Bevezetés

Ez veszélyes tévedés.

A felszámolási eljárásban a követelést külön be kell jelenteni a felszámolónak. Nem elég, hogy a számla jogos. Nem elég, hogy az adós korábban elismerte a tartozást. Nem elég, hogy a hitelező már régóta próbálja behajtani a pénzét. A követelést határidőben, dokumentáltan, pontos összeggel és a szükséges díjfizetés igazolásával kell bejelenteni.

A felszámolás közzétételétől számított 40 nap különösen fontos. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi, de kielégítésükre főszabály szerint csak akkor kerülhet sor, ha a korábbi követelések kiegyenlítése után marad vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Miért döntő a 40 napos határidő?

A felszámolási eljárásban a hitelezők nem egyéni alkuk alapján jutnak pénzhez. A felszámoló a bejelentett követeléseket nyilvántartásba veszi, megvizsgálja, besorolja, és a törvényben meghatározott kielégítési sorrend szerint kezeli.

A 40 napos határidő azért kulcsfontosságú, mert a felszámoló külön nyilvántartja a határidőben bejelentett követeléseket és azokat is, amelyeket a határidőn túl, de még a 180 napos jogvesztő határidőn belül jelentettek be.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hitelezőként nemcsak az számít, hogy mennyi pénzzel tartoznak Önnek, hanem az is, hogy mikor és hogyan jelenti be a követelést.

Mit veszíthet a hitelező, ha késik?

A felszámolásban a késés nem egyszerű adminisztrációs hiba. Ha az adós vagyona kevés, akkor a késedelmesen bejelentett követelés megtérülési esélye jelentősen romolhat.

A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követelések nyilvántartásba kerülhetnek, de kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a törvényben meghatározott korábbi tartozások kiegyenlítése után marad vagyoni fedezet.

Ez különösen akkor jelent komoly veszteséget, ha az adós cég vagyona nem fedezi az összes tartozást. Ilyenkor a hitelező követelése papíron még létezhet, de tényleges pénzügyi megtérülésre már sokkal kisebb lehet az esély.

Honnan kell számítani a 40 napot?

A 40 napos határidő a felszámolás közzétételéhez kapcsolódik. Ezért hitelezőként az első lépés mindig az, hogy ellenőrizni kell: mikor jelent meg az adós céggel szemben a felszámolás közzététele.

A Cégközlöny keresőfelületén cégnév, cégjegyzékszám vagy adószám alapján lehet keresni.

Fontos: nem az számít, hogy a hitelező mikor értesült informálisan a felszámolásról. Nem az számít, hogy az adós mikor szólt róla. A biztonságos kiindulópont a hivatalos közzététel dátuma.

Mit kell tartalmaznia a hitelezői igénybejelentésnek?

A hitelezői igénybejelentés célja, hogy a felszámoló pontosan lássa:

• ki a hitelező,
• melyik adóssal szemben érvényesít követelést,
• milyen jogcímen,
• milyen összegben,
• milyen esedékességgel,
• milyen dokumentumok alapján,
• van-e biztosíték,
• történt-e részfizetés,
• folyik-e per, fizetési meghagyás vagy végrehajtás.

A bejelentésben célszerű szerepeltetni:

• a hitelező pontos nevét, székhelyét vagy lakcímét,
• adószámát vagy azonosító adatait,
• az adós cég nevét, cégjegyzékszámát,
• a felszámolási eljárás bírósági ügyszámát,
• a felszámoló nevét és elérhetőségét,
• a követelés tőkeösszegét,
• a kamatokat és járulékokat,
• a követelés jogcímét,
• az esedékesség időpontját,
• a követelést alátámasztó dokumentumokat,
• biztosíték, zálogjog, kezesség vagy garancia adatait,
• a nyilvántartásba-vételi díj megfizetésének igazolását.

Ez nem egy egyszerű „tartoznak nekem” levél. A cél az, hogy a felszámoló a követelést jogilag, számvitelileg és összegszerűen is ellenőrizni tudja.

Milyen dokumentumokat érdemes csatolni?

A hitelezői igény ereje nagyrészt a dokumentáció minőségén múlik. Minél pontosabb az iratanyag, annál kisebb az esélye annak, hogy a felszámoló vitatottként kezeli a követelést.

Érdemes csatolni:

• szerződést,
• megrendelést,
• teljesítési igazolást,
• számlát,
• szállítólevelet,
• egyenlegközlőt,
• fizetési felszólítást,
• e-mailes vagy postai levelezést,
• bankszámlakivonatot részfizetés igazolására,
• kamatszámítást,
• fizetési meghagyást,
• bírósági ítéletet,
• végrehajtási iratokat,
• zálogszerződést,
• kezességi szerződést,
• garanciaszerződést,
• engedményezési dokumentumot,
• beszámítási nyilatkozatot.

Ha a követelés több számlából áll, különösen hasznos egy követelés-összesítő. Ebben szerepeljen a számlaszám, teljesítési időpont, esedékesség, tőkeösszeg, részfizetés, kamat és fennmaradó tartozás.

Kell-e díjat fizetni a hitelezői igénybejelentéshez?

Igen. A felszámolási eljárásban a követelés nyilvántartásba vételének feltétele lehet a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése.

A hatályos szabály szerint az érintett követelések nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 forintot és legfeljebb 400 000 forintot befizessen a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára, a bírósági ügyszámra hivatkozással, és ezt a felszámolónak igazolja.

Ez kiemelten fontos gyakorlati pont. Egy jól megírt hitelezői igénybejelentés is hiányossá válhat, ha a díjfizetés elmarad, rossz összegben történik, rossz helyre történik, vagy nem kerül megfelelően igazolásra a felszámoló felé.

Mi történik a bejelentés után?

A felszámoló a bejelentett követeléseket megvizsgálja. A határidőben bejelentett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül felülvizsgálja, szükség esetén egyeztet, majd a hitelezőket írásban tájékoztatja a nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba nem vehető igényekről. A vitatott igényeket a felszámoló a felszámolást elrendelő bíróság elé terjeszti.

Ezért hitelezőként a bejelentés elküldése után sem szabad hátradőlni. Figyelni kell:

• visszaigazolta-e a felszámoló az igényt,
• kér-e hiánypótlást,
• vitatja-e a követelést,
• elfogadta-e a teljes összeget,
• elfogadta-e a kamatot,
• elfogadta-e a biztosítékot,
• milyen kategóriába sorolta a követelést.

Mi történik, ha a felszámoló vitatja a követelést?

Ha a felszámoló vitatja az igényt, gyorsan és pontosan kell reagálni. A vitatás oka lehet például:

• hiányzó szerződés,
• hiányzó teljesítési igazolás,
• hibás vagy nem egyértelmű számla,
• vitatott teljesítés,
• elévülési kérdés,
• részfizetés figyelmen kívül hagyása,
• hibás kamatszámítás,
• hiányzó díjfizetési igazolás,
• biztosíték nem megfelelő igazolása,
• eltérés az adós könyvelése és a hitelező nyilvántartása között.

Ilyenkor nem elég ugyanazt a bejelentést újra elküldeni. Meg kell érteni, hogy pontosan mit vitat a felszámoló, és célzottan kell alátámasztani a követelés jogalapját, összegét, esedékességét és bizonyítékait.

Be kell jelenteni a követelést, ha már per vagy végrehajtás van folyamatban?

Igen, a felszámolásban külön is foglalkozni kell a követeléssel. Sok hitelező hibázik ott, hogy azt gondolja: ha már van fizetési meghagyás, jogerős ítélet vagy végrehajtási eljárás, akkor a felszámolási eljárásban nincs külön teendője.

A korábbi peres vagy végrehajtási iratok fontos bizonyítékok lehetnek, de önmagukban nem helyettesítik a felszámoló felé történő hitelezői igénybejelentést.

Biztosított követelések: zálogjog, kezesség, garancia

Ha a követelést zálogjog, kezesség, garancia, óvadék vagy más biztosíték fedezi, ezt külön fel kell tüntetni a hitelezői igénybejelentésben.

Biztosított követelésnél célszerű csatolni:

• zálogszerződést,
• ingatlan-nyilvántartási igazolást,
• hitelbiztosítéki nyilvántartási adatot,
• kezességi nyilatkozatot,
• garanciaszerződést,
• óvadéki megállapodást,
• biztosítéki célú engedményezést,
• kapcsolódó szerződéseket.

A zálogjogosultak helyzete különösen érzékeny. A Cstv. külön rendelkezik arról, hogy ha a zálogjogosult 40 napon belül bejelenti a követelését, a felszámoló a bejelentést követően intézkedik a követelés kielégítésére a törvényi szabályok szerint. Ha nem jelenti be 40 napon belül, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni, és a kielégítés már kedvezőtlenebb feltételekhez kapcsolódhat.

Hitelezői ellenőrzőlista

Gyakori hibák hitelezői igénybejelentésnél

A leggyakoribb hibák:

• a hitelező nem figyeli a Cégközlöny közzétételt,
• későn veszi észre a felszámolás megindulását,
• lekési a 40 napos határidőt,
• azt hiszi, hogy a korábbi per vagy végrehajtás miatt nincs dolga,
• nem csatolja a követelést igazoló iratokat,
• nem számolja ki pontosan a kamatokat,
• nem jelzi a biztosítékokat,
• nem fizeti meg a nyilvántartásba-vételi díjat,
• nem igazolja a díjfizetést a felszámoló felé,
• nem reagál a felszámoló vitatására,
• több számlából álló követelésnél nem készít összesítőt.

Ezek a hibák sokszor nem a követelés jogosságát kérdőjelezik meg, hanem a megtérülési esélyt rontják. Ezért a hitelezői igénybejelentést nem érdemes egyszerű adminisztrációként kezelni.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Hitelezőként különösen akkor érdemes szakértőt bevonni, ha:

• nagy összegű követelésről van szó,
• közeledik a 40 napos határidő,
• már eltelt a 40 nap, de még nem telt el a 180 nap,
• több számlából áll a követelés,
• az adós korábban vitatta a tartozást,
• per vagy végrehajtás volt folyamatban,
• zálogjog, kezesség vagy garancia kapcsolódik a követeléshez,
• nem egyértelmű a kamatszámítás,
• a felszámoló vitatja az igényt,
• a hitelező szeretné felmérni a megtérülési esélyét.

Összefoglalás

Hitelezőként felszámolásban a 40 nap valóban dönthet a megtérülésről. Nem azért, mert ezen belül biztosan pénzhez jut a hitelező, hanem azért, mert a határidőben bejelentett követelés jobb eljárási pozícióból indul.

A követelést nem elég nyilvántartani, könyvelni vagy korábban peresíteni. A felszámolási eljárásban a felszámoló felé kell bejelenteni, megfelelő dokumentumokkal, pontos összeggel, díjfizetési igazolással és a határidők betartásával.

Ha az adós felszámolás alá került, hitelezőként azonnal érdemes ellenőrizni a közzététel napját, kiszámítani a 40 napos határidőt, összegyűjteni a bizonyítékokat, és szakértői segítséggel előkészíteni a hitelezői igénybejelentést.

Ajánlott CTA

Ha az adósa felszámolás alá került, ne várja meg, amíg romlik a megtérülési esély. Segítünk ellenőrizni a határidőket, összeállítani a hitelezői igénybejelentést, kiszámítani a követelést, rendezni a dokumentumokat, és kezelni a felszámolóval való kommunikációt.

Gyakori kérdések

Mennyi időn belül kell hitelezőként bejelenteni a követelést?

A felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül célszerű bejelenteni a követelést a felszámolónak. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igény hátrányosabb kielégítési helyzetbe kerülhet.

Mi történik, ha lekésem a 40 napot?

A követelés 40 napon túl, de 180 napon belül még bejelenthető, de kielégítésére főszabály szerint csak akkor kerülhet sor, ha a korábbi követelések kielégítése után marad vagyoni fedezet.

Mi történik, ha lekésem a 180 napot?

A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel járhat, ezért ezt a határidőt hitelezőként különösen komolyan kell venni.

Kell-e díjat fizetni a hitelezői igénybejelentéshez?

Igen. A hatályos szabály szerint a követelés tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 forintot és legfeljebb 400 000 forintot kell befizetni nyilvántartásba-vételi díjként a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára, és ezt a felszámolónak igazolni kell.

Be kell jelenteni a követelést, ha már végrehajtás van folyamatban?

Igen. A korábbi végrehajtási vagy peres iratok fontos bizonyítékok lehetnek, de a felszámolási eljárásban a követelést külön is be kell jelenteni a felszámolónak.

Mit csatoljak a hitelezői igénybejelentéshez?

Szerződést, számlákat, teljesítési igazolásokat, fizetési felszólításokat, levelezést, kamatszámítást, részfizetési igazolásokat, peres vagy végrehajtási iratokat, valamint biztosítéki dokumentumokat érdemes csatolni.

Mit tegyek, ha a felszámoló vitatja a követelésemet?

Meg kell vizsgálni a vitatás okát, pótolni kell a hiányzó dokumentumokat, pontosítani kell az összeget vagy jogalapot, és szükség esetén jogi lépést kell mérlegelni. Ilyenkor gyors reakcióra van szükség.

Honnan tudom, mikor indult a felszámolás?

A felszámolás közzétételét a Cégközlönyben lehet ellenőrizni, ahol cégjegyzékszám, adószám vagy cégnév alapján lehet keresni.Hiányzó kép: fizetes.png

• hitelezői igénybejelentés
• 40 napos határidő
• Cégközlöny közzététel
• nyilvántartásba‑vételi díj
• zálogjog