Rövid válasz

A végelszámolás közzétételét követően a hitelezők 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket, a végelszámolónak pedig a bejelentett követelésekről jegyzéket kell készítenie. A végelszámoló a tevékenységet záró beszámoló mérlegéből végelszámolási nyitó mérleget készít, szükség esetén hitelezői igényekkel korrigált nyitómérleget is összeállít, amely a cég valós vagyoni helyzetének alapja lesz.

A végelszámolás alatt az adóbevallási kötelezettségeket továbbra is teljesíteni kell, akkor is, ha a cég már nem végez gazdasági tevékenységet vagy nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ha a végelszámolás nem fejeződik be egy üzleti éven belül, a végelszámolónak üzleti évenként beszámolót kell készítenie és letétbe helyeznie.

A végelszámolás lezárásakor záró adóbevallások, végelszámolást lezáró beszámoló, vagyonfelosztási javaslat és kapcsolódó tulajdonosi határozat szükséges. A végelszámolást főszabály szerint a kezdő időpontjától számított három éven belül be kell fejezni.

Végelszámolást indítana, de nem biztos benne, milyen feladatok jönnek utána?

Segítünk áttekinteni:

• milyen döntést kell meghozni a végelszámolás indításához,
• ki lehet a végelszámoló,
• milyen beszámolókat és bevallásokat kell elkészíteni,
• hogyan kell kezelni a hitelezői igényeket,
• mikor kell nyitómérleget és korrigált nyitómérleget készíteni,
• milyen záró dokumentumok szükségesek,
• mi akadályozhatja a cég törlését.

A végelszámolás nem attól lesz egyszerű, hogy elindítják, hanem attól, hogy előre látják a teljes folyamatot.

Miért tévedés, hogy a végelszámolás csak egy bejelentés?

Sok ügyvezető és tulajdonos úgy gondol a végelszámolásra, mint egy egyszerű bejelentésre: „szóljunk, hogy megszüntetjük a céget, és majd törlik”.

A valóság ennél jóval összetettebb.

A végelszámolás elindítása után a cég nem azonnal szűnik meg. Először rendezni kell a társaság ügyeit. Meg kell nézni, milyen vagyona van, kiknek tartozik, kik tartoznak neki, vannak-e adótartozások, hitelezői igények, tagi kölcsönök, pénztárproblémák, folyamatban lévő szerződések vagy peres ügyek.

Ezért a végelszámolás inkább egy lezárási folyamat, mint egy egyszeri adminisztratív nyilatkozat.

Mi történik a végelszámolás elindításakor?

A végelszámolás elindítása cégjogi döntéssel kezdődik. A cég legfőbb szerve dönt a jogutód nélküli megszűnésről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, és megválasztja a végelszámolót.

A végelszámolás kezdő időpontjától a cég működésének célja megváltozik. Már nem a normál üzleti működés, növekedés vagy nyereségtermelés a fő cél, hanem a társaság ügyeinek rendezett lezárása.

Fontos szabály, hogy a végelszámolás kezdő időpontjában a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, és a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. Egyszerűsített végelszámolásnál ettől eltérő a gyakorlat: ott végelszámoló választására nem kerül sor, a végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

Ki a végelszámoló, és miért kulcsszereplő?

A végelszámoló nem „formális név” a cégiratokban. Ő az a személy, aki a végelszámolás alatt a cég lezárásával kapcsolatos feladatokat ellátja.

A végelszámoló feladata többek között:

• a cég vagyoni helyzetének felmérése,
• követelések behajtása,
• tartozások rendezése,
• hitelezői igények kezelése,
• szerződések lezárása vagy rendezése,
• adózási kötelezettségek teljesítése,
• beszámolók elkészítése,
• vagyonfelosztási javaslat előkészítése,
• záró dokumentumok összeállítása,
• törlési folyamat előkészítése.

Ezért nem mindegy, hogy a végelszámoló érti-e a cég pénzügyi, adózási és számviteli helyzetét. Egy rosszul előkészített végelszámolás könnyen elakad a hitelezői igényeknél, adófolyószámla-eltéréseknél, tagi kölcsönnél, pénztárnál vagy záró dokumentumoknál.

A korábbi ügyvezető első feladatai

A végelszámolás elindítása nem jelenti azt, hogy a korábbi ügyvezetőnek már semmi dolga. A cég korábbi működésével kapcsolatos iratok, beszámolók, adatok és dokumentumok átadása kulcsfontosságú.

A gyakorlatban elő kell készíteni:

• könyvelési anyagokat,
• szerződéseket,
• banki dokumentumokat,
• adóbevallásokat,
• beszámolókat,
• vevő-szállító analitikákat,
• tagi kölcsön dokumentumokat,
• pénztárbizonylatokat,
• munkavállalói iratokat,
• hatósági és peres ügyek iratait.

A NAV tájékoztatója szerint a tevékenységzáró adóbevallásokat be kell nyújtani, és a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg a korábbi, még be nem adott időszakokra vonatkozó bevallásokat is rendezni kell.

Tevékenységet lezáró beszámoló és bevallások

A végelszámolás egyik első számviteli feladata a tevékenységet lezáró beszámoló és a kapcsolódó adóbevallások elkészítése.

Ez azért fontos, mert a cég addigi normál működését le kell zárni. A végelszámolás kezdő időpontja előtti időszak külön kezelendő, a végelszámolás időszaka pedig már speciális lezárási időszak.

A tevékenységet lezáró anyagok alapján láthatóvá válik:

• milyen vagyonnal indul a végelszámolás,
• milyen követelések vannak,
• milyen tartozások vannak,
• milyen adópozícióval indul a folyamat,
• milyen könyvelési tételeket kell rendezni.

Ha ez a szakasz pontatlan, az egész végelszámolás bizonytalan alapra kerül.

Hitelezői igények: nem lehet őket figyelmen kívül hagyni

A végelszámolás közzététele után a hitelezők 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket. Ez a határidő a NAV tájékoztatója szerint nem jogvesztő, vagyis a követelések az eljárás alatt, sőt bizonyos esetben a törlést követően is érvényesíthetők, de utóbb már a volt tagokkal szemben.

A végelszámolónak a hitelezői igénybejelentési határidő után jegyzéket kell készítenie a bejelentett követelésekről. Ez azért fontos, mert a végelszámolás lényege nem az, hogy a tulajdonosok felosszák a vagyont, hanem előbb a hitelezői igényeket kell kezelni.

A hitelezői igényeknél vizsgálni kell:

• ki jelentett be követelést,
• milyen jogcímen,
• milyen összegben,
• van-e vitatott rész,
• van-e biztosíték,
• esedékes-e a követelés,
• van-e kapcsolódó peres vagy hatósági eljárás,
• van-e fedezet a követelés rendezésére.

Végelszámolási nyitó mérleg és korrigált nyitómérleg

A végelszámoló a tevékenységet záró beszámoló mérlegéből végelszámolási nyitó mérleget készít. Ha a hitelezői igénybejelentések miatt szükséges, korrigált nyitómérleget is kell készíteni, amelyet a cég legfőbb szerve elé kell terjeszteni.

Ez a gyakorlatban az egyik legfontosabb döntési pont.

A korrigált nyitómérleg alapján derülhet ki, hogy a cég tényleges vagyona elegendő-e a hitelezői követelések fedezetére. Ha nem elegendő, a végelszámoló köteles felhívni a tagokat vagy részvényeseket, hogy a hiányzó összeget 30 napon belül fizessék meg. Ha ez eredménytelen, a végelszámoló köteles felszámolási eljárás iránti kérelmet benyújtani.

Ezért a végelszámolás nem lehet „próbáljuk meg, aztán majd lesz valami” típusú folyamat. Ha a cég valójában nem fizetőképes, az előbb-utóbb felszámolási kockázatként jelenhet meg.

Adóbevallások a végelszámolás alatt

A végelszámolás alatt az adózó az általános szabályok szerint nyújtja be bevallásait, a bevallásokon jelölve a végelszámolás tényét. A NAV tájékoztatója külön kiemeli, hogy az adóbevallásokat akkor is be kell nyújtani, ha a cég gazdasági tevékenységét megszüntette, vagy adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Ez az egyik leggyakoribb félreértés.

A végelszámolás alatt álló cég nem „eltűnik” az adórendszerből. Továbbra is lehetnek:

• áfa-bevallások,
• járulékbevallások,
• társasági adó vagy KIVA záró feladatok,
• iparűzési adó feladatok,
• pótlékok,
• túlfizetések,
• adófolyószámla-rendezések,
• ellenőrzések vagy jogkövetési vizsgálatok.

Ha ezeket elhanyagolják, a végelszámolás a törlés előtt megakadhat.

Beszámolók a végelszámolás alatt

Ha a végelszámolás a megindításának üzleti évében nem fejeződik be, a végelszámolónak a számviteli törvény szerinti üzleti évenként beszámolót kell készítenie, és azt letétbe kell helyeznie a fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig.

Ez azt jelenti, hogy a végelszámolás időtartama alatt sem szűnik meg automatikusan a beszámolási fegyelem. Ha az eljárás elhúzódik, újabb beszámolók, bevallások és adózási feladatok merülhetnek fel.

Ez különösen fontos olyan cégeknél, ahol:

• hitelezői vita van,
• peres eljárás folyik,
• adóellenőrzés indult,
• követelést kell behajtani,
• vagyonelemet kell értékesíteni,
• tagi kölcsönt vagy pénztárt kell rendezni,
• az egyszerűsített végelszámolás határideje nem tartható.

Záró dokumentumok: ezek nélkül nincs törlés

A végelszámolás lezárása nem egy utolsó e-mail vagy bejelentés. A lezáráshoz több záró dokumentum szükséges.

A végelszámoló az eljárás lezárásakor elkészíti többek között:

• az adóbevallásokat,
• a végelszámolás utolsó üzleti évéről szóló beszámolót,
• a vagyonfelosztási javaslatot,
• a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot, ha ilyen van,
• a záró adóbevallásokat.

A végelszámolás időszakát lezáró beszámolót a törlés iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni.

Vagyonfelosztási javaslat és tulajdonosi határozat

A vagyonfelosztási javaslat mutatja meg, hogyan kerül rendezésre a cég fennmaradó vagyona és kötelezettségei.

Ebben szerepelhet:

• milyen vagyon marad a hitelezők kielégítése után,
• kik jogosultak a fennmaradó vagyonra,
• hogyan rendezik a tagi kölcsönt,
• hogyan kezelik a még fennálló jogokat és kötelezettségeket,
• ki viseli a végelszámolás költségeit,
• mi történik az iratanyag őrzésével,
• milyen adóterhek kapcsolódnak a vagyonkiadáshoz.

A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolás nem fejezhető be addig, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Egyszerűsített végelszámolásnál a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot elektronikus úton kell megküldeni a cégbíróság részére; a Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint a cégbíróság ezeket törlés iránti kérelemként iktatja.

Tagi kölcsön, pénztár, maradó vagyon: a lezárás érzékeny pontjai

A végelszámolás végén gyakran nem a nagy jogi kérdések okozzák a problémát, hanem a régi, halogatott könyvelési tételek.

Ilyen lehet:

• tagi kölcsön,
• magas pénztáregyenleg,
• tulajdonossal szembeni követelés,
• kapcsolt vállalkozási elszámolás,
• behajthatatlan vevőkövetelés,
• régi szállítói tartozás,
• adófolyószámla-eltérés,
• hiányzó bizonylat.

A NAV tájékoztatója külön kitér arra, hogy ha a végelszámolás befejezésekor a könyvekben tagi kölcsön kötelezettség szerepel, annak visszafizetéséről vagy rendezéséről gondoskodni kell; ha elengedik, azt egyéb bevételként kell kimutatni, és az elengedés illetékkövetkezménnyel is járhat.

Ezért a végelszámolás nem a régi tételek elrejtésének ideje, hanem azok rendezésének utolsó szakasza.

Egyszerűsített végelszámolás: gyorsabb, de nem feladatmentes

Az egyszerűsített végelszámolás sokak számára vonzó, mert gyorsabb és kevesebb cégbírósági formalitással járhat. De ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kötelezettségek.

A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint egyszerűsített végelszámolás befejezésekor az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg elektronikusan meg kell küldeni a cégbíróság részére az elfogadott vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot; ezeket kizárólag jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével lehet elkészíteni.

Ha a beadvány nem megfelelő, a cégbíróság hiánypótló végzést küldhet. Ha az egyszerűsített végelszámolás határidején belül a törlés iránti kérelem nem vagy nem megfelelően kerül benyújtásra, illetve nem térnek át szükség esetén az általános végelszámolási szabályokra, az eljárás befejezése a cég fennmaradásával kerülhet bejegyzésre.

Vagyis az egyszerűsített végelszámolás sem „csak egy NAV-bejelentés”. A végén ugyanúgy számviteli, adózási és cégbírósági dokumentumoknak kell rendben lenniük.

Mi akadályozhatja a cég törlését?

A végelszámolás végén a cél a cég törlése. Ez azonban több okból is elakadhat.

Gyakori akadályok:

• hiányzó záró adóbevallás,
• be nem adott bevallás korábbi időszakra,
• rendezetlen adófolyószámla,
• folyamatban lévő adóellenőrzés,
• hitelezői igény rendezetlensége,
• vitatott követelés,
• hiányzó vagy hibás vagyonfelosztási javaslat,
• hiányzó tulajdonosi határozat,
• tagi kölcsön rendezetlensége,
• pénztár eltérése,
• folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás,
• nem megfelelő elektronikus benyújtás.

A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint egyszerűsített végelszámolásnál az adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha a cég törlésének adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból nincs akadálya; ha van törlési akadály, arról is értesíti a cégbíróságot.

Gyakori hibák végelszámolás indításakor

1. „Elindítjuk, majd a könyvelő megoldja”

A könyvelő szerepe kulcsfontosságú, de a végelszámolás nem csak könyvelési feladat. Cégjogi döntés, végelszámolói felelősség, hitelezői igények és záró dokumentumok is kapcsolódnak hozzá.

2. „Nincs tevékenység, ezért nincs bevallás”

Ez téves. A NAV tájékoztatója szerint az adóbevallásokat akkor is be kell nyújtani, ha a cég megszüntette gazdasági tevékenységét vagy nem keletkezett adófizetési kötelezettsége.

3. „A hitelezők úgysem jelentkeznek”

A hitelezőknek van lehetőségük igényt bejelenteni, a végelszámolónak pedig ezekről jegyzéket kell készítenie. A hitelezői oldal figyelmen kívül hagyása a végelszámolás egyik legnagyobb kockázata.

4. „Majd a végén rendezzük a tagi kölcsönt”

A tagi kölcsönt nem érdemes a végére hagyni. Ha a végelszámolás lezárásakor még szerepel a könyvekben, annak visszafizetéséről vagy rendezéséről rendelkezni kell.

5. „A vagyonfelosztási javaslat csak formaság”

Nem formaság. A végelszámolás nem fejezhető be úgy, hogy ismert követelés vagy tartozás marad, amelyről a vagyonfelosztási határozat nem rendelkezik.

6. „Egyszerűsített végelszámolásnál nincs cégbírósági teendő”

Ez sem pontos. Egyszerűsített végelszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslatot és kapcsolódó határozatot elektronikus úton meg kell küldeni, és a cégbíróság a benyújtott iratokat törlés iránti kérelemként iktatja.

Ellenőrzőlista: milyen kötelezettségek indulnak el?

Cégjogi feladatok

• Tulajdonosi döntés a jogutód nélküli megszűnésről.
• Végelszámolás kezdő időpontjának meghatározása.
• Végelszámoló kijelölése, ha nem egyszerűsített végelszámolásról van szó.
• Cégbírósági vagy adóhatósági bejelentések kezelése az eljárás típusától függően.
• Cégiratok és döntések előkészítése.
• Törlés iránti kérelemhez kapcsolódó dokumentumok előkészítése.

Számviteli feladatok

• Tevékenységet lezáró beszámoló előkészítése.
• Végelszámolási nyitó mérleg elkészítése.
• Szükség esetén korrigált nyitómérleg készítése.
• Vevő-szállító analitika egyeztetése.
• Pénztár és bankszámlák rendezése.
• Tagi kölcsön és kapcsolt vállalkozási elszámolások kezelése.
• Üzleti évenkénti beszámoló készítése, ha az eljárás elhúzódik.
• Végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése.

Adózási feladatok

• Tevékenységzáró adóbevallások benyújtása.
• Korábbi időszakok esetleges elmaradt bevallásainak rendezése.
• Végelszámolás alatti rendszeres bevallások benyújtása.
• Záró adóbevallások elkészítése.
• Adófolyószámla egyeztetése.
• Túlfizetések, pótlékok, bírságok kezelése.
• NAV-ellenőrzés vagy törlési akadály kezelése.

Hitelezői feladatok

• Hitelezői igénybejelentések figyelése.
• Bejelentett követelésekről jegyzék készítése.
• Vitatott követelések kezelése.
• Hitelezők kielégítése.
• Fedezethiány esetén tagok felhívása a hiány pótlására.
• Szükség esetén felszámolási eljárás kezdeményezése.

Záró dokumentumok

• Záró adóbevallások.
• Végelszámolást lezáró beszámoló.
• Vagyonfelosztási javaslat.
• Tulajdonosi határozat a vagyonfelosztásról.
• Iratőrzés költségeiről és módjáról szóló rendelkezés.
• Törléshez szükséges elektronikus benyújtás.

Ügyvezetői nézőpont: miért kell előre látni a teljes folyamatot?

Ügyvezetőként vagy tulajdonosként könnyű úgy gondolni, hogy a végelszámolás megindításával a nehezén már túl vannak. Valójában sokszor ekkor kezdődik a legfontosabb munka.

Ha nincs előzetes felkészülés, menet közben derülhet ki, hogy:

• nem kész a tevékenységzáró beszámoló,
• hiányoznak bevallások,
• eltérés van az adófolyószámlán,
• a hitelező követelést jelent be,
• a tagi kölcsön nincs rendezve,
• a pénztár nem egyezik,
• nincs megfelelő vagyonfelosztási javaslat,
• a cég törlésének adóhatósági akadálya van.

A végelszámolás célja a kontrollált lezárás. Ehhez viszont nem elég elindítani az eljárást. Tudni kell, hogyan fogják befejezni.

Hitelezői nézőpont: miért fontosak ezek a kötelezettségek?

Hitelezőként a végelszámolás akkor elfogadható lezárási forma, ha a cég vagyona elegendő a követelések rendezésére, és a végelszámoló a hitelezői igényeket szabályosan kezeli.

A hitelező számára fontos, hogy:

• tudjon a végelszámolásról,
• be tudja jelenteni követelését,
• a végelszámoló nyilvántartásba vegye az igényét,
• legyen fedezet a követelés kielégítésére,
• ne kerüljön sor a vagyon idő előtti felosztására,
• vitás igény esetén legyen megfelelő jogi út.

A végelszámolás nem a tulajdonosok magánügye. A hitelezők érdekei a folyamat központi részét képezik.

Jogi és számviteli kockázatok

A végelszámolás kötelezettségeinek alábecsülése több kockázatot okozhat:

• elmaradt bevallások,
• cégbírósági bírság,
• NAV-törlési akadály,
• hitelezői igények rendezetlensége,
• korrigált nyitómérleg alapján fedezethiány,
• felszámolási eljárás szükségessége,
• tagi kölcsön rendezetlen kezelése,
• pénztárkülönbözet,
• hibás vagyonfelosztási javaslat,
• hiánypótlás a cégbíróságtól,
• egyszerűsített végelszámolás sikertelen lezárása,
• cég fennmaradásával történő eljárásbefejezés,
• későbbi tagi vagy hitelezői jogviták.

A cégbíróság 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja a mulasztókat a NAV tájékoztatója szerint meghatározott esetekben.

Mit érdemes az első napokban megtenni?

1. Készítsen végelszámolási feladatlistát

Ne csak a bejelentést írják fel. Legyen külön lista a cégjogi, könyvelési, adózási, hitelezői és záró feladatokról.

2. Egyeztesse a könyveléssel a tevékenységzáró anyagokat

A tevékenységet lezáró beszámoló és adóbevallások nélkül nincs stabil indulási alap.

3. Ellenőrizze az adófolyószámlát

A végelszámolás előtt és alatt is fontos látni, van-e tartozás, túlfizetés, pótlék, bírság vagy hiányzó bevallás.

4. Készítsen hitelezői és követeléslistát

A végelszámoló munkáját segíti, ha már az elején látszik, kiknek tartozik a cég, és kik tartoznak a cégnek.

5. Rendezze a tagi kölcsönt és pénztárt

Ezeket nem érdemes a végére hagyni, mert a vagyonfelosztásnál komoly elakadást okozhatnak.

6. Tervezze meg a záró dokumentumokat

Már az induláskor érdemes látni, milyen dokumentumok kellenek a végén: záró beszámoló, záró bevallások, vagyonfelosztási javaslat, tulajdonosi határozat, törlési kérelem.

Gyakori kérdések

A végelszámolás tényleg csak egy bejelentés?

Nem. A végelszámolás elindítása után cégjogi, számviteli, adózási, hitelezői és záró dokumentációs feladatok következnek. A bejelentés csak a folyamat kezdete.

Ki vezeti a céget végelszámolás alatt?

A végelszámolás kezdő időpontjától főszabály szerint a végelszámoló minősül a cég vezető tisztségviselőjének. Egyszerűsített végelszámolásnál végelszámoló választására nem kerül sor, a feladatokat a cég vezető tisztségviselői látják el.

Mennyi idejük van a hitelezőknek követelést bejelenteni?

A végelszámolás közzétételét követően a hitelezők 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket. Ez a határidő nem jogvesztő, de a végelszámolónak a bejelentett követelésekről jegyzéket kell készítenie.

Kell adóbevallást benyújtani, ha a cég már nem működik?

Igen. A végelszámolás alatt az adóbevallásokat akkor is be kell nyújtani, ha a cég megszüntette gazdasági tevékenységét vagy adófizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Mi az a végelszámolási nyitó mérleg?

A végelszámoló a tevékenységet záró beszámoló mérlegéből végelszámolási nyitó mérleget készít. Ha a hitelezői igények miatt szükséges, korrigált nyitómérleget is készít, amely a cég valós vagyoni helyzetének alapja lesz.

Mi történik, ha nincs elég vagyon a hitelezők kifizetésére?

Ha a korrigált nyitómérleg alapján a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelésekre, a végelszámoló felhívja a tagokat a hiányzó összeg 30 napon belüli megfizetésére. Ha ez eredménytelen, felszámolási eljárást kell kezdeményezni.

Milyen dokumentumok kellenek a végelszámolás lezárásához?

Záró adóbevallások, a végelszámolás utolsó üzleti évéről szóló beszámoló, vagyonfelosztási javaslat, kapcsolódó tulajdonosi határozat, és szükség szerint a cég vagyoni részesedéseivel kapcsolatos javaslatok.

Miért akadhat el a cég törlése?

Elakadhat hiányzó bevallás, NAV-törlési akadály, hitelezői vita, hibás vagyonfelosztási javaslat, rendezetlen tagi kölcsön, pénztárprobléma, folyamatban lévő eljárás vagy cégbírósági hiánypótlás miatt.

Összegzés

A végelszámolás nem csak egy bejelentés. Az elindítás után több kötelezettség indul el egyszerre:

• cégjogi döntések,
• végelszámolói feladatok,
• tevékenységzáró beszámolók és bevallások,
• hitelezői igények kezelése,
• végelszámolási nyitó mérleg,
• korrigált nyitómérleg,
• adóbevallások a végelszámolás alatt,
• beszámolók, ha az eljárás elhúzódik,
• tagi kölcsön, pénztár és vagyon rendezése,
• záró beszámoló,
• záró adóbevallások,
• vagyonfelosztási javaslat,
• törléshez szükséges dokumentumok.

Aki a végelszámolást egyszerű adminisztratív kijelentkezésnek tekinti, könnyen elakadhat a törlés előtt. Aki viszont előre látja a feladatokat, rendezett könyveléssel, tiszta adófolyószámlával és megfelelő dokumentációval indul, sokkal biztonságosabban tudja lezárni a céget.

Erős CTA blokk

A cég törléséig több ponton is elakadhat a folyamat:

• hiányzó bevallás,
• hitelezői igény,
• fedezethiány,
• tagi kölcsön,
• pénztárprobléma,
• adófolyószámla-eltérés,
• hibás vagyonfelosztási javaslat,
• NAV- vagy cégbírósági akadály.

Segítünk végigellenőrizni, milyen kötelezettségek indulnak el a végelszámolással, és hogyan lehet a cég törlését szabályosan, kiszámíthatóan előkészíteni.

• vagyonfelosztási javaslat
• hitelezői igények
• Végelszámolás
• Végelszámoló
• végelszámolási nyitómérleg