Rövid válasz

A végelszámolás a fizetőképes cég rendezett, jogutód nélküli megszüntetésének folyamata. Akkor lehet békés céglezárási megoldás, ha a társaság tartozásai rendezhetők, a könyvelés átlátható, a hitelezői igények kezelhetők, és minden számviteli, adózási, cégjogi lépés időben megtörténik.

A végelszámolás nem egyetlen bejelentésből áll. A folyamat tulajdonosi döntéssel indul, meg kell határozni a végelszámolás kezdőnapját, ki kell jelölni a végelszámolót, el kell készíteni a tevékenységet lezáró beszámolót és adóbevallásokat, kezelni kell a hitelezői igényeket, el kell készíteni a végelszámolási nyitó mérleget, rendezni kell a vagyont, a tartozásokat és a követeléseket, majd záró beszámolóval, záró bevallásokkal, vagyonfelosztási javaslattal és törlési kérelemmel lehet lezárni a céget. A Ctv. szerint a végelszámoló feladata többek között a cég vagyoni helyzetének felmérése, követeléseinek behajtása, tartozásainak kiegyenlítése, jogainak érvényesítése, kötelezettségeinek teljesítése, majd a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felosztása.

A végelszámolás akkor marad nyugodt folyamat, ha nem menet közben derül ki, hogy nincs meg a pénztár, rendezetlen a tagi kölcsön, hiányos a könyvelés, adótartozás van, vagy a hitelezői igényekre nincs fedezet. Ha a végelszámoló azt állapítja meg, hogy a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezetére, és a tagok 30 napon belül nem fizetik meg a hiányzó összeget, felszámolási eljárást kell kezdeményezni.

CTA blokk

Cégét békésen szeretné lezárni végelszámolással?

A végelszámolás akkor lesz átlátható és nyugodt folyamat, ha már az elején világos:

fizetőképes-e a cég,
rendezett-e a könyvelés,
van-e adótartozás,
ténylegesen megvan-e a pénztár,
mi lesz a tagi kölcsön sorsa,
vannak-e hitelezői igények,
milyen záró dokumentumokat kell elkészíteni,
választható-e egyszerűsített végelszámolás.

Segítünk végigvinni a végelszámolás lépéseit úgy, hogy a cég lezárása ne elakadások, hiánypótlások és utólag előkerülő problémák sorozata legyen, hanem kontrollált, dokumentált és számvitelileg rendezett folyamat.

Miért lehet a végelszámolás békés céglezárás?

A végelszámolás nem feltétlenül válsághelyzet. Sok esetben egyszerűen arról van szó, hogy a tulajdonosok nem kívánják tovább működtetni a társaságot, a cégnek már nincs üzleti célja, nincs aktív működése, vagy a vállalkozás elérte azt a pontot, ahol a rendezett megszüntetés a legjobb döntés.

A végelszámolás előnye az, hogy ha a cég fizetőképes, akkor a tulajdonosok kontrollált módon zárhatják le a társaság ügyeit. Nem hitelezői kényszer, nem felszámolási eljárás, nem pánikhelyzet, hanem tervezhető folyamat.

Ez azonban csak akkor igaz, ha a folyamat szakmai kontroll alatt marad. A végelszámolás könnyen elcsúszhat, ha a tulajdonosok csak a törlésre figyelnek, de nem kezelik időben a könyvelést, az adóbevallásokat, a hitelezői igényeket, a pénztárt, a tagi kölcsönt vagy a vagyonfelosztást.

0. lépés: előzetes állapotfelmérés

A végelszámolás gyakorlati menete nem a határozattal kezdődik, hanem az előzetes állapotfelméréssel.

Mielőtt a tulajdonosok kimondják a cég megszűnését, meg kell vizsgálni:

fizetőképes-e a társaság,
van-e elég vagyon a tartozások rendezésére,
van-e NAV- vagy önkormányzati adótartozás,
vannak-e nyitott szállítói tartozások,
van-e munkavállalói kötelezettség,
rendezett-e a könyvelés,
van-e tagi kölcsön,
van-e magas vagy rendezetlen pénztár,
vannak-e behajtható követelések,
vannak-e folyamatban lévő perek, végrehajtások vagy hatósági ügyek.

Ez a lépés azért fontos, mert a végelszámolás alapja a fizetőképesség. Ha a cég vagyona nem fedezi a hitelezői igényeket, és a tulajdonosok nem pótolják a hiányzó összeget, a végelszámolás nem békés lezárás marad, hanem felszámolási irányba fordulhat.

1. lépés: tulajdonosi döntés a cég megszüntetéséről

A végelszámolás elindításához a cég legfőbb szervének döntése szükséges. Ez Kft. esetén jellemzően taggyűlési vagy alapítói döntést jelent.

A döntésben általában szerepelnie kell:

a jogutód nélküli megszűnés elhatározásának,
a végelszámolás elrendelésének,
a végelszámolás kezdő időpontjának,
a végelszámoló kijelölésének,
szükség szerint a végelszámoló díjazásának vagy feladatainak,
annak, hogy a cég a végelszámolási folyamatot meg kívánja kezdeni.

Ez nem puszta formaság. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég működésének logikája megváltozik: már nem az üzleti növekedés, hanem a rendezett lezárás a cél.

2. lépés: a végelszámolás kezdőnapjának meghatározása

A végelszámolás kezdőnapja különösen fontos dátum. Ehhez igazodnak a számviteli, adózási és iratátadási feladatok.

A kezdőnap előtt még a cég normál működési időszaka zajlik. A kezdőnaptól viszont már végelszámolási időszakról beszélünk. Ez a két időszak számviteli és adózási szempontból elkülönül.

A kezdőnaphoz kapcsolódik például:

a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése,
a tevékenységzáró adóbevallások benyújtása,
az iratanyag átadása,
a végelszámolási nyitó mérleg elkészítése,
a hitelezői igények kezelésének kezdete.

A NAV tájékoztatója szerint a korábbi vezető tisztségviselőnek a végelszámolás kezdőnapját követő 30 napon belül többek között tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie, azt letétbe kell helyeznie és közzé kell tennie, a cég iratanyagát át kell adnia a végelszámolónak, valamint a tevékenységzáró adóbevallásokat is be kell nyújtania.

3. lépés: végelszámoló kijelölése

A végelszámoló a végelszámolás kulcsszereplője. A végelszámolás kezdő időpontjától főszabály szerint ő minősül a cég vezető tisztségviselőjének, és ő képviseli a céget a lezárási folyamat alatt.

A végelszámoló fő feladatai:

a cég vagyonának felmérése,
a követelések behajtása,
a tartozások kiegyenlítése,
a jogok érvényesítése,
a kötelezettségek teljesítése,
szükség esetén a vagyoni eszközök értékesítése,
a hitelezők kielégítése,
a fennmaradó vagyon felosztásának előkészítése,
a cég működésének megszüntetése.

Ezért a végelszámoló kiválasztása nem technikai kérdés. Olyan személyre van szükség, aki érti a cég vagyoni, könyvelési, adózási és jogi helyzetét, és képes a folyamatot dokumentáltan végigvinni.

4. lépés: a végelszámolás bejelentése és közzététele

A végelszámolás megindítását főszabály szerint változásbejegyzési kérelemben kell bejelenteni a cégbíróságnak. A Ctv. szerint a kérelemben fel kell tüntetni többek között a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját és a végelszámoló adatait.

A közzététel azért lényeges, mert ettől a hitelezők hivatalosan is értesülhetnek arról, hogy a cég végelszámolás alatt áll. Ez indítja el a hitelezői igénybejelentési szakaszt is.

Egyszerűsített végelszámolás esetén a szabályok eltérhetnek. A NAV tájékoztatója szerint egyszerűsített végelszámolásnál nem kell külön végelszámolót választani, a végelszámolói feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el, és az eljárást a NAV felé benyújtott T201T adatlappal kezdeményezik.

5. lépés: tevékenységet lezáró beszámoló és adóbevallások

A végelszámolás egyik első nagy számviteli feladata a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése. Ez mutatja meg, milyen vagyoni, pénzügyi és számviteli állapotban zárul le a cég normál működési időszaka.

A tevékenységet lezáró beszámolóhoz kapcsolódva el kell készíteni és be kell nyújtani a tevékenységzáró adóbevallásokat is. A NAV tájékoztatója külön kiemeli, hogy a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg be kell nyújtani azokat a korábbi időszakokra vonatkozó bevallásokat is, amelyek benyújtási határideje még nem járt le.

Ezen a ponton különösen fontos ellenőrizni:

be van-e adva minden korábbi bevallás,
rendben van-e az áfa,
rendezett-e a társasági adó vagy KIVA helyzete,
van-e járulék- vagy bérbevallási elmaradás,
van-e önkormányzati adózási feladat,
van-e adófolyószámla-eltérés,
van-e pótlék vagy bírság.

Ha ez a szakasz hibás vagy hiányos, a végelszámolás később könnyen elakadhat.

6. lépés: iratanyag átadása és könyvelési háttér rendezése

A végelszámolás biztonsága nagyrészt azon múlik, hogy a végelszámoló milyen iratokból tud dolgozni.

Át kell adni, illetve össze kell készíteni:

cégiratokat,
taggyűlési vagy alapítói határozatokat,
szerződéseket,
főkönyvi kivonatokat,
főkönyvi kartonokat,
vevő-szállító analitikát,
tárgyi eszköz nyilvántartást,
készletnyilvántartást,
bankkivonatokat,
pénztárbizonylatokat,
adóbevallásokat,
beszámolókat,
munkavállalói iratokat,
tagi kölcsön dokumentumokat,
kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
peres és hatósági ügyek iratait.

Ez a lépés nem adminisztratív udvariasság. A végelszámoló ezek alapján állapítja meg, milyen vagyona van a cégnek, milyen követelései vannak, kiknek tartozik, és hogyan lehet lezárni a társaság ügyeit.

7. lépés: hitelezői igények bejelentése és kezelése

A végelszámolás közzétételét követően a hitelezők 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket a végelszámolónak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban.

A végelszámolónak a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő 15 napon belül jegyzéket kell készítenie a követelésekről, és külön kell kimutatnia az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A vitatott követelésről a hitelezőt értesíteni kell, a hitelező pedig meghatározott határidőn belül bírósági úton érvényesítheti igényét.

Ez a folyamat azért fontos, mert a végelszámolás nem csak a tulajdonosok lezárási szándékáról szól. A hitelezők kielégítése elsőbbséget élvez a fennmaradó vagyon tulajdonosi felosztásával szemben.

8. lépés: végelszámolási nyitó mérleg és korrigált nyitómérleg

A végelszámoló a tevékenységet záró beszámoló mérlegéből végelszámolási nyitó mérleget készít. Ha a hitelezői igénybejelentések alapján szükséges, korrigált nyitómérleget is készít, amelyet a cég legfőbb szerve elé kell terjeszteni.

Ez a folyamat egyik legfontosabb szakmai pontja. A korrigált nyitómérleg mutatja meg, hogy a hitelezői igények figyelembevételével a cég vagyona elegendő-e a tartozások fedezetére.

Ha a cég vagyona nem elegendő, a végelszámoló felhívja a tagokat vagy részvényeseket, hogy 30 napon belül fizessék meg a hiányzó összeget. Ha ez nem történik meg, a végelszámolónak felszámolási eljárást kell kezdeményeznie.

Ez az a pont, ahol a „békés céglezárás” és a „felszámolási kockázat” elválik egymástól.

9. lépés: vagyon, követelések és tartozások rendezése

A végelszámoló feladata, hogy a cég vagyonát felmérje, követeléseit behajtsa, tartozásait kiegyenlítse, és szükség esetén vagyoni eszközeit értékesítse.

Ebben a szakaszban rendezni kell:

bankszámlákat,
pénztárt,
vevőköveteléseket,
szállítói tartozásokat,
NAV- és önkormányzati adókat,
munkavállalói kötelezettségeket,
tagi kölcsönöket,
kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
szerződéseket,
lízingeket, hiteleket,
készleteket,
tárgyi eszközöket,
ingatlanokat, járműveket,
vagyoni értékű jogokat.

A végelszámolás nem fejezhető be úgy, hogy ismert tartozás vagy követelés marad rendezetlenül, illetve olyan tétel marad fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. A NAV tájékoztatója ezt külön kiemeli a tagi kölcsön és egyéb kötelezettségek kezelése kapcsán is.

10. lépés: adóbevallások és beszámolók a végelszámolás alatt

A végelszámolás alatt a cég nem kerül ki automatikusan az adózási rendszerből. A NAV tájékoztatója szerint az adóbevallásokat akkor is be kell nyújtani, ha a cég a gazdasági tevékenységét megszüntette, vagy adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Ha a végelszámolás nem fejeződik be a megindítás évében, a végelszámoló köteles teljesíteni a számviteli és adójogi kötelezettségeket. A Ctv. is rögzíti, hogy ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámolónak eleget kell tennie az erre az esetre előírt számviteli és adójogi kötelezettségeknek.

Ez különösen fontos, ha a folyamat elhúzódik például:

hitelezői vita miatt,
peres ügy miatt,
adóellenőrzés miatt,
követelések behajtása miatt,
ingatlan vagy eszköz értékesítése miatt,
rendezetlen tagi kölcsön vagy pénztár miatt.

A végelszámolást főszabály szerint legkésőbb a kezdő időpontjától számított három éven belül be kell fejezni.

11. lépés: záró adóbevallások és végelszámolást lezáró beszámoló

Amikor a végelszámoló minden vagyoni, hitelezői, adózási és számviteli kérdést rendezett, el lehet jutni a záró szakaszhoz.

A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra többek között:

az adóbevallásokat,
a számviteli jogszabályok szerinti végelszámolási dokumentumokat,
a vagyonfelosztási javaslatot,
szükség szerint a cég más jogalanyokban fennálló vagyoni részesedéseire vonatkozó javaslatot.

A NAV tájékoztatója szerint a jóváhagyott záró adóbevallásokat és a végelszámolást lezáró beszámolót a végelszámoló benyújtja, illetve letétbe helyezi és közzéteszi; a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételére a törlés iránti kérelemmel egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell sort keríteni.

12. lépés: vagyonfelosztási javaslat

A vagyonfelosztási javaslat mutatja meg, hogy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon hogyan kerül felosztásra a tagok között.

A vagyonfelosztási javaslatban szerepelhet:

a fennmaradó pénzeszközök összege,
a természetben kiadandó vagyonelemek,
az egyes vagyonelemek azonosító adatai,
az, hogy melyik tag milyen vagyonelemet kap,
a végelszámoló díja,
a végelszámolás költségei,
az iratanyag őrzésének költsége,
a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségek.

A Ctv. szerint a természetben felosztott vagyonelemek értékét a vagyonfelosztási javaslatban kell meghatározni, pénzösszeg esetén pedig meg kell jelölni az összeget, pénznemet és azt a tagot, aki arra jogosult lesz.

Fontos szabály, hogy a vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt.

13. lépés: tulajdonosi határozat a záró dokumentumokról

A legfőbb szervnek a végelszámoló által előterjesztett záró iratokról határozatot kell hoznia.

Ebben dönteni kell többek között:

a záró dokumentumok elfogadásáról,
a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásáról,
a jogok engedményezéséről,
a kötelezettségek átruházásáról,
a tartozások esetleges átvállalásáról,
a végelszámoló díjáról,
a végelszámolás költségeiről,
az iratanyag őrzésének módjáról és költségéről.

Ez a lépés azért kritikus, mert a cég törlése után már nem lehet úgy működni, mint korábban. Minden nyitott jogot, kötelezettséget, vagyoni kérdést és iratőrzési feladatot a törlés előtt rendezni kell.

14. lépés: törlési kérelem és a cég törlése

A végelszámolás befejező szakasza a törlési kérelem benyújtása. A Ctv. szerint a törlésre irányuló kérelemhez csatolni kell a szükséges határozatokat és végelszámolási iratokat, többek között a számviteli dokumentumokat és a vagyonfelosztási javaslatot.

A cég akkor törölhető, ha nincs olyan adózási, számviteli, cégjogi vagy hitelezői akadály, amely a törlést megakadályozza.

A törlés elakadhat például:

hiányzó bevallás miatt,
rendezetlen adófolyószámla miatt,
folyamatban lévő adóellenőrzés miatt,
hitelezői vita miatt,
hibás vagyonfelosztási javaslat miatt,
rendezetlen tagi kölcsön miatt,
pénztárprobléma miatt,
folyamatban lévő hatósági vagy bírósági ügy miatt.
Egyszerűsített végelszámolás: mikor lehet gyorsabb út?

Bizonyos cégek esetén egyszerűsített végelszámolás is választható. Ez gyorsabb lehet, de nem jelenti azt, hogy nincsenek könyvelési, adózási vagy záró dokumentációs feladatok.

A NAV tájékoztatója szerint egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámolót nem kell választani, a végelszámolói feladatokat a vezető tisztségviselők látják el, az eljárást pedig a NAV felé benyújtott T201T adatlappal lehet kezdeményezni. Az egyszerűsített végelszámolás befejezését 150 napon belül kell bejelenteni.

Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg elektronikusan meg kell küldeni a cégbíróság részére az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot, ezek pedig csak jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével készíthetők el.

A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot vagy jegyzőkönyvet a SZÜF felületen lehet megküldeni, és a cégbíróság a benyújtott iratokat törlés iránti kérelemként iktatja.

Ezért az egyszerűsített végelszámolás csak akkor valóban egyszerű, ha a cég előtte rendezett.

Gyakori hibák a végelszámolás menetében
1. Állapotfelmérés nélkül indulnak

A tulajdonosok meghozzák a megszüntetési döntést, de csak utólag derül ki, hogy van adótartozás, pénztárhiány, tagi kölcsön vagy nyitott hitelezői tétel.

2. Nem készül el időben a tevékenységet lezáró beszámoló

A végelszámolás számviteli alapja gyenge lesz, ha a tevékenységzáró dokumentumok hiányosak vagy késve készülnek el.

3. Nem kezelik megfelelően a hitelezői igényeket

A hitelezői igények nem mellékesek. A végelszámolónak jegyzéket kell készítenie, és meg kell különböztetnie az elismert és vitatott követeléseket.

4. A tagi kölcsönt a végére hagyják

A tagi kölcsön visszafizetése, elengedése vagy más módon történő rendezése adózási és számviteli következményekkel járhat. Ha ez csak a végén kerül elő, könnyen megakaszthatja a folyamatot.

5. A pénztár csak papíron létezik

Ha a könyvelés szerint van készpénz, de ténylegesen nincs meg, akkor a vagyonfelosztásnál komoly probléma keletkezhet.

6. Elfelejtik, hogy bevallás akkor is kell, ha nincs működés

A végelszámolás alatt bevallási kötelezettség akkor is fennállhat, ha a cég már nem folytat gazdasági tevékenységet.

7. Túl korán osztanának vagyont

A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt.

Ellenőrzőlista: a végelszámolás lépései
Indítás előtt
Fizetőképes-e a cég?
Van-e elég vagyon a tartozásokra?
Rendezett-e a könyvelés?
Lekérték-e az adófolyószámlát?
Van-e tagi kölcsön?
Ténylegesen megvan-e a pénztár?
Vannak-e hitelezői tartozások?
Vannak-e behajtható követelések?
Van-e per, végrehajtás vagy hatósági ügy?
Indításkor
Megszületett a tulajdonosi döntés?
Meghatározták a végelszámolás kezdőnapját?
Kijelölték a végelszámolót?
Elkészültek a szükséges cégiratok?
Megtörtént a bejelentés?
Elindult a hitelezői igénybejelentési időszak?
A végelszámolás alatt
Elkészült a tevékenységet lezáró beszámoló?
Beadták a tevékenységzáró adóbevallásokat?
Átadták az iratanyagot?
Elkészült a végelszámolási nyitó mérleg?
Elkészült szükség esetén a korrigált nyitómérleg?
Készült hitelezői jegyzék?
Rendezik a tartozásokat?
Behajtják a követeléseket?
Kezelik a tagi kölcsönt és pénztárt?
Benyújtják a végelszámolás alatti bevallásokat?
Lezáráskor
Elkészültek a záró adóbevallások?
Elkészült a végelszámolást lezáró beszámoló?
Elkészült a vagyonfelosztási javaslat?
Meghozta a legfőbb szerv a záró határozatokat?
Rendelkeztek az iratőrzésről?
Benyújtották a törlési kérelmet?
Nincs NAV- vagy cégbírósági törlési akadály?
Ügyvezetői nézőpont: hogyan marad békés a folyamat?

Ügyvezetőként a végelszámolás legfontosabb tanulsága az, hogy a békés céglezárás nem magától történik. Attól lesz nyugodt, hogy minden lépés dokumentált, időben megtörténik, és a könyvelésből pontosan látható a cég vagyoni helyzete.

A legfontosabb ügyvezetői hozzáállás:

ne halogassa az állapotfelmérést,
ne induljon el rendezetlen könyveléssel,
ne tekintse a tagi kölcsönt belső ügynek,
ne hagyja a pénztárt ellenőrizetlenül,
ne zárja le túl korán a bankszámlát,
ne becsülje alá a hitelezői igényeket,
ne hagyja az adófolyószámla ellenőrzését a végére.

A végelszámolás nem átláthatatlan jogi folyamat, ha lépésekre bontják. De minden lépésnél lehet olyan szakmai hiba, amely a törlés előtt visszaüt.

Hitelezői nézőpont: miért fontos a szabályos végelszámolás?

Hitelezőként a végelszámolás akkor elfogadható, ha a cég valóban fizetőképes, a követelések bejelenthetők, a végelszámoló nyilvántartja az igényeket, és a hitelezők kielégítése megelőzi a tulajdonosi vagyonfelosztást.

A hitelezők számára fontos, hogy:

tudjanak a végelszámolásról,
be tudják jelenteni követeléseiket,
a követelésük elismert vagy vitatott státusza tiszta legyen,
legyen fedezet a kielégítésükre,
a vagyon ne kerüljön idő előtt felosztásra,
vitás igény esetén legyen jogérvényesítési lehetőség.

A végelszámolás tehát nem csak tulajdonosi lezárási folyamat. Hitelezői szempontból is kontrollált elszámolás.

Jogi és számviteli kockázatok

A végelszámolás során az alábbi kockázatokra kell különösen figyelni:

hibás vagy hiányos tulajdonosi döntés,
rosszul meghatározott kezdőnap,
nem megfelelő végelszámoló,
késedelmes tevékenységzáró beszámoló,
elmaradt adóbevallások,
rendezetlen adófolyószámla,
hitelezői igények hibás kezelése,
korrigált nyitómérleg alapján fedezethiány,
tagi kölcsön rendezetlensége,
pénztárhiány,
követelések behajthatatlansága,
hibás vagyonfelosztási javaslat,
iratőrzési kötelezettség elmulasztása,
törlési akadály,
egyszerűsített végelszámolás határidejének elmulasztása.

A Ctv. szerint a végelszámolást legkésőbb három éven belül be kell fejezni; ha pedig a végelszámoló nem teljesíti a hitelezői igényekkel kapcsolatos kötelezettségeit, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban felhívhatja a mulasztás pótlására, illetve pénzbírságot is kiszabhat.

Mit érdemes az első napokban megtenni?
1. Kérjen friss könyvelési állapotot

Aktuális főkönyv, analitikák, bankkivonatok, pénztárkimutatás, tagi kölcsön nyilvántartás és adófolyószámla nélkül ne induljon döntés.

2. Készítsen tartozáslistát

Listázni kell minden ismert tartozást: NAV, önkormányzat, szállítók, bankok, lízingek, munkavállalók, tagok, kapcsolt vállalkozások.

3. Készítsen követeléslistát

Nem elég a könyv szerinti összeg. A követelések behajthatóságát is vizsgálni kell.

4. Ellenőrizze a pénztárt és tagi kölcsönt

A végelszámolás egyik leggyakoribb elakadási pontja a papíron létező pénztár és a rendezetlen tagi kölcsön.

5. Tervezze meg a hitelezői szakaszt

A hitelezői igénybejelentések kezelésére, a jegyzék elkészítésére és a vitatott követelések rendezésére előre fel kell készülni.

6. Már az elején gondoljon a záró dokumentumokra

A záró beszámoló, záró bevallások, vagyonfelosztási javaslat és törlési kérelem nem az utolsó pillanatban „összedobható” dokumentumok. Ezek előkészítése már az elején kezdődik.

Gyakori kérdések
Mi a végelszámolás menete röviden?

A végelszámolás fő lépései: előzetes állapotfelmérés, tulajdonosi döntés, végelszámolás kezdőnapjának meghatározása, végelszámoló kijelölése, bejelentés és közzététel, tevékenységet lezáró beszámoló és adóbevallások, hitelezői igények kezelése, végelszámolási nyitó mérleg, vagyon és tartozások rendezése, záró beszámoló, vagyonfelosztási javaslat, törlési kérelem.

Ki dönt a végelszámolás elindításáról?

A cég legfőbb szerve dönt a jogutód nélküli megszűnésről és a végelszámolás elrendeléséről. A döntésben meg kell határozni a végelszámolás kezdő időpontját és ki kell jelölni a végelszámolót.

Ki a végelszámoló?

A végelszámoló az a személy, aki a végelszámolás alatt a céget képviseli és a lezárási feladatokat ellátja. Felméri a cég vagyonát, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, kezeli a hitelezői igényeket és előkészíti a vagyonfelosztást.

Mennyi idejük van a hitelezőknek követelést bejelenteni?

A hitelezők a végelszámolás megindításának közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket a végelszámolónak. A végelszámolónak ezt követően jegyzéket kell készítenie az elismert és vitatott igényekről.

Mi az a végelszámolási nyitó mérleg?

A végelszámolási nyitó mérleg a tevékenységet záró beszámoló mérlegéből készül, és a végelszámolás induló vagyoni helyzetét mutatja. Ha a hitelezői igények miatt szükséges, korrigált nyitómérleget is kell készíteni.

Mi történik, ha nincs elég vagyon a hitelezők kifizetésére?

Ha a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezetére, és a tagok 30 napon belül nem pótolják a hiányzó összeget, a végelszámolónak felszámolási eljárást kell kezdeményeznie.

Mennyi ideig tarthat a végelszámolás?

A végelszámolást főszabály szerint a kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. Egyszerűsített végelszámolás esetén a befejezésre 150 napos határidő vonatkozik.

Mikor törölhető a cég?

A cég akkor törölhető, ha elkészültek és jóváhagyásra kerültek a záró adóbevallások, a végelszámolást lezáró beszámoló, a vagyonfelosztási javaslat és a szükséges tulajdonosi határozatok, valamint nincs NAV-, hitelezői, cégjogi vagy számviteli törlési akadály.

Összegzés

A végelszámolás nem átláthatatlan jogi folyamat, hanem lépésekre bontható céglezárási eljárás. Akkor maradhat békés és kontrollált, ha minden szakasz időben, dokumentáltan és számvitelileg rendezett módon történik.

A fő lépések:

előzetes állapotfelmérés,
tulajdonosi döntés,
végelszámolás kezdőnapjának meghatározása,
végelszámoló kijelölése,
bejelentés és közzététel,
tevékenységet lezáró beszámoló,
tevékenységzáró adóbevallások,
iratanyag átadása,
hitelezői igények kezelése,
végelszámolási nyitó mérleg,
korrigált nyitómérleg,
vagyon, követelések és tartozások rendezése,
záró adóbevallások,
végelszámolást lezáró beszámoló,
vagyonfelosztási javaslat,
tulajdonosi záró határozat,
törlési kérelem,
cég törlése.

A végelszámolás legnagyobb előnye a kontroll. De ez a kontroll csak akkor marad meg, ha a cég nem fizetésképtelen, a könyvelés tiszta, a hitelezői igények rendezhetők, és a lezárás nem utólagos tűzoltásként, hanem előre megtervezett folyamatként történik.

Erős CTA blokk

Szeretné békésen lezárni a céget végelszámolással?

A nyugodt végelszámolás nem a bejelentéssel kezdődik, hanem a pontos előkészítéssel.

Érdemes még az indulás előtt tisztázni:

fizetőképes-e a cég,
van-e minden tartozásra fedezet,
rendezett-e a könyvelés,
nincs-e rejtett adózási probléma,
mi lesz a tagi kölcsönnel és pénztárral,
milyen hitelezői igények várhatók,
hogyan készül el a záró beszámoló és vagyonfelosztási javaslat.

Segítünk a végelszámolás teljes folyamatának előkészítésében és végigkísérésében, hogy a céglezárás ne bizonytalanság, hanem átlátható, szabályos és kontrollált folyamat legyen.

• vagyonfelosztási javaslat
• hitelezői igények
• Végelszámolás
• Végelszámoló
• Előzetes állapotfelmérés