Rövid válasz: mit tegyen, ha nem tudja, hol tart a felszámolás?

Ha nem tudja, hol tart a felszámolási eljárás, először azt kell tisztázni, hogy csak felszámolási kérelem érkezett-e, már elrendelték-e a felszámolást, megtörtént-e a közzététel, kijelölték-e a felszámolót, fut-e még az első 30 napos iratátadási határidő, bejelentkeztek-e már a hitelezők, történt-e vagyonértékesítés, vagy már zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat közelében van az ügy. A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése úgy, hogy a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Miért érzi sok ügyvezető elveszettnek magát?

A felszámolási eljárás nem egyetlen esemény, hanem több egymásra épülő szakasz.

Az ügyvezető gyakran csak annyit érzékel, hogy:

• „Megjött egy bírósági irat.”
• „Írt a felszámoló.”
• „Valaki hitelezői igényt jelentett be.”
• „Iratokat kérnek.”
• „A könyvelő sem tudja pontosan, mit kell először leadni.”
• „Már f. a. a cég, de nem tudom, mit tehetek még.”
• „Nem tudom, késő-e még bármit rendezni.”

Ez teljesen érthető helyzet. A felszámolás nyelve jogi, számviteli és pénzügyi egyszerre. Az ügyvezető pedig közben gyakran nyomás alatt van: hitelezők, könyvelés, NAV, munkavállalók, felszámoló, bank, beszállítók, család, tulajdonosok.

Ez a cikk nem fenyegetni akar, hanem kapaszkodót adni.

Ha nem tudja, hol tart az eljárás, az első feladat nem a pánik, hanem a helyzet pontos beazonosítása. Ha tudjuk, melyik szakaszban van a felszámolás, sokkal tisztábban látszik a következő lépés is.

1. Először ezt kell tisztázni: felszámolási kérelem vagy már elrendelt felszámolás?

Ez a legelső és legfontosabb különbség.

Nem ugyanaz, ha a cég ellen felszámolási kérelmet nyújtottak be, és az sem, ha a bíróság már elrendelte a felszámolást.

Ha még csak felszámolási kérelem érkezett
Ebben a szakaszban még lehetnek fontos válaszlépések:

• a követelés elismerése vagy vitatása,
• fizetési haladék kérése,
• a tartozás rendezése,
• hitelezővel való egyeztetés,
• jogi védekezés előkészítése,
• könyvelési adatok gyors ellenőrzése.

Ilyenkor a legnagyobb hiba általában a hallgatás vagy a késlekedés.

Ha már elrendelték a felszámolást
Ez már más helyzet. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja, és ettől a ponttól több fontos határidő, kötelezettség és joghatás indul.

Ilyenkor már tisztázni kell:

• mikor volt a közzététel,
• ki a kijelölt felszámoló,
• ki a felszámolóbiztos,
• milyen iratokat kell átadni,
• milyen határidők futnak,
• van-e hitelezői igénybejelentési szakasz,
• az ügyvezető milyen döntéseket nem hozhat már meg.

Van már felszámoló kijelölve?

Ha igen, akkor nagy valószínűséggel már nem csak felszámolási kérelemről beszélünk, hanem elrendelt felszámolási eljárásról.

2. A második kérdés: mikor volt a közzététel?

A felszámolási eljárásban a dátumok nagyon fontosak.

Az ügyvezető sokszor azt mondja:

• „Nem tudom pontosan, mikor indult.”
• „A könyvelő kapott valamit.”
• „A cégkapura jött irat.”
• „A felszámoló már írt.”
• „A hitelező régebben fenyegetett vele.”

Ezek közül egyik sem feltétlenül a jogilag releváns kezdőpont.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől számítódhat több lényeges határidő, például az ügyvezetői iratátadási és számviteli feladatok határideje.

Miért fontos a közzététel dátuma?

Mert ebből derül ki:

• mikor indult a 30 napos ügyvezetői iratátadási időszak,
• mikor indul a hitelezői igénybejelentési időszak,
• mikortól kell a céget „felszámolás alatt” vagy „f. a.” toldattal kezelni,
• mikortól változik meg az ügyvezető vagyoni döntési mozgástere,
• mikortól kell a felszámolóval együttműködni.

Mit kell megkeresni?

• bírósági végzés,
• Cégközlöny-közzététel,
• cégkivonat aktuális állapota,
• felszámoló kijelöléséről szóló adat,
• felszámoló első megkeresése,
• cégkapus értesítések.

3. A harmadik kérdés: fut-e még az első 30 nap?

Az első 30 nap az ügyvezető számára különösen fontos.

A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, és ezeket át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Emellett iratjegyzéket kell készítenie, az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint át kell adnia, valamint tájékoztatnia kell a felszámolót a fennálló szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről.

Ha még az első 30 napban van
A következő lépés általában:

• könyvelő azonnali bevonása,
• iratanyag összegyűjtése,
• záróleltár előkészítése,
• tevékenységet lezáró mérleg előkészítése,
• zárómérleg előkészítése,
• adóbevallások egyeztetése,
• vagyonleltár összeállítása,
• hitelezői és vevőlista előkészítése,
• felszámolóval való írásos kapcsolatfelvétel.

Ha már letelt az első 30 nap
Akkor azt kell tisztázni:

• mi került átadásra,
• készült-e iratjegyzék,
• volt-e hiányzó irat,
• jelezték-e a hiányt írásban,
• a felszámoló kért-e pótlást,
• van-e bírságolási vagy együttműködési kockázat,
• van-e még pótolható dokumentum.

Ha már elmúlt a 30 nap, nem az a megoldás, hogy az ügyvezető elhallgatja a hiányokat. A jobb út az, hogy szakértői segítséggel gyorsan feltárja, mi teljesült, mi hiányzik, mit lehet pótolni, és hogyan lehet ezt dokumentáltan rendezni.

4. A negyedik kérdés: bejelentkeztek már a hitelezők?

A felszámolásban a tartozások kezelése már nem informális telefonos egyeztetés kérdése.

A hitelezők a felszámolónak jelentik be követeléseiket. A bírósági tájékoztató szerint a hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül kell bejelenteniük ismert követeléseiket a felszámolónál.

A Cstv. alapján a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követelések is nyilvántartásba vehetők, de kielégítésük hátrányosabb lehet, a 180 napos határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel járhat.

Miért fontos ez az ügyvezetőnek?

Mert ilyenkor derül ki igazán:

• kik jelentkeznek hitelezőként,
• mekkora összeget követelnek,
• van-e kamat vagy költség,
• vannak-e vitatott követelések,
• van-e NAV-, banki, munkavállalói vagy szállítói igény,
• jelentkezik-e kapcsolt vállalkozás,
• van-e peres vagy végrehajtási előzmény.

Mit kell előkészíteni?

• hitelezői lista,
• szállítói analitika,
• szerződések,
• számlák,
• részfizetések igazolása,
• vitatott követelések dokumentumai,
• peres és végrehajtási iratok,
• NAV-folyószámla,
• munkavállalói tartozások listája.

Az ügyvezető azt gondolja, hogy „csak három nagy hitelező van”, majd a felszámolás során kiderül, hogy kisebb szállítók, kamatok, költségek, NAV-tételek, munkavállalói igények vagy régi követelések is megjelennek.

Ezért kell a hitelezői képet dokumentumok alapján felmérni, nem emlékezetből.

5. Az ötödik kérdés: megtörtént-e már a vagyon feltárása?

A felszámoló egyik központi feladata a cég vagyonának feltárása, megőrzése, követeléseinek behajtása és vagyonának értékesítése. A felszámolási eljárás célja, hogy a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek a fizetésképtelen adós megszüntetése során.

Itt azt kell tisztázni, hogy van-e:

• bankszámlapénz,
• pénztár,
• készlet,
• gép,
• jármű,
• ingatlan,
• vevőkövetelés,
• peres követelés,
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelés,
• szoftver, domain, licenc,
• értékesíthető üzleti vagyonelem.

Miért fontos a vagyonfeltárási szakasz?

Mert ha a cégben van vagyon, a felszámoló annak értékesítésével és a befolyt összegek kezelésével foglalkozik. Ha nincs vagyon, vagy az iratok hiányosak, más problémák merülhetnek fel, például hiányzó iratanyag, rendezetlen könyvelés, pénztárhiány vagy egyszerűsített felszámolás kockázata.

Milyen dokumentumokból látszik a vagyon?

• főkönyvi kivonat,
• tárgyi eszköz lista,
• készletnyilvántartás,
• bankszámlakivonatok,
• pénztárjelentés,
• vevő analitika,
• szerződéslista,
• lízing- és hitelszerződések,
• zálogjogi dokumentumok,
• ingatlan- és járműadatok,
• domain- és szoftvernyilvántartás.

6. A hatodik kérdés: van-e vitás pont, per vagy felelősségi kockázat?

Sok felszámolási eljárás nem azért húzódik vagy válik kockázatossá, mert maga az eljárás bonyolult, hanem azért, mert közben vitás pontok derülnek ki.

Ilyenek lehetnek:

• hiányos könyvelés,
• elmaradt bevallások,
• pénztárhiány,
• tagi kölcsön,
• kapcsolt vállalkozási kifizetés,
• szelektív hitelezői kifizetés,
• vitatott hitelezői igény,
• eltűnt vagyontárgy,
• hiányzó szerződés,
• be nem hajtott követelés,
• folyamatban lévő per,
• végrehajtási ügy,
• NAV-eljárás,
• munkavállalói vita.

Miért kell ezeket külön feltárni?

Mert ezek határozhatják meg, hogy az ügyvezetőnek mi a következő legfontosabb feladata.

Ha például pénztárhiány van, akkor nem ugyanaz a következő lépés, mint ha hitelezői igényt vitatnak. Ha tagi kölcsön visszafizetés volt, más dokumentumok kellenek, mint ha hiányzó bevallást kell pótolni.

A helyzetfelmérés célja

Nem az, hogy azonnal hibást keressen.

Hanem az, hogy világosan látszódjon:

• mi az, ami rendben van,
• mi az, ami hiányzik,
• mi az, ami pótolható,
• mi az, ami vitás,
• mi az, ami sürgős,
• mi az, ami felelősségi kockázatot okozhat.

7. A hetedik kérdés: közeledik-e már a lezárás?

Ha a felszámolás már előrehaladott állapotban van, akkor más dokumentumokra és más kérdésekre kell figyelni.

A felszámolás befejezésekor a felszámoló zárómérleget, bevétel-költség kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és ezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak.

Ilyenkor a fő kérdések:

• készült-e már felszámolási zárómérleg,
• van-e zárójelentés,
• készült-e vagyonfelosztási javaslat,
• van-e hitelezői kifogás,
• van-e értékesítetlen vagyon,
• vannak-e be nem hajtott követelések,
• vannak-e ki nem egyenlített tartozások,
• várható-e a cég jogutód nélküli megszűnése,
• maradt-e ügyvezetői kockázat.

A felszámolás lezárása nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden korábbi kérdés automatikusan eltűnik. Ha korábban hiányos volt az iratátadás, rendezetlen volt a pénztár, vitás volt a tagi kölcsön vagy volt kapcsolt vállalkozási ügylet, ezek a kérdések a lezárás környékén is jelentősek lehetnek.

8. Milyen iratokból lehet megállapítani, hol tart az eljárás?

Egy gyors helyzetfelméréshez nem feltétlenül kell azonnal minden irat. De néhány dokumentum nagyon sokat elárul.

A legfontosabb dokumentumok
1. Bírósági iratok

• felszámolási kérelem,
• bírósági értesítés,
• felszámolást elrendelő végzés,
• végzés közzétételének adatai,
• esetleges kifogások vagy végzések.

2. Felszámolói iratok

• felszámoló első megkeresése,
• iratbekérések,
• határidő-felhívások,
• pótlási kérések,
• vagyonra vonatkozó kérdések,
• hitelezői igényekkel kapcsolatos kommunikáció.

3. Könyvelési dokumentumok

• főkönyvi kivonat,
• vevő-szállító analitika,
• NAV-folyószámla,
• bankszámlakivonatok,
• pénztárjelentés,
• tárgyi eszköz lista,
• készletnyilvántartás,
• tagi kölcsön kimutatás.

4. Vagyoni és szerződéses dokumentumok

• szerződések,
• lízing- és hitelszerződések,
• bérleti szerződések,
• jármű- és eszközadatok,
• ingatlanadatok,
• követeléslisták,
• peres iratok,
• végrehajtási dokumentumok.

5. Átadási dokumentumok

• iratátadási jegyzék,
• vagyonleltár,
• hiányzó iratok listája,
• felszámolóval való levelezés,
• elektronikus hozzáférések átadásának igazolása.

9. Milyen szakaszban lehet most a felszámolása?

Az alábbi gyors szakasztérkép segít beazonosítani a helyzetet.

• 1. szakasz: felszámolási kérelem érkezett
• Jellemző: még nincs feltétlenül elrendelt felszámolás.
• Fő kérdés: lehet-e vitatni, fizetni, haladékot kérni vagy egyezséget keresni?
• Következő lépés: jogi és könyvelési gyorsellenőrzés.
• 2. szakasz: felszámolás elrendelve, közzététel megtörtént
• Jellemző: kijelölték a felszámolót, a cég „f. a.” állapotba kerül.
• Fő kérdés: mikor jár le a 30 napos iratátadási határidő?
• Következő lépés: iratok, záróleltár, mérlegek, adóbevallások előkészítése.
• 3. szakasz: első 30 napos ügyvezetői feladatok
• Jellemző: felszámoló iratokat kér, könyvelés és vagyonlista készül.
• Fő kérdés: mi került átadásra, mi hiányzik?
• Következő lépés: iratjegyzék, vagyonleltár, könyvelési egyeztetés.
• 4. szakasz: hitelezői igények bejelentése
• Jellemző: hitelezők jelentkeznek, követelések kerülnek nyilvántartásba.
• Fő kérdés: mely követelések elismertek és melyek vitatottak?
• Következő lépés: hitelezői lista, vitatott igények dokumentálása.
• 5. szakasz: vagyonfeltárás és vagyonértékesítés
• Jellemző: a felszámoló értékesíthető vagyont, követeléseket, eszközöket vizsgál.
• Fő kérdés: megvan-e minden vagyontárgy és dokumentum?
• Következő lépés: vagyonlista pontosítása, hiányzó iratok pótlása.
• 6. szakasz: viták, kifogások, peres vagy felelősségi kérdések
• Jellemző: vitatott hitelezői igény, pénztárhiány, tagi kölcsön, kapcsolt ügylet vagy más kockázat kerül elő.
• Fő kérdés: hogyan lehet dokumentáltan kezelni?
• Következő lépés: könyvelési és jogi álláspont készítése.
• 7. szakasz: zárómérleg és lezárás
• Jellemző: felszámolási zárómérleg, zárójelentés, vagyonfelosztási javaslat készül.
• Fő kérdés: van-e kifogás, maradt-e rendezetlen kockázat?
• Következő lépés: záró dokumentumok áttekintése.

10. Mikor érdemes azonnal helyzetfelmérést kérni?

Akkor különösen érdemes szakértői helyzetfelmérést kérni, ha az ügyvezető az alábbiak közül bármelyiket tapasztalja.

• nem tudja, mikor volt a közzététel,
• nem tudja, fut-e még a 30 napos határidő,
• nem tudja, mit adott át a könyvelő,
• nincs iratátadási jegyzék,
• a felszámoló pótlást kér,
• a pénztár nem egyezik,
• tagi kölcsön van a könyvelésben,
• kapcsolt vállalkozási kifizetés történt,
• hitelezői igényt vitatna, de nincs dokumentáció,
• elmaradt bevallás vagy NAV-probléma van,
• nem tudja, van-e még egyezségi lehetőség,
• zárómérleg vagy vagyonfelosztási javaslat érkezett,
• tart attól, hogy ügyvezetői felelősségi kérdés merülhet fel.

Miért hasznos a helyzetfelmérés?

Mert nem általános tanácsot ad, hanem azt mutatja meg:

• hol tart most az ügy,
• mi a következő határidő,
• mi a legnagyobb kockázat,
• milyen irat hiányzik,
• mit kell azonnal pótolni,
• mit kell óvatosan megválaszolni,
• hol kell könyvelői vagy jogi álláspont,
• milyen lépés csökkentheti a kockázatot.

11. Mit tartalmazhat egy szakértői felszámolási helyzetfelmérés?

Egy jó helyzetfelmérés nem bonyolult jogi szöveggel kezdődik, hanem azzal, hogy tisztázza a tényeket.

1. Eljárási szakasz azonosítása
Megnézzük:

• felszámolási kérelem vagy elrendelt felszámolás van-e,
• megtörtént-e a közzététel,
• ki a felszámoló,
• milyen határidők futnak,
• milyen iratok érkeztek.

2. Iratátadási állapot felmérése
Ellenőrizzük:

• készült-e iratjegyzék,
• átadták-e a könyvelési iratokat,
• átadták-e a szerződéseket,
• átadták-e a vagyonleltárt,
• vannak-e hiányzó iratok,
• jelezték-e ezeket írásban.

3. Könyvelési kockázatok áttekintése
Külön nézzük:

• főkönyv,
• vevő-szállító analitika,
• NAV-folyószámla,
• pénztár,
• tagi kölcsön,
• kapcsolt vállalkozások,
• elmaradt bevallások,
• tárgyi eszközök,
• készlet.

4. Hitelezői és tartozási kép áttekintése
Megnézzük:

• kik a hitelezők,
• mely követelések elismertek,
• melyek vitatottak,
• van-e peres vagy végrehajtási előzmény,
• van-e NAV-, banki, munkavállalói vagy kapcsolt igény.

5. Következő lépés meghatározása
A végén nem csak azt kell tudni, mi történt eddig, hanem azt is:

• mit kell most megtenni.

12. Mit ne tegyen, ha nem látja át az eljárást?

• Ne válaszoljon a felszámolónak emlékezetből.
• Ne írjon le elhamarkodott elismerést.
• Ne mondja azt, hogy „nincs vagyon”, ha nem ellenőrizte.
• Ne mondja azt, hogy „minden irat átadásra került”, ha nincs jegyzék.
• Ne hagyja figyelmen kívül a felszámoló megkeresését.
• Ne várja meg, amíg a hitelező vagy felszámoló újra kérdez.
• Ne kezelje a pénztárhiányt vagy tagi kölcsönt belső ügyként.
• Ne próbálja egyedül értelmezni a zárómérleget, ha vitás pont van.
• Ne gondolja, hogy a cég törlésével minden korábbi kérdés automatikusan eltűnik.

13. Gyors önellenőrző lista

• 1. Tudja, pontosan mikor kezdődött a felszámolás?
• 2. Megvan a felszámolást elrendelő végzés?
• 3. Megvan a közzététel dátuma?
• 4. Tudja, ki a felszámoló és a felszámolóbiztos?
• 5. Megvan a felszámoló első megkeresése?
• 6. Tudja, milyen határidők futnak?
• 7. Tudja, letelt-e már a 30 napos iratátadási határidő?
• 8. Készült záróleltár?
• 9. Készült tevékenységet lezáró mérleg?
• 10. Készült zárómérleg és adóbevallás?
• 11. Van iratátadási jegyzék?
• 12. Van vagyonleltár?
• 13. Van friss főkönyv?
• 14. Van vevő-szállító analitika?
• 15. Van NAV-folyószámla?
• 16. Van hitelezői lista?
• 17. Vannak vitatott követelések?
• 18. Van pénztárhiány vagy tagi kölcsön?
• 19. Volt kapcsolt vállalkozási ügylet?
• 20. Tudja, mi a következő konkrét lépés?

Ha ezek közül több kérdésre nem tud biztos választ adni, érdemes helyzetfelmérést kérni.

14. Hogyan segítünk átlátni a következő lépést?

A cél nem az, hogy bonyolultabbá tegyük az ügyet.

A cél az, hogy az ügyvezető végre tisztán lássa:

• hol tart az eljárás,
• mit kellett volna már teljesíteni,
• mi teljesült ténylegesen,
• mi hiányzik,
• mi sürgős,
• mi pótolható,
• mi vitás,
• hol lehet felelősségi kockázat,
• mit kell most megtenni.

Egy jó helyzetfelmérés eredménye
Az ügyvezető nem csak általános tájékoztatást kap, hanem egy gyakorlati következő lépéslistát:

• milyen iratokat kell összegyűjteni,
• kinek kell írni,
• mit kell egyeztetni a könyvelővel,
• mit kell óvatosan megválaszolni,
• milyen határidőt kell figyelni,
• milyen tételeket kell külön kezelni,
• kell-e jogi, könyvelési vagy adózási beavatkozás.

Gyakori kérdések

Mit tegyek, ha nem tudom, hol tart a felszámolási eljárás?
Először a felszámolás szakaszát kell beazonosítani: csak felszámolási kérelem érkezett, már elrendelték a felszámolást, fut az első 30 napos iratátadás, bejelentkeztek a hitelezők, vagyonértékesítés zajlik, vagy már zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat készült.

Milyen iratokból derül ki, hol tart a felszámolás?
A legfontosabb iratok: bírósági végzés, közzétételi adat, felszámoló megkeresése, iratátadási jegyzék, záróleltár, tevékenységet lezáró mérleg, hitelezői igények, vagyonleltár, felszámolói jelentések, zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat.

Miért fontos a felszámolás kezdő időpontja?
Azért fontos, mert ettől a naptól indulnak lényeges határidők, például az ügyvezető 30 napos iratátadási és számviteli kötelezettségei, valamint a hitelezői igénybejelentési időszak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Mit jelent, ha már a felszámoló kereste meg a céget?
Ez általában azt jelenti, hogy a felszámolás már elrendelt szakaszban van, és az ügyvezetőnek együtt kell működnie a felszámolóval, iratokat kell átadnia, tájékoztatást kell adnia, és különösen figyelnie kell a határidőkre.

Miért hasznos a felszámolási helyzetfelmérés?
Azért hasznos, mert megmutatja, melyik szakaszban van az eljárás, milyen határidők futnak, milyen iratok hiányoznak, milyen könyvelési vagy jogi kockázatok vannak, és mi a következő gyakorlati lépés.

Összegzés

Ha nem tudja, hol tart a felszámolási eljárás, az nem ritka helyzet.

A baj nem az, ha elsőre nem látja át az ügyet.
A baj az, ha emiatt nem történik meg a következő szükséges lépés.

A felszámolás szakaszát általában néhány kulcsdokumentumból meg lehet állapítani:

• bírósági végzés,
• közzététel dátuma,
• felszámoló megkeresése,
• iratátadási állapot,
• hitelezői igények,
• vagyonleltár,
• könyvelési dokumentumok,
• zárómérleg vagy vagyonfelosztási javaslat.

Az ügyvezető számára a legfontosabb kérdés:
Nem az, hogy „nagy-e a baj”, hanem az, hogy mi a következő helyes lépés.

Ezt pedig csak akkor lehet pontosan meghatározni, ha először tisztázzuk, hol tart az eljárás.

CTA blokk

Elveszettnek érzi magát a felszámolási eljárásban? Segítünk átlátni.

Ha nem tudja pontosan, hol tart a felszámolás, milyen határidők futnak, mit kellett volna már átadni, vagy mi lesz a következő lépés, nem kell egyedül találgatnia.

Segítünk gyorsan tisztázni:

• felszámolási kérelemről vagy elrendelt felszámolásról van-e szó,
• mikor kezdődött hivatalosan az eljárás,
• ki a felszámoló,
• milyen határidők futnak,
• mi hiányzik az iratátadásból,
• rendben van-e a könyvelési háttér,
• vannak-e hitelezői vagy vagyoni kockázatok,
• van-e pénztár-, tagi kölcsön- vagy kapcsolt ügyleti probléma,
• mi legyen a következő konkrét lépés.

Nem kell mindent azonnal tudnia. De fontos, hogy időben kiderüljön, mit kell most megtenni.

Küldje el nekünk a bírósági iratot, a felszámoló megkeresését, az iratátadási jegyzéket, a könyvelési adatokat vagy a hitelezői listát, és kérjen gyors felszámolási helyzetfelmérést.

Ha látja, hol tart az eljárás, a következő lépés sem lesz bizonytalan.

• hitelezői igénybejelentés
• 30 napos iratátadás
• felszámolási kérelem
• közzététel dátuma
• vagyonfeltárás