Rövid válasz

A felszámolási egyezség akkor lehet reális, ha az adós cég nem pusztán időt akar nyerni, hanem valódi, hitelezők számára is értelmezhető ajánlatot tud adni. Ehhez pénzügyi forrás, rendezett könyvelés, átlátható hitelezői állomány, valós vagyonhelyzet, teljesíthető fizetési ütemezés és hitelezői bizalom szükséges.

A felszámolás alatt az adós és a hitelezők között főszabály szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap elteltével, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig lehet egyezséget kötni. Az egyezséghez az adósnak fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot kell készítenie.

Az egyezség akkor válik időhúzássá, ha nincs mögötte pénz, nincs hiteles terv, nincs tulajdonosi vagy befektetői forrás, rendezetlen a könyvelés, nem tiszta a hitelezői kör, és az ajánlat nem mutatja meg, hogy a hitelezők miért járnának jobban az egyezséggel, mint a felszámolás folytatásával.

CTA blokk

Felszámolás alatt egyezségben gondolkodik, de nem tudja, reális-e?

Ne hamis reményre építsen. Először azt kell látni, hogy van-e valódi pénzügyi, jogi és hitelezői alapja az egyezségnek.

Segítünk áttekinteni:

van-e elegendő forrás az egyezség teljesítéséhez,
rendezett-e a könyvelés,
átlátható-e a hitelezői állomány,
van-e tulajdonosi vagy befektetői háttér,
milyen megtérülést kínálhat az egyezség,
mi lenne a hitelezők várható helyzete felszámolás folytatása esetén,
mikor érdemes egyezségben gondolkodni, és mikor nem.

A jó tanács nem mindig az, hogy „próbáljuk meg”. Néha az a legfontosabb, hogy pontosan lássuk: van-e valódi esély, vagy csak időhúzás lenne.

Miért fontos megkülönböztetni a reális egyezséget az időhúzástól?

A felszámolás alá került cég ügyvezetője gyakran egyszerre érez nyomást, félelmet és reményt. Természetes, hogy keresi a kiutat. Az egyezség lehet ilyen kiút, de csak akkor, ha a hitelezők számára is elfogadható gazdasági ajánlat áll mögötte.

A probléma ott kezdődik, amikor az egyezség gondolata nem valós pénzügyi tervből indul ki, hanem abból a belső kényszerből, hogy „valamit még próbáljunk meg”. A hitelezők ezt gyorsan felismerik. Ha nincs forrás, nincs ütemezés, nincs biztosíték, nincs rendezett könyvelés, akkor az egyezségi javaslat nem bizalmat épít, hanem tovább rombolja a hitelességet.

Ezért a legfontosabb kérdés nem az, hogy lehet-e egyezséget kezdeményezni, hanem az, hogy van-e olyan ajánlat, amelyet a hitelezőknek racionális döntés elfogadni.

Mikor lehet reális az egyezség?
1. Ha van konkrét fizetési forrás

Az egyezség első feltétele: legyen miből fizetni.

A hitelezők nem általános ígéretet várnak, hanem konkrét forrást. Ilyen lehet például:

tulajdonosi befizetés,
tagi kölcsön rendezett formában,
külső befektetői forrás,
banki vagy magánfinanszírozás,
eszközértékesítésből származó bevétel,
behajtható vevőkövetelés,
működésből várható cash-flow,
kapcsolt vállalkozástól érkező finanszírozás,
peresített vagy biztosított követelés várható megtérülése.

Ha nincs azonosítható fizetési forrás, az egyezségi javaslat könnyen csak időhúzásnak tűnik. A hitelező nem arra kíváncsi, hogy az ügyvezető szeretne-e fizetni, hanem arra, hogy miből fog fizetni.

2. Ha a tulajdonos is valódi szerepet vállal

Sok felszámolási egyezség csak akkor lehet reális, ha a tulajdonos is pénzügyi áldozatot vállal. Ez lehet friss forrás, biztosíték, kezesség, tagi kölcsön rendezése, tőkerendezés vagy befektető bevonása.

Ha a tulajdonos semmilyen forrást nem akar biztosítani, de a hitelezőktől engedményt vár, az egyezség gyenge pozícióból indul.

Hitelezői szemmel a kérdés egyszerű:

Ha a tulajdonos sem hisz annyira a cégben, hogy pénzt vagy biztosítékot tegyen mögé, miért higgyen benne a hitelező?

3. Ha rendezett a könyvelés

A felszámolási egyezség egyik legfontosabb alapja a hiteles számviteli háttér. A hitelezőknek látniuk kell:

mennyi a tartozás,
kik a hitelezők,
milyen vagyona van a cégnek,
milyen követelések hajthatók be,
milyen költségek merülnek fel,
milyen bevételek várhatók,
milyen pénzmozgások támasztják alá a tervet.

Rendezetlen könyvelés mellett az egyezségi ajánlat könnyen hiteltelenné válik. Ha a múlt számai sem ellenőrizhetők, a hitelezők joggal kérdezhetik: miért lenne megbízható a jövőbeni fizetési terv?

4. Ha átlátható a hitelezői állomány

Egyezséget nem lehet komolyan előkészíteni úgy, hogy nem tiszta, kinek mennyivel tartozik a cég.

Látni kell:

az elismert követeléseket,
a vitatott követeléseket,
a biztosított hitelezőket,
a köztartozásokat,
a munkavállalói jellegű igényeket,
a kapcsolt vállalkozások követeléseit,
a hitelezői csoportokat,
a szavazati arányokat.

Az egyezséghez meghatározott hitelezői támogatási arányokra van szükség, csoportonként és követelésarány szerint. Ezért a hitelezői állomány pontatlan ismerete önmagában komoly kockázat.

5. Ha az ajánlat jobb, mint a felszámolási alternatíva

A hitelező nem önmagában vizsgálja az egyezséget. Összehasonlítja azzal, hogy mit kapna, ha a felszámolás folytatódna.

Reális lehet az egyezség, ha megmutatható, hogy a hitelező:

magasabb megtérülést kap,
gyorsabban kap pénzt,
biztosabb fizetést kap,
kevesebb eljárási kockázatot vállal,
jobb pozícióba kerül, mint a felszámolási vagyonfelosztás során.

Ha az egyezség nem kínál jobb vagy legalább biztonságosabb alternatívát, a hitelezőknek kevés okuk lesz támogatni.

Mikor válik az egyezség időhúzássá?
1. Ha nincs pénz és nincs forrás

Az egyezség nem attól lesz reális, hogy az ügyvezető szeretné elkerülni a cég megszűnését. Ha nincs pénzügyi fedezet, nincs befektető, nincs tulajdonosi forrás, nincs működési bevétel és nincs behajtható követelés, akkor az ajánlat könnyen üres marad.

A „majd megoldjuk” nem egyezségi alap.

2. Ha a fizetési terv csak optimista feltételezésekből áll

Nem elég azt mondani, hogy:

„majd újra lesz forgalom”,
„majd jön egy befektető”,
„majd befolynak a vevői tartozások”,
„majd eladunk néhány eszközt”.

A hitelezők akkor veszik komolyan az egyezséget, ha ezek mögött dokumentumok, szerződések, szándéknyilatkozatok, banki adatok, cash-flow számítások és reális határidők vannak.

3. Ha a könyvelés rendezetlen

Ha nincs aktuális főkönyv, vevő-szállító analitika, vagyonlista, követeléslista, banki kimutatás és hitelezői egyeztetés, akkor az egyezség nem mérhető.

Ilyenkor a hitelezők nem tudják megítélni, hogy:

valós-e a tartozásállomány,
létezik-e a feltüntetett vagyon,
behajthatók-e a követelések,
teljesíthető-e az ajánlat,
nem sérülnek-e más hitelezők érdekei.

Rendezetlen könyvelés mellett az egyezség gyakran nem reménynek, hanem időhúzásnak látszik.

4. Ha a hitelezők bizalma teljesen elveszett

A hitelezői bizalom nem csak kommunikációs kérdés. Ha az adós korábban többször ígért és nem teljesített, nem adott át iratokat, nem reagált megkeresésekre, vagy nem volt átlátható a vagyoni helyzete, akkor a bizalom visszaépítése nehéz lesz.

Ilyenkor csak egy nagyon erős, fedezettel alátámasztott, azonnali vagy rövid határidős ajánlat lehet esélyes.

5. Ha az egyezségi ajánlat rosszabb, mint a felszámolás

Ha a hitelezők a felszámolás folytatásával várhatóan jobb pozícióba kerülnek, akkor az egyezség támogatása számukra nem racionális.

Például gyenge ajánlat lehet:

nagyon alacsony megtérülés,
túl hosszú fizetési idő,
biztosíték nélküli részletfizetés,
bizonytalan forrás,
nem ellenőrizhető cash-flow,
méltánytalan különbségtétel hitelezői csoportok között.

A Cstv. alapján az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.

Hitelezői szempontból mi dönti el, hogy komoly-e az ajánlat?

A hitelező nem érzelmi alapon dönt. A kérdései általában ezek:

Mennyi pénzt kapok?
Mikor kapom meg?
Miből fizet az adós?
Mi garantálja a teljesítést?
Mi történik, ha az adós nem fizet?
Jobban járok-e, mint felszámolásban?
Mennyire hihetőek az adós számai?
Van-e fedezet, biztosíték vagy kontroll?
Más hitelezők előnyösebb helyzetbe kerülnek-e?
A felszámoló jelentése alátámasztja-e az ajánlatot?

Ha az egyezségi anyag ezekre a kérdésekre nem ad pontos választ, a hitelező könnyen úgy érzi, hogy az adós csak időt akar nyerni.

Mikor lehet kifejezetten jó döntés egyezséget kezdeményezni?

Egyezséget kezdeményezni akkor lehet jó döntés, ha a cég helyzete nehéz, de nem reménytelen.

Például:

van még működő üzleti tevékenység,
vannak meglévő ügyfelek vagy szerződések,
a tartozásállomány kezelhető,
a hitelezők egy része nyitott a megállapodásra,
van tulajdonosi forrás,
van befektetői érdeklődés,
van behajtható követelés,
van még értékesíthető, de nem elpazarolt vagyon,
a könyvelés gyorsan rendezhető,
a felszámolóval lehet szakmai alapon egyeztetni,
a hitelezők az egyezséggel jobb megtérülést kaphatnak.

Ilyenkor az egyezség nem időhúzás, hanem valódi reorganizációs eszköz lehet.

Mikor érdemes inkább óvatosnak lenni?

Óvatosság indokolt, ha:

nincs semmilyen fizetési forrás,
a tulajdonos nem vállal pénzügyi szerepet,
nincs működő üzleti modell,
a hitelezői követelések kezelhetetlenül magasak,
a könyvelés súlyosan hiányos,
a vagyonhelyzet nem tisztázható,
már előre látható, hogy az első részlet sem teljesíthető,
az ajánlat csak arra szolgálna, hogy időt nyerjenek,
a hitelezők egyértelműen elutasítóak,
a felszámolás már olyan előrehaladott állapotban van, hogy az egyezség gyakorlati mozgástere minimális.

Ilyenkor nem biztos, hogy az egyezség erőltetése segít. Sőt, egy rosszul előkészített, irreális egyezségi kísérlet tovább ronthatja az ügyvezető hitelességét.

A tulajdonosi forrás szerepe

A tulajdonosi forrás sokszor az egyezség kulcsa. A hitelezők számára erős jelzés, ha a tulajdonos pénzt, biztosítékot vagy más érdemi vállalást tesz az ajánlat mögé.

Ez lehet:

azonnali befizetés,
részletfizetéshez kapcsolódó fedezet,
biztosítéknyújtás,
harmadik személy kezessége,
tagi kölcsön rendezése,
befektető bevonása,
eszközértékesítésből származó bevétel egyezségre fordítása.

Ha a tulajdonos csak azt várja, hogy a hitelezők engedjenek, de ő maga nem vállal semmit, az ajánlat bizalmi szempontból gyenge lehet.

Mitől lesz teljesíthető az egyezségi ajánlat?

Egy egyezségi ajánlat akkor teljesíthető, ha nemcsak jogilag megfogalmazott, hanem pénzügyileg is végrehajtható.

Ehhez szükséges:

1. Reális cash-flow

Nem elég eredményt vagy árbevételt tervezni. Azt kell látni, mikor érkezik pénz, mikor kell fizetni, és marad-e fedezet az egyezségi részletekre.

2. Tartalék kedvezőtlenebb helyzetre

A túl optimista terv kockázatos. Ha egyetlen vevő fizetésétől vagy egyetlen befektetőtől függ minden, akkor a hitelezők joggal kérnek biztosítékot vagy alternatív tervet.

3. Rövid távon is érzékelhető teljesítés

Az első fizetés ideje kulcskérdés. Ha az egyezség csak távoli jövőbeni fizetést ígér, az gyengébb. Ha már az elején van részleges teljesítés vagy biztosíték, az erősítheti a bizalmat.

4. Ellenőrizhetőség

A hitelezők számára fontos lehet, hogy a teljesítés nyomon követhető legyen. Például rendszeres jelentéssel, bankszámla-kimutatással, felszámolóval egyeztetett kontrollal vagy biztosítéki struktúrával.

Gyakori hibák egyezségi helyzetértékelésnél
1. Az ügyvezető a saját reményét összekeveri a hitelezői realitással

Az, hogy az ügyvezető szeretné megmenteni a céget, érthető. De a hitelezők nem a szándék alapján döntenek, hanem a megtérülés és a kockázat alapján.

2. Nincs összehasonlítás a felszámolási alternatívával

Ha az ajánlat nem mutatja meg, hogy a hitelezők miért járnak jobban, akkor nem elég meggyőző.

3. Túl későn kezdik el

Bár az egyezség jogilag a zárómérleg benyújtásáig szóba jöhet, a gyakorlati esély ennél korábban elveszhet: vagyonértékesítés, bizalomvesztés, eljárási előrehaladás vagy finanszírozási lehetőség megszűnése miatt.

4. Nincs tulajdonosi döntés

Az egyezség gyakran tulajdonosi szintű döntést igényel. Ha nincs forrás, nincs biztosíték és nincs belső döntés, akkor az ügyvezetői szándék önmagában kevés.

5. Rendezetlen hitelezői lista alapján tárgyalnak

Ha nem ismert pontosan a hitelezői kör és a követelésarány, akkor nem látható, milyen támogatás szükséges az egyezséghez.

6. A hitelezői bizalmat kommunikációval akarják pótolni

A bizalmat nem szép mondatok, hanem teljesíthető ajánlat, rendezett adatok, forrás és biztosíték építi vissza.

Ellenőrzőlista: reális egyezség vagy időhúzás?
Reális egyezségre utalhat
Van konkrét fizetési forrás.
Van tulajdonosi vagy befektetői vállalás.
Rendezett vagy gyorsan rendezhető a könyvelés.
Ismert a hitelezői állomány.
Van aktuális vagyonlista.
Van követeléslista.
Van cash-flow terv.
Van megtérülési összehasonlítás.
Van első fizetési időpont.
Van biztosíték vagy kontrollmechanizmus.
A hitelezők egy része nyitott az egyezségre.
A felszámolási alternatívánál jobb ajánlat adható.
Időhúzásra utalhat
Nincs pénz és nincs külső forrás.
A tulajdonos nem vállal semmit.
Nincs reális működési bevétel.
Nincs rendezett könyvelés.
Nem ismert pontosan a hitelezői kör.
Nincs cash-flow terv.
Nincs konkrét fizetési ütemezés.
Az első fizetés túl távoli.
Nincs biztosíték.
Az ajánlat rosszabb vagy bizonytalanabb, mint a felszámolási alternatíva.
A hitelezők bizalma már teljesen elveszett.
Az egyezségi javaslat csak általános ígéreteket tartalmaz.
Ügyvezetői nézőpont: mi a felelős döntés?

Ügyvezetőként a felelős döntés nem az, hogy mindenáron egyezséget kell próbálni. A felelős döntés az, hogy először gyorsan és őszintén fel kell mérni:

van-e forrás,
van-e idő,
van-e hitelezői támogatási esély,
van-e rendezett könyvelési háttér,
van-e teljesíthető ajánlat,
van-e olyan alternatíva, amely a hitelezőknek is jobb.

Ha ezekből több hiányzik, akkor az egyezség nem biztos, hogy megoldás. Ilyenkor az ügyvezetőnek inkább a szabályos együttműködésre, iratátadásra, vagyonfeltárásra és felelősségi kockázatok csökkentésére kell koncentrálnia.

Ha viszont ezek az elemek rendelkezésre állnak, akkor az egyezség komoly lehetőség lehet a cég megmentésére vagy legalább a hitelezői károk mérséklésére.

Hitelezői nézőpont: mikor támogatnák?

Hitelezőként az egyezség akkor támogatható, ha az ajánlat nem csak az adósnak jó.

A hitelező azt fogja mérlegelni:

jobb-e a megtérülés,
gyorsabb-e a fizetés,
kisebb-e a kockázat,
van-e fedezet,
van-e biztosíték,
ellenőrizhető-e a teljesítés,
nem kerül-e rosszabb helyzetbe más hitelezőkhöz képest,
jogszerű és méltányos-e az ajánlat.

A hitelezői bizalom ott kezdődik, hogy az adós nem hamis reményt árul, hanem valós döntési alapot ad.

Jogi és számviteli kockázatok

Az egyezség erőltetése kockázatos lehet, ha nincs mögötte valós alap.

Főbb kockázatok:

irreális egyezségi javaslat,
pontatlan hitelezői lista,
hiányos könyvelés,
nem igazolt pénzügyi forrás,
fedezet nélküli ígéretek,
túl optimista cash-flow,
hitelezői csoportok méltánytalan kezelése,
biztosított hitelezők érdekeinek figyelmen kívül hagyása,
tulajdonosi döntés hiánya,
bírósági jóváhagyás megtagadásának kockázata,
ügyvezetői hitelesség romlása,
további hitelezői konfliktusok.

Az egyezséghez a bírósági jóváhagyás szempontjából is lényeges, hogy a fizetésképtelenség megszűnjön, a szükséges költségek és követelések rendezése vagy fedezete biztosított legyen, és az egyezség megfeleljen a jogszabályi feltételeknek.

Mit érdemes az első napokban megtenni?

Ha felmerül az egyezség gondolata, az ügyvezetőnek nem a hitelezők megnyugtatásával kell kezdenie, hanem a valós helyzet felmérésével.

1. Készítsen egyezségi realitásvizsgálatot

Meg kell nézni:

mekkora a teljes tartozás,
kik a hitelezők,
van-e biztosított hitelező,
mekkora a vitatott követelésállomány,
milyen vagyon van,
milyen követelések hajthatók be,
van-e külső forrás,
van-e tulajdonosi vállalás,
van-e idő az egyezség előkészítésére.
2. Készítsen gyors cash-flow tervet

Nem kell elsőre tökéletes dokumentum, de látni kell:

mikor érkezne pénz,
mikor kellene fizetni,
mennyi maradna egyezségi részletekre,
mi történik, ha csúszik egy bevétel,
van-e tartalék.
3. Ellenőrizze a könyvelést

Az egyezséghez legalább a legfontosabb számviteli adatoknak rendelkezésre kell állniuk:

főkönyv,
analitikák,
bankkivonatok,
adófolyószámla,
vevő-szállító lista,
vagyonlista,
követeléslista.
4. Kérjen tulajdonosi döntést

Ha forrás, biztosíték vagy vállalás kell, azt tulajdonosi oldalon gyorsan tisztázni kell. Egyezséget nem lehet bizonytalan tulajdonosi szándékra építeni.

5. Vizsgálja meg a hitelezői reakciókat

Nem hivatalos egyeztetésekből is kiderülhet, hogy van-e nyitottság. Ha a kulcshitelezők teljesen elutasítók, akkor más stratégia kell.

Gyakori kérdések
Mikor reális az egyezség felszámolásban?

Akkor reális, ha van konkrét fizetési forrás, rendezett könyvelés, átlátható hitelezői állomány, teljesíthető ajánlat, hitelezői támogatási esély és olyan megtérülési javaslat, amely jobb vagy biztonságosabb a felszámolás folytatásánál.

Mikor csak időhúzás az egyezség?

Akkor, ha nincs mögötte pénz, nincs tulajdonosi vagy befektetői forrás, nincs cash-flow terv, nem ismert pontosan a hitelezői kör, rendezetlen a könyvelés, és az ajánlat nem mutatja meg, miből és mikor kapnának pénzt a hitelezők.

Elég, ha az ügyvezető megígéri, hogy fizetni fog?

Nem. Felszámolás alatt a hitelezők bizonyítékot várnak: fizetési forrást, ütemezést, biztosítékot, vagyonhelyzetet, könyvelési alátámasztást és megtérülési összehasonlítást.

Miért fontos a tulajdonosi forrás?

Mert a tulajdonosi forrás erősíti a hitelezői bizalmat. Ha a tulajdonos pénzt, biztosítékot vagy érdemi vállalást tesz az egyezség mögé, az azt jelzi, hogy az ajánlat nem csak hitelezői engedményre épül.

Lehet egyezséget kötni, ha nincs rendezett könyvelés?

Elméletileg az egyezség előkészítése megkezdhető, de rendezetlen könyveléssel nagyon nehéz hiteles ajánlatot tenni. A hitelezőknek látniuk kell a tartozásokat, követeléseket, vagyont, pénzmozgásokat és a teljesítés alapját.

Miért kell összehasonlítani az egyezséget a felszámolással?

Mert a hitelezők azt mérlegelik, hogy melyik út ad nekik jobb megtérülést. Ha az egyezség nem jobb, gyorsabb vagy biztosabb számukra, akkor nem lesz érdekük támogatni.

Baj, ha az egyezség nem sikerül?

Önmagában az egyezség sikertelensége nem feltétlenül baj. A probléma az, ha az egyezségi próbálkozás eleve irreális volt, csak időhúzásra szolgált, vagy tovább rontotta a hitelezői bizalmat.

Összegzés

A felszámolási egyezség értékes lehetőség lehet, de csak akkor, ha valós alapokon áll. Nem minden felszámolás alatt álló cég menthető meg, és nem minden egyezségi kísérlet szolgálja a hitelezők vagy az ügyvezető érdekét.

Az egyezség akkor lehet komolyan vehető, ha van mögötte:

konkrét fizetési forrás,
tulajdonosi vagy befektetői vállalás,
rendezett könyvelés,
átlátható hitelezői állomány,
valós vagyon- és követeléslista,
cash-flow terv,
teljesíthető fizetési ütemezés,
hitelezői szempontból is jobb ajánlat,
biztosíték vagy ellenőrzési mechanizmus.

Az egyezség akkor válik időhúzássá, ha nincs pénz, nincs terv, nincs átláthatóság, nincs bizalom, és az ajánlat csak arra szolgál, hogy az adós még nyerjen néhány hetet vagy hónapot.

A hiteles szakértői hozzáállás nem az, hogy mindenáron reményt adunk. Hanem az, hogy gyorsan és pontosan megmondjuk: van-e valódi esély az egyezségre, vagy más kockázatkezelési irányt kell választani.

Erős CTA blokk

Nem biztos benne, hogy az egyezség valódi lehetőség vagy csak időhúzás lenne?

Ebben a helyzetben a legfontosabb az őszinte, számokon alapuló helyzetértékelés.

Megvizsgáljuk:

van-e fizetési forrás,
van-e tulajdonosi háttér,
rendezhető-e a könyvelés,
mekkora a hitelezői állomány,
milyen ajánlat lehet elfogadható,
várhatóan mit kapnának a hitelezők felszámolásban,
van-e reális esély a hitelezői támogatásra.

Az egyezség akkor értékes, ha valódi kiút. Ha csak időhúzás lenne, azt jobb időben felismerni.

• Felszámolási egyezség
• Rendezett könyvelés
• hitelezői állomány
• időhúzás
• konkrét fizetési forrás