Rövid válasz

A végelszámolás első 30 napja nem adminisztratív formalitás, hanem a teljes céglezárás alapja. Ebben az időszakban kell elkészíteni a tevékenységet lezáró beszámolót, be kell nyújtani a tevékenységzáró adóbevallásokat, át kell adni a cég iratanyagát a végelszámolónak, és rendezni kell azokat a könyvelési, adózási és dokumentációs kérdéseket, amelyekből később a végelszámolási nyitó mérleg készül.

A NAV végelszámolási tájékoztatója szerint a korábbi vezető tisztségviselőnek a végelszámolás kezdőnapját követő 30 napon belül el kell készítenie a tevékenységet lezáró beszámolót, gondoskodnia kell annak letétbe helyezéséről és közzétételéről, át kell adnia a cég iratanyagát a végelszámolónak, valamint be kell nyújtania a tevékenységzáró adóbevallásokat.

Ezért az első 30 napban elkövetett hibák később sokkal nehezebben javíthatók. Ha hiányos az iratanyag, rendezetlen a könyvelés, nincs egyeztetve az adófolyószámla, nem tiszta a pénztár, a tagi kölcsön vagy a hitelezői tartozás, akkor a végelszámolás már az elején bizonytalan alapra kerülhet.


Ez az az időszak, amikor még megelőzhetők a későbbi elakadások.

Segítünk áttekinteni:

• milyen beszámolót kell elkészíteni,
• milyen adóbevallásokat kell beadni,
• milyen iratokat kell átadni a végelszámolónak,
• rendben van-e a könyvelés,
• tiszta-e az adófolyószámla,
• van-e pénztár-, tagi kölcsön- vagy hitelezői kockázat,
• mire kell figyelni a végelszámolási nyitó mérleg előtt.

A végelszámolás nyugalma az első 30 nap rendjén múlik. Ha itt nincs kontroll, a teljes lezárás bizonytalanná válhat.

Miért ilyen fontos az első 30 nap?

A végelszámolás kezdőnapja után a cég életében új szakasz indul. A társaság célja már nem a normál üzleti működés, hanem a cég ügyeinek rendezett lezárása.

Ez a váltás nem csak jogi tény. Számviteli, adózási és dokumentációs fordulópont is.

Az első 30 napban kell megteremteni azt az alapot, amelyre a végelszámoló később építeni fog:

• milyen vagyonnal indul a végelszámolás,
• milyen tartozások vannak,
• milyen követelések hajthatók be,
• milyen adózási helyzetben van a cég,
• milyen iratok állnak rendelkezésre,
• milyen folyamatban lévő ügyek vannak,
• milyen könyvelési tételeket kell még rendezni.

Ha ez az alap bizonytalan, akkor később a végelszámolási nyitó mérleg, a hitelezői igények kezelése, a záró beszámoló és a vagyonfelosztás is bizonytalanná válhat.

Mi indul el a végelszámolás kezdőnapján?

A végelszámolás kezdőnapját a cég legfőbb szerve határozza meg. Ez a nap nem lehet korábbi, mint a végelszámolásról szóló határozat kelte. Ettől a naptól főszabály szerint megszűnik a korábbi vezető tisztségviselő vezetői megbízatása, és a cég vezető tisztségviselőjének, önálló képviseleti joggal rendelkező személyének a végelszámoló minősül.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a korábbi ügyvezetőnek már nincs feladata.

Éppen ellenkezőleg: az első 30 nap az ügyvezető egyik legfontosabb átadási időszaka. Ekkor kell lezárni a korábbi működést, átadni az iratokat, egyeztetni a könyvelést, rendezni az adózási feladatokat, és biztosítani, hogy a végelszámoló valós képet kapjon a cég állapotáról.

1. feladat: tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése

Az első 30 nap egyik legfontosabb feladata a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése.

Ez a beszámoló a végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal zárja le a cég normál működési időszakát. Ebből indul majd a végelszámolási nyitó mérleg, ezért nem mindegy, hogy pontos, teljes és rendezett adatokkal készül-e.

A beszámoló elkészítéséhez tisztázni kell többek között:

• bankszámlaegyenlegeket,
• pénztárállományt,
• vevőköveteléseket,
• szállítói tartozásokat,
• adótartozásokat vagy túlfizetéseket,
• tagi kölcsönöket,
• tárgyi eszközöket,
• készleteket,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• folyamatban lévő ügyeket.

Ha ezek nincsenek rendben, a beszámoló nem ad valós képet a cég állapotáról. Ez pedig később a végelszámolási nyitó mérleget és a hitelezői igények kezelését is torzíthatja.

2. feladat: tevékenységzáró adóbevallások benyújtása

A végelszámolás kezdőnapja adózási fordulópont is. A korábbi működési időszakot adózási szempontból le kell zárni.

A NAV tájékoztatója szerint a tevékenységzáró adóbevallásokat be kell nyújtani, és a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg azokat a korábbi időszakokra vonatkozó bevallásokat is rendezni kell, amelyek benyújtási határideje még nem járt le.

Ez különösen fontos akkor, ha a cég már régóta nem működik aktívan. Az inaktív cégnek is lehetnek adózási feladatai.

Ellenőrizni kell például:

• áfa-bevallásokat,
• társasági adó vagy KIVA feladatokat,
• járulékbevallásokat,
• szociális hozzájárulási adót,
• iparűzési adót,
• késedelmi pótlékokat,
• bírságokat,
• elmaradt bevallásokat,
• túlfizetéseket,
• NAV- vagy önkormányzati adófolyószámlát.

A végelszámolás nem törli el a korábbi adózási kötelezettségeket. Ha ezek az első 30 napban nem kerülnek elő, gyakran a törlés előtt okoznak problémát.

3. feladat: iratanyag átadása a végelszámolónak

A végelszámoló csak abból tud dolgozni, amit megkap. Ezért az iratátadás nem formaság, hanem a végelszámolás egyik alapfeltétele.

A Ctv. alapján a korábbi vezető tisztségviselőnek tájékoztatnia kell a végelszámolót a folyamatban lévő ügyekről, iratjegyzéket kell készítenie a meghatározott iratokról, és át kell adnia a cég irattári anyagait a végelszámolónak.

Az átadandó iratok közé tartozhatnak:

• társasági iratok,
• taggyűlési vagy alapítói határozatok,
• szerződések,
• számlák,
• bankkivonatok,
• pénztárbizonylatok,
• főkönyvi kivonatok,
• főkönyvi kartonok,
• vevő-szállító analitikák,
• tárgyi eszköz nyilvántartások,
• készletnyilvántartások,
• adóbevallások,
• beszámolók,
• munkavállalói iratok,
• tagi kölcsön dokumentumok,
• peres és hatósági ügyek iratai.

A hiányos iratátadás később pontatlan nyitómérleget, hitelezői vitát, adózási problémát vagy törlési akadályt okozhat.

4. feladat: könyvelési egyeztetés

Az első 30 napban nem elég „átadni a könyvelést”. Meg kell nézni, hogy a könyvelés alkalmas-e a végelszámolás elindítására.

Különösen fontos az egyeztetés:

• a főkönyv és az analitikák között,
• a vevő- és szállítói tételeknél,
• a banki egyenlegeknél,
• a pénztárnál,
• a tagi kölcsönnél,
• az adófolyószámlánál,
• a tárgyi eszközöknél,
• a készletnél,
• a kapcsolt vállalkozási elszámolásoknál.

A könyvelési egyeztetés célja, hogy a végelszámoló ne bizonytalan, régi vagy ellentmondásos adatokból induljon.

5. feladat: pénztár ellenőrzése

A pénztár a végelszámolások egyik leggyakoribb hibapontja.

Sok cégnél a könyvelés szerint van készpénz a pénztárban, de a valóságban ez az összeg már nincs meg. Ez végelszámoláskor komoly probléma, mert a pénztár a cég vagyonának része.

Az első 30 napban tisztázni kell:

• mennyi a könyvelés szerinti pénztár,
• ténylegesen megvan-e a készpénz,
• vannak-e pénztárbizonylatok,
• ki kezelte a pénztárat,
• voltak-e tulajdonosi készpénzfelvételek,
• kell-e rendező könyvelés,
• kapcsolódik-e tagi kölcsönhöz vagy tulajdonosi elszámoláshoz.

Ha a pénztár papíron létezik, de ténylegesen nincs meg, azt nem szabad a végelszámolás végére hagyni.

6. feladat: tagi kölcsön áttekintése

A tagi kölcsön gyakran „belső ügynek” tűnik, de végelszámoláskor nem az. Ha a cég könyveiben tagi kölcsön szerepel, annak sorsáról dönteni kell.

Az első 30 napban fel kell mérni:

• ki nyújtotta a tagi kölcsönt,
• mekkora az összege,
• van-e szerződés,
• kamatozó vagy kamatmentes,
• történt-e részbeni visszafizetés,
• visszafizethető-e,
• elengedik-e,
• milyen adózási vagy illetékkövetkezmény lehet,
• hogyan hat a vagyonfelosztásra.

Ha a tagi kölcsön csak a záró dokumentumoknál kerül elő, sokkal nehezebb lesz biztonságosan kezelni.

7. feladat: hitelezői és tartozási lista előkészítése

Bár a hitelezők főszabály szerint a közzétételt követő 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket, a cégnek már az első 30 napban érdemes előkészítenie a saját hitelezői és tartozási listáját. A hitelezői 40 napos igénybejelentési határidőt a Ctv. és a Céginformációs Szolgálat tájékoztatói is rögzítik.

A listában szerepeljenek:

• szállítók,
• NAV,
• önkormányzati adóhatóság,
• munkavállalók,
• bankok,
• lízingcégek,
• tagok,
• kapcsolt vállalkozások,
• peres vagy vitatott követelések,
• garanciális vagy függő kötelezettségek.

A végelszámoló így nem váratlanul szembesül a hitelezői igényekkel, hanem már előzetes képet kap arról, milyen tartozási körrel kell számolni.

Miért veszélyes halogatni az első 30 nap feladatait?

Az első 30 napban el nem végzett feladatok nem tűnnek el. Csak később, rosszabb pillanatban jelennek meg.

Ha késik a beszámoló
A végelszámolási nyitó mérleg bizonytalan alapra kerülhet.

Ha elmaradnak bevallások
NAV-törlési akadály, pótlék, bírság vagy hiánypótlás merülhet fel.

Ha hiányos az iratátadás
A végelszámoló nem látja a teljes képet, és később derülhetnek ki szerződések, tartozások, követelések vagy vitás ügyek.

Ha rendezetlen a pénztár
A vagyonfelosztásnál vagy záró beszámolónál okozhat súlyos problémát.

Ha nincs tisztázva a tagi kölcsön
Adózási, illeték- és tulajdonosi elszámolási kockázatként térhet vissza.

Ha nincs hitelezői lista
A 40 napos hitelezői időszak meglepetéseket okozhat.

Gyakori hibák az első 30 napban

1. „Majd a könyvelő megoldja”

A könyvelő kulcsszereplő, de az ügyvezető és a végelszámoló együttműködése nélkül a könyvelés nem tud minden iratot, szerződést, folyamatban lévő ügyet és hitelezői információt pótolni.

2. „Már nem működik a cég, nincs mit beadni”

Ez téves. A végelszámolás alatt és a tevékenység lezárásakor is lehet bevallási kötelezettség, akkor is, ha nincs tényleges gazdasági tevékenység.

3. „Az iratok valahol megvannak”

A végelszámolónak nem elég, hogy az iratok „valahol” léteznek. Át kell adni őket, rendszerezve, visszakereshetően, lehetőleg iratjegyzékkel.

4. „A pénztár csak könyvelési tétel”

Nem az. A pénztár vagyoni elem. Ha a könyvelés szerint pénz van a cégben, azt ténylegesen is igazolni kell, vagy rendezni kell az eltérést.

5. „A tagi kölcsön családon belüli ügy”

Végelszámoláskor nem belső ügy. A könyvekben szereplő kötelezettséget kezelni kell.

6. „A hitelezők úgysem jelentkeznek”

Erre nem lehet biztonságos végelszámolást építeni. A hitelezői igények kezelése a végelszámolás egyik központi eleme.

Ellenőrzőlista: mit kell átnézni az első 30 napban?

Beszámolási feladatok

• Tevékenységet lezáró beszámoló előkészítése.
• Fordulónap helyes meghatározása.
• Főkönyv zárása.
• Analitikák egyeztetése.
• Beszámoló letétbe helyezése és közzététele.

Adózási feladatok

• Tevékenységzáró adóbevallások előkészítése.
• Elmaradt vagy még be nem adott bevallások ellenőrzése.
• NAV-adófolyószámla lekérése.
• Önkormányzati adók ellenőrzése.
• Pótlékok, bírságok, túlfizetések áttekintése.
• Folyamatban lévő ellenőrzések azonosítása.

Iratátadási feladatok

• Cégiratok összekészítése.
• Szerződések átadása.
• Számlák, bizonylatok rendszerezése.
• Banki dokumentumok átadása.
• Munkavállalói iratok átadása.
• Peres, hatósági, végrehajtási ügyek listázása.
• Iratjegyzék készítése.

Könyvelési egyeztetés

• Vevő-szállító analitika egyeztetése.
• Bankszámlák egyeztetése.
• Pénztár ellenőrzése.
• Tagi kölcsön nyilvántartás áttekintése.
• Tárgyi eszközök egyeztetése.
• Készletek ellenőrzése.
• Kapcsolt vállalkozási elszámolások tisztázása.

Hitelezői előkészítés

• Ismert tartozások listázása.
• Vitatott tételek elkülönítése.
• Szállítói tartozások egyeztetése.
• NAV- és önkormányzati tartozások vizsgálata.
• Banki és lízingkötelezettségek áttekintése.
• Munkavállalói követelések ellenőrzése.

Ügyvezetői nézőpont: miért sürgős ez a 30 nap?

Ügyvezetőként könnyű azt hinni, hogy a végelszámolás elindítása után már a végelszámoló dolga minden. Ez csak részben igaz.

A korábbi ügyvezető működéséhez kapcsolódik:

• a cég korábbi iratanyaga,
• a könyvelés rendezettsége,
• a beszámolási és bevallási alap,
• a szerződések ismerete,
• a hitelezői és követelési helyzet,
• a pénztár és tagi kölcsön valósága,
• a folyamatban lévő ügyek átadása.

A végelszámolás első 30 napja ezért az ügyvezető számára nem lezárult múlt, hanem bizonyítási és átadási időszak.

Hitelezői nézőpont: miért számít az első 30 nap?

Hitelezőként a végelszámolás akkor tűnik megbízhatónak, ha a cég már az elején rendezett adatokkal, átlátható könyveléssel és pontos hitelezői helyzetképpel indul.

Az első 30 nap minősége hitelezői szempontból is befolyásolja:

• milyen vagyonnal indul az eljárás,
• milyen tartozások ismertek,
• milyen követelések szerepelnek,
• van-e fedezet a hitelezői igényekre,
• mennyire pontos a későbbi nyitó mérleg,
• mennyire kezelhető a 40 napos hitelezői időszak.

Ha a cég már az elején hiányos iratokkal és bizonytalan könyveléssel indul, a hitelezői bizalom is sérülhet.

Jogi és számviteli kockázatok

Az első 30 nap hibái több későbbi kockázatot okozhatnak:

• késedelmes tevékenységet lezáró beszámoló,
• hiányos vagy pontatlan beszámoló,
• elmaradt tevékenységzáró adóbevallás,
• hiányos iratátadás,
• iratjegyzék hiánya,
• végelszámoló hiányos tájékoztatása,
• pontatlan végelszámolási nyitó mérleg,
• adófolyószámla-eltérés,
• hitelezői vita,
• pénztárhiány,
• rendezetlen tagi kölcsön,
• NAV-törlési akadály,
• cégbírósági bírság,
• ügyvezetői felelősségi kérdések.

A Ctv. szabályai szerint a korábbi vezető tisztségviselő a végelszámolás kezdetéhez kapcsolódó feladatok elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért felelősséggel tartozhat, és mulasztás esetén bírság is felmerülhet.

Mit érdemes az első napokban azonnal megtenni?

• 1. Tartson azonnali könyvelési egyeztetést
• A kezdőnap után azonnal tisztázni kell, milyen adatokból készül a tevékenységet lezáró beszámoló.
• 2. Kérje le az adófolyószámlát
• A NAV- és önkormányzati adóhelyzetet nem szabad a végére hagyni.
• 3. Készítsen iratátadási listát
• Legyen pontos lista arról, milyen iratokat ad át a végelszámolónak.
• 4. Nézze át a pénztárt és tagi kölcsönt
• Ezeket az első szakaszban kell tisztázni, nem a záráskor.
• 5. Készítsen hitelezői és követeléslistát
• Az ismert tartozásokat, vitatott tételeket és behajtható követeléseket már az elején külön kell kezelni.
• 6. Dokumentáljon mindent
• Az átadás, egyeztetés, bevallás, beszámoló és iratlista legyen bizonyítható. A végelszámolásban a „megbeszéltük” kevés; dokumentált folyamat kell.

Gyakori kérdések

Miért fontos az első 30 nap végelszámolásban?

Azért, mert ekkor készülnek el a végelszámolás induló alapdokumentumai: a tevékenységet lezáró beszámoló, a tevékenységzáró adóbevallások, az iratátadás és a könyvelési egyeztetések. Ha ezek hibásak vagy hiányosak, a teljes lezárás bizonytalanná válhat.

Mit kell elkészíteni 30 napon belül?

A korábbi ügyvezetőnek el kell készítenie a tevékenységet lezáró beszámolót, gondoskodnia kell annak letétbe helyezéséről és közzétételéről, át kell adnia a cég iratanyagát a végelszámolónak, és be kell nyújtania a tevékenységzáró adóbevallásokat.

Mi az a tevékenységet lezáró beszámoló?

Ez az a beszámoló, amely a végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal lezárja a cég normál működési időszakát. Ebből indul majd a végelszámolási nyitó mérleg.

Mit kell átadni a végelszámolónak?

Át kell adni a cég iratanyagát, szerződéseit, könyvelési dokumentumait, adóbevallásait, beszámolóit, banki és pénztári dokumentumait, munkavállalói iratait, tagi kölcsön dokumentumait, valamint a folyamatban lévő ügyekre vonatkozó információkat.

Mi történik, ha az első 30 napban hiányos az iratátadás?

A végelszámoló nem kap teljes képet a cég helyzetéről, ami pontatlan nyitómérleghez, hitelezői problémákhoz, adózási elakadáshoz vagy törlési akadályhoz vezethet.

Kell bevallást beadni, ha a cég már nem működik?

Igen. A végelszámolás alatt és a tevékenység lezárásakor is lehet bevallási kötelezettség, akkor is, ha a cég már nem végez gazdasági tevékenységet.

Miért kell már az elején tisztázni a pénztárt és a tagi kölcsönt?

Mert ezek a végelszámolás leggyakoribb elakadási pontjai. Ha a pénztár papíron létezik, de ténylegesen nincs meg, vagy a tagi kölcsön dokumentálatlan, az később a vagyonfelosztásnál és záró dokumentumoknál komoly problémát okozhat.

Összegzés

Az első 30 nap végelszámolásban nem adminisztratív formalitás, hanem a teljes céglezárási folyamat alapja.

Ebben az időszakban kell:

• elkészíteni a tevékenységet lezáró beszámolót,
• beadni a tevékenységzáró adóbevallásokat,
• átadni a cég iratanyagát,
• tájékoztatni a végelszámolót a folyamatban lévő ügyekről,
• egyeztetni a könyvelést,
• ellenőrizni az adófolyószámlát,
• tisztázni a pénztárt,
• áttekinteni a tagi kölcsönt,
• előkészíteni a hitelezői és követeléslistát.

Ha az első 30 napban rend van, a végelszámolás átláthatóbb, nyugodtabb és biztonságosabb lehet. Ha itt hiányos az átadás, pontatlan a könyvelés vagy elmaradnak a bevallások, a teljes lezárás később bizonytalanná válhat.


Ne várja meg, amíg a hibák a törlés előtt derülnek ki.

Segítünk előkészíteni és ellenőrizni:

• a tevékenységet lezáró beszámolót,
• a tevékenységzáró bevallásokat,
• az iratátadási listát,
• az adófolyószámlát,
• a pénztár és tagi kölcsön rendezését,
• a hitelezői és követelési listát,
• a végelszámoló részére átadandó teljes dokumentációt.

Az első 30 napban nem csak papírokat kell rendezni. Itt dőlhet el, hogy a végelszámolás nyugodt céglezárás lesz, vagy később nehezen javítható problémák sorozata.

• Iratátadás
• tevékenységet lezáró beszámoló
• első 30 nap
• könyvelési egyeztetés
• tevékenységzáró adóbevallások