Rövid válasz: miért kritikus a 8 nap?

Ha hitelező felszámolási kérelmet nyújt be a cég ellen, a bíróság értesíti az adóst. Az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós nem nyilatkozik határidőben, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós elismeri a követelést, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e fizetési haladékot; a bíróság legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére.

Miért ez az egyik legerősebb döntési pont felszámolás előtt?

A felszámolási kérelem kézhezvétele sok ügyvezető számára sokkoló pillanat.

• Egy bírósági irat érkezik.
• A hitelező már nem csak felszólít.
• A követelésből eljárás lett.
• A cég fizetésképtelensége kerülhet a bíróság elé.

Ilyenkor sok vezető ösztönösen halogatna:

• „Előbb beszélek a hitelezővel.”
• „Majd a könyvelő megnézi.”
• „Még nem biztos, hogy ebből felszámolás lesz.”
• „Pár nap csúszás nem számít.”
• „Majd akkor reagálunk, ha újabb irat jön.”

A felszámolási kérelem után a legfontosabb kérdés nem az, hogy „kellemetlen-e a helyzet”, hanem az, hogy mikor jár le a 8 napos nyilatkozati határidő.

A fő üzenet:

Ha az adós nem reagál időben a felszámolási kérelemre, a helyzete gyorsan romolhat. Ilyenkor nem szabad várni, mert a bírósági határidők rövidek és szigorúak.

1. Mit jelent, ha felszámolási kérelmet kapott a cég?

A felszámolási kérelem azt jelenti, hogy egy hitelező a bíróságtól kéri az adós cég fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését.

Ez már nem egyszerű fizetési felszólítás.
Ez már nem csak egy ügyvédi levél.
Ez már bírósági eljárás.

A bíróság a hitelező kérelmének benyújtásáról a kérelem egy példányának megküldésével értesíti az adóst. Ettől kezdve az adósnak rövid határidőn belül döntést kell hoznia arról, hogyan reagál.

Mit kell azonnal ellenőrizni?

• Mikor vették át a bírósági értesítést?
• Ki vette át?
• Cégkapun érkezett vagy postai úton?
• Pontosan melyik hitelező nyújtotta be a kérelmet?
• Mekkora követelésről van szó?
• Milyen jogcímen követel?
• Milyen számlára, szerződésre vagy iratra hivatkozik?
• Volt-e korábbi fizetési felszólítás?
• Vitatta-e a cég korábban írásban a követelést?
• Történt-e részfizetés?
• Van-e ellenkövetelés?
• Van-e reális fizetési lehetőség?

Az ügyvezető csak a hitelezőt hívja fel, de a bíróság felé nem ad be határidőben nyilatkozatot.

Ez azért veszélyes, mert a felszámolási kérelemre már nem elég informálisan reagálni. A bírósági határidőt tartani kell.

2. Mi az a 8 napos adósi nyilatkozat?

A 8 napos adósi nyilatkozat az adós válasza arra, hogy a felszámolási kérelemben foglaltakat elismeri-e.

Ez nem egyszerű formai válasz.

Ez a nyilatkozat döntési pont lehet:

• elismeri-e a cég a tartozást,
• vitatja-e a követelést,
• kér-e fizetési haladékot,
• van-e jogi vagy számviteli oka a védekezésnek,
• van-e még lehetőség gyors rendezésre.

A Cstv. alapján az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell nyilatkoznia. Ha ezt elmulasztja, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Mit jelent a gyakorlatban?

A 8 nap alatt nem elég „gondolkodni”.

Cselekedni kell:

• iratokat kell összegyűjteni,
• könyvelést kell ellenőrizni,
• hitelezői követelést kell vizsgálni,
• jogi álláspontot kell kialakítani,
• dönteni kell az elismerésről vagy vitatásról,
• szükség esetén fizetési haladékot kell kérni,
• be kell adni a nyilatkozatot.

Mit veszíthet, ha nem nyilatkozik?

A hallgatás nem biztonságos stratégia.

Ha az adós nem nyilatkozik a határidőn belül, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ez jelentősen ronthatja az adós pozícióját a felszámolási eljárásban.

3. Elismeri vagy vitatja a követelést? Ez az első nagy döntés

A felszámolási kérelem kézhezvétele után az egyik legfontosabb kérdés:

Jogos-e a hitelező követelése?

Erre nem szabad emlékezetből válaszolni.

Nem elég azt mondani:

• „Szerintem jogos.”
• „Úgy emlékszem, vitattuk.”
• „Volt valami probléma a teljesítéssel.”
• „A könyvelő biztosan tudja.”

A döntést dokumentumokra kell építeni.

Ha a követelés elismert

Akkor azt kell vizsgálni:

• meg tudja-e fizetni a cég,
• mikor tud fizetni,
• szükséges-e fizetési haladék,
• van-e forrás,
• kell-e tulajdonosi befizetés,
• tud-e a hitelezővel egyezséget kötni,
• van-e reális esély a felszámolás elkerülésére.

Ha a követelés vitatott

Akkor azt kell vizsgálni:

• mikor vitatta a cég,
• írásban történt-e a vitatás,
• a vitatás a fizetési felszólítás előtt történt-e,
• pontosan mit vitat a cég,
• teljesítést, összeget, jogcímet vagy esedékességet vitat,
• van-e bizonyíték,
• van-e ellenkövetelés,
• van-e peres vagy fizetési meghagyásos előzmény.

A fizetésképtelenségi ok megítélésénél jelentősége lehet annak, hogy a szerződésen alapuló tartozást az adós a teljesítési határidő lejártát követően határidőben kiegyenlítette-e vagy vitatta-e, illetve hogy a hitelező írásbeli fizetési felszólítására hogyan reagált. A Cstv. szabálya szerint az érdemi vitatás időpontja is kulcsfontosságú lehet.

4. Mikor lehet vitatni a felszámolási kérelmet?

A felszámolási kérelem vitatása nem azt jelenti, hogy az adós egyszerűen leírja:

„Nem értünk egyet.”

A vitatásnak tartalmi és bizonyítási alapja kell legyen.

Vitatási ok lehet például:

• a követelés nem áll fenn,
• a teljesítés hibás volt,
• a hitelező nem teljesített,
• az összeg hibás,
• a számla nem megfelelő jogcímen készült,
• a követelés nem esedékes,
• a cég már részben vagy egészben fizetett,
• a cégnek ellenkövetelése van,
• beszámítás merül fel,
• a hitelező felszólítása hibás,
• a követelést a cég korábban írásban vitatta,
• peres vita van folyamatban.

Milyen bizonyíték kellhet?

• szerződés,
• számla,
• teljesítési igazolás,
• reklamáció,
• hibás teljesítési jegyzőkönyv,
• vitató levél,
• e-mailes levelezés,
• banki bizonylat,
• részfizetési igazolás,
• ellenkövetelés dokumentumai,
• beszámítási nyilatkozat,
• peres iratok,
• fizetési meghagyás iratai.

Az ügyvezető valóban úgy érzi, hogy a követelés nem jogos, de ezt nem tudja dokumentumokkal alátámasztani.

Felszámolási helyzetben a „szerintünk nem jogos” önmagában gyenge. A vitatásnak iratokon kell állnia.

5. Mikor lehet fizetési haladékot kérni?

Ha az adós elismeri a követelést, felmerülhet a fizetési haladék lehetősége.

A bírósági tájékoztató szerint a felszámolási eljárás során a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet.

A jogi nyomtatványokhoz kapcsolódó tájékoztatás is kiemeli: ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy kér-e legfeljebb 45 napos haladékot.

Mikor lehet értelme?

Fizetési haladéknak akkor lehet értelme, ha:

• a tartozás valóban fennáll,
• a cég rövid időn belül fizetni tud,
• van várható vevői beérkezés,
• van tulajdonosi befizetés,
• van befektetői forrás,
• van eladható eszköz,
• a hitelezővel egyezség körvonalazódik,
• a fizetés reálisan teljesíthető.

Mit kell előkészíteni?

• pontos tartozásösszeg,
• banki egyenleg,
• várható bevételi forrás,
• tulajdonosi finanszírozási szándék,
• fizetési ütemezés,
• hitelezővel folytatott egyeztetés dokumentumai,
• könyvelői adatok,
• jogi álláspont.

Az ügyvezető úgy kér haladékot, hogy nincs valódi fizetési terve.

Ez veszélyes, mert a fizetési haladék nem időhúzásra való. Csak akkor hasznos, ha mögötte valós teljesítési lehetőség van.

6. Mi történhet, ha az adós nem reagál?

A nem reagálás az egyik legrosszabb döntés.

Sok ügyvezető abban bízik, hogy ha nem válaszol, időt nyer.

Felszámolási kérelemnél ez fordítva is elsülhet.

Ha az adós nem nyilatkozik a 8 napos határidőn belül, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Mit jelent ez gyakorlatban?

A bíróság előtt az adós helyzete romolhat.

Az ügyvezető elveszítheti annak lehetőségét, hogy időben:

• vitassa a követelést,
• bemutassa a bizonyítékait,
• fizetési haladékot kérjen,
• rendezési tervet mutasson,
• hitelezői egyezséget készítsen elő,
• elkerülje a felszámolás elrendelését.

Az ügyvezető először a hitelezővel próbál telefonon egyezkedni, és közben kicsúszik a bírósági határidőből.

A hitelezővel való egyeztetés hasznos lehet, de nem helyettesíti a bírósági nyilatkozatot.

7. Mi történjen az első 24 órában?

A felszámolási kérelem kézhezvétele után az első nap nem várakozásra való.

Azonnali teendők

1. Rögzítse az átvétel pontos dátumát

Ez alapján számolható a 8 nap.

2. Mentse le a teljes bírósági iratanyagot

Ne csak a borítékot vagy értesítést nézze. A kérelem mellékletei is fontosak.

3. Értesítse a könyvelőt

Kérje ki azonnal:

• főkönyvi kivonatot,
• szállító analitikát,
• banki adatokat,
• hitelezői kartont,
• számlákat,
• részfizetési adatokat.

4. Keresse elő a szerződéseket

A vitatás vagy elismerés alapja a szerződéses háttér.

5. Ellenőrizze, volt-e írásos vitatás

Ez kulcskérdés lehet.

6. Kérjen jogi álláspontot

Ne írjon beadványt kizárólag emlékezetből vagy indulatból.

7. Ne tegyen elhamarkodott elismerést

A gyors válasz fontos, de nem lehet pontatlan.

8. Mit kell átnézni a 8 nap alatt?

1. A hitelező követelését

• pontos összeg,
• jogcím,
• esedékesség,
• kamat,
• költség,
• számlák,
• szerződés,
• teljesítési igazolások.

2. A korábbi kommunikációt

• fizetési felszólítás,
• vitató levél,
• e-mailváltás,
• reklamáció,
• részletfizetési egyeztetés,
• tartozáselismerés,
• egyezségi javaslat.

3. A könyvelést

• szerepel-e a tartozás a könyvelésben,
• milyen összeggel,
• volt-e részfizetés,
• van-e ellenkövetelés,
• szerepel-e vitatott tételként,
• van-e NAV- vagy más párhuzamos tartozás.

4. A fizetési képességet

• tud-e fizetni a cég,
• mikor tud fizetni,
• milyen forrásból,
• van-e tulajdonosi befizetés,
• van-e vevői beérkezés,
• van-e eszközértékesítési lehetőség.

5. A jogi lehetőségeket

• vitatható-e a követelés,
• hibás-e a felszámolási kérelem,
• kérhető-e haladék,
• van-e esély egyezségre,
• van-e peres előzmény,
• van-e beszámítási lehetőség.

9. Milyen döntési utak vannak?

1. A követelés elismerése és fizetés

Ez akkor lehet megfelelő, ha a követelés jogos, a cég tud fizetni, és a cél a felszámolás elkerülése.

2. A követelés elismerése és fizetési haladék kérése

Ez akkor lehet megfelelő, ha a követelés jogos, de a cégnek rövid idő kell a fizetéshez. A haladék legfeljebb 45 nap lehet.

3. A követelés vitatása

Ez akkor lehet megfelelő, ha a követelés jogalapja, összege, esedékessége vagy teljesítése vitatható, és erre dokumentumok is vannak.

4. Részleges elismerés, részleges vitatás

Előfordulhat, hogy a követelés egy része jogos, más része vitatott. Ilyenkor különösen pontos nyilatkozat kell.

5. Hitelezői egyezség keresése

A hitelezővel való egyezség hasznos lehet, de nem helyettesíti a bírósági határidőben megtett nyilatkozatot.

10. Hogyan néz ki egy jó adósi nyilatkozat?

Egy jó adósi nyilatkozat nem hosszú magyarázkodás, hanem pontos, dokumentált és jogilag átgondolt válasz.

Tartalmazhatja:

• az ügy azonosító adatait,
• a felszámolási kérelemre való hivatkozást,
• az adós álláspontját,
• elismeri-e vagy vitatja-e a követelést,
• vitatás esetén a vitatás konkrét okait,
• csatolt bizonyítékokat,
• fizetési haladék iránti kérelmet, ha indokolt,
• pénzügyi intézményekre vonatkozó szükséges adatokat, ha releváns,
• jogi képviselő nyilatkozatát, ha szükséges.

Mit ne tartalmazzon?

• bizonyíték nélküli állítást,
• pontatlan összeget,
• indokolatlan tartozáselismerést,
• érzelmi magyarázatot,
• „majd fizetünk valamikor” típusú ígéretet,
• könyvelés nélkül tett kijelentést,
• jogi vizsgálat nélküli minősítést.

Az ügyvezető maga ír egy rövid levelet:

„A tartozást nem ismerjük el, mert nem értünk egyet.”

Ez önmagában kevés lehet. A vitatásnak konkrétnak, dokumentáltnak és beadványként kezelhetőnek kell lennie.

11. Mit tegyen, ha jogos a tartozás, de nincs azonnal pénz?

Ez az egyik leggyakoribb helyzet.

A tartozás jogos.
A hitelező felszámolási kérelmet adott be.
A cégnek nincs azonnal pénze.
De van esély rövid időn belül forrást találni.

Ilyenkor a fizetési haladék lehetősége különösen fontos lehet.

Mit kell megvizsgálni?

• pontosan mennyi a tartozás,
• a hitelező milyen összeget követel,
• mennyi a tőke,
• mennyi a kamat,
• mennyi a költség,
• mikor tudna fizetni a cég,
• milyen forrásból,
• van-e írásos finanszírozási ígéret,
• van-e tulajdonosi döntés,
• van-e esély hitelezői megállapodásra.

Miért nem elég annyi, hogy „majd lesz pénz”?

Mert a bírósági eljárásban nem reményt kell kommunikálni, hanem konkrét, teljesíthető pénzügyi álláspontot.

Ha a haladék mögött nincs valós forrás, a cég csak időt veszít, miközben a felszámolási kockázat tovább nő.

12. Mit tegyen, ha vitatott a követelés?

Ha a követelés vitatott, az első kérdés:

Van-e erről időben és írásban bizonyíték?

A késői vitatás sokszor már gyengébb pozíciót jelent.

Gyűjtse össze:

• korábbi vitató leveleket,
• e-mailes reklamációkat,
• hibás teljesítési dokumentumokat,
• szerződéses eltéréseket,
• teljesítési igazolás hiányát,
• részfizetéseket,
• beszámítási nyilatkozatot,
• ellenkövetelés bizonyítékait,
• peres előzményeket,
• fizetési meghagyásos iratokat.

A vitatás nem lehet általános.

Nem elég:

„Nem tartozunk.”

Helyette pontosan meg kell jelölni:

• mit vitat a cég,
• milyen összegben,
• milyen jogcímen,
• milyen okból,
• milyen dokumentum alapján,
• mikor történt a vitatás.

13. Mit tegyen, ha már beszélt a hitelezővel?

A hitelezővel való egyeztetés hasznos lehet, de veszélyes, ha az ügyvezető közben megfeledkezik a bíróságról.

Egyeztetés esetén dokumentálni kell:

• mikor történt az egyeztetés,
• miről szólt,
• van-e írásos ajánlat,
• van-e részletfizetési megállapodás,
• visszavonja-e a hitelező a kérelmet,
• milyen feltétellel,
• mikor kell fizetni,
• ki írja alá a megállapodást.

Az ügyvezető megbízik egy telefonos ígéretben:

„Ha fizettek, visszavonjuk.”

Ez önmagában nem elég. A bírósági határidő fut, a megállapodást és a teljesítést dokumentálni kell.

14. Mi történhet, ha a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget?

Ha az adós nem reagál, nem tudja megalapozottan vitatni a követelést, nem fizet, vagy nem teljesíti a haladék alatt a vállalt fizetést, a felszámolás elrendelésének kockázata jelentősen nőhet.

A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, és a hitelezők törvényben meghatározott módon történő kielégítése.

Mit jelenthet ez az ügyvezetőnek?

• kijelölhetik a felszámolót,
• a cég neve „f. a.” toldatot kap,
• a vagyon feletti rendelkezés megváltozik,
• megindulnak az iratátadási kötelezettségek,
• hitelezői igények érkeznek,
• előkerülhetnek könyvelési és vagyoni problémák,
• az ügyvezető mozgástere jelentősen beszűkül.

Ezért a 8 napos szakasz nem egy átlagos adminisztratív határidő. Ez a felszámolás előtti egyik legfontosabb védekezési és döntési pont.

15. Gyakorlati idővonal: mit tegyen 8 nap alatt?

1. nap: átvétel és rögzítés

• mentse le a bírósági iratot,
• rögzítse az átvétel dátumát,
• számolja ki a 8 napos határidőt,
• küldje el az iratot könyvelőnek és jogi szakértőnek.

2. nap: követelés azonosítása

• hitelező neve,
• követelés összege,
• jogcím,
• számlák,
• szerződés,
• fizetési felszólítás,
• mellékletek áttekintése.

3. nap: könyvelési ellenőrzés

• szerepel-e a tartozás a könyvelésben,
• milyen összeggel,
• volt-e részfizetés,
• van-e vitatott tétel,
• van-e ellenkövetelés.

4. nap: jogi álláspont

• elismerhető-e a követelés,
• vitatható-e,
• volt-e időben írásos vitatás,
• kérhető-e fizetési haladék,
• van-e hitelezői egyezségi lehetőség.

5–6. nap: nyilatkozat előkészítése

• döntés elismerésről vagy vitatásról,
• bizonyítékok csatolása,
• haladékkérelem előkészítése, ha szükséges,
• finanszírozási háttér dokumentálása.

7. nap: véglegesítés

• beadvány ellenőrzése,
• mellékletek ellenőrzése,
• összegek egyeztetése,
• határidő ellenőrzése.

8. nap: beadás

• nyilatkozat benyújtása,
• beadás igazolásának megőrzése,
• hitelezői egyeztetés dokumentálása,
• további lépések előkészítése.

16. Tipikus hibák felszámolási kérelem után

• 1. Az ügyvezető nem veszi komolyan a 8 napot
• Azt gondolja, majd később is lehet reagálni. Ez súlyos hiba.
• 2. Csak telefonon egyeztet a hitelezővel
• A bírósági nyilatkozatot ez nem helyettesíti.
• 3. Nem nézi meg a korábbi vitatást
• A vitatás időpontja és írásbelisége kulcskérdés lehet.
• 4. Elismeri a követelést, de nem kér haladékot
• Ha fizetni nem tud azonnal, de lenne reális forrás, a haladék kérdését azonnal vizsgálni kell.
• 5. Vitatja a követelést, de bizonyíték nélkül
• A bíróság előtt nem elég általánosan vitatkozni.
• 6. Nem vonja be a könyvelőt
• A követelés összege, részfizetés, könyvelési státusz és ellenkövetelés könyvelési adatok nélkül nem látható.
• 7. Nem kér szakértői segítséget
• A 8 napos nyilatkozati helyzet jogi és pénzügyi döntés egyszerre.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek

• 1. Mikor vette át a cég a bírósági értesítést?
• 2. Pontosan mikor jár le a 8 napos határidő?
• 3. Ki a kérelmező hitelező?
• 4. Milyen összegű követelést érvényesít?
• 5. Milyen jogcímen követel?
• 6. Van szerződés?
• 7. Van számla?
• 8. Van teljesítési igazolás?
• 9. Volt fizetési felszólítás?
• 10. Vitatta-e a cég korábban írásban a követelést?
• 11. Történt részfizetés?
• 12. Van ellenkövetelés?
• 13. Szerepel a tartozás a könyvelésben?
• 14. Jogos a teljes összeg?
• 15. Kell fizetési haladékot kérni?
• 16. Van reális fizetési forrás?
• 17. Készült jogi álláspont?
• 18. Készült könyvelési egyeztetés?
• 19. Elkészült a bírósági nyilatkozat?
• 20. Megvan a beadás igazolása?

Gyakori kérdések

Mit jelent, ha felszámolási kérelmet kapott a cég?

Azt jelenti, hogy egy hitelező bírósági eljárásban kéri az adós cég fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolásának elrendelését. Ez már nem egyszerű fizetési felszólítás, hanem bírósági eljárás.

Mennyi idő van válaszolni a felszámolási kérelemre?

Az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell nyilatkoznia arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Mit jelent a 8 napos adósi nyilatkozat?

A 8 napos adósi nyilatkozatban az adós közli a bírósággal, hogy elismeri-e vagy vitatja-e a felszámolási kérelemben szereplő követelést. Ha elismeri, egyidejűleg azt is jeleznie kell, kér-e fizetési haladékot.

Lehet fizetési haladékot kérni?

Igen, a bíróság az adós kérelmére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére, ha ennek feltételei fennállnak.

Mikor érdemes vitatni a felszámolási kérelmet?

Akkor érdemes vitatni, ha a követelés jogalapja, összege, esedékessége vagy teljesítése valóban vitatható, és ezt dokumentumokkal is alá lehet támasztani. Ilyen lehet például hibás teljesítés, részfizetés, ellenkövetelés, beszámítás vagy korábbi írásos vitatás.

Elég, ha a hitelezővel telefonon megegyezünk?

Nem. A hitelezővel való egyeztetés hasznos lehet, de nem helyettesíti a bíróság felé határidőben megtett adósi nyilatkozatot. Minden egyezséget, fizetést, részletfizetést vagy visszavonási ígéretet írásban kell dokumentálni.

Összegzés

A felszámolási kérelem kézhezvétele után az adós cégnek nagyon rövid ideje van dönteni.

A legfontosabb kérdések:

• mikor vették át a bírósági értesítést,
• mikor jár le a 8 nap,
• jogos-e a hitelező követelése,
• volt-e korábbi írásos vitatás,
• el kell-e ismerni a követelést,
• kell-e fizetési haladékot kérni,
• van-e reális fizetési forrás,
• van-e jogi védekezési lehetőség,
• milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.

A legnagyobb hiba a hallgatás.

Felszámolási kérelem után a 8 nap nem adminisztratív formaság, hanem az adós egyik legfontosabb döntési ablaka.

Aki időben reagál, még tisztázhat, vitathat, fizetési haladékot kérhet vagy egyezséget kereshet.

Aki vár, könnyen elveszítheti a védekezési pozícióját.

CTA blokk

Felszámolási kérelmet kapott? Ne várja meg a 8 nap végét.

Ha bírósági értesítést kapott felszámolási kérelemről, azonnal tisztázni kell, mikor jár le a határidő, jogos-e a követelés, kell-e vitatni, lehet-e fizetési haladékot kérni, és milyen dokumentumokkal kell alátámasztani az adósi nyilatkozatot.

Segítünk gyorsan átlátni:

• mikor jár le pontosan a 8 napos határidő,
• mit tartalmaz a felszámolási kérelem,
• elismerhető-e vagy vitatható-e a követelés,
• van-e korábbi írásos vitatás,
• van-e részfizetés vagy ellenkövetelés,
• kérhető-e fizetési haladék,
• milyen iratok kellenek a válaszhoz,
• milyen jogi és könyvelési álláspontot érdemes előkészíteni.

Ne a határidő után derüljön ki, hogy lett volna védekezési vagy haladékkérési lehetőség.

Küldje el nekünk a bírósági értesítést, a felszámolási kérelmet, a hitelezői felszólítást, a számlákat, a szerződést vagy a kapcsolódó levelezést, és kérjen gyors 8 napos helyzetértékelést.

Felszámolási kérelemnél nem az nyer időt, aki vár, hanem az, aki azonnal pontosan lép.

Hiányzó kép: felszamolasi-kerelmet-kapott

• felszámolási kérelem
• 45 napos fizetési haladék
• 8 napos adósi nyilatkozat
• Könyvelési ellenőrzés
• Követelés vitatása