Rövid válasz: mi az egyszerűsített felszámolás?

Az egyszerűsített felszámolás akkor merülhet fel, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányosságai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag nem bonyolítható le. Ilyenkor a felszámoló a hitelezőket tájékoztatja, a vezetőt felhívhatja a nyilvántartási vagy könyvvezetési hiányok pótlására, majd eredménytelen felhívások esetén jelentést és vagyonfelosztási javaslatot nyújthat be a bíróságnak.

Miért félrevezető az „egyszerűsített” szó?

Az „egyszerűsített felszámolás” kifejezés sok ügyvezetőben hamis biztonságérzetet kelt.

Sokan ilyenkor azt gondolják:

• „Nincs vagyon, nincs teendő.”
• „Ha a cég üres, majd gyorsan törlik.”
• „Ha nincs pénz, nincs mit vizsgálni.”
• „Ha nincs működés, nincs felelősség.”
• „Ha egyszerűsített az eljárás, az nekem könnyítés.”

Ez veszélyes félreértés.

Az egyszerűsített felszámolás nem azt jelenti, hogy az ügyvezetőnek nincs feladata. Nem azt jelenti, hogy a hiányos könyvelés, a rendezetlen iratanyag, a pénztárhiány, a tagi kölcsön vagy a vagyonkimutatási probléma eltűnik. Éppen ellenkezőleg: sok esetben azért merül fel az egyszerűsített felszámolás, mert a felszámoló nem tudja az eljárást normál módon lefolytatni, például vagyonhiány vagy irat- és könyvelési hiányosságok miatt.

A fő üzenet:

1. Mikor kerülhet sor egyszerűsített felszámolásra?

Egyszerűsített felszámolás jellemzően két fő okból merülhet fel.

1. Nincs elegendő vagyon
Az egyik eset az, amikor az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a cégben nincs annyi azonosítható, értékesíthető vagy felhasználható vagyon, amelyből a felszámolás szokásos költségei fedezhetők lennének.

2. A nyilvántartások vagy a könyvelés hiányos
A másik eset az, amikor a cég nyilvántartásai vagy könyvvezetése annyira hiányos, hogy a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag nem folytatható le. A Cstv. kifejezetten ezt a két okot nevesíti az egyszerűsített felszámolás feltételeként.

Mit jelent ez ügyvezetőként?
Az egyszerűsített felszámolás nem csak azt üzeni, hogy „nincs vagyon”.

Azt is jelezheti, hogy:

• nem áll rendelkezésre megfelelő könyvelés,
• hiányos az iratanyag,
• nem tisztázott a vagyon sorsa,
• nincs megfelelő vagyonleltár,
• nem egyértelműek a követelések és tartozások,
• nem lehet a szokásos felszámolási rend szerint elszámolni,
• a felszámoló nem tud teljes képet alkotni a cégről.

Ezért az ügyvezetőnek nem szabad megnyugodnia attól, hogy „egyszerűsített” eljárásról van szó.

2. Miért nem igaz, hogy „ha nincs vagyon, nincs teendő”?

Ez az egyik legveszélyesebb gondolat felszámolási helyzetben.

A cég vagyontalansága nem szünteti meg automatikusan az ügyvezető iratátadási, tájékoztatási és együttműködési kötelezettségeit.

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget, adóbevallást, iratjegyzéket kell készítenie és átadnia, továbbá át kell adnia az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatnia kell a felszámolót a szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről.

Vagyontalan cég esetén is tisztázni kell:

• valóban nincs-e vagyon,
• volt-e korábban vagyon,
• hová került a vagyon,
• vannak-e vevőkövetelések,
• vannak-e be nem hajtott követelések,
• van-e könyvelés szerinti pénztár,
• vannak-e tárgyi eszközök,
• van-e készlet,
• volt-e kapcsolt vállalkozási ügylet,
• volt-e tagi kölcsön visszafizetés,
• vannak-e folyamatban lévő perek vagy végrehajtások,
• vannak-e hiányzó iratok.

Miért fontos?
Mert a „nincs vagyon” állítás önmagában nem elég.

A felszámoló és a hitelezők számára azt is látni kell, hogy:

• mi alapján állítjuk, hogy nincs vagyon,
• milyen könyvelési és iratanyag támasztja ezt alá,
• volt-e olyan vagyonmozgás, amely magyarázatot igényel,
• nem maradt-e ki követelés, eszköz, készlet, pénztár vagy más vagyoni érték.

3. Mi történik, ha a könyvelés hiányos?

A hiányos könyvelés felszámoláskor nem egyszerű adminisztrációs probléma.

Ha a könyvelésből nem állapítható meg pontosan a cég vagyona, tartozása, követelése, pénztára, eszközállománya vagy hitelezői helyzete, akkor a felszámoló nehezebben tudja elvégezni a vagyonfeltárást és a hitelezői igények kezelését.

A jogszabály alapján a felszámoló a nyilvántartások vagy könyvvezetés hiányossága esetén felhívja az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét, hogy pótolja a hiányosságokat; ha ez nem történik meg, a felszámoló egyszerűsített felszámolási eljárást kezdeményezhet.

Hiányos könyvelésre utalhat például:

• nincs friss főkönyvi kivonat,
• hiányzik a vevő-szállító analitika,
• nincs egyeztetett NAV-folyószámla,
• hiányosak az áfabevallások,
• hiányzik a tárgyi eszköz lista,
• nincs készletnyilvántartás,
• nincs pénztárkimutatás,
• nem dokumentált a tagi kölcsön,
• nincsenek meg a kapcsolt vállalkozási elszámolások,
• hiányoznak számlák,
• nem készültek el beszámolók,
• nincs iratjegyzék.

Tipikus ügyvezetői hiba
Az ügyvezető azt mondja:

Ez önmagában nem védelem.

Felszámoláskor az számít, hogy a könyvelési anyag ténylegesen rendelkezésre áll-e, átadható-e, egyeztetett-e, és alkalmas-e arra, hogy a cég vagyoni helyzetét bemutassa.

4. Miért lehet veszélyes az iratátadási probléma?

Az iratátadás a felszámolás egyik legfontosabb ügyvezetői feladata.

Ha az iratok hiányosak, rendezetlenek vagy nem bizonyítható az átadásuk, az később vitát okozhat.

A felszámolónak szüksége lehet:

• társasági iratokra,
• könyvelési bizonylatokra,
• számlákra,
• szerződésekre,
• bankkivonatokra,
• pénztárbizonylatokra,
• adóbevallásokra,
• NAV-iratokra,
• munkavállalói dokumentumokra,
• béranyagokra,
• tárgyi eszköz listára,
• készletnyilvántartásra,
• peres iratokra,
• végrehajtási iratokra,
• hatósági iratokra,
• elektronikus hozzáférésekre.

Miért nem elég „átadni a dobozokat”?
Mert később az lesz a kérdés:

• pontosan mit adott át az ügyvezető,
• mikor adta át,
• kinek adta át,
• milyen formában adta át,
• milyen időszakra vonatkozott,
• mi hiányzott,
• jelezte-e a hiányt,
• próbálta-e pótolni.

Ezért az iratátadásnak tételes iratjegyzékkel kell történnie.

Tipikus hiba
Az ügyvezető átad egy nagy mennyiségű iratanyagot, de nem készít tételes jegyzéket. Később nem tudja bizonyítani, hogy mely iratok kerültek átadásra és melyek hiányoztak.

5. Mi történik, ha a felszámoló nem talál vagyont?

Az egyszerűsített felszámolásban a felszámoló nem csak „tudomásul veszi”, hogy nincs vagyon.

A felszámolónak vagyonfeltárási és tájékoztatási feladatai vannak. A Cstv. szerint az egyszerűsített felszámolás kezdeményezése előtt a felszámoló a hitelezőket felhívja, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, vagy segítséget tudnak nyújtani az általános szabályok szerinti lefolytatáshoz, azt jelentsék be; a felszámoló a honlapján is köteles ilyen felhívást közzétenni.

A 263/2022. Korm. rendelet szerint egyes esetekben a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felhívja a vezető tisztségviselőt a nyilvántartási vagy könyvvezetési hiányok pótlására, a hitelezőket pedig arra, hogy jelezzék, ha tudnak az adós vagyonáról; a felszámoló vagyonkutatást is köteles lefolytatni, amelynek időtartama legfeljebb a felszámolás kezdő időpontjától számított 120 nap.

Mit jelent ez ügyvezetőként?
Nem elég azt mondani, hogy „nincs semmi”.

Az ügyvezetőnek tudnia kell dokumentálni:

• milyen vagyon szerepelt a könyvelésben,
• mi van meg ténylegesen,
• mi nincs meg,
• miért nincs meg,
• mikor került ki a cégből,
• milyen szerződés vagy bizonylat alapján,
• ki használja vagy használta,
• volt-e értékesítés,
• volt-e kapcsolt vállalkozási érintettség.

6. Miért különösen kockázatos a pénztárhiány?

A vagyontalanság egyik leggyakoribb rejtett problémája a pénztár.

Sok cégben a könyvelés szerint jelentős pénztárállomány szerepel, de a pénz ténylegesen nincs meg.

Ez felszámolás alatt azonnal kérdéseket vethet fel.

A felszámoló kérdezheti:

• mennyi a könyvelés szerinti pénztár,
• mennyi a tényleges pénztár,
• ki kezelte a pénztárt,
• milyen készpénzfelvételek történtek,
• milyen bizonylatok vannak,
• milyen jogcímen történt a felhasználás,
• mikor keletkezett az eltérés,
• van-e személyi vagy tulajdonosi érintettség.

Miért veszélyes?
Mert ha a könyvelés szerint pénz van a cégben, de az nincs meg, akkor nem elég azt mondani, hogy „elköltöttük működésre”.

A pénztárhiányt dokumentálni kell:

• pénztárjelentéssel,
• pénztárbizonylatokkal,
• készpénzfelvételi adatokkal,
• számlákkal,
• szerződésekkel,
• teljesítési igazolásokkal,
• könyvelői egyeztetéssel.

Tipikus hiba
Az ügyvezető csak akkor kezd foglalkozni a pénztárhiánnyal, amikor a felszámoló már konkrétan rákérdez.

A jobb megoldás az, ha a pénztárat már az első iratátadási szakaszban külön ellenőrzik.

7. Miért nem belső ügy a tagi kölcsön?

A tagi kölcsönt sok ügyvezető és tulajdonos belső családi vagy tulajdonosi elszámolásként kezeli.

Felszámolás alatt ez már nem belső ügy.

A tagi kölcsön vizsgálata azért fontos, mert megmutathatja:

• ki finanszírozta a céget,
• milyen jogcímen került pénz a cégbe,
• van-e szerződés,
• történt-e visszafizetés,
• mikor történt a visszafizetés,
• milyen pénzügyi helyzetben volt akkor a cég,
• sérülhettek-e más hitelezők érdekei.

Össze kell gyűjteni:

• tagi kölcsön szerződéseket,
• banki bizonylatokat,
• pénztárbizonylatokat,
• könyvelési kartonokat,
• kamatszámítást,
• tulajdonosi határozatokat,
• visszafizetési dokumentumokat,
• kapcsolt vállalkozási összefüggéseket.

Tipikus hiba
Az ügyvezető azt mondja:

Felszámolás alatt ez magyarázat nélkül kevés. A visszafizetés időpontja, jogcíme, fedezete és hitelezői környezete is fontos lehet.

8. Miért okozhat problémát a hiányos vagyonkimutatás?

A vagyonkimutatás nem csak a meglévő tárgyi eszközök listája.

Beletartozhat:

• pénzeszköz,
• pénztár,
• bankszámla,
• vevőkövetelés,
• készlet,
• gép,
• jármű,
• ingatlan,
• szoftver,
• domain,
• védjegy,
• követelés kapcsolt vállalkozással szemben,
• peres követelés,
• lízingelt vagy zálogjoggal terhelt eszköz,
• be nem hajtott követelés.

Miért fontos?
Mert ha a felszámoló nem látja át, volt-e vagy van-e vagyona a cégnek, akkor az eljárás nem folytatható le szabályosan az általános rend szerint.

A hiányos vagyonkimutatás miatt a felszámoló nem tudja megállapítani:

• mit lehet értékesíteni,
• mit lehet behajtani,
• mit kell megőrizni,
• mit kell felosztani,
• mire lehet hitelezői kielégítést alapozni.

Tipikus hiba
A könyvelésben szerepel tárgyi eszköz vagy készlet, de az ügyvezető nem tudja megmondani, hol található.

A Cstv. szerint a felszámoló az adós helyiségeibe beléphet, vagyontárgyait átvizsgálhatja, az adós pedig köteles a lezárt helyiséget vagy vagyontárgyat felnyitni, és a vagyontárgy meglétéről, hollétéről tájékoztatást adni.

9. Mi történik az egyszerűsített felszámolási kérelem benyújtása után?

Ha a felszámoló felhívásai eredménytelenek, és az eljárás az általános szabályok szerint nem folytatható le, a felszámoló írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának vagy be nem hajtott követeléseinek hitelezők közötti felosztására. A vagyonfelosztási kérelemnek tartalmaznia kell többek között a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot.

Van még kifogási lehetőség?
Igen. A bíróság a felszámoló jelentését és vagyonfelosztási javaslatát megküldi a hitelezőknek, valamint az állami és önkormányzati adóhatóságnak; a jelentésre, illetve a vagyonfelosztási javaslatra vonatkozó kifogást írásban, 15 napon belül lehet benyújtani, és ez a határidő jogvesztő. A kifogás arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót az általános szabályok szerinti felszámolás lefolytatására.

Mit jelent ez?
Az egyszerűsített felszámolásnál is lehetnek vitás pontok:

• valóban nincs-e vagyon,
• megfelelő volt-e a vagyonkutatás,
• hiányos-e a jelentés,
• van-e be nem hajtott követelés,
• van-e felosztható vagyontárgy,
• van-e olyan adat, amely alapján az általános felszámolás lefolytatható lenne,
• van-e hitelezői vagy ügyvezetői kifogási ok.

10. Mi történhet a cég végén?

Ha a felszámoló által benyújtott jelentést és vagyonfelosztási javaslatot nem kell átdolgozásra visszaadni, a bíróság végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek hitelezők közötti felosztását, valamint az adós jogutód nélküli megszüntetését és a felszámolási eljárás befejezését.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyvezető számára minden kérdés automatikusan megszűnik.

A cég törlése nem változtat azon, hogy az eljárás során vizsgálható lehetett:

• az iratátadás teljesítése,
• a könyvelési hiányosság,
• a vagyontárgyak holléte,
• a pénztárhiány,
• a tagi kölcsön,
• a kapcsolt vállalkozási ügylet,
• az ügyvezető együttműködése,
• a valótlan vagy hiányos adatszolgáltatás.

11. Milyen ügyvezetői kockázatok merülhetnek fel?

Az egyszerűsített felszámolás nem mentesíti az ügyvezetőt az együttműködési és iratátadási kötelezettségei alól.

A bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki a 31. § szerinti kötelezettségét elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatot közöl, vagy nem teljesíti a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét. A bírság felső határa a jogszabály szerint a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevétel 50%-a, vagy ha ez nem állapítható meg, 2 000 000 forint.

Kockázatos lehet például:

• 30 napos iratátadási határidő elmulasztása,
• iratjegyzék hiánya,
• hiányos könyvelési anyag,
• valótlan vagy pontatlan adatközlés,
• vagyonleltár hiánya,
• vagyontárgy hollétének nem tisztázása,
• pénztárhiány magyarázat nélkül,
• tagi kölcsön dokumentáció hiánya,
• kapcsolt vállalkozási ügylet magyarázat nélkül,
• felszámolói megkeresések figyelmen kívül hagyása.

Fontos üzenet
Nem az a legnagyobb baj, ha a cég valóban vagyontalan.

A legnagyobb baj az, ha az ügyvezető nem tudja dokumentumokkal igazolni, hogy:

• a cég miért vagyontalan,
• volt-e korábban vagyon,
• mi történt a vagyonnal,
• teljesítette az iratátadást,
• együttműködött a felszámolóval,
• a hiányokat időben jelezte.

12. Mit tegyen az ügyvezető, ha egyszerűsített felszámolás veszélye merül fel?

1. Ne kezelje könnyítésként
Az egyszerűsített felszámolás nem azt jelenti, hogy nincs teendő. Éppen akkor kell különösen gyorsan rendbe tenni az adatokat, amikor a felszámoló jelzi, hogy a könyvelés vagy az iratanyag hiányos.

2. Kérje le a teljes könyvelési anyagot
Szükséges lehet:

• főkönyvi kivonat,
• főkönyvi kartonok,
• vevő-szállító analitika,
• NAV-folyószámla,
• bankszámlakivonatok,
• pénztárkimutatás,
• tagi kölcsön karton,
• tárgyi eszköz lista,
• készletlista,
• adóbevallások,
• beszámolók,
• kapcsolt vállalkozási kimutatások.

3. Készítsen irat- és vagyonhiány listát
Külön listázza:

• mely iratok hiányoznak,
• mely időszakot érintik,
• miért hiányoznak,
• ki tudja pótolni,
• milyen alternatív bizonyíték van,
• milyen vagyon szerepel a könyvelésben,
• mi található meg ténylegesen,
• mi hiányzik,
• miért hiányzik.

4. Válaszoljon írásban a felszámolónak
A szóbeli ígéret nem elég.

Minden válasz legyen:

• dátumozott,
• tételes,
• dokumentumokkal alátámasztott,
• hiányokat jelző,
• pótlási tervet tartalmazó,
• jogi és könyvelési szempontból átgondolt.

5. Kérjen szakértői segítséget
Különösen akkor, ha:

• pénztárhiány van,
• tagi kölcsön van,
• kapcsolt vállalkozási ügylet volt,
• hiányzik a könyvelés,
• nem egyértelmű a vagyon sorsa,
• a felszámoló egyszerűsített eljárás kezdeményezését jelzi,
• hitelező vagy hatóság kifogást tehet.

13. Ellenőrzőlista ügyvezetőknek egyszerűsített felszámolás veszélye esetén

• 1. Tudja, miért merült fel az egyszerűsített felszámolás?
• 2. Valóban nincs elegendő vagyon?
• 3. Van-e könyvelés szerinti pénztár?
• 4. Megvan-e a tényleges pénztár?
• 5. Van-e tárgyi eszköz lista?
• 6. A tárgyi eszközök ténylegesen megvannak?
• 7. Van-e készlet a könyvelésben?
• 8. A készlet ténylegesen létezik?
• 9. Vannak-e vevőkövetelések?
• 10. Vannak-e be nem hajtott követelések?
• 11. Van-e tagi kölcsön?
• 12. Volt-e tagi kölcsön visszafizetés?
• 13. Voltak-e kapcsolt vállalkozási ügyletek?
• 14. Van-e teljes főkönyvi kivonat?
• 15. Van-e vevő-szállító analitika?
• 16. Van-e NAV-folyószámla?
• 17. Minden adóbevallás be van adva?
• 18. Van-e iratjegyzék?
• 19. Minden irat átadásra került?
• 20. A hiányzó iratokat írásban jelezte?
• 21. Van-e felszámolói felhívás a könyvelési hiányok pótlására?
• 22. Válaszolt-e írásban a felszámolónak?
• 23. Van-e hitelező, aki tudhat fellelhető vagyonról?
• 24. Van-e folyamatban lévő per vagy végrehajtás?
• 25. Felmerülhet-e ügyvezetői felelősségi kockázat?

14. Tipikus hibák egyszerűsített felszámolásnál

1. Az ügyvezető azt hiszi, hogy nincs több dolga
Ez a leggyakoribb és legveszélyesebb hiba.

2. Nem pótolja a könyvelési hiányokat
Ha a felszámoló felhívja a vezetőt a hiányok pótlására, azt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

3. Nem készít iratjegyzéket
A jegyzék nélküli iratátadás később gyenge bizonyítási helyzetet teremt.

4. Nem magyarázza meg a pénztárhiányt
A könyvelés szerinti pénztár nem tűnhet el magyarázat nélkül.

5. Nem dokumentálja a tagi kölcsönt
A tagi kölcsön nem belső ügy, hanem felszámolási szempontból érzékeny tétel lehet.

6. Nem tisztázza a vagyontárgyak hollétét
Ha eszköz szerepel a könyvelésben, de nincs meg, ezt dokumentáltan kezelni kell.

7. Nem reagál a felszámoló felhívására
Az együttműködés hiánya bírságolási és felelősségi kockázatot okozhat.

Gyakori kérdések

Mit jelent az egyszerűsített felszámolás?
Az egyszerűsített felszámolás akkor merülhet fel, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve könyvvezetés hiányosságai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag nem bonyolítható le.

Igaz, hogy ha nincs vagyon, nincs teendő?
Nem. Vagyontalan cég esetén is teljesíteni kell az iratátadási, tájékoztatási, számviteli és együttműködési kötelezettségeket. Az ügyvezetőnek dokumentumokkal kell alátámasztania, hogy milyen vagyon volt, mi maradt meg, és mit adott át a felszámolónak.

Miért probléma a hiányos könyvelés egyszerűsített felszámolásnál?
Azért, mert a hiányos könyvelés miatt a felszámoló nem tudja az általános szabályok szerint feltárni a cég vagyonát, tartozásait, követeléseit és hitelezői helyzetét. A felszámoló ilyenkor felhívhatja a vezetőt a hiányok pótlására, és eredménytelen pótlás esetén egyszerűsített felszámolást kezdeményezhet.

Lehet kifogást tenni az egyszerűsített felszámolás ellen?
A felszámoló jelentésére és vagyonfelosztási javaslatára 15 napon belül lehet írásban kifogást benyújtani; a határidő jogvesztő. A kifogás arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót az általános szabályok szerinti felszámolás lefolytatására.

Mi történhet, ha az ügyvezető nem működik együtt?
A bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki iratátadási vagy együttműködési kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatot közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval.

Összegzés

Az egyszerűsített felszámolás neve megtévesztő lehet.

• Nem azt jelenti, hogy az ügyvezetőnek nincs dolga.
• Nem azt jelenti, hogy a hiányos könyvelés nem számít.
• Nem azt jelenti, hogy a vagyontalanság mindent lezár.
• Nem azt jelenti, hogy az iratok hiánya következmény nélkül marad.

Az egyszerűsített felszámolás sokszor éppen azért merül fel, mert a cég vagyona nem fedezi a várható költségeket, vagy a könyvelés és nyilvántartások hiányosságai miatt az általános felszámolási eljárás nem bonyolítható le megfelelően.

Az ügyvezető számára a legfontosabb felismerés:

CTA blokk

Egyszerűsített felszámolás veszélye merült fel? Ne nyugodjon meg attól, hogy „nincs vagyon”.

Ha a felszámoló egyszerűsített felszámolást jelez, vagy a cég könyvelése, iratanyaga, pénztára, tagi kölcsöne vagy vagyonkimutatása hiányos, fontos gyorsan tisztázni, milyen kockázatok maradtak nyitva.

Segítünk átlátni:

• miért merült fel az egyszerűsített felszámolás,
• valóban nincs-e felosztható vagy értékesíthető vagyon,
• hiányos-e a könyvelés,
• pótolható-e az iratanyag,
• van-e pénztárhiány,
• dokumentált-e a tagi kölcsön,
• volt-e kapcsolt vállalkozási ügylet,
• megfelelő-e a vagyonleltár,
• hogyan kell válaszolni a felszámoló felhívására,
• milyen ügyvezetői kockázatok merülhetnek fel.

Ne akkor derüljön ki egy hiányzó irat, rendezetlen pénztár vagy eltűnt eszköz problémája, amikor már az egyszerűsített felszámolási jelentés készül.

Küldje el nekünk a felszámolói megkeresést, a könyvelési adatokat, az iratlistát, a vagyonleltárt vagy a tagi kölcsön dokumentumait, és kérjen gyors szakértői áttekintést.

Az egyszerűsített felszámolás nem egyszerű ügyvezetői helyzet. A rendezetlen iratanyag és a hiányos könyvelés később sokkal többe kerülhet, mint az időben elvégzett helyzetfelmérés.

Hiányzó kép: egyszerusitett_felszamolas.jpg

• Iratátadás
• Tagi kölcsön
• hiányos könyvelés
• Egyszerűsített felszámolás
• Vagyonhiány