Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
Jogi és számviteli szakértők felszámolási ügyekben
A végelszámolás lezárása: mikor mondható ki, hogy a cég valóban megszűnhet?
5/26/26
Rövid válasz
A végelszámolás akkor zárható le biztonságosan, ha a cég jogilag, számvitelileg és adózási szempontból is rendezett. Nem elég, hogy a társaság már nem működik, nem számláz, nincs alkalmazottja vagy nincs aktív üzleti tevékenysége. A cég addig jogilag létezik, amíg a cégbíróság nem törli a cégjegyzékből.
A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolást a kezdő időpontjától számított három éven belül be kell fejezni, a lezáráskor pedig a végelszámoló elkészíti az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről szóló beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot és a záró adóbevallásokat.
A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. Ezért a lezárás nem formalitás, hanem a cég utolsó hivatalos bizonyítása arról, hogy nincs rendezetlen tartozás, követelés, tagi kölcsön, pénztárprobléma, adózási akadály vagy nyitott vagyonmozgás.
CTA blokk
Végelszámolás lezárása előtt áll a cég? Ne abból induljon ki, hogy „már nem működik”, hanem abból, hogy valóban törölhető-e.
Segítünk áttekinteni:
elkészült-e a záró beszámoló,
beadhatók-e a záró adóbevallások,
rendezett-e a NAV- és önkormányzati adófolyószámla,
van-e még nyitott követelés vagy tartozás,
rendezett-e a tagi kölcsön,
valós-e a pénztár és bankszámla,
elkészíthető-e a vagyonfelosztási javaslat,
meghozható-e a tulajdonosi döntés,
benyújtható-e a törlési kérelem,
nincs-e olyan akadály, amely miatt a cégbírósági törlés elakadna.
A végelszámolás lezárása a cég utolsó kontrollpontja: itt már nem ígérni kell a rendezettséget, hanem dokumentumokkal bizonyítani.
Mit jelent valójában a végelszámolás lezárása?
A végelszámolás lezárása nem azt jelenti, hogy a cég már nem végez tevékenységet. Egy nem működő cég is lehet könyvelésileg nyitott, adózási kötelezettségekkel terhelt, hitelezői igényekkel érintett vagy vagyonfelosztási szempontból rendezetlen.
A lezárás azt jelenti, hogy a cég:
számviteli szempontból lezárta a végelszámolási időszakot,
elkészítette a záró beszámolót,
elkészítette és benyújtotta a záró adóbevallásokat,
rendezte vagy megfelelően kezelte a hitelezői igényeket,
döntött a fennmaradó vagyon sorsáról,
elkészítette a vagyonfelosztási javaslatot,
tulajdonosi határozattal jóváhagyta a lezárást,
benyújtotta a törléshez szükséges iratokat,
és nincs olyan adózási vagy cégbírósági akadály, amely a törlést megakadályozná.
A cég valódi megszűnése tehát nem érzelmi vagy üzleti állapot. Nem az számít, hogy „már nincs vele teendő”. Az számít, hogy a cég a nyilvántartásokból szabályszerűen törölhető-e.
Miért nem elég, hogy a cég már nem működik?
Sok ügyvezető fejében a cég lezárása ott kezdődik, hogy nincs több számlázás, nincs új szerződés, nincs alkalmazott, és a bankszámlán sem történik érdemi mozgás.
Ez azonban csak működési szempontból jelent lezárást. Jogi, számviteli és adózási szempontból ettől a cég még létezik.
Egy nem működő cégben is maradhat:
NAV- vagy önkormányzati adótartozás,
elmaradt bevallás,
tagi kölcsön,
pénztár,
bankszámla,
nyitott vevőkövetelés,
szállítói tartozás,
kapcsolt vállalkozási elszámolás,
munkavállalói vagy bérszámfejtési kötelezettség,
nyitott szerződés,
peres vagy vitatott igény,
rendezetlen vagyonmozgás.
A cég lezárása ezért nem akkor történik meg, amikor „már nincs forgalom”. Akkor történik meg, amikor minden ismert vagyoni, adózási és hitelezői kérdés rendezett, és a cégbíróság törli a céget.
A záró beszámoló szerepe
A záró beszámoló a végelszámolás utolsó számviteli képe. Azt mutatja meg, hogy a végelszámolás végére milyen vagyoni és pénzügyi állapotban van a cég.
A záró beszámolóban már nem lehet bizonytalanul hagyni olyan kérdéseket, mint:
mi történt a végelszámolás alatti eszközökkel,
mely követelések térültek meg,
mely követelések váltak behajthatatlanná,
milyen tartozásokat fizettek ki,
maradt-e adótartozás,
rendeződött-e a tagi kölcsön,
valós-e a pénztár,
van-e fennmaradó vagyon,
milyen vagyon osztható fel a tulajdonosok között.
A záró beszámolót a NAV tájékoztatója szerint a törlés iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni.
Záró adóbevallások: miért kritikusak?
A végelszámolás végén a záró adóbevallások benyújtása nem mellékes adminisztráció. Ezek igazolják, hogy adózási szempontból is lezárható a cég.
A NAV tájékoztatója szerint a végelszámoló a jóváhagyott záró adóbevallásokat a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg nyújtja be a NAV-hoz. A végelszámolást lezáró adóbevallással együtt kell benyújtani azokat a megelőző időszakra vonatkozó bevallásokat is, amelyek benyújtási határideje még nem járt le.
Ezért a lezárás előtt ellenőrizni kell:
minden bevallás be van-e adva,
nincs-e hiányzó áfa-, járulék-, társasági adó vagy más bevallás,
nincs-e NAV-adótartozás,
nincs-e önkormányzati adótartozás,
van-e pótlék, bírság vagy túlfizetés,
egyezik-e a záró beszámoló és az adóbevallási oldal,
van-e folyamatban lévő vagy várható adóeljárás.
A záró adóbevallás nem csak adatközlés. Ez a cég adózási lezárásának egyik kulcsdokumentuma.
Vagyonfelosztási javaslat: a lezárás pénzügyi döntési alapja
A vagyonfelosztási javaslat mutatja meg, hogy a végelszámolás végén fennmaradó vagyon sorsa hogyan alakul.
Ez nem sablonirat. A vagyonfelosztási javaslatnak a záró beszámoló valós adataira kell épülnie.
Meg kell mutatnia:
milyen vagyon maradt a cégben,
milyen kötelezettségeket kell még figyelembe venni,
milyen költségek merülhetnek fel,
mi történik a pénzeszközökkel,
mi történik a fennmaradó eszközökkel,
hogyan történik a tulajdonosok közötti vagyonfelosztás,
hogyan rendezik az iratőrzés költségeit,
van-e olyan jog, követelés vagy kötelezettség, amelyről külön dönteni kell.
A legfőbb szerv a végelszámoló által előterjesztett iratok és a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, és szükség esetén rendelkezni kell többek között a végelszámoló díjáról, a végelszámolás költségeiről, az iratanyag őrzéséről és a megszűnéssel kapcsolatos egyéb költségekről is.
Miért nem maradhat rendezetlen követelés vagy tartozás?
A végelszámolás lezárásának egyik legfontosabb szabálya, hogy nem maradhat olyan ismert követelés vagy tartozás, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.
Ez különösen fontos az alábbi tételeknél:
vevőkövetelések,
szállítói tartozások,
NAV- és önkormányzati adók,
tagi kölcsön,
kapcsolt vállalkozási elszámolások,
banki és lízingkötelezettségek,
munkavállalói kötelezettségek,
vitatott vagy peres igények,
garanciális vagy kártérítési kötelezettségek.
A lezáráskor már nem lehet arra építeni, hogy „ez valószínűleg nem lesz gond”. A záró dokumentumokban egyértelműen rendelkezni kell az ismert tételekről.
Tagi kölcsön: gyakori akadály a lezárásnál
A tagi kölcsön a végelszámolás lezárásának egyik leggyakoribb problémás pontja.
Ha a cég könyveiben tagi kölcsön kötelezettség szerepel, gondoskodni kell annak visszafizetéséről vagy rendezéséről. A NAV tájékoztatója azt is kiemeli, hogy ha a tartozás visszafizetésére nem kerül sor, hanem a vagyonfelosztási javaslatban elengedik, azt egyéb bevételként kell kimutatni, a kötelezettség elengedése pedig illetékkérdést is felvethet.
Ezért a tagi kölcsön nem kezelhető úgy, mint „belső ügy”. A zárás előtt dönteni kell róla:
visszafizetik-e,
elengedik-e,
beszámítják-e,
vagyonfelosztásban rendezik-e,
milyen adózási vagy illetékkövetkezménye lehet,
hogyan jelenik meg a záró beszámolóban és a vagyonfelosztási javaslatban.
Tulajdonosi döntés: mit kell jóváhagyni?
A végelszámolás lezárásához a tulajdonosoknak nem elég kimondaniuk, hogy „zárjuk le a céget”. A legfőbb szervnek a záró dokumentumokról és a vagyonfelosztásról is határoznia kell.
A tulajdonosi döntésben célszerű rendelkezni:
a záró beszámoló elfogadásáról,
a záró adóbevallások tudomásulvételéről,
a vagyonfelosztási javaslat elfogadásáról,
a fennmaradó vagyon kiadásáról,
az iratőrzésről,
a végelszámoló díjáról, ha van,
a végelszámolás költségeiről,
a megszűnéshez kapcsolódó egyéb költségekről,
a törlési kérelem benyújtásáról.
Ez azért lényeges, mert a tulajdonosi határozat a végelszámolás utolsó döntési dokumentuma. Ha ebből kimarad egy lényeges kérdés, az később cégbírósági hiánypótlást, adózási problémát vagy hitelezői vitát okozhat.
Törlési kérelem és cégbírósági törlés
A cég megszűnése a cégbírósági törléssel válik teljessé. Addig a társaság létezik, akkor is, ha gazdasági tevékenységet már nem folytat.
Egyszerűsített végelszámolásnál a Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint az eljárás befejezését a cég az adóhatóságnak jelentheti be, az adóhatóság pedig elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a törlésnek adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból nincs akadálya. A cégnek az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot is elektronikusan kell megküldenie a cégbíróság részére.
A Céginformációs Szolgálat arra is figyelmeztet, hogy ha az egyszerűsített végelszámolás befejezésére nyitva álló határidőn belül a törlés iránti kérelmet nem vagy nem megfelelően nyújtják be, illetve a hiánypótlást nem teljesítik, az eljárás elakadhat.
NAV törlési akadály: miért nem mindegy az adófolyószámla?
A végelszámolás végén az adózási oldal különösen érzékeny. Hiába készült el a záró beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat, ha a NAV oldalán törlési akadály van.
Gyakori akadály lehet:
adótartozás,
elmaradt bevallás,
folyamatban lévő adóeljárás,
pótlék vagy bírság,
társadalombiztosítási vagy járulékkérdés,
eltérés a könyvelés és az adófolyószámla között.
A cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból is akadálymentesnek kell lennie; egyszerűsített végelszámolásnál az adóhatóság a bejelentéstől számított 30 napon belül értesíti a cégbíróságot, ha ilyen akadály nincs.
Ezért az adófolyószámlát nem a törlési kérelem után kell először megnézni. A zárás előtt kell tisztázni.
Gyakori hibák a végelszámolás lezárásakor
1. Úgy gondolják, hogy a cég már megszűnt, mert nem működik
A működés leállása nem azonos a jogi megszűnéssel. A cég a cégbírósági törlésig létezik. 2. A záró beszámolót sablonként kezelik
A záró beszámoló a cég utolsó vagyoni képe. Ha hibás, a vagyonfelosztási javaslat is hibás alapra épülhet. 3. Nem rendezik a tagi kölcsönt
A tagi kölcsön nem maradhat nyitott vagy tisztázatlan tételként a zárásban. 4. Nem ellenőrzik időben az adófolyószámlát
A NAV-törlési akadály gyakran akkor okoz gondot, amikor a cég már törlésre készülne. 5. Nyitva hagynak követelést vagy tartozást
A végelszámolást nem lehet befejezni, ha ismert követelésről vagy tartozásról nem rendelkeztek a vagyonfelosztási határozatban. 6. A vagyonfelosztási javaslatot nem valós záró adatokra építik
A vagyonfelosztási javaslat csak akkor biztonságos, ha a záró beszámoló, a követelésállomány, a kötelezettségek és az adózási helyzet is tiszta. 7. Hiányosan adják be a törléshez szükséges iratokat
Egyszerűsített végelszámolásnál a cégbírósági iratok megfelelő kitöltése, aláírása és határidőben történő beküldése különösen fontos, mert hiányosság esetén hiánypótlás vagy elakadás következhet.
Ellenőrzőlista: lezárható-e a végelszámolás?
Számviteli lezárás
Végelszámolási időszak könyvelése lezárva.
Záró beszámoló elkészült.
Mérleg és eredményadatok egyeztetve.
Pénztár rendezve.
Bankszámlák egyeztetve.
Tagi kölcsön rendezve.
Követelések minősítve.
Kötelezettségek rendezve.
Eszközök és készletek sorsa tisztázva.
Adózási lezárás
Záró adóbevallások elkészültek.
Még le nem járt határidejű kapcsolódó bevallások ellenőrizve.
NAV-adófolyószámla rendezett.
Önkormányzati adófolyószámla rendezett.
Nincs elmaradt bevallás.
Nincs adótartozás.
Nincs akadályozó adóeljárás.
Pótlékok, bírságok, túlfizetések kezelve.
Hitelezői és jogi lezárás
Hitelezői igények rendezve.
Vitatott igények kezelve.
Nincs rendezetlen ismert tartozás.
Nincs rendezetlen ismert követelés.
Nyitott szerződések lezárva.
Munkavállalói kötelezettségek rendezve.
Peres, végrehajtási vagy garanciális ügyek áttekintve.
Vagyonfelosztás
Vagyonfelosztási javaslat elkészült.
Iratőrzés költségei figyelembe véve.
Végelszámoló díja, ha van, rendezve.
Megszűnéshez kapcsolódó költségek számításba véve.
Ügyvezetői nézőpont: miért kell nagyon komolyan venni a lezárást?
Ügyvezetőként vagy volt ügyvezetőként a végelszámolás lezárása az utolsó pont, ahol még rendezni lehet a cég múltját.
A legnagyobb problémák gyakran a zárásnál derülnek ki:
tagi kölcsön maradt a könyvekben,
a pénztár nincs meg,
adótartozás áll fenn,
a záró bevallás hiányos,
egy követelés nem behajtható,
egy tartozás nem szerepelt a vagyonfelosztásban,
hiányzik egy tulajdonosi döntés,
a törlési kérelem hiánypótlásra szorul.
A lezárás ezért nem adminisztratív utómunka. Ez az utolsó ellenőrzés: valóban megszűnhet-e a cég úgy, hogy nem marad utána rendezetlen kötelezettség.
Hitelezői nézőpont: miért fontos a szabályos lezárás?
Hitelezőként a végelszámolás lezárása azért kritikus, mert ekkor derül ki, hogy a cég valóban rendezte-e a kötelezettségeit, vagy legalább megfelelően rendelkezett-e az ismert tartozásokról.
A hitelező számára fontos kérdések:
szerepelt-e a követelése a zárási folyamatban,
elismerték vagy vitatták-e,
volt-e fedezet,
történt-e kifizetés,
maradt-e elkülönített fedezet,
a tulajdonosok csak a hitelezők rendezése után jutnak-e vagyonhoz,
nem törlik-e a céget rendezetlen tartozással.
A szabályos lezárás hitelezői bizalmi kérdés is. A gyors törlés önmagában nem érték, ha közben rendezetlen igények maradnak hátra.
Jogi és számviteli kockázatok
A végelszámolás hibás lezárása több kockázatot okozhat:
hibás záró beszámoló,
hiányos záró adóbevallás,
NAV-törlési akadály,
elmaradt bevallás,
rendezetlen tagi kölcsön,
pénztárhiány,
kimaradó követelés,
kimaradó tartozás,
hibás vagyonfelosztási javaslat,
hibás tulajdonosi határozat,
cégbírósági hiánypótlás,
törlési kérelem elakadása,
hitelezői vita,
adóhatósági eljárás,
kényszertörlési kockázat,
tulajdonosi vagy vezetői felelősségi kérdések.
A lezárás azért érzékeny szakasz, mert itt már nem előzetes tervezésről van szó. Itt már bizonyítani kell, hogy minden rendezett.
Mit érdemes az első lépésként megtenni?
1. Ne a törlési kérelemmel kezdje
Először azt kell ellenőrizni, hogy a záró beszámoló, adóbevallások, tartozások, követelések és vagyonfelosztás valóban rendben vannak-e.
2. Kérjen zárási számviteli ellenőrzést
A főkönyv, analitikák, pénztár, bankszámla, tagi kölcsön, követelések és tartozások legyenek egyeztetve.
3. Ellenőrizze az adófolyószámlákat
A NAV- és önkormányzati adóhelyzetet nem a törlési kérelem után kell először megvizsgálni.
4. Rendezze a tagi kölcsönt és pénztárt
Ezek a lezárás leggyakoribb elakadási pontjai.
5. Készítse elő a vagyonfelosztási javaslatot
A vagyonfelosztás csak valós záró adatokból készülhet.
6. A tulajdonosi döntést ne sablonként kezelje
A határozatnak ténylegesen rendelkeznie kell a lezárás lényeges kérdéseiről.
Gyakori kérdések
Mikor zárható le a végelszámolás?
A végelszámolás akkor zárható le, ha elkészült a záró beszámoló, a záró adóbevallások, a vagyonfelosztási javaslat, a tulajdonosok meghozták a szükséges döntést, nincs rendezetlen ismert követelés vagy tartozás, és benyújtható a törlési kérelem. Mit készít el a végelszámoló a lezáráskor?
A végelszámoló elkészíti az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről szóló beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot és a záró adóbevallásokat. Mikor kell benyújtani a záró adóbevallásokat?
A záró adóbevallásokat a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg kell benyújtani a NAV-hoz. Mikor kell letétbe helyezni és közzétenni a záró beszámolót?
A végelszámolást lezáró számviteli beszámolót a törlés iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni. Miért fontos a vagyonfelosztási javaslat?
A vagyonfelosztási javaslat mutatja meg, hogyan rendezik a fennmaradó vagyont, a kötelezettségeket, a költségeket és a tulajdonosi elszámolásokat. A végelszámolást nem lehet befejezni, ha ismert követelésről vagy tartozásról nem rendelkeztek. Mikor szűnik meg ténylegesen a cég?
A cég ténylegesen nem akkor szűnik meg, amikor már nem működik, hanem akkor, amikor a szabályosan lezárt végelszámolás után a cégbíróság törli a céget a cégjegyzékből.
Összegzés
A végelszámolás lezárása nem akkor történik meg, amikor a cég már nem működik. A lezárás akkor mondható ki, amikor a társaság jogilag, számvitelileg és adózási szempontból is rendezett.
A lezárás fő elemei:
záró beszámoló,
záró adóbevallások,
még esedékes bevallások rendezése,
követelések és tartozások lezárása,
tagi kölcsön és pénztár rendezése,
vagyonfelosztási javaslat,
tulajdonosi határozat,
törlési kérelem,
NAV-törlési akadály hiánya,
cégbírósági törlés.
A végelszámolás lezárása a cég utolsó hivatalos bizonyítása arról, hogy nincs rendezetlen tartozás, követelés vagy vagyonmozgás.
Erős CTA blokk
Végelszámolás lezárása előtt áll? Ne az utolsó pillanatban derüljön ki, hogy a cég még nem törölhető.
Segítünk ellenőrizni:
a záró beszámolót,
a záró adóbevallásokat,
az adófolyószámlát,
a tagi kölcsönt,
a pénztárt,
a hitelezői igényeket,
a követeléseket és tartozásokat,
a vagyonfelosztási javaslatot,
a tulajdonosi döntést,
a törlési kérelem benyújthatóságát.
A cég valódi lezárása nem az, amikor már nincs napi működés. A valódi lezárás az, amikor minden oldalról bizonyíthatóan megszüntethető.
Do you have a question? Need a quote?
Feel free to contact us regarding accounting, payroll, taxation, or any other business matters by phone, email, or in person. Our colleagues will respond to your inquiry shortly.
Get in touch with us. Request a written quotation now, or call us using one of the contact details below!
Request a written quote now! Or feel free to call us using one of the contact details below!
A végelszámolás utolsó ellenőrzése nem formaság: egyetlen nyitva maradt követelés, tartozás, adótétel vagy hatósági ügy is megakaszthatja a cég törlését. A lezárás előtt minden nyitott pontról dönteni kell, különben a zárásból könnyen jogi és adózási kockázat lesz.
A vagyonfelosztási javaslat nem a „maradékpénz” gyors kivétele, hanem a cég utolsó, jogi és adózási kockázatokkal terhelt pénzügyi elszámolása. Ha hibás, a végelszámolás lezárása után is komoly vitákat és felelősségi problémákat okozhat.
A cég nem attól zárható le, hogy már nem számláz, hanem attól, hogy adózási szempontból is minden rendben van. Elmaradt bevallás, adótartozás vagy rendezetlen NAV- és önkormányzati egyenleg akár az utolsó pillanatban is megakaszthatja a törlést.
A záró beszámoló végelszámoláskor nem puszta formalitás, hanem a cég utolsó hivatalos pénzügyi lenyomata: ebből derül ki, valóban minden vagyon, tartozás és adóügy rendezett-e. Ha hibás vagy hiányos, a vagyonfelosztás, a tulajdonosi döntés és akár a cég törlése is veszélybe kerülhet.
Végelszámoláskor nem elég, hogy egy tétel „benne van a könyvelésben”: azt is bizonyítani kell, hogy a vagyon valóban létezik, a követelés behajtható, a tartozás pedig teljes körűen feltárt. A nyitóleltár ezért nem formalitás, hanem a cég valós vagyoni helyzetének kulcsbizonyítéka.
A végelszámolási nyitómérleg nem puszta könyvelési formalitás: ez mutatja meg először, hogy a cég valós vagyoni helyzete elbírja-e a rendezett lezárást. Egy hibás pénztár, behajthatatlan követelés vagy rejtett tartozás már az elején jelezheti, hogy a végelszámolás helyett akár felszámolás jöhet.
A végelszámolás első 30 napja nem formaság, hanem kritikus számviteli és jogi kontrollpont: ennyi idő alatt kell lezárni a múltat, különben a teljes céglezárás bizonytalan alapra kerülhet. A halogatás nemcsak hibás beszámolóhoz, hanem bírsághoz, felelősségi kockázathoz és akár felszámolási veszélyhez is vezethet.
A tevékenységet lezáró beszámoló nem puszta adminisztráció, hanem a végelszámolás sorsa eldőlhet rajta: ez mutatja meg, valós-e a cég vagyona, tartozása és követelésállománya. Ha már itt pontatlanok a számok, a teljes végelszámolás hibás alapra épülhet.
A végelszámolás nem a tulajdonosi döntésnél dől el, hanem a könyvelésben: a beszámolók, nyitómérleg és hitelezői adatok mutatják meg, valóban lezárható-e a cég. Ha a számviteli háttér hibás, a megszüntetés is bizonytalan alapra kerülhet.
A végelszámolás kezdőnapja nem puszta adminisztratív dátum: ezen múlik a beszámoló, az adóbevallások, a határidők és az egész lezárás biztonsága. Egy rosszul megválasztott nap könnyen kapkodáshoz, hibákhoz és felesleges kockázatokhoz vezethet.
Az egyszerűsített végelszámolás nem a T201T beadásával kezdődik, hanem annak eldöntésével, hogy a cég valóban lezárható-e 150 napon belül. Egy hiányos könyvelés, rendezetlen adószámla vagy nyitott szerződés később könnyen megakaszthatja az egész folyamatot.
A 150 napos határidő az egyszerűsített végelszámolás legnagyobb csábítása és legnagyobb csapdája is: ami egy rendezett cégnél gyors lezárás, az egy felkészületlen vállalkozásnál könnyen időzített kockázattá válik. Nem elég elindítani a folyamatot — 150 napon belül szabályosan be is kell fejezni.
Az egyszerűsített végelszámolás nem „gyors kijárat” minden cégnek: csak akkor választható, ha a társaság nem könyvvizsgálat-köteles, rendezett a működése, és 150 napon belül biztonsággal lezárható. Ha a könyvelés, a tartozások vagy az adóügyek nincsenek rendben, a gyorsított eljárás könnyen kockázattá válhat.
Az egyszerűsített végelszámolás nem varázsgomb: csak a valóban rendezett cégeknek jelent gyorsabb lezárást, miközben 150 nap alatt ugyanúgy minden könyvelési, adózási és hitelezői kérdést el kell rendezni. Ami elsőre könnyítésnek tűnik, könnyen elakadássá válhat, ha a cég múltja nincs rendben.
A végelszámolásban a 40 napos hitelezői határidő nem formaság: ekkor derül ki, hogy a cég valóban rendezhető-e, vagy rejtett tartozások, vitatott követelések és akár felszámolási kockázat is felbukkan. Aki ezt félvállról veszi, könnyen a zárásnál szembesülhet NAV-akadállyal, bírsággal vagy fedezethiánnyal.
