Rövid válasz
A végelszámolás kezdőnapja nem technikai dátum, hanem jogi, számviteli és adózási fordulópont. Ettől függ, melyik nappal kell lezárni a cég normál működését, milyen időszakra kell elkészíteni a tevékenységet lezáró beszámolót, milyen bevallásokat kell beadni, és milyen könyvelési állapotból indul a végelszámolás.
A Ctv. szerint a végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A cég legfőbb szerve a végelszámolásról szóló határozatban állapítja meg a kezdő időpontot, és főszabály szerint megválasztja a végelszámolót is.
A kezdőnap azért kritikus, mert a korábbi vezető tisztségviselőnek a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül teljesítenie kell a számviteli, adózási és iratátadási feladatokat. Ide tartozik a cég iratanyagának átadása, a folyamatban lévő ügyekről való tájékoztatás, valamint az iratjegyzék elkészítése is.
Egyszerűsített végelszámolásnál az eljárás megindítását a NAV felé kell bejelenteni a T201T nyomtatványon, és a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.

CTA blokk

Egyszerűsített végelszámolást indítana? Ne csak dátumot válasszon, hanem lezárható kezdőnapot.
Segítünk áttekinteni:

• mikor legyen a végelszámolás kezdő időpontja,
• milyen időszakot kell lezárni,
• elkészíthető-e a tevékenységet lezáró beszámoló,
• milyen adóbevallásokat kell beadni,
• lezárható-e a könyvelés a választott nappal,
• egyezik-e az adófolyószámla,
• van-e nyitott szerződés, tartozás, pénztár- vagy tagi kölcsönprobléma,
• nem okoz-e felesleges határidőnyomást a rosszul megválasztott kezdőnap.

A kezdőnap nem adminisztratív részlet. Ez az a dátum, amelyhez a könyvelés, az adózás, az iratátadás és a teljes végelszámolási folyamat igazodik.

Miért nem technikai dátum a kezdőnap?

A végelszámolás kezdőnapja az a dátum, amelytől a cég már nem a normál üzleti működés lezáratlan folytatásában van, hanem a megszűnés rendezett folyamatában.
Ez a nap határozza meg:

• meddig tart a cég normál működési időszaka,
• melyik nappal kell lezárni a könyvelést,
• milyen fordulónappal készül a tevékenységet lezáró beszámoló,
• milyen időszakra kell beadni a tevékenységzáró adóbevallásokat,
• mikortól indulnak az ügyvezetői átadási feladatok,
• mikortól kell a végelszámolási vagy egyszerűsített végelszámolási határidőkkel számolni.

Ezért a kezdőnap rossz megválasztása később felesleges adminisztrációt, hibás időszaki zárást, bevallási problémát, határidőnyomást vagy könyvelési pontatlanságot okozhat.

Ki dönt a kezdő időpontról?

A végelszámolásról a cég legfőbb szerve dönt. Kft. esetén ez jellemzően taggyűlési határozat vagy egyedüli tagi határozat.
A határozatban meg kell határozni:

• a jogutód nélküli megszűnés elhatározását,
• a végelszámolás elrendelését,
• a végelszámolás kezdő időpontját,
• normál végelszámolásnál a végelszámoló személyét,
• szükség esetén a társaság vagyoni részesedéseivel kapcsolatos rendelkezéseket.

A Ctv. kimondja, hogy a végelszámolás kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. Ez azt jelenti, hogy utólag nem lehet visszadátumozott kezdőnapot választani a korábbi időszak „kényelmesebb” lezárása érdekében.

Miért veszélyes a rosszul megválasztott kezdőnap?

A rossz kezdőnap nem önmagában veszélyes, hanem azért, mert minden további feladat ehhez igazodik.
Ha a kezdőnap túl korai, előfordulhat, hogy:

• a könyvelés még nincs lezárható állapotban,
• a főkönyv és az analitikák még nem egyeznek,
• az adófolyószámla nincs ellenőrizve,
• vannak még rendezetlen számlák,
• nem ismert minden hitelező,
• nincs tisztázva a pénztár,
• nincs dokumentálva a tagi kölcsön,
• nyitott szerződések maradnak,
• a tevékenységet lezáró beszámoló kapkodva készül.

Ha a kezdőnap túl késői, akkor feleslegesen hosszabbodik a normál működési időszak, és újabb bevallási, könyvelési, banki, szerződéses vagy adózási feladatok keletkezhetnek.
A jól megválasztott kezdőnap nem a leggyorsabb dátum, hanem az a dátum, amelyre a cég könyvelése, iratanyaga és adózási helyzete biztonságosan lezárható.

A kezdőnap és a tevékenységet lezáró beszámoló kapcsolata

A végelszámolás kezdőnapja határozza meg a tevékenységet lezáró beszámoló fordulónapját.
A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolás kezdetén a korábbi vezető tisztségviselő feladata, hogy a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámolót készítsen, gondoskodjon annak letétbe helyezéséről és közzétételéről, átadja a cég iratanyagát, valamint benyújtsa a tevékenységzáró adóbevallásokat.
Ez gyakorlatban azt jelenti:

• ha a végelszámolás kezdőnapja július 1., akkor a tevékenységet lezáró beszámoló fordulónapja június 30.;
• ha a kezdőnap október 15., akkor a beszámoló október 14-ével zárja a normál működési időszakot;
• ha a kezdőnap rosszul lett kiválasztva, a beszámoló is olyan időpontra készül, amelyre lehet, hogy a könyvelés még nem alkalmas.

Ezért a kezdőnap kiválasztása előtt meg kell kérdezni: van-e olyan könyvelési állapot, amely alapján a cég előző nappal megbízhatóan lezárható?

A kezdőnap és az adóbevallások kapcsolata

A kezdőnap adózási szempontból is fordulópont.
A NAV tájékoztatója példával is jelzi, hogy ha a végelszámolás kezdőnapja március 1., akkor a tevékenységzáró bevallásokat január 1. és február 28. közötti időszakra kell benyújtani. Ha a végelszámolás egy év alatt nem fejeződik be, az első üzleti év már a végelszámolási időszakhoz igazodik.
Ez azért fontos, mert a kezdőnap meghatározza:

• milyen időszakra kell áfa-bevallást készíteni,
• milyen időszakra kell társasági adó vagy más adózási bevallást készíteni,
• milyen járulék- vagy bérbevallási időszakot kell lezárni,
• mikor kezdődik a végelszámolás alatti adózási időszak,
• mely bevallások minősülnek tevékenységzáró bevallásnak.

A NAV azt is rögzíti, hogy a végelszámolás alatt az adóbevallásokat akkor is be kell nyújtani, ha a cég gazdasági tevékenységét megszüntette, vagy adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Egyszerűsített végelszámolásnál miért különösen fontos a kezdőnap?

Egyszerűsített végelszámolásnál a kezdőnap még érzékenyebb, mert innen indul a 150 napos határidő.
A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint az egyszerűsített végelszámolás akkor alkalmazható, ha a cég nem könyvvizsgálatra kötelezett, és a végelszámolást a kezdő időpontjától számított 150 napon belül befejezi. Az eljárás megindítása a NAV felé jelenthető be T201T nyomtatványon, a cégbíróság pedig az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a kezdő időpontot.
Ezért egyszerűsített végelszámolásnál a kezdőnap nemcsak fordulónap, hanem határidőindító pont is.
A kezdőnaptól számítva bele kell férnie:

• a könyvelési zárásnak,
• a tevékenységzáró bevallásoknak,
• a hitelezői időszaknak,
• a tartozások és követelések rendezésének,
• az adófolyószámla tisztázásának,
• a záró beszámolónak,
• a záró bevallásoknak,
• a vagyonfelosztási javaslatnak,
• a kapcsolódó tulajdonosi határozatnak,
• a befejező T201T bejelentésnek,
• a cégbíróság részére küldendő dokumentumoknak.

Ha a kezdőnap előtt nincs rend, akkor a 150 nap nem előny, hanem szorító határidő lesz.

Bejelentés a NAV felé: mit jelent a T201T szerepe?

Egyszerűsített végelszámolás esetén az eljárás megindítását a NAV felé kell bejelenteni a T201T jelű nyomtatványon. A NAV elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, a cégbíróság pedig automatikusan bejegyzi a végelszámolásra utaló cégnévtoldatot és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.
Ez elsőre egyszerűnek tűnik, de fontos látni: a T201T bejelentés nem helyettesíti a könyvelési és adózási előkészítést.
A bejelentés előtt tisztázni kell:

• pontosan milyen nappal induljon az eljárás,
• milyen időszakot kell lezárni,
• előkészíthető-e a tevékenységet lezáró beszámoló,
• beadhatók-e a tevékenységzáró bevallások,
• ismert-e a hitelezői kör,
• rendezett-e az adófolyószámla,
• tartható-e a 150 napos befejezés.

A T201T tehát nem az előkészítés kezdete, hanem annak eredménye kell legyen.

Milyen dátum lehet jó kezdőnap?

Jó kezdőnap az, amelyhez a cég könyvelési és adózási szempontból biztonságosan igazodni tud.
Érdemes olyan napot választani, amikor:

• a könyvelés naprakész,
• lezárhatók az előző időszakok,
• rendelkezésre állnak a bankkivonatok,
• egyeztethető a pénztár,
• ismert a vevő-szállító állomány,
• lekérték a NAV- és önkormányzati adófolyószámlát,
• ismert minden jelentős tartozás,
• nincs rendezetlen munkavállalói ügy,
• átlátható a tagi kölcsön,
• előkészíthető a tevékenységet lezáró beszámoló,
• a tulajdonosok és könyvelő is tudják tartani a kapcsolódó határidőket.

Sok esetben praktikus lehet hónap végéhez vagy negyedév végéhez igazítani a kezdőnapot, mert a könyvelési és adózási időszakok könnyebben kezelhetők. Ez nem kötelező szabály, hanem gyakorlati megfontolás: a cél az, hogy a fordulónap ne okozzon felesleges bontást, egyeztetési nehézséget vagy bevallási zavart.

Milyen kezdőnap lehet kockázatos?

Kockázatos lehet a kezdőnap, ha:

• a könyvelés még nincs naprakész állapotban,
• hiányoznak számlák vagy szerződések,
• nincs egyeztetve a pénztár,
• nem ismert a tagi kölcsön pontos összege,
• az adófolyószámla nincs lekérve,
• van elmaradt bevallás,
• nyitott munkavállalói ügy van,
• folyamatban lévő szerződések nincsenek lezárva,
• a tulajdonosok még nem döntöttek a vagyonról,
• várható hitelezői vita van,
• a 150 napos határidő már induláskor kétséges.

Ilyenkor nem a végelszámolást kell feltétlenül elhalasztani, hanem először a cég állapotát kell tisztázni. A gyors indítás nem pótolja az előkészítést.

Mit kell átnézni a kezdő döntés előtt?

Könyvelés
Friss főkönyvi kivonat rendelkezésre áll.
A főkönyvi kartonok ellenőrizhetők.
A vevő-szállító analitika egyezik.
A bankszámla könyvelése egyezik a bankkivonatokkal.
A pénztár valós állapota ismert.
A tagi kölcsön dokumentált.
A tárgyi eszközök és készletek egyeztethetők.
Nincsenek beazonosítatlan régi tételek.
Adózás
NAV-adófolyószámla lekérve.
Önkormányzati adófolyószámla ellenőrizve.
Nincs elmaradt bevallás.
Ismertek a pótlékok, bírságok, túlfizetések.
Nincs akadályozó adóeljárás.
Meghatározható a tevékenységzáró bevallási időszak.
Iratanyag
Megvannak a szerződések.
Rendelkezésre állnak a számlák.
Vannak banki és pénztári bizonylatok.
Megvannak a munkavállalói iratok.
Dokumentáltak a tagi kölcsönök.
Listázottak a folyamatban lévő ügyek.
Hitelezők és tartozások
Ismert a szállítói tartozás.
Tisztázott a NAV- és önkormányzati tartozás.
Ismert a banki vagy lízingkötelezettség.
Láthatók a munkavállalói kötelezettségek.
Dokumentált a tagi kölcsön.
Vannak-e vitatott követelések.
Van-e fedezet a tartozásokra.

Gyakori hibák a kezdőnap kijelölésénél

1. „Legyen holnap, hogy minél előbb fusson az eljárás”
A gyors kezdés csak akkor előny, ha a cég készen áll. Ha nincs lezárható könyvelés, akkor a korai kezdőnap kapkodást és hibás dokumentumokat okozhat.
2. „Válasszunk visszamenőleges dátumot”
A kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a végelszámolásról szóló határozat kelte, ezért a visszadátumozás nem megfelelő megoldás.
3. „A könyvelő majd utólag igazítja”
A könyvelés nem varázseszköz. Ha a fordulónaphoz nincs megfelelő bizonylati és analitikus háttér, akkor a tevékenységet lezáró beszámoló hibás alapra épülhet.
4. „Nem működik a cég, tehát mindegy a dátum”
Nem mindegy. Egy inaktív cégnek is lehet adóbevallása, adófolyószámla-eltérése, pénztárproblémája, tagi kölcsöne, régi tartozása vagy nyitott szerződése.
5. „Elég a T201T-t beadni”
A T201T az egyszerűsített végelszámolás bejelentési eszköze, de nem helyettesíti a könyvelési, adózási, hitelezői és zárási előkészítést. Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot is elektronikusan meg kell küldeni a cégbíróság részére.

Ellenőrzőlista: indulhat-e a választott nappal a végelszámolás?

Tulajdonosi döntés
Megszületett a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés.
A határozat tartalmazza a kezdő időpontot.
A kezdő időpont nem korábbi, mint a határozat kelte.
Normál végelszámolásnál a végelszámoló személye meghatározott.
Egyszerűsített végelszámolásnál tisztázott, hogy a vezető tisztségviselők látják el a feladatokat.
Könyvelési fordulónap
A kezdőnapot megelőző nappal lezárható a könyvelés.
Készíthető tevékenységet lezáró beszámoló.
A főkönyv és analitikák egyeznek.
A bank, pénztár, vevő, szállító, tagi kölcsön egyeztetett.
Nincs olyan tétel, amely a beszámoló alapadatait torzítja.
Adózási fordulónap
Meghatározható a tevékenységzáró bevallási időszak.
Ismertek az áfa-, társaságiadó-, járulék- és egyéb bevallási kötelezettségek.
NAV-adófolyószámla ellenőrizve.
Önkormányzati adófolyószámla ellenőrizve.
Nincs elmaradt bevallás vagy ismeretlen adótartozás.
Egyszerűsített végelszámolás esetén
A cég nem könyvvizsgálatra kötelezett.
A 150 napos határidő reálisan tartható.
A T201T bejelentés előkészíthető.
A hitelezői kör ismert.
A záró beszámoló, záró bevallások, vagyonfelosztási javaslat és kapcsolódó határozat elkészíthető.

Ügyvezetői nézőpont: miért kell előre gondolkodni?

Ügyvezetőként a kezdőnap kijelölése az egyik első olyan döntés, amely később az egész folyamatot befolyásolja.
Ha az ügyvezető túl gyorsan választ dátumot, könnyen előfordulhat, hogy már fut a 30 napos iratátadási és beszámolási időszak, miközben:

• hiányoznak dokumentumok,
• nincs egyeztetve a könyvelés,
• nincs lezárva a pénztár,
• nem ismert minden tartozás,
• nincs lekérve az adófolyószámla,
• nem készíthető el megbízható tevékenységet lezáró beszámoló.

A felelős ügyvezetői döntés nem az, hogy minél előbb induljon a végelszámolás. A felelős döntés az, hogy olyan nappal induljon, amelyre a cég valóban lezárható állapotban van.

Hitelezői nézőpont: miért számít a kezdőnap?

Hitelezőként a kezdőnap azért fontos, mert meghatározza, milyen vagyoni és könyvelési helyzetből indul a végelszámolás.
A Ctv. szerint a végelszámolás tárgya az a vagyon, amellyel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, valamint az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás alatt szerez.
Ezért hitelezői szempontból sem mindegy, hogy a cég milyen nappal lép be az eljárásba:

• valós-e a pénztár,
• behajthatók-e a követelések,
• szerepelnek-e a tartozások,
• látszanak-e a szerződéses kötelezettségek,
• van-e fedezet a hitelezői igényekre,
• nem torzítja-e a fordulónap a cég vagyoni helyzetét.

A kezdőnap tehát nemcsak a cég belső adminisztrációja miatt fontos. A hitelezők számára is ez mutatja meg, milyen állapotból indul a lezárás.

Jogi és számviteli kockázatok

A rosszul megválasztott kezdő időpont több kockázatot okozhat:

• hibás fordulónappal készülő tevékenységet lezáró beszámoló,
• pontatlan végelszámolási nyitó mérleg,
• téves bevallási időszak,
• elmaradt vagy hibás tevékenységzáró adóbevallás,
• hiányos iratátadás,
• kapkodva készített könyvelési zárás,
• adófolyószámla-eltérés,
• pénztár- vagy tagikölcsön-probléma késői felismerése,
• 150 napos határidő veszélybe kerülése,
• hitelezői vita,
• NAV-törlési akadály,
• cégbírósági hiánypótlás.

A Ctv. szerint a korábbi vezető tisztségviselő a 30 napos kezdeti feladatok elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért kártérítési felelősséggel tartozhat, és mulasztás esetén 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő, ismételten kiszabható pénzbírság is felmerülhet.

Mit érdemes az első lépésként megtenni?

1. Ne dátummal kezdje, hanem állapotfelméréssel
Előbb meg kell nézni, hogy a cég könyvelése, adózása, iratanyaga és tartozási helyzete milyen napra zárható le.
2. Egyeztesse a könyvelővel a fordulónapot
A kezdőnapot csak akkor érdemes kijelölni, ha a könyvelő meg tudja mondani, hogy a megelőző nappal elkészíthető-e a tevékenységet lezáró beszámoló.
3. Kérje le az adófolyószámlákat
A NAV- és önkormányzati adóhelyzetet már a döntés előtt tisztázni kell.
4. Nézze át a pénztárt és tagi kölcsönt
Ezek a végelszámolás leggyakoribb elakadási pontjai. Nem a kezdőnap után kell először szembesülni velük.
5. Ellenőrizze a nyitott szerződéseket
A kezdőnap után is keletkezhetnek kötelezettségek, ha szerződések maradnak rendezetlenül.
6. Egyszerűsített végelszámolásnál készítsen 150 napos ütemtervet
A kezdőnap csak akkor jó döntés, ha a befejezés is reálisan tervezhető.

Gyakori kérdések

Miért fontos a végelszámolás kezdőnapja?
Azért, mert a kezdőnap határozza meg, milyen nappal kell lezárni a cég normál működését, milyen időszakra kell beszámolót és adóbevallásokat készíteni, és milyen könyvelési állapotból indul a végelszámolás.
Lehet-e a végelszámolás kezdő időpontja korábbi, mint a határozat kelte?
Nem. A Ctv. szerint a végelszámolás kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozat kelte.
Ki dönt a végelszámolás kezdő időpontjáról?
A cég legfőbb szerve dönt róla a végelszámolást elrendelő határozatban. A határozatban meg kell állapítani a végelszámolás kezdő időpontját.
Miért kapcsolódik a kezdőnap a tevékenységet lezáró beszámolóhoz?
Mert a tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal kell elkészíteni. Ez mutatja meg, milyen állapotban lép be a cég a végelszámolásba.
Mit jelent a kezdőnap adózási szempontból?
A kezdőnap meghatározza, milyen időszakra kell tevékenységzáró adóbevallásokat benyújtani. A végelszámolás alatt a bevallási kötelezettségek akkor is fennállhatnak, ha a cég már nem végez gazdasági tevékenységet.
Egyszerűsített végelszámolásnál hogyan jelentik be a kezdést?
Az egyszerűsített végelszámolás megindítását a NAV felé kell bejelenteni T201T nyomtatványon, a cégbíróság pedig az adóhatóság elektronikus értesítése alapján jegyzi be a kezdő időpontot.

Összegzés

A végelszámolás kezdő döntése nem egyszerű adminisztratív lépés. A kezdőnap meghatározza:

• milyen nappal zárul a normál működési időszak,
• milyen fordulónappal készül a tevékenységet lezáró beszámoló,
• milyen időszakra kell tevékenységzáró adóbevallásokat beadni,
• mikor indulnak a 30 napos ügyvezetői feladatok,
• egyszerűsített végelszámolásnál mikortól fut a 150 nap,
• milyen könyvelési és vagyoni állapotból indul a lezárás.

A rosszul megválasztott kezdő időpont felesleges adminisztrációt, határidőnyomást és könyvelési hibákat okozhat.
A jó kezdőnap nem a leggyorsabb dátum. A jó kezdőnap az, amelyre a cég könyvelése, adózása, iratanyaga, tartozási helyzete és zárási terve valóban felkészült.

Erős CTA blokk

Végelszámolás indítása előtt áll? Ne csak kezdőnapot válasszon, hanem biztonságos fordulónapot.
Segítünk meghatározni:

• mikor érdemes indítani az eljárást,
• milyen nappal zárható le a könyvelés,
• milyen bevallási időszakok keletkeznek,
• milyen iratokat kell előkészíteni,
• tartható-e az egyszerűsített végelszámolás 150 napos határideje,
• van-e olyan könyvelési, adózási vagy hitelezői kockázat, amely miatt a kezdőnapot még nem érdemes kijelölni.

A végelszámolás nyugalma sokszor nem a végén, hanem az első döntésnél dől el: azon, hogy milyen nappal indul az eljárás.

• Egyszerűsített végelszámolás
• tevékenységet lezáró beszámoló
• 150 napos határidő
• T201T bejelentés
• végelszámolás kezdőnapja