A cikk szövege:

Rövid válasz

Rövid válasz

A végelszámolás első 30 napja nem adminisztratív formaság, hanem a teljes lezárási folyamat induló kontrollpontja. Ebben az időszakban kell elkészíteni és elfogadtatni a tevékenységet lezáró beszámolót, gondoskodni kell annak letétbe helyezéséről és közzétételéről, át kell adni az iratanyagot a végelszámolónak, és be kell nyújtani a tevékenységzáró adóbevallásokat. A NAV 2026-os tájékoztatója szerint ezek a korábbi vezető tisztségviselő 30 napon belüli feladatai közé tartoznak.

A 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet külön rögzíti, hogy a tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatni. Kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a 30. napon át kell adni a végelszámolónak.

Ezért veszélyes halogatni. Ha az ügyvezető csak akkor kezdi el keresni a könyvelési anyagokat, számlákat, bankkivonatokat, pénztárbizonylatokat, tagi kölcsön dokumentumokat vagy szerződéseket, amikor már fut a 30 napos határidő, a számviteli lezárás kapkodássá válhat. A hibás vagy hiányos tevékenységet lezáró beszámoló pedig a végelszámolási nyitómérleget és a teljes céglezárást is bizonytalan alapra helyezheti.

CTA blokk

Végelszámolás indult, és már fut a 30 napos határidő?

Ne várja meg, amíg a beszámoló, bevallás, iratátadás vagy könyvvizsgálat miatt időnyomás alakul ki.

Segítünk áttekinteni:

• elkészíthető-e időben a tevékenységet lezáró beszámoló,
• rendelkezésre állnak-e a könyvelési anyagok,
• egyezik-e a főkönyv és az analitika,
• rendezett-e a pénztár, bankszámla, tagi kölcsön,
• előkészíthetők-e a tevékenységzáró adóbevallások,
• szükséges-e könyvvizsgálói jelentés,
• átadható-e az iratanyag a végelszámolónak,
• nem veszélyezteti-e a határidő a végelszámolás biztonságát.

A végelszámolás első 30 napja nem várakozási idő. Ez az első valódi próba: képes-e a cég rendezett számviteli állapotból belépni a lezárási folyamatba.

Miért kritikus a 30 napos határidő?

A végelszámolás kezdőnapja után a cég már nem a megszokott üzleti működés logikája szerint halad tovább. Elindul a megszüntetés folyamata, amelyben a korábbi működési időszakot számvitelileg és adózásilag le kell zárni.

A 30 napos határidő azért kritikus, mert ebbe az időszakba több fontos feladat is belezsúfolódik:

• tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése,
• beszámoló elfogadtatása,
• szükség esetén könyvvizsgálói jelentés,
• beszámoló letétbe helyezése,
• beszámoló közzététele,
• iratanyag átadása a végelszámolónak,
• tevékenységzáró adóbevallások benyújtása,
• korábbi, még be nem adott bevallások rendezése.

A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a végelszámolás kezdetén a korábbi vezető tisztségviselőnek 30 napon belül kell teljesítenie ezeket az alapvető feladatokat, ideértve a tevékenységet lezáró beszámolót, a közzétételt, az iratanyag átadását és a tevékenységzáró adóbevallások benyújtását is.

Ez nem egyszerű adminisztráció. Ez dönti el, hogy a végelszámolás rendezett számviteli alapra kerül-e.

Mit kell 30 napon belül elkészíteni?

1. Tevékenységet lezáró beszámoló

A tevékenységet lezáró beszámoló a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal zárja le a cég normál működési időszakát. A jogszabály szerint ezt a beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatni.

Ez a beszámoló mutatja meg, hogy a cég milyen állapotban lép be a végelszámolásba:

• milyen vagyona van,
• milyen követelései vannak,
• milyen tartozásai vannak,
• mennyi pénz van bankszámlán és pénztárban,
• van-e tagi kölcsön,
• vannak-e adótartozások,
• milyen a saját tőke helyzete,
• milyen könyvelési adatokból indul a végelszámolás.

Ha ez a beszámoló pontatlan, akkor a végelszámolás is pontatlan alapra épül.

2. Beszámoló elfogadtatása

A beszámolót nem elég könyvelőileg elkészíteni. A jóváhagyásra jogosult testülettel el is kell fogadtatni. Ez lehet például taggyűlés, egyedüli tag vagy az adott cégformánál megfelelő döntéshozó szerv.

Ez azért fontos, mert a beszámoló nem egy belső munkafájl. Ez lesz az a hivatalos számviteli dokumentum, amelyből a végelszámolási nyitómérleg indul.

3. Könyvvizsgálói jelentés, ha kötelező

Ha a cég könyvvizsgálatra kötelezett, akkor a tevékenységet lezáró beszámolót a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell legkésőbb a 30. napon átadni a végelszámolónak.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a könyvvizsgálatot nem lehet az utolsó pillanatban elkezdeni. A könyvvizsgáló időben fogja kérni:

• a főkönyvet,
• analitikákat,
• bankkivonatokat,
• pénztárdokumentumokat,
• szerződéseket,
• számlákat,
• adófolyószámla adatokat,
• leltárakat,
• tagi kölcsön dokumentációt,
• jelentős követelések és tartozások alátámasztását.

Ha ezek hiányoznak, a könyvvizsgálói jelentés is csúszhat, ami közvetlenül veszélyeztetheti a 30 napos határidőt.

4. Letétbe helyezés és közzététel

A tevékenységet lezáró beszámolót a 30 napos határidőn belül letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. A 72/2006. Korm. rendelet ezt a kötelezettséget a tevékenységet lezáró beszámolóhoz és az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozathoz kapcsolja.

Ezért nem elég, ha a beszámoló „már majdnem kész”. A folyamat akkor tekinthető biztonságosnak, ha:

• a beszámoló elkészült,
• a döntéshozó elfogadta,
• könyvvizsgálat esetén a jelentés rendelkezésre áll,
• a dokumentumok letétbe helyezése és közzététele megtörtént,
• a végelszámoló részére az átadás is dokumentált.

5. Iratanyag átadása a végelszámolónak

A NAV tájékoztatója szerint a cég korábbi vezető tisztségviselőjének 30 napon belüli feladata a cég iratanyagának átadása is a végelszámoló részére.

Ez nem azt jelenti, hogy „átadunk néhány mappát”. A végelszámolónak olyan iratanyagot kell kapnia, amely alapján fel tudja mérni:

• a cég vagyonát,
• a tartozásokat,
• a követeléseket,
• a hitelezői kockázatokat,
• az adózási helyzetet,
• a szerződéses kötelezettségeket,
• a folyamatban lévő ügyeket,
• a munkavállalói és tulajdonosi elszámolásokat.

Ha az iratátadás hiányos, a végelszámoló munkája már az elején bizonytalan alapra kerül.

6. Tevékenységzáró adóbevallások

A végelszámolás kezdetén a tevékenységzáró adóbevallásokat is be kell nyújtani. A NAV tájékoztatója példaként említi a gyakori bevallásokat, és azt is rögzíti, hogy a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg a megelőző időszakra vonatkozó, még be nem adott bevallásokat is be kell nyújtani, ha azok határideje még nem járt le.

Ezért a 30 napos határidő adózási szempontból is szoros. Nem elég a beszámolót elkészíteni; a bevallási oldalt is össze kell hangolni a számviteli zárással.

Miért veszélyes halogatni?

1. Mert a 30 nap gyorsan elfogy

A 30 nap elsőre soknak tűnhet, de ha közben hiányzó számlákat kell keresni, banki kivonatokat kell pótolni, pénztárt kell egyeztetni, tagi kölcsönt kell dokumentálni, adófolyószámlát kell tisztázni, és még a beszámolót is el kell fogadtatni, akkor ez az idő nagyon rövid.

A határidő nem akkor kezdődik, amikor a könyvelő megkapja az anyagokat. A határidő a végelszámolás kezdő időpontjától fut.

2. Mert a beszámoló hibája továbbmegy a nyitómérlegbe

A végelszámoló a tevékenységet záró beszámoló mérlegéből készíti el a végelszámolási nyitómérleget. A NAV tájékoztatója szerint a hitelezői igénybejelentések alapján szükség esetén korrigált nyitómérleget is kell készíteni, amely a cég valós vagyoni helyzetének alapja lesz.

Ezért a tevékenységet lezáró beszámoló nem lezárja a múlt hibáit, hanem továbbviszi azokat, ha nem pontos.

3. Mert a könyvvizsgálat időt igényelhet

Könyvvizsgálatra kötelezett cégnél a 30 napos határidőbe nemcsak a könyvelés, hanem a könyvvizsgálói munka is bele kell férjen. A jogszabály szerint kötelező könyvvizsgálat esetén a beszámolót a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell átadni a végelszámolónak legkésőbb a 30. napon.

Ezért különösen veszélyes, ha a könyvvizsgálót csak akkor vonják be, amikor már közeledik a határidő.

4. Mert a hiányzó iratok később akadályként jelennek meg

Ha az ügyvezető nem adja át időben a teljes iratanyagot, a végelszámoló nem fogja pontosan látni:

• milyen szerződések vannak nyitva,
• kik a hitelezők,
• milyen tartozások ismertek,
• milyen követelések behajthatók,
• milyen adózási ügyek vannak folyamatban,
• van-e per, végrehajtás, banki teher vagy munkavállalói igény.

A hiányos induló dokumentáció később hitelezői vitát, NAV-akadályt, cégbírósági hiánypótlást vagy akár felszámolási kockázatot is okozhat.

5. Mert mulasztási és felelősségi kockázat is felmerülhet

A NAV tájékoztatója szerint a korábbi vezető tisztségviselő a feladatainak elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért kártérítési felelősségre vonható, a cégbíróság pedig 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja.

Ezért a 30 napos határidő nem csak könyvelési vagy adminisztratív kérdés. Ügyvezetői felelősségi kérdés is lehet.

Mit kell előkészíteni már a kezdőnap előtt?

A 30 napos határidő biztonságos teljesítéséhez nem a kezdőnap után kell elkezdeni a felkészülést. Már a végelszámolásról szóló döntés előtt érdemes előkészíteni a teljes anyagot.

Könyvelési anyagok

• Friss főkönyvi kivonat
• Főkönyvi kartonok
• Vevő-szállító analitika
• Tárgyi eszköz analitika
• Készletnyilvántartás
• Pénztárjelentés
• Bankszámlakivonatok
• Tagi kölcsön nyilvántartás
• Kapcsolt vállalkozási elszámolások
• Régi nyitott tételek listája

Adózási dokumentumok

• NAV-adófolyószámla
• Önkormányzati adófolyószámla
• Áfa-bevallások
• Társasági adó vagy KIVA bevallások
• Járulékbevallások
• Iparűzési adó dokumentumok
• Pótlékok, bírságok, túlfizetések
• Folyamatban lévő adóeljárások iratai

Pénzügyi dokumentumok

• Bankkivonatok
• Banki szerződések
• Hitel- és lízingszerződések
• Pénztárbizonylatok
• Készpénzmozgások alátámasztása
• Inkasszó, zárolás, biztosíték dokumentumai

Szerződések és hitelezők

• Szállítói szerződések
• Vevői szerződések
• Bérleti szerződések
• Szolgáltatási szerződések
• Hitelezői lista
• Tartozáslista
• Vitatott követelések listája
• Peres vagy végrehajtási iratok

Munkavállalói kötelezettségek

Könyvvizsgálat esetén

• Könyvvizsgáló előzetes bevonása
• Leltárak és analitikák előkészítése
• Jelentős tételek alátámasztása
• Követelések és tartozások egyeztetése
• Adófolyószámla tisztázása
• Vezetői nyilatkozatok előkészítése

Miért nem elég „majd a könyvelő megoldja”?

A könyvelő kulcsszereplő, de nem tud olyan dokumentumokból dolgozni, amelyek nem állnak rendelkezésre.

A könyvelő nem tudja önállóan pótolni:

• hiányzó szerződéseket,
• eltűnt számlákat,
• pénztárbizonylatokat,
• tagi kölcsön szerződéseket,
• hitelezői levelezést,
• munkavállalói dokumentumokat,
• banki szerződéseket,
• peres iratokat,
• tulajdonosi döntéseket.

A 30 napos határidő alatt a könyvelőnek nem nyomoznia kellene, hanem zárnia. Ha a könyvelési anyagok keresése ekkor kezdődik, az már késés.

Milyen hibák derülhetnek ki a 30 nap alatt?

A számviteli lezárás gyakran felszínre hozza azokat a problémákat, amelyek a normál működés alatt háttérben maradtak.

Ilyen lehet például:

• nem egyező vevő-szállító analitika,
• beazonosítatlan banki tételek,
• hiányzó számlák,
• nem valós pénztár,
• dokumentálatlan tagi kölcsön,
• elmaradt bevallás,
• NAV-adófolyószámla eltérés,
• régi szállítói tartozás,
• behajthatatlan vevőkövetelés,
• hiányzó tárgyi eszköz,
• nyitott szerződés,
• munkavállalói tartozás,
• kapcsolt vállalkozási elszámolási hiba.

Ezeket nem a beszámoló leadása után kell felismerni. Ezeket a 30 napos határidő elején, vagy még jobb esetben a kezdőnap előtt kell feltárni.

Mi történik, ha a 30 nap alatt nem készül el rendezett beszámoló?

Ha a tevékenységet lezáró beszámoló nem készül el időben vagy nem megbízható adatokból készül, az több következménnyel járhat:

• késik a végelszámolási nyitómérleg,
• bizonytalan lesz a nyitóleltár,
• nehezebb lesz kezelni a hitelezői igényeket,
• hibás lehet a korrigált nyitómérleg,
• később derülhet ki fedezethiány,
• adóbevallási hiba keletkezhet,
• a végelszámoló nem kap teljes képet,
• a záró beszámoló és vagyonfelosztási javaslat is hibás alapra épülhet.

A 72/2006. Korm. rendelet szerint a végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege és az azt alátámasztó leltár alapján készíti el a végelszámolási nyitómérleget és nyitóleltárt. Ezért az induló beszámoló hibája közvetlenül befolyásolja a végelszámolás további számviteli dokumentumait is.

Gyakori hibák a 30 napos határidőnél

1. „Majd a kezdőnap után összeszedjük az anyagot”

Ez veszélyes. A kezdőnaptól már fut a 30 nap. Az anyagokat ideális esetben már a kezdőnap előtt elő kell készíteni.

2. „A beszámoló csak egy utolsó formalitás”

Nem az. Ez a dokumentum mutatja meg, milyen állapotban lép be a cég a végelszámolásba.

3. „A könyvvizsgálat majd gyorsan meglesz”

Könyvvizsgálatra kötelezett cégnél a könyvvizsgálói jelentésnek is bele kell férnie a 30 napba. Ez komoly előkészítést igényel.

4. „A pénztár csak könyvelési sor”

Nem az. Ha a könyvelés szerint pénztár van, azt ténylegesen igazolni vagy rendezni kell.

5. „A tagi kölcsön belső ügy”

Végelszámoláskor a tagi kölcsön a cég kötelezettsége lehet, amelyet dokumentálni és rendezni kell.

6. „A bevallásokat majd később beadjuk”

A tevékenységzáró adóbevallások a 30 napos induló feladatok részei. A NAV tájékoztatója szerint ezeket a végelszámolás kezdetén be kell nyújtani, és a kapcsolódó korábbi időszakra vonatkozó bevallásokra is figyelni kell.

Ellenőrzőlista: mit kell teljesíteni 30 napon belül?

• Beszámoló
• A végelszámolás kezdőnapja pontosan ismert.
• A beszámoló fordulónapja a kezdőnapot megelőző nap.
• A könyvelés erre a napra lezárható.
• A mérleg elkészült.
• Az eredménykimutatás elkészült.
• A kiegészítő melléklet elkészült, ha szükséges.
• A beszámoló elfogadásra előkészített.
• A beszámolót a jóváhagyásra jogosult testület elfogadta.

• Könyvvizsgálat
• Ellenőrizve van, hogy kötelező-e könyvvizsgálat.
• A könyvvizsgálót időben bevonták.
• A könyvvizsgálói dokumentáció előkészített.
• A független könyvvizsgálói jelentés rendelkezésre áll, ha kötelező.
• A beszámoló a könyvvizsgálói jelentéssel együtt átadható a végelszámolónak.

• Közzététel és átadás
• A beszámoló letétbe helyezése előkészített.
• A beszámoló közzététele előkészített.
• Az iratanyag átadásra kész.
• Iratjegyzék készült.
• A végelszámoló részére történő átadás dokumentált.

• Adóbevallások
• Tevékenységzáró adóbevallások elkészültek.
• Elmaradt vagy még esedékessé nem vált kapcsolódó bevallások ellenőrizve.
• NAV-adófolyószámla lekérve.
• Önkormányzati adófolyószámla ellenőrizve.
• Pótlékok, bírságok, túlfizetések tisztázva.

• Számviteli alapadatok
• Főkönyv naprakész.
• Analitikák egyeznek.
• Bank egyeztetve.
• Pénztár ellenőrizve.
• Vevőkövetelések minősítve.
• Szállítói tartozások egyeztetve.
• Tagi kölcsön dokumentált.
• Tárgyi eszközök és készletek ellenőrizve.

Ügyvezetői nézőpont: miért nem szabad várni?

Ügyvezetőként a 30 napos határidő legfontosabb üzenete az, hogy a végelszámolás nem a bejelentéssel kezdődik igazán, hanem a számviteli lezárással válik valós folyamattá.

Ha az ügyvezető késlekedik, akkor a könyvelő, könyvvizsgáló és végelszámoló is késésből indul. Ilyenkor nagyobb az esélye annak, hogy:

• kapkodva készül a beszámoló,
• kimarad egy tartozás,
• nem derül ki időben egy adózási eltérés,
• nincs alátámasztva a pénztár,
• a tagi kölcsön rendezetlen marad,
• a végelszámoló hiányos anyagot kap.

A felelős ügyvezetői gondolkodás nem az, hogy „30 nap alatt majd megoldjuk”. Hanem az, hogy „a 30 napra már előkészített anyaggal kell belépni”.

Hitelezői nézőpont: miért számít az első 30 nap?

Hitelezőként az első 30 nap azért fontos, mert ekkor készül el az a számviteli alap, amelyből később a végelszámolási nyitómérleg és a hitelezői fedezetvizsgálat is indul.

Ha a tevékenységet lezáró beszámoló pontos, akkor nagyobb eséllyel látható:

• van-e tényleges vagyon,
• milyen követelések vannak,
• milyen tartozások szerepelnek,
• van-e pénzeszköz,
• van-e fedezet a hitelezői igényekre,
• szükséges-e korrigált nyitómérleg.

Ha viszont a beszámoló hibás vagy hiányos, a hitelezők is bizonytalanabb helyzetbe kerülnek. A később előkerülő tartozások, vitás követelések vagy hiányzó vagyonelemek bizalomvesztést és vitát okozhatnak.

Jogi és számviteli kockázatok

A 30 napos határidő halogatása több kockázatot okozhat:

• késedelmes tevékenységet lezáró beszámoló,
• elmaradt elfogadás,
• késedelmes közzététel,
• hiányzó könyvvizsgálói jelentés,
• hiányos iratátadás,
• hibás tevékenységzáró adóbevallás,
• pontatlan végelszámolási nyitómérleg,
• hiányos nyitóleltár,
• adófolyószámla-eltérés,
• pénztárhiány,
• rendezetlen tagi kölcsön,
• hitelezői vita,
• cégbírósági bírság,
• ügyvezetői kártérítési felelősség,
• felszámolási kockázat fedezethiány esetén.

A NAV tájékoztatója szerint, ha a korrigált nyitómérleg alapján a cég vagyona nem elegendő a hitelezők követeléseinek fedezetére, a végelszámolónak fel kell hívnia a tagokat a hiányzó összeg 30 napon belüli megfizetésére; ha ez eredménytelen, felszámolási eljárást kell kezdeményeznie.

Mit érdemes az első lépésként megtenni?

1. Ne a végelszámolás után kezdje el keresni az iratokat

A könyvelési, adózási és szerződéses anyagokat már a kezdőnap előtt össze kell készíteni.

2. Kérjen friss könyvelési állapotfelmérést

A főkönyv, analitikák, pénztár, tagi kölcsön, vevő-szállító állomány és adófolyószámla legyen ellenőrizve.

3. Egyeztessen a könyvvizsgálóval, ha szükséges

Kötelező könyvvizsgálat esetén a 30 nap csak akkor tartható, ha a könyvvizsgálat időben indul.

4. Készítsen iratátadási listát

A végelszámoló részére történő átadás legyen tételes, dokumentált és visszakereshető.

5. Tervezze meg a 30 napot napokra bontva

Legyen világos, mikor készül el a beszámoló, mikor történik az elfogadás, mikor lesz közzététel, mikor mennek be a bevallások, és mikor történik az átadás.

Gyakori kérdések

Mit jelent a 30 napos határidő végelszámoláskor?

A végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és elfogadtatni a tevékenységet lezáró beszámolót, továbbá teljesíteni kell az induló számviteli, adózási és iratátadási feladatokat.

Mit kell 30 napon belül átadni a végelszámolónak?

A tevékenységet lezáró beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentést, valamint a cég iratanyagát kell átadni. A NAV tájékoztatója a 30 napon belüli feladatok között említi az iratanyag végelszámolónak történő átadását is.

Kell-e könyvvizsgálói jelentés?

Csak akkor, ha a cég könyvvizsgálatra kötelezett. Ilyenkor a tevékenységet lezáró beszámolót a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a 30. napon kell átadni a végelszámolónak.

Kell-e üzleti jelentés a tevékenységet lezáró beszámolóhoz?

Nem. A 72/2006. Korm. rendelet szerint a tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.

Miért veszélyes a halogatás?

Azért, mert a 30 nap alatt a beszámolót el kell készíteni, el kell fogadtatni, szükség esetén könyvvizsgálói jelentést kell beszerezni, a dokumentumokat át kell adni, közzé kell tenni, és a tevékenységzáró adóbevallásokat is be kell nyújtani. Ha az anyagok csak ekkor kezdenek összeállni, könnyen hibás vagy késedelmes lezárás történhet.

Mi történik, ha a beszámoló hibás?

A hibás tevékenységet lezáró beszámoló hibás végelszámolási nyitómérleghez vezethet, mert a végelszámoló ebből a mérlegből és az azt alátámasztó leltárból készíti el a végelszámolási nyitómérleget és nyitóleltárt.

Összegzés

A végelszámolás első 30 napja nem adminisztratív formaság, hanem a teljes lezárási folyamat induló kontrollpontja.

Ebben az időszakban kell:

• elkészíteni a tevékenységet lezáró beszámolót,
• elfogadtatni azt a jóváhagyásra jogosult testülettel,
• szükség esetén könyvvizsgálói jelentést beszerezni,
• átadni a beszámolót a végelszámolónak,
• letétbe helyezni és közzétenni a beszámolót,
• átadni az iratanyagot,
• benyújtani a tevékenységzáró adóbevallásokat.

A halogatás azért veszélyes, mert a 30 nap alatt nem keresni kellene az anyagokat, hanem lezárni, elfogadni, átadni és beadni. Ha a számviteli lezárás késik vagy hibás, a végelszámolási nyitómérleg, a hitelezői igények kezelése, a záró beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat is bizonytalan alapra kerülhet.

Erős CTA blokk

Már fut a végelszámolás 30 napos határideje? Ne hagyja az utolsó napokra a számviteli lezárást.

Segítünk ellenőrizni:

• elkészíthető-e időben a tevékenységet lezáró beszámoló,
• teljes-e a könyvelési és iratanyag,
• szükséges-e könyvvizsgálói jelentés,
• benyújthatók-e a tevékenységzáró adóbevallások,
• átadható-e a dokumentáció a végelszámolónak,
• nem tartalmaz-e kockázatot a pénztár, tagi kölcsön, adófolyószámla vagy hitelezői oldal.

A 30 nap nem türelmi idő. Ez az a szakasz, ahol eldől, hogy a cég rendezett számviteli alapokkal vagy kockázatos hiányosságokkal indul-e el a végelszámolásban.

• 30 napos határidő
• tevékenységet lezáró beszámoló
• tevékenységzáró adóbevallások
• iratátadás a végelszámolónak
• könyvvizsgálói jelentés