kivonat
záróleltár
vevő analitika
szállító analitika
banki egyeztetés
pénztáregyeztetés
tárgyi eszköz lista
készletlista
NAV-folyószámla
adófolyószámla egyeztetés
tagi kölcsön kimutatás
kapcsolt vállalkozási tételek
elhatárolások és korrekciók
hiányzó bizonylatok listája
Tipikus hiba
A mérleg elkészül, de nincs mögötte egyeztetett vevő-szállító analitika, pénztárkimutatás vagy tagi kölcsön dokumentáció.
Felszámolásban ezek az eltérések gyorsan kockázati ponttá válhatnak.
4. Zárómérleg és adóbevallások: nem maradhatnak későbbre
Az ügyvezetőnek a 30 napos határidőn belül a záróleltár és tevékenységet lezáró mérleg mellett zárómérleget és adóbevallást is át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak.
Milyen adózási dokumentumokra lehet szükség?
záró adóbevallás
áfabevallások
járulékbevallások
társaságiadó-bevallás
helyi iparűzési adó bevallás
cégautóadó bevallás, ha releváns
rehabilitációs hozzájárulás, ha releváns
önellenőrzések
NAV-folyószámla
pótlék- és bírságtételek
végrehajtási vagy fizetési könnyítési iratok
Miért fontos?
Mert felszámoláskor nemcsak a szállítói tartozások számítanak. A NAV-tartozás, járuléktartozás, pótlék, bírság, elmaradt bevallás és hibás adófolyószámla is befolyásolja a cég valós helyzetét.
Tipikus hiba
Az ügyvezető csak az iratdobozokra és szerződésekre figyel, de az adóbevallási és NAV-egyeztetési oldalt nem ellenőrzi.
Ez később hiányos adatszolgáltatást, hitelezői eltérést vagy felszámolói pótlási kérést okozhat.
5. Iratjegyzék: az átadás bizonyítéka
Az első 30 nap egyik legfontosabb gyakorlati eleme az iratjegyzék.
Az iratjegyzék nem formaság. Ez bizonyítja, hogy az ügyvezető mit adott át, mikor, milyen formában, és mi hiányzott.
Mit tartalmazzon az iratjegyzék?
átadás dátuma
átadó neve
átvevő neve
felszámoló vagy felszámolóbiztos neve
iratcsoport megnevezése
érintett időszak
darabszám vagy fájllista
papíralapú vagy elektronikus forma
adathordozó megjelölése
elektronikus hozzáférések listája
hiányzó iratok felsorolása
hiány oka
pótlás várható időpontja
megjegyzések
átvételi igazolás
Fő iratcsoportok
társasági iratok
alapító okirat vagy társasági szerződés
taggyűlési vagy alapítói határozatok
könyvelési iratok
számlák
szerződések
bankkivonatok
pénztárbizonylatok
NAV-iratok
munkavállalói iratok
béranyagok
tárgyi eszköz dokumentumok
készletnyilvántartás
peres iratok
végrehajtási iratok
hatósági ügyek iratai
elektronikus rendszerek hozzáférési adatai
Tipikus hiba
Az ügyvezető átad egy nagy mennyiségű iratanyagot, de nem készít tételes jegyzéket.
Később vita lehet abból, hogy pontosan mi került átadásra, mi hiányzott, és az ügyvezető időben jelezte-e a hiányokat.
6. Irattári anyag: nem csak a könyvelés számít
A felszámoló nemcsak a főkönyvet és a mérlegeket kérheti.
A teljes irattári anyag fontos lehet, mert a cég múltbeli működését sokszor nem egyetlen dokumentum, hanem iratcsoportok együttese mutatja meg.
Átadandó irattári anyag lehet:
társasági dokumentumok
cégiratok
alapítói vagy taggyűlési határozatok
könyvelési bizonylatok
számlák
szerződések
teljesítési igazolások
szállítólevelek
banki dokumentumok
pénztárbizonylatok
adóhatósági iratok
önkormányzati adóiratok
munkaszerződések
bérszámfejtési dokumentumok
peres és ügyvédi levelezés
végrehajtási iratok
hatósági engedélyek
támogatási dokumentumok
biztosítási iratok
lízing- és hitelszerződések
Miért fontos?
Mert egy későbbi kérdésnél nem mindig a mérleg ad választ.
Például egy vitatott számla esetén szükség lehet:
szerződésre
teljesítési igazolásra
levelezésre
reklamációra
fizetési felszólításra
részfizetési bizonylatra
Tipikus hiba
Az ügyvezető csak a könyvelési exportokat adja át, de nem adja át a szerződéseket, levelezéseket, peres iratokat vagy teljesítési dokumentumokat.
Ez a felszámoló munkáját nehezítheti, és az ügyvezető együttműködését is hiányosnak mutathatja.
7. Vagyon leltár szerinti átadása
Az első 30 napban nemcsak iratokat kell átadni, hanem a cég vagyonát is leltár szerint.
Ez különösen fontos, mert a felszámoló feladata a vagyon feltárása, megőrzése, követelések behajtása és a vagyon értékesítése a hitelezők kielégítése érdekében. A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése úgy, hogy a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
A vagyonleltárban szerepeljen:
bankszámlapénz
készpénz
vevőkövetelések
készlet
áruk
alapanyagok
gépek
berendezések
járművek
ingatlanok
informatikai eszközök
szoftverek
licencek
domainnevek
védjegyek
peres követelések
kapcsolt vállalkozással szembeni követelések
biztosítékok
lízingelt vagy zálogjoggal terhelt eszközök
Minden vagyontárgynál célszerű rögzíteni:
megnevezés
leltári szám
könyv szerinti érték
becsült piaci érték
tényleges helyszín
használó személy vagy cég
állapot
fénykép, ha indokolt
van-e rajta zálogjog
van-e lízing vagy bérlet
kapcsolódó szerződés
átadás módja
Tipikus hiba
A könyvelésben szerepel egy autó, gép, készlet vagy informatikai eszköz, de senki nem tudja pontosan, hol van.
Felszámolás alatt az ilyen eltérés azonnal magyarázatot igényel.
8. Szerződések átadása: a felszámoló ezekből látja a cég jogviszonyait
Az ügyvezetőnek tájékoztatnia kell a felszámolót a fennálló szerződésekről is. Ez azért fontos, mert a szerződésekből derül ki, milyen jogai, kötelezettségei, követelései és kockázatai vannak még a cégnek.
Átadandó szerződések lehetnek:
vevői szerződések
szállítói szerződések
bérleti szerződések
lízingszerződések
hitelszerződések
kölcsönszerződések
tagi kölcsön szerződések
munkaszerződések
megbízási szerződések
alvállalkozói szerződések
szolgáltatási szerződések
biztosítási szerződések
informatikai és szoftverszerződések
domain- és licencszerződések
kapcsolt vállalkozási szerződések
A szerződéslista tartalmazza:
szerződő fél neve
szerződés tárgya
szerződés dátuma
határozott vagy határozatlan időtartam
fizetési feltételek
fennálló tartozás vagy követelés
vitatott pont
biztosíték
felmondási feltétel
kapcsolódó számlák
folyamatban lévő teljesítés
Tipikus hiba
Az ügyvezető csak azokat a szerződéseket adja át, amelyekre emlékszik.
A helyes megoldás az, hogy a könyvelés, bankszámla, számlázóprogram, e-mailes levelezés és irattár alapján tételes szerződéslista készül.
9. Folyamatban lévő ügyek és eljárások
Az ügyvezetőnek tájékoztatnia kell a felszámolót a folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról is. Ez különösen fontos, mert ezek hatással lehetnek a cég vagyonára, tartozásaira, követeléseire és későbbi lezárására.
Ide tartozhatnak:
peres ügyek
fizetési meghagyások
végrehajtási ügyek
NAV-eljárások
önkormányzati adóügyek
munkaügyi viták
vevői reklamációk
szállítói viták
garanciális ügyek
biztosítási ügyek
támogatási elszámolások
hatósági ellenőrzések
rendőrségi vagy büntetőeljárási érintettség
környezetvédelmi vagy hulladékgazdálkodási ügyek
A folyamatban lévő ügyek listája tartalmazza:
ügy megnevezése
érintett fél
ügyszám
eljáró bíróság vagy hatóság
követelés összege
ügy állása
következő határidő
jogi képviselő neve
kapcsolódó iratok helye
várható kockázat
Tipikus hiba
Az ügyvezető nem jelzi a folyamatban lévő pereket vagy végrehajtási ügyeket, mert úgy gondolja, „arról a bíróság úgyis tud”.
A felszámolónak külön is tudnia kell ezekről, mert ezek a cég vagyonát és hitelezői helyzetét befolyásolhatják.
10. Könyvelési iratok: mit érdemes külön összegyűjteni?
A felszámoló számára a könyvelés az egyik legfontosabb információforrás.
Különösen fontos könyvelési dokumentumok:
főkönyvi kivonat
főkönyvi kartonok
vevő analitika
szállító analitika
NAV-folyószámla
banki kartonok
bankszámlakivonatok
pénztárjelentés
pénztárbizonylatok
tárgyi eszköz kartonok
készletnyilvántartás
bérkartonok
járulékbevallások
adóbevallások
beszámolók
tagi kölcsön kimutatás
kapcsolt vállalkozási elszámolások
elhatárolások
önellenőrzések
hiányzó bizonylatok listája
Külön figyelmet igényel:
pénztárhiány
tagi kölcsön
kapcsolt vállalkozási ügyletek
nagy összegű készpénzfelvételek
vitatott szállítói számlák
be nem hajtott vevőkövetelések
elmaradt bevallások
NAV-végrehajtás
hiányzó számlák
Tipikus hiba
Az ügyvezető nem egyezteti a könyvelővel, hogy mely iratok vannak meg ténylegesen, és melyek hiányoznak.
A hiányzó iratokat nem elhallgatni kell, hanem listázni és dokumentáltan jelezni.
11. Munkavállalói dokumentumok
Ha a cégnek voltak vagy vannak munkavállalói, a munkaügyi és béranyag különösen fontos.
Átadandó dokumentumok lehetnek:
munkaszerződések
munkaköri leírások
bérkartonok
jelenléti ívek
szabadságnyilvántartás
járulékbevallások
bérfizetési bizonylatok
letiltások
kilépő dokumentumok
munkavállalói követelések listája
bérhátralék kimutatás
végkielégítés vagy felmondási idő adatai
munkaügyi peres vagy vitás ügyek
Miért fontos?
Mert a munkavállalói igények, bérhátralékok, járulékok és munkaviszonyhoz kapcsolódó dokumentumok a felszámolási eljárásban kiemelt figyelmet kaphatnak.
Tipikus hiba
Az ügyvezető csak a könyvelési iratokat adja át, de a munkaügyi dokumentumok hiányosak maradnak.
12. Elektronikus hozzáférések és digitális iratok
Ma már sok fontos cégirat nem papíron van.
Ezért az első 30 napban az elektronikus rendszereket is rendezni kell.
Ide tartozhat:
cégkapu hozzáférés
ügyfélkapus kapcsolattartási adatok
könyvelőprogram
számlázóprogram
online számla rendszer
banki exportok
e-mail fiókok
felhőalapú tárhelyek
webáruház admin
domain- és tárhelykezelés
CRM-rendszer
bérszámfejtő rendszer
szerződésnyilvántartó
elektronikus archiválás
Mit célszerű átadni?
rendszer neve
elérési hely
hozzáférési jogosultság típusa
adminisztrátor neve
mentések helye
exportált dokumentumok listája
adatvédelmi érintettség
jelszavak biztonságos átadási módja
Tipikus hiba
Az ügyvezető átadja a papírokat, de nem adja át az elektronikus számlázó, e-mail, banki export vagy webáruház adatokat.
Ez hiányos képet adhat a cég működéséről.
13. Hiányzó iratok kezelése
Sok cég nem tökéletes iratanyaggal érkezik a felszámolásba.
Ez önmagában gyakori helyzet.
A probléma akkor súlyosbodik, ha az ügyvezető nem jelzi pontosan, mi hiányzik.
Hiányzó irat esetén írja le:
melyik irat hiányzik
milyen időszakot érint
milyen ügylethez kapcsolódik
miért nem áll rendelkezésre
hol lehet fellelhető
ki tud segíteni a pótlásban
milyen alternatív dokumentum igazolja az ügyletet
mikorra várható pótlás
Példa
„A 2024. évi XY Kft.-vel kötött szerződés eredeti példánya jelenleg nem áll rendelkezésre. A kapcsolódó számlák, banki bizonylatok és teljesítési e-mailek átadásra kerülnek. Az eredeti szerződés felkutatását megkezdtük, a korábbi kapcsolattartót megkerestük.”
Tipikus hiba
Az ügyvezető nem szól a hiányzó iratokról, mert attól tart, hogy ez rosszul néz ki.
A hallgatás sokkal rosszabbul nézhet ki, mint egy időben, pontosan és dokumentáltan jelzett hiány.
14. Hogyan történjen az átadás?
Az átadásnak bizonyíthatónak kell lennie.
Javasolt átadási forma
tételes iratjegyzék
dokumentumcsoportok szerinti bontás
dátummal ellátott átadási jegyzőkönyv
elektronikus fájllista
mappaszerkezet
hiányzó iratok listája
pótlási terv
átvételi visszaigazolás
saját példány megőrzése
Elektronikus átadásnál figyeljen erre:
fájlnevek legyenek beszédesek
legyen dátumozott mappaszerkezet
legyen külön lista a fájlokról
legyen nyoma az elküldésnek
legyen visszaigazolás az átvételről
nagy fájloknál legyen letöltési igazolás vagy átadási jegyzőkönyv
Papíralapú átadásnál figyeljen erre:
dobozok számozása
iratcsoportok jelölése
időszak megjelölése
átadási jegyzőkönyv
átvételi aláírás
hiányzó iratok külön jelzése
15. Mit ne tegyen az ügyvezető az első 30 napban?
Ne várjon a felszámoló ismételt felszólításáig.
Ne hárítson mindent a könyvelőre.
Ne adjon át iratokat jegyzék nélkül.
Ne mondja azt, hogy „minden átadásra került”, ha nincs bizonyíték.
Ne hallgassa el a hiányzó iratokat.
Ne mozgasson céges vagyont önállóan.
Ne fizessen ki kiválasztott hitelezőt.
Ne rendezzen tagi kölcsönt szakértői kontroll nélkül.
Ne próbálja utólag magyarázat nélkül rendezni a pénztárt.
Ne felejtse el a szerződéseket és folyamatban lévő ügyeket.
Ne kezelje úgy a felszámolást, mintha már semmi dolga nem lenne.
16. Első 30 napos ellenőrzőlista ügyvezetőknek
1. Megvan a felszámolás kezdő időpontja?
2. Kiszámolta a 30 napos határidőt?
3. Felvette a kapcsolatot a felszámolóval?
4. Bevonta a könyvelőt?
5. Bevonta a bérszámfejtőt, ha van munkavállaló?
6. Készül a záróleltár?
7. Készül a tevékenységet lezáró mérleg?
8. Készül a zárómérleg?
9. Készülnek az adóbevallások?
10. Van friss főkönyvi kivonat?
11. Van vevő-szállító analitika?
12. Van NAV-folyószámla?
13. Van pénztárkimutatás?
14. Tisztázott a pénztár tényleges állapota?
15. Van tagi kölcsön kimutatás?
16. Van tárgyi eszköz lista?
17. Van készletlista?
18. Van vagyonleltár?
19. Van szerződéslista?
20. Van folyamatban lévő ügyek listája?
21. Van peres és végrehajtási ügyek listája?
22. Vannak munkavállalói dokumentumok?
23. Van iratjegyzék?
24. Listázta a hiányzó iratokat?
25. Dokumentált minden átadást?
Gyakori kérdések
Mit kell átadnia az ügyvezetőnek az első 30 napban felszámolás után?
Az ügyvezetőnek át kell adnia a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a zárómérleget, az adóbevallást, az iratjegyzéket, az irattári anyagot, a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatnia kell a felszámolót a szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről.
Mikortól számít a 30 napos határidő?
A 30 napos határidő a felszámolás kezdő időpontjától számít. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.
Mi az a záróleltár felszámoláskor?
A záróleltár a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét támasztja alá, és a mérlegfordulónapon meglévő eszközöket és forrásokat tartalmazza mennyiségben és értékben.
Elég, ha a könyvelő küldi el az iratokat?
Nem. A könyvelő segíthet az iratok és számviteli dokumentumok elkészítésében, de az ügyvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az átadás teljes, határidőben történő és dokumentált legyen.
Miért fontos az iratjegyzék?
Az iratjegyzék bizonyítja, hogy az ügyvezető mit adott át a felszámolónak, mikor, milyen formában, és milyen hiányokat jelzett. Enélkül később vita lehet abból, hogy az iratátadás teljes volt-e.
Mit kell tenni, ha hiányzik egy irat?
A hiányzó iratot írásban jelezni kell: meg kell nevezni, milyen dokumentum hiányzik, milyen időszakot érint, miért nem áll rendelkezésre, hogyan pótolható, és milyen alternatív dokumentum igazolja az ügyletet.
Összegzés
A felszámolás első 30 napja az ügyvezető számára nem passzív időszak.
Ilyenkor kell rendezni és átadni azokat az iratokat, amelyek alapján a felszámoló át tudja látni a cég működését, vagyonát, tartozásait, követeléseit, szerződéseit és folyamatban lévő ügyeit.
A legfontosabb átadandó elemek:
záróleltár
tevékenységet lezáró mérleg
zárómérleg
adóbevallások
iratjegyzék
irattári anyag
vagyonleltár
könyvelési iratok
szerződések
folyamatban lévő ügyek listája
peres és végrehajtási iratok
munkavállalói dokumentumok
elektronikus hozzáférések
hiányzó iratok listája
Az ügyvezető számára a legfontosabb felismerés:
A felszámolás elrendelése után nem az a kérdés, hogy van-e még feladata, hanem az, hogy határidőben, rendezetten és bizonyíthatóan teljesíti-e azokat.
CTA blokk
Felszámolás után az első 30 napban van? Ne hagyja bizonytalanul az iratátadást.
Ha már elrendelték a felszámolást, gyorsan tisztázni kell, pontosan mit kell átadni, milyen határidővel, milyen formában, és hogyan lehet bizonyítani a teljesítést.
Segítünk gyorsan átlátni:
mikor jár le a 30 napos határidő
milyen iratokat kell átadni
hogyan készüljön az iratjegyzék
milyen könyvelési dokumentumok hiányoznak
elkészíthető-e a záróleltár
mire kell figyelni a tevékenységet lezáró mérlegnél
milyen szerződéseket és folyamatban lévő ügyeket kell listázni
van-e pénztár-, tagi kölcsön- vagy kapcsolt ügyleti kockázat
Ne a határidő után derüljön ki, hogy hiányzik a vagyonleltár, a főkönyv, a szerződéslista vagy az iratátadási jegyzék.
Küldje el nekünk a felszámolást elrendelő végzést, a felszámoló megkeresését, a könyvelési adatokat vagy az iratlistát, és kérjen gyors első 30 napos iratátadási áttekintést.
A rendezett iratátadás nem adminisztráció. Az ügyvezető egyik legfontosabb kockázatcsökkentő lépése.
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére!
Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Egyezségi ajánlatot kapott hitelezőként? Ne az ígéretet értékelje, hanem azt, hogy az ajánlat valóban jobb, gyorsabb és biztosabb megtérülést ad-e, mint a felszámolás folytatása.
A felszámolási egyezség csak akkor valódi kiút, ha pénz, átlátható adatok és a hitelezők számára is jobb ajánlat áll mögötte. Ha ezek hiányoznak, az egyezség többnyire nem megoldás, csak drága időhúzás.
Felszámolási egyezségnél már nem elég a „fizetni fogunk” ígéret: a hitelezők számokat, forrást, ütemezést és biztosítékot akarnak látni. Az egyezség csak akkor lehet meggyőző, ha világosan bizonyítja, hogy a hitelezők jobban járnak vele, mint a felszámolás folytatásával.
Felszámolás alatt sem feltétlenül zárul be minden ajtó: egyezség még köthető, de csak szűk időablakban, komoly előkészítéssel és hitelezői támogatással. Az ügyvezető számára a legnagyobb kockázat nem mindig a felszámolás ténye, hanem az, ha túl későn kezd lépni.
Felszámolás alatt sem feltétlenül dőlt el a cég sorsa: jól előkészített egyezséggel még megmenthető a vállalkozás. Ehhez azonban nem remény, hanem gyorsan felmutatható pénzügyi terv, fedezet és a hitelezők számára is jobb ajánlat kell.
A felszámoló egyszerűsített felszámolást kezdeményezne? Ez még nem a vég: az ügyvezető gyors, írásban is bizonyítható lépései most még csökkenthetik a felelősségi kockázatot és feltárhatják a rejtett vagyont, követeléseket.
A hiányos könyvelés felszámoláskor nem puszta adminisztrációs hiba: ha a felszámoló emiatt nem tudja feltárni a cég valós vagyoni helyzetét, az eljárás akár egyszerűsített felszámolásba fordulhat. Ez az ügyvezetőnek is komoly kockázat, mert később azt is bizonyítania kell, mit tett a hiányok pótlásáért.
Attól, hogy egy cégben már nincs vagyon, a felszámolás még messze nem tét nélküli: ilyenkor kezdődik igazán a vizsgálat, hová lett a vagyon, megvannak-e az iratok, és mit tud bizonyítani az ügyvezető. Az egyszerűsített felszámolás ezért könnyen személyes kockázattá válhat.
Az egyszerűsített felszámolás nem megkönnyebbülés, hanem vészjelzés az ügyvezetőnek: a hiányos iratok, rendezetlen könyvelés és elmulasztott válaszok személyes kockázattá válhatnak. Ilyenkor a gyors, írásban is bizonyítható együttműködés döntő lehet.
Az „egyszerűsített felszámolás” neve félrevezető: attól, hogy nincs vagyon, az ügyvezető kötelezettségei és kockázatai nem tűnnek el. Sőt, a hiányos könyvelés, az eltűnt iratok vagy a rendezetlen pénztár ilyenkor még súlyosabb következményeket hozhat.
Felszámolásnál hitelezőként nem elég, hogy „jogos” a követelése: a közzétételtől számított 40 nap elmulasztása drasztikusan ronthatja a pénze megtérülési esélyét. Egyetlen csúszás, hiányzó irat vagy elmaradt díjfizetés is súlyos veszteségbe kerülhet.
A felszámoló megkeresése nem adminisztratív formalitás: az ügyvezetőnek szigorú határidőkkel, pontosan és dokumentáltan kell válaszolnia az iratokra, vagyonra és a cég múltbeli működésére vonatkozó kérdésekre. Egy hiányos vagy elhamarkodott válasz akár bírsághoz és komoly felelősségi kockázathoz is vezethet.
Felszámolási kérelmet kapott a cége? A kézhezvételtől számított 8 nap dönthet arról, hogy még van-e esély vitatni a követelést, haladékot kérni, vagy a bíróság már a fizetésképtelenséget vélelmezi.
Felszámolásban nem elég tudni, hogy „fut egy eljárás” – az a kérdés, melyik naptól indul a saját határideje. Egyetlen rosszul számolt nap is védekezést, jobb hitelezői pozíciót vagy akár teljes igényérvényesítést sodorhat veszélybe.
Elveszett a felszámolás útvesztőjében? Néhány kulcsirat és határidő alapján gyorsan beazonosítható, hol tart az eljárás – és ami még fontosabb: mi a következő helyes lépés.