Rövid válasz

Az egyszerűsített végelszámolás valóban lehet gyorsabb és egyszerűbb céglezárási forma, de nem azért, mert kevesebb felelősséggel jár. Inkább azért, mert bizonyos rendezett cégek esetében rövidebb, egyszerűbb bejelentési és lezárási út áll rendelkezésre.

Egyszerűsített végelszámolással az a cég szüntethető meg, amely nem kötelezett könyvvizsgálatra, és a végelszámolását a kezdő időponttól számított 150 napon belül be tudja fejezni. Az eljárás megindítását a NAV felé kell bejelenteni a T201T nyomtatványon, a cégbíróság pedig az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.

A legnagyobb tévedés az, hogy az egyszerűsített végelszámolás „csak egy bejelentés, amit majd a könyvelő elintéz”. A 150 nap alatt rendezni kell a könyvelést, bevallásokat, adófolyószámlát, hitelezői igényeket, tartozásokat, követeléseket, pénztárt, tagi kölcsönt, záró beszámolót, vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatokat is. A NAV tájékoztatója külön kiemeli, hogy a 150 nap alatt az eljárás befejezéséről szóló T201T adatlapot és a cégbíróság részére küldendő dokumentumokat is be kell nyújtani.



Segítünk áttekinteni:

• választható-e az egyszerűsített végelszámolás,
• tartható-e a 150 napos határidő,
• rendezett-e a könyvelés,
• van-e NAV- vagy önkormányzati adótartozás,
• vannak-e hitelezői igények,
• van-e vitatott követelés,
• rendezhető-e a tagi kölcsön és a pénztár,
• elkészíthető-e időben a vagyonfelosztási javaslat és a záró dokumentáció.

Az egyszerűsített végelszámolás nem a rendezetlen cégek menekülőútja, hanem a jól előkészített cégek gyorsabb lezárási lehetősége.

Mi az egyszerűsített végelszámolás?

Az egyszerűsített végelszámolás a végelszámolás egyik speciális, gyorsabb formája. Célja, hogy azok a cégek, amelyeknek a helyzete rendezett, könyvelésük átlátható, tartozásaik kezelhetők, és nem kötelezettek könyvvizsgálatra, egyszerűbb eljárásban tudják megszüntetni a társaságot.

A „gyorsabb” azonban nem azt jelenti, hogy a cég múltját nem kell lezárni. Ugyanúgy rendezni kell:

• a könyvelést,
• az adóbevallásokat,
• a hitelezői igényeket,
• a tartozásokat,
• a követeléseket,
• a pénztárt,
• a tagi kölcsönt,
• a záró beszámolót,
• a vagyonfelosztási javaslatot,
• a cég törléséhez szükséges dokumentumokat.

Az egyszerűsített végelszámolás tehát nem kevesebb szakmai figyelmet igényel, hanem gyorsabb és szorosabb határidőben kell ugyanazokat a kulcskérdéseket rendezni.

Mikor választható az egyszerűsített végelszámolás?

Egyszerűsített végelszámolás akkor jöhet szóba, ha a cég nem könyvvizsgálatra kötelezett, és a végelszámolást a kezdő időpontjától számított 150 napon belül be tudja fejezni. A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint ilyen esetben az eljáráshoz jogi képviselő megbízása nem szükséges.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerűsített végelszámolásra jellemzően akkor érdemes gondolni, ha:

• a cég könyvelése rendezett,
• nincs komoly hitelezői vita,
• nincs jelentős rendezetlen tartozás,
• nincs folyamatban olyan per vagy adóügy, amely elhúzhatja a lezárást,
• a pénztár és bankszámla egyezik,
• a tagi kölcsön sorsa tisztázható,
• a záró dokumentumok időben elkészíthetők,
• a tulajdonosok valóban gyors és rendezett lezárást szeretnének.

Nem az a döntő kérdés, hogy a cég „kicsi-e” vagy „már nem működik-e”. A döntő kérdés az, hogy a cég lezárása 150 napon belül szakmailag és dokumentáltan végigvihető-e.

Miért nem automatikusan kockázatmentes?

Az egyszerűsített végelszámolás neve félrevezető lehet. Az „egyszerűsített” nem azt jelenti, hogy a könyvelési, adózási és hitelezői problémákat figyelmen kívül lehet hagyni.

A kockázat éppen abból ered, hogy rövidebb idő alatt kell rendet tenni.

Ha menet közben derül ki, hogy:

• hiányos a könyvelés,
• nincs beadva korábbi bevallás,
• adótartozás van,
• vitatott hitelezői igény érkezik,
• nincs meg a könyvelés szerinti pénztár,
• rendezetlen a tagi kölcsön,
• hiányzik egy fontos szerződés,
• nem készíthető el időben a vagyonfelosztási javaslat,

akkor az egyszerűsített forma könnyen elakadási ponttá válhat.

A NAV tájékoztatója szerint az egyszerűsített végelszámolásról át kell térni az általános végelszámolási szabályokra többek között vitatott hitelezői igény esetén, végelszámolási kifogás esetén, vagy ha az egyszerűsített végelszámolást 150 nap alatt nem fejezték be.

Mi történik a végelszámolóval egyszerűsített végelszámolásnál?

Az általános végelszámolásban külön végelszámolót választanak. Egyszerűsített végelszámolásnál azonban nem kell külön végelszámolót választani; a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

Ez sok cégvezetőnek könnyítésnek tűnik, de valójában felelősségi szempontból fontos üzenete van: az ügyvezető nem „kikerül” a folyamatból, hanem a végelszámolói jellegű feladatok is nála maradhatnak.

Ez azt jelenti, hogy figyelnie kell:

• az iratanyag rendezettségére,
• a könyvelés lezárhatóságára,
• a tevékenységzáró beszámolóra,
• az adóbevallásokra,
• a hitelezői igényekre,
• a tartozások és követelések kezelésére,
• a záró beszámolóra,
• a vagyonfelosztási javaslatra,
• a törléshez szükséges dokumentumokra.

Ezért az egyszerűsített végelszámolás nem feltétlenül jelent kisebb ügyvezetői figyelmet. Sokszor éppen nagyobb szervezettséget igényel.

Hogyan indul az egyszerűsített végelszámolás?

Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem közvetlenül a cégbírósághoz kell bejelenteni, hanem a NAV-hoz a T201T adatlapon. A NAV a benyújtott adatlapokat automatikusan továbbítja a cégbíróság felé.

A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a végelszámolásra utaló cégnévtoldatot és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.

Ez egyszerűbb adminisztrációnak tűnik, de nem jelenti azt, hogy a cégnek nincs más feladata. A bejelentés csak elindítja a folyamatot. A valódi munka ezután kezdődik.

A 150 napos határidő: könnyítés vagy nyomás?

A 150 napos határidő az egyszerűsített végelszámolás legfontosabb korlátja. A cégnek ezen az időn belül nemcsak el kell indítania, hanem be is kell fejeznie az eljárást.

A NAV tájékoztatója külön hangsúlyozza, hogy a 150 nap alatt az eljárás befejezéséről szóló T201T adatlapot és a cégbíróság részére küldendő dokumentumokat is be kell nyújtani. Ha ezek hiányoznak, a cégbíróság a 211. napon elrendeli a végelszámolási eljárás megszüntetését.

Ezért a 150 nap nem „kényelmes határidő”, hanem szoros projektidőszak. Ennyi idő alatt kell rendezni:

• a könyvelést,
• a tevékenységzáró feladatokat,
• a hitelezői igényeket,
• az adófolyószámlát,
• a záró bevallásokat,
• a záró beszámolót,
• a vagyonfelosztási javaslatot,
• a kapcsolódó tulajdonosi határozatot,
• a cégbírósági dokumentumok beküldését.

A 40 napos hitelezői időszak itt is fontos

Az egyszerűsített végelszámolásnál is figyelni kell a hitelezőkre. A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint a cég hitelezői a végelszámolás megindításának közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket a végelszámolónak.

Ez azt jelenti, hogy a cég nem zárható le biztonságosan anélkül, hogy a hitelezői időszakot komolyan vennék.

A 40 nap alatt kiderülhet:

• van-e szállítói tartozás,
• jelentkezik-e régi hitelező,
• van-e vitatott követelés,
• szerepel-e NAV- vagy önkormányzati tartozás,
• van-e munkavállalói igény,
• kezelni kell-e tagi kölcsönt,
• van-e kapcsolt vállalkozási tartozás.

Ha vitatott hitelezői igény merül fel, az egyszerűsített végelszámolás könnyen elveszítheti az egyszerűségét, mert ilyen esetben át kell térni az általános szabályok szerinti végelszámolásra.

Miért nem a könyvelő „intézi el egyedül”?

A könyvelő kulcsszereplő, de az egyszerűsített végelszámolás nem kizárólag könyvelői feladat.

A könyvelő elkészítheti a beszámolókat, bevallásokat és számviteli anyagokat, de az ügyvezetőnek és a tulajdonosoknak kell biztosítaniuk:

• a teljes iratanyagot,
• a szerződéseket,
• a bankszámladokumentumokat,
• a hitelezői listát,
• a követeléslistát,
• a pénztár valós állapotát,
• a tagi kölcsön dokumentációját,
• a folyamatban lévő ügyek listáját,
• a tulajdonosi döntéseket.

Ha az ügyvezető csak annyit mond, hogy „majd a könyvelő megoldja”, könnyen előfordulhat, hogy a könyvelő olyan hiányzó adatokat keres, amelyek nélkül a 150 napos határidő tarthatatlanná válik.

Mit kell rendezni az egyszerűsített végelszámolás előtt?

Könyvelés
Indítás előtt ellenőrizni kell:

• aktuális főkönyvet,
• főkönyvi kartonokat,
• vevő-szállító analitikát,
• banki egyeztetést,
• pénztárkimutatást,
• tárgyi eszköz listát,
• készletnyilvántartást,
• tagi kölcsön nyilvántartást,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat.

Adózás
Különösen fontos:

• NAV-adófolyószámla,
• önkormányzati adófolyószámla,
• elmaradt bevallások,
• pótlékok,
• bírságok,
• túlfizetések,
• folyamatban lévő adóeljárások,
• záró bevallások előkészíthetősége.

A NAV vagy a cégbíróság felé történő törlési folyamat akkor akadhat el, ha adóeljárás, adótartozás vagy más törlési akadály áll fenn. A NAV tájékoztatója szerint ilyen esetben a törlési hozzájárulás csak az akadály elhárítása után kerülhet sorra.

Hitelezők
Fel kell mérni:

• ismert szállítói tartozásokat,
• NAV- és önkormányzati tartozásokat,
• banki és lízingkötelezettségeket,
• munkavállalói követeléseket,
• tagi kölcsönt,
• kapcsolt vállalkozási tartozásokat,
• vitatott igényeket.

Vagyon
Tisztázni kell:

• bankszámlapénzt,
• pénztárt,
• követeléseket,
• eszközöket,
• készleteket,
• járművet,
• ingatlant,
• vagyoni értékű jogokat.

Miért veszélyes a rendezetlen pénztár és tagi kölcsön?

Az egyszerűsített végelszámolásban a pénztár és a tagi kölcsön különösen gyakori elakadási pont.

Ha a könyvelés szerint jelentős készpénz van a cég pénztárában, de a valóságban ez nincs meg, akkor nem egyszerű könyvelési sorral állunk szemben. A pénztár a cég vagyona. A végelszámolás során vagy igazolni kell, hogy megvan, vagy rendezni kell az eltérést.

A tagi kölcsön szintén nem belső, lényegtelen tétel. Ha a társaság tagi kölcsönnel tartozik a tulajdonosnak, annak sorsát rendezni kell: visszafizetés, elengedés, beszámítás vagy más megoldás formájában. A végelszámolást nem lehet tisztán lezárni úgy, hogy a könyvekben ismert tartozás marad, amelyről a vagyonfelosztási döntés nem rendelkezik.

Hogyan kell befejezni az egyszerűsített végelszámolást?

Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor nem elég a NAV felé jelezni, hogy „készen vagyunk”. A befejezéssel egyidejűleg a cégbíróság részére is meg kell küldeni az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot. A NAV tájékoztatója ezt külön kiemeli.

A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot vagy jegyzőkönyvet a SZÜF felületen lehet megküldeni. A cégbíróság a benyújtott iratokat törlés iránti kérelemként iktatja, és vizsgálja, hogy a szükséges iratminták megfelelően vannak-e kitöltve, valamint tartalmazzák-e a szükséges aláírásokat. Hiányosság esetén hiánypótló végzést küldhet.

A záráshoz szükséges lehet:

• záró adóbevallás,
• záró beszámoló,
• vagyonfelosztási javaslat,
• tulajdonosi határozat vagy jegyzőkönyv,
• adófolyószámla-rendezés,
• iratőrzési rendelkezés,
• cégbírósági dokumentumok beküldése.

Mikor nem jó ötlet az egyszerűsített végelszámolás?

Nem érdemes egyszerűsített végelszámolással kezdeni, ha:

• rendezetlen a könyvelés,
• hiányoznak bevallások,
• vitatott hitelezői igény várható,
• folyamatban lévő per vagy adóeljárás van,
• jelentős adótartozás áll fenn,
• a pénztár nincs rendben,
• a tagi kölcsön dokumentálatlan,
• a hitelezői kör nem ismert,
• nincs reális esély a 150 napos befejezésre,
• a tulajdonosok csak „gyorsan el akarják tüntetni” a céget.

Ilyen helyzetben előbb állapotfelmérésre, könyvelési rendezésre és adózási ellenőrzésre van szükség. Csak ezután érdemes eldönteni, hogy az egyszerűsített végelszámolás valóban biztonságos út-e.

Gyakori hibák egyszerűsített végelszámolásnál

• 1. „Ez csak egy T201T bejelentés”
• A T201T fontos, de csak az eljárás egyik adminisztratív eleme. A cég törléséhez a teljes lezárási dokumentációt rendezni kell.
• 2. „150 nap bőven elég”
• Csak akkor, ha a cég előre rendezett. Hiányos könyvelés, adótartozás, vitás hitelezői igény vagy tagi kölcsön esetén a 150 nap gyorsan kevés lehet.
• 3. „Nincs végelszámoló, tehát nincs külön felelősség”
• Egyszerűsített végelszámolásnál külön végelszámolót nem kell választani, de a végelszámolói feladatokat a vezető tisztségviselők látják el. Ez nem kevesebb, hanem közvetlenebb felelősségi helyzetet jelent.
• 4. „Ha nincs forgalom, nincs teendő”
• A nem működő cégnek is lehet könyvelési, adózási, bevallási, hitelezői és záró dokumentációs kötelezettsége.
• 5. „A hitelezők úgysem jelentkeznek”
• A 40 napos hitelezői időszakot komolyan kell venni. Ha vitatott igény érkezik, az egyszerűsített folyamat általános végelszámolásba fordulhat.
• 6. „A vagyonfelosztási javaslat csak formaság”
• Nem formaság. A cégbíróság vizsgálja, hogy a benyújtott iratok megfelelő iratmintával készültek-e, és tartalmazzák-e a szükséges aláírásokat. Hiányosság esetén hiánypótlásra kerülhet sor.

Ellenőrzőlista: alkalmas-e a cég egyszerűsített végelszámolásra?

Feltételek

• A cég nem kötelezett könyvvizsgálatra.
• A végelszámolás 150 napon belül befejezhető.
• A könyvelés rendezett.
• Az iratanyag rendelkezésre áll.
• A hitelezői kör ismert.
• Nincs jelentős vitatott követelés.
• Nincs folyamatban olyan ügy, amely elhúzhatja az eljárást.

Könyvelés

• Friss főkönyv rendelkezésre áll.
• Vevő-szállító analitika egyezik.
• Banki tételek rendezettek.
• Pénztár valós állapota ellenőrzött.
• Tagi kölcsön dokumentált.
• Eszközök és készletek tisztázottak.
• Kapcsolt vállalkozási elszámolások rendezettek.

Adózás

• NAV-adófolyószámla lekérve.
• Önkormányzati adók ellenőrizve.
• Nincs be nem adott bevallás.
• Nincs ismeretlen pótlék vagy bírság.
• Nincs akadályozó adóeljárás.
• Záró bevallások előkészíthetők.

Zárás

• Vagyonfelosztási javaslat előkészíthető.
• Tulajdonosi határozat elkészíthető.
• Iratminták kitölthetők.
• Cégkapu/SZÜF beküldés megoldható.
• A 150 napos határidő reálisan tartható.

Ügyvezetői nézőpont: miért nem szabad félvállról venni?

Ügyvezetőként az egyszerűsített végelszámolás elsőre kényelmes megoldásnak tűnhet. Nincs külön végelszámoló, a bejelentés a NAV felé történik, és az eljárás gyorsabb lehet.

De éppen ez a veszély.

Ha az ügyvezető azt gondolja, hogy „ez csak egy adminisztratív lezárás”, könnyen kimaradhatnak olyan pontok, amelyek később megakasztják a törlést:

• hiányzó bevallás,
• adótartozás,
• hitelezői igény,
• rendezetlen tagi kölcsön,
• papíron létező pénztár,
• hibás vagyonfelosztási javaslat,
• hiányos záró dokumentumok.

A felelős ügyvezetői döntés nem az, hogy minél gyorsabban beadjuk a T201T-t. A felelős döntés az, hogy előtte megnézzük: a cég valóban alkalmas-e arra, hogy 150 napon belül tisztán lezárható legyen.

Hitelezői nézőpont: miért fontos az egyszerűsített forma tisztasága?

Hitelezőként az egyszerűsített végelszámolás akkor elfogadható, ha a cég tényleg rendezett, a hitelezői igények bejelenthetők, a tartozások kezelhetők, és a tulajdonosi vagyonfelosztás csak a hitelezői kérdések rendezése után történik.

A hitelezők számára fontos:

• tudjanak a végelszámolásról,
• be tudják jelenteni követelésüket,
• a cég ne zárjon le rendezetlen tartozásokkal,
• vitatott igény esetén legyen megfelelő eljárási út,
• a vagyonfelosztás ne előzze meg a hitelezői igények rendezését.

Az egyszerűsített forma gyorsabb lehet, de a hitelezői érdekeket nem kerülheti meg.

Jogi és számviteli kockázatok

Az egyszerűsített végelszámolás hibás megválasztása vagy rossz előkészítése több kockázatot okozhat:

• 150 napos határidő elmulasztása,
• általános végelszámolásra való áttérés,
• vitatott hitelezői igény,
• végelszámolási kifogás,
• NAV-törlési akadály,
• hiányzó vagy hibás záró bevallás,
• hiányos záró beszámoló,
• hibás vagyonfelosztási javaslat,
• cégbírósági hiánypótlás,
• pénztárhiány,
• rendezetlen tagi kölcsön,
• adófolyószámla-eltérés,
• cég törlésének elakadása.

A Céginformációs Szolgálat szerint, ha törlési akadály áll fenn, az adóhatóság erről értesíti a cégbíróságot, az akadály okáról pedig az adóhatóság tud tájékoztatást adni.

Mit érdemes az első napokban megtenni?

• 1. Ne a T201T legyen az első lépés
• Először vizsgálja meg, hogy a cég alkalmas-e az egyszerűsített lezárásra.
• 2. Kérjen könyvelési állapotfelmérést
• Főkönyv, analitikák, pénztár, tagi kölcsön, követelések, tartozások és adófolyószámla nélkül ne induljon el a folyamat.
• 3. Ellenőrizze a 150 napos realitást
• Nem az a kérdés, hogy szeretnék-e gyorsan lezárni, hanem az, hogy a dokumentumok és tények alapján valóban lezárható-e 150 napon belül.
• 4. Készítsen hitelezői listát
• Az ismert tartozásokat még az indulás előtt érdemes listázni, külön jelölve a vitatott tételeket.
• 5. Rendezze a pénztárt és tagi kölcsönt
• Ezek a végelszámolás leggyakoribb elakadási pontjai. Egyszerűsített végelszámolásnál különösen veszélyes, ha csak a végén kerülnek elő.
• 6. Tervezze meg a zárást
• A vagyonfelosztási javaslatot, záró beszámolót, záró bevallásokat és tulajdonosi határozatokat már az elején szem előtt kell tartani.

Gyakori kérdések

Mi az egyszerűsített végelszámolás?
Az egyszerűsített végelszámolás a végelszámolás gyorsabb formája, amelyet azok a könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek választhatnak, amelyek a végelszámolást a kezdő időponttól számított 150 napon belül be tudják fejezni.

Valóban egyszerűbb az egyszerűsített végelszámolás?
Adminisztratív szempontból egyszerűbb lehet, de nem kockázatmentes. Ugyanúgy rendezni kell a könyvelést, adóbevallásokat, hitelezői igényeket, tartozásokat, záró beszámolót és vagyonfelosztási dokumentumokat.

Kell külön végelszámolót választani?
Nem. Egyszerűsített végelszámolásnál végelszámolót nem kell választani, a végelszámolói feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

Hogyan kell bejelenteni az egyszerűsített végelszámolást?
Az eljárás megindítását a NAV felé kell bejelenteni a T201T nyomtatványon. A NAV a bejelentést automatikusan továbbítja a cégbíróság felé.

Mennyi idő alatt kell befejezni?
Az egyszerűsített végelszámolást a kezdő időponttól számított 150 napon belül be kell fejezni. A 150 nap alatt a befejezésről szóló T201T adatlapot és a cégbíróság részére küldendő dokumentumokat is be kell nyújtani.

Mi történik, ha vitatott hitelezői igény merül fel?
Vitatott hitelezői igény esetén át kell térni az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra.

Mit kell beküldeni a befejezéskor?
A befejezéskor az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg elektronikusan meg kell küldeni a cégbíróság részére az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot.

Összegzés

Az egyszerűsített végelszámolás valóban lehet gyorsabb céglezárási forma, de csak akkor, ha a cég előre rendezett.

Nem alkalmas arra, hogy eltüntesse:

• a rendezetlen könyvelést,
• az elmaradt bevallásokat,
• az adótartozást,
• a hitelezői vitákat,
• a tagi kölcsön problémákat,
• a pénztárhiányt,
• a hiányzó iratokat,
• a bizonytalan vagyonfelosztást.

Az egyszerűsített végelszámolás nem kevesebb felelősséget jelent, hanem szorosabb időkeretet. A 150 nap csak akkor tartható, ha a cég már az indulás előtt átlátható, dokumentált és számvitelileg rendezett állapotban van.



Előbb vizsgáljuk meg:

• alkalmas-e rá a cég,
• tartható-e a 150 nap,
• nincs-e hitelezői vagy adózási akadály,
• rendezett-e a könyvelés,
• tiszta-e a pénztár és a tagi kölcsön,
• elkészíthető-e a záró dokumentáció.

Az egyszerűsített végelszámolás akkor gyors, ha előtte rend van. Ha nincs rend, az egyszerűsített forma könnyen bonyolultabbá válhat, mint amilyennek elsőre látszik.

• Tagi kölcsön
• Egyszerűsített végelszámolás
• 150 napos határidő
• 40 napos hitelezői időszak
• T201T bejelentés