Rövid válasz

Ha le szeretné zárni a cégét, nem az a legfontosabb kérdés, hogy „meg akarjuk-e szüntetni”, hanem az, hogy a társaság alkalmas-e végelszámolásra. A végelszámolás ugyanis alapvetően fizetőképes cégek rendezett megszüntetésére szolgál. A NAV tájékoztatója szerint végelszámolás akkor merülhet fel, ha a cég nem fizetésképtelen, vagyis tartozásait a cég vagyona várhatóan fedezi, de nem kíván tovább működni.

A végelszámolás előtt ezért át kell nézni a tartozásokat, követeléseket, adófolyószámlát, pénztárt, tagi kölcsönöket, kapcsolt vállalkozási elszámolásokat, nyitott szerződéseket, munkavállalói ügyeket és a teljes könyvelési állapotot. Ha ezek rendezetlenek, a cég lezárása később elakadhat, adózási kockázatot okozhat, vagy akár felszámolási irányba fordulhat.

A Ctv. szerint, ha a végelszámolás során a korrigált nyitó mérleg alapján az derül ki, hogy a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezetére, és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, a végelszámolónak felszámolási eljárás iránti kérelmet kell benyújtania.

Le szeretné zárni a céget, de nem biztos benne, hogy alkalmas végelszámolásra?

Ne a megszüntetési határozattal kezdje. Először azt kell látni, hogy a társaság pénzügyi, könyvelési és adózási szempontból valóban lezárható-e.

Segítünk áttekinteni:

• van-e elég vagyon a tartozások rendezésére,
• tiszta-e az adófolyószámla,
• van-e rejtett NAV- vagy önkormányzati adókockázat,
• rendezett-e a pénztár,
• mi a tagi kölcsön sorsa,
• behajthatók-e a követelések,
• milyen hitelezői igények várhatók,
• indítható-e biztonságosan végelszámolás.

A végelszámolás akkor biztonságos, ha előtte nemcsak döntés születik, hanem valódi állapotfelmérés is.

Miért nem elég annyi, hogy „meg akarjuk szüntetni a céget”?

Sok tulajdonos és ügyvezető úgy gondolkodik, hogy ha a cég már nem működik, nincs rá szükség, nincs forgalma, akkor egyszerűen „be kell zárni”. Ez érthető gondolat, de jogi és számviteli szempontból nem elég.

Egy cég megszüntetése nemcsak szándék kérdése. A lezárás előtt látni kell:

• van-e tartozás,
• van-e adótartozás,
• van-e nyitott követelés,
• van-e pénztár,
• van-e tagi kölcsön,
• van-e eszköz,
• van-e munkavállalói kötelezettség,
• van-e folyamatban lévő per, végrehajtás vagy hatósági ügy,
• rendben vannak-e a beszámolók és bevallások.

A végelszámolás nem arra való, hogy a rendezetlen múltat „eltüntesse”. Arra való, hogy egy fizetőképes, lezárható cég ügyeit szabályosan befejezzék.

Mit jelent az alkalmassági vizsgálat végelszámolás előtt?

A végelszámolás előtti alkalmassági vizsgálat azt jelenti, hogy a tulajdonosok és az ügyvezetés még a döntés előtt felmérik, hogy a cég valóban rendezett módon megszüntethető-e.

Ez nem egyetlen dokumentum, hanem több terület áttekintése:

• fizetőképesség,
• tartozásállomány,
• követelésállomány,
• adófolyószámla,
• pénztár,
• bankszámla,
• tagi kölcsönök,
• kapcsolt vállalkozásokkal szembeni elszámolások,
• könyvelés,
• beszámolók,
• szerződések,
• munkavállalói ügyek,
• hatósági és peres eljárások.

Az alkalmassági vizsgálat célja egyszerű: még időben kiderüljön, hogy a végelszámolás biztonságos út-e, vagy előbb rendezni kell valamilyen pénzügyi, adózási vagy számviteli problémát.

Első kérdés: fizetőképes-e a cég?

A végelszámolás alapja a fizetőképesség. A cég akkor alkalmasabb végelszámolásra, ha a vagyona, követelései és rendelkezésre álló forrásai várhatóan fedezik a kötelezettségeit.

Ehhez nem elég azt mondani, hogy „nagyjából nincs tartozás”. Pontosan meg kell nézni:

• mennyi pénz van a bankszámlán,
• van-e pénztárkészlet,
• milyen vevőkövetelések vannak,
• azok behajthatók-e,
• van-e készlet,
• van-e tárgyi eszköz,
• vannak-e adótartozások,
• vannak-e szállítói tartozások,
• vannak-e kölcsönök,
• van-e tagi kölcsön,
• vannak-e kapcsolt vállalkozási elszámolások,
• van-e bármilyen vitatott követelés vagy garanciális kötelezettség.

Ha a cégnek van tartozása, az önmagában még nem zárja ki a végelszámolást. A döntő kérdés az, hogy a tartozás rendezhető-e.

Tartozások: mit kell először listázni?

A végelszámolás előtt teljes tartozáslistát kell készíteni. Ebbe nemcsak a lejárt számlák tartoznak bele, hanem minden olyan kötelezettség, amely a cég lezárását érintheti.


Át kell nézni:

• nyitott szállítói számlákat,
• lejárt tartozásokat,
• vitatott számlákat,
• részletfizetési megállapodásokat,
• peres vagy felszólítás alatt álló tartozásokat.

A szállítói analitika itt kulcsfontosságú. Ha a szállítói nyilvántartás nem egyezik a főkönyvvel, előbb egyeztetés kell.


A végelszámolás előtt különösen fontos az adófolyószámla ellenőrzése. Nemcsak a NAV-tartozást kell nézni, hanem az önkormányzati adókat is, például az iparűzési adót.

Ellenőrizni kell:

• társasági adó,
• áfa,
• járulékok,
• szociális hozzájárulási adó,
• rehabilitációs hozzájárulás,
• innovációs járulék,
• iparűzési adó,
• késedelmi pótlék,
• bírság,
• végrehajtási tételek.

A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolás alatt is fennállnak adózási feladatok, a NAV ellenőrzést vagy jogkövetési vizsgálatot is folytathat, és az ellenőrzési jegyzőkönyvvel, illetve határozattal szemben külön határidők vonatkozhatnak az észrevételre vagy fellebbezésre.


Ha a cégnek hitele, lízingje, garanciája vagy kezessége van, azt a végelszámolás előtt külön kell kezelni.

Fontos kérdések:

• lezárható-e a szerződés,
• van-e előtörlesztési díj,
• van-e biztosíték,
• van-e tulajdonosi vagy ügyvezetői kezesség,
• van-e függő kötelezettség,
• van-e banki zálogjog vagy elidegenítési korlátozás.

Ha a cégnek munkavállalói vannak vagy voltak, ellenőrizni kell:

• bérkifizetéseket,
• szabadságmegváltást,
• járulékokat,
• kilépő dokumentumokat,
• munkáltatói igazolásokat,
• bérszámfejtési iratokat.

A munkavállalói kötelezettségek elmulasztása lezáráskor különösen érzékeny kockázat.

Követelések: valóban behajthatók?

Sok cég papíron fizetőképesnek látszik, mert a könyvelésben jelentős vevőkövetelés szerepel. A kérdés azonban nem az, hogy a követelés a könyvekben szerepel-e, hanem az, hogy ténylegesen behajtható-e.

A követeléslistában szerepeljen:

• vevő neve,
• követelés összege,
• számla száma,
• esedékesség,
• vitatott vagy nem vitatott státusz,
• történt-e felszólítás,
• van-e részletfizetési megállapodás,
• van-e per vagy végrehajtás,
• reális-e a megtérülés,
• szükséges-e értékvesztés vagy leírás.

Ha a cég fizetőképessége csak behajthatatlannak tűnő követelésekre épül, akkor a végelszámolás kockázatos lehet.

Adófolyószámla: miért döntő pont?

Az adófolyószámla a végelszámolás előtti állapotfelmérés egyik legfontosabb dokumentuma. Nem elég, ha a könyvelés szerint nincs adótartozás. A NAV nyilvántartását is ellenőrizni kell.

Különösen figyelni kell:

• adónemenkénti tartozásokra,
• túlfizetésekre,
• átvezetési lehetőségekre,
• késedelmi pótlékokra,
• bírságokra,
• be nem nyújtott bevallásokra,
• folyamatban lévő ellenőrzésekre,
• végrehajtási jelzésekre.

Ha az adófolyószámlán túlfizetés van, azt is kezelni kell. A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolási eljárás alatt álló cégnek legalább egy, a NAV-hoz bejelentett pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, mert csak így teljesíthető kiutalás az eljárás alatt. Ha a bankszámlát megszüntették, és új bankszámla sincs, a kiutalni kért összegről és jogosultjáról a vagyonfelosztási javaslatban kell rendelkezni.

Ezért gyakori hiba túl korán megszüntetni a bankszámlát. A bankszámla lezárása előtt mindig ellenőrizni kell, van-e visszaigényelhető adó, túlfizetés vagy folyamatban lévő kiutalási ügy.

Tagi kölcsön: belső ügynek tűnik, de nem az

A tagi kölcsön végelszámoláskor különösen fontos tétel. Sok cégben évek alatt jelentős tagi kölcsön halmozódik fel, amelyet a tulajdonosok „belső ügyként” kezelnek. A cég lezárásakor azonban ezt rendezni kell.

Meg kell vizsgálni:

• ki nyújtotta a tagi kölcsönt,
• mekkora az összege,
• van-e szerződés,
• van-e kamat,
• hogyan szerepel a könyvelésben,
• történt-e visszafizetés,
• van-e elengedés,
• milyen adózási következménye lehet az elengedésnek,
• hogyan hat a vagyonfelosztásra.

Ha a tagi kölcsön nincs megfelelően dokumentálva, az a végelszámolás során bizonytalanságot okozhat. Különösen kockázatos, ha a pénztár, tagi kölcsön és tulajdonosi kifizetések keverednek egymással.

Pénztár: a papíron meglévő pénz valóban megvan?

A végelszámolás előtti egyik leggyakoribb kockázat a rendezetlen pénztár. A főkönyv szerint a cég pénztárában akár jelentős összeg is szerepelhet, miközben ténylegesen nincs meg a készpénz.

Ez nagyon veszélyes helyzet, mert a végelszámolásnál a vagyon felmérésekor a pénztár is vagyoni elemként jelenik meg.

Ellenőrizni kell:

• mennyi a könyvelés szerinti pénztár,
• ténylegesen megvan-e a készpénz,
• ki kezelte a pénztárat,
• vannak-e pénztárbizonylatok,
• van-e tagi kölcsönnel összefüggő pénzmozgás,
• voltak-e tulajdonosi készpénzfelvételek,
• van-e indokolatlan pénztáregyenleg,
• kell-e rendező könyvelés vagy tulajdonosi elszámolás.

Ha a pénztár papíron létezik, de ténylegesen nincs meg, azt még a végelszámolás előtt tisztázni kell.

Bankszámla: ne zárják le túl korán

A bankszámla végelszámolás alatt is fontos. Nemcsak a napi működés miatt, hanem az adózási és kiutalási ügyek miatt is.

A NAV 2026-os tájékoztatója külön kiemeli, hogy a végelszámolás alatt álló cégnek legalább egy NAV-hoz bejelentett pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie ahhoz, hogy az eljárás alatt kiutalás teljesíthető legyen.

Ezért a bankszámla lezárása előtt át kell nézni:

• van-e NAV-túlfizetés,
• várható-e áfa-visszaigénylés,
• van-e egyéb kiutalás,
• vannak-e nyitott banki tételek,
• van-e inkasszó vagy zárolás,
• van-e még szükség pénzforgalomra,
• mikor célszerű a számlát megszüntetni.

Könyvelés: ez dönti el, hogy látszik-e a valós helyzet

A végelszámolás előtti legfontosabb munkarész a könyvelés áttekintése. Ha a könyvelés nem rendezett, a tulajdonosok nem tudnak felelősen dönteni.

Szükséges lehet:

• aktuális főkönyvi kivonat,
• főkönyvi kartonok,
• vevő-szállító analitika,
• tárgyi eszköz analitika,
• készletnyilvántartás,
• bankkivonatok,
• pénztárkimutatás,
• tagi kölcsön nyilvántartás,
• adófolyószámla,
• bevallások,
• beszámolók,
• szerződéslista,
• kapcsolt vállalkozási elszámolás.

A végelszámolás megindításakor a cég legfőbb szerve dönt a jogutód nélküli megszűnésről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót. A kezdő időponttól a cég vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül; egyszerűsített végelszámolás esetén a szabályok eltérhetnek.

Ezért a korábbi ügyvezetőnek és a könyvelésnek a döntés előtt különösen fel kell készülnie arra, hogy a cég állapota átadható és lezárható legyen.

Kapcsolt vállalkozások és tulajdonosi elszámolások

A cég lezárása előtt a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni elszámolásokat is át kell nézni.

Ide tartozhat:

• kapcsolt cégeknek adott kölcsön,
• kapcsolt cégektől kapott kölcsön,
• tulajdonossal szembeni követelés,
• tulajdonossal szembeni tartozás,
• közös költségviselés,
• átterhelt költségek,
• nem számlázott szolgáltatások,
• kapcsolt felek közötti szerződések.

Ezek a tételek végelszámoláskor nem maradhatnak homályban, mert befolyásolhatják a vagyonfelosztást, a tartozásrendezést és az adózási megítélést.

Mikor nem alkalmas a cég végelszámolásra?

A cég végelszámolásra való alkalmassága kétséges, ha:

• nincs elég vagyon a tartozások rendezésére,
• jelentős NAV-tartozás áll fenn,
• a hitelezők követelései vitatottak vagy kezelhetetlenek,
• a könyvelés hiányos,
• a pénztár rendezetlen,
• nagy összegű tagi kölcsön nincs dokumentálva,
• ismeretlen a teljes tartozási kör,
• folyamatban lévő per vagy hatósági ügy akadályozza a lezárást,
• a tulajdonosok nem tudnak vagy nem akarnak fedezetet biztosítani,
• már fizetésképtelenségi kockázat áll fenn.

Fontos szabály, hogy a végelszámolás nem fejezhető be, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban, kivéve, ha az eljárás megszűnt, vagy a cég már nem alanya az eljárásnak.

Egyszerűsített végelszámolás: előbb nézze meg, belefér-e

Sok cégvezető azért szeretne végelszámolást, mert gyors és egyszerű lezárást remél. Bizonyos esetekben valóban szóba kerülhet az egyszerűsített végelszámolás, de ehhez feltételeknek kell teljesülniük.

A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint, ha a Ctv. 114. § szerinti feltételek fennállnak, vagyis többek között a cég nem kötelezett könyvvizsgálatra, és a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül befejezi az eljárást, a vállalkozás egyszerűsített végelszámolással megszüntethető; az eljáráshoz jogi képviselő megbízása nem szükséges.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs szükség könyvelésre, bevallásokra, vagyonfelosztásra vagy adófolyószámla-rendezésre. Az egyszerűsített végelszámolás csak akkor valóban egyszerű, ha a cég előtte rendezett.

Gyakori hibák végelszámolás előtt

Az inaktív cég nem feltétlenül rendezett cég. Lehet benne adótartozás, tagi kölcsön, pénztárprobléma, be nem nyújtott bevallás vagy régi szállítói tartozás.


A végelszámolás előtt kell kiderülnie, hogy van-e elég vagyon a tartozásokra. Ha ez csak később derül ki, az eljárás elakadhat vagy felszámolási irányba fordulhat.


A tagi kölcsön számít. Rendezni kell, mert befolyásolhatja a vagyoni helyzetet, a tulajdonosi elszámolást és az adózási következményeket.


A pénztár vagyoni elem. Ha a könyvelés szerint van készpénz, de ténylegesen nincs meg, azt tisztázni kell.


Ez hiba lehet, különösen akkor, ha NAV-túlfizetés, áfa-visszaigénylés vagy más kiutalási ügy várható. A NAV-hoz bejelentett pénzforgalmi számla megléte az eljárás alatt kiutalási szempontból fontos.


Nem elég feltételezni. Le kell kérni, egyeztetni kell, és adónemenként át kell nézni.

Ellenőrzőlista: alkalmas-e a cég végelszámolásra?

Fizetőképességi ellenőrzés

• Van elegendő bankszámlapénz?
• Van ténylegesen meglévő pénztárkészlet?
• Behajthatók a vevőkövetelések?
• Értékesíthetők az eszközök, ha szükséges?
• Van készlet, és reálisan pénzzé tehető?
• Rendezhetők a szállítói tartozások?
• Rendezhető a NAV- és önkormányzati adótartozás?
• Van tulajdonosi forrás, ha hiányzik fedezet?

Adózási ellenőrzés

• Lekérték a NAV-adófolyószámlát?
• Ellenőrizték az önkormányzati adókat?
• Van be nem nyújtott bevallás?
• Van késedelmi pótlék vagy bírság?
• Van adóellenőrzés vagy jogkövetési vizsgálat?
• Van túlfizetés vagy visszaigényelhető adó?
• Van NAV-hoz bejelentett pénzforgalmi számla?

Könyvelési ellenőrzés

• Megvan az aktuális főkönyv?
• Megvannak a főkönyvi kartonok?
• Egyezik a vevő-szállító analitika?
• Rendezett a pénztár?
• Rendezett a tagi kölcsön?
• Megvan a tárgyi eszköz analitika?
• Van készletnyilvántartás, ha szükséges?
• Rendben vannak a beszámolók?
• Rendben vannak az adóbevallások?

Jogi és működési ellenőrzés

• Van folyamatban lévő per?
• Van hatósági eljárás?
• Van végrehajtás?
• Vannak aktív szerződések?
• Van munkavállaló?
• Van lízing vagy hitel?
• Van garancia vagy kezesség?
• Van kapcsolt vállalkozási elszámolás?
• Van rendezendő tulajdonosi ügy?

Ügyvezetői nézőpont: miért kell előbb felmérés?

Ügyvezetőként könnyű azt érezni, hogy a cég lezárása csak adminisztráció. Valójában a végelszámolás előtti állapotfelmérés védi leginkább az ügyvezetőt és a tulajdonosokat a későbbi kellemetlen meglepetésektől.

Ha a felmérés kimarad, csak később derülhet ki, hogy:

• több a tartozás, mint gondolták,
• a pénztár nincs meg,
• a tagi kölcsön rendezetlen,
• az adófolyószámlán eltérés van,
• a vevőkövetelések nem behajthatók,
• a könyvelés nem alkalmas a lezárásra,
• a végelszámolás nem fejezhető be egyszerűen.

A jó végelszámolás nem a megszüntetési szándékkal kezdődik, hanem a számokkal.

Hitelezői nézőpont: miért fontos az alkalmasság?

Hitelezőként az a fontos, hogy a cég végelszámolása ne veszélyeztesse a követelés megtérülését.

Ha a cég valóban fizetőképes, a végelszámolás rendezett utat jelenthet. Ha azonban a társaság végelszámolást indít, de nincs elegendő vagyona a hitelezők kifizetésére, akkor a hitelezői érdekek sérülhetnek, és felszámolási eljárás válhat szükségessé.

Ezért hitelezői oldalról is fontos kérdés:

• van-e valódi vagyon,
• vannak-e behajtható követelések,
• rendezett-e a könyvelés,
• a tulajdonosok pótolják-e a hiányzó fedezetet,
• a cég nem fizetésképtelen helyzetet próbál-e végelszámolással kezelni.

Jogi és számviteli kockázatok

A végelszámolás előtti állapotfelmérés hiánya több kockázatot is okozhat:

• fizetésképtelenség késői felismerése,
• felszámolási eljárás szükségessége,
• NAV-tartozások vagy pótlékok figyelmen kívül hagyása,
• be nem nyújtott bevallások,
• rendezetlen pénztár,
• dokumentálatlan tagi kölcsön,
• behajthatatlan követelések túlértékelése,
• kapcsolt vállalkozási elszámolási hibák,
• vagyon idő előtti felosztása,
• hitelezői viták,
• peres vagy hatósági eljárás miatti elakadás,
• egyszerűsített végelszámolás határidejének elvesztése.

A végelszámolás befejezésekor a cégbíróság részére vagyonfelosztási javaslatot és kapcsolódó határozatot is meg kell küldeni; egyszerűsített végelszámolásnál ezek meghatározott iratminta alapján készülnek.

Mit érdemes megtenni az első napokban?

Ne régi beszámoló alapján döntsön. Aktuális adatok kellenek.


Adónemenként kell ellenőrizni, van-e tartozás, túlfizetés, bírság vagy pótlék.


Szállítók, NAV, önkormányzat, bank, lízing, munkavállalók, tagok, kapcsolt vállalkozások.


Nem elég a könyv szerinti összeg. Behajthatóság szerint kell értékelni.


A könyvelés szerinti pénztárnak ténylegesen is meg kell lennie, vagy rendezni kell az eltérést.


Szerződés, kamat, visszafizetés, elengedés, tulajdonosi elszámolás és adóhatás.


Per, hatósági ügy, végrehajtás vagy NAV-ellenőrzés esetén a lezárás nem feltétlenül lesz egyszerű.

Gyakori kérdések

Mit kell ellenőrizni végelszámolás előtt?
A tartozásokat, követeléseket, adófolyószámlát, pénztárt, tagi kölcsönöket, kapcsolt vállalkozási elszámolásokat, könyvelést, beszámolókat, bevallásokat, bankszámlát, szerződéseket, munkavállalói ügyeket és esetleges peres vagy hatósági eljárásokat.

Elég, ha a cégnek nincs már működése?
Nem. Az inaktív működés nem jelenti azt, hogy a cég alkalmas végelszámolásra. A döntő kérdés az, hogy a társaság fizetőképes-e, rendezhető-e a könyvelése, és van-e fedezet minden kötelezettségre.

Miért fontos az adófolyószámla végelszámolás előtt?
Mert a könyvelés szerinti adóállapot és a NAV nyilvántartása eltérhet. Lehet tartozás, pótlék, bírság, túlfizetés, be nem nyújtott bevallás vagy folyamatban lévő ellenőrzés, amely a lezárást befolyásolja.

Mit kell kezdeni a tagi kölcsönnel végelszámoláskor?
A tagi kölcsönt rendezni kell. Vizsgálni kell az összegét, jogcímét, dokumentációját, kamatát, visszafizetését vagy esetleges elengedését, valamint annak adózási és számviteli következményeit.

Miért veszélyes a magas pénztáregyenleg?
Azért, mert ha a könyvelés szerint jelentős készpénz van a cégben, de ténylegesen nincs meg, az vagyoni és számviteli problémát jelent. Ezt végelszámolás előtt rendezni kell.

Mi történik, ha végelszámolás közben derül ki, hogy nincs elég vagyon?
Ha a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezetére, és a tagok a hiányzó összeget nem fizetik meg a törvényi határidőn belül, a végelszámolónak felszámolási eljárást kell kezdeményeznie.

Lehet egyszerűsített végelszámolást választani?
Bizonyos feltételek mellett igen, például ha a cég nem kötelezett könyvvizsgálatra, és a végelszámolást a kezdő időponttól számított 150 napon belül befejezi. Ez azonban csak rendezett cég esetén lehet valóban gyors és biztonságos út.

Összegzés

A cég lezárása előtt nem az a döntő kérdés, hogy a tulajdonosok meg akarják-e szüntetni a társaságot. A döntő kérdés az, hogy a cég alkalmas-e végelszámolásra.

Ehhez vizsgálni kell:

• a fizetőképességet,
• a tartozásokat,
• a követeléseket,
• az adófolyószámlát,
• a pénztárt,
• a tagi kölcsönöket,
• a kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• a könyvelés állapotát,
• a bankszámlát,
• a folyamatban lévő ügyeket.

A végelszámolás akkor lehet jó megoldás, ha a társaság vagyona, könyvelése és kötelezettségállománya valóban rendezhető. Ha viszont a cég valójában fizetésképtelen, vagy a könyvelésből nem állapítható meg biztonságosan a helyzet, a végelszámolás nem megoldás, hanem későbbi kockázat lehet.


A végelszámolás előtt érdemes tisztázni:

• van-e elég fedezet a tartozásokra,
• tiszta-e az adófolyószámla,
• ténylegesen megvan-e a pénztár,
• mi történik a tagi kölcsönnel,
• behajthatók-e a követelések,
• rendben van-e a könyvelés,
• választható-e egyszerűsített végelszámolás.

A cég megszüntetése akkor nyugodt folyamat, ha előtte nem maradnak rejtett tartozások, rendezetlen pénztártételek és adózási kérdőjelek.

• Adófolyószámla ellenőrzés
• Fizetőképesség ellenőrzése
• Pénztár és bankszámla egyeztetése
• Tagi kölcsön rendezése
• Végelszámolás alkalmassága