Rövid válasz: mit kell átadnia az ügyvezetőnek az első 30 napban?

A felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül az ügyvezetőnek el kell készítenie és át kell adnia a felszámolónak többek között a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a zárómérleget, az adóbevallást, az iratjegyzéket, az irattári anyagot, valamint a vagyont leltár szerint. Ugyanezen időszakban tájékoztatnia kell a felszámolót a fennálló szerződésekről, folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról is. A záróleltár a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét támasztja alá, és a mérlegfordulónapon meglévő eszközöket és forrásokat tartalmazza mennyiségben és értékben.

Miért kritikus az első 30 nap?

A felszámolás elrendelése után sok ügyvezető úgy érzi, hogy a feladatai megszűntek.
Ez azonban tévedés.



A fő üzenet:
A felszámolás elrendelése után az ügyvezetőnek nem szűnnek meg a feladatai. A legfontosabb iratok, könyvelési dokumentumok és nyilatkozatok rendezett átadása csökkentheti a későbbi viták és felelősségi kockázatok esélyét.

1. Először tisztázni kell: mikortól számít a 30 nap?

Az első 30 nap nem attól kezdődik, amikor az ügyvezető először hallott a felszámolásról.
Nem attól kezdődik, amikor a könyvelő szólt.
Nem attól, amikor a felszámoló először e-mailt írt.
Nem attól, amikor a hitelező telefonált.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől a dátumtól kell számítani az ügyvezető 30 napos iratátadási és számviteli határidejét.

Mit kell azonnal megkeresni?

• felszámolást elrendelő jogerős végzés
• közzététel dátuma
• kijelölt felszámoló neve
• felszámolóbiztos adatai
• felszámoló első megkeresése
• cégkapus értesítések
• könyvelőnél lévő iratanyag állapota

Tipikus hiba
Az ügyvezető rossz naptól számolja a 30 napot, és azt hiszi, még van ideje.
Felszámolásban ez veszélyes. A határidőt pontosan, dokumentáltan kell számolni.

2. Záróleltár: az első nagy számviteli alapdokumentum

A záróleltár a felszámolás első 30 napjának egyik legfontosabb dokumentuma.
A záróleltár célja, hogy bemutassa a cég vagyoni helyzetét a megfelelő fordulónapon. A számviteli szabály szerint a záróleltár a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét támasztja alá, és tartalmazza a gazdálkodó szervezet meglévő befektetett eszközeit, forgóeszközeit és azok forrásait mennyiségben és értékben.

Mit tartalmazhat a záróleltár?

• bankszámlapénz
• pénztár
• vevőkövetelések
• készlet
• árukészlet
• alapanyag
• gépek
• berendezések
• járművek
• ingatlanok
• informatikai eszközök
• immateriális javak
• szoftverek
• licencek
• domainnevek
• szállítói tartozások
• NAV-tartozások
• tagi kölcsön
• kapcsolt vállalkozási egyenlegek
• egyéb követelések és kötelezettségek

Mire kell különösen figyelni?
Nem elég a könyvelési listát automatikusan átadni. Ellenőrizni kell, hogy a könyvelésben szereplő vagyon ténylegesen megvan-e.

Külön figyelmet igényel:

• készlet
• pénztár
• járművek
• gépek
• tárgyi eszközök
• be nem hajtott vevőkövetelések
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelések
• tagi kölcsön
• könyvelésben szereplő, de fizikailag nem fellelhető eszközök

Tipikus hiba
A záróleltár csak könyvelési exportként készül el, tényleges vagyonellenőrzés nélkül.
Ez később problémát okozhat, ha a felszámoló olyan eszközt keres, amely szerepel a nyilvántartásban, de ténylegesen nincs meg.

3. Tevékenységet lezáró mérleg: a cég lezárt működési képe

A tevékenységet lezáró mérleg azt mutatja meg, hogy a cég milyen vagyoni és pénzügyi helyzetben volt a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal.
Ez nem egy sima belső kimutatás. Ez a felszámolás megindulásához kapcsolódó számviteli dokumentáció egyik alapja.

Miért fontos?
Mert ebből látható:

• milyen eszközök voltak a cégben
• milyen tartozások álltak fenn
• milyen követelések voltak
• volt-e eredmény
• volt-e pénztár
• volt-e tagi kölcsön
• volt-e jelentős kapcsolt vállalkozási tétel
• milyen pénzügyi állapotban zárult a felszámolás előtti időszak

Mit kell hozzá előkészíteni?

• főkönyvi kivonat
• záróleltár
• vevő analitika
• szállító analitika
• banki egyeztetés
• pénztáregyeztetés
• tárgyi eszköz lista
• készletlista
• NAV-folyószámla
• adófolyószámla egyeztetés
• tagi kölcsön kimutatás
• kapcsolt vállalkozási tételek
• elhatárolások és korrekciók
• hiányzó bizonylatok listája

Tipikus hiba
A mérleg elkészül, de nincs mögötte egyeztetett vevő-szállító analitika, pénztárkimutatás vagy tagi kölcsön dokumentáció.
Felszámolásban ezek az eltérések gyorsan kockázati ponttá válhatnak.

4. Zárómérleg és adóbevallások: nem maradhatnak későbbre

Az ügyvezetőnek a 30 napos határidőn belül a záróleltár és tevékenységet lezáró mérleg mellett zárómérleget és adóbevallást is át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Milyen adózási dokumentumokra lehet szükség?

• záró adóbevallás
• áfabevallások
• járulékbevallások
• társaságiadó-bevallás
• helyi iparűzési adó bevallás
• cégautóadó bevallás, ha releváns
• rehabilitációs hozzájárulás, ha releváns
• önellenőrzések
• NAV-folyószámla
• pótlék- és bírságtételek
• végrehajtási vagy fizetési könnyítési iratok

Miért fontos?
Mert felszámoláskor nemcsak a szállítói tartozások számítanak. A NAV-tartozás, járuléktartozás, pótlék, bírság, elmaradt bevallás és hibás adófolyószámla is befolyásolja a cég valós helyzetét.

Tipikus hiba
Az ügyvezető csak az iratdobozokra és szerződésekre figyel, de az adóbevallási és NAV-egyeztetési oldalt nem ellenőrzi.
Ez később hiányos adatszolgáltatást, hitelezői eltérést vagy felszámolói pótlási kérést okozhat.

5. Iratjegyzék: az átadás bizonyítéka

Az első 30 nap egyik legfontosabb gyakorlati eleme az iratjegyzék.
Az iratjegyzék nem formaság. Ez bizonyítja, hogy az ügyvezető mit adott át, mikor, milyen formában, és mi hiányzott.

Mit tartalmazzon az iratjegyzék?

• átadás dátuma
• átadó neve
• átvevő neve
• felszámoló vagy felszámolóbiztos neve
• iratcsoport megnevezése
• érintett időszak
• darabszám vagy fájllista
• papíralapú vagy elektronikus forma
• adathordozó megjelölése
• elektronikus hozzáférések listája
• hiányzó iratok felsorolása
• hiány oka
• pótlás várható időpontja
• megjegyzések
• átvételi igazolás

Fő iratcsoportok

• társasági iratok
• alapító okirat vagy társasági szerződés
• taggyűlési vagy alapítói határozatok
• könyvelési iratok
• számlák
• szerződések
• bankkivonatok
• pénztárbizonylatok
• NAV-iratok
• munkavállalói iratok
• béranyagok
• tárgyi eszköz dokumentumok
• készletnyilvántartás
• peres iratok
• végrehajtási iratok
• hatósági ügyek iratai
• elektronikus rendszerek hozzáférési adatai

Tipikus hiba
Az ügyvezető átad egy nagy mennyiségű iratanyagot, de nem készít tételes jegyzéket.
Később vita lehet abból, hogy pontosan mi került átadásra, mi hiányzott, és az ügyvezető időben jelezte-e a hiányokat.

6. Irattári anyag: nem csak a könyvelés számít

A felszámoló nemcsak a főkönyvet és a mérlegeket kérheti.
A teljes irattári anyag fontos lehet, mert a cég múltbeli működését sokszor nem egyetlen dokumentum, hanem iratcsoportok együttese mutatja meg.

Átadandó irattári anyag lehet:

• társasági dokumentumok
• cégiratok
• alapítói vagy taggyűlési határozatok
• könyvelési bizonylatok
• számlák
• szerződések
• teljesítési igazolások
• szállítólevelek
• banki dokumentumok
• pénztárbizonylatok
• adóhatósági iratok
• önkormányzati adóiratok
• munkaszerződések
• bérszámfejtési dokumentumok
• peres és ügyvédi levelezés
• végrehajtási iratok
• hatósági engedélyek
• támogatási dokumentumok
• biztosítási iratok
• lízing- és hitelszerződések

Miért fontos?
Mert egy későbbi kérdésnél nem mindig a mérleg ad választ.
Például egy vitatott számla esetén szükség lehet:

• szerződésre
• teljesítési igazolásra
• levelezésre
• reklamációra
• fizetési felszólításra
• részfizetési bizonylatra

Tipikus hiba
Az ügyvezető csak a könyvelési exportokat adja át, de nem adja át a szerződéseket, levelezéseket, peres iratokat vagy teljesítési dokumentumokat.
Ez a felszámoló munkáját nehezítheti, és az ügyvezető együttműködését is hiányosnak mutathatja.

7. Vagyon leltár szerinti átadása

Az első 30 napban nemcsak iratokat kell átadni, hanem a cég vagyonát is leltár szerint.
Ez különösen fontos, mert a felszámoló feladata a vagyon feltárása, megőrzése, követelések behajtása és a vagyon értékesítése a hitelezők kielégítése érdekében. A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése úgy, hogy a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

A vagyonleltárban szerepeljen:

• bankszámlapénz
• készpénz
• vevőkövetelések
• készlet
• áruk
• alapanyagok
• gépek
• berendezések
• járművek
• ingatlanok
• informatikai eszközök
• szoftverek
• licencek
• domainnevek
• védjegyek
• peres követelések
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelések
• biztosítékok
• lízingelt vagy zálogjoggal terhelt eszközök

Minden vagyontárgynál célszerű rögzíteni:

• megnevezés
• leltári szám
• könyv szerinti érték
• becsült piaci érték
• tényleges helyszín
• használó személy vagy cég
• állapot
• fénykép, ha indokolt
• van-e rajta zálogjog
• van-e lízing vagy bérlet
• kapcsolódó szerződés
• átadás módja

Tipikus hiba
A könyvelésben szerepel egy autó, gép, készlet vagy informatikai eszköz, de senki nem tudja pontosan, hol van.
Felszámolás alatt az ilyen eltérés azonnal magyarázatot igényel.

8. Szerződések átadása: a felszámoló ezekből látja a cég jogviszonyait

Az ügyvezetőnek tájékoztatnia kell a felszámolót a fennálló szerződésekről is. Ez azért fontos, mert a szerződésekből derül ki, milyen jogai, kötelezettségei, követelései és kockázatai vannak még a cégnek.

Átadandó szerződések lehetnek:

• vevői szerződések
• szállítói szerződések
• bérleti szerződések
• lízingszerződések
• hitelszerződések
• kölcsönszerződések
• tagi kölcsön szerződések
• munkaszerződések
• megbízási szerződések
• alvállalkozói szerződések
• szolgáltatási szerződések
• biztosítási szerződések
• informatikai és szoftverszerződések
• domain- és licencszerződések
• kapcsolt vállalkozási szerződések

A szerződéslista tartalmazza:

• szerződő fél neve
• szerződés tárgya
• szerződés dátuma
• határozott vagy határozatlan időtartam
• fizetési feltételek
• fennálló tartozás vagy követelés
• vitatott pont
• biztosíték
• felmondási feltétel
• kapcsolódó számlák
• folyamatban lévő teljesítés

Tipikus hiba
Az ügyvezető csak azokat a szerződéseket adja át, amelyekre emlékszik.
A helyes megoldás az, hogy a könyvelés, bankszámla, számlázóprogram, e-mailes levelezés és irattár alapján tételes szerződéslista készül.

9. Folyamatban lévő ügyek és eljárások

Az ügyvezetőnek tájékoztatnia kell a felszámolót a folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról is. Ez különösen fontos, mert ezek hatással lehetnek a cég vagyonára, tartozásaira, követeléseire és későbbi lezárására.

Ide tartozhatnak:

• peres ügyek
• fizetési meghagyások
• végrehajtási ügyek
• NAV-eljárások
• önkormányzati adóügyek
• munkaügyi viták
• vevői reklamációk
• szállítói viták
• garanciális ügyek
• biztosítási ügyek
• támogatási elszámolások
• hatósági ellenőrzések
• rendőrségi vagy büntetőeljárási érintettség
• környezetvédelmi vagy hulladékgazdálkodási ügyek

A folyamatban lévő ügyek listája tartalmazza:

• ügy megnevezése
• érintett fél
• ügyszám
• eljáró bíróság vagy hatóság
• követelés összege
• ügy állása
• következő határidő
• jogi képviselő neve
• kapcsolódó iratok helye
• várható kockázat

Tipikus hiba
Az ügyvezető nem jelzi a folyamatban lévő pereket vagy végrehajtási ügyeket, mert úgy gondolja, „arról a bíróság úgyis tud”.
A felszámolónak külön is tudnia kell ezekről, mert ezek a cég vagyonát és hitelezői helyzetét befolyásolhatják.

10. Könyvelési iratok: mit érdemes külön összegyűjteni?

A felszámoló számára a könyvelés az egyik legfontosabb információforrás.

Különösen fontos könyvelési dokumentumok:

• főkönyvi kivonat
• főkönyvi kartonok
• vevő analitika
• szállító analitika
• NAV-folyószámla
• banki kartonok
• bankszámlakivonatok
• pénztárjelentés
• pénztárbizonylatok
• tárgyi eszköz kartonok
• készletnyilvántartás
• bérkartonok
• járulékbevallások
• adóbevallások
• beszámolók
• tagi kölcsön kimutatás
• kapcsolt vállalkozási elszámolások
• elhatárolások
• önellenőrzések
• hiányzó bizonylatok listája

Külön figyelmet igényel:

• pénztárhiány
• tagi kölcsön
• kapcsolt vállalkozási ügyletek
• nagy összegű készpénzfelvételek
• vitatott szállítói számlák
• be nem hajtott vevőkövetelések
• elmaradt bevallások
• NAV-végrehajtás
• hiányzó számlák

Tipikus hiba
Az ügyvezető nem egyezteti a könyvelővel, hogy mely iratok vannak meg ténylegesen, és melyek hiányoznak.
A hiányzó iratokat nem elhallgatni kell, hanem listázni és dokumentáltan jelezni.

11. Munkavállalói dokumentumok

Ha a cégnek voltak vagy vannak munkavállalói, a munkaügyi és béranyag különösen fontos.

Átadandó dokumentumok lehetnek:

• munkaszerződések
• munkaköri leírások
• bérkartonok
• jelenléti ívek
• szabadságnyilvántartás
• járulékbevallások
• bérfizetési bizonylatok
• letiltások
• kilépő dokumentumok
• munkavállalói követelések listája
• bérhátralék kimutatás
• végkielégítés vagy felmondási idő adatai
• munkaügyi peres vagy vitás ügyek

Miért fontos?
Mert a munkavállalói igények, bérhátralékok, járulékok és munkaviszonyhoz kapcsolódó dokumentumok a felszámolási eljárásban kiemelt figyelmet kaphatnak.

Tipikus hiba
Az ügyvezető csak a könyvelési iratokat adja át, de a munkaügyi dokumentumok hiányosak maradnak.

12. Elektronikus hozzáférések és digitális iratok

Ma már sok fontos cégirat nem papíron van.
Ezért az első 30 napban az elektronikus rendszereket is rendezni kell.

Ide tartozhat:

• cégkapu hozzáférés
• ügyfélkapus kapcsolattartási adatok
• könyvelőprogram
• számlázóprogram
• online számla rendszer
• banki exportok
• e-mail fiókok
• felhőalapú tárhelyek
• webáruház admin
• domain- és tárhelykezelés
• CRM-rendszer
• bérszámfejtő rendszer
• szerződésnyilvántartó
• elektronikus archiválás

Mit célszerű átadni?

• rendszer neve
• elérési hely
• hozzáférési jogosultság típusa
• adminisztrátor neve
• mentések helye
• exportált dokumentumok listája
• adatvédelmi érintettség
• jelszavak biztonságos átadási módja

Tipikus hiba
Az ügyvezető átadja a papírokat, de nem adja át az elektronikus számlázó, e-mail, banki export vagy webáruház adatokat.
Ez hiányos képet adhat a cég működéséről.

13. Hiányzó iratok kezelése

Sok cég nem tökéletes iratanyaggal érkezik a felszámolásba.
Ez önmagában gyakori helyzet.
A probléma akkor súlyosbodik, ha az ügyvezető nem jelzi pontosan, mi hiányzik.

Hiányzó irat esetén írja le:

• melyik irat hiányzik
• milyen időszakot érint
• milyen ügylethez kapcsolódik
• miért nem áll rendelkezésre
• hol lehet fellelhető
• ki tud segíteni a pótlásban
• milyen alternatív dokumentum igazolja az ügyletet
• mikorra várható pótlás

Példa
„A 2024. évi XY Kft.-vel kötött szerződés eredeti példánya jelenleg nem áll rendelkezésre. A kapcsolódó számlák, banki bizonylatok és teljesítési e-mailek átadásra kerülnek. Az eredeti szerződés felkutatását megkezdtük, a korábbi kapcsolattartót megkerestük.”

Tipikus hiba
Az ügyvezető nem szól a hiányzó iratokról, mert attól tart, hogy ez rosszul néz ki.
A hallgatás sokkal rosszabbul nézhet ki, mint egy időben, pontosan és dokumentáltan jelzett hiány.

14. Hogyan történjen az átadás?

Az átadásnak bizonyíthatónak kell lennie.

Javasolt átadási forma

• tételes iratjegyzék
• dokumentumcsoportok szerinti bontás
• dátummal ellátott átadási jegyzőkönyv
• elektronikus fájllista
• mappaszerkezet
• hiányzó iratok listája
• pótlási terv
• átvételi visszaigazolás
• saját példány megőrzése

Elektronikus átadásnál figyeljen erre:

• fájlnevek legyenek beszédesek
• legyen dátumozott mappaszerkezet
• legyen külön lista a fájlokról
• legyen nyoma az elküldésnek
• legyen visszaigazolás az átvételről
• nagy fájloknál legyen letöltési igazolás vagy átadási jegyzőkönyv

Papíralapú átadásnál figyeljen erre:

• dobozok számozása
• iratcsoportok jelölése
• időszak megjelölése
• átadási jegyzőkönyv
• átvételi aláírás
• hiányzó iratok külön jelzése

15. Mit ne tegyen az ügyvezető az első 30 napban?

• Ne várjon a felszámoló ismételt felszólításáig.
• Ne hárítson mindent a könyvelőre.
• Ne adjon át iratokat jegyzék nélkül.
• Ne mondja azt, hogy „minden átadásra került”, ha nincs bizonyíték.
• Ne hallgassa el a hiányzó iratokat.
• Ne mozgasson céges vagyont önállóan.
• Ne fizessen ki kiválasztott hitelezőt.
• Ne rendezzen tagi kölcsönt szakértői kontroll nélkül.
• Ne próbálja utólag magyarázat nélkül rendezni a pénztárt.
• Ne felejtse el a szerződéseket és folyamatban lévő ügyeket.
• Ne kezelje úgy a felszámolást, mintha már semmi dolga nem lenne.

16. Első 30 napos ellenőrzőlista ügyvezetőknek

• 1. Megvan a felszámolás kezdő időpontja?
• 2. Kiszámolta a 30 napos határidőt?
• 3. Felvette a kapcsolatot a felszámolóval?
• 4. Bevonta a könyvelőt?
• 5. Bevonta a bérszámfejtőt, ha van munkavállaló?
• 6. Készül a záróleltár?
• 7. Készül a tevékenységet lezáró mérleg?
• 8. Készül a zárómérleg?
• 9. Készülnek az adóbevallások?
• 10. Van friss főkönyvi kivonat?
• 11. Van vevő-szállító analitika?
• 12. Van NAV-folyószámla?
• 13. Van pénztárkimutatás?
• 14. Tisztázott a pénztár tényleges állapota?
• 15. Van tagi kölcsön kimutatás?
• 16. Van tárgyi eszköz lista?
• 17. Van készletlista?
• 18. Van vagyonleltár?
• 19. Van szerződéslista?
• 20. Van folyamatban lévő ügyek listája?
• 21. Van peres és végrehajtási ügyek listája?
• 22. Vannak munkavállalói dokumentumok?
• 23. Van iratjegyzék?
• 24. Listázta a hiányzó iratokat?
• 25. Dokumentált minden átadást?

Gyakori kérdések

Mit kell átadnia az ügyvezetőnek az első 30 napban felszámolás után?
Az ügyvezetőnek át kell adnia a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a zárómérleget, az adóbevallást, az iratjegyzéket, az irattári anyagot, a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatnia kell a felszámolót a szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről.

Mikortól számít a 30 napos határidő?
A 30 napos határidő a felszámolás kezdő időpontjától számít. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Mi az a záróleltár felszámoláskor?
A záróleltár a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegét támasztja alá, és a mérlegfordulónapon meglévő eszközöket és forrásokat tartalmazza mennyiségben és értékben.

Elég, ha a könyvelő küldi el az iratokat?
Nem. A könyvelő segíthet az iratok és számviteli dokumentumok elkészítésében, de az ügyvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az átadás teljes, határidőben történő és dokumentált legyen.

Miért fontos az iratjegyzék?
Az iratjegyzék bizonyítja, hogy az ügyvezető mit adott át a felszámolónak, mikor, milyen formában, és milyen hiányokat jelzett. Enélkül később vita lehet abból, hogy az iratátadás teljes volt-e.

Mit kell tenni, ha hiányzik egy irat?
A hiányzó iratot írásban jelezni kell: meg kell nevezni, milyen dokumentum hiányzik, milyen időszakot érint, miért nem áll rendelkezésre, hogyan pótolható, és milyen alternatív dokumentum igazolja az ügyletet.

Összegzés

A felszámolás első 30 napja az ügyvezető számára nem passzív időszak.
Ilyenkor kell rendezni és átadni azokat az iratokat, amelyek alapján a felszámoló át tudja látni a cég működését, vagyonát, tartozásait, követeléseit, szerződéseit és folyamatban lévő ügyeit.

A legfontosabb átadandó elemek:

• záróleltár
• tevékenységet lezáró mérleg
• zárómérleg
• adóbevallások
• iratjegyzék
• irattári anyag
• vagyonleltár
• könyvelési iratok
• szerződések
• folyamatban lévő ügyek listája
• peres és végrehajtási iratok
• munkavállalói dokumentumok
• elektronikus hozzáférések
• hiányzó iratok listája

Az ügyvezető számára a legfontosabb felismerés:
A felszámolás elrendelése után nem az a kérdés, hogy van-e még feladata, hanem az, hogy határidőben, rendezetten és bizonyíthatóan teljesíti-e azokat.

CTA blokk

Felszámolás után az első 30 napban van? Ne hagyja bizonytalanul az iratátadást.

Ha már elrendelték a felszámolást, gyorsan tisztázni kell, pontosan mit kell átadni, milyen határidővel, milyen formában, és hogyan lehet bizonyítani a teljesítést.

Segítünk gyorsan átlátni:

• mikor jár le a 30 napos határidő
• milyen iratokat kell átadni
• hogyan készüljön az iratjegyzék
• milyen könyvelési dokumentumok hiányoznak
• elkészíthető-e a záróleltár
• mire kell figyelni a tevékenységet lezáró mérlegnél
• milyen szerződéseket és folyamatban lévő ügyeket kell listázni
• van-e pénztár-, tagi kölcsön- vagy kapcsolt ügyleti kockázat

Ne a határidő után derüljön ki, hogy hiányzik a vagyonleltár, a főkönyv, a szerződéslista vagy az iratátadási jegyzék.

Küldje el nekünk a felszámolást elrendelő végzést, a felszámoló megkeresését, a könyvelési adatokat vagy az iratlistát, és kérjen gyors első 30 napos iratátadási áttekintést.

• Vagyonleltár
• Iratjegyzék
• Tevékenységet lezáró mérleg
• Záróleltár
• 30 napos határidő