Rövid válasz

A felszámolási egyezséghez nem elég azt mondani a hitelezőknek, hogy „fizetni fogunk”. A hitelezők már nem megnyugtató szavakat várnak, hanem bizonyítékot: miből lesz pénz, mikor lesz pénz, milyen ütemezésben kapnak megtérülést, milyen biztosítékok állnak mögötte, és miért járnak jobban az egyezséggel, mint a felszámolási eljárás folytatásával.

A felszámolási egyezséghez az adósnak fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot kell készítenie. Az egyezségi tárgyalás során a hitelezők és az adós megállapodhatnak többek között a tartozások kielégítésének sorrendjében, arányában, módjában, fizetési határidejében és minden olyan intézkedésben, amely az adós fizetőképességének helyreállítását szolgálja.

Ezért az ügyvezetőnek nem egyszerűen „ígérnie” kell, hanem egy hitelezői szempontból is ellenőrizhető ajánlatot kell bemutatnia: rendezett könyveléssel, valós vagyonhelyzettel, hitelezői listával, cash-flow tervvel, fizetési forrással és összehasonlítással arra nézve, hogy az egyezség miért jobb, mint a felszámolás végigvitele.

CTA blokk

Felszámolás alatt egyezségben gondolkodik?

Ne egy ígérettel menjen a hitelezők elé. Menjen számokkal, tervvel, fedezettel és bizonyítékkal.

Segítünk áttekinteni:

milyen hitelezői ajánlat lehet reális,
miből teljesíthető az egyezség,
milyen vagyon és követelés áll rendelkezésre,
mit mutat a könyvelés,
mennyi lenne a várható felszámolási megtérülés,
hogyan építhető fel a hitelezők számára is elfogadható pénzügyi terv,
milyen dokumentumokkal lehet visszaépíteni a bizalmat.

A hitelezőket nem megnyugtatni kell, hanem meggyőzni. Ehhez nem szép ígéret kell, hanem bizonyítható ajánlat.

Miért nem elég az ígéret felszámolási egyezségnél?

Felszámolás alatt a hitelezők helyzete már megváltozott. Nem egy szokásos üzleti fizetési késedelemről van szó, ahol egy udvarias levél, egy telefonos egyeztetés vagy egy általános részletfizetési ígéret elegendő lehet.

A felszámolás azt üzeni a hitelezőknek, hogy a cég fizetésképtelensége hivatalos eljárási szintre jutott. Ilyenkor a bizalom már sérült. A hitelező nem abból indul ki, hogy az ügyvezető „biztosan megoldja”, hanem abból, hogy a követelése veszélyben van.

Ezért az egyezségi ajánlatnak három kérdésre kell válaszolnia:

Miből fizet az adós?
Mikor és milyen ütemezéssel fizet?
Miért jobb ez a hitelezőnek, mint a felszámolás folytatása?

Ha erre nincs világos, számszerű és dokumentált válasz, akkor az egyezségi javaslat a hitelezők szemében csak újabb ígéret marad.

Mit kell bizonyítani a hitelezőknek?
1. A valós vagyonhelyzetet

Az első kérdés mindig az: mi van még a cégben?

A hitelezők számára nem elég azt hallani, hogy „van még lehetőség”. Pontosan látniuk kell:

van-e pénz a bankszámlán,
van-e pénztárkészlet,
van-e tárgyi eszköz,
van-e készlet,
van-e ingatlan,
van-e jármű,
vannak-e behajtható vevőkövetelések,
vannak-e kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések,
van-e peresített vagy végrehajtás alatt álló követelés,
vannak-e vagyoni értékű jogok,
van-e olyan szerződés, amelyből bevétel várható.

Az egyezség alapja nem az, hogy az ügyvezető szerint „még lehet pénz”. Az egyezség alapja az, hogy pontosan beazonosítható, milyen vagyonból, követelésből, működési bevételből vagy külső forrásból lesz teljesítés.

2. A tartozások pontos összegét

A hitelezők akkor tudnak dönteni, ha látják, mekkora a teljes tartozási kör. Egy egyezségi ajánlat nem lehet komoly, ha közben nem tisztázott:

kik a hitelezők,
mekkora a követelésük,
milyen jogcímen áll fenn a tartozás,
vitatott vagy elismert követelésről van-e szó,
melyik hitelező milyen csoportba tartozik,
van-e biztosíték,
van-e köztartozás,
van-e munkavállalói követelés,
vannak-e függő vagy várható követelések.

A felszámoló az egyezségi tárgyalásra jelentést készít az adós vagyoni helyzetéről, a felosztható vagyonról és az egyes hitelezői csoportok követeléseiről, ezért a hitelezői kör pontossága az egyezség egyik központi kérdése.

3. A fizetési forrást

A „fizetni fogunk” mondat önmagában nem elég. Meg kell mutatni, hogy miből.

Lehetséges fizetési forrás lehet:

tulajdonosi befizetés,
befektetői forrás,
banki vagy magánfinanszírozás,
működési bevétel,
eszközértékesítés,
követelésbehajtás,
peres követelésből várható megtérülés,
kapcsolt vállalkozás finanszírozása,
költségcsökkentésből felszabaduló cash-flow.

A hitelező szempontjából nem az a döntő, hogy az ügyvezető bízik-e a jövőben, hanem az, hogy a fizetés forrása ellenőrizhető-e.

4. A fizetési ütemezést

Az egyezségi ajánlatnak időben is értelmezhetőnek kell lennie.

Nem elég azt mondani, hogy „részletekben fizetünk”. Meg kell határozni:

mikor indul a fizetés,
hány részlet lesz,
mekkora lesz az első részlet,
havi, negyedéves vagy más ütemezés lesz-e,
mi történik késedelem esetén,
van-e türelmi idő,
van-e biztosíték,
melyik hitelezői csoport mikor kap pénzt,
mi a teljesítési határidő vége.

A hitelezők azért kérik ezt, mert számukra a pénz időértéke is fontos. Egy alacsonyabb, de gyorsabb és biztosabb ajánlat sokszor vonzóbb lehet, mint egy magasabb, de bizonytalan és évekre elhúzódó ígéret.

5. A hitelezői megtérülési összehasonlítást

Ez az egyezségi ajánlat egyik legfontosabb része.

A hitelező azt fogja mérlegelni:

mennyit kaphat felszámolás végén,
mennyit kaphat egyezség esetén,
mikor kapná meg a pénzt,
mennyi a kockázat,
van-e biztosíték,
milyen költségekkel jár az eljárás folytatása,
mennyi idő alatt zárulna le a felszámolás,
van-e esély további vagyon feltárására.

Az egyezségi javaslatnak ezért nemcsak ajánlatot kell tartalmaznia, hanem összehasonlítást is. A hitelezőnek látnia kell, hogy az egyezség miért racionálisabb számára, mint a felszámolási út.

A hitelező fejével kell gondolkodni

Az ügyvezető gyakran belülről nézi a helyzetet. Látja a cég múltját, az erőfeszítéseket, az elvesztett ügyfeleket, a piaci nehézségeket, a saját küzdelmét. A hitelező viszont kívülről nézi.

A hitelezőt alapvetően ezek érdeklik:

kap-e pénzt,
mennyit kap,
mikor kapja meg,
mennyire biztos a teljesítés,
rosszabbul jár-e, ha elfogadja az egyezséget,
elmarad-e valamilyen jogérvényesítési lehetőségtől,
van-e értelme bizalmat adnia még egyszer.

Ezért az egyezségi kommunikációnak nem érzelmi alapon kell működnie. Nem az a cél, hogy a hitelező „megsajnálja” az adóst, hanem az, hogy üzletileg racionális döntésnek lássa az egyezség támogatását.

A pénzügyi terv: az egyezség gerince

A pénzügyi terv az a dokumentum, amely megmutatja, hogy az egyezségi ajánlat teljesíthető-e. Enélkül az egyezség csak szándéknyilatkozat.

Egy jó pénzügyi tervnek tartalmaznia kell:

1. Kiinduló pénzügyi helyzet
aktuális bankszámlaegyenleg,
pénztárhelyzet,
meglévő eszközök,
követelések,
kötelezettségek,
hitelezői igények,
felszámolási költségek,
működési költségek,
adótartozások.
2. Bevételi terv
milyen bevétel várható,
milyen szerződésből,
milyen határidővel,
milyen kockázattal,
van-e aláírt szerződés,
van-e vevői megrendelés,
van-e teljesítéshez szükséges kapacitás.
3. Költségterv
milyen költségek maradnak fenn,
mely költségek csökkenthetők,
milyen költség szükséges a működés fenntartásához,
milyen költség kapcsolódik az egyezség teljesítéséhez,
milyen felszámolási költségekkel kell számolni.
4. Cash-flow terv

A cash-flow terv mutatja meg, mikor érkezik pénz és mikor kell fizetni. Ez sokszor fontosabb, mint az eredménykimutatás, mert az egyezség teljesítése készpénzáramláson múlik.

A cash-flow tervben célszerű havi bontásban bemutatni:

várható bevételeket,
várható kiadásokat,
egyezségi részleteket,
finanszírozási forrásokat,
biztonsági tartalékot,
kockázati forgatókönyvet.
5. Teljesítési forgatókönyvek

A hitelezők számára erősítheti a bizalmat, ha nem csak egy optimista terv készül.

Érdemes bemutatni:

alapforgatókönyvet,
kedvezőtlen forgatókönyvet,
gyorsított teljesítési lehetőséget,
kockázati tartalékot,
nemteljesítési következményeket.

A hitelezők sokszor nem a kockázatmentes ajánlatot keresik, hanem azt, amelyik reálisan kezeli a kockázatokat.

Mit kell megmutatni a megtérülési ajánlatban?

Az egyezségi ajánlat lényege: mennyit kap a hitelező és milyen feltételekkel.

Egy hitelezői szempontból értelmezhető ajánlatban szerepeljen:

teljes követelés összege,
elismert követelés összege,
ajánlott megtérülési arány,
ajánlott fizetési összeg,
fizetési ütemezés,
első fizetés dátuma,
teljesítés végső határideje,
biztosíték,
késedelem jogkövetkezménye,
esetleges elengedett rész kezelése,
hitelezői csoportonkénti eltérések indoka.

A Cstv. alapján az egyezségben a felek megállapodhatnak a kielégítés arányában, módjában, sorrendjében és fizetési határidejében, vagyis ezeknek a pontoknak az ajánlatban világosan meg kell jelenniük.

Miért kell összehasonlítani az egyezséget a felszámolás folytatásával?

Mert a hitelező döntési helyzetben van. Nem azt kérdezi, hogy az egyezség „jó-e” önmagában. Azt kérdezi, hogy jobb-e, mint az alternatíva.

Az összehasonlításban érdemes bemutatni:

Felszámolás folytatása esetén
milyen vagyon értékesíthető,
mennyi lehet a várható értékesítési bevétel,
milyen költségek csökkentik a megtérülést,
milyen sorrendben történik a kielégítés,
mennyi idő alatt várható kifizetés,
milyen bizonytalanságok vannak.
Egyezség esetén
milyen összeg fizethető,
milyen ütemezéssel,
milyen forrásból,
milyen biztosítékkal,
milyen időtávon,
milyen kontrollmechanizmussal,
milyen kockázat mellett.

A jó egyezségi javaslat nem csak azt mondja: „fizetünk”. Azt mondja: „ezzel az egyezséggel Ön várhatóan többet, hamarabb vagy biztosabban kap, mint a felszámolás folytatásával.”

A könyvelés szerepe: bizalom vagy bizalmatlanság

Egyezségnél a könyvelés nem háttéradminisztráció. A könyvelés bizonyítja, hogy a számok ellenőrizhetők.

A hitelezők bizalmát erősítheti, ha rendelkezésre áll:

aktuális főkönyv,
vevő-szállító analitika,
bankkivonatok,
tárgyi eszköz nyilvántartás,
készletlista,
követeléslista,
szerződéslista,
adófolyószámla,
bevallások,
beszámolók,
cash-flow terv,
egyezségi pénzügyi melléklet.

Rendezetlen könyvelés esetén a hitelezőben jogosan merül fel a kérdés: ha a múlt számai sem tiszták, miért lenne hihető a jövőbeni fizetési terv?

Ezért az egyezség előkészítésének egyik első feladata a számviteli és iratanyag rendezése. Nem feltétlenül kell minden múltbeli problémát tökéletesen megszüntetni, de a hitelezőknek látniuk kell, hogy az ajánlat számviteli adatokon, nem becsléseken és reményeken alapul.

A vagyonhelyzet bemutatása

A hitelezőknek világosan látniuk kell, hogy milyen vagyon áll rendelkezésre, és abból mi használható az egyezség teljesítésére.

A vagyonhelyzet bemutatásánál célszerű külön kezelni:

Azonnal rendelkezésre álló vagyon
bankszámlapénz,
pénztár,
könnyen értékesíthető eszközök,
rövid időn belül befolyó követelések.
Középtávon realizálható vagyon
hosszabb behajtási idejű követelések,
peres követelések,
készletek,
nagyobb értékű tárgyi eszközök,
ingatlanok,
üzletrészek,
vagyoni értékű jogok.
Bizonytalan vagy vitatott vagyon
vitatott követelések,
nehezen értékesíthető eszközök,
értékbecslést igénylő vagyonelemek,
jogvitával érintett tételek.

A hitelezők szempontjából nem mindegy, hogy a vagyon ténylegesen pénzzé tehető-e. Egy könyv szerinti érték önmagában nem biztosíték. A kérdés az, hogy abból mikor és mennyi pénz lesz.

Hitelezői bizalom: mitől épül vissza?

A hitelezői bizalom nem attól épül vissza, hogy az ügyvezető többször elmondja: „most már minden rendben lesz”.

A bizalom attól épülhet vissza, ha az adós:

pontos adatokat ad,
nem hallgatja el a kockázatokat,
reális ajánlatot tesz,
az ajánlatot dokumentumokkal támasztja alá,
nem ígér többet, mint amit teljesíteni tud,
biztosítékot ajánl,
vállalja az ellenőrizhetőséget,
betartja az első határidőket,
tisztességesen kezeli a hitelezői csoportokat.

A törvény is rögzíti, hogy az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, és az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra nézve nyilvánvalóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.

Milyen dokumentumokat érdemes előkészíteni?
Egyezségi alapdokumentumok
fizetőképesség helyreállítására alkalmas program,
egyezségi javaslat,
hitelezői lista,
hitelezői csoportosítás,
megtérülési összehasonlítás,
cash-flow terv,
tulajdonosi döntés,
finanszírozási igazolás,
biztosítéki dokumentumok.
Számviteli dokumentumok
aktuális főkönyv,
főkönyvi kartonok,
vevő analitika,
szállító analitika,
tárgyi eszköz analitika,
készletnyilvántartás,
bankkivonatok,
adófolyószámla,
bevallások,
beszámolók.
Vagyon- és követelésdokumentumok
vagyonlista,
követeléslista,
szerződéslista,
peres ügyek listája,
végrehajtási ügyek listája,
értékbecslések,
vevői visszaigazolások,
biztosítékok dokumentumai.
Hitelezői tárgyalási dokumentumok
hitelezőnkénti ajánlati kimutatás,
csoportonkénti megtérülési táblázat,
fizetési ütemezés,
biztosítéki ajánlat,
kockázati forgatókönyv,
felszámolási alternatíva összehasonlítása.
Hogyan néz ki egy hitelezőknek is érthető ajánlat?

Egy jó egyezségi ajánlat hitelezői szemmel egyszerűen értelmezhető. Nem kell túlmagyarázni, de minden lényeges adatot tartalmaznia kell.

Például:

az Ön elismert követelése: X Ft,
felszámolás folytatása esetén várható megtérülés: becslés szerint Y%,
egyezség szerinti ajánlat: Z%,
első fizetés időpontja: dátum,
részletek száma: darab,
teljesítés végső határideje: dátum,
fizetés forrása: megnevezve,
biztosíték: megnevezve,
ellenőrzési lehetőség: megnevezve,
nemteljesítés következménye: megnevezve.

Minél kevesebb a bizonytalanság, annál komolyabbnak tűnik az ajánlat.

Gyakori hibák egyezségi ajánlatnál
1. „Majd fizetünk, ha beindul a cég”

Ez túl általános. Meg kell mutatni, mitől indul be, milyen bevétellel, milyen költséggel és milyen időpontban.

2. Nincs megtérülési összehasonlítás

Ha a hitelező nem látja, miért jobb az egyezség, nem lesz oka támogatni.

3. Túl optimista cash-flow

A túl szép terv bizalmatlanságot kelthet. A hitelezők sokszor jobban értékelik a konzervatív, de teljesíthető tervet.

4. Nincs biztosíték

Nem minden egyezséghez kell azonos típusú biztosíték, de a biztosíték hiánya csökkentheti az ajánlat erejét. Biztosíték lehet például kezesség, zálogjog, engedményezés, tulajdonosi vállalás vagy más jogilag kezelhető fedezet.

5. Rendezetlen könyvelés

Ha a számok nem ellenőrizhetők, a hitelezők az egyezségi tervet sem fogják megbízhatónak tartani.

6. Nem kezelik külön a hitelezői csoportokat

Az egyezség támogatásánál hitelezői csoportoknak és követelésarányoknak is jelentősége van. A jogszabály szerint az egyezséghez meghatározott hitelezői támogatási arányok szükségesek, csoportonként és követelésarány szerint.

7. Az ügyvezető magyarázkodik, de nem bizonyít

A hitelezői tárgyaláson nem az a legerősebb érv, hogy „nehéz időszak volt”. Hanem az, hogy „itt vannak a számok, itt a forrás, itt az ütemezés, és ez az ajánlat jobb, mint a felszámolási alternatíva”.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek
Pénzügyi terv ellenőrzése
Van aktuális pénzügyi helyzetkép?
Ismert a teljes hitelezői állomány?
Ismert a vitatott követelések köre?
Van cash-flow terv?
Van fizetési forrás?
Van tartalék kedvezőtlenebb forgatókönyvre?
Van első fizetési időpont?
Van részletfizetési ütemezés?
Van nemteljesítési szabály?
Van biztosíték vagy ellenőrzési mechanizmus?
Vagyonhelyzet ellenőrzése
Van vagyonlista?
Van követeléslista?
Van eszközlista?
Van készletlista?
Van banki kimutatás?
Van ingatlan vagy jármű adat?
Van peres vagy végrehajtási ügylista?
Van kapcsolt vállalkozási elszámolás?
Van tulajdonosi vagy tagi kölcsön kimutatás?
Könyvelési háttér ellenőrzése
Megvan a főkönyv?
Megvannak a főkönyvi kartonok?
Megvan a vevő-szállító analitika?
Megvannak a bankkivonatok?
Megvannak az adóbevallások?
Megvan az adófolyószámla?
Egyeznek a könyvelési adatok a hitelezői listával?
Ellenőrizhetőek a követelések?
Alátámaszthatóak a vagyonelemek?
Hitelezői ajánlat ellenőrzése
Hitelezőnként kiszámítható az ajánlott megtérülés?
Csoportonként látható a megtérülés?
Össze van hasonlítva a felszámolási alternatívával?
Világos, mikor történik az első fizetés?
Világos, miből történik a fizetés?
Van érdemi magyarázat arra, miért járnak jobban az egyezséggel?
Nem méltánytalan az ajánlat valamely hitelezői csoporttal szemben?
Ügyvezetői nézőpont: mit kell felismerni?

Ügyvezetőként a legfontosabb felismerés az, hogy felszámolás alatt már nem ugyanaz a kommunikációs helyzet, mint a fizetési nehézség elején.

Korábban talán elég volt azt mondani egy partnernek, hogy „pár héten belül rendezni fogjuk”. Felszámolásban ez már kevés.

Itt az ügyvezetőnek bizonyítania kell:

tisztában van a valós helyzettel,
nem rejti el a problémákat,
ismeri a hitelezői követeléseket,
tudja, miből lehet fizetni,
reális ütemezést ad,
számol a kockázatokkal,
a hitelezők érdekeit is figyelembe veszi.

Ez nemcsak az egyezség sikerének kérdése. Az ügyvezetői hitelesség szempontjából is döntő, hogy a hitelezők egy átlátható, szakmailag összerakott ajánlatot látnak-e, vagy újabb bizonytalan ígéretet.

Hitelezői nézőpont: mitől lesz elfogadható az egyezség?

Hitelezőként az egyezség akkor lehet elfogadható, ha:

a várható megtérülés jobb, mint felszámolásban,
a fizetés gyorsabb vagy biztosabb,
az ajánlat ellenőrizhető,
a pénzügyi terv nem túl optimista,
van biztosíték vagy kontroll,
a hitelezői csoportokat méltányosan kezelik,
a felszámoló jelentése és az adós ajánlata között nincs súlyos ellentmondás,
az adós korábbi iratátadása és könyvelése nem teszi hiteltelenné a tervet.

A hitelező számára az egyezség nem a cég megmentéséről szól elsősorban, hanem a saját követelése megtérüléséről. Az ügyvezetőnek ezért nem a saját nézőpontját kell erőltetnie, hanem a hitelező döntési logikájára kell választ adnia.

Jogi és számviteli kockázatok

A felszámolási egyezségnél különösen figyelni kell az alábbi kockázatokra:

hiányos vagy pontatlan hitelezői lista,
nem megfelelő hitelezői csoportosítás,
vitatott követelések hibás kezelése,
túlzottan optimista pénzügyi terv,
fedezet nélküli fizetési ígéret,
nem igazolt tulajdonosi vagy befektetői forrás,
rendezetlen könyvelési háttér,
nem ellenőrizhető vagyonhelyzet,
méltánytalan ajánlat egyes hitelezői csoportokkal szemben,
a felszámolási alternatíva figyelmen kívül hagyása,
jogszabályba ütköző egyezségi feltételek,
bírósági jóváhagyás megtagadásának kockázata.

A bíróság akkor hagyhatja jóvá az egyezséget, ha annak eredményeként a fizetésképtelenség megszűnik, a meghatározott költségek és követelések rendezése vagy fedezete biztosított, és az egyezség megfelel a jogszabályoknak.

Mit érdemes az első napokban megtenni?

Ha az ügyvezető komolyan gondolja a felszámolási egyezséget, az első napokban nem a hitelezők általános nyugtatásával kell kezdeni, hanem az alapok rendbetételével.

1. Hitelezői térkép készítése

Pontosan látni kell, kiket kell meggyőzni, milyen követelésarányt képviselnek, mely csoportba tartoznak, és ki lehet támogató vagy ellenző.

2. Vagyon- és követeléslista elkészítése

Meg kell mutatni, milyen vagyonelemek és követelések állnak rendelkezésre, és ezekből mi, mikor és milyen valószínűséggel tehető pénzzé.

3. Könyvelés gyors rendezése

A főkönyv, analitika, bankkivonatok, adófolyószámla és szerződések nélkül az egyezségi terv nehezen lesz hiteles.

4. Cash-flow terv elkészítése

A hitelezőknek látniuk kell, hogy az ajánlat nem érzésre, hanem pénzáramlásra épül.

5. Felszámolási alternatíva becslése

Meg kell vizsgálni, várhatóan mennyit kapnának a hitelezők, ha az egyezség nem jön létre, és a felszámolás folytatódik.

6. Egyezségi ajánlat kidolgozása

Az ajánlat legyen számszerű, ütemezett, indokolt, hitelezői csoportonként átgondolt és teljesíthető.

Gyakori kérdések
Mit kell bizonyítani a hitelezőknek felszámolási egyezségnél?

Azt, hogy az adós miből, mikor, milyen ütemezéssel és milyen biztosíték mellett tud fizetni, valamint azt, hogy a hitelezők várhatóan miért járnak jobban az egyezséggel, mint a felszámolási eljárás folytatásával.

Elég egy részletfizetési ígéret?

Nem. A részletfizetési ígéret csak akkor lehet komoly, ha mögötte pénzügyi terv, cash-flow, fizetési forrás, hitelezői lista, vagyonhelyzet és teljesítési ütemezés áll.

Miért fontos a megtérülési összehasonlítás?

Azért, mert a hitelezők azt mérlegelik, hogy egyezséggel vagy a felszámolás folytatásával járnak-e jobban. Ha az egyezség nem mutat jobb, gyorsabb vagy biztosabb megtérülést, nehezebb elfogadtatni.

Milyen szerepe van a könyvelésnek?

A könyvelés bizonyítja, hogy a hitelezői lista, a vagyonhelyzet, a követelések és a pénzügyi terv ellenőrizhető adatokon alapul. Rendezetlen könyvelés mellett az egyezségi ajánlat hitelessége gyengül.

Kell biztosíték az egyezségi ajánlathoz?

Nem minden esetben azonos formában, de a biztosíték vagy ellenőrzési mechanizmus erősítheti a hitelezői bizalmat. Ilyen lehet például tulajdonosi vállalás, kezesség, zálogjog, engedményezés vagy más jogilag kezelhető fedezet.

Miért nem elég a hitelezőket megnyugtatni?

Mert felszámolás alatt a hitelezők már bizonyítékot várnak. A bizalom nem szavakkal, hanem számokkal, dokumentumokkal, forrással, ütemezéssel és ellenőrizhető teljesítési tervvel építhető vissza.

Mi történhet, ha irreális az egyezségi ajánlat?

Az irreális ajánlat ronthatja a hitelezői bizalmat, elutasításhoz vezethet, és akár a későbbi tárgyalási esélyeket is gyengítheti. Az egyezségnek jogilag, pénzügyileg és hitelezői szempontból is védhetőnek kell lennie.

Összegzés

A felszámolási egyezség nem ígéret, hanem bizonyítás. Az ügyvezetőnek nem azt kell elérnie, hogy a hitelezők „megnyugodjanak”, hanem azt, hogy üzletileg racionálisnak lássák az egyezség támogatását.

Ehhez meg kell mutatni:

a valós vagyonhelyzetet,
a pontos hitelezői állományt,
a fizetési forrást,
a fizetési ütemezést,
a megtérülési ajánlatot,
a felszámolási alternatívával való összehasonlítást,
a könyvelési és számviteli alátámasztást,
a biztosítékokat vagy kontrollmechanizmusokat,
a fizetőképesség helyreállításának reális tervét.

Az egyezség esélye azon múlik, hogy a hitelező mit lát maga előtt: egy újabb ígéretet, vagy egy ellenőrizhető, számszerű, teljesíthető és számára is előnyösebb ajánlatot.

Erős CTA blokk

Egyezséget szeretne kötni felszámolás alatt? Először bizonyítani kell, hogy az ajánlat komoly.

A hitelezők nem általános ígéretek alapján döntenek. Azt akarják látni:

miből lesz pénz,
mikor lesz fizetés,
mennyit kapnak,
milyen biztosíték van,
miért jobb az egyezség, mint a felszámolás folytatása,
mennyire ellenőrizhető a terv.

Segítünk felépíteni azt a pénzügyi, számviteli és hitelezői ajánlati anyagot, amely nem csak reményt ad, hanem valódi döntési alapot is a hitelezőknek.

• Felszámolási egyezség
• cash-flow terv
• hitelezői lista és csoportosítás
• megtérülési összehasonlítás
• valós vagyonhelyzet