Rövid válasz
A végelszámolás lezárása előtt minden nyitott tételről dönteni kell. Nem maradhat rendezetlen vevőkövetelés, szállítói tartozás, adótartozás, tagi kölcsön, pénztárkülönbözet, bankszámlaegyenleg, eszköz, munkavállalói ügy, nyitott szerződés vagy hatósági eljárás úgy, hogy annak sorsáról nem rendelkeztek.
A Ctv. kifejezetten kimondja, hogy a végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. Ezért az utolsó ellenőrzés nem formai lépés, hanem a törölhetőség egyik legfontosabb biztonsági pontja.
A végelszámolás befejezésekor a záróbeszámolót, a záró adóbevallásokat és az ezekkel együtt esedékessé váló bevallásokat, valamint a törlési kérelmet egyszerre kell benyújtani, a beszámoló fordulónapjától számított 60 napos határidőben. Ha a könyvelésben, adószámlán vagy cégiratok között nyitott kérdés marad, az a zárás végén törlési akadállyá válhat.

CTA blokk
Végelszámolás lezárása előtt áll a cég? Ne a törlési kérelem beadásakor derüljön ki, hogy még nyitott tétel maradt.
Segítünk áttekinteni:

• vannak-e nyitott vevőkövetelések,
• maradt-e szállítói tartozás,
• rendezett-e a NAV- és önkormányzati adófolyószámla,
• van-e tagi kölcsön,
• valós-e a pénztár,
• lezárható-e a bankszámla,
• van-e még tárgyi eszköz vagy készlet,
• lezárultak-e a munkavállalói ügyeket,
• vannak-e élő szerződések,
• folyamatban van-e hatósági, bírósági vagy végrehajtási eljárás,
• a záró beszámoló, záró bevallások és vagyonfelosztási javaslat összhangban vannak-e.

A cég lezárása előtt még van lehetőség javítani. Ami viszont nyitva marad a könyvelésben, az adószámlán vagy a szerződések között, az később a törlést is megakaszthatja.

Mit jelent az utolsó ellenőrzés végelszámolás előtt?

Az utolsó ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a cég valóban törölhető állapotban van-e.
Ez nem egyszerű könyvelési átnézés. Itt már azt kell vizsgálni, hogy maradt-e bármi, ami miatt a végelszámolás lezárása bizonytalan, támadható vagy hatósági oldalról akadályozott lehet.
Az utolsó ellenőrzés során át kell nézni:

• a vevőköveteléseket,
• a szállítói tartozásokat,
• az adófolyószámlákat,
• a tagi kölcsönt,
• a pénztárt,
• a bankszámlákat,
• az eszközöket és készleteket,
• a munkavállalói ügyeket,
• az élő szerződéseket,
• a hatósági és bírósági eljárásokat,
• a záró beszámoló és vagyonfelosztási javaslat alapadatait.

A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, érvényesíti jogait, teljesíti kötelezettségeit, szükség esetén értékesíti a vagyoni eszközöket, majd a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont osztja fel a tagok között.

Miért ad kontrollérzetet az utolsó ellenőrzés?

Az utolsó ellenőrzés nem csak kockázatfeltárás. Jó esetben kontrollt is ad az ügyvezetőnek és a tulajdonosoknak.
A lezárás előtt még lehet:

• vevőkövetelést behajtani vagy leírni,
• szállítói tartozást rendezni,
• adószámlát egyeztetni,
• tagi kölcsönről dönteni,
• pénztárhiányt tisztázni,
• bankszámlát rendezni,
• eszközt értékesíteni vagy felosztani,
• szerződést megszüntetni,
• munkavállalói dokumentumot pótolni,
• hatósági ügy állását tisztázni,
• vagyonfelosztási javaslatot pontosítani.

A baj általában nem az, ha egy nyitott tétel kiderül. A baj az, ha túl későn derül ki, amikor már a záró beszámoló, a záró adóbevallások, a vagyonfelosztási javaslat vagy a törlési kérelem elkészült.

Nyitott vevők: maradt-e behajtatlan követelés?

A nyitott vevőkövetelés végelszámoláskor nem maradhat egyszerűen a könyvelésben úgy, hogy „majd egyszer befolyik”.
Minden vevőkövetelésnél dönteni kell:

• behajtják-e,
• részben térül-e,
• vitatott-e,
• elévült-e,
• behajthatatlan-e,
• értékvesztést kell-e elszámolni,
• le kell-e írni,
• engedményezhető-e,
• a vagyonfelosztási határozatban rendelkezni kell-e róla.

A végelszámolás nem fejezhető be úgy, hogy ismert követelés marad, amelyről a vagyonfelosztási határozat nem rendelkezik. Ez különösen fontos régi vevőköveteléseknél, kapcsolt vállalkozással szembeni követeléseknél és vitatott számláknál.

Nyitott szállítók: van-e még rendezetlen tartozás?

A szállítói tartozások az utolsó ellenőrzés egyik legfontosabb pontjai. Ha egy szállítói tartozás nyitva marad, az közvetlenül érintheti a vagyonfelosztást és a cég törölhetőségét.
Át kell nézni:

• a szállító analitikát,
• a főkönyvi egyenlegeket,
• régi nyitott számlákat,
• vitatott számlákat,
• szerződésből eredő díjakat,
• bérleti vagy szolgáltatási tartozásokat,
• ügyvédi, könyvelési, végelszámolási költségeket,
• banki és egyéb zárási költségeket.

A tulajdonosok felé történő vagyonfelosztás csak akkor lehet biztonságos, ha előtte a hitelezői és egyéb kötelezettségi oldal tiszta. A végelszámoló a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont oszthatja fel a tagok között.

Adótartozások és adószámla: van-e NAV- vagy önkormányzati akadály?

A lezárás előtt nem elég azt megnézni, hogy a könyvelés szerint nincs adótartozás. A NAV adószámlát és az önkormányzati adófolyószámlát is egyeztetni kell.
Nyitott adózási tétel lehet:

• társasági adó vagy KIVA különbözet,
• áfa tartozás vagy túlfizetés,
• járulékeltérés,
• ’08-as bevallási hiba,
• ’01-es bevallási eltérés,
• helyi iparűzési adó tartozás,
• pótlék,
• bírság,
• rossz adónemre könyvelt befizetés,
• elmaradt bevallás,
• folyamatban lévő adóeljárás.

A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolási eljárás végén a záróbeszámolót, a záró adóbevallásokat és a törlési kérelmet egyszerre kell benyújtani, a beszámoló fordulónapjától számított 60 napos határidőben. Ezért adózási oldalon a zárás nem halasztható a törlési kérelem utánra.

Tagi kölcsön: rendezett vagy csak megszokott könyvelési tétel?

A tagi kölcsön sok cégnél évek óta szerepel a könyvelésben. Végelszámolás lezárása előtt azonban nem lehet úgy kezelni, mintha csak technikai belső tétel lenne.
Ellenőrizni kell:

• pontosan mekkora a tagi kölcsön,
• van-e szerződés vagy alátámasztó dokumentum,
• ténylegesen fennáll-e a kötelezettség,
• visszafizethető-e,
• elengedhető-e,
• beszámítható-e,
• milyen adózási következménye lehet,
• hogyan jelenik meg a záró beszámolóban,
• hogyan szerepel a vagyonfelosztási javaslatban.

A tagi kölcsön azért veszélyes, mert egyszerre érinti a kötelezettségeket, a saját tőke helyzetét, a tulajdonosi elszámolást, a záró beszámolót és az adózási következményeket. Ha nyitva marad, a vagyonfelosztás is bizonytalan alapra kerülhet.

Pénztár: ténylegesen megvan a készpénz?

A pénztár az egyik leggyakoribb végelszámolási kockázat. A könyvelésben szereplő pénztárösszeg nem elég. Azt is igazolni kell, hogy a készpénz ténylegesen rendelkezésre áll.
Vizsgálni kell:

• mennyi a könyvelés szerinti pénztár,
• ténylegesen megvan-e a készpénz,
• van-e pénztárjelentés,
• vannak-e pénztárbizonylatok,
• történt-e tulajdonosi készpénzfelvétel,
• van-e pénztárhiány,
• hogyan rendezik az eltérést,
• szerepel-e a pénztár a vagyonfelosztási javaslatban.

Ha a pénztár a könyvekben van, de a valóságban nincs meg, az nem egyszerű könyvelési apróság. Ez a cég vagyonát érintő kérdés, amelyet a záró beszámoló előtt rendezni kell.

Bankszámla: lezárható vagy még mozgásban van?

A bankszámla az utolsó ellenőrzésnél külön figyelmet igényel. Nem elég, hogy a bankszámlán „már nincs érdemi mozgás”. A bankszámla egyenlegének egyeznie kell a könyveléssel, és minden banki tételt rendezni kell.
Ellenőrizni kell:

• minden bankszámla ismert-e,
• egyezik-e a bankkivonat és a főkönyv,
• van-e bankköltség,
• van-e zárolás,
• van-e inkasszó,
• van-e hitel vagy folyószámlahitel,
• van-e technikai mínusz vagy függő tétel,
• meg lehet-e szüntetni a bankszámlát,
• mi történik a fennmaradó egyenleggel.

A végelszámoló a végelszámolás megindításáról értesíti a cég pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót, és a záráskor a bankszámlák helyzete is a vagyoni rendezés része.

Eszközök és készletek: maradt-e bármi a cégben?

A tárgyi eszközök és készletek sorsát a lezárás előtt egyértelműen rendezni kell.
Nyitott eszköz lehet például:

• számítógép,
• telefon,
• jármű,
• gép,
• berendezés,
• ingatlan,
• készlet,
• szoftver,
• vagyoni értékű jog,
• tulajdonosi részesedés más társaságban.

Minden eszköznél meg kell nézni:

• ténylegesen megvan-e,
• hol található,
• mi a könyv szerinti értéke,
• reális-e a piaci értéke,
• értékesítik-e,
• természetben adják-e ki,
• selejtezik-e,
• van-e rajta teher,
• van-e adózási következménye.

A végelszámolás számviteli szabályai szerint a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek a végelszámolás befejezésekor szükséges piaci értékelés és a vagyonfelosztási javaslat alátámasztására.

Munkavállalói ügyek: minden jogviszony lezárult?

A munkavállalói ügyeket nem szabad a zárás végére hagyni. Akkor is lehet nyitott munkaügyi vagy járulékoldali kérdés, ha a cégnek már nincs aktív dolgozója.
Ellenőrizni kell:

• minden munkaviszony megszűnt-e,
• elkészültek-e a kilépő dokumentumok,
• megtörtént-e a szabadságmegváltás,
• rendezett-e a bér,
• rendezettek-e a járulékbevallások,
• nincs-e munkavállalói követelés,
• nincs-e munkaügyi vita,
• nincs-e nyitott táppénz, letiltás vagy egyéb elszámolás,
• megőrzésre kerülnek-e a bér- és munkaügyi iratok.

A Ctv. a végelszámolás indulásakor kifejezetten előírja a munkavállalók, valamint a Munka Törvénykönyve szerinti érdekképviseleti szervek tájékoztatását is. Ez mutatja, hogy a munkaügyi oldal a végelszámolásban nem mellékes adminisztráció.

Szerződések: van-e még élő kötelezettség?

A cég lehet, hogy már nem számláz, de ettől még lehetnek élő szerződései.
Ilyen lehet például:

• bérleti szerződés,
• könyvelési szerződés,
• ügyvédi megbízás,
• informatikai szolgáltatás,
• telefon- vagy internetszerződés,
• biztosítás,
• lízing,
• karbantartási szerződés,
• alvállalkozói vagy beszállítói szerződés,
• vevői keretszerződés.

A szerződéseknél dönteni kell:

• megszüntették-e,
• van-e felmondási idő,
• van-e még fizetési kötelezettség,
• van-e kaució vagy biztosíték,
• van-e kötbér,
• marad-e garanciális vagy szavatossági kötelezettség,
• kell-e jogot engedményezni vagy kötelezettséget átruházni.

A Ctv. szerint a legfőbb szerv a végelszámolás befejezésekor dönthet jogok engedményezéséről, kötelezettségek átruházásáról, illetve tartozás más által történő átvállalásáról is.

Hatósági és bírósági eljárások: van-e folyamatban lévő ügy?

A végelszámolás lezárása előtt különösen fontos ellenőrizni, van-e a céggel szemben vagy a cég részvételével folyamatban lévő hatósági, bírósági, adóhatósági vagy végrehajtási eljárás.
Ilyen lehet:

• NAV-ellenőrzés,
• önkormányzati adóeljárás,
• munkaügyi eljárás,
• fogyasztóvédelmi eljárás,
• peres eljárás,
• fizetési meghagyás,
• végrehajtási eljárás,
• hatósági bírságügy,
• környezetvédelmi eljárás,
• követelésérvényesítési ügy.

A Ctv. szerint nem lehet befejezni a végelszámolást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban; a befejezésre csak akkor kerülhet sor, ha az eljárás megszűnt, vagy a cég az eljárásnak többé nem alanya.

Hitelezői igények: minden bejelentést kezeltek?

A végelszámolás során a hitelezők a közzétételtől számított 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket. A bejelentés akkor is szükséges, ha a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban.
Az utolsó ellenőrzésnél meg kell nézni:

• kik jelentettek be hitelezői igényt,
• mely igényeket ismerték el,
• mely igények vitatottak,
• történt-e kifizetés,
• maradt-e lekötött vagy elkülönített fedezet,
• van-e peresített igény,
• szerepelnek-e a záró dokumentumokban,
• a vagyonfelosztási határozat rendelkezik-e róluk.

A hitelezői igények elhanyagolása nemcsak számviteli hiba, hanem bizalmi és felelősségi kockázat is lehet.

Mi nem maradhat nyitva a lezárás előtt?

A végelszámolás lezárása előtt főszabály szerint nem maradhat rendezetlenül:

• ismert vevőkövetelés,
• ismert szállítói tartozás,
• adótartozás,
• elmaradt bevallás,
• tagi kölcsön,
• pénztárkülönbözet,
• beazonosítatlan banki tétel,
• leltárban szereplő, de nem rendezett eszköz,
• munkavállalói elszámolás,
• élő szerződésből eredő kötelezettség,
• hatósági vagy bírósági eljárás,
• vitatott hitelezői igény,
• zárási költség,
• iratőrzési költség,
• vagyonfelosztási kérdés.

A végelszámolás nem „eltünteti” ezeket a tételeket. A végelszámolás csak akkor zárható biztonságosan, ha ezekről döntés született, és a döntés a záró dokumentumokban is megjelenik.

Mi történik, ha valami nyitva marad?

Ha egy nyitott tétel a lezárás előtt nem kerül rendezésre, annak több következménye lehet:

• hibás záró beszámoló,
• hibás záró adóbevallás,
• hibás vagyonfelosztási javaslat,
• NAV-törlési akadály,
• cégbírósági hiánypótlás,
• hitelezői vita,
• tulajdonosi elszámolási probléma,
• adóhatósági eljárás,
• késedelmes törlés,
• kényszertörlési kockázat.

A végelszámolást a kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni, és ha a cég törlésére irányuló kérelmet nem nyújtják be három éven belül, kényszertörlési eljárásra kerül sor.

Egyszerűsített végelszámolásnál miért különösen fontos az utolsó ellenőrzés?

Egyszerűsített végelszámolásnál a gyorsabb eljárás miatt még fontosabb, hogy a lezárás előtt ne maradjon rendezetlen tétel.
A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint egyszerűsített végelszámolás akkor alkalmazható, ha a cég nem könyvvizsgálatra kötelezett, és a végelszámolást a kezdő időponttól számított 150 napon belül befejezi. A befejezéskor a cégnek az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg elektronikusan meg kell küldenie a cégbíróság részére az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot.
Ha az utolsó ellenőrzésnél kiderül egy vitatott hitelezői igény, adózási akadály, nyitott szerződés vagy rendezetlen tagi kölcsön, az egyszerűsített folyamat gyors lezárása is veszélybe kerülhet.

Gyakori hibák az utolsó ellenőrzésnél

1. Csak a záró beszámolót nézik
A záró beszámoló fontos, de önmagában nem elég. Az adószámla, szerződések, munkaügy, hitelezők és hatósági eljárások is nyitott kockázatot jelenthetnek.
2. A vevőköveteléseket bent hagyják
A régi, vitatott vagy behajthatatlan vevőkövetelések nem maradhatnak döntés nélkül.
3. A szállítói analitikát nem egyeztetik
Egy régi szállítói tartozás később hitelezői vitát vagy vagyonfelosztási problémát okozhat.
4. Az adószámlát csak összesítve nézik
Adónemenként kell egyeztetni. Egy kisebb pótlék, rossz adónemre könyvelt befizetés vagy hiányzó bevallás is gondot okozhat.
5. A tagi kölcsönt belső ügyként kezelik
A tagi kölcsön a cég kötelezettsége lehet, ezért zárás előtt rendezni kell.
6. A pénztárt nem ellenőrzik fizikailag
A könyvelt pénztár csak akkor valós vagyon, ha ténylegesen megvan vagy az eltérést rendezték.
7. Élő szerződés marad a háttérben
Bérlet, biztosítás, lízing, szolgáltatás vagy banki szerződés is okozhat későbbi kötelezettséget.
8. Folyamatban lévő eljárást figyelmen kívül hagynak
Hatósági vagy bírósági eljárás alatt a végelszámolás befejezése jogszabályi akadályba ütközhet.

Ellenőrzőlista: mi maradhat nyitva?

Vevők és követelések
Van-e nyitott vevőkövetelés?
Régi vagy elévült a követelés?
Vitatott a követelés?
Behajtható még?
Kell-e értékvesztés vagy leírás?
Rendelkezik róla a vagyonfelosztási javaslat?
Szállítók és tartozások
Van-e nyitott szállítói tartozás?
Egyezik-e a szállító analitika a főkönyvvel?
Van-e vitatott számla?
Van-e zárási költség?
Van-e ügyvédi, könyvelési vagy végelszámolói díj?
Minden tartozás rendezett vagy dokumentált?
Adózás
NAV adószámla egyeztetve?
Önkormányzati adófolyószámla egyeztetve?
Van-e adótartozás?
Van-e pótlék vagy bírság?
Minden bevallás be van adva?
Van-e folyamatban lévő adóeljárás?
A záró bevallások összhangban vannak a záró beszámolóval?
Tagi kölcsön és saját tőke
Van-e tagi kölcsön?
Pontos az összege?
Van dokumentáció?
Visszafizetik, elengedik vagy beszámítják?
Van adózási következménye?
Szerepel a vagyonfelosztási javaslatban?
Pénztár és bank
Megvan-e ténylegesen a pénztár?
Egyezik-e a pénztár a könyveléssel?
Minden bankszámla ismert?
Egyezik-e a bankkivonat a főkönyvvel?
Van-e zárolás, inkasszó vagy banki teher?
Lezárható-e a bankszámla?
Eszközök és készletek
Van-e még tárgyi eszköz?
Van-e készlet?
Ténylegesen megvannak?
Értékesítik vagy természetben kiadják?
Kell-e piaci értékelés?
Van-e adózási következmény?
Munkavállalók
Minden jogviszony lezárult?
Kilépő iratok elkészültek?
Bér és szabadságmegváltás rendezett?
Járulékbevallások beadva?
Nincs munkaügyi vita?
Bériratok őrzése biztosított?
Szerződések és eljárások
Van-e élő szerződés?
Van-e felmondási idő vagy kötbér?
Van-e garanciális kötelezettség?
Van-e hatósági vagy bírósági eljárás?
Van-e végrehajtás vagy fizetési meghagyás?
Ezekről rendelkeztek a záró dokumentumokban?

Ügyvezetői nézőpont: miért ad biztonságot ez az ellenőrzés?

Ügyvezetőként a végelszámolás lezárása előtti utolsó ellenőrzés az utolsó lehetőség arra, hogy ne maradjon a cég után rendezetlen ügy.
Ez az ellenőrzés segít tisztán látni:

• van-e még tartozás,
• van-e még követelés,
• van-e adózási akadály,
• van-e tagi kölcsön probléma,
• van-e pénztárhiány,
• van-e élő szerződés,
• van-e hatósági ügy,
• valóban beadható-e a törlési kérelem.

Ez nem félelmet kell, hogy keltsen, hanem kontrollt. Ha a nyitott tételek időben kiderülnek, még van lehetőség rendezni őket.

Hitelezői nézőpont: miért fontos, hogy ne maradjon nyitott tétel?

Hitelezői oldalról a végelszámolás lezárása előtti ellenőrzés azért fontos, mert a cég törlése után a követelés érvényesítése már nehezebb lehet.
A hitelező számára lényeges kérdés:

• szerepelt-e a követelése,
• elismerték vagy vitatták-e,
• volt-e fedezet,
• megtörtént-e a kifizetés,
• rendelkeztek-e a vitatott igényről,
• a tulajdonosok csak rendezett kötelezettségek után kaptak-e vagyont.

A hitelezői igénybejelentés elmulasztása vagy késedelme nem jogvesztő, de a zárómérleg és vagyonfelosztási határozat elfogadása után hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért való helytállás szabályai szerint lehet érvényesíteni.

Jogi, számviteli és adózási kockázatok

Ha az utolsó ellenőrzés elmarad vagy felületes, az alábbi kockázatok merülhetnek fel:

• hibás záró beszámoló,
• hibás vagyonfelosztási javaslat,
• NAV-törlési akadály,
• cégbírósági hiánypótlás,
• elmaradt bevallás,
• adótartozás,
• rendezetlen tagi kölcsön,
• nem valós pénztár,
• nyitott vevőkövetelés,
• kimaradt szállítói tartozás,
• élő szerződésből eredő kötelezettség,
• munkavállalói vita,
• hatósági vagy bírósági eljárás miatti zárási akadály,
• hitelezői vita,
• késedelmes törlés,
• kényszertörlés kockázata.

A végelszámolás lezárása előtt ezért nem az a kérdés, hogy „nagyjából rendben van-e a cég”. Az a kérdés, hogy van-e bármi, ami nyitva maradt, és amiről a záró dokumentumokban nem rendelkeztek.

Mit érdemes első lépésként megtenni?

1. Kérjen teljes zárási főkönyvet és analitikát
A nyitott tételeket nem érzésből, hanem főkönyv, analitika és adószámla alapján kell keresni.
2. Készítsen nyitott tétel listát
Külön listázza a vevőket, szállítókat, adókat, tagi kölcsönt, pénztárt, bankszámlákat, eszközöket, szerződéseket és eljárásokat.
3. Minden tételhez rendeljen döntést
Behajtás, kifizetés, leírás, elengedés, beszámítás, értékesítés, megszüntetés, engedményezés vagy vagyonfelosztási rendelkezés.
4. Egyeztesse az adófolyószámlákat
A NAV- és önkormányzati adóoldalt külön kell ellenőrizni, nem csak a könyvelés alapján.
5. Csak ezután készüljön a végleges záró dokumentáció
A záró beszámoló, záró bevallás, vagyonfelosztási javaslat és törlési kérelem csak rendezett nyitott tétel lista után biztonságos.

Gyakori kérdések

Miért fontos az utolsó ellenőrzés végelszámolás lezárása előtt?
Azért, mert a cég lezárása előtt még kiderülhetnek olyan nyitott tételek, amelyek később NAV-törlési akadályt, cégbírósági hiánypótlást, hitelezői vitát vagy hibás vagyonfelosztást okozhatnak.
Mi maradhat nyitva a könyvelésben?
Nyitva maradhat vevőkövetelés, szállítói tartozás, tagi kölcsön, pénztárkülönbözet, bankszámlaegyenleg, tárgyi eszköz, készlet, adótartozás vagy egyéb kötelezettség. Ezekről a lezárás előtt dönteni kell.
Lezárható-e a végelszámolás ismert tartozás mellett?
A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
Miért veszélyes a nyitott adószámla?
Azért, mert adótartozás, elmaradt bevallás, pótlék, bírság vagy folyamatban lévő adóeljárás a cég törlésének akadályává válhat.
Mit kell ellenőrizni a tagi kölcsönnél?
A tagi kölcsön összegét, dokumentációját, visszafizetését, elengedését vagy beszámítását, valamint adózási következményeit kell ellenőrizni. Nem maradhat rendezetlen kötelezettségként a zárásban.
Mi történik, ha hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban?
Ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban, a végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az eljárás megszűnt, vagy a cég már nem alanya az eljárásnak.

Összegzés
A végelszámolás lezárása előtti utolsó ellenőrzés célja, hogy a cég ne hagyjon maga után nyitott, rendezetlen vagy bizonytalan tételeket.
Ellenőrizni kell:

• nyitott vevőket,
• nyitott szállítókat,
• NAV- és önkormányzati adótartozásokat,
• tagi kölcsönt,
• pénztárt,
• bankszámlákat,
• tárgyi eszközöket,
• készleteket,
• munkavállalói ügyeket,
• élő szerződéseket,
• hatósági és bírósági eljárásokat,
• hitelezői igényeket,
• záró beszámoló és vagyonfelosztási javaslat összhangját.

A cég lezárása előtt minden nyitott tételről dönteni kell. Ami a könyvelésben, az adószámlán vagy a szerződések között nyitva marad, az később törlési akadállyá válhat.

Erős CTA blokk
Végelszámolás lezárása előtt áll? Ne engedje, hogy egy elfelejtett tétel akassza meg a cég törlését.
Segítünk elkészíteni az utolsó ellenőrzési listát:

• vevők és szállítók,
• adószámlák,
• tagi kölcsön,
• pénztár és bank,
• eszközök és készletek,
• munkavállalói ügyek,
• szerződések,
• hatósági eljárások,
• záró beszámoló,
• záró bevallások,
• vagyonfelosztási javaslat.

A lezárás előtti utolsó ellenőrzés nem akadékoskodás. Ez az utolsó lehetőség arra, hogy a cég valóban rendezett módon szűnhessen meg.

• vagyonfelosztási javaslat
• Tagi kölcsön
• adószámla egyeztetés
• utolsó ellenőrzés
• vevőkövetelések