Rövid válasz

Az egyszerűsített végelszámolás indítása előtt nem az az első kérdés, hogy „be tudjuk-e adni a T201T adatlapot”, hanem az, hogy a cég valóban alkalmas-e a gyorsított lezárásra. Át kell nézni a könyvelést, az adószámlát, a vevő-szállító analitikát, a pénztárt, a bankszámlát, a tagi kölcsönt, a tárgyi eszközöket, a nyitott szerződéseket, a munkavállalói ügyeket és a hitelezői tartozásokat.
Egyszerűsített végelszámolás csak akkor alkalmazható, ha a cég nem könyvvizsgálatra kötelezett, és a végelszámolást a kezdő időpontjától számított 150 napon belül befejezi. Egyszerűsített végelszámolásnál külön végelszámolót nem választanak, a végelszámolói feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.
A NAV 2026-os tájékoztatója külön kiemeli, hogy a 150 nap alatt az eljárás befejezéséről szóló T201T adatlapot és a cégbíróság részére küldendő dokumentumokat is be kell nyújtani. Ezért amit az ügyvezető az indítás előtt nem ellenőriz, az később határidő-, adózási, hitelezői vagy cégbírósági akadályként jelenhet meg.

CTA blokk

Egyszerűsített végelszámolást indítana? Ne a bejelentéssel kezdje, hanem az állapotfelméréssel.
Segítünk átnézni:

• lezárható-e a könyvelés,
• egyezik-e a vevő-szállító analitika,
• tiszta-e a NAV- és önkormányzati adófolyószámla,
• rendezett-e a bankszámla és pénztár,
• dokumentált-e a tagi kölcsön,
• vannak-e tárgyi eszközök, készletek vagy nyitott szerződések,
• vannak-e munkavállalói kötelezettségek,
• ismert-e minden hitelezői tartozás,
• tartható-e a 150 napos határidő.

Az egyszerűsített végelszámolás sikere nem az indításkor dől el, hanem abban, hogy az indítás előtt mennyire pontosan mérik fel a cég valódi állapotát.

Miért kell az indítás előtt átnézni a céget?

Az egyszerűsített végelszámolás gyorsabb eljárás, de nem arra való, hogy egy rendezetlen céget „egyszerűbben eltüntessenek”. A gyorsított forma akkor működik jól, ha a cég már az induláskor olyan állapotban van, hogy a 150 napos határidőn belül ténylegesen lezárható.
A probléma ott kezdődik, amikor az ügyvezető vagy a tulajdonos úgy gondolja:
„Elindítjuk, aztán majd közben rendbe tesszük.”
Ez kockázatos, mert az egyszerűsített végelszámolásnál a határidő a kezdő időponttól számít. Ha csak menet közben derül ki, hogy hiányos a könyvelés, elmaradt bevallás van, nem egyezik az adófolyószámla, hiányzik egy szerződés, nincs meg a pénztár vagy vitatott hitelezői igény érkezik, akkor a gyorsított forma könnyen elakadási ponttá válhat.
A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint az egyszerűsített végelszámolás megindítását a NAV felé kell bejelenteni T201T nyomtatványon, a cégbíróság pedig az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.
Ezért a kezdő időpont előtt kell tisztán látni, hogy a cég valóban lezárható-e.

1. Könyvelési átvilágítás: lezárható-e egyáltalán a cég?

Az első és legfontosabb lépés a könyvelési állapotfelmérés.
Át kell nézni:

• naprakész-e a főkönyv,
• egyeznek-e a főkönyvi kartonok az analitikákkal,
• vannak-e régi, nyitott, rendezetlen tételek,
• lezárhatók-e a korábbi időszakok,
• vannak-e elmaradt beszámolók vagy bevallások,
• van-e olyan könyvelési tétel, amelyhez nincs bizonylat,
• a mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek valósak-e.

Ez azért fontos, mert az egyszerűsített végelszámolás során is el kell készíteni a szükséges számviteli és adózási dokumentumokat. Ha a könyvelés már az induláskor hiányos, a 150 napos határidő alatt nem lezárni fogják a céget, hanem először évekre visszamenő problémákat próbálnak majd rendbe tenni.

2. NAV- és önkormányzati adószámla: van-e törlési akadály?

Az indítás előtt le kell kérni és egyeztetni kell:

• NAV-adófolyószámlát,
• önkormányzati adófolyószámlát,
• iparűzési adó egyenleget,
• pótlékokat,
• bírságokat,
• túlfizetéseket,
• elmaradt bevallásokat,
• folyamatban lévő ellenőrzéseket.

Az adózási akadályok azért veszélyesek, mert sokszor nem az induláskor, hanem a törlés előtt okoznak problémát. Ha a NAV adótartozást, be nem adott bevallást vagy folyamatban lévő akadályozó eljárást lát, a cég törlése elakadhat.
A végelszámolás alatt a bevallási kötelezettségek akkor is fennmaradhatnak, ha a cég már nem végez gazdasági tevékenységet vagy nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

3. Vevő-szállító analitika: ki tartozik, és kinek tartozik a cég?

Az egyszerűsített végelszámolás indítása előtt különösen fontos a vevő-szállító analitika egyeztetése.
Meg kell nézni:

• kik tartoznak a cégnek,
• kinek tartozik a cég,
• mely vevőkövetelések régiek,
• mely követelések vitatottak,
• mely követelések behajthatatlanok,
• vannak-e régi, nyitott szállítói tételek,
• minden tartozás mögött van-e számla vagy szerződés,
• szerepel-e minden hitelező a könyvelésben.

A mérlegben szereplő követelés nem mindig jelent valós fedezetet. Ha egy vevőkövetelés régi, vitatott vagy behajthatatlan, akkor papíron javíthatja a cég vagyoni helyzetét, de a végelszámolásban nem biztos, hogy valódi pénzügyi fedezetet ad.

4. Bankszámla: minden banki tétel rendezett?

A bankszámlák egyeztetése alapvető feladat.
Ellenőrizni kell:

• minden bankszámla ismert-e,
• egyezik-e a könyvelés a bankkivonatokkal,
• vannak-e beazonosítatlan utalások,
• vannak-e inkasszók,
• van-e zárolás,
• van-e hitel vagy folyószámlahitel,
• van-e bankköltség vagy kamattartozás,
• megszüntethetők-e a bankszámlák a folyamat végén.

A bankszámla azért fontos, mert a végelszámolás során a hitelezői kifizetések, adótartozások rendezése, tulajdonosi elszámolások és esetleges vagyonfelosztás is pénzmozgással járhat.

5. Pénztár: ténylegesen megvan-e a könyvelt készpénz?

A pénztár az egyik leggyakoribb végelszámolási hibapont.
Sok cégnél a könyvelés szerint jelentős készpénz van a pénztárban, miközben a valóságban ez az összeg már nincs meg. Ez végelszámoláskor nem apró technikai eltérés, hanem vagyoni kérdés.
Indítás előtt ellenőrizni kell:

• mennyi a könyvelés szerinti pénztár,
• ténylegesen megvan-e a készpénz,
• vannak-e pénztárbizonylatok,
• ki kezelte a pénztárt,
• voltak-e tulajdonosi készpénzfelvételek,
• kell-e rendező könyvelés,
• kapcsolódik-e tagi kölcsönhöz vagy tulajdonosi elszámoláshoz.

Ha a pénztár nincs rendben, az egyszerűsített végelszámolás gyors lezárása komoly kockázatba kerülhet.

6. Tagi kölcsön: belső ügynek tűnik, de nem az

A tagi kölcsön végelszámoláskor nem kezelhető úgy, mint egy belső, jelentéktelen tétel. Ha a cég könyveiben tagi kölcsön szerepel, annak sorsát rendezni kell.
Meg kell vizsgálni:

• ki nyújtotta a tagi kölcsönt,
• mekkora az összege,
• van-e szerződés,
• kamatozó vagy kamatmentes,
• visszafizethető-e,
• elengedik-e,
• beszámítható-e,
• milyen adózási vagy illetékkövetkezménye lehet,
• hogyan jelenik meg a vagyonfelosztási javaslatban.

A tagi kölcsön különösen akkor veszélyes, ha a tulajdonosok azt gondolják, hogy „ez csak családon vagy cégen belüli tétel”. A könyvekben szereplő kötelezettség a végelszámolásban is kötelezettség marad, amíg nem rendezik.

7. Tárgyi eszközök és készletek: valóban megvannak?

Az egyszerűsített végelszámolás indítása előtt át kell nézni, hogy a könyvekben szereplő eszközök ténylegesen léteznek-e.
Ide tartozhat:

• számítógép,
• jármű,
• gép,
• berendezés,
• irodatechnikai eszköz,
• készlet,
• árukészlet,
• ingatlan,
• vagyoni értékű jog.

Kérdések, amelyeket fel kell tenni:

• megvan-e az eszköz,
• használható-e,
• értékesíthető-e,
• van-e rajta teher,
• lízingelt vagy saját tulajdon,
• van-e biztosítás,
• szerepel-e a tárgyi eszköz analitikában,
• szükséges-e selejtezés,
• kell-e értékesítés a tartozások rendezéséhez.

Ha a könyvekben eszköz szerepel, de a valóságban már nincs meg, az torzíthatja a cég vagyoni helyzetét és a záró dokumentumokat.

8. Nyitott szerződések: mit kell lezárni?

A végelszámolás előtt külön listát kell készíteni a nyitott szerződésekről.
Ilyen lehet:

• bérleti szerződés,
• könyvelési szerződés,
• szolgáltatási szerződés,
• internet- vagy telefonelőfizetés,
• lízingszerződés,
• hitelszerződés,
• banki szerződés,
• beszállítói szerződés,
• vevői szerződés,
• karbantartási szerződés,
• biztosítás,
• munkaerő-kölcsönzési vagy megbízási szerződés.

Ezeket azért kell átnézni, mert egy nyitott szerződésből később újabb fizetési kötelezettség, felmondási díj, kártérítési igény vagy hitelezői követelés keletkezhet.
Az egyszerűsített végelszámolás nem zárható le biztonságosan úgy, hogy közben aktív szerződések maradnak rendezetlenül.

9. Munkavállalók: van-e bér-, szabadság- vagy járulékkötelezettség?

Ha a cégnek van vagy volt munkavállalója, az indítás előtt ellenőrizni kell:

• vannak-e aktív munkaviszonyok,
• szükséges-e munkaviszony megszüntetés,
• van-e ki nem fizetett bér,
• van-e szabadságmegváltás,
• rendezettek-e a járulékbevallások,
• megvannak-e a bérkartonok,
• megvannak-e a kilépő dokumentumok,
• van-e munkavállalói követelés,
• van-e folyamatban munkaügyi vita.

A munkavállalói kötelezettségek nem maradhatnak a végére. Egy rendezetlen bér- vagy járuléktétel később adózási, hitelezői vagy jogi akadályként jelenhet meg.

10. Hitelezők: kik jelentkezhetnek, és kiket ismer már a cég?

Az egyszerűsített végelszámolásnál is számolni kell a hitelezőkkel. A hitelezők a végelszámolás megindításának közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket.
Az indítás előtt érdemes összeállítani:

• ismert szállítói tartozások listáját,
• NAV- és önkormányzati tartozások listáját,
• banki és lízingkötelezettségeket,
• tagi kölcsönöket,
• kapcsolt vállalkozási tartozásokat,
• munkavállalói kötelezettségeket,
• vitatott követeléseket,
• peres vagy végrehajtási ügyeket.

A hitelezői kör ismerete azért fontos, mert ha vitatott hitelezői igény merül fel, vagy a 150 napos határidő nem tartható, az egyszerűsített végelszámolásról át kell térni az általános szabályok szerint folyó végelszámolásra.

11. Iratanyag: megvan minden, ami a záráshoz kell?

Az egyszerűsített végelszámolás előtt össze kell készíteni a teljes iratanyagot.
Ide tartozik:

• társasági szerződés vagy alapító okirat,
• taggyűlési vagy egyedüli tagi határozatok,
• szerződések,
• számlák,
• bankkivonatok,
• pénztárbizonylatok,
• könyvelési dokumentumok,
• adóbevallások,
• beszámolók,
• bérszámfejtési iratok,
• tagi kölcsön dokumentumok,
• tárgyi eszköz nyilvántartások,
• hitelezői és követelési listák,
• folyamatban lévő ügyek iratai.

A hiányos iratanyag azért veszélyes, mert a könyvelő és az ügyvezető csak abból tud dolgozni, ami rendelkezésre áll. Ha egy fontos dokumentum csak a folyamat közepén vagy végén kerül elő, az módosíthatja a beszámolót, a bevallásokat, a hitelezői helyzetet vagy a vagyonfelosztást.

12. Záró dokumentumok: elkészíthetők lesznek időben?

Már az indítás előtt gondolni kell a végére.
Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor elektronikusan meg kell küldeni a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot vagy jegyzőkönyvet. A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint erre a SZÜF felületen, a cégek egyszerűsített végelszámolásának befejezése pontban van lehetőség.
A cégbíróság a beküldött iratokat törlés iránti kérelemként iktatja, ezért a záró dokumentumok nem kezelhetők utolsó pillanatos formalitásként.
Indítás előtt érdemes megkérdezni:

• lesz-e záró beszámoló,
• elkészíthetők-e a záró bevallások,
• tiszta lesz-e az adófolyószámla,
• rendelkezésre áll-e a vagyonfelosztási javaslat alapadata,
• megszülethet-e a kapcsolódó tulajdonosi határozat,
• megoldható-e az elektronikus beküldés,
• reális-e mindez 150 napon belül.

Miért veszélyes, ha csak indítás után derülnek ki a problémák?

Az egyszerűsített végelszámolásnál a legnagyobb kockázat nem feltétlenül maga a probléma, hanem az, ha túl későn derül ki.
Ha indítás után derül ki, hogy:

• hiányos a könyvelés,
• elmaradt bevallás van,
• adótartozás áll fenn,
• nem egyezik a vevő-szállító analitika,
• nincs meg a pénztár,
• rendezetlen a tagi kölcsön,
• nyitott szerződések maradtak,
• hitelezői vita alakul ki,
• nincs meg egy fontos irat,

akkor a cég már futó határidőben próbálja rendezni azt, amit ideális esetben az indítás előtt kellett volna.
Ezért az indítás előtti átvilágítás nem lassítja a folyamatot. Éppen ellenkezőleg: csökkenti annak kockázatát, hogy a végelszámolás később elakadjon.

Gyakori hibák az egyszerűsített végelszámolás indítása előtt

1. „Előbb indítsuk el, majd közben átnézzük”
Ez a legveszélyesebb hozzáállás. A 150 napos határidő a kezdő időponttól fut, ezért a főbb problémákat előtte kell feltárni.
2. „A könyvelő mindent tud”
A könyvelő sok adatot lát, de nem biztos, hogy tud minden nyitott szerződésről, peres ügyről, hitelezői felszólításról, tulajdonosi megállapodásról vagy tagi kölcsön háttérről.
3. „Nincs forgalom, tehát nincs teendő”
A nem működő cégnek is lehet adótartozása, elmaradt bevallása, tagi kölcsöne, pénztárproblémája, nyitott szerződése vagy régi hitelezői tartozása.
4. „A pénztár csak könyvelési sor”
Nem az. A pénztár a cég vagyona. Ha könyvelés szerint van készpénz, azt ténylegesen is igazolni vagy rendezni kell.
5. „A tagi kölcsön belső ügy”
Végelszámoláskor nem belső ügy. Ha a cég tartozik a tagnak, annak sorsáról dönteni kell.
6. „A hitelezők úgysem jelentkeznek”
Erre nem lehet biztonságos végelszámolást építeni. Az ismert tartozásokat és várható igényeket már az indulás előtt listázni kell.

Ellenőrzőlista: mit kell átnézni indítás előtt?

Könyvelés

Friss főkönyvi kivonat rendelkezésre áll.
Főkönyvi kartonok ellenőrizve.
Vevő-szállító analitika egyezik.
Banki tételek rendezettek.
Pénztár egyeztetve.
Tagi kölcsön nyilvántartás tisztázva.
Tárgyi eszköz analitika friss.
Készletnyilvántartás rendezett.
Nincsenek beazonosítatlan régi tételek.

Adózás

NAV-adófolyószámla lekérve.
Önkormányzati adófolyószámla ellenőrizve.
Iparűzési adó rendezett.
Nincs elmaradt bevallás.
Pótlékok, bírságok tisztázva.
Túlfizetések kezelése ismert.
Nincs akadályozó adóeljárás.

Pénzügyek

Bankszámlák egyeztetve.
Pénztár ténylegesen ellenőrizve.
Hitelek és lízingek listázva.
Inkasszó, zárolás, biztosíték ellenőrizve.
Tulajdonosi elszámolások áttekintve.
Vagyoni tételek
Tárgyi eszközök ténylegesen megvannak.
Készletek valósak.
Járművek, ingatlanok, jogok ellenőrizve.
Selejtezendő eszközök azonosítva.
Értékesítendő vagyonelemek listázva.
Szerződések és jogi ügyek
Nyitott szerződések listázva.
Felmondandó szerződések azonosítva.
Bérleti, lízing-, hitel- és szolgáltatási szerződések átnézve.
Peres vagy végrehajtási ügyek listázva.
Garanciális vagy kártérítési kötelezettségek azonosítva.
Munkavállalók
Aktív munkaviszonyok ellenőrizve.
Bér- és járuléktartozások tisztázva.
Szabadságmegváltás vizsgálva.
Kilépő dokumentumok előkészítve.
Bérszámfejtési iratok rendelkezésre állnak.
Hitelezők és követelések
Ismert hitelezők listázva.
Szállítói tartozások egyeztetve.
NAV- és önkormányzati tartozások tisztázva.
Tagi kölcsön dokumentált.
Kapcsolt vállalkozási tartozások rendezhetők.
Vitatott követelések elkülönítve.
Vevőkövetelések behajthatósága felmérve.
Zárási alkalmasság
A cég nem könyvvizsgálatra kötelezett.
A cég fizetőképes.
A tartozások rendezhetők.
A könyvelés lezárható.
A 150 napos határidő reális.
A vagyonfelosztási javaslat elkészíthető.
A kapcsolódó határozatok meghozhatók.
A T201T és cégbírósági dokumentumok határidőben beadhatók.

Ügyvezetői nézőpont: miért a döntés előtt kell ellenőrizni?

Ügyvezetőként az egyszerűsített végelszámolás egyik legnagyobb csapdája, hogy egyszerűnek tűnik. A bejelentés valóban gyorsabban elindítható, de a lezárás csak akkor lesz gyors, ha a cég mögöttes állapota rendben van.
A felelős ügyvezető nem azt kérdezi először:
„Hogyan indítsuk el?”
Hanem azt:
„Biztosan alkalmas a cég erre az eljárásra?”
A döntés előtt kell látni:

• van-e tartozás,
• van-e adózási akadály,
• lezárható-e a könyvelés,
• van-e hitelezői kockázat,
• kezelhető-e a tagi kölcsön,
• valós-e a pénztár,
• nincs-e nyitott szerződés,
• elkészíthetők-e a záró dokumentumok.

Amit az ügyvezető nem ellenőriz az indítás előtt, azt később már futó határidő mellett kell kezelni.

Hitelezői nézőpont: miért fontos az előzetes átvilágítás?

Hitelezőként az egyszerűsített végelszámolás akkor biztonságosabb, ha a cég nem rendezetlenül indul neki a gyorsított folyamatnak.
A hitelezők szempontjából fontos, hogy:

• az ismert tartozásokat ne hagyják figyelmen kívül,
• legyen fedezet a követelésekre,
• a vitatott igényeket külön kezeljék,
• a hitelezői időszakot komolyan vegyék,
• a vagyonfelosztás ne előzze meg a hitelezői igények rendezését.

Az előzetes átvilágítás a hitelezői bizalmat is erősíti, mert azt mutatja, hogy a cég nem „eltűnni” akar, hanem rendezett módon kíván megszűnni.

Jogi és számviteli kockázatok

Az indítás előtti ellenőrzés elmaradása több kockázatot okozhat:

• 150 napos határidő elmulasztása,
• áttérés általános végelszámolásra,
• NAV-törlési akadály,
• elmaradt bevallás,
• hibás záró beszámoló,
• hibás vagyonfelosztási javaslat,
• cégbírósági hiánypótlás,
• vitatott hitelezői igény,
• pénztárhiány,
• rendezetlen tagi kölcsön,
• nyitott szerződésből eredő új tartozás,
• munkavállalói követelés,
• fedezethiány,
• felszámolási kockázat.

Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot elektronikusan kell megküldeni; hiányosság esetén a cégbíróság hiánypótlást írhat elő.

Mit érdemes az első lépésként megtenni?

1. Készítsen előzetes végelszámolási állapotfelmérést
Ez tartalmazza a könyvelést, adózást, tartozásokat, követeléseket, vagyont, szerződéseket és hitelezőket.
2. Ne indítsa el a folyamatot adószámla-egyeztetés nélkül
A NAV- és önkormányzati adófolyószámla legyen tiszta még a kezdőnap előtt.
3. Nézze át a pénztárt és tagi kölcsönt
Ezeket nem a záráskor kell először megérteni.
4. Készítsen hitelezői és szerződéslistát
A nyitott kötelezettségek később elakaszthatják az eljárást.
5. Tervezze meg a 150 napos határidőt
Legyen világos, mikor készülnek el a beszámolók, bevallások, hitelezői egyeztetések, záró dokumentumok és bejelentések.

Gyakori kérdések

Mit kell átnézni egyszerűsített végelszámolás indítása előtt?
Át kell nézni a könyvelést, NAV- és önkormányzati adószámlát, vevő-szállító analitikát, pénztárt, bankszámlát, tagi kölcsönt, tárgyi eszközöket, készleteket, nyitott szerződéseket, munkavállalói ügyeket, hitelezőket és a záró dokumentumok elkészíthetőségét.
Miért nem elég csak beadni a T201T adatlapot?
Azért, mert a T201T csak az eljárás bejelentésének része. A cégnek a 150 napos határidőn belül a teljes lezárást is végig kell vinnie, beleértve a záró dokumentumok és cégbírósági iratok benyújtását is.
Miért fontos az adószámla ellenőrzése?
Azért, mert adótartozás, elmaradt bevallás, pótlék, bírság vagy folyamatban lévő adóeljárás a cég törlését akadályozhatja.
Miért kell a pénztárt külön ellenőrizni?
Mert a könyvelésben szereplő pénztár a cég vagyona. Ha papíron van készpénz, de ténylegesen nincs meg, az végelszámoláskor komoly számviteli és vagyoni problémát okozhat.
Miért fontos a tagi kölcsön rendezése?
Mert a tagi kölcsön a cég kötelezettségeként szerepelhet. Végelszámoláskor dönteni kell a visszafizetésről, elengedésről, beszámításról vagy más rendezési módról.
Mi történik, ha vitatott hitelezői igény merül fel?
Ha vitatott hitelezői igény merül fel, vagy az egyszerűsített végelszámolás 150 napon belül nem fejezhető be, át kell térni az általános végelszámolási szabályokra.

Összegzés

Az egyszerűsített végelszámolás indítása előtt a cég teljes állapotát át kell tekinteni. Nem elég azt eldönteni, hogy a tulajdonosok meg akarják szüntetni a céget, és nem elég beadni a bejelentést sem.
Át kell nézni:

• a könyvelést,
• az adószámlát,
• a vevő-szállító analitikát,
• a pénztárt,
• a bankszámlát,
• a tagi kölcsönt,
• a tárgyi eszközöket,
• a nyitott szerződéseket,
• a munkavállalói ügyeket,
• a hitelezőket,
• a záró dokumentumok elkészíthetőségét.

Az egyszerűsített végelszámolás sikere az indítás előtti felkészülésen múlik. Amit előre nem ellenőriznek, az később akadályként jelenhet meg.

Erős CTA blokk

Egyszerűsített végelszámolást indítana? Előbb nézzük át, hogy a cég valóban lezárható-e 150 napon belül.
Segítünk elkészíteni az indítás előtti ellenőrzést:

• könyvelési átvilágítás,
• adófolyószámla-ellenőrzés,
• vevő-szállító egyeztetés,
• pénztár és tagi kölcsön vizsgálata,
• tárgyi eszközök és készletek áttekintése,
• nyitott szerződések listázása,
• hitelezői és munkavállalói kockázatok feltárása,
• záró dokumentáció előkészítése.

A végelszámolás akkor lesz egyszerű, ha nem a folyamat közben derül ki, mit kellett volna már az indítás előtt rendezni.

• Tagi kölcsön
• Egyszerűsített végelszámolás
• 150 napos határidő
• T201T adatlap
• Könyvelési átvilágítás