A cikk szövege:

Rövid válasz

A záró beszámoló végelszámoláskor nem „még egy beszámoló”, hanem a cég utolsó hivatalos pénzügyi lenyomata. Ez mutatja meg, hogy a végelszámolás végére mi maradt a cégben, milyen eszközök, pénzeszközök, követelések és kötelezettségek rendeződtek, mi került kifizetésre, mi szűnt meg, és van-e még bármilyen nyitott tétel.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal mint mérlegfordulónappal készíti el a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről szóló, végelszámolást lezáró számviteli beszámolót; kötelező könyvvizsgálat esetén ezt könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell, majd a jóváhagyásra jogosult testület elé kell terjeszteni.

A záró beszámolót a törlés iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni. A jóváhagyott záró adóbevallásokat a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg kell benyújtani a NAV-hoz.

A záró beszámolónak ezért tisztán kell megmutatnia, hogy mi maradt a cégben, mi került rendezésre, és van-e még bármilyen nyitott tétel. Ha a záró beszámoló pontatlan, akkor a vagyonfelosztási javaslat, a tulajdonosi döntés és a cég törlése is hibás vagy kockázatos alapra épülhet.

CTA blokk

Záró beszámoló készül a végelszámolás lezárásához? Ne kezelje sablonként vagy utolsó adminisztratív lépésként.

Segítünk áttekinteni:

• lezárható-e a végelszámolási időszak könyvelése,
• pontos-e a mérleg,
• rendezett-e az eredménykimutatás alapja,
• szükséges-e kiegészítő melléklet,
• elkészült-e a záró leltár,
• valós-e a pénztár és bankszámla,
• rendezettek-e a követelések és kötelezettségek,
• kezelve van-e a tagi kölcsön,
• egyezik-e az adófolyószámla,
• elkészíthető-e a vagyonfelosztási javaslat,
• nincs-e nyitott tétel, amely a törlést akadályozhatja.

A záró beszámoló a cég utolsó pénzügyi képe. Ennek már nem ígéretet, hanem bizonyítható lezártságot kell mutatnia.

Mi a záró beszámoló végelszámoláskor?

A záró beszámoló az a számviteli dokumentum, amely a végelszámolás végén megmutatja a cég utolsó vagyoni, pénzügyi és eredményhelyzetét.

Ez már nem a működés folytatásához készül. Nem arról szól, hogyan teljesített a cég a következő üzleti év előtt. A záró beszámoló célja az, hogy megmutassa: a társaság megszüntetése előtt minden lényeges vagyoni, számviteli és adózási kérdés rendezett-e.

A végelszámolást lezáró beszámolóban látszania kell:

• milyen eszközök maradtak,
• milyen pénzeszközök állnak rendelkezésre,
• milyen követelések térültek meg vagy kerültek rendezésre,
• milyen kötelezettségek szűntek meg,
• maradt-e tartozás,
• maradt-e tagi kölcsön,
• van-e még adótartozás vagy túlfizetés,
• van-e fennmaradó vagyon,
• milyen adatokból készülhet a vagyonfelosztási javaslat.

Ezért a záró beszámoló nem csupán könyvelési dokumentum. Ez a cég utolsó hivatalos pénzügyi képe.

Miért nem „még egy beszámoló”?

A záró beszámoló azért más, mint egy szokásos éves beszámoló, mert nem egy következő üzleti év indulását készíti elő, hanem a cég megszűnését.

Egy normál beszámolónál a cég folytatja működését. A végelszámolást lezáró beszámolónál viszont az a kérdés:
Maradt-e bármi a cégben, amit még rendezni kell?

Ez lehet:

• pénztár,
• bankszámlaegyenleg,
• vevőkövetelés,
• szállítói tartozás,
• adótartozás,
• tagi kölcsön,
• kapcsolt vállalkozási elszámolás,
• munkavállalói kötelezettség,
• vitatott követelés,
• peres ügy,
• tárgyi eszköz,
• készlet,
• iratőrzési költség,
• végelszámolási költség.

A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Ezért a záró beszámoló nem lehet „nagyjából jó”. Ennek már zárásra alkalmas adatokat kell mutatnia.

Mit kell megmutatnia a záró beszámolónak?

A záró beszámolónak azt kell bizonyítania, hogy a végelszámolás során a cég vagyoni és pénzügyi ügyei lezárható állapotba kerültek.


A záró mérlegből látszik, hogy van-e még:

• pénzeszköz,
• bankszámlaegyenleg,
• pénztár,
• tárgyi eszköz,
• készlet,
• követelés,
• adótúlfizetés,
• kapcsolt vállalkozási követelés,
• más vagyonelem.

Ha maradt vagyon, annak sorsáról a vagyonfelosztási javaslatban és a tulajdonosi döntésben rendelkezni kell.


A záró beszámolóban látszania kell, hogy a végelszámolás alatt hogyan rendeződtek:

• szállítói tartozások,
• NAV- és önkormányzati adók,
• banki vagy lízingkötelezettségek,
• munkavállalói kötelezettségek,
• tagi kölcsön,
• kapcsolt vállalkozási elszámolások,
• hitelezői igények,
• vitatott tételek.

A záró beszámoló egyik legfontosabb kérdése: maradt-e olyan tétel, amely akadályozhatja a cég törlését?

Ilyen lehet például:

• el nem számolt pénztár,
• rendezetlen tagi kölcsön,
• be nem hajtott vagy le nem írt követelés,
• kimutatott, de nem rendezett szállítói tartozás,
• adófolyószámla-eltérés,
• hiányzó záró bevallás,
• vitatott hitelezői igény,
• záró leltárral nem alátámasztott vagyonelem.

A záró beszámoló akkor tölti be a szerepét, ha ezekre a kérdésekre világos választ ad.

A mérleg szerepe: mi maradt a cégben?

A záró beszámoló mérlege a cég utolsó vagyoni állapotát mutatja meg.

Ez különösen fontos, mert a mérlegből derül ki, hogy van-e még olyan eszköz vagy kötelezettség, amelyről rendelkezni kell.

A mérlegben vizsgálni kell:

• pénzeszközöket,
• bankszámlákat,
• pénztárt,
• vevőköveteléseket,
• egyéb követeléseket,
• tárgyi eszközöket,
• készleteket,
• adótartozásokat,
• szállítói kötelezettségeket,
• tagi kölcsönt,
• kapcsolt vállalkozási tételeket,
• saját tőkét,
• fennmaradó vagyont.

A végelszámolás befejezésekor, ha a könyvekben a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, illetve a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámolónak ezeket tételesen piaci értéken kell értékelnie.

Ez azért fontos, mert a záró beszámolóban már nem elég a régi könyv szerinti értékeket automatikusan elfogadni. A kérdés az, hogy a megmaradt eszköz vagy kötelezettség valós, értékelhető és rendezhető-e.

Az eredménykimutatás szerepe: mi történt a végelszámolás alatt?

Az eredménykimutatás azt mutatja meg, hogy a végelszámolás utolsó üzleti évében milyen bevételek, költségek és ráfordítások merültek fel.

Végelszámoláskor ilyen tételek lehetnek például:

• eszközértékesítés bevétele,
• követelésbehajtásból származó bevétel,
• elengedett kötelezettségből származó bevétel,
• értékvesztés,
• terven felüli értékcsökkenés,
• selejtezés,
• könyvelési és jogi költségek,
• végelszámolói díj,
• bankköltség,
• adó- és járulékkötelezettség,
• késedelmi pótlék,
• zárási költségek.

A NAV tájékoztatója szerint a záró beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésekor figyelembe kell venni a végelszámolás befejezéséhez szükséges, jövőben felmerülő ésszerű költségeket, valamint bizonyos adóterheket is.

Ezért az eredménykimutatás nem mellékes. Megmutatja, hogy a lezárás során milyen gazdasági események módosították a cég végső vagyoni helyzetét.

A kiegészítő melléklet szerepe: mit kell megmagyarázni?

A kiegészítő melléklet azért fontos, mert a mérleg és eredménykimutatás számai önmagukban nem mindig adnak teljes képet.

Végelszámoláskor különösen indokolt lehet bemutatni:

• jelentős vagyonelemek sorsát,
• tagi kölcsön rendezését,
• követelések minősítését,
• kötelezettségek rendezését,
• értékvesztések okát,
• piaci értéken történő értékelést,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• vitatott hitelezői igények kezelését,
• iratőrzés költségeit,
• végelszámolás befejezéséhez szükséges további költségeket,
• a vagyonfelosztási javaslat alapját.

A kiegészítő melléklet szerepe az, hogy a záró beszámoló ne csak számokat közöljön, hanem értelmezhetővé tegye a cég utolsó pénzügyi állapotát.

A záró leltár szerepe: mi támasztja alá a beszámolót?

A záró beszámoló csak akkor biztonságos, ha a mögötte lévő leltár és analitika is rendezett.

A leltárnak alá kell támasztania:

• a pénzeszközöket,
• bankszámlaegyenlegeket,
• pénztárt,
• megmaradt eszközöket,
• követeléseket,
• kötelezettségeket,
• tagi kölcsönt,
• adófolyószámla-egyenlegeket,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• vagyonfelosztás alapjául szolgáló tételeket.

A végelszámolás időszaka alatt a gazdálkodónak úgy kell vezetnie az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait, hogy azok alkalmasak legyenek többek között az adóbevallások, a piaci értéken történő értékelés és a vagyonfelosztási javaslat alátámasztására.

Ezért a záró beszámoló mögött nem lehet hiányos leltár. Ha nincs alátámasztás, a záró beszámoló nem ad megfelelő bizonyító erőt.

Kapcsolat a vagyonfelosztási javaslattal

A záró beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat szorosan összekapcsolódik.

A záró beszámoló megmutatja, hogy mi maradt a cégben.
A vagyonfelosztási javaslat megmondja, hogy ezzel mi történjen.

Ezért a vagyonfelosztási javaslat nem készülhet régi, becsült vagy hiányos adatokból. A záró beszámoló valós számaira kell épülnie.

A vagyonfelosztási javaslatban rendezni kell többek között:

• fennmaradó pénzeszközöket,
• tulajdonosoknak kiadható vagyont,
• esetleges megmaradt jogokat,
• kötelezettségeket,
• iratőrzés költségeit,
• végelszámolás költségeit,
• tagi kölcsön sorsát,
• olyan ismert követeléseket vagy tartozásokat, amelyek nem maradhatnak rendezetlenül.

A legfőbb szerv a végelszámoló által előterjesztett iratok és a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, és szükség esetén rendelkezni kell a végelszámoló díjáról, az iratanyag őrzéséről és a megszűnéssel kapcsolatos költségekről is.

Tagi kölcsön a záró beszámolóban

A tagi kölcsön a záró beszámoló egyik leggyakoribb kockázati pontja.

Ha a cég könyveiben tagi kölcsön kötelezettség szerepel, akkor a végelszámolás befejezésekor annak visszafizetéséről vagy más módon történő rendezéséről gondoskodni kell. Ha a tartozás visszafizetése helyett a vagyonfelosztási javaslatban elengedik, azt egyéb bevételként kell kimutatni, és a kötelezettség elengedése illetékkérdést is felvethet.

Ezért a tagi kölcsönt nem szabad a záró beszámolóban „bent hagyni” rendezetlen tételként.

Dönteni kell róla:

• visszafizetik-e,
• elengedik-e,
• beszámítják-e,
• vagyonfelosztásban kezelik-e,
• milyen adózási következménye van,
• hogyan jelenik meg a záró beszámolóban és a vagyonfelosztási javaslatban.

A tagi kölcsön nem belső családi vagy tulajdonosi ügy. Végelszámoláskor számviteli, adózási és vagyoni kérdés.

Pénztár és bankszámla: miért különösen érzékeny?

A záró beszámolóban szereplő pénzeszközök különösen fontosak, mert ezek közvetlenül kapcsolódnak a vagyonfelosztáshoz és a tartozások rendezéséhez.

Bankszámla

A bankszámlánál ellenőrizni kell:

• minden számla ismert-e,
• egyezik-e a bankkivonat és a könyvelés,
• nincs-e zárolás vagy inkasszó,
• nincs-e banki költség vagy kamat,
• megszüntethető-e a bankszámla,
• van-e fennmaradó egyenleg.

Pénztár

A pénztárnál még fontosabb a tényleges ellenőrzés.

Nem elég, hogy a könyvelésben szerepel egy összeg. Azt is igazolni kell, hogy:

• ténylegesen megvan-e a készpénz,
• van-e pénztárjelentés,
• vannak-e pénztárbizonylatok,
• történt-e tulajdonosi készpénzfelvétel,
• szükséges-e rendező könyvelés,
• hogyan jelenik meg a záró beszámolóban és a vagyonfelosztási javaslatban.

A záró beszámolóban szereplő pénztár már nem lehet „majd tisztázzuk” tétel. A cég utolsó pénzügyi képében minden pénzeszköznek bizonyíthatónak kell lennie.

Követelések: maradhat-e nyitott vevő vagy egyéb követelés?

A záró beszámoló előtt minden követelést minősíteni kell.

Meg kell vizsgálni:

• behajtották-e,
• elengedték-e,
• beszámították-e,
• értékvesztést számoltak-e el,
• behajthatatlanként leírták-e,
• vagyonfelosztásban rendelkezni kell-e róla,
• vitatott-e,
• van-e mögötte szerződés, számla, teljesítésigazolás.

A végelszámolást nem lehet befejezni, ha ismert követelésről a vagyonfelosztási határozat nem rendelkezik.

Ez különösen fontos akkor, ha a cégben régi, bizonytalan vagy vitatott vevőkövetelések szerepelnek. A záró beszámolónak nem papíron kell jól kinéznie, hanem valós lezártságot kell mutatnia.

Kötelezettségek: maradhat-e tartozás a zárás után?

A záró beszámoló egyik legfontosabb feladata, hogy megmutassa: maradt-e bármilyen kötelezettség.

Át kell nézni:

• szállítói tartozásokat,
• adótartozásokat,
• önkormányzati adókat,
• banki hiteleket,
• lízingeket,
• munkavállalói kötelezettségeket,
• tagi kölcsönöket,
• kapcsolt vállalkozási tartozásokat,
• peres vagy vitatott igényeket,
• garanciális, szavatossági vagy kártérítési kötelezettségeket.

Ha tartozás marad, akkor annak sorsáról rendelkezni kell. A záró beszámoló nem zárhatja le a céget úgy, hogy közben a kötelezettségoldal bizonytalan.

Záró adóbevallások és a záró beszámoló összhangja

A záró beszámoló és a záró adóbevallások nem külön világok. A számviteli és adózási adatoknak összhangban kell lenniük.

A NAV tájékoztatója szerint a jóváhagyott záró adóbevallásokat a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg kell benyújtani, és a lezáró bevallással együtt a megelőző időszakra vonatkozó, még nem esedékes bevallásokat is be kell nyújtani.

Ezért a záró beszámoló készítésekor ellenőrizni kell:

• társasági adó vagy más záró adókötelezettség,
• áfa-bevallások,
• járulékbevallások,
• iparűzési adó,
• szociális hozzájárulási adó, ha releváns,
• késedelmi pótlék,
• adófolyószámla-egyenleg,
• túlfizetések,
• esetleges adótartozások.

Ha a záró beszámoló és a záró bevallások között eltérés van, az a törlési folyamatot is kockáztathatja.

Miért lehet NAV- vagy cégbírósági akadály?

Hiába készül el a záró beszámoló, ha adózási vagy cégbírósági oldalon akadály marad.

A NAV legfeljebb 90 napon belül automatikusan megküldi a törléshez szükséges engedélyt, ha a törlési kérelmet benyújtották, de a cég csak akkor törölhető, ha adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból nincs akadály. Ilyen akadály lehet például megindítandó vagy folyamatban lévő adóeljárás, illetve adótartozás.

Ezért a záró beszámoló előtt ellenőrizni kell:

• nincs-e NAV-tartozás,
• nincs-e önkormányzati adótartozás,
• nincs-e elmaradt bevallás,
• nincs-e folyamatban lévő adóeljárás,
• minden kötelező dokumentum rendelkezésre áll-e,
• a beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat összhangban van-e.

A záró beszámoló tehát nemcsak számviteli dokumentum. A törölhetőség egyik alapja.

Gyakori hibák a záró beszámolónál

1. Úgy kezelik, mint egy szokásos éves beszámolót

A záró beszámoló nem normál üzleti beszámoló. Ez a cég utolsó hivatalos pénzügyi képe.

2. Nem támasztják alá leltárral

Ha nincs leltár, nem bizonyítható megfelelően, hogy a záró mérlegben szereplő vagyon és kötelezettség miből áll.

3. Nyitva hagynak követeléseket

A régi, vitatott vagy behajthatatlan követeléseket nem szabad egyszerűen bent hagyni a könyvekben.

4. Nem rendezik a tagi kölcsönt

A tagi kölcsön záráskor különösen veszélyes tétel, mert adózási és vagyonfelosztási következménye is lehet.

5. A pénztár csak könyvelési adat marad

Ha a pénztár ténylegesen nincs meg, azt zárás előtt kezelni kell.

6. Nem egyeztetik az adófolyószámlát

A záró beszámoló után derülhet ki, hogy NAV- vagy önkormányzati oldalon akadály van.

7. A vagyonfelosztási javaslat nem a záró adatokból készül

Ha a vagyonfelosztási javaslat nem a záró beszámolóra épül, a tulajdonosi döntés is hibás lehet.

Ellenőrzőlista: biztonságos-e a záró beszámoló?

Mérleg
Bankszámlák egyeztetve.
Pénztár ténylegesen ellenőrizve.
Követelések minősítve.
Kötelezettségek rendezve.
Tagi kölcsön kezelve.
Adófolyószámla egyeztetve.
Eszközök és készletek sorsa tisztázva.
Kapcsolt vállalkozási tételek rendezve.
Eredménykimutatás
Végelszámolás alatti bevételek könyvelve.
Eszközértékesítések elszámolva.
Követelésrendezések kezelve.
Értékvesztések elszámolva.
Költségek és ráfordítások szerepelnek.
Végelszámolási költségek figyelembe véve.
Adóhatások kezelve.
Kiegészítő melléklet
Lényeges vagyoni tételek bemutatva.
Tagi kölcsön rendezése magyarázva.
Jelentős követelések és kötelezettségek kezelése bemutatva.
Piaci értéken történő értékelés indokolt.
Vitatott vagy különleges tételek tisztázva.
Vagyonfelosztási javaslat alapja érthető.
Leltár és analitika
Záró leltár elkészült.
Analitikák egyeznek a főkönyvvel.
Vevő-szállító analitika rendezett.
Tárgyi eszköz analitika rendezett.
Pénztár és bank alátámasztott.
Adófolyószámla egyeztetett.
Tagi kölcsön dokumentált.
Adózás és törölhetőség
Záró adóbevallások előkészítve.
Megelőző időszak még be nem adott bevallásai ellenőrizve.
Nincs adótartozás.
Nincs akadályozó adóeljárás.
Letétbe helyezés és közzététel előkészítve.
Törlési kérelemhez szükséges adatok rendelkezésre állnak.

Ügyvezetői nézőpont: miért kell komolyan venni?

Ügyvezetőként vagy tulajdonosként a záró beszámoló az utolsó hivatalos pénzügyi dokumentum, amely megmutatja, hogyan zárul a cég története.

Ez alapján látszik:

• sikerült-e rendezni a tartozásokat,
• eltűntek-e a bizonytalan tételek,
• megmaradt-e bármilyen vagyon,
• van-e még nyitott kötelezettség,
• megfelelő-e a vagyonfelosztás alapja,
• törölhető-e a cég.

A záró beszámoló ezért nem a könyvelő „utolsó feladata”. Ez az ügyvezető és a tulajdonos számára is bizonyítás: a cég nem rendezetlenül tűnik el, hanem lezárt, ellenőrizhető pénzügyi állapotban szűnik meg.

Hitelezői nézőpont: miért fontos a záró beszámoló?

Hitelezőként a záró beszámoló azért fontos, mert ebből látszik, hogy a végelszámolás során valóban rendezték-e a kötelezettségeket.

A hitelező szempontjából kulcskérdés:

• szerepelt-e a követelése,
• elismerték vagy vitatták-e,
• kifizették-e,
• volt-e fedezet,
• maradt-e kötelezettség,
• a tulajdonosok csak a hitelezők rendezése után jutnak-e vagyonhoz,
• a vagyonfelosztási javaslat a valós záró adatokra épül-e.

Ha a záró beszámoló pontatlan, a hitelezők számára is bizonytalanabbá válik, hogy a cég valóban rendezett módon szűnik-e meg.

Jogi és számviteli kockázatok

A hibás záró beszámoló több kockázatot okozhat:

• hibás vagyonfelosztási javaslat,
• pontatlan tulajdonosi döntés,
• nyitva maradó követelés,
• nyitva maradó tartozás,
• rendezetlen tagi kölcsön,
• nem valós pénztár,
• NAV-törlési akadály,
• elmaradt záró bevallás,
• cégbírósági hiánypótlás,
• hitelezői vita,
• hibás adóelszámolás,
• késedelmes törlés,
• kényszertörlési kockázat.

A végelszámolást a kezdő időpontjától számított három éven belül be kell fejezni; ha a törlés iránti kérelmet nem nyújták be határidőben, kényszertörlési eljárás következhet.

Ezért a záró beszámoló elkészítését nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Ha itt derül ki egy rendezetlen tétel, az a teljes törlési folyamatot visszavetheti.

Mit érdemes az első lépésként megtenni?

1. Ne a záró beszámoló sablonjával kezdje

Először a könyvelési, adózási és vagyoni tételeket kell ellenőrizni.

2. Kérjen teljes zárási főkönyvet és analitikákat

A záró beszámoló csak akkor megbízható, ha a mögöttes adatok rendezettek.

3. Ellenőrizze a pénztárt és bankszámlát

A pénzeszközöknek a záráskor ténylegesen igazolhatónak kell lenniük.

4. Minősítse a követeléseket

Nem maradhat a beszámolóban bizonytalan, nem behajtható vagy rendezetlen követelés anélkül, hogy annak sorsáról döntés születne.

5. Rendezze a tagi kölcsönt

A tagi kölcsön záráskor nem maradhat „majd később” kérdés.

6. Egyeztesse az adófolyószámlát

NAV- vagy önkormányzati akadályt még a törlési kérelem előtt kell feltárni.

7. A vagyonfelosztási javaslatot csak valós záró adatokból készítse el

A vagyonfelosztás nem lehet pontosabb, mint az a záró beszámoló, amelyre épül.

Gyakori kérdések

Mi a záró beszámoló végelszámoláskor?

A záró beszámoló a végelszámolás végén készülő számviteli beszámoló, amely megmutatja a cég utolsó vagyoni, pénzügyi és eredményhelyzetét.

Ki készíti el a záró beszámolót?

A végelszámoló készíti el a végelszámolás befejezésekor, az általa meghatározott nappal mint mérlegfordulónappal. Kötelező könyvvizsgálat esetén könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell.

Mikor kell letétbe helyezni és közzétenni a záró beszámolót?

A záró beszámolót a törlés iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni.

Mit kell megmutatnia a záró beszámolónak?

Meg kell mutatnia, hogy mi maradt a cégben, mi került rendezésre, milyen követelések, kötelezettségek, pénzeszközök, eszközök és tulajdonosi elszámolások vannak, illetve maradt-e bármilyen nyitott tétel.

Miért kapcsolódik a záró beszámoló a vagyonfelosztási javaslathoz?

Azért, mert a vagyonfelosztási javaslat a záró beszámoló valós adataira épül. A beszámoló mutatja meg, milyen vagyon maradt, a javaslat pedig azt, hogyan kell ezt kezelni vagy felosztani.

Miért veszélyes a hibás záró beszámoló?

A hibás záró beszámoló hibás vagyonfelosztási javaslathoz, pontatlan tulajdonosi döntéshez, NAV-törlési akadályhoz, cégbírósági hiánypótláshoz vagy hitelezői vitához vezethet.

Összegzés

A záró beszámoló végelszámoláskor a cég utolsó hivatalos pénzügyi képe. Nem egyszerűen egy újabb beszámoló, hanem annak bizonyítása, hogy a cég vagyoni, számviteli és adózási ügyei lezárható állapotba kerültek.

A záró beszámolónak tisztán kell megmutatnia:

• mi maradt a cégben,
• milyen eszközök és pénzeszközök állnak rendelkezésre,
• mi történt a követelésekkel,
• mi történt a kötelezettségekkel,
• rendezett-e a tagi kölcsön,
• valós-e a pénztár,
• van-e még adótartozás,
• milyen alapból készül a vagyonfelosztási javaslat,
• maradt-e bármilyen nyitott tétel.

A cég utolsó pénzügyi lenyomatának már nem bizonytalanságot, hanem lezártságot kell mutatnia.

Erős CTA blokk

Záró beszámoló készül végelszámoláskor? Ne hagyja, hogy a cég utolsó pénzügyi képe pontatlan legyen.

Segítünk ellenőrizni:

• a záró mérleget,
• az eredménykimutatást,
• a kiegészítő mellékletet,
• a záró leltárt,
• a pénztárt és bankszámlát,
• a követeléseket és kötelezettségeket,
• a tagi kölcsönt,
• az adófolyószámlát,
• a vagyonfelosztási javaslat alapadatait,
• a törlés előtti számviteli és adózási kockázatokat.

A záró beszámoló az utolsó hivatalos pénzügyi bizonyíték arról, hogy a cég rendezett módon megszűnhet.

• záró beszámoló
• vagyonfelosztási javaslat
• Tagi kölcsön
• Végelszámolás
• Záró leltár