Rövid válasz

Igen, bizonyos esetekben felszámolás alatt is lehet még esély a cég megmentésére, de ez nem automatikus és nem pusztán szándék kérdése. A felszámolási egyezség akkor lehet reális, ha van érdemi pénzügyi terv, van fedezet vagy külső forrás, a hitelezők számára az egyezség jobb ajánlatot jelenthet, mint a felszámolás végigvitele, és az ügyvezető gyorsan, szakértői módon előkészíti a szükséges dokumentumokat.

A hatályos Cstv. alapján a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap elteltével, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők között főszabály szerint bármikor helye lehet egyezségnek, bizonyos törvényi kivételekkel. Az adósnak az egyezségi tárgyalásra fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot kell készítenie.

A felszámolási egyezség tehát nem egyszerű „alku” a hitelezőkkel. Ez egy komoly pénzügyi, jogi és bizalmi folyamat, amelynek célja, hogy a cég fizetésképtelensége megszűnjön, és a bíróság jóváhagyhassa az egyezséget.

CTA blokk

Felszámolás alatt van a cég, de még lát esélyt a működés megmentésére?

Ne várja meg, amíg a vagyonértékesítés, a hitelezői bizalomvesztés vagy a felszámolási zárófolyamat ellehetetleníti az egyezséget.

Segítünk áttekinteni:

van-e reális alapja felszámolási egyezségnek,
milyen tartozásokkal kell számolni,
milyen hitelezői csoportok érintettek,
milyen fedezet vagy külső forrás szükséges,
elkészíthető-e fizetőképesség-helyreállítási program,
hogyan kell felépíteni az egyezségi javaslatot,
milyen jogi és számviteli kockázatok merülhetnek fel.

A felszámolás nem mindig azonnali végállomás, de az egyezséghez gyors, hiteles és szakértői előkészítés kell.

Mit jelent az egyezség a felszámolásban?

A felszámolási egyezség lényege, hogy a felszámolás alatt álló cég és a hitelezők megállapodást kötnek a tartozások rendezéséről. Ez eltérhet attól, ahogyan a tartozások a felszámolás végén, vagyonfelosztás útján térülnének meg.

Az egyezség során a felek megállapodhatnak például:

a tartozások kielégítésének sorrendjében,
a fizetési határidők módosításában,
a kielégítés arányában,
a kielégítés módjában,
minden olyan intézkedésben, amely az adós fizetőképességének helyreállítását szolgálhatja.

Ez azt jelenti, hogy az egyezség nem feltétlenül teljes és azonnali fizetést jelent. Lehet részletfizetés, részleges elengedés, halasztás, új finanszírozás, reorganizációs vállalás vagy olyan üzleti terv, amely alapján a hitelezők reálisabb megtérülést látnak, mint a cég teljes megszüntetése esetén.

Miért adhat reményt az egyezség?

A felszámolás megindulása sok ügyvezető számára lelki értelemben végállomásnak tűnik. Megjelenik a „már minden elveszett” érzés. Ez azonban nem minden esetben igaz.

Az egyezség azért adhat reményt, mert lehetőséget teremthet arra, hogy:

a cég ne szűnjön meg jogutód nélkül,
a hitelezők rendezett módon kapjanak megtérülést,
a működőképes üzleti tevékenység megmaradjon,
a tulajdonosok vagy befektetők új forrást vonjanak be,
a tartozások kezelhetőbb ütemezésben rendeződjenek,
a felszámolási eljárás egyezséggel záruljon.

De ez a remény csak akkor valós, ha mögötte számok, fedezetek, dokumentumok és hitelezői bizalom állnak. A hitelezők nem azért fognak egyezséget támogatni, mert az ügyvezető szeretné megmenteni a céget, hanem azért, mert az egyezség számukra jobb vagy biztonságosabb megtérülési lehetőséget kínálhat, mint a felszámolás folytatása.

Mikor lehet reális a felszámolási egyezség?

A felszámolási egyezség akkor lehet reális, ha legalább néhány alapfeltétel teljesül.

1. Van működőképes üzleti alap

A cégnek vagy a cég tevékenységének még kell, hogy legyen gazdasági értelme. Ez lehet:

meglévő ügyfélkör,
futó szerződésállomány,
értékesíthető szolgáltatás,
működő termelés,
piacképes webshop vagy kereskedelmi tevékenység,
engedély, know-how, márkanév,
olyan eszközállomány, amelyből bevétel termelhető,
olyan követelésállomány, amelyből pénz folyhat be.

Ha a cégben nincs üzleti realitás, nincs bevételi terv, nincs finanszírozás és nincs olyan érték, amelyből hitelezői megtérülés várható, akkor az egyezség kevésbé reális.

2. Van fizetési forrás

Egyezséget nem lehet pusztán ígéretre építeni. A hitelezőket az érdekli, hogy miből kapnak pénzt.

Fizetési forrás lehet például:

tulajdonosi befizetés,
befektetői forrás,
banki vagy magánfinanszírozás,
eszközértékesítésből származó bevétel,
behajtható vevőkövetelés,
működésből származó jövőbeni cash-flow,
kapcsolt vállalkozási finanszírozás,
reorganizációs bevételnövelő intézkedés.

Az egyezségi javaslatnak nem elég azt mondania, hogy „a cég fizetni fog”. Azt kell megmutatnia, miből, mikor, milyen ütemezéssel és milyen biztosíték mellett.

3. A hitelezőknek jobb ajánlatot kell látniuk

A hitelezők általában összehasonlítják:

mennyit kaphatnak a felszámolás végén,
mennyit kaphatnak egyezség esetén,
mennyi idő alatt jutnak pénzhez,
mennyire biztos a teljesítés,
van-e biztosíték,
hiteles-e az ügyvezetői és tulajdonosi vállalás.

Az egyezség akkor lehet meggyőző, ha a hitelezők számára nemcsak szebb ígéretet, hanem jobb gazdasági alternatívát mutat.

4. Rendezett iratok és átlátható számok kellenek

A hitelezői bizalom egyik alapja az átláthatóság. Ha hiányos a könyvelés, nincs követeléslista, nem tiszta a vagyonhelyzet, nem láthatók a tartozások, vagy a cég korábbi pénzmozgásai nem magyarázhatók, akkor az egyezségi javaslat gyenge lesz.

A felszámoló az egyezségi tárgyalásra jelentést készít, amely összegzi az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, a felosztható vagyont, az egyes hitelezői csoportok követeléseit, valamint bizonyos várható és függő követeléseket, kötelezettségeket is.

Ezért az egyezség előkészítése nem kezdődhet a hitelezők „győzködésével”. Először a számokat kell rendbe tenni.

Mikor nem reális az egyezség?

Nem minden felszámolás alatt álló cég menthető meg. Az egyezség általában nem reális, ha:

nincs fizetési forrás,
nincs bevételi terv,
nincs működőképes üzleti modell,
a hitelezők bizalma teljesen elveszett,
a tulajdonos nem hajlandó forrást biztosítani,
a könyvelés és iratanyag nem rendezhető,
a cég vagyona már értékesítés alatt áll, és nincs idő,
a hitelezői igények nagysága kezelhetetlen,
a felszámolás előtt vitatható vagyonmozgások történtek,
nincs olyan ajánlat, amely a hitelezőknek jobb, mint a felszámolási megtérülés.

Az egyezségnek nem az a célja, hogy időt nyerjen az ügyvezető. Az egyezségnek azt kell bizonyítania, hogy a cég fizetőképessége helyreállítható, és a hitelezők érdekei nem sérülnek.

Mi kell az egyezségi javaslathoz?

A felszámolási egyezséghez az adósnak fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot kell készítenie. Ez nem formai dokumentum, hanem az egyezség lelke.

Egy jól előkészített egyezségi anyagban célszerű szerepeltetni:

1. Helyzetkép
miért jutott felszámolásba a cég,
mekkora a hitelezői állomány,
milyen fő tartozáscsoportok vannak,
milyen vagyona van a cégnek,
milyen követelések behajthatók,
milyen szerződésekből várható bevétel,
milyen költségek maradnak fenn.
2. Fizetőképesség-helyreállítási terv
milyen bevételi forrásból fizet a cég,
milyen költségcsökkentés történik,
folytatható-e a tevékenység,
szükséges-e létszámcsökkentés,
lesz-e tulajdonosi vagy befektetői finanszírozás,
milyen ütemben állhat helyre a működés,
milyen kockázatok veszélyeztetik a tervet.
3. Egyezségi ajánlat
mely hitelezői csoportok milyen arányban kapnak megtérülést,
lesz-e részletfizetés,
lesz-e halasztás,
lesz-e részleges elengedés,
milyen biztosíték kapcsolódik az ajánlathoz,
mikor indul a fizetés,
mi történik nemteljesítés esetén.
4. Bizonyítékok és mellékletek
aktuális főkönyv,
hitelezői lista,
követeléslista,
vagyonlista,
banki adatok,
szerződésállomány,
cash-flow terv,
tulajdonosi határozat,
befektetői szándéknyilatkozat,
finanszírozási igazolás,
felszámolóval egyeztetett adatok.
Hogyan működik az egyezségi tárgyalás?

Az adós kérelmére a bíróság a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, amelyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi. A hitelezők megkapják a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot, az egyezségi javaslatot és a hitelezői felsorolást.

A bíróság bizonyos esetben egyezségi tárgyalás megtartása helyett írásban is felhívhatja a hitelezőket, hogy nyilatkozzanak az egyezségi javaslat elfogadásáról; ilyenkor a szavazatokat a bíróság összesíti.

Ez azt jelenti, hogy az egyezségi folyamat nem informális háttérbeszélgetés. A hitelezők, a felszámoló és a bíróság előtt olyan anyagot kell bemutatni, amely pénzügyileg, jogilag és számvitelileg is védhető.

Milyen hitelezői támogatás kell az egyezséghez?

A Cstv. szerint egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább fele minden érintett csoportban támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének több mint felét kiteszi. Emellett a 49/D. § szerinti hitelezői kör támogatására külön szabály vonatkozik.

Ezért az egyezség nemcsak jogi dokumentum, hanem tárgyalási stratégia is. Az ügyvezetőnek pontosan látnia kell:

kik a legnagyobb hitelezők,
melyik hitelezői csoportba tartoznak,
kik támogatnák az egyezséget,
kik ellenzik,
kik bizonytalanok,
melyik hitelező milyen megtérülést vár,
milyen ajánlat lehet elfogadható számukra.

Az egyezség sikere sokszor azon múlik, hogy az adós nem általános ígéretet tesz, hanem hitelezői szempontból is racionális, összehasonlítható és ellenőrizhető ajánlatot ad.

Mire kell külön figyelni az egyezség tartalmánál?

Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani. A jogszabály szerint az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.

Ez gyakorlati szinten azt jelenti, hogy veszélyes lehet például:

kirívóan alacsony kielégítési arányt ajánlani,
egyes hitelezői csoportokat indokolatlanul rosszabb helyzetbe hozni,
túl hosszú és biztosíték nélküli fizetési határidőt kérni,
reális bevételi alap nélküli ígéretet tenni,
a felosztható vagyonhoz képest aránytalan ajánlatot adni,
nem rendelkezni a függő követelésekről és kötelezettségekről.

A bírósági jóváhagyás szempontjából nem elég, hogy a hitelezők egy része támogatja az egyezséget. Az egyezségnek jogszabályi szempontból is megfelelőnek kell lennie.

Mi történik, ha a bíróság jóváhagyja az egyezséget?

Ha az egyezség következtében a cég fizetésképtelensége megszűnik, az elsődleges felszámolási költségek körébe tartozó meghatározott követelések kiegyenlítésre kerültek vagy azok fedezete rendelkezésre áll, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság jóváhagyhatja az egyezséget.

Egyezség jóváhagyása esetén a felszámolás egyezséggel történő befejezetté nyilvánítása is megtörténhet, és a jogszabály külön rendelkezik például arról is, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell a felszámolási eljárásra vonatkozó adatot.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a cég nem szűnik meg, hanem az egyezségben vállalt feltételek szerint rendezheti a tartozásait és folytathatja működését. A siker azonban ezután is azon múlik, hogy az egyezségben vállalt fizetési és működési feltételek teljesülnek-e.

Mi történik, ha nincs egyezség?

Ha nincs egyezség, a felszámolás folytatódik. Ez jellemzően a vagyon értékesítését, a befolyt összegek felszámolási szabályok szerinti felosztását, majd a cég jogutód nélküli megszüntetését jelentheti.

Ezért az ügyvezetőnek már az elején reálisan kell mérlegelnie:

van-e olyan ajánlat, amelyet a hitelezők elfogadhatnak,
van-e pénzügyi fedezet,
mennyi idő áll rendelkezésre,
nem indult-e már olyan felszámolási lépés, amely szűkíti a mozgásteret,
van-e esély a hitelezői bizalom visszaépítésére.

Az egyezségi próbálkozásnak akkor van értelme, ha gyors, átgondolt és pénzügyileg alátámasztott.

Ügyvezetői teendők egyezség előkészítésekor
1. Valós pénzügyi helyzet feltárása

Első lépésként pontosan látni kell:

mennyi a tartozás,
kik a hitelezők,
mekkora a vitatott követelésállomány,
milyen vagyon maradt,
milyen követelések hajthatók be,
milyen költségek várhatók,
van-e működési bevétel,
mekkora forrás kell az egyezség teljesítéséhez.
2. Hitelezői térkép készítése

Az egyezséghez tudni kell, kiket kell meggyőzni. Külön kell kezelni:

biztosított hitelezőket,
köztartozásokat,
szállítókat,
pénzügyi hitelezőket,
munkavállalói jellegű követeléseket,
kapcsolt vállalkozásokat,
vitatott követeléseket.
3. Reális egyezségi ajánlat kidolgozása

A jó ajánlat nem feltétlenül a legmagasabb ígéret, hanem a leginkább teljesíthető ajánlat.

Fontos kérdések:

mennyit tud fizetni a cég azonnal,
mennyit tud fizetni részletekben,
milyen határidőkkel,
milyen biztosítékkal,
milyen bevételi terv alapján,
mi történik, ha a terv nem teljesül.
4. Tulajdonosi döntés és finanszírozás

Az egyezség gyakran tulajdonosi döntést igényel. Lehet, hogy a tulajdonosnak:

tőkét kell biztosítania,
tagi kölcsönt kell rendeznie,
külső befektetőt kell bevonnia,
garanciát vagy biztosítékot kell adnia,
jóvá kell hagynia az egyezségi feltételeket.

A Cstv. szerint az egyezség előkészítése és megkötése során a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a törvényben meghatározott döntéshozó szervek gyakorolják, és az egyezség feltételeiről a szervezetre irányadó megszűnési döntéshez kapcsolódó eljárás szerint kell határozatot hozni.

5. Egyeztetés a felszámolóval

A felszámoló szerepe kulcsfontosságú, mert ő látja a felszámolási eljárás tényleges állását, a vagyoni helyzetet, a hitelezői igényeket és a várható költségeket. Az egyezség előkészítésénél nem célszerű a felszámolót megkerülni.

Gyakori hibák felszámolási egyezség esetén
1. Túl későn kezdik el

Ha már a vagyon jelentős részét értékesítették, a hitelezők bizalma elveszett, vagy a zárási folyamat előrehaladott, sokkal kisebb a mozgástér.

2. Nincs valódi pénzügyi terv

A hitelezőket nem győzi meg az, hogy „majd lesz bevétel”. Cash-flow, forrás, ütemezés és biztosíték kell.

3. Csak a legnagyobb hitelezővel egyeztetnek

Az egyezség hitelezői csoportokhoz és szavazati arányokhoz kötött. Nem biztos, hogy elég egyetlen nagy hitelező támogatása.

4. Nem rendezik a könyvelést

Hiányos könyveléssel, tisztázatlan követelésekkel és rendezetlen vagyonlistával nehéz bizalmat építeni.

5. Irreális ajánlatot tesznek

A túl hosszú fizetési határidő, túl alacsony megtérülés vagy biztosíték nélküli ígéret könnyen elutasításhoz vezethet.

6. Nem számolnak a vitatott követelésekkel

Az egyezség megkötésekor a függő követelésekre és kötelezettségekre is rendelkezni kell.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek
Egyezségi realitás ellenőrzése
Van még működő üzleti tevékenység?
Van bevételtermelő képesség?
Van tulajdonosi vagy befektetői forrás?
Van behajtható követelés?
Van értékesíthető, de még nem értékesített vagyon?
Van reális cash-flow terv?
Van olyan ajánlat, amely jobb a hitelezőknek, mint a felszámolási megtérülés?
Van idő az egyezségi kérelem előkészítésére?
Van hitelezői nyitottság?
Dokumentumlista
aktuális főkönyv,
hitelezői lista,
követeléslista,
vagyonlista,
szerződéslista,
banki kimutatások,
adófolyószámla,
felszámolói adatok,
cash-flow terv,
egyezségi javaslat,
fizetőképesség-helyreállítási program,
tulajdonosi határozat,
finanszírozási igazolás,
biztosítéki dokumentumok.
Hitelezői tárgyalási lista
kik a legnagyobb hitelezők?
kik a biztosított hitelezők?
kik támogatnák az egyezséget?
kik ellenzik?
melyik hitelezőnek mi a fő érdeke?
milyen megtérülést kapnának felszámolás esetén?
milyen megtérülést ajánl az egyezség?
milyen biztosíték növelné a bizalmat?
Ügyvezetői nézőpont: mit kell megérteni?

Ügyvezetőként az egyezség nem azt jelenti, hogy visszakapja a régi működési szabadságot. A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat főszabály szerint a felszámoló teszi, az egyezségi tárgyalás keretében tett jognyilatkozat azonban külön szabályozott kivételként jelenik meg.

Ezért az ügyvezető szerepe ebben a szakaszban nem az, hogy önállóan „alkudozzon”, hanem az, hogy:

feltárja a valós pénzügyi helyzetet,
előkészítse a tulajdonosi döntéseket,
szakértőkkel egyeztessen,
biztosítsa az iratokat és számviteli adatokat,
segítse az egyezségi terv megalapozását,
visszaépítse a hitelezői bizalmat.

Az egyezség akkor lehet hiteles, ha az ügyvezető nem a múltat próbálja szépíteni, hanem a jövőbeni teljesítést teszi bizonyíthatóvá.

Hitelezői nézőpont: miért fogadna el egyezséget egy hitelező?

A hitelező nem jótékonyságból támogat egyezséget. Akkor lehet nyitott rá, ha azt látja, hogy:

egyezséggel magasabb megtérülést kaphat,
hamarabb jut pénzhez,
biztosítékot kap,
a cég működése bevételt termelhet,
a felszámolás végigvitele bizonytalanabb,
a peres vagy behajtási út költségesebb lenne,
az ajánlat átlátható és ellenőrizhető.

A hitelezői bizalom legnagyobb ellensége a homályos ígéret. A legfontosabb bizalmi eszköz a pontos számítás, a vállalt határidő, a fedezet és az ellenőrizhetőség.

Jogi és számviteli kockázatok

A felszámolási egyezség előkészítésekor az alábbi kockázatokat kell kezelni:

hiányos hitelezői lista,
vitatott követelések helytelen kezelése,
rendezetlen könyvelés,
nem valós cash-flow terv,
túlzottan optimista bevételi előrejelzés,
fedezet nélküli ajánlat,
hitelezői csoportok közötti méltánytalan különbségtétel,
biztosított hitelezők érdekeinek figyelmen kívül hagyása,
tulajdonosi döntés hiánya,
felszámolóval való elégtelen egyeztetés,
jogszabályba ütköző vagy méltánytalan egyezségi feltétel.

Az egyezség csak akkor ad valódi kiutat, ha nem termel újabb vitákat. Ezért a pénzügyi tervet, a hitelezői ajánlatot és a számviteli adatokat együtt kell kezelni.

Mit érdemes az első napokban megtenni?

Ha az ügyvezető felszámolás alatt még egyezségben gondolkodik, az első napokban az alábbi lépések javasoltak:

Felszámolási állapot felmérése
Hol tart az eljárás? Volt-e már vagyonértékesítés? Készült-e felszámolói jelentés? Milyen hitelezői igények érkeztek?
Hitelezői lista tisztázása
Pontosan kik a hitelezők, mennyi a követelésük, milyen jogcímen, vitatott-e az összeg?
Fizetési forrás azonosítása
Miből lenne teljesíthető az egyezség? Tulajdonosi befizetésből, befektetőből, működésből, követelésbehajtásból vagy eszközértékesítésből?
Cash-flow terv készítése
Legalább hónapokra bontva látni kell, mikor, mennyi pénz érkezik és mire fordítható.
Előzetes hitelezői reakciók felmérése
Nem hivatalos, de óvatos előkészítő egyeztetés segíthet megérteni, milyen ajánlat lehet elfogadható.
Egyezségi javaslat és program elkészítése
Ez legyen röviden érthető, számszerű, alátámasztott és jogilag kezelhető.
Gyakori kérdések
Lehet egyezséget kötni felszámolás alatt?

Igen. A hatályos szabályozás szerint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap elteltével, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők között főszabály szerint bármikor lehet egyezség, törvényi kivételekkel.

Az egyezség azt jelenti, hogy minden tartozást azonnal ki kell fizetni?

Nem feltétlenül. Az egyezségben a felek megállapodhatnak a fizetési határidők módosításában, a kielégítés arányában, módjában, sorrendjében és más, a fizetőképesség helyreállítását szolgáló feltételekben.

Mit kell készíteni az egyezségi tárgyalásra?

Az adósnak fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot kell készítenie. Emellett szükséges a hitelezői lista, a vagyoni helyzet bemutatása, a finanszírozási terv és a teljesíthetőséget alátámasztó dokumentáció.

A felszámoló részt vesz az egyezségi folyamatban?

Igen. Az egyezségi tárgyalásra a felszámolót is idézik, és a felszámoló jelentést készít az adós vagyoni helyzetéről, a felosztható vagyonról és a hitelezői követelésekről.

Minden hitelezőnek el kell fogadnia az egyezséget?

Nem feltétlenül. A törvény meghatározott hitelezői támogatási arányokat ír elő, és ha ezek teljesülnek, az egyezség hatálya főszabály szerint azokra is kiterjedhet, akik nem támogatták, bizonyos kivételekkel.

Miért utasíthatja el a bíróság az egyezséget?

A bíróság akkor tagadhatja meg az egyezség jóváhagyását, ha az egyezség nem felel meg a jogszabályoknak, nem szünteti meg a fizetésképtelenséget, nem rendezettek a szükséges fedezetek, vagy az egyezség tartalma méltánytalan, jogsértő vagy nem megfelelő.

Megmenthető a cég egyezséggel?

Igen, de csak akkor, ha van reális pénzügyi háttér, hitelezői támogatás, rendezett dokumentáció és teljesíthető egyezségi ajánlat. Az egyezség nem érzelmi döntés, hanem pénzügyi és jogi megállapodás.

Összegzés

A felszámolás nem minden esetben jelenti azt, hogy a cég azonnal és menthetetlenül megszűnik. Felszámolási egyezség esetén még lehet esély arra, hogy a cég a hitelezőkkel megállapodva rendezze a tartozásait, helyreállítsa fizetőképességét és elkerülje a jogutód nélküli megszűnést.

Ehhez azonban nem elég az ügyvezető reménye vagy jó szándéka.

Szükség van:

pontos hitelezői listára,
rendezett könyvelési adatokra,
valós vagyon- és követelésfeltárásra,
fizetőképesség-helyreállítási programra,
teljesíthető egyezségi javaslatra,
tulajdonosi vagy befektetői forrásra,
hitelezői bizalomra,
gyors szakértői előkészítésre.

Az egyezség legfontosabb kérdése egyszerű: a hitelezők miért járnának jobban az egyezséggel, mint a felszámolás végigvitelével?

Ha erre van hiteles, számszerű és bizonyítható válasz, akkor érdemes az egyezségi lehetőséget komolyan megvizsgálni.

Erős CTA blokk

Felszámolás alatt van a cég, de még nem akarja feladni?

Az egyezség lehet esély, de csak akkor, ha gyorsan kiderül:

van-e miből fizetni,
kiket kell meggyőzni,
milyen ajánlat lehet elfogadható,
rendezett-e a könyvelés,
van-e hitelezői bizalom,
elkészíthető-e a fizetőképesség-helyreállítási program.

Segítünk felmérni, hogy reális-e a felszámolási egyezség, és ha igen, milyen pénzügyi, számviteli és jogi előkészítés szükséges hozzá.

A felszámolásban az idő gyorsan fogy. Az egyezséghez nemcsak remény kell, hanem azonnal bemutatható terv, számok és hitelezők számára is elfogadható ajánlat.

• Felszámolási egyezség
• Fizetőképesség-helyreállítási program
• Hitelezői támogatás
• Egyezségi tárgyalás
• Rendezett könyvelés