Rövid válasz

A végelszámolás kezdő időpontja nem egy adminisztratív részlet, hanem a teljes eljárás egyik legfontosabb fordulónapja. Ettől a naptól változik meg a cég működésének célja, ettől a naptól válik el a korábbi ügyvezető és a végelszámoló szerepe, és ehhez a naphoz kapcsolódnak a tevékenységet lezáró beszámolási, adóbevallási és iratátadási feladatok.

A Ctv. szerint a végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A cég legfőbb szerve a végelszámolásról szóló határozatban állapítja meg ezt a kezdő időpontot, és megválasztja a végelszámolót.

A kezdő időpontban a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása főszabály szerint megszűnik, és a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A korábbi vezető tisztségviselőnek a kezdő időpontot követő 30 napon belül teljesítenie kell a szükséges számviteli, adóügyi és iratátadási feladatokat.

Ha a kezdőnap rosszul előkészített, később gond lehet a tevékenységet lezáró beszámolóval, a tevékenységzáró adóbevallásokkal, az iratátadással, a könyvelési fordulónappal, a hitelezői igények kezelésével és a végelszámolási nyitó mérleggel is.

CTA blokk

Végelszámolásról döntene, de még nincs kijelölve a kezdőnap?

Ne csak dátumot válasszon. Előbb nézze meg, hogy a cég könyvelése, adózása, iratanyaga és tartozásállománya alkalmas-e arra, hogy azon a napon szabályosan elinduljon a végelszámolás.

Segítünk áttekinteni:

mikor érdemes kijelölni a végelszámolás kezdőnapját,
milyen beszámolási és bevallási feladatok kapcsolódnak hozzá,
mit kell átadnia a korábbi ügyvezetőnek,
mikor lép be a végelszámoló szerepe,
milyen könyvelési fordulónapi feladatokra kell készülni,
milyen hibák okozhatnak később törlési vagy adózási problémát.

A végelszámolás nem „majd valamikor” indul. Egy konkrét napon kezdődik, és ehhez a naphoz felelősség, határidő és dokumentáció kapcsolódik.

Miért ennyire fontos a végelszámolás kezdő időpontja?

A végelszámolás kezdő időpontja az a nap, amelytől a cég élete két részre válik.

Az egyik rész a korábbi, normál üzleti működés időszaka. A másik a végelszámolási időszak, amelynek célja már nem a működés folytatása, hanem a társaság ügyeinek rendezett lezárása.

Ettől a naptól kell külön kezelni:

a korábbi működés számviteli lezárását,
a tevékenységet lezáró beszámolót,
a tevékenységzáró adóbevallásokat,
az iratanyag átadását,
a végelszámoló képviseleti szerepét,
a végelszámolási nyitó mérleget,
a hitelezői igények rendezésének előkészítését.

Ezért a kezdőnap nem lehet véletlenszerű dátum. Nem célszerű csak azért kiválasztani, mert „jó lenne minél előbb lezárni a céget”. A dátumot a könyvelési, adózási és szervezeti felkészültség alapján kell meghatározni.

Mit kell tartalmaznia a tulajdonosi határozatnak?

A végelszámolás a cég legfőbb szervének döntésével indul. Kft. esetén ez jellemzően taggyűlési határozat vagy egyedüli tagi határozat.

A határozatban szerepelnie kell többek között:

a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntésnek,
a végelszámolás elrendelésének,
a végelszámolás kezdő időpontjának,
a végelszámoló megválasztásának,
szükség szerint a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, alapítványok vagy egyesületek sorsára vonatkozó döntésnek.

A Ctv. kimondja, hogy a cég legfőbb szerve a határozatában állapítja meg a végelszámolás kezdő időpontját és választja meg a végelszámolót.

Ez azért fontos, mert a kezdőnap nem utólagos technikai adat. A tulajdonosi döntés központi eleme.

Lehet-e a kezdőnap korábbi dátum?

Nem. A végelszámolás kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozat kelte. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok nem dönthetnek például ma úgy, hogy a végelszámolás már a múlt hónap első napján megkezdődött.

Ez gyakorlati szempontból különösen fontos, mert sokan utólag szeretnének „szebb” fordulónapot választani. Például hónap első napját, év első napját vagy korábbi könyvelési zárónapot. Ha azonban a döntés később születik meg, a kezdőnap nem vihető vissza a határozat kelte előtti időpontra.

Ezért a végelszámolást előre kell időzíteni. Ha a tulajdonosok egy adott fordulónappal szeretnének indulni, a határozatot is ennek megfelelően kell előkészíteni.

Mi változik a kezdőnapon?
1. Megszűnik a korábbi ügyvezető főszabály szerinti vezetői szerepe

A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A cég vezető tisztségviselőjének és önálló képviseleti joggal rendelkező személyének a végelszámoló minősül.

Ez azt jelenti, hogy a kezdőnaptól már nem ugyanaz a működési logika érvényesül. A cég nem normál üzleti céllal működik tovább, hanem végelszámolás alatt áll.

A korábbi ügyvezető ugyanakkor nem tűnik el a folyamatból. Fontos átadási és lezárási feladatai maradnak.

2. Belép a végelszámoló szerepe

A végelszámoló a kezdőnaptól veszi át a cég lezárásával kapcsolatos irányító szerepet. Feladata a cég vagyoni helyzetének felmérése, követeléseinek behajtása, tartozásainak kiegyenlítése, jogainak érvényesítése, kötelezettségeinek teljesítése, szükség esetén a vagyonelemek értékesítése, majd a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felosztásának előkészítése.

Ezért a végelszámoló kijelölése nem formai döntés. A kezdőnaptól ő lesz az a személy, akinek a lezárási folyamatot számviteli, adózási, jogi és hitelezői szempontból kezelnie kell.

3. Elindulnak a 30 napos átadási és lezárási feladatok

A korábbi vezető tisztségviselőnek a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül el kell végeznie a jogszabályok által előírt számviteli, adóügyi és egyéb feladatokat, az okiratokat és a cég iratanyagát át kell adnia a végelszámolónak, tájékoztatnia kell a folyamatban lévő ügyekről, iratjegyzéket kell készítenie, és a munkavállalókat, illetve az érintett érdekképviseleti szerveket is tájékoztatnia kell.

Ez azt jelenti, hogy a kezdőnap után azonnal határidők indulnak. Ha a cég nincs felkészülve, a 30 nap gyorsan problémává válhat.

Milyen számviteli feladatok kapcsolódnak a kezdőnaphoz?

A végelszámolás kezdőnapja számviteli fordulópont. A korábbi működési időszakot le kell zárni, és ebből kell elindítani a végelszámolási időszakot.

A korábbi vezető tisztségviselő feladata a végelszámolás kezdőnapját követő 30 napon belül a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése, letétbe helyezése és közzététele, valamint a cég iratanyagának átadása.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a könyvelésnek készen kell állnia arra, hogy pontosan megállapítsa:

milyen eszközök vannak a cégben,
milyen kötelezettségek állnak fenn,
milyen vevőkövetelések vannak,
milyen szállítói tartozások vannak,
mennyi pénz van bankszámlán és pénztárban,
milyen tagi kölcsön vagy tulajdonosi elszámolás szerepel,
van-e adófolyószámla-eltérés,
milyen időszakra kell záró bevallásokat készíteni.

Ha a kezdőnap előtt nincs rendben a könyvelés, a tevékenységet lezáró beszámoló késve, pontatlanul vagy bizonytalan adatokkal készülhet el.

Milyen adózási feladatok indulnak el?

A kezdőnap adózási szempontból is fordulópont. A tevékenységzáró adóbevallásokat a NAV-hoz be kell nyújtani, és a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg azokat a korábbi időszakra vonatkozó bevallásokat is rendezni kell, amelyek benyújtási határideje még nem járt le.

Ez különösen fontos, mert a végelszámolás nem szünteti meg automatikusan az adózási kötelezettségeket. A végelszámolás alatt is teljesíteni kell a bevallási kötelezettségeket, és akkor is be kell nyújtani a bevallásokat, ha a cég már megszüntette a gazdasági tevékenységét, vagy nem keletkezett adófizetési kötelezettsége.

A kezdőnap kijelölésekor ezért előre látni kell:

milyen adóbevallásokat kell beadni,
mely időszakokat zárja le a cég,
van-e elmaradt bevallás,
van-e NAV-tartozás vagy túlfizetés,
van-e folyamatban lévő ellenőrzés,
milyen önkormányzati adózási feladatok maradnak.
Miért okozhat gondot a rosszul megválasztott kezdőnap?
1. Késve készülhet el a tevékenységet lezáró beszámoló

Ha a kezdőnapot úgy jelölik ki, hogy a könyvelés még nincs lezárható állapotban, akkor rögtön a folyamat elején időnyomás keletkezik. A 30 napos határidő alatt kellene pótolni régi bizonylatokat, egyeztetni vevő-szállító analitikát, rendezni a pénztárt, tisztázni a tagi kölcsönt, és elkészíteni a beszámolót.

Ez különösen kockázatos lehet, ha a cég évek óta inaktív, de közben a könyvelésben maradtak nyitott tételek.

2. Bevallási problémák merülhetnek fel

A kezdőnap határozza meg, milyen időszakra kell tevékenységzáró adóbevallásokat beadni. Ha a kezdőnap nincs összhangban a könyvelési és adózási felkészültséggel, könnyen előfordulhat, hogy elmaradt bevallásokat, hiányzó adófolyószámla-egyeztetést vagy zárási eltéréseket kell kapkodva kezelni.

3. Az iratátadás hiányos lehet

A korábbi ügyvezetőnek át kell adnia a cég iratanyagát, tájékoztatnia kell a végelszámolót a folyamatban lévő ügyekről, és iratjegyzéket is kell készítenie. Ha a kezdőnap előtt nincs összerendezve az iratanyag, a végelszámoló hiányos adatokból kezdi meg a munkát.

Ez később a hitelezői igények kezelésénél, a vagyonfeltárásnál, a szerződések lezárásánál és az adózási feladatoknál is problémát okozhat.

4. Felelősségi kérdések merülhetnek fel

A Ctv. szerint a korábbi vezető tisztségviselő a végelszámolás kezdetéhez kapcsolódó feladatok és határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért kártérítési felelősséggel tartozhat. Mulasztás esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírságot is alkalmazhat.

Ezért a kezdőnap kiválasztása nem csak könyvelési kérdés. Vezetői felelősségi kérdés is lehet.

Milyen szempontok alapján érdemes kezdőnapot választani?
1. Legyen előtte könyvelési állapotfelmérés

A kezdőnap kijelölése előtt célszerű lekérni és áttekinteni:

aktuális főkönyvet,
vevő-szállító analitikát,
bankkivonatokat,
pénztárkimutatást,
tagi kölcsön nyilvántartást,
tárgyi eszköz listát,
készletnyilvántartást,
adófolyószámlát,
beszámolókat,
bevallásokat.

A kezdőnap akkor biztonságos, ha a könyvelés a választott fordulónappal reálisan lezárható.

2. Legyen ismert az adózási helyzet

A NAV- és önkormányzati adófolyószámla ellenőrzése nélkül nem célszerű végelszámolási kezdőnapot kijelölni. Lehet olyan pótlék, bírság, túlfizetés, elmaradt bevallás vagy bejelentési eltérés, amely később elakasztja a folyamatot.

3. Legyenek összekészítve az iratok

A végelszámoló csak akkor tud megfelelően eljárni, ha megkapja a cég iratait. Ez nemcsak számlákat jelent, hanem szerződéseket, bankszámladokumentumokat, munkavállalói iratokat, tagi kölcsön megállapodásokat, peres ügyek iratait és minden lényeges üzleti dokumentumot.

4. Legyen tiszta, ki mit csinál a kezdőnap után

A kezdőnap után el kell válniuk a szerepeknek:

mit teljesít a korábbi ügyvezető,
mit vesz át a végelszámoló,
mit készít a könyvelő,
mit intéz az ügyvéd vagy jogi képviselő,
ki egyeztet a hitelezőkkel,
ki kezeli az adózási kommunikációt.

Ha ezek nincsenek tisztázva, a folyamat elején könnyen kialakulhat bizonytalanság.

Mit kell megtenni a kezdőnap előtt?

A kezdőnap előtt érdemes elkészíteni egy előkészítő listát.

Könyvelési előkészítés
friss főkönyv lekérése,
vevő-szállító egyeztetés,
pénztár ellenőrzése,
banki tételek egyeztetése,
tagi kölcsön ellenőrzése,
tárgyi eszközök és készletek áttekintése,
követelések behajthatóságának vizsgálata.
Adózási előkészítés
NAV-adófolyószámla lekérése,
önkormányzati adók ellenőrzése,
elmaradt bevallások feltárása,
túlfizetések és tartozások azonosítása,
esetleges ellenőrzések vagy jogkövetési vizsgálatok áttekintése.
Iratátadási előkészítés
szerződések összekészítése,
számlák és bizonylatok rendszerezése,
banki dokumentumok összegyűjtése,
munkavállalói iratok ellenőrzése,
folyamatban lévő ügyek listázása,
iratjegyzék előkészítése.
Döntési előkészítés
tulajdonosi határozat előkészítése,
kezdőnap kijelölése,
végelszámoló személyének kiválasztása,
egyszerűsített vagy általános végelszámolási forma mérlegelése,
felelősök és határidők meghatározása.
Mit kell megtenni a kezdőnap után?

A kezdőnap után már futnak a határidők.

A korábbi ügyvezető feladatai közé tartozik:

a számviteli és adóügyi feladatok teljesítése,
a cég iratanyagának átadása,
a folyamatban lévő ügyekről való tájékoztatás,
iratjegyzék készítése,
munkavállalók és érdekképviseleti szervek tájékoztatása.

A NAV tájékoztatója szerint a korábbi vezető tisztségviselőnek a kezdőnapot követő 30 napon belül el kell készítenie a tevékenységet lezáró beszámolót, azt letétbe kell helyeznie és közzé kell tennie, át kell adnia a cég iratanyagát a végelszámolónak, és be kell nyújtania a tevékenységzáró adóbevallásokat.

A végelszámoló oldalán pedig megkezdődik a vagyon, követelések, tartozások, hitelezői igények és végelszámolási nyitó mérleg kezelése.

Miért fontos a végelszámolási nyitó mérleg szempontjából?

A végelszámoló a tevékenységet záró beszámoló mérlegéből végelszámolási nyitó mérleget készít. Ha a hitelezői igények alapján szükséges, korrigált nyitómérleget is kell készítenie, amely a cég valós vagyoni helyzetének alapja lesz.

Ezért a kezdőnaphoz kapcsolódó zárás minősége közvetlenül befolyásolja a végelszámolási nyitó mérleget.

Ha a tevékenységet lezáró beszámoló pontatlan, akkor a nyitó mérleg is bizonytalan lesz. Ha a nyitó mérleg bizonytalan, akkor kérdésessé válhat:

van-e elég vagyon a hitelezőkre,
milyen követelések hajthatók be,
milyen tartozásokat kell rendezni,
mit lehet később vagyonként felosztani,
fennáll-e felszámolási kockázat.

Ha a korrigált nyitómérleg alapján kiderül, hogy a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezetére, és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, a végelszámolónak felszámolási eljárás iránti kérelmet kell benyújtania.

Gyakori hibák a kezdő időpont meghatározásakor
1. „Minél előbb legyen holnap”

A gyors indulás néha indokolt, de veszélyes, ha a könyvelés, adófolyószámla, iratanyag és tartozáslista nincs előkészítve. A kezdőnap után a határidők elindulnak, és nincs idő visszamenőleg rendbe tenni mindent.

2. Múltbeli dátumot szeretnének választani

A kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a megszűnésről rendelkező határozat kelte. Ezért nem lehet utólag korábbi fordulónapra „visszadátumozni” a végelszámolást.

3. Nem egyeztetnek előtte a könyvelővel

A kezdőnap könyvelési fordulónap is. Ha a könyvelő nem tudja időben lezárni a főkönyvet, a beszámolót és a bevallásokat, az egész eljárás rosszul indulhat.

4. Nem készül iratjegyzék

Az iratátadás nem csak annyi, hogy „átadjuk, ami megvan”. A korábbi vezetőnek iratjegyzéket kell készítenie, és át kell adnia az irattári anyagokat is.

5. Nem tisztázzák a folyamatban lévő ügyeket

Peres ügy, NAV-ellenőrzés, munkavállalói vita, nyitott szerződés, lízing vagy banki kötelezettség esetén a végelszámolónak pontos tájékoztatást kell kapnia. Ha ezek csak később derülnek ki, a folyamat elakadhat.

Ellenőrzőlista: megfelelő-e a kezdőnap?
A kezdőnap előtt
Elkészült az előzetes könyvelési állapotfelmérés?
Ismert a cég teljes tartozásállománya?
Lekérték a NAV-adófolyószámlát?
Ellenőrizték az önkormányzati adókat?
Tisztázott a pénztár?
Tisztázott a tagi kölcsön?
Ismert a vevőkövetelések behajthatósága?
Összeállt az iratanyag?
Vannak folyamatban lévő ügyek?
Kijelölték a végelszámolót?
Előkészült a tulajdonosi határozat?
A határozatban
Szerepel a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés?
Szerepel a végelszámolás elrendelése?
Pontosan szerepel a végelszámolás kezdő időpontja?
A kezdőnap nem korábbi, mint a határozat kelte?
Szerepel a végelszámoló személye?
Rendelkeztek a szükséges kapcsolódó vagyoni kérdésekről?
A kezdőnap után
Megindult a 30 napos ügyvezetői feladatvégzés?
Készül a tevékenységet lezáró beszámoló?
Készülnek a tevékenységzáró adóbevallások?
Megtörténik az iratátadás?
Készül az iratjegyzék?
Tájékoztatást kap a végelszámoló a folyamatban lévő ügyekről?
Elindulhat a végelszámolási nyitó mérleg elkészítése?
Ügyvezetői nézőpont: miért nem szabad félvállról venni?

Ügyvezetőként a kezdőnap azért különösen fontos, mert ettől a naptól már nem lehet úgy kezelni a céget, mintha csak egy normál működési döntés történt volna. A vezetői szerep lezárul, de az átadási, tájékoztatási és beszámolási kötelezettségek megmaradnak.

A korábbi ügyvezetőnek bizonyítania kell, hogy:

a cég iratait átadta,
a könyvelési és adózási feladatokat teljesítette,
a végelszámolót tájékoztatta a folyamatban lévő ügyekről,
a munkavállalókat és érintett szerveket tájékoztatta,
nem hagyott hátra rendezetlen, elhallgatott vagy dokumentálatlan helyzetet.

A rosszul előkészített kezdőnap ezért nemcsak adminisztratív kellemetlenség. Felelősségi kockázat is lehet.

Hitelezői nézőpont: miért számít a kezdőnap?

Hitelezőként a kezdőnap azért fontos, mert ettől kezdve válik egyértelművé, hogy a cég már végelszámolás alatt áll, és a vagyon, követelések, tartozások rendezése a végelszámolási szabályok szerint történik.

A kezdőnap körüli pontatlanság hitelezői szempontból is problémás lehet, mert befolyásolhatja:

milyen vagyonnal indult a végelszámolás,
milyen követelések és tartozások szerepelnek a nyitó adatokban,
mikor és hogyan kezelik a hitelezői igényeket,
milyen beszámolóból készül a végelszámolási nyitó mérleg,
van-e elegendő fedezet a hitelezők kielégítésére.

A hitelezői bizalomhoz az kell, hogy a végelszámolás ne bizonytalan dátummal, hiányos iratokkal és rendezetlen könyveléssel induljon.

Jogi és számviteli kockázatok

A végelszámolás kezdő időpontjának rossz meghatározása vagy előkészítetlensége több kockázatot hordozhat:

hibás vagy hiányos tulajdonosi határozat,
nem megfelelő kezdőnap,
tevékenységet lezáró beszámoló késedelme,
tevékenységzáró adóbevallások hiánya,
elmaradt korábbi bevallások,
hiányos iratátadás,
iratjegyzék hiánya,
végelszámoló hiányos tájékoztatása,
pontatlan végelszámolási nyitó mérleg,
hitelezői igények hibás kezelése,
cégbírósági bírság,
ügyvezetői kártérítési felelősség,
későbbi felszámolási kockázat fedezethiány esetén.

A NAV tájékoztatója és a Ctv. alapján a korábbi vezető tisztségviselő feladatainak elmulasztása bírságot és kártérítési felelősséget is felvethet, ezért a kezdőnaphoz kapcsolódó feladatokat nem érdemes utólagos adminisztrációként kezelni.

Mit érdemes az első napokban megtenni?
1. Ne jelöljön ki kezdőnapot könyvelési egyeztetés nélkül

A kezdőnap előtt a könyvelővel meg kell nézni, milyen zárási feladatok várhatók, van-e hiányzó bizonylat, rendezetlen pénztár, tagi kölcsön, adófolyószámla-eltérés vagy nyitott bevallás.

2. Készítsen előzetes iratlistát

Mielőtt a határozat megszületik, érdemes listázni, milyen dokumentumokat kell majd átadni a végelszámolónak.

3. Egyeztesse a végelszámoló személyét

A végelszámoló szerepe a kezdőnaptól indul. Nem jó megoldás, ha a határozatban szerepel ugyan egy név, de az illető nincs felkészítve a cég tényleges állapotára.

4. Készítsen adózási státuszellenőrzést

NAV-adófolyószámla, önkormányzati adófolyószámla, elmaradt bevallások és esetleges ellenőrzések nélkül a kezdőnap kockázatos lehet.

5. Rögzítse a folyamatban lévő ügyeket

Minden nyitott szerződés, per, hatósági ügy, munkavállalói kérdés, banki kötelezettség és hitelezői kapcsolat kerüljön listára.

Gyakori kérdések
Mi a végelszámolás kezdő időpontja?

A végelszámolás kezdő időpontja az a nap, amelyet a cég jogutód nélküli megszűnéséről rendelkező tulajdonosi határozatban megállapítanak. Ez a dátum nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

Miért fontos pontosan meghatározni a kezdőnapot?

Azért, mert ehhez a naphoz kapcsolódik a korábbi működés lezárása, a tevékenységet lezáró beszámoló, a tevékenységzáró adóbevallások, az iratátadás, a végelszámoló belépése és a végelszámolási nyitó mérleg előkészítése.

Ki dönt a végelszámolás kezdőnapjáról?

A cég legfőbb szerve dönt róla a végelszámolás elrendeléséről szóló határozatban. Ugyanebben a határozatban választják meg a végelszámolót is.

Mi történik a korábbi ügyvezetővel a kezdőnapon?

A végelszámolás kezdő időpontjában a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, és a cég vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A korábbi ügyvezetőnek ugyanakkor 30 napon belül teljesítenie kell az átadási és lezárási feladatokat.

Mit kell átadnia a korábbi ügyvezetőnek?

Át kell adnia a cég iratanyagát, a szükséges okiratokat, tájékoztatnia kell a végelszámolót a folyamatban lévő ügyekről, iratjegyzéket kell készítenie, és teljesítenie kell a számviteli, adóügyi és egyéb jogszabályi feladatokat.

Mit jelent a tevékenységet lezáró beszámoló?

Ez az a beszámoló, amely a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal zárja le a cég normál működési időszakát. Ebből indul majd a végelszámolási nyitó mérleg.

Mi történik, ha a kezdőnap rosszul előkészített?

Késhet vagy pontatlan lehet a beszámoló, elmaradhatnak bevallások, hiányos lehet az iratátadás, bizonytalan lehet a nyitó mérleg, és felelősségi vagy bírságkockázat is felmerülhet.

Összegzés

A végelszámolás első fontos döntése a kezdő időpont pontos meghatározása. Ez nem formai dátum, hanem jogi, számviteli, adózási és vezetői fordulópont.

A kezdőnaphoz kapcsolódik:

a tulajdonosi határozat,
a végelszámoló megválasztása,
a korábbi ügyvezető megbízatásának megszűnése,
a végelszámoló képviseleti szerepének kezdete,
a 30 napos ügyvezetői átadási és lezárási határidő,
a tevékenységet lezáró beszámoló,
a tevékenységzáró adóbevallások,
az iratanyag átadása,
a végelszámolási nyitó mérleg alapja.

A rosszul megválasztott vagy előkészítetlen kezdőnap később bevallási, beszámolási, iratátadási, hitelezői és felelősségi problémákat okozhat.

Erős CTA blokk

Végelszámolás előtt áll a cég? A kezdőnap kijelölése előtt érdemes szakértővel átnézni a helyzetet.

Segítünk ellenőrizni:

milyen dátummal érdemes indítani,
lezárható-e addig a könyvelés,
van-e adófolyószámla-probléma,
milyen bevallásokat kell beadni,
milyen iratokat kell átadni,
ki legyen a végelszámoló,
milyen feladatok indulnak el a kezdőnap után.

A végelszámolás nyugodt lezárás lehet, ha már az első döntés — a kezdő időpont — pontosan, dokumentáltan és számvitelileg előkészítve történik.