Felszámolási kérelmet kapott? 8 nap alatt eldőlhet a cég sorsa

Felszámolási kérelmet kapott? 8 nap alatt eldőlhet a cég sorsa

2026. 05. 17.

Rövid válasz: miért kritikus a 8 nap?


Ha hitelező felszámolási kérelmet nyújt be a cég ellen, a bíróság értesíti az adóst. Az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós nem nyilatkozik határidőben, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós elismeri a követelést, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e fizetési haladékot; a bíróság legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére.

Miért ez az egyik legerősebb döntési pont felszámolás előtt?


A felszámolási kérelem kézhezvétele sok ügyvezető számára sokkoló pillanat.

  • Egy bírósági irat érkezik.
  • A hitelező már nem csak felszólít.
  • A követelésből eljárás lett.
  • A cég fizetésképtelensége kerülhet a bíróság elé.


Ilyenkor sok vezető ösztönösen halogatna:

  • „Előbb beszélek a hitelezővel.”
  • „Majd a könyvelő megnézi.”
  • „Még nem biztos, hogy ebből felszámolás lesz.”
  • „Pár nap csúszás nem számít.”
  • „Majd akkor reagálunk, ha újabb irat jön.”


Ez veszélyes.


A felszámolási kérelem után a legfontosabb kérdés nem az, hogy „kellemetlen-e a helyzet”, hanem az, hogy mikor jár le a 8 napos nyilatkozati határidő.

A fő üzenet:

Ha az adós nem reagál időben a felszámolási kérelemre, a helyzete gyorsan romolhat. Ilyenkor nem szabad várni, mert a bírósági határidők rövidek és szigorúak.

1. Mit jelent, ha felszámolási kérelmet kapott a cég?


A felszámolási kérelem azt jelenti, hogy egy hitelező a bíróságtól kéri az adós cég fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését.

Ez már nem egyszerű fizetési felszólítás.
Ez már nem csak egy ügyvédi levél.
Ez már bírósági eljárás.

A bíróság a hitelező kérelmének benyújtásáról a kérelem egy példányának megküldésével értesíti az adóst. Ettől kezdve az adósnak rövid határidőn belül döntést kell hoznia arról, hogyan reagál.

Mit kell azonnal ellenőrizni?
  • Mikor vették át a bírósági értesítést?
  • Ki vette át?
  • Cégkapun érkezett vagy postai úton?
  • Pontosan melyik hitelező nyújtotta be a kérelmet?
  • Mekkora követelésről van szó?
  • Milyen jogcímen követel?
  • Milyen számlára, szerződésre vagy iratra hivatkozik?
  • Volt-e korábbi fizetési felszólítás?
  • Vitatta-e a cég korábban írásban a követelést?
  • Történt-e részfizetés?
  • Van-e ellenkövetelés?
  • Van-e reális fizetési lehetőség?


Tipikus hiba


Az ügyvezető csak a hitelezőt hívja fel, de a bíróság felé nem ad be határidőben nyilatkozatot.

Ez azért veszélyes, mert a felszámolási kérelemre már nem elég informálisan reagálni. A bírósági határidőt tartani kell.

2. Mi az a 8 napos adósi nyilatkozat?


A 8 napos adósi nyilatkozat az adós válasza arra, hogy a felszámolási kérelemben foglaltakat elismeri-e.

Ez nem egyszerű formai válasz.

Ez a nyilatkozat döntési pont lehet:

  • elismeri-e a cég a tartozást,
  • vitatja-e a követelést,
  • kér-e fizetési haladékot,
  • van-e jogi vagy számviteli oka a védekezésnek,
  • van-e még lehetőség gyors rendezésre.


A Cstv. alapján az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell nyilatkoznia. Ha ezt elmulasztja, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Mit jelent a gyakorlatban?

A 8 nap alatt nem elég „gondolkodni”.

Cselekedni kell:

  • iratokat kell összegyűjteni,
  • könyvelést kell ellenőrizni,
  • hitelezői követelést kell vizsgálni,
  • jogi álláspontot kell kialakítani,
  • dönteni kell az elismerésről vagy vitatásról,
  • szükség esetén fizetési haladékot kell kérni,
  • be kell adni a nyilatkozatot.


Mit veszíthet, ha nem nyilatkozik?

A hallgatás nem biztonságos stratégia.

Ha az adós nem nyilatkozik a határidőn belül, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ez jelentősen ronthatja az adós pozícióját a felszámolási eljárásban.

3. Elismeri vagy vitatja a követelést? Ez az első nagy döntés


A felszámolási kérelem kézhezvétele után az egyik legfontosabb kérdés:

Jogos-e a hitelező követelése?

Erre nem szabad emlékezetből válaszolni.

Nem elég azt mondani:

  • „Szerintem jogos.”
  • „Úgy emlékszem, vitattuk.”
  • „Volt valami probléma a teljesítéssel.”
  • „A könyvelő biztosan tudja.”


A döntést dokumentumokra kell építeni.

Ha a követelés elismert

Akkor azt kell vizsgálni:

  • meg tudja-e fizetni a cég,
  • mikor tud fizetni,
  • szükséges-e fizetési haladék,
  • van-e forrás,
  • kell-e tulajdonosi befizetés,
  • tud-e a hitelezővel egyezséget kötni,
  • van-e reális esély a felszámolás elkerülésére.


Ha a követelés vitatott

Akkor azt kell vizsgálni:

  • mikor vitatta a cég,
  • írásban történt-e a vitatás,
  • a vitatás a fizetési felszólítás előtt történt-e,
  • pontosan mit vitat a cég,
  • teljesítést, összeget, jogcímet vagy esedékességet vitat,
  • van-e bizonyíték,
  • van-e ellenkövetelés,
  • van-e peres vagy fizetési meghagyásos előzmény.


Fontos adósi szempont


A fizetésképtelenségi ok megítélésénél jelentősége lehet annak, hogy a szerződésen alapuló tartozást az adós a teljesítési határidő lejártát követően határidőben kiegyenlítette-e vagy vitatta-e, illetve hogy a hitelező írásbeli fizetési felszólítására hogyan reagált. A Cstv. szabálya szerint az érdemi vitatás időpontja is kulcsfontosságú lehet.

4. Mikor lehet vitatni a felszámolási kérelmet?


A felszámolási kérelem vitatása nem azt jelenti, hogy az adós egyszerűen leírja:

„Nem értünk egyet.”

A vitatásnak tartalmi és bizonyítási alapja kell legyen.

Vitatási ok lehet például:
  • a követelés nem áll fenn,
  • a teljesítés hibás volt,
  • a hitelező nem teljesített,
  • az összeg hibás,
  • a számla nem megfelelő jogcímen készült,
  • a követelés nem esedékes,
  • a cég már részben vagy egészben fizetett,
  • a cégnek ellenkövetelése van,
  • beszámítás merül fel,
  • a hitelező felszólítása hibás,
  • a követelést a cég korábban írásban vitatta,
  • peres vita van folyamatban.


Milyen bizonyíték kellhet?
  • szerződés,
  • számla,
  • teljesítési igazolás,
  • reklamáció,
  • hibás teljesítési jegyzőkönyv,
  • vitató levél,
  • e-mailes levelezés,
  • banki bizonylat,
  • részfizetési igazolás,
  • ellenkövetelés dokumentumai,
  • beszámítási nyilatkozat,
  • peres iratok,
  • fizetési meghagyás iratai.


Tipikus hiba


Az ügyvezető valóban úgy érzi, hogy a követelés nem jogos, de ezt nem tudja dokumentumokkal alátámasztani.

Felszámolási helyzetben a „szerintünk nem jogos” önmagában gyenge. A vitatásnak iratokon kell állnia.

5. Mikor lehet fizetési haladékot kérni?


Ha az adós elismeri a követelést, felmerülhet a fizetési haladék lehetősége.

A bírósági tájékoztató szerint a felszámolási eljárás során a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet.

A jogi nyomtatványokhoz kapcsolódó tájékoztatás is kiemeli: ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy kér-e legfeljebb 45 napos haladékot.

Mikor lehet értelme?

Fizetési haladéknak akkor lehet értelme, ha:

  • a tartozás valóban fennáll,
  • a cég rövid időn belül fizetni tud,
  • van várható vevői beérkezés,
  • van tulajdonosi befizetés,
  • van befektetői forrás,
  • van eladható eszköz,
  • a hitelezővel egyezség körvonalazódik,
  • a fizetés reálisan teljesíthető.


Mit kell előkészíteni?
  • pontos tartozásösszeg,
  • banki egyenleg,
  • várható bevételi forrás,
  • tulajdonosi finanszírozási szándék,
  • fizetési ütemezés,
  • hitelezővel folytatott egyeztetés dokumentumai,
  • könyvelői adatok,
  • jogi álláspont.


Tipikus hiba


Az ügyvezető úgy kér haladékot, hogy nincs valódi fizetési terve.

Ez veszélyes, mert a fizetési haladék nem időhúzásra való. Csak akkor hasznos, ha mögötte valós teljesítési lehetőség van.

6. Mi történhet, ha az adós nem reagál?


A nem reagálás az egyik legrosszabb döntés.

Sok ügyvezető abban bízik, hogy ha nem válaszol, időt nyer.

Felszámolási kérelemnél ez fordítva is elsülhet.

Ha az adós nem nyilatkozik a 8 napos határidőn belül, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Mit jelent ez gyakorlatban?

A bíróság előtt az adós helyzete romolhat.

Az ügyvezető elveszítheti annak lehetőségét, hogy időben:

  • vitassa a követelést,
  • bemutassa a bizonyítékait,
  • fizetési haladékot kérjen,
  • rendezési tervet mutasson,
  • hitelezői egyezséget készítsen elő,
  • elkerülje a felszámolás elrendelését.


Tipikus hiba


Az ügyvezető először a hitelezővel próbál telefonon egyezkedni, és közben kicsúszik a bírósági határidőből.

A hitelezővel való egyeztetés hasznos lehet, de nem helyettesíti a bírósági nyilatkozatot.

7. Mi történjen az első 24 órában?


A felszámolási kérelem kézhezvétele után az első nap nem várakozásra való.

Azonnali teendők

1. Rögzítse az átvétel pontos dátumát

Ez alapján számolható a 8 nap.

2. Mentse le a teljes bírósági iratanyagot

Ne csak a borítékot vagy értesítést nézze. A kérelem mellékletei is fontosak.

3. Értesítse a könyvelőt

Kérje ki azonnal:

  • főkönyvi kivonatot,
  • szállító analitikát,
  • banki adatokat,
  • hitelezői kartont,
  • számlákat,
  • részfizetési adatokat.


4. Keresse elő a szerződéseket

A vitatás vagy elismerés alapja a szerződéses háttér.

5. Ellenőrizze, volt-e írásos vitatás

Ez kulcskérdés lehet.

6. Kérjen jogi álláspontot

Ne írjon beadványt kizárólag emlékezetből vagy indulatból.

7. Ne tegyen elhamarkodott elismerést

A gyors válasz fontos, de nem lehet pontatlan.

8. Mit kell átnézni a 8 nap alatt?



1. A hitelező követelését

  • pontos összeg,
  • jogcím,
  • esedékesség,
  • kamat,
  • költség,
  • számlák,
  • szerződés,
  • teljesítési igazolások.


2. A korábbi kommunikációt

  • fizetési felszólítás,
  • vitató levél,
  • e-mailváltás,
  • reklamáció,
  • részletfizetési egyeztetés,
  • tartozáselismerés,
  • egyezségi javaslat.


3. A könyvelést

  • szerepel-e a tartozás a könyvelésben,
  • milyen összeggel,
  • volt-e részfizetés,
  • van-e ellenkövetelés,
  • szerepel-e vitatott tételként,
  • van-e NAV- vagy más párhuzamos tartozás.


4. A fizetési képességet

  • tud-e fizetni a cég,
  • mikor tud fizetni,
  • milyen forrásból,
  • van-e tulajdonosi befizetés,
  • van-e vevői beérkezés,
  • van-e eszközértékesítési lehetőség.


5. A jogi lehetőségeket

  • vitatható-e a követelés,
  • hibás-e a felszámolási kérelem,
  • kérhető-e haladék,
  • van-e esély egyezségre,
  • van-e peres előzmény,
  • van-e beszámítási lehetőség.


9. Milyen döntési utak vannak?



1. A követelés elismerése és fizetés

Ez akkor lehet megfelelő, ha a követelés jogos, a cég tud fizetni, és a cél a felszámolás elkerülése.

2. A követelés elismerése és fizetési haladék kérése

Ez akkor lehet megfelelő, ha a követelés jogos, de a cégnek rövid idő kell a fizetéshez. A haladék legfeljebb 45 nap lehet.

3. A követelés vitatása

Ez akkor lehet megfelelő, ha a követelés jogalapja, összege, esedékessége vagy teljesítése vitatható, és erre dokumentumok is vannak.

4. Részleges elismerés, részleges vitatás

Előfordulhat, hogy a követelés egy része jogos, más része vitatott. Ilyenkor különösen pontos nyilatkozat kell.

5. Hitelezői egyezség keresése

A hitelezővel való egyezség hasznos lehet, de nem helyettesíti a bírósági határidőben megtett nyilatkozatot.

10. Hogyan néz ki egy jó adósi nyilatkozat?


Egy jó adósi nyilatkozat nem hosszú magyarázkodás, hanem pontos, dokumentált és jogilag átgondolt válasz.

Tartalmazhatja:

  • az ügy azonosító adatait,
  • a felszámolási kérelemre való hivatkozást,
  • az adós álláspontját,
  • elismeri-e vagy vitatja-e a követelést,
  • vitatás esetén a vitatás konkrét okait,
  • csatolt bizonyítékokat,
  • fizetési haladék iránti kérelmet, ha indokolt,
  • pénzügyi intézményekre vonatkozó szükséges adatokat, ha releváns,
  • jogi képviselő nyilatkozatát, ha szükséges.


Mit ne tartalmazzon?

  • bizonyíték nélküli állítást,
  • pontatlan összeget,
  • indokolatlan tartozáselismerést,
  • érzelmi magyarázatot,
  • „majd fizetünk valamikor” típusú ígéretet,
  • könyvelés nélkül tett kijelentést,
  • jogi vizsgálat nélküli minősítést.


Tipikus hiba


Az ügyvezető maga ír egy rövid levelet:

„A tartozást nem ismerjük el, mert nem értünk egyet.”

Ez önmagában kevés lehet. A vitatásnak konkrétnak, dokumentáltnak és beadványként kezelhetőnek kell lennie.

11. Mit tegyen, ha jogos a tartozás, de nincs azonnal pénz?


Ez az egyik leggyakoribb helyzet.

A tartozás jogos.
A hitelező felszámolási kérelmet adott be.
A cégnek nincs azonnal pénze.
De van esély rövid időn belül forrást találni.

Ilyenkor a fizetési haladék lehetősége különösen fontos lehet.

Mit kell megvizsgálni?

  • pontosan mennyi a tartozás,
  • a hitelező milyen összeget követel,
  • mennyi a tőke,
  • mennyi a kamat,
  • mennyi a költség,
  • mikor tudna fizetni a cég,
  • milyen forrásból,
  • van-e írásos finanszírozási ígéret,
  • van-e tulajdonosi döntés,
  • van-e esély hitelezői megállapodásra.


Miért nem elég annyi, hogy „majd lesz pénz”?

Mert a bírósági eljárásban nem reményt kell kommunikálni, hanem konkrét, teljesíthető pénzügyi álláspontot.

Ha a haladék mögött nincs valós forrás, a cég csak időt veszít, miközben a felszámolási kockázat tovább nő.

12. Mit tegyen, ha vitatott a követelés?


Ha a követelés vitatott, az első kérdés:

Van-e erről időben és írásban bizonyíték?

A késői vitatás sokszor már gyengébb pozíciót jelent.

Gyűjtse össze:

  • korábbi vitató leveleket,
  • e-mailes reklamációkat,
  • hibás teljesítési dokumentumokat,
  • szerződéses eltéréseket,
  • teljesítési igazolás hiányát,
  • részfizetéseket,
  • beszámítási nyilatkozatot,
  • ellenkövetelés bizonyítékait,
  • peres előzményeket,
  • fizetési meghagyásos iratokat.


Fontos


A vitatás nem lehet általános.

Nem elég:

„Nem tartozunk.”

Helyette pontosan meg kell jelölni:

  • mit vitat a cég,
  • milyen összegben,
  • milyen jogcímen,
  • milyen okból,
  • milyen dokumentum alapján,
  • mikor történt a vitatás.


13. Mit tegyen, ha már beszélt a hitelezővel?


A hitelezővel való egyeztetés hasznos lehet, de veszélyes, ha az ügyvezető közben megfeledkezik a bíróságról.

Egyeztetés esetén dokumentálni kell:

  • mikor történt az egyeztetés,
  • miről szólt,
  • van-e írásos ajánlat,
  • van-e részletfizetési megállapodás,
  • visszavonja-e a hitelező a kérelmet,
  • milyen feltétellel,
  • mikor kell fizetni,
  • ki írja alá a megállapodást.


Tipikus hiba


Az ügyvezető megbízik egy telefonos ígéretben:

„Ha fizettek, visszavonjuk.”

Ez önmagában nem elég. A bírósági határidő fut, a megállapodást és a teljesítést dokumentálni kell.

14. Mi történhet, ha a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget?


Ha az adós nem reagál, nem tudja megalapozottan vitatni a követelést, nem fizet, vagy nem teljesíti a haladék alatt a vállalt fizetést, a felszámolás elrendelésének kockázata jelentősen nőhet.

A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, és a hitelezők törvényben meghatározott módon történő kielégítése.

Mit jelenthet ez az ügyvezetőnek?

  • kijelölhetik a felszámolót,
  • a cég neve „f. a.” toldatot kap,
  • a vagyon feletti rendelkezés megváltozik,
  • megindulnak az iratátadási kötelezettségek,
  • hitelezői igények érkeznek,
  • előkerülhetnek könyvelési és vagyoni problémák,
  • az ügyvezető mozgástere jelentősen beszűkül.


Ezért a 8 napos szakasz nem egy átlagos adminisztratív határidő. Ez a felszámolás előtti egyik legfontosabb védekezési és döntési pont.

15. Gyakorlati idővonal: mit tegyen 8 nap alatt?



1. nap: átvétel és rögzítés

  • mentse le a bírósági iratot,
  • rögzítse az átvétel dátumát,
  • számolja ki a 8 napos határidőt,
  • küldje el az iratot könyvelőnek és jogi szakértőnek.


2. nap: követelés azonosítása

  • hitelező neve,
  • követelés összege,
  • jogcím,
  • számlák,
  • szerződés,
  • fizetési felszólítás,
  • mellékletek áttekintése.


3. nap: könyvelési ellenőrzés

  • szerepel-e a tartozás a könyvelésben,
  • milyen összeggel,
  • volt-e részfizetés,
  • van-e vitatott tétel,
  • van-e ellenkövetelés.


4. nap: jogi álláspont

  • elismerhető-e a követelés,
  • vitatható-e,
  • volt-e időben írásos vitatás,
  • kérhető-e fizetési haladék,
  • van-e hitelezői egyezségi lehetőség.


5–6. nap: nyilatkozat előkészítése

  • döntés elismerésről vagy vitatásról,
  • bizonyítékok csatolása,
  • haladékkérelem előkészítése, ha szükséges,
  • finanszírozási háttér dokumentálása.


7. nap: véglegesítés

  • beadvány ellenőrzése,
  • mellékletek ellenőrzése,
  • összegek egyeztetése,
  • határidő ellenőrzése.


8. nap: beadás

  • nyilatkozat benyújtása,
  • beadás igazolásának megőrzése,
  • hitelezői egyeztetés dokumentálása,
  • további lépések előkészítése.


16. Tipikus hibák felszámolási kérelem után



  • 1. Az ügyvezető nem veszi komolyan a 8 napot
  • Azt gondolja, majd később is lehet reagálni. Ez súlyos hiba.
  • 2. Csak telefonon egyeztet a hitelezővel
  • A bírósági nyilatkozatot ez nem helyettesíti.
  • 3. Nem nézi meg a korábbi vitatást
  • A vitatás időpontja és írásbelisége kulcskérdés lehet.
  • 4. Elismeri a követelést, de nem kér haladékot
  • Ha fizetni nem tud azonnal, de lenne reális forrás, a haladék kérdését azonnal vizsgálni kell.
  • 5. Vitatja a követelést, de bizonyíték nélkül
  • A bíróság előtt nem elég általánosan vitatkozni.
  • 6. Nem vonja be a könyvelőt
  • A követelés összege, részfizetés, könyvelési státusz és ellenkövetelés könyvelési adatok nélkül nem látható.
  • 7. Nem kér szakértői segítséget
  • A 8 napos nyilatkozati helyzet jogi és pénzügyi döntés egyszerre.


Ellenőrzőlista ügyvezetőknek



  • 1. Mikor vette át a cég a bírósági értesítést?
  • 2. Pontosan mikor jár le a 8 napos határidő?
  • 3. Ki a kérelmező hitelező?
  • 4. Milyen összegű követelést érvényesít?
  • 5. Milyen jogcímen követel?
  • 6. Van szerződés?
  • 7. Van számla?
  • 8. Van teljesítési igazolás?
  • 9. Volt fizetési felszólítás?
  • 10. Vitatta-e a cég korábban írásban a követelést?
  • 11. Történt részfizetés?
  • 12. Van ellenkövetelés?
  • 13. Szerepel a tartozás a könyvelésben?
  • 14. Jogos a teljes összeg?
  • 15. Kell fizetési haladékot kérni?
  • 16. Van reális fizetési forrás?
  • 17. Készült jogi álláspont?
  • 18. Készült könyvelési egyeztetés?
  • 19. Elkészült a bírósági nyilatkozat?
  • 20. Megvan a beadás igazolása?


Gyakori kérdések



Mit jelent, ha felszámolási kérelmet kapott a cég?

Azt jelenti, hogy egy hitelező bírósági eljárásban kéri az adós cég fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését. Ez már nem egyszerű fizetési felszólítás, hanem bírósági eljárás.

Mennyi idő van válaszolni a felszámolási kérelemre?

Az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell nyilatkoznia arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Mit jelent a 8 napos adósi nyilatkozat?

A 8 napos adósi nyilatkozatban az adós közli a bírósággal, hogy elismeri-e vagy vitatja-e a felszámolási kérelemben szereplő követelést. Ha elismeri, egyidejűleg azt is jeleznie kell, kér-e fizetési haladékot.

Lehet fizetési haladékot kérni?

Igen, a bíróság az adós kérelmére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére, ha ennek feltételei fennállnak.

Mikor érdemes vitatni a felszámolási kérelmet?

Akkor érdemes vitatni, ha a követelés jogalapja, összege, esedékessége vagy teljesítése valóban vitatható, és ezt dokumentumokkal is alá lehet támasztani. Ilyen lehet például hibás teljesítés, részfizetés, ellenkövetelés, beszámítás vagy korábbi írásos vitatás.

Elég, ha a hitelezővel telefonon megegyezünk?

Nem. A hitelezővel való egyeztetés hasznos lehet, de nem helyettesíti a bíróság felé határidőben megtett adósi nyilatkozatot. Minden egyezséget, fizetést, részletfizetést vagy visszavonási ígéretet írásban kell dokumentálni.

Összegzés



A felszámolási kérelem kézhezvétele után az adós cégnek nagyon rövid ideje van dönteni.

A legfontosabb kérdések:

  • mikor vették át a bírósági értesítést,
  • mikor jár le a 8 nap,
  • jogos-e a hitelező követelése,
  • volt-e korábbi írásos vitatás,
  • el kell-e ismerni a követelést,
  • kell-e fizetési haladékot kérni,
  • van-e reális fizetési forrás,
  • van-e jogi védekezési lehetőség,
  • milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.


A legnagyobb hiba a hallgatás.

Felszámolási kérelem után a 8 nap nem adminisztratív formaság, hanem az adós egyik legfontosabb döntési ablaka.

Aki időben reagál, még tisztázhat, vitathat, fizetési haladékot kérhet vagy egyezséget kereshet.

Aki vár, könnyen elveszítheti a védekezési pozícióját.

CTA blokk



Felszámolási kérelmet kapott? Ne várja meg a 8 nap végét.

Ha bírósági értesítést kapott felszámolási kérelemről, azonnal tisztázni kell, mikor jár le a határidő, jogos-e a követelés, kell-e vitatni, lehet-e fizetési haladékot kérni, és milyen dokumentumokkal kell alátámasztani az adósi nyilatkozatot.

Segítünk gyorsan átlátni:

  • mikor jár le pontosan a 8 napos határidő,
  • mit tartalmaz a felszámolási kérelem,
  • elismerhető-e vagy vitatható-e a követelés,
  • van-e korábbi írásos vitatás,
  • van-e részfizetés vagy ellenkövetelés,
  • kérhető-e fizetési haladék,
  • milyen iratok kellenek a válaszhoz,
  • milyen jogi és könyvelési álláspontot érdemes előkészíteni.


Ne a határidő után derüljön ki, hogy lett volna védekezési vagy haladékkérési lehetőség.

Küldje el nekünk a bírósági értesítést, a felszámolási kérelmet, a hitelezői felszólítást, a számlákat, a szerződést vagy a kapcsolódó levelezést, és kérjen gyors 8 napos helyzetértékelést.

Felszámolási kérelemnél nem az nyer időt, aki vár, hanem az, aki azonnal pontosan lép.

Hiányzó kép: felszamolasi-kerelmet-kapott
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére! Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
📞 Telefon: +36204995220
Felszámolás alatt sem feltétlenül dőlt el a cég sorsa: jól előkészített egyezséggel még megmenthető a vállalkozás. Ehhez azonban nem remény, hanem gyorsan felmutatható pénzügyi terv, fedezet és a hitelezők számára is jobb ajánlat kell.
A felszámoló egyszerűsített felszámolást kezdeményezne? Ez még nem a vég: az ügyvezető gyors, írásban is bizonyítható lépései most még csökkenthetik a felelősségi kockázatot és feltárhatják a rejtett vagyont, követeléseket.
A hiányos könyvelés felszámoláskor nem puszta adminisztrációs hiba: ha a felszámoló emiatt nem tudja feltárni a cég valós vagyoni helyzetét, az eljárás akár egyszerűsített felszámolásba fordulhat. Ez az ügyvezetőnek is komoly kockázat, mert később azt is bizonyítania kell, mit tett a hiányok pótlásáért.
Attól, hogy egy cégben már nincs vagyon, a felszámolás még messze nem tét nélküli: ilyenkor kezdődik igazán a vizsgálat, hová lett a vagyon, megvannak-e az iratok, és mit tud bizonyítani az ügyvezető. Az egyszerűsített felszámolás ezért könnyen személyes kockázattá válhat.

Az egyszerűsített felszámolás nem megkönnyebbülés, hanem vészjelzés az ügyvezetőnek: a hiányos iratok, rendezetlen könyvelés és elmulasztott válaszok személyes kockázattá válhatnak. Ilyenkor a gyors, írásban is bizonyítható együttműködés döntő lehet.
Az „egyszerűsített felszámolás” neve félrevezető: attól, hogy nincs vagyon, az ügyvezető kötelezettségei és kockázatai nem tűnnek el. Sőt, a hiányos könyvelés, az eltűnt iratok vagy a rendezetlen pénztár ilyenkor még súlyosabb következményeket hozhat.
Felszámolásnál hitelezőként nem elég, hogy „jogos” a követelése: a közzétételtől számított 40 nap elmulasztása drasztikusan ronthatja a pénze megtérülési esélyét. Egyetlen csúszás, hiányzó irat vagy elmaradt díjfizetés is súlyos veszteségbe kerülhet.
A felszámoló megkeresése nem adminisztratív formalitás: az ügyvezetőnek szigorú határidőkkel, pontosan és dokumentáltan kell válaszolnia az iratokra, vagyonra és a cég múltbeli működésére vonatkozó kérdésekre. Egy hiányos vagy elhamarkodott válasz akár bírsághoz és komoly felelősségi kockázathoz is vezethet.
A felszámolás elrendelése után az ügyvezető feladatai nem érnek véget: az első 30 napban záróleltártól az adóbevallásokon át a szerződéslistáig mindent rendezetten és bizonyíthatóan kell átadnia. Egyetlen elmulasztott irat vagy rosszul számolt határidő is komoly kockázatot jelenthet.