Rövid válasz

Ha a felszámoló azt jelzi, hogy egyszerűsített felszámolást kíván kezdeményezni, az ügyvezető számára ez nem azt jelenti, hogy már nincs mit tenni. Ez sok esetben az egyik utolsó olyan pont, amikor még jelentősége lehet a gyors, rendezett és bizonyítható intézkedéseknek.

Mikor kerülhet szóba egyszerűsített felszámolás?

Egyszerűsített felszámolás akkor kerülhet szóba, ha a cég vagyona a várható felszámolási költségekre sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag nem bonyolítható le. Ilyenkor a felszámoló a vezetőt is felhívhatja a nyilvántartási és könyvvezetési hiányosságok pótlására.

Az ügyvezetőnek ilyenkor azonnal át kell tekintenie, hogy milyen iratok hiányoznak, milyen könyvelési anyag pótolható, van-e feltárható vagyon, követelés, szerződéses jog, folyamatban lévő ügy vagy olyan információ, amely alapján az eljárás még rendesebb, átláthatóbb módon folytatható. A cél nem pusztán az egyszerűsített felszámolás „megakadályozása”, hanem az ügyvezetői kockázatok csökkentése és az együttműködés bizonyítása.

Egyszerűsített felszámolást helyezett kilátásba a felszámoló?

Most nem az a kérdés, hogy „van-e még remény”, hanem az, hogy mit tud gyorsan, írásban és bizonyíthatóan rendezni.

Segítünk áttekinteni:

• mit kért pontosan a felszámoló,
• milyen iratok hiányoznak,
• pótolható-e a könyvelés,
• feltárható-e még vagyon vagy követelés,
• hogyan kell válaszolni a felszámolói felhívásra,
• milyen ügyvezetői kockázatokat kell azonnal kezelni.

Ebben a helyzetben a gyors, rendezett és dokumentált reakció nem adminisztrációs kérdés, hanem ügyvezetői védelem.

Mit jelent, ha a felszámoló egyszerűsített felszámolást kezdeményezne?

Amikor a felszámoló egyszerűsített felszámolást említ, az általában azt jelzi, hogy az eljárásban valamilyen súlyos akadály merült fel. Ez lehet vagyoni akadály, irathiány, könyvelési hiányosság, feltáratlan követelésállomány vagy olyan rendezetlen állapot, amely miatt a felszámoló nem tudja a felszámolást a normál szabályok szerint lefolytatni.

Ez nem ugyanaz, mint amikor az ügyvezető egyszerűen azt gondolja, hogy „a cég már úgyis üres”. A felszámoló ilyenkor hivatalos eljárási irányt jelezhet, amelynek később bírósági, hitelezői, számviteli és ügyvezetői felelősségi következményei is lehetnek.

A Cstv. szerint a felszámoló ilyen esetben a hitelezőket is tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván benyújtani, és felhívhatja őket arra, hogy ha tudnak az adós vagyonáról vagy segítséget tudnak adni az eljárás rendes lebonyolításához, azt jelentsék be. A felszámoló honlapján is közzé kell tenni felhívást az adós ingatlanára, más vagyonára, követeléseire és vagyoni értékű jogaira vonatkozó információk bejelentésére.

Ez azt mutatja, hogy az egyszerűsített felszámolás előtt még lehet jelentősége az információknak. Ha van feltárható vagyon, követelés, pótolható könyvelés vagy érdemi iratanyag, azt nem szabad késlekedve kezelni.

Miért nem szabad feladni ebben a szakaszban?

Az ügyvezető gyakran akkor találkozik az egyszerűsített felszámolás lehetőségével, amikor már hónapok vagy évek óta problémás a cég helyzete. Ilyenkor könnyen kialakulhat a gondolat:


Ez veszélyes következtetés.

Ebben a szakaszban még mindig lehet jelentősége annak, hogy az ügyvezető:

• átadja a hiányzó iratokat,
• pótolja a könyvelési anyagokat,
• feltárja a cég követeléseit,
• megjelöli a még meglévő vagyont,
• jelzi a folyamatban lévő pereket, végrehajtásokat, hatósági ügyeket,
• tisztázza a tagi kölcsönöket és kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• írásban válaszol a felszámoló megkeresésére,
• bizonyítja, hogy együttműködött.

A felszámolásban sokszor nemcsak az számít, hogy volt-e probléma, hanem az is, hogy az ügyvezető mit tett a probléma kezelése érdekében.

Mit kell az ügyvezetőnek azonnal megvizsgálnia?

1. Pontosan mit írt a felszámoló?

Első lépésként nem általánosságban kell reagálni, hanem pontosan meg kell érteni a felszámoló levelét.

Ellenőrizni kell:

• milyen hiányosságot jelzett,
• milyen iratot kér,
• milyen határidőt adott,
• egyszerűsített felszámolást csak kilátásba helyezett-e, vagy már kérelmet készít elő,
• könyvelési hiányról, vagyonhiányról vagy irathiányról van-e szó,
• kér-e külön nyilatkozatot,
• szükséges-e mellékleteket csatolni.

A válasz nem lehet sablonos. A felszámolói felhívásra konkrét, tételes és bizonyítható választ kell adni.

2. Mi hiányzik az iratanyagból?

Az iratanyag hiánya az egyik legfontosabb kockázati pont. Nem elég azt mondani, hogy „nincs meg minden”. Pontosan listázni kell, mi van meg és mi hiányzik.

Át kell nézni:

• cégiratokat,
• szerződéseket,
• kimenő és bejövő számlákat,
• bankkivonatokat,
• pénztárbizonylatokat,
• főkönyvi kivonatokat,
• főkönyvi kartonokat,
• vevő-szállító analitikákat,
• tárgyi eszköz nyilvántartást,
• készletnyilvántartást,
• béranyagokat,
• adóbevallásokat,
• éves beszámolókat,
• peres és végrehajtási iratokat,
• hatósági megkereséseket,
• NAV- és Cégkapu-dokumentumokat.

A Cstv. alapján a vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követően többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, valamint iratjegyzéket, irattári anyagot és vagyont kell átadnia a felszámolónak, főszabály szerint 30 napon belül.

3. Pótolható-e a könyvelés?

A könyvelési hiány nem mindig végleges állapot. Sok esetben legalább részben rekonstruálható a cég gazdasági története.

Lehetséges pótlási források:

• banki kivonatok,
• NAV Online Számla adatok,
• számlázóprogram exportok,
• könyvelői mentések,
• korábbi főkönyvek,
• adóbevallások,
• beszámolók,
• vevői és szállítói egyenlegközlők,
• partneri számlamásolatok,
• szerződések,
• teljesítésigazolások,
• bérszámfejtési adatok,
• Cégkapu- és Ügyfélkapu-tárhely dokumentumai.

Az ügyvezető számára nemcsak az a fontos, hogy minden hiányt tökéletesen pótoljon. Az is számít, hogy bizonyítható legyen: felismerte a hiányt, elindította a pótlást, bekérte az adatokat, és tájékoztatta a felszámolót.

4. Van-e még feltárható vagyon?

A vagyon nemcsak bankszámlapénz vagy ingatlan lehet. A felszámolás szempontjából vagyoni értéket képviselhet:

• vevőkövetelés,
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelés,
• taggal vagy ügyvezetővel szembeni elszámolás,
• kártérítési igény,
• vagyoni értékű jog,
• előleg,
• biztosíték,
• készlet,
• tárgyi eszköz,
• jármű,
• peresített követelés,
• végrehajtás alatt álló követelés.

Ha az ügyvezető tud ilyen tételről, azt nem szabad elhallgatni. Az egyszerűsített felszámolás egyik lényegi kérdése éppen az, hogy van-e olyan vagyon, követelés vagy információ, amely alapján az eljárás még nem tekinthető teljesen vagyontalannak vagy lebonyolíthatatlannak.

Mit tehet még az ügyvezető lépésről lépésre?

1. Készítsen azonnali iratállapot-felmérést

Nem szabad megvárni, amíg „minden összeáll”. Először egy gyors, valós állapotfelmérés kell.

Érdemes három listát készíteni:

• Meglévő iratok
• Hiányzó iratok
• Pótlás alatt lévő iratok

Ez azért fontos, mert a felszámoló felé nem elég azt mondani, hogy „dolgozunk rajta”. Tételesen meg kell mutatni, hogy min dolgoznak.

2. Írásban keresse meg a könyvelőt

Ha a könyvelési anyag a könyvelőnél van, az ügyvezető ne csak telefonáljon. Írásban kérje be:

• könyvelési adatbázist,
• főkönyvi kivonatot,
• főkönyvi kartonokat,
• vevő-szállító analitikát,
• tárgyi eszköz listát,
• készletkimutatást,
• adóbevallásokat,
• beszámolókat,
• banki egyeztetéseket,
• pénztárkimutatást,
• béranyagokat.

A megkeresésben érdemes határidőt is adni, és jelezni, hogy felszámolási eljárásban történő iratátadáshoz szükséges az anyag.

3. Indítsa el a banki és NAV-adatok pótlását

Ha nincs teljes könyvelés, a banki és adóhatósági adatok gyakran a legfontosabb rekonstrukciós források.

Különösen fontos lehet:

• bankszámla-kivonatok lekérése,
• banki tranzakciók jogcímeinek tisztázása,
• NAV Online Számla adatok exportálása,
• adófolyószámla lekérése,
• korábbi bevallások beszerzése,
• végrehajtási adatok ellenőrzése.

A felszámoló maga is köteles adatokat beszerezni a közhiteles nyilvántartásokból az adós vagyonára vonatkozóan, de ez nem helyettesíti az ügyvezető együttműködését és iratátadási kötelezettségét.

4. Készítsen követeléslistát

A követelések feltárása különösen fontos. Sok cég „vagyontalannak” tűnik, miközben a könyvelésben vagy a szerződésekben még lehetnek követelések.

A követeléslistában szerepeljen:

• adós neve,
• követelés összege,
• jogcím,
• számla vagy szerződés száma,
• esedékesség,
• vitatott vagy nem vitatott státusz,
• történt-e felszólítás,
• van-e per vagy végrehajtás,
• van-e behajthatatlanságra utaló adat.

Ha egy követelés behajthatatlan, azt sem elég szóban kijelenteni. Rögzíteni kell, mi alapján tekinthető annak.

5. Készítsen vagyonnyilatkozatot és vagyonlistát

A vagyonlista akkor is fontos, ha az eredmény az, hogy nincs érdemi vagyon.

Vizsgálni kell:

• bankszámlákat,
• pénztárat,
• tárgyi eszközöket,
• készleteket,
• járműveket,
• ingatlanokat,
• követeléseket,
• előlegeket,
• kauciókat,
• vagyoni értékű jogokat,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat.

A cél az, hogy a „nincs vagyon” állítás ne puszta mondat legyen, hanem ellenőrzött és dokumentált megállapítás.

6. Válaszoljon a felszámolónak határidőben

A legrosszabb reakció a hallgatás. Ha még nem áll rendelkezésre minden, akkor is célszerű határidőben válaszolni.

A válasz tartalmazhatja:

• az együttműködési szándék egyértelmű jelzését,
• az átadott iratok tételes listáját,
• a hiányzó iratok listáját,
• a pótlási lépések bemutatását,
• a várható pótlási határidőket,
• a feltárt vagyon és követelések összefoglalását,
• a folyamatban lévő ügyek felsorolását,
• a könyvelő, bank, NAV vagy partnerek felé indított megkeresések tényét.

A válasz legyen tárgyszerű, röviden indokolt és mellékletekkel alátámasztott. Nem védekezni kell hosszú érzelmi magyarázatokkal, hanem bizonyíthatóan együttműködni.

Mit nem szabad ilyenkor tenni?

• Nem szabad eltűnni — ha a felszámoló nem kap választ, az ügyvezető saját helyzetét rontja. A hallgatás később úgy jelenhet meg, mint együttműködés hiánya.
• Nem szabad csak szóban egyeztetni — a telefonos egyeztetés hasznos lehet, de önmagában kevés. Minden lényeges információt írásban is meg kell erősíteni.
• Nem szabad azt mondani, hogy „nincs semmi” — ez túl általános. Pontosan meg kell mutatni, milyen kategóriákat vizsgáltak át, és miből következik, hogy nincs vagyon vagy követelés.
• Nem szabad mindent a könyvelőre hárítani — lehet, hogy a könyvelőnél vannak az adatok, de az ügyvezetőnek akkor is aktívan közre kell működnie az iratok beszerzésében és átadásában.
• Nem szabad rendezetlen iratcsomagot átadni — a „bedobozolt papírhalom” nem ugyanaz, mint a szabályos, átlátható iratátadás. Iratjegyzék, hiánylista és átadás-átvételi dokumentálás szükséges.

Mikor lehet még érdemi jelentősége az iratpótlásnak?

Akkor lehet különösen nagy jelentősége, ha a felszámoló az egyszerűsített felszámolást főként irathiányra, könyvelési hiányosságra vagy feltáratlan vagyoni helyzetre alapozza.

Ilyenkor az ügyvezető gyors intézkedései segíthetnek abban, hogy:

• tisztábban látható legyen a cég vagyoni helyzete,
• megállapíthatók legyenek a követelések,
• rekonstruálhatók legyenek a bankmozgások,
• elkészíthető vagy pontosítható legyen a záróleltár,
• alátámasztható legyen a tevékenységet lezáró mérleg,
• csökkenjen az együttműködés hiányára vonatkozó kockázat,
• elkerülhető legyen, hogy a hiányok teljes passzivitásként jelenjenek meg.

A Kúria gyakorlata is rámutatott arra, hogy önmagában egy mérleg átadása nem feltétlenül minősül szabályos átadásnak, ha a felszámoló a mérleg adatait a szükséges iratok hiányában nem tudja ellenőrizni.

Mi történik, ha a felszámoló már benyújtotta a kérelmet?

Ha a felszámoló már benyújtotta az egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet és a vagyonfelosztási javaslatot a bíróságnak, a helyzet sürgetőbbé válik. A bíróság a felszámoló jelentését és vagyonfelosztási javaslatát megküldi az érintetteknek, és a jelentésre, illetve vagyonfelosztási javaslatra írásban kifogást lehet benyújtani a törvényben meghatározott határidőn belül. A kifogás akár arra is irányulhat, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a felszámolás általános szabályok szerinti lefolytatására.

Ez már nem az a pont, ahol elegendő egy általános levél. Ilyenkor célszerű gyorsan jogi és számviteli szakértővel áttekinteni:

• mi szerepel a felszámoló jelentésében,
• milyen hiányokra hivatkozik,
• van-e olyan irat vagy adat, amely cáfolja a hiányosságokat,
• van-e feltárható vagyon vagy követelés,
• lehet-e érdemi kifogást vagy kiegészítést benyújtani,
• milyen ügyvezetői kockázatok merülhetnek fel.

Milyen költség- és felelősségi kockázata lehet az ügyvezetőnek?

Ha az egyszerűsített felszámolásra a könyvvezetés vagy a nyilvántartások hiányosságai miatt kerül sor, az ügyvezető számára ez nemcsak eljárási kellemetlenség lehet. A törvény alapján a bíróság bizonyos esetekben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felszámolói díj, hitelezői költségek, illetve felszámoló részére fizetendő különbözet megtérítésére is kötelezheti, ha az egyszerűsített felszámolásra a könyvvezetés vagy nyilvántartások hiányosságai miatt került sor.

Ezért különösen fontos, hogy az ügyvezető ne hagyja válasz nélkül a felszámoló felhívását. Ha a hiányokat nem lehet teljesen megszüntetni, akkor is dokumentálni kell, hogy mit tett a pótlásért, milyen iratokat adott át, és milyen okból nem pótolható valamely dokumentum.

Könyvelési rendezés: mi az első három legfontosabb anyag?

• 1. Főkönyvi kivonat és főkönyvi kartonok — ezek nélkül nehéz megállapítani, milyen eszközök, források, követelések, tartozások és pénzmozgások szerepeltek a cég nyilvántartásában.
• 2. Vevő-szállító analitika — ez mutatja meg, ki tartozik a cégnek és kinek tartozik a cég. Felszámolásban különösen fontos a követelésállomány, mert lehet, hogy a cégben nincs bankszámlapénz, de még van behajtható követelés.
• 3. Bankkivonatok — a bankmozgások segítenek feltárni, hogyan alakult a vagyon, kik kaptak kifizetést, milyen jogcímen történtek utalások, és voltak-e olyan tranzakciók, amelyeket külön magyarázni kell.

Vagyonfeltárás: mit kell külön ellenőrizni?

Az ügyvezetőnek nemcsak a jelenlegi vagyont kell néznie, hanem azt is, hogy a korábbi könyvelési adatok alapján volt-e olyan vagyonelem, amelynek sorsát tisztázni kell.

Ellenőrizni kell:

• volt-e korábban jelentős készlet,
• voltak-e tárgyi eszközök,
• volt-e jármű,
• volt-e ingatlan,
• voltak-e nagyobb vevőkövetelések,
• volt-e tagi kölcsön,
• volt-e kapcsolt vállalkozással szembeni követelés,
• történt-e nagyobb eszközeladás,
• volt-e jelentős készpénzfelvétel,
• engedtek-e el követelést,
• voltak-e tulajdonosi kifizetések,
• történt-e egyes hitelezők előnyben részesítése.

A cél nem az, hogy minden korábbi ügyletet bűnösnek állítsunk be. A cél az, hogy minden lényeges vagyonmozgás magyarázható és dokumentálható legyen.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek

Azonnali teendők

• Elolvastam a felszámoló felhívását.
• Beazonosítottam a határidőt.
• Külön listáztam, hogy mit kér a felszámoló.
• Felvettem a kapcsolatot a könyvelővel.
• Bekértem a könyvelési adatbázist.
• Bekértem a főkönyvet és analitikákat.
• Ellenőriztem a bankkivonatokat.
• Lekértem vagy előkészítettem a NAV-adatokat.
• Elkészítettem az iratlistát.
• Elkészítettem a hiánylistát.
• Elkészítettem a követeléslistát.
• Elkészítettem a vagyonlistát.
• Ellenőriztem a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat.
• Írásban válaszoltam a felszámolónak.

Iratpótlási ellenőrzőlista

• Főkönyvi kivonat
• Főkönyvi kartonok
• Vevő analitika
• Szállító analitika
• Tárgyi eszköz analitika
• Készletnyilvántartás
• Bankkivonatok
• Pénztárbizonylatok
• Kimenő számlák
• Bejövő számlák
• Szerződések
• Teljesítésigazolások
• Béranyagok
• Adóbevallások
• Beszámolók
• NAV-folyószámla
• Cégkapu-dokumentumok
• Peres iratok
• Végrehajtási iratok

Vagyon- és követelésfeltárási lista

• Bankszámlaegyenleg
• Pénztár
• Készlet
• Tárgyi eszközök
• Járművek
• Ingatlanok
• Vevőkövetelések
• Kapcsolt vállalkozási követelések
• Tagi kölcsönök
• Előlegek
• Kauciók
• Biztosítékok
• Vagyoni értékű jogok
• Peresített követelések
• Végrehajtás alatt álló követelések

Ügyvezetői nézőpont: mi a reális cél?

Ebben a helyzetben nem mindig reális cél az, hogy minden problémát teljesen megszüntessenek. Lehet, hogy a könyvelés valóban hiányos. Lehet, hogy egyes iratok már nem pótolhatók. Lehet, hogy nincs érdemi vagyon a cégben.

A reális cél ilyenkor az, hogy az ügyvezető:

• ne maradjon passzív,
• ne tűnjön el,
• ne adjon általános, üres válaszokat,
• mutassa be, mit vizsgált meg,
• adja át, ami rendelkezésre áll,
• jelezze, mi hiányzik,
• dokumentálja a pótlási kísérleteket,
• tárja fel a követeléseket és vagyont,
• írásban működjön együtt a felszámolóval.

Ez nem garantálja, hogy az egyszerűsített felszámolás elkerülhető. De jelentősen javíthatja az ügyvezető bizonyítási és felelősségi helyzetét.

Hitelezői nézőpont: miért fontos az ügyvezető gyors reakciója?

Hitelezőként az egyszerűsített felszámolás gyakran azt jelzi, hogy a megtérülési esélyek gyengék. Ugyanakkor az ügyvezető gyors és korrekt iratátadása segíthet abban, hogy kiderüljön:

• volt-e még vagyon,
• van-e behajtható követelés,
• történt-e vitatható vagyonmozgás,
• vannak-e kapcsolt vállalkozási elszámolások,
• van-e peresíthető igény,
• van-e olyan információ, amely alapján a felszámolás rendes szabályok szerint folytatható.

A hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követően 40 napon belül kell bejelenteniük követeléseiket a felszámolónak, ezért a felszámoló által jelzett egyszerűsített irány számukra is fontos figyelmeztetés lehet.

Jogi és számviteli kockázatok

Az egyszerűsített felszámolás kilátásba helyezése több kockázatot is jelezhet:

• hiányos iratátadás,
• hiányos könyvelés,
• záróleltár hiánya,
• tevékenységet lezáró mérleg hiánya vagy ellenőrizhetetlensége,
• feltáratlan követelések,
• bizonytalan vagyonhelyzet,
• hitelezői igények kielégítésének meghiúsulása,
• felszámolói jelentésben rögzített mulasztások,
• bírósági költség- és díjmegtérítési kötelezés,
• ügyvezetői felelősségi vita,
• hitelezői kifogás vagy későbbi peres eljárás.

A legnagyobb kockázat nem mindig maga a hiány, hanem az, ha a hiányra az ügyvezető nem ad időben, írásban és bizonyíthatóan kezelhető választ.

Mit tartalmazzon az ügyvezető válasza a felszámolónak?

A válaszlevélben célszerű szerepeltetni:

• Hivatkozás a felszámoló felhívására — pontosan meg kell jelölni, melyik levélre, milyen dátummal érkezett megkeresésre válaszol az ügyvezető.
• Együttműködési nyilatkozat — röviden jelezni kell, hogy az ügyvezető együttműködik az eljárás lefolytatásában.
• Átadott iratok listája — tételesen fel kell sorolni, milyen dokumentumok kerülnek átadásra.
• Hiányzó iratok listája — nem szabad elhallgatni a hiányt. Pontosan meg kell nevezni, mi nem áll rendelkezésre.
• Pótlási intézkedések — le kell írni, kit kerestek meg, milyen adatot kértek be, milyen határidővel várható válasz.
• Vagyon és követelések bemutatása — fel kell sorolni a feltárt vagyonelemeket, követeléseket, illetve azt is, ha egyes kategóriákban nem található vagyon.
• Folyamatban lévő ügyek — per, végrehajtás, hatósági eljárás, NAV-ügy, munkavállalói igény vagy vitás szerződés esetén ezt jelezni kell.
• Mellékletek — iratjegyzék, hiánylista, követeléslista, vagyonlista, könyvelői megkeresés, banki/NAV-adatok.

Gyakori kérdések

Ha a felszámoló egyszerűsített felszámolást kezdeményezne, van még teendő?
Igen. Ilyenkor az ügyvezetőnek azonnal át kell tekintenie az iratokat, a könyvelési anyagokat, a vagyont, a követeléseket és a felszámoló által jelzett hiányosságokat. A gyors, írásbeli és dokumentált együttműködésnek még lehet jelentősége.

Meg lehet akadályozni az egyszerűsített felszámolást?
Ez az adott ügy tényállásától függ. Ha a felszámoló azért kezdeményezné az egyszerűsített felszámolást, mert hiányosak az iratok, rendezetlen a könyvelés vagy nem ismert a vagyon, akkor az iratpótlásnak, könyvelési rendezésnek és vagyonfeltárásnak lehet jelentősége. Garancia azonban nincs.

Mit kell először átadni a felszámolónak?
Elsőként azokat az iratokat kell rendezni, amelyek a cég vagyoni helyzetét, követeléseit, tartozásait és könyvelését igazolják: főkönyv, analitikák, bankkivonatok, számlák, szerződések, záróleltár, tevékenységet lezáró mérleg, iratjegyzék, követeléslista és vagyonlista.

Baj, ha nem pótolható minden irat?
Nem minden hiány pótolható teljesen, de a hiányokat és a pótlási kísérleteket dokumentálni kell. Más megítélés alá eshet, ha az ügyvezető hallgat, és más, ha tételesen bemutatja, mit keresett, kitől kérte be, és miért nem pótolható valamely irat.

Elég szóban egyeztetni a felszámolóval?
Nem ajánlott. A szóbeli egyeztetés mellett minden lényeges adatot, nyilatkozatot, hiánypótlást és iratátadást írásban is rögzíteni kell.

Miért fontos a követeléslista?
Mert a cég vagyona nemcsak bankszámlapénzből és tárgyi eszközökből állhat. A vevőkövetelések, kapcsolt vállalkozási követelések, tagi elszámolások, peresített igények vagy kártérítési követelések is vagyoni értéket képviselhetnek.

Mi történhet, ha az egyszerűsített felszámolásra könyvelési hiányosságok miatt kerül sor?
Ez ügyvezetői kockázatot jelenthet. A törvény alapján bizonyos esetekben a bíróság az adós vezetőjét felszámolói díj, hitelezői költség vagy egyéb meghatározott költségek megtérítésére kötelezheti, ha az egyszerűsített felszámolásra a könyvvezetés vagy nyilvántartások hiányosságai miatt került sor.

Összegzés

Ha a felszámoló egyszerűsített felszámolást kezdeményezne, az ügyvezetőnek nem szabad úgy tekintenie a helyzetre, mint lezárt ügyre. Ez sok esetben még egy utolsó figyelmeztetés: most kell rendbe tenni, ami még rendezhető.

A legfontosabb teendők:

• a felszámolói felhívás pontos értelmezése,
• iratállapot-felmérés,
• könyvelési adatok bekérése,
• banki és NAV-adatok pótlása,
• követeléslista készítése,
• vagyonlista készítése,
• hiánylista összeállítása,
• írásbeli válasz a felszámolónak,
• minden pótlási kísérlet dokumentálása.

Az egyszerűsített felszámolás lehetősége nem mindig fordítható vissza. De az ügyvezető helyzete jelentősen eltérhet attól függően, hogy passzívan kivár, vagy gyorsan, rendezett módon és bizonyíthatóan együttműködik.

Erős CTA blokk

Ebben a szakaszban még minden dokumentált intézkedés számíthat:

• egy átadott főkönyv,
• egy pótolt bankkivonat,
• egy feltárt követelés,
• egy rendezett iratjegyzék,
• egy pontos válaszlevél,
• egy bizonyítható könyvelői megkeresés.

Segítünk gyorsan áttekinteni a felszámolói felhívást, az irathiányokat, a könyvelési problémákat és a feltárható vagyont, hogy az ügyvezető ne későn reagáljon.

• Egyszerűsített felszámolás
• Iratállapot-felmérés
• Könyvelési pótlás
• Ügyvezetői kockázatok
• Vagyon- és követelésfeltárás