Rövid válasz

Ha egy cégben látszólag nincs vagyon, az nem jelenti azt, hogy a felszámolásnak nincs tétje. A felszámoló ilyenkor nemcsak azt vizsgálhatja, hogy van-e még pénz, eszköz vagy követelés, hanem azt is, hogy korábban volt-e vagyon, az hová került, milyen iratok támasztják alá a könyvelést, és az ügyvezető mit tud bizonyítani.

Az egyszerűsített felszámolás akkor kerülhet előtérbe, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségekre sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányosságai miatt az eljárás az általános szabályok szerint nem folytatható le. Ilyenkor a felszámoló a hitelezőket és az ügyvezetőt is bevonhatja a vagyon, követelések, iratok és hiányzó információk feltárásába.

A . A cég vagyontalansága nem zárja ki az iratátadási, könyvelési, adatszolgáltatási, hitelezői és ügyvezetői felelősségi kérdéseket.

Vagyontalan cég felszámolásában érintett ügyvezetőként?

Ne abból induljon ki, hogy „nincs vagyon, nincs probléma”. A felszámolásban sokszor éppen az válik kérdéssé, hogy:

• miért nincs vagyon,
• korábban volt-e vagyon,
• hová kerültek az eszközök vagy pénzeszközök,
• megvannak-e az iratok,
• bizonyítható-e a könyvelés alapján a cég valós helyzete,
• az ügyvezető teljesítette-e az átadási és együttműködési kötelezettségeit.

Segítünk áttekinteni az iratokat, a könyvelési hiányokat, a felszámolói megkeresést és az ügyvezetői kockázatokat, mielőtt a helyzet személyes felelősségi problémává válna.

Miért nem biztonságos az a gondolat, hogy „nincs vagyon, nincs kockázat”?

Sok ügyvezető akkor nyugszik meg, amikor azt látja, hogy a felszámolás alá került cégben már nincs bankszámlaegyenleg, nincs készlet, nincs gépjármű, nincs ingatlan, és nincs működő üzleti tevékenység.

Ez azonban csak a felszín.

A felszámolásban nem kizárólag az számít, hogy a cégnek a felszámolás pillanatában van-e vagyona. Az is lényeges lehet, hogy:

• korábban milyen vagyona volt,
• az mikor és milyen jogcímen került ki a cégből,
• voltak-e behajtható követelések,
• voltak-e kapcsolt vállalkozásokkal ügyletek,
• voltak-e tagi kölcsönök, tulajdonosi elszámolások,
• a könyvelésből rekonstruálható-e a vagyon sorsa,
• az ügyvezető tudja-e igazolni a döntéseit.

A vagyontalanság tehát nem végpont, hanem sokszor vizsgálati kiindulópont.

Mikor merülhet fel egyszerűsített felszámolás vagyontalan cégnél?

Egyszerűsített felszámolás jellemzően akkor merülhet fel, ha a cég vagyona a várható felszámolási költségeket sem fedezi, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiánya miatt a felszámolás az általános szabályok szerint technikailag nem bonyolítható le. A felszámoló ilyen esetben felhívhatja a hitelezőket, hogy ha tudnak az adós vagyonáról, követeléséről vagy vagyoni értékű jogáról, azt jelentsék be, és a vezetőt is felhívhatja a könyvvezetési, nyilvántartási hiányok pótlására.

Ez különösen fontos olyan cégeknél, ahol:

• a könyvelés hiányos,
• a beszámolók nem adnak valós képet,
• a bankmozgások nincsenek megfelelően alátámasztva,
• a készletek vagy eszközök eltűntek,
• a vevőkövetelések nincsenek behajtva,
• a tulajdonosi pénzmozgások nem tisztázottak,
• a könyvelő, ügyvezető és tulajdonos között nincs egyértelmű iratátadási folyamat.

Az egyszerűsített felszámolás tehát nem azt jelenti, hogy „nincs mit tenni”, hanem azt, hogy a felszámoló a rendelkezésre álló adatok alapján nem látja biztosítottnak a normál felszámolási folyamat lefolytatását.

Mit vizsgálhatnak akkor is, ha nincs vagyon?

1. Hogyan tűnt el a vagyon?
Ha egy cég korábban működött, számlázott, készlete volt, munkavállalókat foglalkoztatott, eszközöket vásárolt vagy jelentős pénzforgalmat bonyolított, akkor a felszámolásban felmerülhet a kérdés: hová lett mindez?

Nem feltétlenül arról van szó, hogy szabálytalanság történt. Lehet, hogy a vagyon teljesen jogszerűen fogyott el:

• veszteséges működés miatt,
• piaci visszaesés miatt,
• hitelezők részbeni kifizetése miatt,
• eszközök értékesítése miatt,
• banki vagy NAV-végrehajtás miatt,
• szerződéses kötelezettségek teljesítése miatt.

A probléma akkor kezdődik, ha ezek a folyamatok nem igazolhatók.

2. Megvannak-e az iratok?
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének többek között tevékenységet lezáró mérleget, záróleltárt, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, továbbá iratjegyzéket, irattári anyagot és vagyont kell átadnia a felszámolónak. A törvény ezekhez több ponton 30 napos határidőt kapcsol, és a vezetőnek a fennálló szerződésekről, folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról is tájékoztatást kell adnia.

Ez vagyontalan cég esetén is fontos. A „nincs vagyon” állítást ugyanis a könyvelésnek, a banki adatoknak, az iratoknak és a nyilatkozatoknak is alá kell támasztaniuk.

3. Vannak-e be nem hajtott követelések?
A cég vagyona nemcsak bankszámlapénz vagy tárgyi eszköz lehet. Vagyonnak minősülhetnek például:

• vevőkövetelések,
• kölcsönkövetelések,
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelések,
• tulajdonossal vagy ügyvezetővel szembeni elszámolások,
• előlegek,
• kártérítési igények,
• vagyoni értékű jogok.

Gyakori hiba, hogy az ügyvezető csak a fizikai eszközökre gondol, és nem tekinti át a követelésállományt. Egy „üres” cégben is lehet olyan követelés, amelyet a felszámoló vizsgálhat.

4. Voltak-e gyanús vagy vitatható ügyletek?
A felszámolásban külön figyelmet kaphatnak a felszámolást megelőző időszakban kötött ügyletek. Ide tartozhatnak például:

• eszközök értékesítése áron alul,
• kapcsolt vállalkozás részére történő vagyonátadás,
• tulajdonosi kifizetések,
• egyes hitelezők előnyben részesítése,
• fedezetelvonásra alkalmas ügyletek,
• követelések indokolatlan elengedése,
• készletek rendezetlen kivezetése.

A probléma nem mindig maga az ügylet, hanem az, ha nincs mögötte szerződés, teljesítésigazolás, számla, banki bizonylat, piaci indok vagy könyvelési alátámasztás.

A hitelezői igény akkor is számít, ha nincs fedezet

A felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül a hitelezőknek be kell jelenteniük ismert követeléseiket a felszámolónak, és a törvény a késedelmes, 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényekre is külön szabályt tartalmaz. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ez azért fontos, mert a vagyontalan cég felszámolása nemcsak az ügyvezetőről szól. A hitelezők bejelentett követelései alapján válik láthatóvá, hogy mekkora ki nem elégített tartozás marad a cég mögött.

A hitelezői igények később azért is jelentősek lehetnek, mert ha nincs fedezet, a hitelezők érdekeltek lehetnek annak vizsgálatában, hogy:

• volt-e korábban vagyon,
• az miért nem áll rendelkezésre,
• történt-e vagyoncsökkenést okozó ügyvezetői döntés,
• teljesült-e az iratátadás,
• a könyvelés alapján feltárható-e a cég valós vagyoni helyzete.

Ügyvezetői felelősség: mikor válhat személyes üggyé?

A vezető tisztségviselő felelőssége különösen akkor merülhet fel, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben vezető volt, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem a hitelezők érdekeit figyelembe véve járt el, és ezzel összefüggésben a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezői igények kielégítése más okból meghiúsulhatott.

Ez nem azt jelenti, hogy minden vagyontalan cég ügyvezetője automatikusan felel. De azt igen, hogy a „nincs vagyon” önmagában nem védekezés.

A valódi kérdések ezek:

• Mikor vált előreláthatóvá, hogy a cég nem tud fizetni?
• Az ügyvezető ezután milyen döntéseket hozott?
• Csökkent-e a cég vagyona?
• Egyes hitelezők előnybe kerültek-e másokkal szemben?
• Megmaradtak-e az iratok?
• A vagyonmozgások visszakövethetők-e?
• Az ügyvezető tudja-e igazolni, hogy a hitelezői érdekeket is figyelembe vette?

A Kúria gyakorlata szerint a beszámoló-közzétételi, iratátadási és tájékoztatási kötelezettségek elmulasztása önmagában nem minden esetben jelent automatikus vezetői vagyoni felelősséget, de bizonyítási szempontból rendkívül súlyos következménye lehet: ha a hiányok miatt nem tárható fel a vagyon sorsa, a vezetőnek kell bizonyítania, hogy a vezetési időszakában a hitelezői érdekeket figyelembe vette.

Iratátadás: a vagyontalan cég egyik legfontosabb védelmi pontja

Sok ügyvezető azt gondolja, hogy ha nincs eszköz, nincs készlet és nincs pénz, akkor nincs mit átadni. Ez téves.

Vagyontalan cég esetén is át kell adni, illetve tisztázni kell:

• a könyvelési anyagokat,
• bankkivonatokat,
• számlákat,
• szerződéseket,
• adóbevallásokat,
• beszámolókat,
• vevő-szállító analitikákat,
• főkönyvi kartonokat,
• tárgyi eszköz nyilvántartást,
• készletnyilvántartást,
• tagi kölcsönök dokumentumait,
• kapcsolt vállalkozásokkal kötött szerződéseket,
• folyamatban lévő pereket, végrehajtásokat, hatósági ügyeket.

A Kúria egy döntésében rámutatott arra is, hogy ha az adós vezetője nem adja át szabályosan az iratokat, de a felszámoló vagyont talál, a felszámoló nyitó leltárt és nyitó mérleget készíthet a felszámolás során történtek elszámolhatósága érdekében. Ez is mutatja, hogy az iratok hiánya és a vagyon feltárása egymással szorosan összefüggő kérdések.

Könyvelési hiányosságok: miért veszélyesek?

A hiányos könyvelés vagyontalan cégnél különösen kockázatos. Ilyenkor ugyanis nemcsak az a baj, hogy nincs vagyon, hanem az is, hogy nem látható pontosan:

• mekkora vagyon volt,
• mikor fogyott el,
• milyen jogcímen került ki,
• kik kaptak kifizetést,
• milyen követelések maradtak nyitva,
• milyen tartozások álltak fenn,
• volt-e tagi kölcsön,
• volt-e pénztárhiány,
• volt-e rendezetlen készletmozgás.

Ha a felszámoló által megbízott szakértő a számviteli rendet érintő hiányosságokat vagy eltéréseket állapít meg, azt köteles a felszámolóval írásban közölni. A felszámoló pedig a tudomására jutott bűncselekményt köteles az illetékes hatóságnak írásban bejelenteni.

Ezért a könyvelési hiányosságokat nem szabad „régi adminisztrációs problémaként” kezelni. Felszámolásban ezek a hiányok felelősségi, bizonyítási és akár hatósági kockázattá is válhatnak.

A „nincs vagyon” állításnak bizonyíthatónak kell lennie

Egy ügyvezető akkor jár el biztonságosabban, ha nemcsak kijelenti, hogy nincs vagyon, hanem bemutatja, miből látszik ez.

Ehhez szükséges lehet:

• bankszámla-kivonatok átadása,
• pénztárhelyzet tisztázása,
• tárgyi eszközök kivezetésének dokumentálása,
• készletmozgások alátámasztása,
• vevőkövetelések listázása,
• behajthatatlan követelések indokolása,
• tulajdonosi elszámolások tisztázása,
• NAV-folyószámla lekérése,
• végrehajtási cselekmények dokumentálása,
• könyvelői adatbázis mentésének átadása.

Az ügyvezető számára a legfontosabb mondat nem az, hogy „nincs semmi”, hanem az, hogy:



Ez teljesen más helyzetet teremt, mint a bizonyíték nélküli kijelentés.

Gyakori hibák vagyontalan cég felszámolásánál

1. „Már nincs mit elvinni, ezért nincs gond”

A felszámoló és a hitelezők nemcsak a jelenlegi vagyont vizsgálhatják, hanem a korábbi vagyonmozgásokat is.

2. „Nincs pénz könyvelőre, ezért nem pótoljuk az iratokat”

Érthető, ha egy fizetésképtelen cégnél már nincs forrás, de legalább a rendelkezésre álló iratokat, banki adatokat, számlákat és nyilatkozatokat össze kell gyűjteni. A teljes passzivitás később nagyobb kockázatot okozhat.

3. „A könyvelőnél van minden”

Az ügyvezető nem háríthat mindent automatikusan a könyvelőre. A felszámoló felé a cég vezetői oldaláról is szükséges a dokumentált együttműködés.

4. „A vevőkövetelés úgysem behajtható”

Lehet, hogy tényleg behajthatatlan, de ezt alá kell támasztani. Más a helyzet, ha van felszólítás, per, végrehajtási dokumentum vagy partneri nyilatkozat, és más, ha csak annyi hangzik el, hogy „úgysem fizetnek”.

5. „A tagi kölcsön csak belső ügy”

A tagi kölcsön, tulajdonosi befizetés, pénztármozgás vagy kapcsolt vállalkozási elszámolás felszámolásban nem pusztán belső adminisztráció. Ezek a tételek befolyásolhatják a vagyon és a kötelezettségek megítélését.

6. „Nem válaszolunk, mert nincs mit mondani”

Mindig van mit mondani: milyen iratok vannak meg, mi hiányzik, mit próbáltak pótolni, milyen vagyon ismert, milyen követelés ismert, milyen ügyek vannak folyamatban.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek vagyontalan cég esetén

• Megvan a felszámolást elrendelő végzés?
• Ismert a felszámolás kezdő időpontja?
• Megvan a felszámoló megkeresése?
• Ellenőrizve lett a válaszadási határidő?
• Elérhető a könyvelő?
• Megvan a könyvelési adatbázis?
• Megvannak a bankkivonatok?
• Megvannak az adóbevallások?
• Megvannak az éves beszámolók?
• Készült iratjegyzék?

• Van bankszámlaegyenleg?
• Van pénztárkészlet?
• Van tárgyi eszköz?
• Van jármű?
• Van készlet?
• Van vevőkövetelés?
• Van kapcsolt vállalkozással szembeni követelés?
• Van taggal vagy ügyvezetővel szembeni elszámolás?
• Van előleg, kaució, biztosíték?
• Van folyamatban lévő per vagy végrehajtás?

• Történt nagyobb eszközeladás?
• Történt tulajdonosnak vagy kapcsolt cégnek kifizetés?
• Volt jelentős készletkivezetés?
• Engedtek el követelést?
• Egyes hitelezők kaptak kifizetést, mások nem?
• Volt nagyobb készpénzfelvétel?
• Volt rendezetlen tagi kölcsön?
• Volt számla nélküli vagy nem megfelelően dokumentált teljesítés?

Ügyvezetői nézőpont: hogyan lehet csökkenteni a kockázatot?

Az ügyvezető elsődleges célja ilyenkor nem az, hogy „megmagyarázza”, miért nincs vagyon, hanem hogy bizonyítható, átlátható képet adjon.

Ehhez célszerű:

• Iratlistát készíteni
• Pontosan szerepeljen benne, milyen iratokat ad át, és melyek hiányoznak.
• Hiánylistát készíteni
• Nem baj, ha valami nincs meg, de legyen dokumentálva, mi hiányzik, miért hiányzik, és mi történt a pótlás érdekében.
• Vagyonnyilatkozatot előkészíteni
• Ne csak azt tartalmazza, hogy „nincs vagyon”, hanem azt is, milyen eszközkategóriákat vizsgáltak meg.
• Követeléslistát készíteni
• A vevőköveteléseket, tagi kölcsönöket, kapcsolt vállalkozási elszámolásokat különösen át kell nézni.
• Minden kommunikációt írásban rögzíteni
• A felszámolóval, könyvelővel, volt munkavállalókkal, partnerekkel és tulajdonosokkal folytatott egyeztetéseket érdemes visszakereshető módon dokumentálni.

Hitelezői nézőpont: miért nem mindegy, hogy „üres” a cég?

Hitelezőként a vagyontalan cég felszámolása első ránézésre reménytelennek tűnhet. Mégis fontos lehet az igénybejelentés és az eljárás figyelemmel kísérése, mert az egyszerűsített felszámolás során is felmerülhetnek olyan információk, amelyek a vagyon, követelések vagy korábbi ügyletek feltárásához vezethetnek.

Hitelezőként érdemes jelezni a felszámolónak, ha tudomása van:

• korábbi készletről,
• ingatlanról,
• járműről,
• követelésről,
• kapcsolt vállalkozási ügyletről,
• nagyobb kifizetésről,
• vitatható vagyonátruházásról,
• olyan szerződésről, amelyből a cégnek pénzügyi igénye származhat.

Az egyszerűsített felszámolásnál a felszámoló felhívása kifejezetten arra is irányulhat, hogy aki tud az adós bárhol fellelhető vagyonáról, követeléséről vagy vagyoni értékű jogáról, azt jelentse be.

Jogi és számviteli kockázatok

Vagyontalan cég egyszerűsített felszámolásánál a fő kockázatok:

• hiányos iratátadás,
• rendezetlen könyvelés,
• valós vagyoni helyzet feltárhatatlansága,
• behajtható követelések elmulasztott feltárása,
• kapcsolt vállalkozási ügyletek tisztázatlansága,
• tagi kölcsönök és pénztármozgások rendezetlensége,
• múltbeli vagyonátruházások vizsgálata,
• hitelezői érdekek sérelmének felmerülése,
• vezető tisztségviselői felelősségi per kockázata,
• bírság az együttműködési vagy iratátadási kötelezettségek elmulasztása miatt.

A Cstv. alapján a bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki a 31. § szerinti kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közöl, vagy nem teljesíti a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét.

Mit érdemes tenni az első napokban?

Az első napokban a legfontosabb, hogy az ügyvezető ne passzív legyen.

• 1. Vegye elő a felszámolói felhívást
• Pontosan nézze meg:
• mit kér a felszámoló,
• milyen határidővel,
• milyen formában,
• milyen mellékletekkel.
• 2. Egyeztessen a könyvelővel
• Kérje be:
• főkönyvi kivonatot,
• főkönyvi kartonokat,
• vevő-szállító analitikát,
• tárgyi eszköz listát,
• adófolyószámlát,
• bevallásokat,
• beszámolókat,
• banki egyeztetéseket.
• 3. Készítsen vagyon- és követeléslistát
• A lista akkor is készüljön el, ha minden sorban nulla szerepel. A lényeg, hogy legyen nyoma annak, mit vizsgáltak meg.
• 4. Jelölje meg a hiányokat
• A hiányzó iratokról ne hallgasson. Írja le:
• mi hiányzik,
• mikor derült ki,
• kinél lehet,
• hogyan próbálják pótolni,
• várhatóan mikor lehet átadni.
• 5. Válaszoljon írásban
• A felszámolónak adott válasz legyen tárgyszerű, rendezett és visszakereshető. Nem kell hosszú magyarázkodás, de kell konkrét adat, melléklet és nyilatkozat.

Gyakori kérdések

Ha nincs vagyon a cégben, akkor is lehet egyszerűsített felszámolás?
Igen. Az egyszerűsített felszámolás egyik tipikus oka éppen az, hogy a cég vagyona nem elegendő a várható felszámolási költségekre, vagy a könyvelés, nyilvántartás hiányai miatt az eljárás nem folytatható le rendes módon.

A vagyontalanság mentesíti az ügyvezetőt?
Nem. A vagyontalanság nem mentesít az iratátadási, adatszolgáltatási, könyvelési és együttműködési kötelezettségek alól.

Mit vizsgálhat a felszámoló, ha nincs vagyon?
Vizsgálhatja a korábbi vagyonmozgásokat, követeléseket, szerződéseket, kapcsolt vállalkozási ügyleteket, tagi kölcsönöket, készpénzmozgásokat, eszközértékesítéseket és a könyvelési iratokat.

Baj, ha a könyvelés hiányos?
Igen, komoly kockázat. A hiányos könyvelés megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti a cég valós vagyoni helyzetének feltárását. Ez bizonyítási és felelősségi szempontból is hátrányos lehet.

Mit tegyen az ügyvezető, ha nem tud minden iratot átadni?
Készítsen hiánylistát, jelölje meg a hiány okát, a pótlási kísérleteket, az érintett személyeket vagy szervezeteket, és mindenről írásban tájékoztassa a felszámolót.

Kell hitelezői igényt bejelenteni, ha a cég vagyontalan?
Hitelezőként általában akkor is érdemes figyelni a határidőkre és az igénybejelentésre, ha a cég vagyontalannak tűnik. A bejelentett hitelezői igény későbbi eljárási és információs szempontból is jelentős lehet.

Lehet személyes felelőssége az ügyvezetőnek?
Bizonyos esetekben igen. Különösen akkor merülhet fel kockázat, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után az ügyvezető nem a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el, a vagyon csökkent, vagy az iratok hiánya miatt a vagyon sorsa nem tárható fel.

Összegzés

A cég vagyontalansága nem jelenti azt, hogy nincs tétje a felszámolásnak. Sőt, sok esetben éppen a vagyon hiánya miatt válik fontossá, hogy az ügyvezető mit tud igazolni.

A felszámolásban vizsgálható:

• volt-e korábban vagyon,
• hová került,
• megvannak-e az iratok,
• rendezett-e a könyvelés,
• vannak-e követelések,
• történtek-e vitatható ügyletek,
• az ügyvezető együttműködött-e a felszámolóval,
• a hitelezői érdekek figyelembevétele bizonyítható-e.

A „nincs mit veszíteni” gondolat ebben a helyzetben veszélyes. Lehet, hogy a cégben már nincs vagyon, de az ügyvezetőnek még lehet veszítenivalója: bírság, bizonyítási hátrány, felelősségi vita, hitelezői követelés vagy hatósági vizsgálat formájában.

Nincs vagyon a cégben, de felszámolás indult? Ez nem jelenti azt, hogy nincs teendő.

Ebben a helyzetben a legfontosabb kérdés nem az, hogy van-e még pénz a bankszámlán, hanem az, hogy:

• bizonyítható-e a vagyon sorsa,
• rendezett-e a könyvelés,
• átadhatók-e az iratok,
• tisztázhatók-e a követelések,
• megfelelően válaszolt-e az ügyvezető a felszámolónak.

Kérjen szakértői segítséget a vagyontalan cég felszámolásának áttekintéséhez, az iratok rendezéséhez és az ügyvezetői kockázatok csökkentéséhez.

• Iratátadási kötelezettség
• Egyszerűsített felszámolás
• Könyvelési hiányosságok
• ügyvezetői felelősség
• vagyontalanság