Rövid válasz: mit kérhet a felszámoló?

A felszámoló kérhet iratokat, könyvelési dokumentumokat, záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget, adóbevallásokat, iratjegyzéket, vagyonleltárt, szerződéslistát, folyamatban lévő ügyek listáját, valamint tájékoztatást a cég felszámolás előtti tevékenységéről és a vagyontárgyak elhelyezéséről. A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül több iratátadási és számviteli kötelezettséget kell teljesítenie, továbbá a felszámoló kérésére a felszámolás előtti tevékenységről és a vagyontárgyak elhelyezéséről is tájékoztatást kell adnia.

Miért fontos jól kezelni a felszámoló leveleit?

A felszámolóval való kommunikáció nem formalitás.



A felszámoló a felszámolási eljárásban a cég vagyonát, tartozásait, követeléseit, szerződéseit és korábbi működését vizsgálja. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Ezért egy rosszul megírt válasz később problémát okozhat.

Például akkor, ha az ügyvezető:

• késve válaszol,
• hiányosan ad át iratokat,
• nem készít iratjegyzéket,
• pontatlan adatot közöl,
• elhamarkodottan elismer valamit,
• nem jelzi a hiányzó dokumentumokat,
• nem egyeztet a könyvelővel,
• nem dokumentálja az átadást,
• nem ad választ a vagyontárgyak hollétére,
• figyelmen kívül hagyja a felszámoló kérdéseit.

A fő üzenet:

A felszámolóval való kommunikáció nem formalitás. Egy hiányos, késedelmes vagy rosszul megfogalmazott válasz később komoly problémát okozhat.

1. Mikor köteles az ügyvezető válaszolni a felszámolónak?

Az ügyvezető nem döntheti el szabadon, hogy válaszol-e a felszámolónak.

A Cstv. szerint a vezető köteles a felszámoló kérésére tájékoztatást adni az adós felszámolás előtti tevékenységéről és a vagyontárgyak elhelyezéséről, valamint köteles elősegíteni a felszámoló tevékenységét.

Ez azt jelenti, hogy a felszámoló megkeresését komolyan kell venni, különösen akkor, ha az:

• iratátadásra,
• vagyonleltárra,
• könyvelési dokumentumra,
• pénztárra,
• tagi kölcsönre,
• szerződésekre,
• folyamatban lévő perekre,
• munkavállalói iratokra,
• hitelezői listára,
• vevőkövetelésekre,
• vagyontárgyak hollétére,
• kapcsolt vállalkozási ügyletekre,
• korábbi kifizetésekre vonatkozik.

Fontos különbség

Az ügyvezető köteles együttműködni, de ez nem jelenti azt, hogy átgondolatlanul, dokumentumok nélkül vagy jogi-számviteli egyeztetés nélkül kell nyilatkoznia.

A helyes sorrend:

• megkeresés pontos értelmezése,
• határidő rögzítése,
• könyvelési adatok ellenőrzése,
• jogi és számviteli álláspont előkészítése,
• tételes válasz,
• mellékletek és iratjegyzék csatolása,
• átvétel vagy elküldés bizonyítékának megőrzése.

2. Mit kérhet a felszámoló az ügyvezetőtől?

A felszámoló többféle adatot és dokumentumot kérhet. Ezek egy része törvényben kifejezetten meghatározott átadási kötelezettséghez kapcsolódik, más része a felszámoló vagyonfeltárási, hitelezői igényvizsgálati és eljárási feladataiból következik.

A felszámoló kérhet például:

• záróleltárt,
• tevékenységet lezáró mérleget,
• zárómérleget,
• adóbevallásokat,
• iratjegyzéket,
• irattári anyagot,
• vagyonleltárt,
• szerződéslistát,
• folyamatban lévő ügyek listáját,
• könyvelési iratokat,
• főkönyvi kivonatot,
• vevő-szállító analitikát,
• NAV-folyószámlát,
• bankszámlakivonatokat,
• pénztárkimutatást,
• tagi kölcsön dokumentációt,
• tárgyi eszköz listát,
• készletlistát,
• munkavállalói iratokat,
• peres és végrehajtási dokumentumokat,
• elektronikus hozzáférések adatait,
• vagyontárgyak hollétére vonatkozó tájékoztatást.

A Cstv. konkrétan kimondja, hogy a vezetőnek 30 napon belül iratjegyzéket kell készítenie a nem selejtezhető iratokról, át kell adnia az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint, valamint ugyanilyen határidővel tájékoztatást kell adnia a fennálló szerződésekről és a folyamatban lévő ügyekről, eljárásokról.

3. Milyen számviteli dokumentumokat kérhet?

A felszámoló egyik elsődleges célja, hogy átlássa a cég valós pénzügyi és vagyoni helyzetét.

Ehhez számviteli dokumentumokra van szüksége.

Legfontosabb számviteli dokumentumok

• záróleltár,
• tevékenységet lezáró mérleg,
• zárómérleg,
• adóbevallások,
• főkönyvi kivonat,
• főkönyvi kartonok,
• vevő analitika,
• szállító analitika,
• tárgyi eszköz kartonok,
• készletnyilvántartás,
• bankszámlakivonatok,
• banki kartonok,
• pénztárjelentés,
• pénztárbizonylatok,
• NAV-folyószámla,
• járulékbevallások,
• bérkartonok,
• tagi kölcsön kimutatás,
• kapcsolt vállalkozási elszámolások,
• beszámolók,
• önellenőrzések.

A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, éves vagy egyszerűsített éves beszámolót, azaz tevékenységet lezáró mérleget, továbbá az eredmény felosztása után zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, és ezeket 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Tipikus hiba

Az ügyvezető csak annyit válaszol:

„A könyvelőnél van minden.”

Ez nem elegendő válasz. A könyvelő segíthet, de az ügyvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy a dokumentumok ténylegesen, határidőben, ellenőrizhetően és tételesen átadásra kerüljenek.

4. Mit kérhet a vagyonról?

A felszámoló kérheti, hogy az ügyvezető mutassa be, milyen vagyona van vagy volt a cégnek, hol találhatók a vagyontárgyak, ki használja őket, és milyen dokumentumok kapcsolódnak hozzájuk.

A törvény szerint a felszámoló a feladatai teljesítése érdekében az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja, az adós pedig köteles a lezárt helyiséget vagy vagyontárgyat felnyitni, és a vagyontárgy meglétéről, hollétéről tájékoztatást adni.

A felszámoló kérhet vagyonleltárt például ezekről:

• bankszámlapénz,
• készpénz,
• pénztár,
• vevőkövetelések,
• készlet,
• áruk,
• alapanyagok,
• gépek,
• berendezések,
• járművek,
• ingatlanok,
• informatikai eszközök,
• szoftverek,
• licencek,
• domainnevek,
• védjegyek,
• peres követelések,
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelések,
• biztosítékok,
• lízingelt vagy zálogjoggal terhelt eszközök.

Minden vagyontárgynál célszerű rögzíteni:

• megnevezés,
• leltári szám,
• könyv szerinti érték,
• becsült piaci érték,
• tényleges helyszín,
• használó személy vagy vállalkozás,
• állapot,
• fénykép, ha indokolt,
• kapcsolódó szerződés,
• zálogjog vagy lízing ténye,
• átadás módja,
• hiány vagy eltérés oka.

Tipikus hiba

A könyvelésben szerepel egy eszköz, de az ügyvezető nem tudja megmondani, hol van.

Felszámolás alatt ez nem apró adminisztrációs eltérés. Ha vagyontárgy ismeretlen helyen van, és a vezető nem tud nyilatkozni a fellelhetőségi helyéről, vagy nem működik együtt, annak külön jogkövetkezményei is lehetnek.

5. Mit kérhet a szerződésekről?

A felszámoló kérheti a fennálló szerződések listáját és a kapcsolódó dokumentumokat.

Ez azért fontos, mert a szerződésekből derül ki:

• kinek tartozik a cég,
• ki tartozik a cégnek,
• milyen kötelezettségek vannak még,
• van-e felmondási kockázat,
• van-e biztosíték,
• van-e lízing,
• van-e bérleti jogviszony,
• van-e folyamatban lévő teljesítés,
• van-e vitatott szerződéses helyzet.

Átadandó szerződések lehetnek:

• vevői szerződések,
• szállítói szerződések,
• bérleti szerződések,
• lízingszerződések,
• hitelszerződések,
• kölcsönszerződések,
• tagi kölcsön szerződések,
• munkaszerződések,
• megbízási szerződések,
• alvállalkozói szerződések,
• biztosítási szerződések,
• informatikai szerződések,
• domain- és tárhelyszerződések,
• kapcsolt vállalkozási szerződések.

A szerződéslista tartalmazza:

• szerződő fél neve,
• szerződés tárgya,
• szerződés dátuma,
• hatálya,
• fizetési feltételek,
• fennálló tartozás vagy követelés,
• biztosíték,
• vitás pont,
• kapcsolódó számlák,
• kapcsolódó levelezés,
• folyamatban lévő teljesítés,
• felmondási vagy megszűnési kérdés.

Tipikus hiba

Az ügyvezető csak azokat a szerződéseket adja át, amelyekre emlékszik.

A jó szerződéslista nem emlékezetből készül, hanem a könyvelés, bankszámlák, számlázóprogram, e-mailek, irattár és ügyvédi anyagok összevetéséből.

6. Mit kérhet a folyamatban lévő ügyekről?

A felszámoló kérheti a folyamatban lévő ügyek és eljárások listáját is. Ez kifejezetten része a 30 napos ügyvezetői tájékoztatási kötelezettségnek.

Ide tartozhatnak:

• peres ügyek,
• fizetési meghagyások,
• végrehajtási ügyek,
• NAV-eljárások,
• önkormányzati adóügyek,
• munkaügyi viták,
• vevői reklamációk,
• szállítói viták,
• garanciális ügyek,
• biztosítási ügyek,
• támogatási elszámolások,
• hatósági ellenőrzések,
• környezetvédelmi vagy hulladékgazdálkodási ügyek.

A lista tartalmazza:

• ügy megnevezése,
• érintett fél,
• ügyszám,
• eljáró bíróság vagy hatóság,
• követelés összege,
• ügy állása,
• következő határidő,
• jogi képviselő neve,
• kapcsolódó dokumentumok helye,
• várható kockázat.

Tipikus hiba

Az ügyvezető azt gondolja:

„A perről a bíróság úgyis tud.”

A felszámoló nem feltétlenül tud minden folyamatban lévő ügyről automatikusan. Ezeket az ügyvezetőnek külön is be kell mutatnia.

7. Mit kérhet pénztárról, tagi kölcsönről és kapcsolt vállalkozásokról?

Ezek a felszámolói megkeresések legérzékenyebb részei közé tartoznak.

Pénztár

A felszámoló kérheti:

• könyvelés szerinti pénztárállományt,
• tényleges pénztárállományt,
• pénztárjelentéseket,
• pénztárbizonylatokat,
• készpénzfelvételek listáját,
• kifizetések jogcímét,
• eltérés magyarázatát,
• pénztárkezelési szabályzatot, ha volt.

Tagi kölcsön

Kérheti:

• tagi kölcsön szerződéseket,
• folyósítás igazolását,
• visszafizetés igazolását,
• könyvelési kartont,
• kamatszámítást,
• tulajdonosi döntéseket,
• kapcsolódó banki vagy pénztári bizonylatokat.

Kapcsolt vállalkozási ügyletek

Kérheti:

• kapcsolt cégek listáját,
• kapcsolt cégeknek történt kifizetéseket,
• kapcsolt cégektől érkezett pénzeket,
• eszközátadásokat,
• készletmozgásokat,
• szerződéseket,
• számlákat,
• teljesítési igazolásokat,
• árképzési dokumentumokat,
• üzleti indoklást.

Fontos figyelmeztetés

Ezekre a kérdésekre nem érdemes emlékezetből válaszolni.

Egy rosszul megfogalmazott mondat később úgy hathat, mintha az ügyvezető elismert volna egy pénztárhiányt, egy vitatható visszafizetést vagy egy hitelezői érdeket sértő ügyletet. A jó válasz dokumentumokra, könyvelői egyeztetésre és szükség esetén jogi álláspontra épül.

8. Mit kérhet munkavállalói ügyekben?

Ha a cégnek voltak vagy vannak munkavállalói, a felszámoló kérheti a munkaügyi és bérszámfejtési dokumentumokat.

Ide tartozhat:

• munkavállalói lista,
• munkaszerződések,
• munkaköri leírások,
• bérkartonok,
• jelenléti ívek,
• szabadságnyilvántartás,
• járulékbevallások,
• bérfizetési igazolások,
• kilépő dokumentumok,
• letiltások,
• bérhátralék listája,
• végkielégítés vagy felmondási idő adatai,
• munkaügyi peres iratok.

A vezetőnek a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve meghatározott munkavállalói érdekképviseleti szerveket is tájékoztatnia kell.

Tipikus hiba

Az ügyvezető csak a könyvelési anyagra figyel, de a munkaügyi iratok rendezetlenek.

Ez különösen akkor kockázatos, ha bérhátralék, végkielégítés, letiltás, munkaügyi vita vagy hiányzó munkaszerződés is van.

9. Mit kérhet környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási ügyekben?

Nem minden céget érint, de ahol érint, ott nagyon fontos.

A Cstv. szerint a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül nyilatkozni kell arról, hogy maradtak-e fenn környezeti károsodások vagy környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy más fizetési kötelezettség, illetve rendezési kiadás származhat. A szabály a telephelyeken lévő hulladékokra és kapcsolódó hatósági ügyekre is kiterjed.

Különösen érintett lehet a cég, ha:

• telephelyet működtetett,
• gyártott,
• raktározott,
• veszélyes anyagokkal dolgozott,
• gépjárműveket vagy gépeket üzemeltetett,
• hulladék keletkezett,
• környezetvédelmi engedélye volt,
• hatósági ellenőrzése volt folyamatban.

A felszámoló kérheti:

• telephelyek listáját,
• hulladékok listáját,
• hatósági határozatokat,
• környezetvédelmi engedélyeket,
• bírságokat,
• folyamatban lévő ellenőrzések adatait,
• környezeti terhek ismertetését.

10. Mit kérhet elektronikus hozzáférésekkel kapcsolatban?

A cég iratai ma már gyakran nem papíron vannak.

A felszámoló kérheti azokat az adatokat és hozzáféréseket, amelyek a cég működésének, vagyonának, szerződéseinek és követeléseinek feltárásához szükségesek.

Ilyen lehet:

• cégkapu,
• számlázóprogram,
• online számla rendszer,
• könyvelési rendszer,
• banki export,
• e-mail fiókok,
• felhőalapú tárhely,
• webáruház admin,
• domain- és tárhelykezelő,
• CRM-rendszer,
• bérszámfejtő rendszer,
• elektronikus szerződéstár.

Fontos

A hozzáférések átadását biztonságosan, dokumentáltan, adatvédelmi és személyiségi jogi szempontokat figyelembe véve kell kezelni. A Cstv. is rögzíti, hogy az iratátadási kötelezettség teljesítése során figyelemmel kell lenni minősített adatvédelmi és személyiségi jogi szabályokra.

11. Mire nem jó a válasz: mit ne írjon le átgondolatlanul?

A felszámoló kérdésére válaszolni kell, de nem mindegy, hogyan.

Ne írja le előzetes egyeztetés nélkül:

• „A pénztár nincs meg.”
• „A tagi kölcsönt visszafizettük, mert a tulajdonos kérte.”
• „A kapcsolt cégnek azért fizettünk, mert fontosabb volt.”
• „Minden iratot átadtunk.”
• „Nincs vagyona a cégnek.”
• „Nincs folyamatban lévő ügy.”
• „A követelés jogos.”
• „A könyvelés hiányos, de nem tudjuk miért.”
• „Az eszközök már nincsenek meg.”
• „Ezt nem tudjuk igazolni.”

Ezek a mondatok adott esetben igazak is lehetnek, de csak dokumentumokkal, könyvelési egyeztetéssel és jogi-szakmai átgondolással szabad őket megfogalmazni.

Biztonságosabb megfogalmazás

„A kért dokumentumok összegyűjtését megkezdtük. A pénztár, tagi kölcsön és kapcsolt vállalkozási tételek könyvelői egyeztetése folyamatban van. Az egyeztetett kimutatást és a rendelkezésre álló bizonylatokat tételes iratjegyzékkel megküldjük. Amennyiben valamely dokumentum nem áll rendelkezésre, annak hiányát és pótlási lehetőségét külön jelezzük.”

Ez együttműködő, de nem elhamarkodott.

12. Hogyan válaszoljon jól a felszámoló megkeresésére?

A jó válasz nem hosszú, hanem pontos.

A jó válasz 7 eleme

• 1. Visszaigazolás
• Jelezze, hogy a megkeresést megkapta.
• 2. Határidő rögzítése
• Írja le, hogy milyen határidőre teljesíti vagy mikor tudja pótolni az iratokat.
• 3. Átadott dokumentumok listája
• Tételesen sorolja fel, mit ad át.
• 4. Hiányzó dokumentumok listája
• Ne hallgassa el, ha valami hiányzik.
• 5. Pótlási terv
• Jelezze, hogyan és mikorra próbálja pótolni.
• 6. Egyeztetés alatt álló pontok
• Külön jelölje, ha könyvelői vagy jogi egyeztetés szükséges.
• 7. Mellékletjegyzék
• Minden fájl, irat, lista, szerződés és kimutatás legyen visszakereshető.

13. Minta válasz felszámolói megkeresésre

Tárgy: Válasz felszámolói megkeresésre – iratátadás és adatszolgáltatás

Tisztelt Felszámolóbiztos Úr/Asszony!

Hivatkozással a napján érkezett megkeresésükre, ezúton jelezzük, hogy az abban kért iratok és adatok összegyűjtését megkezdtük.

Első körben az alábbi dokumentumokat készítjük elő:

• könyvelési iratok,
• főkönyvi kivonat,
• vevő-szállító analitika,
• bankszámlakivonatok,
• pénztárkimutatás,
• szerződéslista,
• hitelezői és követeléslista,
• vagyonleltár,
• folyamatban lévő ügyek listája.

A dokumentumok egyeztetése a könyvelővel és szükség esetén jogi szakértővel folyamatban van. Az átadás tételes iratjegyzékkel történik.

Amennyiben valamely irat nem áll rendelkezésre, annak hiányát, okát és pótlási lehetőségét külön jelezni fogjuk.

Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy az iratok átadását elektronikus formában, papíralapon vagy személyes átadás keretében kérik-e teljesíteni.

Együttműködésünkről biztosítjuk Önöket.

Tisztelettel:

14. Mi történhet, ha az ügyvezető nem válaszol vagy rosszul válaszol?

A felszámolóval való együttműködés elmulasztása nem veszélytelen.

A bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki a törvényben meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közöl, vagy nem teljesíti a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét. A bírság felső határa a törvény szerint az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevétel 50%-a, vagy ha ez nem állapítható meg, 2 000 000 forint.

Kockázatok lehetnek:

• bírságolási kockázat,
• felszámolói pótlási felhívás,
• bírósági jelzés,
• vagyontárgyak hollétének vitája,
• iratátadás hiányosságának vitája,
• felelősségi kérdések,
• egyszerűsített felszámolás kockázata hiányos iratanyag esetén,
• hitelezői bizalmatlanság,
• későbbi bizonyítási hátrány.

Tipikus hiba

Az ügyvezető azért nem válaszol, mert nem tud teljes választ adni.

Ez rossz stratégia. Ha nincs meg minden irat, akkor is lehet és kell részleges, dokumentált, hiányokat jelző választ adni.

15. Gyors ellenőrzőlista válasz előtt

• 1. Pontosan elolvasta, mit kér a felszámoló?
• 2. Rögzítette a válaszadási határidőt?
• 3. Különválasztotta az iratbekérést és a nyilatkozati kérdéseket?
• 4. Egyeztetett a könyvelővel?
• 5. Szükséges jogi álláspont?
• 6. Van friss főkönyvi kivonat?
• 7. Van vevő-szállító analitika?
• 8. Van NAV-folyószámla?
• 9. Van pénztárkimutatás?
• 10. Tisztázott a pénztár tényleges állapota?
• 11. Van tagi kölcsön dokumentáció?
• 12. Listázta a kapcsolt vállalkozási ügyleteket?
• 13. Van vagyonleltár?
• 14. Tudja, hol vannak a vagyontárgyak?
• 15. Van szerződéslista?
• 16. Van folyamatban lévő ügyek listája?
• 17. Vannak munkavállalói dokumentumok?
• 18. Vannak hiányzó iratok?
• 19. Ezek hiányát írásban jelzi?
• 20. Készült iratjegyzék?
• 21. Bizonyítható lesz az átadás?
• 22. A válasz nem tartalmaz elhamarkodott elismerést?
• 23. Megőrzi a kiküldött választ és mellékleteit?

16. A legfontosabb szabály röviden

A felszámoló kérhet minden olyan dokumentumot és tájékoztatást, amely a cég vagyonának, tartozásainak, követeléseinek, szerződéseinek, folyamatban lévő ügyeinek és felszámolás előtti működésének feltárásához szükséges.

Az ügyvezetőnek együtt kell működnie.

De az együttműködés nem jelent kapkodást.

A jó ügyvezetői válasz:

• gyors,
• pontos,
• dokumentált,
• könyvelővel egyeztetett,
• jogilag átgondolt,
• iratjegyzékkel ellátott,
• hiányokat jelző,
• nem tesz felesleges elismeréseket,
• megőrzi az együttműködés bizonyítékait.

Gyakori kérdések

Mit kérhet a felszámoló az ügyvezetőtől?

A felszámoló kérhet könyvelési iratokat, záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget, adóbevallást, iratjegyzéket, irattári anyagot, vagyonleltárt, szerződéslistát, folyamatban lévő ügyek listáját, valamint tájékoztatást a cég felszámolás előtti tevékenységéről és a vagyontárgyak hollétéről.

Köteles válaszolni az ügyvezető a felszámolónak?

Igen. A vezető köteles a felszámoló kérésére tájékoztatást adni az adós felszámolás előtti tevékenységéről és a vagyontárgyak elhelyezéséről, valamint köteles elősegíteni a felszámoló tevékenységét.

Mit jelent az iratjegyzék?

Az iratjegyzék tételes lista arról, hogy az ügyvezető milyen iratokat ad át a felszámolónak. Tartalmazhatja az iratcsoportokat, időszakokat, fájlokat, darabszámokat, hiányzó iratokat és az átadás módját. Az iratjegyzék későbbi vita esetén fontos bizonyíték lehet.

Mit kell tenni, ha hiányzik egy irat?

A hiányzó iratot írásban kell jelezni. Meg kell nevezni, mi hiányzik, milyen időszakot vagy ügyletet érint, miért nem áll rendelkezésre, hogyan pótolható, és milyen alternatív dokumentum igazolja az adott ügyletet.

Mi történik, ha az ügyvezető nem működik együtt?

A bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki a törvényi kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közöl, vagy nem teljesíti a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét.

Elég, ha az ügyvezető csak a könyvelő elérhetőségét adja meg?

Nem. A könyvelő segíthet az iratok előkészítésében, de az ügyvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az átadás teljes, határidőben történő és bizonyítható legyen.

Összegzés

A felszámoló megkeresését nem szabad félvállról venni.

Kérhet iratokat, adatokat, vagyonleltárt, szerződéslistát, könyvelési dokumentumokat, adóbevallásokat, pénztárkimutatást, tagi kölcsön dokumentációt, folyamatban lévő ügyek listáját és tájékoztatást a cég korábbi működéséről.

Az ügyvezető számára a legfontosabb felismerés:

Nem az a cél, hogy gyorsan elküldjön valamit, hanem az, hogy határidőben, pontosan, bizonyíthatóan és szakmailag átgondoltan válaszoljon.

Egy jól előkészített válasz csökkentheti a későbbi viták, hiánypótlások és felelősségi kockázatok esélyét.

Egy hiányos vagy rosszul megfogalmazott válasz viszont éppen ott teremthet problémát, ahol az ügyvezető védekezni szeretne.

CTA blokk

Felszámoló kereste meg? Ne egyedül értelmezze a levelet.

Ha felszámolói megkeresést kapott, nem mindegy, mit válaszol, milyen iratokat ad át, mit jelöl hiányként, és milyen állításokat tesz a cég vagyonáról, pénztáráról, tagi kölcsönéről vagy szerződéseiről.

Segítünk gyorsan átlátni:

• pontosan mit kér a felszámoló,
• mire köteles válaszolni az ügyvezető,
• milyen iratokat kell átadni,
• hogyan készüljön az iratjegyzék,
• milyen vagyonleltárra van szükség,
• hogyan kell kezelni a hiányzó iratokat,
• mit kell egyeztetni a könyvelővel,
• milyen mondatokat nem szabad elhamarkodottan leírni,
• van-e ügyvezetői felelősségi kockázat.

Ne akkor derüljön ki, hogy rosszul válaszolt, amikor a felszámoló már hiányt, ellentmondást vagy együttműködési problémát jelez.

Küldje el nekünk a felszámolói megkeresést, az iratlistát, a könyvelési adatokat vagy a vitás kérdéseket, és kérjen gyors válasz-előkészítési áttekintést.

A felszámoló levelére adott válasz nem sablon. Ez az ügyvezető egyik legfontosabb védelmi pontja lehet.

• Vagyonleltár
• Iratjegyzék
• felszámoló megkeresés
• számviteli dokumentumok
• ügyvezető együttműködése