Rövid válasz

Igen, felszámolás alatt is lehet egyezséget kötni, de ez időhöz, feltételekhez és komoly előkészítéshez kötött lehetőség. A felszámolás elrendelése tehát nem minden esetben jelenti azt, hogy a cég számára már semmilyen mozgástér nincs.

A Cstv. alapján a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig lehet helye egyezségnek az adós és a hitelezők között, törvényi kivételekkel. Ez azt jelenti, hogy az egyezségnek van egy jogilag meghatározott időablaka: aki túl későn kezd el foglalkozni vele, könnyen elveszítheti a lehetőséget.

Az egyezséghez nem elég az ügyvezető szándéka. Szükség van fizetőképesség helyreállítására alkalmas programra, egyezségi javaslatra, rendezett hitelezői listára, vagyoni adatokra, pénzügyi tervre, hitelezői támogatásra és a felszámolóval való szakmai együttműködésre. A bíróság az adós kérelmére 60 napon belül egyezségi tárgyalást tarthat, amelyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi.

CTA blokk

Felszámolás alatt van a cég, de még keresi a megoldást?

Ne abból induljon ki, hogy a felszámolás elrendelésével minden lehetőség megszűnt. Az egyezség bizonyos esetekben még kiút lehet, de csak akkor, ha időben elkezdődik az előkészítés.

Segítünk áttekinteni:

van-e még jogi és pénzügyi mozgástér,
mikortól és meddig lehet egyezséget kezdeményezni,
kiket kell bevonni,
milyen hitelezői támogatás szükséges,
milyen dokumentumokat kell elkészíteni,
van-e reális fizetési forrás,
hogyan lehet az egyezségi ajánlatot hitelezői szempontból is elfogadhatóvá tenni.

Az egyezség esélye sokszor nem azon múlik, hogy van-e remény, hanem azon, hogy időben készül-e hiteles terv.

Mit jelent az egyezség felszámolás alatt?

A felszámolási egyezség olyan megállapodás, amelyet a felszámolás alatt álló adós és a hitelezők köthetnek a tartozások rendezésére. Ennek célja lehet, hogy a cég fizetésképtelensége megszűnjön, a hitelezők elfogadható kielégítést kapjanak, és a társaság ne feltétlenül szűnjön meg jogutód nélkül.

Az egyezségi tárgyalás során az adós és a hitelezők megállapodhatnak többek között:

a tartozások kielégítésének sorrendjében,
a fizetési határidők módosításában,
a kielégítés arányában,
a kielégítés módjában,
minden olyan intézkedésben, amely az adós fizetőképességének helyreállítását szolgálja.

Ez lehet például részletfizetés, halasztott fizetés, részleges tartozáselengedés, új tulajdonosi vagy befektetői forrás bevonása, követelésbehajtási terv, eszközértékesítésből vállalt fizetés vagy működési reorganizáció.

A lényeg: az egyezség nem pusztán jogi dokumentum, hanem egy hitelezőknek bemutatott pénzügyi ajánlat.

Mikortól lehet egyezséget kötni?

A felszámolási egyezség nem a felszámolás első napjától nyitott lehetőség. A törvény szerint az egyezségre a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után kerülhet sor.

Ez azért fontos, mert a hitelezői igények bejelentése és a hitelezői kör tisztázása nélkül nem lehet érdemi egyezséget előkészíteni. Előbb látni kell:

kik a hitelezők,
mekkora követeléseik vannak,
milyen jogcímen állnak fenn a tartozások,
mely követelések vitatottak,
mely hitelezők jogosultak részt venni az egyezségben,
milyen hitelezői csoportokkal kell számolni.

Ha az ügyvezető már a felszámolás elején egyezségben gondolkodik, nem kell megvárnia a 40. napot az előkészítéssel. Sőt, a siker sokszor azon múlik, hogy a cég már az első hetekben elkezdi rendezni a könyvelést, a hitelezői listát, a vagyonkimutatást és a pénzügyi tervet.

Meddig lehet egyezséget kötni?

Az egyezség lehetősége nem korlátlan ideig áll fenn. A Cstv. szerint a felszámolási zárómérleg benyújtásáig lehet helye egyezségnek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az ügyvezető túl sokáig vár, az eljárás előrehaladása miatt beszűkülhet a mozgástér.

Kockázatos késlekedni, ha:

a felszámoló már értékesíteni kezdte a vagyont,
a hitelezők bizalma jelentősen romlott,
a könyvelés még mindig rendezetlen,
nincs kész hitelezői lista,
nincs finanszírozási terv,
nincs tulajdonosi döntés,
nincs egyezségi javaslat,
már közeledik a felszámolási zárófolyamat.

Az egyezséghez idő kell. Nemcsak azért, mert dokumentumokat kell készíteni, hanem azért is, mert a hitelezőket meg kell győzni. A hitelezői bizalom visszaépítése nem az utolsó pillanatban kezdődik.

Kik vesznek részt a felszámolási egyezségben?
1. Az adós társaság

Az adós az a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet, amely egyezséget szeretne kötni a hitelezőkkel. Fontos, hogy felszámolás alatt az ügyvezető mozgástere már nem ugyanaz, mint korábban. Az egyezség előkészítésénél és megkötésénél a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a törvényben meghatározott döntéshozó szervek gyakorolják, és az egyezség feltételeiről megfelelő határozatot kell hozni. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor e szervek képviselője jár el, megfelelő meghatalmazással.

Ez ügyvezetői szempontból nagyon fontos. Az ügyvezető nem kezelheti úgy az egyezséget, mintha egy szokásos üzleti alkut kötne. Tulajdonosi, jogi és felszámolási keretek között kell eljárni.

2. A felszámoló

A felszámoló kulcsszereplő. Az egyezségi tárgyalásra jelentést készít, amely összegzi az adós vagyoni helyzetét, a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, valamint bizonyos várható és függő követeléseket és kötelezettségeket is.

A felszámolót ezért nem célszerű megkerülni. Ha az adós egyezségben gondolkodik, a felszámolóval való korrekt, dokumentált és szakmai együttműködés alapfeltétel.

3. A hitelezők

Az egyezség a hitelezőkkel jön létre, de nem minden követelés jogosultja vesz részt az egyezség megkötésében. A törvény meghatározza, hogy mely hitelezői körök jogosultak az egyezségben részt venni, és mely követelések jogosultjai nem vesznek részt az egyezség megkötésében.

A hitelezők szempontjából az egyezség akkor lehet elfogadható, ha:

jobb megtérülést ígér, mint a felszámolás végigvitele,
gyorsabb fizetést biztosít,
van mögötte valós fedezet,
van ellenőrizhető pénzügyi terv,
nem méltánytalan egyes hitelezői csoportokkal szemben,
a teljesítés nem puszta ígéret.
4. A bíróság

Az egyezség nem pusztán magánmegállapodás. A bíróságnak fontos szerepe van az egyezségi tárgyalás kitűzésében, a szavazatok összesítésében, illetve az egyezség jóváhagyásában. A bíróság akkor hagyhatja jóvá az egyezséget, ha annak következtében a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a meghatározott követelések kiegyenlítésre kerültek vagy fedezetük rendelkezésre áll, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak.

Milyen dokumentumokra van szükség?

A felszámolási egyezség előkészítése dokumentumok nélkül nem lehet komoly. A hitelezők nem általános reményt, hanem számokkal alátámasztott ajánlatot várnak.

1. Fizetőképesség helyreállítására alkalmas program

Ez az egyik legfontosabb dokumentum. A törvény kifejezetten előírja, hogy az adós az egyezségi tárgyalásra fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot köteles készíteni.

Ebben szerepelnie kell például:

hogyan állhat helyre a cég fizetőképessége,
milyen bevételi forrásokra épül a terv,
milyen költségcsökkentés történik,
milyen tevékenység folytatható,
milyen finanszírozás áll rendelkezésre,
milyen követelések hajthatók be,
milyen kockázatok veszélyeztetik a teljesítést.
2. Egyezségi javaslat

Az egyezségi javaslat mutatja meg, hogy az adós mit ajánl a hitelezőknek.

Tartalmazhatja:

a fizetési arányokat,
a fizetési határidőket,
a részletfizetési ütemezést,
a halasztás feltételeit,
az esetleges elengedési javaslatot,
a biztosítékokat,
a teljesítés forrását,
a nemteljesítés következményeit.

Az egyezségi javaslat akkor erős, ha nemcsak azt mondja meg, hogy mennyit fizetne a cég, hanem azt is, hogy miből, mikor és milyen garanciák mellett.

3. Hitelezői lista

A hitelezői lista nélkül nem látható, hogy kikkel kell egyezséget kötni, milyen követelések vannak, és milyen támogatási arányokra lehet számítani.

A listának tartalmaznia kell:

hitelező neve,
követelés összege,
jogcím,
esedékesség,
vitatott vagy elismert státusz,
hitelezői csoport,
biztosíték fennállása,
szavazati jogosultság szempontjából fontos adatok.
4. Vagyonlista és követeléslista

A hitelezők számára kulcskérdés, hogy mihez képest ajánl egyezséget az adós. Másként értékelik az ajánlatot, ha van felosztható vagyon, behajtható követelés, működő szerződésállomány vagy értékesíthető eszköz.

Szükséges lehet:

bankszámlaegyenleg,
pénztárhelyzet,
tárgyi eszköz lista,
készletlista,
ingatlanok,
járművek,
vevőkövetelések,
kapcsolt vállalkozással szembeni követelések,
peresített követelések,
kauciók, biztosítékok, előlegek,
vagyoni értékű jogok.
5. Könyvelési és számviteli háttér

Egyezségre készülni rendezetlen könyveléssel nagyon nehéz. A hitelezők és a felszámoló számára is látni kell, hogy az adós számai ellenőrizhetők.

Szükséges lehet:

aktuális főkönyv,
főkönyvi kartonok,
vevő-szállító analitika,
tárgyi eszköz analitika,
készletnyilvántartás,
bankkivonatok,
adófolyószámla,
bevallások,
beszámolók,
szerződéslista,
cash-flow terv.

A felszámolás alatt álló cég vezetőjének egyébként is kötelezettsége van többek között záróleltár, tevékenységet lezáró mérleg, zárómérleg, adóbevallás, iratjegyzék és vagyontárgyak átadása kapcsán, főszabály szerint 30 napos határidőkkel.

Hogyan indulhat az egyezségi folyamat?

A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart. A tárgyalásra az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi, a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program, az egyezségi javaslat és a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.

Ez alapján az ügyvezetői oldalon a folyamat gyakorlati lépései a következők:

meg kell vizsgálni, hogy időben vagyunk-e még,
tisztázni kell a hitelezői kört,
össze kell állítani a pénzügyi helyzetképet,
el kell készíteni a fizetőképesség-helyreállítási programot,
ki kell dolgozni az egyezségi ajánlatot,
biztosítani kell a tulajdonosi döntési hátteret,
egyeztetni kell a felszámolóval,
be kell nyújtani az egyezségi tárgyalás iránti kérelmet,
fel kell készülni a hitelezői szavazásra és vitákra.
Milyen hitelezői támogatás kell?

Az egyezséghez nem elég néhány hitelező informális támogatása. A Cstv. szerint egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább fele minden érintett hitelezői csoportban támogatja, és ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének több mint felét teszi ki. A zálogjoggal vagy más biztosítékkal érintett hitelezői körre külön támogatási szabály is kapcsolódik.

Ezért az ügyvezetőnek nem elég azt mondania, hogy „a legnagyobb hitelező talán belemenne”. Pontosan látni kell:

kik a döntő hitelezők,
milyen csoportba tartoznak,
milyen követelésarányt képviselnek,
kik támogatnák az ajánlatot,
kik ellenzik,
milyen feltétellel változna az álláspontjuk,
milyen ajánlat lenne számukra gazdaságilag racionális.
Miért időkritikus az egyezség?

Az egyezség időkritikus, mert a felszámolási eljárás közben folyamatosan változhat a helyzet.

A késlekedés miatt:

a felszámoló értékesítheti a vagyont,
a hitelezők elveszíthetik a bizalmat,
a cég működési értéke csökkenhet,
a munkavállalók, partnerek, ügyfelek eltávolodhatnak,
a könyvelési adatok nehezebben rekonstruálhatók,
a finanszírozási lehetőség megszűnhet,
a bírósági és felszámolási folyamat előrehalad.

Az egyezség nem akkor kezdődik, amikor az ügyvezető már minden más lehetőséget elvesztett. Akkor van esélye, ha még van mit ajánlani, van miből fizetni, és van kinek hinni az adós tervében.

Gyakori hibák ügyvezetőként
1. „Majd később foglalkozunk vele”

Ez az egyik legnagyobb hiba. Az egyezség jogi időablaka ugyan a zárómérleg benyújtásáig nyitott lehet, de a gyakorlati esély jóval korábban elveszhet.

2. „Elég, ha szóban megegyezünk a hitelezőkkel”

Nem elég. A felszámolási egyezséghez jogilag kezelhető, dokumentált, hitelezői szavazással és bírósági jóváhagyással összekapcsolódó folyamat szükséges.

3. „Nincs szükség pontos számokra”

A hitelezők nem általános biztatást várnak. Tudni akarják, mennyi pénz várható, mikor, miből és milyen biztosíték mellett.

4. „A felszámolót majd kihagyjuk”

A felszámoló jelentést készít az egyezségi tárgyalásra, és a vagyoni helyzet, a hitelezői csoportok, valamint a felosztható vagyon szempontjából kulcsszerepe van.

5. „A tulajdonosi döntés ráér”

Nem ér rá. Az egyezség feltételei gyakran tulajdonosi döntést, finanszírozási vállalást, tőkerendezést, biztosítéknyújtást vagy befektetői jóváhagyást igényelnek.

6. „Majd ajánlunk valamit, aztán meglátjuk”

Az irreális ajánlat rontja a bizalmat. A hitelezők gyakran az első ajánlatból ítélik meg, hogy az adós komolyan gondolja-e a rendezést.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek
Időzítés ellenőrzése
Megtörtént már a felszámolást elrendelő végzés közzététele?
Eltelt már a 40 nap?
Hol tart a felszámolási eljárás?
Benyújtották már a felszámolási zárómérleget?
Történt már vagyonértékesítés?
Van még működési vagy pénzügyi mozgástér?
Van idő egyezségi program és ajánlat elkészítésére?
Szereplők ellenőrzése
Ki járhat el az adós nevében az egyezség előkészítésénél?
Szükséges-e tulajdonosi vagy taggyűlési határozat?
Ki képviseli a céget az egyezségi tárgyaláson?
Megvan-e a megfelelő meghatalmazás?
Kik az egyezségre jogosult hitelezők?
Mely hitelezők nem vesznek részt az egyezség megkötésében?
Van-e biztosított hitelező?
Van-e vitatott követelés?
Dokumentumlista
Fizetőképesség helyreállítására alkalmas program
Egyezségi javaslat
Hitelezői lista
Hitelezői csoportosítás
Vagyonlista
Követeléslista
Főkönyv
Vevő-szállító analitika
Bankkivonatok
Adófolyószámla
Cash-flow terv
Tulajdonosi határozat
Finanszírozási igazolás
Befektetői szándéknyilatkozat
Biztosítéki dokumentumok
Felszámolóval egyeztetett adatok
Ügyvezetői nézőpont: mi a valódi feladat?

Ügyvezetőként ebben a helyzetben a legfontosabb feladat nem az, hogy egyszerűen „kérjünk egyezséget”. A valódi feladat az, hogy a hitelezők és a bíróság számára is komolyan vehető egyezségi alap készüljön.

Ez három pilléren múlik:

1. Valós számok

A tartozásokat, vagyont, követeléseket, költségeket és várható bevételeket pontosan kell látni.

2. Valós forrás

Meg kell mutatni, miből teljesülne az egyezség: működési bevételből, tulajdonosi befizetésből, befektetőből, követelésbehajtásból vagy eszközértékesítésből.

3. Valós bizalom

A hitelezők akkor támogatnak egyezséget, ha azt látják, hogy az ajánlat jobb, mint a felszámolási megtérülés, és az adós teljesítése ellenőrizhető.

Hitelezői nézőpont: miért fogadnák el az egyezséget?

A hitelező nem azért támogat egyezséget, mert az ügyvezető meg akarja menteni a céget. Akkor támogatja, ha az egyezség gazdaságilag jobb neki.

Hitelezői szempontból az egyezség akkor lehet vonzó, ha:

magasabb megtérülést ad,
gyorsabb fizetést biztosít,
részben biztosítékkal fedezett,
csökkenti a peres és behajtási bizonytalanságot,
a felszámolás végigvitelénél jobb eredményt ígér,
az ajánlat reális és ellenőrizhető,
a fizetési ütemezés nem aránytalanul hosszú,
nem hoz méltánytalanul rossz helyzetbe egyes hitelezői csoportokat.

A törvény is előírja, hogy az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, és az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.

Jogi és számviteli kockázatok

A felszámolási egyezség előkészítése során az alábbi kockázatokra kell figyelni:

az egyezségi időablak elmulasztása,
hiányos hitelezői lista,
vitatott követelések hibás kezelése,
nem megfelelő hitelezői csoportosítás,
irreális fizetési ajánlat,
fedezet nélküli ígéret,
túl hosszú fizetési határidő,
rendezetlen könyvelés,
hiányos vagyonlista,
nem igazolt követelésállomány,
tulajdonosi határozat hiánya,
formai hibás meghatalmazás,
felszámolóval való elégtelen egyeztetés,
méltánytalan hitelezői megkülönböztetés,
bírósági jóváhagyás megtagadásának kockázata.

Az egyezség nem lehet látszatmegoldás. Ha a fizetésképtelenség nem szűnik meg, a szükséges fedezetek nem állnak rendelkezésre, vagy az egyezség nem felel meg a jogszabályoknak, a bíróság megtagadhatja a jóváhagyást.

Mit érdemes az első napokban megtenni?

Ha az ügyvezető felszámolás alatt egyezségben gondolkodik, az első napokban az alábbi lépések javasoltak:

Ellenőrizze az időpontokat
Mikor tették közzé a felszámolást elrendelő végzést? Eltelt-e a 40 nap? Hol tart az eljárás?
Kérjen aktuális helyzetképet a felszámolótól
Milyen hitelezői igények érkeztek? Milyen vagyon áll rendelkezésre? Történt-e értékesítés?
Rendezze a könyvelési adatokat
Főkönyv, analitikák, bankkivonatok, vevő-szállító állomány, adófolyószámla nélkül nincs hiteles egyezségi javaslat.
Készítsen hitelezői térképet
Ki mennyivel érintett? Kik a kulcshitelezők? Kik lehetnek támogató vagy ellenző szereplők?
Azonosítsa a fizetési forrást
Tulajdonosi befizetés, befektető, működési bevétel, követelésbehajtás vagy eszközértékesítés nélkül az egyezség gyenge marad.
Készítse elő a tulajdonosi döntést
Ha az egyezséghez forrás, biztosíték vagy vállalás kell, azt tulajdonosi szinten is rendezni kell.
Dolgozza ki az egyezségi ajánlatot
Legyen világos: ki, mennyit, mikor és milyen feltételekkel kapna.
Gyakori kérdések
Lehet egyezséget kötni felszámolás alatt?

Igen. A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők között főszabály szerint lehet egyezség, törvényi kivételekkel.

Mikortól lehet egyezséget kötni?

A törvény szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után lehet helye egyezségnek. Az előkészítést azonban célszerű már korábban elkezdeni.

Meddig lehet egyezséget kötni?

A felszámolási zárómérleg benyújtásáig. A gyakorlatban azonban minél később indul az előkészítés, annál kisebb lehet az esély, mert a vagyonértékesítés, a hitelezői bizalomvesztés és az eljárás előrehaladása szűkítheti a mozgásteret.

Kik vesznek részt az egyezségi folyamatban?

Az adós, a felszámoló, az egyezség megkötésére jogosult hitelezők és a bíróság. A felszámoló jelentést készít, a hitelezők szavaznak, a bíróság pedig a jogszabályi feltételek alapján dönthet az egyezség jóváhagyásáról.

Milyen dokumentumokra van szükség?

Szükséges a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program, az egyezségi javaslat, a hitelezői lista, a vagyonlista, a követeléslista, a könyvelési háttér, a cash-flow terv, valamint szükség szerint tulajdonosi határozat, finanszírozási igazolás és biztosítéki dokumentáció.

Elég, ha az ügyvezető megegyezik néhány hitelezővel?

Nem feltétlenül. Az egyezséghez meghatározott hitelezői támogatási arányok szükségesek, hitelezői csoportok és követelésarány szerint. Ezért előre pontosan vizsgálni kell, kik jogosultak szavazni és milyen arányt képviselnek.

Miért veszíthető el az egyezség esélye?

Az egyezség esélye elveszhet, ha túl későn kezdik el az előkészítést, nincs pénzügyi terv, nincs hitelezői bizalom, nincs fizetési forrás, rendezetlen a könyvelés, vagy az eljárás már olyan szakaszba jutott, ahol a vagyonértékesítés és a zárási folyamat miatt a mozgástér beszűkült.

Összegzés

A felszámolás elrendelése nem minden esetben jelenti azt, hogy a cég számára nincs több mozgástér. Felszámolás alatt is lehet egyezséget kötni, de csak meghatározott időben, megfelelő szereplők bevonásával és komoly dokumentációval.

Az ügyvezetőnek különösen figyelnie kell arra, hogy:

az egyezség a közzétételt követő 40 nap eltelte után, a zárómérleg benyújtásáig jöhet szóba,
az előkészítést nem szabad az utolsó pillanatra hagyni,
szükség van fizetőképesség-helyreállítási programra,
kell egyezségi javaslat,
tisztázni kell a hitelezői kört,
rendezni kell a könyvelési és vagyoni adatokat,
be kell vonni a felszámolót,
tulajdonosi döntésre és finanszírozási háttérre is szükség lehet.

Aki későn kezd el egyezségben gondolkodni, könnyen azt tapasztalhatja, hogy jogilag még lenne lehetőség, de pénzügyileg és bizalmi szempontból már nincs valódi esély.

Erős CTA blokk

Felszámolás alatt áll a cég, de még nem biztos, hogy minden elveszett.

Az egyezség lehetőség, de nem magától működik. Időben kell látni:

meddig van mozgástér,
kik a hitelezők,
mennyi a tartozás,
van-e fizetési forrás,
milyen ajánlatot lehet tenni,
milyen dokumentumok hiányoznak,
hogyan lehet a hitelezői bizalmat visszaépíteni.

Segítünk felmérni, hogy reális-e a felszámolási egyezség, és milyen pénzügyi, jogi és számviteli előkészítés szükséges ahhoz, hogy ne vesszen el az esély.

• Felszámolási egyezség
• Hitelezői támogatás
• Egyezségi időablak
• Felszámoló szerepe
• Fizetőképesség helyreállítása