Rövid válasz

Ha hitelezőként felszámolási egyezségi ajánlatot kap, nem az a legfontosabb kérdés, hogy az adós mit ígér. Az igazi kérdés az, hogy az ajánlat jobb, gyorsabb vagy biztosabb megtérülést ad-e, mint amit a felszámolási eljárás folytatásától várhat.

A felszámolási egyezség során az adós és a hitelezők megállapodhatnak többek között a tartozások kielégítésének sorrendjéről, fizetési határidejéről, arányáról, módjáról és a fizetőképesség helyreállítását szolgáló intézkedésekről. Ez azt jelenti, hogy az egyezség lehet részletfizetés, halasztás, részleges megtérülés, biztosítékkal támogatott ajánlat vagy más pénzügyi rendezési megoldás is.

Hitelezőként azonban nem elég azt nézni, hogy az ajánlat első hallásra kedvezőnek tűnik-e. Vizsgálni kell a megtérülési arányt, a fizetési határidőt, a biztosítékokat, a fizetés forrását, az adós vagyonhelyzetét, a könyvelési adatok megbízhatóságát és azt is, hogy felszámolás folytatása esetén várhatóan mennyi térülne meg.


Ne döntsön csak az alapján, hogy az adós mit ígér. Egy rosszul értékelt egyezségi ajánlat végleges veszteséget, késedelmes megtérülést vagy biztosíték nélküli kockázatot jelenthet.

Segítünk áttekinteni:

• mennyi lenne a várható megtérülés egyezség esetén,
• mennyi lehet a megtérülés felszámolás folytatása esetén,
• van-e valódi fizetési forrás,
• milyen biztosítékot ajánl az adós,
• reális-e a fizetési ütemezés,
• vannak-e rejtett kockázatok,
• érdemes-e támogatni, módosítani vagy elutasítani az ajánlatot.

Hitelezőként nem reményre kell szavazni, hanem számokra, fedezetre és megtérülési esélyre.

Mit jelent hitelezőként egy egyezségi ajánlat?

Felszámolási egyezségi ajánlat esetén az adós cég azt kéri a hitelezőktől, hogy a felszámolás további folytatása helyett fogadjanak el valamilyen rendezési megoldást. Ez lehet részleges fizetés, részletfizetés, halasztás, biztosítékkal támogatott teljesítés vagy más megállapodás.

Hitelezőként ezt nem szabad egyszerű fizetési ígéretként kezelni. Az egyezség arról szól, hogy Ön lehetséges veszteségek, kockázatok és alternatív megtérülési utak között dönt.

A legfontosabb kérdés:
Jobban járok az egyezséggel, mint ha a felszámolási eljárás tovább folytatódik?

Ha erre nincs számszerű, dokumentumokkal alátámasztott válasz, akkor az ajánlat kockázatos.

Miért veszélyes csak az ígéretet nézni?

Az adós oldaláról az egyezségi ajánlat gyakran reményteli megoldásként jelenik meg. Hitelezőként viszont abból kell kiindulni, hogy a követelése már veszélyben van. A felszámolás ténye önmagában azt jelzi, hogy az adós fizetési problémája nem átmeneti kellemetlenség, hanem hivatalos eljárási szakaszba jutott.

Ezért nem elég az ilyen mondat:
„Fizetni fogunk, csak adjatok időt.”

Hitelezőként azt kell megvizsgálni:

• miből fizet az adós,
• mikor fizet,
• mennyit fizet,
• milyen biztosítékot ad,
• mi történik, ha nem fizet,
• ki ellenőrzi a teljesítést,
• jobb-e az ajánlat, mint a felszámolási megtérülés,
• van-e valós pénzügyi terv az ajánlat mögött.

Az egyezségi ajánlat akkor komoly, ha nemcsak szándékot mutat, hanem teljesítési képességet is bizonyít.

Mit kell először ellenőrizni hitelezőként?

1. Pontosan mennyi az Ön elismert követelése?
Elsőként azt kell ellenőrizni, hogy az egyezségi ajánlat milyen követelési összegből indul ki.

Fontos kérdések:

• az adós vagy a felszámoló helyesen tartja nyilván az Ön követelését?
• a teljes tőkeösszeg szerepel?
• a kamatokat, költségeket, járulékokat figyelembe vették?
• vitatott vagy elismert követelésként kezelik?
• melyik hitelezői csoportba sorolták?
• van-e biztosítéka?
• az ajánlat az egész követelésre vagy csak egy részére vonatkozik?

Ha már a kiinduló követelési összeg hibás, akkor az ajánlott megtérülési arány is félrevezető lehet.

2. Mekkora a megtérülési arány?
Az egyezségi ajánlat egyik legfontosabb száma a megtérülési arány.

Például:

• 100 millió Ft követelésből 20 millió Ft fizetése = 20% megtérülés,
• 100 millió Ft követelésből 50 millió Ft fizetése = 50% megtérülés,
• 100 millió Ft követelésből 10 millió Ft gyors, biztosított fizetés = alacsonyabb, de esetenként mégis értékes ajánlat lehet.

A megtérülési arányt önmagában sem szabad nézni. Egy magasabb, de bizonytalan és hosszú időre elnyújtott ajánlat rosszabb lehet, mint egy alacsonyabb, de gyorsabb és biztosított megtérülés.

3. Mikor történne a fizetés?
A pénz időértéke hitelezőként nagyon fontos. Nem mindegy, hogy az adós:

• azonnal fizet valamennyit,
• 30–60 napon belül fizet,
• több év alatt részletekben fizet,
• türelmi időt kér,
• csak jövőbeni bevételektől teszi függővé a fizetést.

Minél távolabbi a fizetés, annál nagyobb a kockázat. Ha az adós hosszú fizetési időt kér, hitelezőként erősebb biztosítékot, ellenőrzést vagy magasabb megtérülési arányt lehet indokolt elvárni.

4. Van-e biztosíték?
Biztosíték nélkül az egyezségi ajánlat sokszor csak újabb követeléskockázatot jelent.

Lehetséges biztosítékok:

• kezesség,
• zálogjog,
• óvadék,
• engedményezés,
• követelés biztosítéki átadása,
• tulajdonosi garancia,
• harmadik személy fizetési vállalása,
• bankszámlára teljesített letét,
• közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás,
• konkrét eszközértékesítéshez kötött fizetés.

A biztosíték értékelésénél azt is vizsgálni kell, hogy valóban érvényesíthető-e, van-e mögötte vagyoni fedezet, és nem csak papíron hangzik jól.

Mit kell összehasonlítani a felszámolás folytatásával?

Hitelezőként az egyezséget mindig össze kell vetni a felszámolási alternatívával.

Egyezség esetén vizsgálandó

• ajánlott megtérülési arány,
• fizetési határidő,
• részletfizetési ütemezés,
• biztosíték,
• fizetési forrás,
• teljesítés ellenőrizhetősége,
• nemteljesítés következménye,
• adós működőképessége,
• tulajdonosi vagy befektetői háttér.

Felszámolás folytatása esetén vizsgálandó

• van-e értékesíthető vagyon,
• mennyi lehet a vagyon értékesítési bevétele,
• milyen felszámolási költségek csökkentik a megtérülést,
• milyen kielégítési sorrend vonatkozik a követelésre,
• van-e esély további vagyon vagy követelés feltárására,
• van-e vezetői felelősségi, megtámadási vagy egyéb igényérvényesítési lehetőség,
• mennyi idő alatt várható kifizetés,
• mekkora a bizonytalanság.

A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden hitelező ténylegesen teljes megtérülést kap; a megtérülés mindig az adós vagyonától, a követelések sorrendjétől, a költségektől és az eljárás eredményétől függ.

Milyen ajánlat lehet hitelezőként elfogadható?

Nincs minden ügyre alkalmazható általános szabály, de egy egyezségi ajánlat akkor lehet megfontolható, ha:

• a felszámolás várható megtérülésénél magasabb összeget kínál,
• gyorsabb fizetést biztosít,
• részben vagy egészben biztosítékkal fedezett,
• az adós fizetési forrása ellenőrizhető,
• a fizetési ütemezés reális,
• az első fizetés rövid határidőn belül esedékes,
• a nemteljesítés következménye világos,
• nincs méltánytalan különbségtétel a hitelezők között,
• az adós könyvelése és vagyoni helyzete átlátható,
• a felszámoló jelentése nem mond ellent az ajánlat alapjainak.

Egy alacsonyabb megtérülési arányú ajánlat is lehet elfogadható, ha gyors, biztosított és ellenőrizhető. Egy magasabb ajánlat viszont kockázatos lehet, ha a forrása bizonytalan, a teljesítés évekre elhúzódik, és nincs biztosíték.

Mikor legyen óvatos a hitelező?

1. Ha az ajánlat csak általános ígéret
Óvatosság indokolt, ha az adós nem mutatja meg:

• miből fizet,
• mikor fizet,
• milyen bevételre számít,
• milyen vagyona van,
• milyen biztosítékot ad,
• mi történik késedelem esetén.

A „fizetni fogunk” nem egyezségi ajánlat. Az csak szándék.

2. Ha nincs pénzügyi terv
A felszámolási egyezségi folyamatban az adósnak fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot kell készítenie. Ha ezek nem adnak valós, számszerű választ a teljesítésre, hitelezőként különösen óvatosnak kell lenni.

3. Ha nincs biztosíték
Biztosíték nélkül a hitelező lényegében újra bizalmat ad egy már felszámolás alatt álló adósnak. Ez nem mindig kizárt, de csak akkor lehet indokolt, ha a fizetési forrás és az ütemezés különösen erős.

4. Ha az első fizetés túl távoli
Ha az ajánlat csak hónapokkal vagy évekkel későbbi fizetést ígér, akkor nagyobb a kockázat. Ilyenkor érdemes megvizsgálni, kérhető-e:

• korábbi első részlet,
• magasabb induló fizetés,
• biztosíték,
• tulajdonosi vállalás,
• nemteljesítés esetére szigorúbb következmény.

5. Ha a könyvelés rendezetlen
Rendezetlen könyvelés mellett nehezebb megítélni, hogy az adós ajánlata valós adatokon alapul-e. Ha nem látható a vagyon, a követelésállomány, a tartozási kör és a pénzmozgások, akkor az ajánlat kockázatosabb.

6. Ha az ajánlat rosszabb, mint a felszámolási alternatíva
Ha a felszámolás folytatása várhatóan jobb megtérülést, erősebb jogérvényesítési pozíciót vagy további vagyonfeltárási lehetőséget adna, akkor az egyezség elfogadása nem biztos, hogy hitelezői érdek.

Mit kérjen be hitelezőként az ajánlat értékeléséhez?

Egy hitelezőnek nem kell vakon döntenie. Az ajánlat megértéséhez célszerű bekérni vagy megvizsgálni:

Egyezségi dokumentumok

• egyezségi javaslat,
• fizetőképesség helyreállítására alkalmas program,
• fizetési ütemezés,
• hitelezői csoportosítás,
• megtérülési számítás,
• nemteljesítési feltételek,
• biztosítéki ajánlat.

Pénzügyi adatok

• aktuális vagyonkimutatás,
• követeléslista,
• cash-flow terv,
• bankszámla-adatok,
• várható bevételek,
• finanszírozási igazolás,
• tulajdonosi vagy befektetői vállalás.

Felszámolási adatok

• felszámoló jelentése,
• felosztható vagyon várható összege,
• felszámolási költségek,
• hitelezői igények összesítése,
• követelések besorolása,
• folyamatban lévő vagyonértékesítés,
• várható felszámolási megtérülés.

A felszámoló az egyezségi tárgyalásra jelentést készít az adós vagyoni helyzetéről, a felosztható vagyonról és a hitelezői követelésekről; ez hitelezőként fontos döntési alap lehet.

Milyen kérdéseket tegyen fel hitelezőként?

Az ajánlatra vonatkozó kérdések

• Pontosan mekkora összeget fizetne az adós?
• Ez a követelésem hány százaléka?
• Mikor történik az első fizetés?
• Hány részlet lesz?
• Mi a végső teljesítési határidő?
• Van-e kamat vagy kompenzáció a halasztás miatt?
• Mi történik, ha az adós késik?

A forrásra vonatkozó kérdések

• Miből fizet az adós?
• A forrás már rendelkezésre áll, vagy csak várható?
• Van-e befektetői vagy tulajdonosi igazolás?
• Van-e banki fedezet?
• A működésből származó bevétel mennyire biztos?
• Van-e alternatív forrás, ha az elsődleges forrás nem teljesül?

A biztosítékra vonatkozó kérdések

• Milyen biztosítékot ajánl az adós?
• Ki nyújtja a biztosítékot?
• Mekkora annak valós értéke?
• Érvényesíthető-e nemteljesítés esetén?
• Más hitelezőknek is ugyanaz a biztosíték áll rendelkezésre?
• Van-e ranghelyi vagy jogi akadály?

A felszámolási alternatívára vonatkozó kérdések

• Mennyi vagyon van a felszámolásban?
• Milyen költségek előzik meg a hitelezői kifizetést?
• Milyen sorrendben történne a kielégítés?
• Van-e esély további vagyon feltárására?
• Van-e vitatható múltbeli ügylet?
• Van-e vezetői felelősségi vagy megtámadási lehetőség?

Hitelezőként mikor lehet érdemes támogatni az egyezséget?

Az egyezség támogatása akkor lehet indokolt, ha az ajánlat gazdaságilag jobb, mint a felszámolási alternatíva.

Például:

• a felszámolásból várható megtérülés nagyon alacsony,
• az egyezség ennél magasabb összeget kínál,
• az első fizetés rövid időn belül megtörténik,
• az ajánlat biztosítékkal védett,
• a fizetési forrás már rendelkezésre áll,
• a felszámolás hosszú és bizonytalan lenne,
• a hitelező gyorsabb pénzhez jut,
• a nemteljesítés esetére erős jogi pozíció marad.

Ilyenkor az egyezség nem engedékenység, hanem üzleti döntés lehet.

Mikor lehet érdemes módosítást kérni?

Nem minden ajánlatot kell azonnal elfogadni vagy elutasítani. Sok esetben a hitelező akkor jár jobban, ha módosítást kér.

Kérhető például:

• magasabb megtérülési arány,
• rövidebb fizetési határidő,
• nagyobb első részlet,
• biztosíték,
• tulajdonosi kezesség,
• közjegyzői okirat,
• részletesebb cash-flow terv,
• rendszeres teljesítési jelentés,
• nemteljesítés esetére automatikus jogkövetkezmény,
• egyértelműbb hitelezői csoportosítás.

Az egyezségi tárgyalás lényege nem az, hogy a hitelező passzívan elfogadja az adós első ajánlatát. Hitelezőként joga és érdeke is lehet az ajánlat érdemi értékelése és feltételekhez kötése.

Mikor lehet indokolt elutasítani?

Az elutasítás akkor lehet indokolt, ha:

• az ajánlat rosszabb, mint a felszámolás várható eredménye,
• nincs fizetési forrás,
• nincs biztosíték,
• az adós múltbeli magatartása súlyosan bizalomromboló volt,
• a könyvelés rendezetlen,
• a vagyonhelyzet nem átlátható,
• túl hosszú a fizetési idő,
• nem világos, mi történik nemteljesítés esetén,
• a hitelezői csoportokat méltánytalanul kezelik,
• az ajánlat csak időhúzásnak tűnik.

A jogszabály szerint az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, és az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.

Gyakori hibák hitelezőként

1. Csak a százalékot nézi
A megtérülési arány fontos, de nem elég. Egy 50%-os, fedezet nélküli, három év múlva induló fizetés lehet kockázatosabb, mint egy 25%-os, azonnali és biztosított ajánlat.

2. Nem kérdez rá a forrásra
Ha nem tudni, miből fizet az adós, akkor az ajánlat gyenge. A fizetési forrás legalább olyan fontos, mint az ajánlott összeg.

3. Nem vizsgálja a biztosítékot
A biztosítékot nemcsak megnevezni kell, hanem értékelni is. Van-e valós értéke? Érvényesíthető-e? Nem terheli-e más jog?

4. Nem hasonlítja össze a felszámolási alternatívával
A döntés lényege az összehasonlítás. Egyezség vagy felszámolás? Melyik ad jobb megtérülést, kisebb kockázatot és gyorsabb kifizetést?

5. Érzelmi alapon dönt
A veszteségtől való félelem természetes, de nem szabad pánikból elfogadni az első ajánlatot. A rossz egyezség hosszú időre lezárhat egy jobb megtérülési lehetőséget.

6. Nem nézi meg, kik támogatják az egyezséget
Az egyezséghez meghatározott hitelezői támogatási arányok szükségesek. A Cstv. szerint az egyezséghez az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább fele szükséges minden érintett csoportban, és ezek követeléseinek az egyezség megkötésére jogosult összes követelés több mint felét kell képviselniük.

Ellenőrzőlista hitelezőknek

Az ajánlat alapadatai

• Pontosan mennyi az elismert követelésem?
• Mekkora részt ajánl az adós?
• Ez hány százalékos megtérülés?
• Mikor lenne az első fizetés?
• Mikor lenne az utolsó fizetés?
• Van-e kamat vagy kompenzáció?
• Mi történik késedelem esetén?

Fizetési forrás

• Miből fizet az adós?
• Rendelkezésre áll már a forrás?
• Van tulajdonosi befizetés?
• Van befektető?
• Van működési cash-flow?
• Van behajtható követelés?
• Van eszközértékesítési terv?
• Van erről dokumentum?

Biztosítékok

• Van biztosíték?
• Ki adja?
• Milyen értékű?
• Érvényesíthető?
• Más hitelező is ugyanarra támaszkodik?
• Van ranghelyi vagy jogi kockázat?
• Közjegyzői okiratba foglalható?

Felszámolási alternatíva

• Mekkora a felszámolási vagyon?
• Milyen költségek előzik meg a kifizetést?
• Milyen sorrendben kapnék pénzt?
• Mennyi a várható megtérülés?
• Mennyi idő alatt térülne meg?
• Van esély további vagyonfeltárásra?
• Van vezetői felelősségi vagy megtámadási lehetőség?

Döntési kérdések

• Az egyezség jobb, mint a felszámolás?
• Gyorsabb?
• Biztosabb?
• Ellenőrizhetőbb?
• Van mögötte valós fedezet?
• Nem méltánytalan más hitelezői csoportokkal szemben?
• Vállalható a nemteljesítési kockázat?

Hitelezői nézőpont: mi a valódi cél?

Hitelezőként nem az a cél, hogy az adós cég megmeneküljön. Ez lehet pozitív következmény, de nem ez a hitelező elsődleges érdeke.

A hitelező valódi célja:

• a lehető legnagyobb megtérülés,
• a lehető legkisebb kockázat,
• a lehető leggyorsabb fizetés,
• a jogi pozíció megőrzése,
• a biztosítékok érvényesíthetősége,
• a veszteség minimalizálása.

Ezért az egyezségi ajánlatot nem szimpátia, remény vagy nyomás alapján kell értékelni, hanem megtérülési döntésként.

Ügyvezetői nézőpont: mit kell értenie az adósnak?

Az adós ügyvezetőjének meg kell értenie: hitelezőként senki nem azért fogad el egyezséget, mert az adós megígéri, hogy mostantól másként lesz.

A hitelezők akkor támogatják az egyezséget, ha:

• az ajánlat jobb, mint a felszámolási alternatíva,
• van mögötte pénz,
• van mögötte biztosíték,
• a terv ellenőrizhető,
• a könyvelés és a vagyonhelyzet átlátható,
• a nemteljesítés következménye világos.

Ha az adós ezt nem tudja bemutatni, akkor a hitelezői bizalom nem fog visszaépülni.

Jogi és számviteli kockázatok hitelezőként

Egyezségi ajánlat elfogadásakor hitelezőként az alábbi kockázatokra kell figyelni:

• túl alacsony megtérülési arány,
• túl hosszú fizetési határidő,
• biztosíték nélküli fizetési ígéret,
• nem ellenőrizhető pénzügyi forrás,
• rendezetlen adósi könyvelés,
• hibás hitelezői besorolás,
• vitatott követelés nem megfelelő kezelése,
• méltánytalan hitelezői csoportosítás,
• nemteljesítés esetére gyenge jogi pozíció,
• felszámolási alternatíva alulértékelése,
• későbbi jogérvényesítési lehetőségek elvesztése vagy gyengülése.

Különösen fontos, hogy a hitelező értse, mire terjed ki az egyezség hatálya, milyen követelésrészről mond le, milyen feltételekkel kap fizetést, és mi történik, ha az adós nem teljesíti a vállalásait.

Mit érdemes az első napokban megtenni?

Ha hitelezőként egyezségi ajánlatot kap, ne döntsön azonnal. Először készítsen gyors, de alapos értékelést.

1. Ellenőrizze a saját követelését
Nézze meg, hogy az ajánlat helyes összeggel számol-e, és megfelelően kezeli-e a kamatokat, költségeket, biztosítékokat.

2. Kérje be a megtérülési számítást
Ne csak az ajánlott százalékot nézze. Kérje be, mi alapján számolták ki, és hogyan viszonyul a felszámolási alternatívához.

3. Vizsgálja meg a biztosítékokat
Ha nincs biztosíték, kérdezze meg, miért nincs. Ha van, ellenőrizze az értékét és érvényesíthetőségét.

4. Nézze meg a fizetési forrást
Az ajánlat csak akkor komoly, ha látható, miből teljesítené az adós.

5. Kérjen szakértői értékelést
Nagyobb követelés esetén érdemes jogi, számviteli vagy felszámolási szakértővel megnézetni az ajánlatot. Egy rosszul elfogadott egyezség sokkal többe kerülhet, mint az előzetes elemzés.

Gyakori kérdések

Hitelezőként mit nézzek először egy egyezségi ajánlatban?
Elsőként azt, hogy az ajánlat a helyes követelési összegből indul-e ki, mekkora megtérülési arányt kínál, mikor fizetne az adós, miből fizetne, és van-e biztosíték.

Elég, ha az adós magasabb százalékot ajánl?
Nem feltétlenül. A magasabb százalék csak akkor értékes, ha teljesíthető. Vizsgálni kell a fizetési forrást, az ütemezést, a biztosítékot és a nemteljesítés kockázatát.

Mikor lehet jó döntés elfogadni az egyezséget?
Akkor, ha az egyezség várhatóan jobb, gyorsabb vagy biztosabb megtérülést ad, mint a felszámolás folytatása, és az ajánlat mögött valós forrás, dokumentált terv és megfelelő biztosíték áll.

Mikor érdemes módosítást kérni?
Akkor, ha az ajánlat alapvetően értelmezhető, de gyenge a biztosíték, túl hosszú a fizetési határidő, alacsony az első részlet, vagy nem elég részletes a pénzügyi terv.

Mikor lehet indokolt elutasítani az egyezségi ajánlatot?
Akkor, ha nincs fizetési forrás, nincs biztosíték, az ajánlat rosszabb, mint a felszámolási alternatíva, nem átlátható az adós vagyoni helyzete, vagy az ajánlat csak időhúzásnak tűnik.

Miért fontos a felszámolási alternatíva vizsgálata?
Mert hitelezőként nem önmagában az egyezségi ajánlatot kell értékelni, hanem azt, hogy az egyezséggel vagy a felszámolás folytatásával jár-e jobban.

Szavazhatok nemmel, ha nem tartom megfelelőnek az ajánlatot?
Igen, hitelezőként az egyezség támogatásáról a jogszabályi keretek között dönthet. A döntés előtt célszerű pontosan értékelni a követelését, a hitelezői csoportját, az ajánlatot és a várható következményeket.

Összegzés

Hitelezőként egyezségi ajánlatot kapni egyszerre lehet lehetőség és kockázat. Lehetőség, mert az egyezség akár gyorsabb vagy magasabb megtérülést is adhat, mint a felszámolás folytatása. Kockázat, mert egy rosszul felépített, biztosíték nélküli vagy irreális ajánlat újabb veszteséget okozhat.

A döntésnél nem az a kérdés, hogy az adós mit ígér.

A valódi kérdések ezek:

• mennyit kap a hitelező,
• mikor kapja meg,
• miből fizet az adós,
• van-e biztosíték,
• mi történik nemteljesítés esetén,
• jobb-e az ajánlat, mint a felszámolás folytatása,
• ellenőrizhető-e az adós pénzügyi terve.

Hitelezőként akkor jár el felelősen, ha az egyezségi ajánlatot nem érzelmi, hanem megtérülési döntésként kezeli.


Ne döntsön csak az ígéret alapján. Vizsgálja meg, hogy az ajánlat valóban védi-e az Ön hitelezői érdekét.

Segítünk elemezni:

• a megtérülési arányt,
• a fizetési ütemezést,
• a biztosítékokat,
• az adós pénzügyi tervét,
• a felszámolási alternatívát,
• a kockázatokat és módosítási lehetőségeket.

Egy jó egyezség csökkentheti a veszteséget. Egy rossz egyezség véglegesítheti azt.

• Felszámolási egyezség
• Biztosítékok
• Felszámolási alternatíva
• Fizetési ütemezés
• Megtérülési arány