A hiányos könyvelés felszámoláskor nem pusztán könyvelői vagy adminisztrációs probléma. Ha a főkönyv, az analitikák, a bizonylatok, az iratanyag, a záróleltár vagy a tevékenységet lezáró mérleg hiánya miatt a felszámoló nem tudja megállapítani a cég valós vagyoni helyzetét, akkor az eljárás akár egyszerűsített felszámolás irányába is elmozdulhat.

A Cstv. szerint egyszerűsített felszámolás akkor is felmerülhet, ha a nyilvántartások vagy a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag nem bonyolítható le. Ilyenkor a felszámoló a cég vezetőjét felhívhatja arra, hogy pótolja a nyilvántartási és könyvvezetési hiányosságokat, ellenkező esetben egyszerűsített felszámolási eljárást kezdeményezhet.

Az ügyvezető számára ez azért veszélyes, mert a hiányos könyvelés miatt nemcsak a cég felszámolása válhat nehezebbé, hanem az is kérdéssé válhat, hogy az ügyvezető mit adott át, mit tudott igazolni, és együttműködött-e megfelelően a felszámolóval.


Ne várja meg, amíg a könyvelési rendezetlenségből egyszerűsített felszámolási, ügyvezetői vagy bizonyítási probléma lesz.

Segítünk áttekinteni:

• milyen könyvelési anyagok hiányoznak,
• pótolható-e a főkönyv és az analitika,
• elkészíthető-e a záróleltár és a tevékenységet lezáró mérleg,
• mit kell átadni a felszámolónak,
• hogyan kell dokumentálni a hiányokat,
• milyen ügyvezetői kockázatokat kell azonnal kezelni.

A hiányos könyvelés nem attól veszélyes, hogy hiányos. Hanem attól, ha az ügyvezető nem kezeli időben és nem tudja bizonyítani, mit tett a pótlás érdekében.

Miért veszélyes a hiányos könyvelés felszámoláskor?

Felszámoláskor a könyvelés már nem egyszerűen adóbevallási vagy beszámolókészítési kérdés. Ilyenkor a könyvelés az egyik legfontosabb bizonyítási alap arra, hogy:

• milyen vagyona volt a cégnek,
• milyen tartozásai voltak,
• kik voltak a hitelezők,
• voltak-e behajtható követelések,
• történt-e vagyonértékesítés,
• volt-e készlet, pénztár, tagi kölcsön vagy kapcsolt vállalkozási elszámolás,
• milyen gazdasági események vezettek a fizetésképtelenséghez.

Ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, a felszámoló nem tudja megfelelően feltárni a társaság valós vagyoni helyzetét. Ez különösen akkor kockázatos, ha a cégben nincs már érdemi vagyon, de korábban volt árbevétel, készlet, eszköz, vevőkövetelés vagy jelentős banki pénzmozgás.

A hiányos könyvelés ezért nem „régi rendetlenség”. Felszámolásban könnyen válhat olyan problémává, amely az ügyvezető válaszait, nyilatkozatait és felelősségi helyzetét is befolyásolja.

Mikor vezethet a hiányos könyvelés egyszerűsített felszámoláshoz?

Egyszerűsített felszámoláshoz akkor vezethet a könyvelési hiányosság, ha a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint már nem bonyolítható le biztonságosan és technikailag megfelelően.

Ez előfordulhat például akkor, ha:

• nincs főkönyvi kivonat,
• hiányoznak a főkönyvi kartonok,
• nincs vevő-szállító analitika,
• nem áll rendelkezésre tárgyi eszköz nyilvántartás,
• nincs készletnyilvántartás,
• hiányoznak a bankkivonatok,
• nem egyezik a pénztár a könyveléssel,
• hiányoznak a számlák vagy szerződések,
• nem állapítható meg a követelések és kötelezettségek állománya,
• nem készíthető el megbízható záróleltár,
• nem készíthető el valós adatokat tartalmazó tevékenységet lezáró mérleg.

A jogszabály kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az egyszerűsített felszámolás alapja lehet az is, ha a nyilvántartások vagy a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan az általános szabályok szerint. A felszámoló ilyen esetben a vezetőt felhívja a hiányosságok pótlására, és ha a felhívások eredménytelenek, jelentést és kérelmet nyújthat be a bíróság felé.

Mit kellene tartalmaznia a könyvelési háttérnek?

Egy felszámolási eljárásban a felszámoló nemcsak az éves beszámolót nézi. A beszámoló önmagában kevés, ha mögötte nincs ellenőrizhető könyvelési és bizonylati háttér.

1. Főkönyv
A főkönyv mutatja meg a cég számviteli elszámolásainak gerincét. Ebből látszik például:

• pénzeszközök állománya,
• vevőkövetelések,
• szállítói tartozások,
• adótartozások,
• tagi kölcsönök,
• tárgyi eszközök,
• készletek,
• bevételek,
• ráfordítások,
• eredmény,
• saját tőke állapota.

Ha nincs főkönyv, vagy az hiányos, a felszámoló nehezen tudja megállapítani, miből állt a cég vagyona és tartozása.

2. Analitikák
Az analitika részletezi a főkönyvi adatokat. Különösen fontos:

• vevő analitika,
• szállító analitika,
• tárgyi eszköz analitika,
• készletanalitika,
• béranalitika,
• adófolyószámla-egyeztetés,
• tagi kölcsön analitika,
• kapcsolt vállalkozási elszámolások.

Ha a főkönyv szerint van 20 millió forint vevőkövetelés, de nincs analitika, akkor nem látható, kitől, milyen jogcímen, milyen esedékességgel és milyen bizonylat alapján követelhető az összeg.

3. Bizonylatok
A könyvelés csak akkor ér valamit, ha a mögöttes bizonylatok is megvannak.

Ide tartoznak például:

• kimenő számlák,
• bejövő számlák,
• bankkivonatok,
• pénztárbizonylatok,
• szerződések,
• teljesítésigazolások,
• szállítólevelek,
• jegyzőkönyvek,
• bérszámfejtési dokumentumok,
• hatósági iratok,
• peres és végrehajtási iratok.

Ha a főkönyvben szerepel egy tétel, de nincs mögötte bizonylat, akkor a felszámolásban a tétel bizonyíthatósága gyenge lehet.

4. Záróleltár
A záróleltár annak bemutatására szolgál, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal milyen vagyoni elemekkel rendelkezett a cég.

Ez nem csak tárgyi eszközöket jelenthet, hanem:

• pénzeszközöket,
• követeléseket,
• készleteket,
• jogokat,
• szerződéses pozíciókat,
• előlegeket,
• biztosítékokat,
• egyéb eszközöket.

Ha nincs záróleltár, akkor a felszámoló nem kap tiszta képet arról, milyen vagyonelemekkel kell számolnia az eljárásban.

5. Tevékenységet lezáró mérleg
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt és éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie; ezt a törvény együtt tevékenységet lezáró mérlegként kezeli. A vezetőnek emellett zárómérleget és adóbevallást is készítenie kell, és azokat 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Ez a kötelezettség nem pusztán számviteli formalitás. A tevékenységet lezáró mérleg mutatja meg, milyen állapotban adja át az ügyvezető a céget a felszámolási szakaszba.

Miért nem elég azt mondani, hogy „a könyvelőnél van minden”?

A felszámolásban gyakori mondat: „Minden a könyvelőnél van.” Ez elsőre logikusnak tűnik, de önmagában nem megoldás.

Az ügyvezetőnek a felszámolóval szemben is együtt kell működnie. Ha a könyvelési anyag valóban a könyvelőnél van, akkor ezt célszerű dokumentáltan jelezni, és az iratok átadását aktívan megszervezni.

A helyes hozzáállás nem ez:

• „Nem tudom, a könyvelő intézi.”

Hanem ez:

• „A könyvelési anyag a könyvelőnél található. Az átadás érdekében a könyvelőt írásban megkerestük, az elérhető dokumentumokat bekértük, és az átadás folyamatáról a felszámolót tájékoztatjuk.”

Ez a különbség azért fontos, mert felszámolásban nemcsak az számít, hogy megvan-e minden irat, hanem az is, hogy az ügyvezető mit tett a hiányok pótlása érdekében.

Milyen könyvelési hiányok a legveszélyesebbek?

Főkönyvi kivonat hiánya
Főkönyv nélkül nehéz összefoglalni a cég számviteli helyzetét. Nem látható megbízhatóan, milyen eszközök, források, követelések és kötelezettségek szerepeltek a nyilvántartásban.

Vevő-szállító analitika hiánya
Ez különösen veszélyes, mert a felszámoló nem látja pontosan:

• kik tartoznak a cégnek,
• kinek tartozik a cég,
• mely követelések behajthatók,
• mely tartozások vitatottak,
• milyen hitelezői igények várhatók.

Bankkivonatok hiánya
A bankmozgások a vagyonmozgások egyik legfontosabb bizonyítékai. Ha nincsenek bankkivonatok, nehezebb igazolni, hová került a pénz, kik kaptak kifizetést, milyen jogcímen történtek átutalások.

Pénztár rendezetlensége
A könyvelés szerinti magas pénztárállomány felszámoláskor különösen veszélyes lehet. Ha a főkönyv szerint pénztárban pénz van, de ténylegesen nincs meg, akkor tisztázni kell:

• mikor keletkezett az eltérés,
• ki kezelte a pénztárat,
• mire fordították a pénzt,
• milyen bizonylatok állnak rendelkezésre,
• történt-e tulajdonosi vagy ügyvezetői pénzmozgás.

Tárgyi eszköz nyilvántartás hiánya
Ha a cég korábban gépeket, járműveket, informatikai eszközöket vagy berendezéseket vásárolt, a felszámoló kérdezheti, hogy ezek megvannak-e, eladták-e, selejtezték-e, vagy más módon kerültek ki a cégből.

Készletnyilvántartás hiánya
Kereskedelmi cégeknél a készlet különösen fontos. Ha a könyvelésben vagy korábbi beszámolókban jelentős készlet szerepelt, de felszámoláskor nincs készlet, akkor a készlet sorsát igazolni kell.

Tagi kölcsönök és kapcsolt vállalkozási elszámolások rendezetlensége
A tagi kölcsönök, tulajdonosi befizetések, pénztármozgások és kapcsolt cégek közötti elszámolások felszámoláskor kiemelt figyelmet kaphatnak. Ha ezek nincsenek rendezve, az ügyvezetői és tulajdonosi oldalon is kellemetlen kérdéseket vethetnek fel.

Mit vizsgálhat a felszámoló hiányos könyvelés esetén?

A felszámoló számára a könyvelés célja nem az, hogy „szép legyen a főkönyv”. A cél az, hogy a cég vagyona, tartozásai és ügyletei feltárhatók legyenek.

Hiányos könyvelésnél a felszámoló kérheti vagy vizsgálhatja:

• a főkönyvi kivonatokat,
• főkönyvi kartonokat,
• vevő-szállító analitikákat,
• bankkivonatokat,
• pénztárbizonylatokat,
• számlákat,
• szerződéseket,
• teljesítésigazolásokat,
• tárgyi eszköz listát,
• készletkimutatást,
• adóbevallásokat,
• beszámolókat,
• NAV-folyószámlát,
• munkavállalói és bérszámfejtési anyagokat,
• folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat,
• kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyleteket.

A felszámoló a cég vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében közhiteles nyilvántartásokat is megkereshet, és a pénzforgalmi szolgáltatók a felszámolást megelőző időszak bankszámláiról is kötelesek értesítést adni a törvényi szabályok szerint.

Mi történik, ha a könyvelési hiányokat nem pótolják?

Ha a felszámoló felhívása ellenére a nyilvántartási vagy könyvvezetési hiányosságokat nem pótolják, és emiatt az eljárás az általános szabályok szerint nem folytatható le, a felszámoló jelentést készíthet, és kérelmet, illetve javaslatot nyújthat be a bíróságnak az egyszerűsített felszámolás irányába.

Ez az ügyvezető számára több szempontból is problémás lehet:

• a hiányok hivatalosan rögzítésre kerülhetnek,
• láthatóvá válik, hogy az eljárás miért nem folytatható rendes módon,
• a hitelezők is tudomást szerezhetnek a problémáról,
• a bírósági iratokban megjelenhet a könyvelési rendezetlenség,
• az ügyvezető később bizonyítási hátrányba kerülhet,
• költségek és bírságok is felmerülhetnek.

A törvény alapján a bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki a 31. § szerinti kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatot közöl, vagy nem teljesíti a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét. A jogszabály emellett rögzíti, hogy ha szakértő a számviteli rendet érintő hiányosságokat, illetve a mérleg, főkönyv és analitikus nyilvántartások közötti eltérést állapít meg, azt írásban közölnie kell a felszámolóval.

Ügyvezetőként miért válhat személyes kockázattá?

A hiányos könyvelés önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy az ügyvezető személyesen felel minden tartozásért. A probléma inkább az, hogy a hiányos könyvelés miatt nem mindig tárható fel a vagyon sorsa.

A Kúria gyakorlata szerint a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása vagy az iratok felszámoló részére történő átadásának elmaradása bizonyítási szempontból súlyos helyzetet teremthet: ha a hitelező vagy a felszámoló emiatt nincs abban a helyzetben, hogy bizonyítsa a vagyon sorsát, akkor a vezető tisztségviselőnek kell igazolnia, hogy a hitelezői érdekeket figyelembe vette.

Ezért a könyvelési hiányosság valódi veszélye nem csak az, hogy „nincs kész a főkönyv”. Hanem az, hogy később az ügyvezető nem tudja alátámasztani:

• mi történt a cég vagyonával,
• miért nem maradt fedezet a hitelezőkre,
• milyen döntéseket hozott fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben,
• milyen iratokat adott át,
• mit tett a hiányzó adatok pótlása érdekében.

Hogyan lehet pótolni a hiányos könyvelést?

Nem minden hiány pótolható teljesen, de sok adat részben rekonstruálható. A legfontosabb, hogy az ügyvezető ne passzívan várjon, hanem indítsa el a helyreállítást.

Lehetséges pótlási források

• bankkivonatok letöltése vagy banktól történő bekérése,
• NAV Online Számla adatok lekérése,
• számlázóprogram exportok,
• könyvelői mentések,
• korábbi főkönyvi kivonatok,
• adóbevallások,
• éves beszámolók,
• vevői és szállítói egyenlegközlők,
• szerződésmásolatok,
• teljesítésigazolások,
• partneri számlamásolatok,
• bérszámfejtési dokumentumok,
• Cégkapu és Ügyfélkapu tárhelyről letöltött dokumentumok,
• NAV-folyószámla,
• végrehajtási és peres iratok.

Mit kell dokumentálni?
Nem elég a pótlást megpróbálni. A pótlási kísérleteket dokumentálni is kell.

Érdemes rögzíteni:

• kitől kérték be az iratot,
• mikor kérték be,
• milyen választ kaptak,
• milyen dokumentum érkezett meg,
• mi maradt hiányos,
• mi az oka a hiánynak,
• milyen további lépés szükséges,
• milyen határidővel vállalható a pótlás.

Ez azért fontos, mert később nemcsak az lesz a kérdés, hogy hiányzott-e valami, hanem az is, hogy az ügyvezető tett-e reális, bizonyítható lépéseket a hiányosságok kezelése érdekében.

Gyakori hibák hiányos könyvelés esetén

1. „Majd a felszámoló megoldja”
A felszámoló nem azért van, hogy az ügyvezető és a cég helyett utólag rendbe tegye az összes könyvelési hiányt. A felszámoló az átadott iratokból és elérhető adatokból dolgozik. Ha ezek hiányosak, az az ügyvezető helyzetét is nehezítheti.

2. „A könyvelő hibázott, nekem nincs dolgom”
Lehet, hogy a könyvelő mulasztott, de felszámoláskor az ügyvezetőnek akkor is együtt kell működnie, az iratokat be kell szereznie, és a felszámoló felé válaszolnia kell. A könyvelői hiba nem mentesíti automatikusan az ügyvezetőt minden következmény alól.

3. „Nincs meg minden, ezért nem adunk át semmit”
Ez nagyon rossz stratégia. Ha az iratanyag hiányos, akkor is át kell adni, ami megvan. A hiányzó iratokról külön hiánylistát kell készíteni.

4. „Majd szóban elmondjuk”
A felszámolásban a szóbeli magyarázat kevés. Írásos nyilatkozatokra, iratjegyzékre, átadás-átvételi dokumentumokra és mellékletekre van szükség.

5. „A beszámoló elég lesz”
A beszámoló csak összefoglaló dokumentum. Ha nincs mögötte főkönyv, analitika és bizonylat, akkor a valós vagyoni helyzet nehezen ellenőrizhető.

6. „Már régi ügy, nem számít”
Felszámolásban a régi vagyonmozgások, követelések, tagi kölcsönök, kapcsolt vállalkozási ügyletek és készletmozgások is jelentősek lehetnek.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek

Könyvelési anyag ellenőrzése

• Megvan a legutolsó főkönyvi kivonat?
• Megvannak a főkönyvi kartonok?
• Rendelkezésre áll a vevő analitika?
• Rendelkezésre áll a szállító analitika?
• Van tárgyi eszköz nyilvántartás?
• Van készletnyilvántartás?
• Megvannak a bankkivonatok?
• Egyezik a pénztár a könyveléssel?
• Megvannak a kimenő számlák?
• Megvannak a bejövő számlák?
• Megvannak az adóbevallások?
• Megvan a NAV-folyószámla?
• Megvannak az éves beszámolók?
• Elérhető a könyvelési adatbázis vagy mentés?

Felszámolási dokumentumok

• Elkészült a záróleltár?
• Elkészült a tevékenységet lezáró mérleg?
• Elkészült a zárómérleg?
• Elkészültek a szükséges adóbevallások?
• Készült iratjegyzék?
• Készült vagyonleltár?
• Készült követeléslista?
• Készült tartozáslista?
• Készült szerződéslista?
• Készült folyamatban lévő ügyekről szóló kimutatás?

Hiánypótlási lépések

• Kértünk adatot a könyvelőtől?
• Kértünk bankkivonatot a banktól?
• Lekértük a NAV Online Számla adatokat?
• Ellenőriztük a számlázóprogramot?
• Kértünk számlamásolatot a partnerektől?
• Készítettünk hiánylistát?
• Írásban jeleztük a felszámolónak, mi hiányzik?
• Dokumentáltuk a pótlási kísérleteket?
• Megjelöltük a pótlás várható határidejét?

Ügyvezetői nézőpont: mit kell bizonyítani?

Ügyvezetőként nem az a legfontosabb, hogy minden hibát azonnal tökéletesen meg lehessen szüntetni. A felszámolási helyzetben gyakran már sérült, hiányos vagy rendezetlen iratanyaggal kell dolgozni.

A legfontosabb az, hogy az ügyvezető bizonyítani tudja:

• felismerte a könyvelési hiányokat,
• nem hallgatta el a problémát,
• felvette a kapcsolatot a könyvelővel,
• bekérte az elérhető iratokat,
• átadta, ami rendelkezésre állt,
• hiánylistát készített,
• a felszámolót tájékoztatta,
• a pótlási lépéseket dokumentálta.

Ez nem garantálja, hogy nem lesz vita, de jelentősen jobb helyzetet teremt, mint a passzivitás vagy a rendezetlen iratátadás.

Hitelezői nézőpont: miért fontos a könyvelés hiánya?

Hitelezőként a hiányos könyvelés azért fontos, mert megnehezítheti annak megállapítását, hogy volt-e még a cégben vagyon vagy behajtható követelés.

Ha a könyvelés hiányos, a hitelezőnek érdemes figyelnie arra, hogy:

• szerepelt-e korábban jelentős készlet a cégben,
• voltak-e vevőkövetelések,
• történt-e eszközértékesítés,
• volt-e kapcsolt vállalkozási ügylet,
• volt-e tagi kölcsön vagy pénztármozgás,
• a beszámolók és a valós helyzet között van-e ellentmondás.

Ha a hitelező tud az adós vagyonáról, követeléséről vagy vagyoni értékű jogáról, az egyszerűsített felszámolási szabályok szerint a felszámolói felhívás alapján ezt jelezheti a felszámolónak.

Jogi és számviteli kockázatok

Hiányos könyvelés felszámoláskor az alábbi kockázatokat hordozhatja:

• egyszerűsített felszámolás kezdeményezése,
• felszámolói jelentésben rögzített könyvelési hiányosságok,
• ügyvezetői együttműködés vizsgálata,
• iratátadási kötelezettség elmulasztása,
• záróleltár és tevékenységet lezáró mérleg elkészítésének problémái,
• főkönyv és analitika közötti eltérés,
• beszámoló és tényleges vagyoni helyzet közötti ellentmondás,
• hitelezői igények kielégítésének nehezítése,
• bizonyítási teher kedvezőtlen alakulása,
• bírság és költségviselési kötelezettség,
• hatósági jelzés vagy további vizsgálat kockázata.

Különösen fontos, hogy ha az egyszerűsített felszámolásra a könyvvezetés vagy a nyilvántartások hiányosságai miatt kerül sor, a bíróság a törvényben meghatározott esetekben az adós vezetőjét bizonyos felszámolási költségek, díjak és hitelezői költségtérítések megtérítésére is kötelezheti.

Mit érdemes írni a felszámolónak hiányos könyvelés esetén?

A felszámolónak adott válasz legyen tárgyszerű, pontos és bizonyítható. Nem érdemes általános magyarázkodásba menni. A cél az, hogy a felszámoló lássa: az ügyvezető együttműködik, és a hiányok rendezése folyamatban van.

A válaszlevélben célszerű szerepeltetni:

• milyen könyvelési anyagok állnak rendelkezésre,
• milyen iratok kerülnek átadásra,
• mely iratok hiányoznak,
• mi a hiány oka,
• kinél lehetnek az iratok,
• milyen pótlási lépések indultak,
• mikor várható további átadás,
• elkészült-e a záróleltár,
• készül-e a tevékenységet lezáró mérleg,
• milyen vagyon, követelés vagy tartozás ismert,
• van-e folyamatban lévő ügy, per, végrehajtás vagy hatósági eljárás.

A legfontosabb: ne maradjon válasz nélkül a felszámoló felhívása. A hiányos válasz is jobb lehet, mint a teljes hallgatás, ha világosan rögzíti, mi ismert, mi hiányzik, és mi történik a pótlás érdekében.

Gyakori kérdések

A hiányos könyvelés önmagában egyszerűsített felszámoláshoz vezet?
Nem minden esetben. Akkor válhat az egyszerűsített felszámolás irányába mutató tényezővé, ha a nyilvántartások vagy a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás az általános szabályok szerint technikailag nem bonyolítható le.

Mit jelent az, hogy az eljárás technikailag nem bonyolítható le?
Azt jelenti, hogy a felszámoló a rendelkezésre álló könyvelési, nyilvántartási és iratanyag alapján nem tudja megfelelően feltárni a cég vagyonát, követeléseit, tartozásait, ügyleteit és a felszámolás lefolytatásához szükséges adatokat.

Elég az éves beszámoló átadása?
Nem feltétlenül. Az éves beszámoló fontos, de a mögöttes főkönyv, analitikák, bankkivonatok, számlák, szerződések és egyéb bizonylatok nélkül a beszámoló adatai nehezen ellenőrizhetők.

Mi az a tevékenységet lezáró mérleg?
A felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készített záróleltár és éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló, amely a cég felszámolás előtti vagyoni helyzetét mutatja be.

Mit tegyen az ügyvezető, ha nem érhető el a könyvelő?
Írásban meg kell keresni a könyvelőt, be kell kérni az adatokat, és ezzel párhuzamosan más forrásokból is el kell indítani a pótlást: bank, NAV Online Számla, számlázóprogram, Cégkapu, partnerek, korábbi iratmentések.

Baj, ha nem pótolható minden irat?
Önmagában az, hogy nem minden pótolható, még nem jelenti azt, hogy az ügyvezető mindenért felel. De a hiányokat, azok okát és a pótlási kísérleteket dokumentálni kell.

A könyvelő hibája mentesíti az ügyvezetőt?
Nem automatikusan. A könyvelő hibája fontos körülmény lehet, de felszámoláskor az ügyvezetőnek is teljesítenie kell az együttműködési, iratátadási és tájékoztatási kötelezettségeit.

Lehet bírság a hiányos iratátadás miatt?
Igen. A bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki a törvény szerinti kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatot közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval.


A hiányos könyvelés felszámoláskor nem csak könyvelési probléma. Ha a főkönyv, analitikák, bizonylatok, iratanyag, záróleltár vagy tevékenységet lezáró mérleg hiánya miatt a felszámoló nem tudja feltárni a cég valós vagyoni helyzetét, az az egyszerűsített felszámolás irányába is elmozdíthatja az eljárást.

Ügyvezetőként a legfontosabb teendők:

• a könyvelési anyag azonnali felmérése,
• a hiányzó iratok listázása,
• a könyvelő és partnerek megkeresése,
• banki és NAV-adatok lekérése,
• záróleltár előkészítése,
• tevékenységet lezáró mérleg előkészítése,
• iratjegyzék készítése,
• a felszámoló írásbeli tájékoztatása,
• minden pótlási lépés dokumentálása.

A könyvelési rendezetlenség veszélye nem abban áll, hogy egy adat hiányzik. Hanem abban, hogy a hiány miatt nem bizonyítható a vagyon sorsa, nem készíthető megbízható felszámolási dokumentáció, és az ügyvezető később nehezebb helyzetbe kerülhet.


Ebben a helyzetben minden nap számít. Minél tovább marad rendezetlen a főkönyv, az analitika, az iratanyag, a záróleltár vagy a tevékenységet lezáró mérleg, annál nehezebb lesz bizonyítani a cég valós helyzetét.

Forduljon hozzánk, ha:

• hiányos a könyvelés,
• nem elérhető a könyvelő,
• nincs meg a főkönyv vagy analitika,
• nem készült záróleltár,
• nem tudja, mit kell átadni a felszámolónak,
• egyszerűsített felszámolást helyezett kilátásba a felszámoló,
• ügyvezetőként szeretné csökkenteni a személyes kockázatokat.

A rendezett iratanyag nem csak adminisztráció. Felszámolásban az ügyvezető egyik legfontosabb védelmi eszköze.

Hiányzó kép: kep1.jpg
Hiányzó kép: kep2.jpg

• Záróleltár
• hiányos könyvelés
• Egyszerűsített felszámolás
• Főkönyvi kivonat hiánya
• Vevő‑szállító analitika hiánya