Nem tudja, hol tart a felszámolási eljárás? Segítünk átlátni a következő lépést

Nem tudja, hol tart a felszámolási eljárás? Segítünk átlátni a következő lépést

2026. 05. 17.

Rövid válasz: mit tegyen, ha nem tudja, hol tart a felszámolás?


Ha nem tudja, hol tart a felszámolási eljárás, először azt kell tisztázni, hogy csak felszámolási kérelem érkezett-e, már elrendelték-e a felszámolást, megtörtént-e a közzététel, kijelölték-e a felszámolót, fut-e még az első 30 napos iratátadási határidő, bejelentkeztek-e már a hitelezők, történt-e vagyonértékesítés, vagy már zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat közelében van az ügy. A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése úgy, hogy a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Miért érzi sok ügyvezető elveszettnek magát?


A felszámolási eljárás nem egyetlen esemény, hanem több egymásra épülő szakasz.

Az ügyvezető gyakran csak annyit érzékel, hogy:
  • „Megjött egy bírósági irat.”
  • „Írt a felszámoló.”
  • „Valaki hitelezői igényt jelentett be.”
  • „Iratokat kérnek.”
  • „A könyvelő sem tudja pontosan, mit kell először leadni.”
  • „Már f. a. a cég, de nem tudom, mit tehetek még.”
  • „Nem tudom, késő-e még bármit rendezni.”

Ez teljesen érthető helyzet. A felszámolás nyelve jogi, számviteli és pénzügyi egyszerre. Az ügyvezető pedig közben gyakran nyomás alatt van: hitelezők, könyvelés, NAV, munkavállalók, felszámoló, bank, beszállítók, család, tulajdonosok.

Ez a cikk nem fenyegetni akar, hanem kapaszkodót adni.

Ha nem tudja, hol tart az eljárás, az első feladat nem a pánik, hanem a helyzet pontos beazonosítása. Ha tudjuk, melyik szakaszban van a felszámolás, sokkal tisztábban látszik a következő lépés is.

1. Először ezt kell tisztázni: felszámolási kérelem vagy már elrendelt felszámolás?


Ez a legelső és legfontosabb különbség.

Nem ugyanaz, ha a cég ellen felszámolási kérelmet nyújtottak be, és az sem, ha a bíróság már elrendelte a felszámolást.

Ha még csak felszámolási kérelem érkezett
Ebben a szakaszban még lehetnek fontos válaszlépések:
  • a követelés elismerése vagy vitatása,
  • fizetési haladék kérése,
  • a tartozás rendezése,
  • hitelezővel való egyeztetés,
  • jogi védekezés előkészítése,
  • könyvelési adatok gyors ellenőrzése.

Ilyenkor a legnagyobb hiba általában a hallgatás vagy a késlekedés.

Ha már elrendelték a felszámolást
Ez már más helyzet. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja, és ettől a ponttól több fontos határidő, kötelezettség és joghatás indul.

Ilyenkor már tisztázni kell:
  • mikor volt a közzététel,
  • ki a kijelölt felszámoló,
  • ki a felszámolóbiztos,
  • milyen iratokat kell átadni,
  • milyen határidők futnak,
  • van-e hitelezői igénybejelentési szakasz,
  • az ügyvezető milyen döntéseket nem hozhat már meg.


Gyors önellenőrző kérdés

Van már felszámoló kijelölve?

Ha igen, akkor nagy valószínűséggel már nem csak felszámolási kérelemről beszélünk, hanem elrendelt felszámolási eljárásról.

2. A második kérdés: mikor volt a közzététel?


A felszámolási eljárásban a dátumok nagyon fontosak.

Az ügyvezető sokszor azt mondja:
  • „Nem tudom pontosan, mikor indult.”
  • „A könyvelő kapott valamit.”
  • „A cégkapura jött irat.”
  • „A felszámoló már írt.”
  • „A hitelező régebben fenyegetett vele.”

Ezek közül egyik sem feltétlenül a jogilag releváns kezdőpont.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől számítódhat több lényeges határidő, például az ügyvezetői iratátadási és számviteli feladatok határideje.

Miért fontos a közzététel dátuma?


Mert ebből derül ki:
  • mikor indult a 30 napos ügyvezetői iratátadási időszak,
  • mikor indul a hitelezői igénybejelentési időszak,
  • mikortól kell a céget „felszámolás alatt” vagy „f. a.” toldattal kezelni,
  • mikortól változik meg az ügyvezető vagyoni döntési mozgástere,
  • mikortól kell a felszámolóval együttműködni.


Mit kell megkeresni?


  • bírósági végzés,
  • Cégközlöny-közzététel,
  • cégkivonat aktuális állapota,
  • felszámoló kijelöléséről szóló adat,
  • felszámoló első megkeresése,
  • cégkapus értesítések.


3. A harmadik kérdés: fut-e még az első 30 nap?


Az első 30 nap az ügyvezető számára különösen fontos.

A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, és ezeket át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Emellett iratjegyzéket kell készítenie, az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint át kell adnia, valamint tájékoztatnia kell a felszámolót a fennálló szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről.

Ha még az első 30 napban van
A következő lépés általában:
  • könyvelő azonnali bevonása,
  • iratanyag összegyűjtése,
  • záróleltár előkészítése,
  • tevékenységet lezáró mérleg előkészítése,
  • zárómérleg előkészítése,
  • adóbevallások egyeztetése,
  • vagyonleltár összeállítása,
  • hitelezői és vevőlista előkészítése,
  • felszámolóval való írásos kapcsolatfelvétel.


Ha már letelt az első 30 nap
Akkor azt kell tisztázni:
  • mi került átadásra,
  • készült-e iratjegyzék,
  • volt-e hiányzó irat,
  • jelezték-e a hiányt írásban,
  • a felszámoló kért-e pótlást,
  • van-e bírságolási vagy együttműködési kockázat,
  • van-e még pótolható dokumentum.


Megnyugtató, de fontos üzenet

Ha már elmúlt a 30 nap, nem az a megoldás, hogy az ügyvezető elhallgatja a hiányokat. A jobb út az, hogy szakértői segítséggel gyorsan feltárja, mi teljesült, mi hiányzik, mit lehet pótolni, és hogyan lehet ezt dokumentáltan rendezni.

4. A negyedik kérdés: bejelentkeztek már a hitelezők?


A felszámolásban a tartozások kezelése már nem informális telefonos egyeztetés kérdése.

A hitelezők a felszámolónak jelentik be követeléseiket. A bírósági tájékoztató szerint a hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül kell bejelenteniük ismert követeléseiket a felszámolónál.

A Cstv. alapján a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követelések is nyilvántartásba vehetők, de kielégítésük hátrányosabb lehet, a 180 napos határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel járhat.

Miért fontos ez az ügyvezetőnek?


Mert ilyenkor derül ki igazán:
  • kik jelentkeznek hitelezőként,
  • mekkora összeget követelnek,
  • van-e kamat vagy költség,
  • vannak-e vitatott követelések,
  • van-e NAV-, banki, munkavállalói vagy szállítói igény,
  • jelentkezik-e kapcsolt vállalkozás,
  • van-e peres vagy végrehajtási előzmény.


Mit kell előkészíteni?


  • hitelezői lista,
  • szállítói analitika,
  • szerződések,
  • számlák,
  • részfizetések igazolása,
  • vitatott követelések dokumentumai,
  • peres és végrehajtási iratok,
  • NAV-folyószámla,
  • munkavállalói tartozások listája.


Tipikus helyzet

Az ügyvezető azt gondolja, hogy „csak három nagy hitelező van”, majd a felszámolás során kiderül, hogy kisebb szállítók, kamatok, költségek, NAV-tételek, munkavállalói igények vagy régi követelések is megjelennek.

Ezért kell a hitelezői képet dokumentumok alapján felmérni, nem emlékezetből.

5. Az ötödik kérdés: megtörtént-e már a vagyon feltárása?


A felszámoló egyik központi feladata a cég vagyonának feltárása, megőrzése, követeléseinek behajtása és vagyonának értékesítése. A felszámolási eljárás célja, hogy a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek a fizetésképtelen adós megszüntetése során.

Itt azt kell tisztázni, hogy van-e:
  • bankszámlapénz,
  • pénztár,
  • készlet,
  • gép,
  • jármű,
  • ingatlan,
  • vevőkövetelés,
  • peres követelés,
  • kapcsolt vállalkozással szembeni követelés,
  • szoftver, domain, licenc,
  • értékesíthető üzleti vagyonelem.


Miért fontos a vagyonfeltárási szakasz?


Mert ha a cégben van vagyon, a felszámoló annak értékesítésével és a befolyt összegek kezelésével foglalkozik. Ha nincs vagyon, vagy az iratok hiányosak, más problémák merülhetnek fel, például hiányzó iratanyag, rendezetlen könyvelés, pénztárhiány vagy egyszerűsített felszámolás kockázata.

Milyen dokumentumokból látszik a vagyon?


  • főkönyvi kivonat,
  • tárgyi eszköz lista,
  • készletnyilvántartás,
  • bankszámlakivonatok,
  • pénztárjelentés,
  • vevő analitika,
  • szerződéslista,
  • lízing- és hitelszerződések,
  • zálogjogi dokumentumok,
  • ingatlan- és járműadatok,
  • domain- és szoftvernyilvántartás.


6. A hatodik kérdés: van-e vitás pont, per vagy felelősségi kockázat?


Sok felszámolási eljárás nem azért húzódik vagy válik kockázatossá, mert maga az eljárás bonyolult, hanem azért, mert közben vitás pontok derülnek ki.

Ilyenek lehetnek:
  • hiányos könyvelés,
  • elmaradt bevallások,
  • pénztárhiány,
  • tagi kölcsön,
  • kapcsolt vállalkozási kifizetés,
  • szelektív hitelezői kifizetés,
  • vitatott hitelezői igény,
  • eltűnt vagyontárgy,
  • hiányzó szerződés,
  • be nem hajtott követelés,
  • folyamatban lévő per,
  • végrehajtási ügy,
  • NAV-eljárás,
  • munkavállalói vita.


Miért kell ezeket külön feltárni?


Mert ezek határozhatják meg, hogy az ügyvezetőnek mi a következő legfontosabb feladata.

Ha például pénztárhiány van, akkor nem ugyanaz a következő lépés, mint ha hitelezői igényt vitatnak. Ha tagi kölcsön visszafizetés volt, más dokumentumok kellenek, mint ha hiányzó bevallást kell pótolni.

A helyzetfelmérés célja


Nem az, hogy azonnal hibást keressen.

Hanem az, hogy világosan látszódjon:
  • mi az, ami rendben van,
  • mi az, ami hiányzik,
  • mi az, ami pótolható,
  • mi az, ami vitás,
  • mi az, ami sürgős,
  • mi az, ami felelősségi kockázatot okozhat.


7. A hetedik kérdés: közeledik-e már a lezárás?


Ha a felszámolás már előrehaladott állapotban van, akkor más dokumentumokra és más kérdésekre kell figyelni.

A felszámolás befejezésekor a felszámoló zárómérleget, bevétel-költség kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és ezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak.

Ilyenkor a fő kérdések:
  • készült-e már felszámolási zárómérleg,
  • van-e zárójelentés,
  • készült-e vagyonfelosztási javaslat,
  • van-e hitelezői kifogás,
  • van-e értékesítetlen vagyon,
  • vannak-e be nem hajtott követelések,
  • vannak-e ki nem egyenlített tartozások,
  • várható-e a cég jogutód nélküli megszűnése,
  • maradt-e ügyvezetői kockázat.


Fontos üzenet

A felszámolás lezárása nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden korábbi kérdés automatikusan eltűnik. Ha korábban hiányos volt az iratátadás, rendezetlen volt a pénztár, vitás volt a tagi kölcsön vagy volt kapcsolt vállalkozási ügylet, ezek a kérdések a lezárás környékén is jelentősek lehetnek.

8. Milyen iratokból lehet megállapítani, hol tart az eljárás?


Egy gyors helyzetfelméréshez nem feltétlenül kell azonnal minden irat. De néhány dokumentum nagyon sokat elárul.

A legfontosabb dokumentumok
1. Bírósági iratok
  • felszámolási kérelem,
  • bírósági értesítés,
  • felszámolást elrendelő végzés,
  • végzés közzétételének adatai,
  • esetleges kifogások vagy végzések.

2. Felszámolói iratok
  • felszámoló első megkeresése,
  • iratbekérések,
  • határidő-felhívások,
  • pótlási kérések,
  • vagyonra vonatkozó kérdések,
  • hitelezői igényekkel kapcsolatos kommunikáció.

3. Könyvelési dokumentumok
  • főkönyvi kivonat,
  • vevő-szállító analitika,
  • NAV-folyószámla,
  • bankszámlakivonatok,
  • pénztárjelentés,
  • tárgyi eszköz lista,
  • készletnyilvántartás,
  • tagi kölcsön kimutatás.

4. Vagyoni és szerződéses dokumentumok
  • szerződések,
  • lízing- és hitelszerződések,
  • bérleti szerződések,
  • jármű- és eszközadatok,
  • ingatlanadatok,
  • követeléslisták,
  • peres iratok,
  • végrehajtási dokumentumok.

5. Átadási dokumentumok
  • iratátadási jegyzék,
  • vagyonleltár,
  • hiányzó iratok listája,
  • felszámolóval való levelezés,
  • elektronikus hozzáférések átadásának igazolása.


9. Milyen szakaszban lehet most a felszámolása?


Az alábbi gyors szakasztérkép segít beazonosítani a helyzetet.

  • 1. szakasz: felszámolási kérelem érkezett
  • Jellemző: még nincs feltétlenül elrendelt felszámolás.
  • Fő kérdés: lehet-e vitatni, fizetni, haladékot kérni vagy egyezséget keresni?
  • Következő lépés: jogi és könyvelési gyorsellenőrzés.
  • 2. szakasz: felszámolás elrendelve, közzététel megtörtént
  • Jellemző: kijelölték a felszámolót, a cég „f. a.” állapotba kerül.
  • Fő kérdés: mikor jár le a 30 napos iratátadási határidő?
  • Következő lépés: iratok, záróleltár, mérlegek, adóbevallások előkészítése.
  • 3. szakasz: első 30 napos ügyvezetői feladatok
  • Jellemző: felszámoló iratokat kér, könyvelés és vagyonlista készül.
  • Fő kérdés: mi került átadásra, mi hiányzik?
  • Következő lépés: iratjegyzék, vagyonleltár, könyvelési egyeztetés.
  • 4. szakasz: hitelezői igények bejelentése
  • Jellemző: hitelezők jelentkeznek, követelések kerülnek nyilvántartásba.
  • Fő kérdés: mely követelések elismertek és melyek vitatottak?
  • Következő lépés: hitelezői lista, vitatott igények dokumentálása.
  • 5. szakasz: vagyonfeltárás és vagyonértékesítés
  • Jellemző: a felszámoló értékesíthető vagyont, követeléseket, eszközöket vizsgál.
  • Fő kérdés: megvan-e minden vagyontárgy és dokumentum?
  • Következő lépés: vagyonlista pontosítása, hiányzó iratok pótlása.
  • 6. szakasz: viták, kifogások, peres vagy felelősségi kérdések
  • Jellemző: vitatott hitelezői igény, pénztárhiány, tagi kölcsön, kapcsolt ügylet vagy más kockázat kerül elő.
  • Fő kérdés: hogyan lehet dokumentáltan kezelni?
  • Következő lépés: könyvelési és jogi álláspont készítése.
  • 7. szakasz: zárómérleg és lezárás
  • Jellemző: felszámolási zárómérleg, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat készül.
  • Fő kérdés: van-e kifogás, maradt-e rendezetlen kockázat?
  • Következő lépés: záró dokumentumok áttekintése.


10. Mikor érdemes azonnal helyzetfelmérést kérni?


Akkor különösen érdemes szakértői helyzetfelmérést kérni, ha az ügyvezető az alábbiak közül bármelyiket tapasztalja.

Figyelmeztető jelek

  • nem tudja, mikor volt a közzététel,
  • nem tudja, fut-e még a 30 napos határidő,
  • nem tudja, mit adott át a könyvelő,
  • nincs iratátadási jegyzék,
  • a felszámoló pótlást kér,
  • a pénztár nem egyezik,
  • tagi kölcsön van a könyvelésben,
  • kapcsolt vállalkozási kifizetés történt,
  • hitelezői igényt vitatna, de nincs dokumentáció,
  • elmaradt bevallás vagy NAV-probléma van,
  • nem tudja, van-e még egyezségi lehetőség,
  • zárómérleg vagy vagyonfelosztási javaslat érkezett,
  • tart attól, hogy ügyvezetői felelősségi kérdés merülhet fel.


Miért hasznos a helyzetfelmérés?


Mert nem általános tanácsot ad, hanem azt mutatja meg:
  • hol tart most az ügy,
  • mi a következő határidő,
  • mi a legnagyobb kockázat,
  • milyen irat hiányzik,
  • mit kell azonnal pótolni,
  • mit kell óvatosan megválaszolni,
  • hol kell könyvelői vagy jogi álláspont,
  • milyen lépés csökkentheti a kockázatot.


11. Mit tartalmazhat egy szakértői felszámolási helyzetfelmérés?


Egy jó helyzetfelmérés nem bonyolult jogi szöveggel kezdődik, hanem azzal, hogy tisztázza a tényeket.

1. Eljárási szakasz azonosítása
Megnézzük:
  • felszámolási kérelem vagy elrendelt felszámolás van-e,
  • megtörtént-e a közzététel,
  • ki a felszámoló,
  • milyen határidők futnak,
  • milyen iratok érkeztek.


2. Iratátadási állapot felmérése
Ellenőrizzük:
  • készült-e iratjegyzék,
  • átadták-e a könyvelési iratokat,
  • átadták-e a szerződéseket,
  • átadták-e a vagyonleltárt,
  • vannak-e hiányzó iratok,
  • jelezték-e ezeket írásban.


3. Könyvelési kockázatok áttekintése
Külön nézzük:
  • főkönyv,
  • vevő-szállító analitika,
  • NAV-folyószámla,
  • pénztár,
  • tagi kölcsön,
  • kapcsolt vállalkozások,
  • elmaradt bevallások,
  • tárgyi eszközök,
  • készlet.


4. Hitelezői és tartozási kép áttekintése
Megnézzük:
  • kik a hitelezők,
  • mely követelések elismertek,
  • melyek vitatottak,
  • van-e peres vagy végrehajtási előzmény,
  • van-e NAV-, banki, munkavállalói vagy kapcsolt igény.


5. Következő lépés meghatározása
A végén nem csak azt kell tudni, mi történt eddig, hanem azt is:
  • mit kell most megtenni.


12. Mit ne tegyen, ha nem látja át az eljárást?


  • Ne válaszoljon a felszámolónak emlékezetből.
  • Ne írjon le elhamarkodott elismerést.
  • Ne mondja azt, hogy „nincs vagyon”, ha nem ellenőrizte.
  • Ne mondja azt, hogy „minden irat átadásra került”, ha nincs jegyzék.
  • Ne hagyja figyelmen kívül a felszámoló megkeresését.
  • Ne várja meg, amíg a hitelező vagy felszámoló újra kérdez.
  • Ne kezelje a pénztárhiányt vagy tagi kölcsönt belső ügyként.
  • Ne próbálja egyedül értelmezni a zárómérleget, ha vitás pont van.
  • Ne gondolja, hogy a cég törlésével minden korábbi kérdés automatikusan eltűnik.


13. Gyors önellenőrző lista


  • 1. Tudja, pontosan mikor kezdődött a felszámolás?
  • 2. Megvan a felszámolást elrendelő végzés?
  • 3. Megvan a közzététel dátuma?
  • 4. Tudja, ki a felszámoló és a felszámolóbiztos?
  • 5. Megvan a felszámoló első megkeresése?
  • 6. Tudja, milyen határidők futnak?
  • 7. Tudja, letelt-e már a 30 napos iratátadási határidő?
  • 8. Készült záróleltár?
  • 9. Készült tevékenységet lezáró mérleg?
  • 10. Készült zárómérleg és adóbevallás?
  • 11. Van iratátadási jegyzék?
  • 12. Van vagyonleltár?
  • 13. Van friss főkönyv?
  • 14. Van vevő-szállító analitika?
  • 15. Van NAV-folyószámla?
  • 16. Van hitelezői lista?
  • 17. Vannak vitatott követelések?
  • 18. Van pénztárhiány vagy tagi kölcsön?
  • 19. Volt kapcsolt vállalkozási ügylet?
  • 20. Tudja, mi a következő konkrét lépés?

Ha ezek közül több kérdésre nem tud biztos választ adni, érdemes helyzetfelmérést kérni.

14. Hogyan segítünk átlátni a következő lépést?


A cél nem az, hogy bonyolultabbá tegyük az ügyet.

A cél az, hogy az ügyvezető végre tisztán lássa:
  • hol tart az eljárás,
  • mit kellett volna már teljesíteni,
  • mi teljesült ténylegesen,
  • mi hiányzik,
  • mi sürgős,
  • mi pótolható,
  • mi vitás,
  • hol lehet felelősségi kockázat,
  • mit kell most megtenni.


Egy jó helyzetfelmérés eredménye
Az ügyvezető nem csak általános tájékoztatást kap, hanem egy gyakorlati következő lépéslistát:
  • milyen iratokat kell összegyűjteni,
  • kinek kell írni,
  • mit kell egyeztetni a könyvelővel,
  • mit kell óvatosan megválaszolni,
  • milyen határidőt kell figyelni,
  • milyen tételeket kell külön kezelni,
  • kell-e jogi, könyvelési vagy adózási beavatkozás.


Gyakori kérdések


Mit tegyek, ha nem tudom, hol tart a felszámolási eljárás?
Először a felszámolás szakaszát kell beazonosítani: csak felszámolási kérelem érkezett, már elrendelték a felszámolást, fut az első 30 napos iratátadás, bejelentkeztek a hitelezők, vagyonértékesítés zajlik, vagy már zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat készült.

Milyen iratokból derül ki, hol tart a felszámolás?
A legfontosabb iratok: bírósági végzés, közzétételi adat, felszámoló megkeresése, iratátadási jegyzék, záróleltár, tevékenységet lezáró mérleg, hitelezői igények, vagyonleltár, felszámolói jelentések, zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat.

Miért fontos a felszámolás kezdő időpontja?
Azért fontos, mert ettől a naptól indulnak lényeges határidők, például az ügyvezető 30 napos iratátadási és számviteli kötelezettségei, valamint a hitelezői igénybejelentési időszak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Mit jelent, ha már a felszámoló kereste meg a céget?
Ez általában azt jelenti, hogy a felszámolás már elrendelt szakaszban van, és az ügyvezetőnek együtt kell működnie a felszámolóval, iratokat kell átadnia, tájékoztatást kell adnia, és különösen figyelnie kell a határidőkre.

Miért hasznos a felszámolási helyzetfelmérés?
Azért hasznos, mert megmutatja, melyik szakaszban van az eljárás, milyen határidők futnak, milyen iratok hiányoznak, milyen könyvelési vagy jogi kockázatok vannak, és mi a következő gyakorlati lépés.

Összegzés


Ha nem tudja, hol tart a felszámolási eljárás, az nem ritka helyzet.

A baj nem az, ha elsőre nem látja át az ügyet.
A baj az, ha emiatt nem történik meg a következő szükséges lépés.

A felszámolás szakaszát általában néhány kulcsdokumentumból meg lehet állapítani:
  • bírósági végzés,
  • közzététel dátuma,
  • felszámoló megkeresése,
  • iratátadási állapot,
  • hitelezői igények,
  • vagyonleltár,
  • könyvelési dokumentumok,
  • zárómérleg vagy vagyonfelosztási javaslat.


Az ügyvezető számára a legfontosabb kérdés:
Nem az, hogy „nagy-e a baj”, hanem az, hogy mi a következő helyes lépés.

Ezt pedig csak akkor lehet pontosan meghatározni, ha először tisztázzuk, hol tart az eljárás.

CTA blokk


Elveszettnek érzi magát a felszámolási eljárásban? Segítünk átlátni.

Ha nem tudja pontosan, hol tart a felszámolás, milyen határidők futnak, mit kellett volna már átadni, vagy mi lesz a következő lépés, nem kell egyedül találgatnia.

Segítünk gyorsan tisztázni:
  • felszámolási kérelemről vagy elrendelt felszámolásról van-e szó,
  • mikor kezdődött hivatalosan az eljárás,
  • ki a felszámoló,
  • milyen határidők futnak,
  • mi hiányzik az iratátadásból,
  • rendben van-e a könyvelési háttér,
  • vannak-e hitelezői vagy vagyoni kockázatok,
  • van-e pénztár-, tagi kölcsön- vagy kapcsolt ügyleti probléma,
  • mi legyen a következő konkrét lépés.


Nem kell mindent azonnal tudnia. De fontos, hogy időben kiderüljön, mit kell most megtenni.

Küldje el nekünk a bírósági iratot, a felszámoló megkeresését, az iratátadási jegyzéket, a könyvelési adatokat vagy a hitelezői listát, és kérjen gyors felszámolási helyzetfelmérést.

Ha látja, hol tart az eljárás, a következő lépés sem lesz bizonytalan.
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére! Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
📞 Telefon: +36204995220
Felszámolás alatt sem feltétlenül dőlt el a cég sorsa: jól előkészített egyezséggel még megmenthető a vállalkozás. Ehhez azonban nem remény, hanem gyorsan felmutatható pénzügyi terv, fedezet és a hitelezők számára is jobb ajánlat kell.
A felszámoló egyszerűsített felszámolást kezdeményezne? Ez még nem a vég: az ügyvezető gyors, írásban is bizonyítható lépései most még csökkenthetik a felelősségi kockázatot és feltárhatják a rejtett vagyont, követeléseket.
A hiányos könyvelés felszámoláskor nem puszta adminisztrációs hiba: ha a felszámoló emiatt nem tudja feltárni a cég valós vagyoni helyzetét, az eljárás akár egyszerűsített felszámolásba fordulhat. Ez az ügyvezetőnek is komoly kockázat, mert később azt is bizonyítania kell, mit tett a hiányok pótlásáért.
Attól, hogy egy cégben már nincs vagyon, a felszámolás még messze nem tét nélküli: ilyenkor kezdődik igazán a vizsgálat, hová lett a vagyon, megvannak-e az iratok, és mit tud bizonyítani az ügyvezető. Az egyszerűsített felszámolás ezért könnyen személyes kockázattá válhat.

Az egyszerűsített felszámolás nem megkönnyebbülés, hanem vészjelzés az ügyvezetőnek: a hiányos iratok, rendezetlen könyvelés és elmulasztott válaszok személyes kockázattá válhatnak. Ilyenkor a gyors, írásban is bizonyítható együttműködés döntő lehet.
Az „egyszerűsített felszámolás” neve félrevezető: attól, hogy nincs vagyon, az ügyvezető kötelezettségei és kockázatai nem tűnnek el. Sőt, a hiányos könyvelés, az eltűnt iratok vagy a rendezetlen pénztár ilyenkor még súlyosabb következményeket hozhat.
Felszámolásnál hitelezőként nem elég, hogy „jogos” a követelése: a közzétételtől számított 40 nap elmulasztása drasztikusan ronthatja a pénze megtérülési esélyét. Egyetlen csúszás, hiányzó irat vagy elmaradt díjfizetés is súlyos veszteségbe kerülhet.
A felszámoló megkeresése nem adminisztratív formalitás: az ügyvezetőnek szigorú határidőkkel, pontosan és dokumentáltan kell válaszolnia az iratokra, vagyonra és a cég múltbeli működésére vonatkozó kérdésekre. Egy hiányos vagy elhamarkodott válasz akár bírsághoz és komoly felelősségi kockázathoz is vezethet.
A felszámolás elrendelése után az ügyvezető feladatai nem érnek véget: az első 30 napban záróleltártól az adóbevallásokon át a szerződéslistáig mindent rendezetten és bizonyíthatóan kell átadnia. Egyetlen elmulasztott irat vagy rosszul számolt határidő is komoly kockázatot jelenthet.