Rövid válasz: mit veszít el az ügyvezető, ha elindul a felszámolás?

Miért ijesztő pillanat ez egy ügyvezető számára?

Egy cégvezető számára a felszámolás elindulása nemcsak jogi esemény. Ez sokszor személyes válsághelyzet is.
Addig az ügyvezető döntött a cégről. Ő írta alá a szerződéseket, ő irányította a pénzügyeket, ő tárgyalt a partnerekkel, ő döntött a kifizetésekről, a munkavállalókról, a készletekről, a bankszámláról és a céges eszközökről.
A felszámolás elrendelésével ez a helyzet gyökeresen megváltozhat.
A legnagyobb sokk általában nem az, hogy a cég bajba került. Hanem az, hogy az ügyvezető ráébred:

• már nem ő irányítja teljes körűen a céget.

Ez a kontrollvesztés az egyik legerősebb félelem felszámolási helyzetben. Az ügyvezető sokszor még úgy érzi, hogy felel mindenért, de közben egyre kevesebb döntést hozhat meg önállóan.
Ezért különösen fontos megérteni:

• pontosan mikortól szűkül be az ügyvezető mozgástere,
• mit veszít el ténylegesen,
• mi kerül át a felszámolóhoz,
• milyen kötelezettségek maradnak meg,
• milyen hibákat kell elkerülni,
• hogyan lehet csökkenteni a személyes kockázatokat.

Mikortól veszíti el az ügyvezető a cégvagyon feletti rendelkezést?

A kulcspont a felszámolás kezdő időpontja.
A hatályos szabályozás szerint a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől a ponttól kezdve a cég helyzete már nem ugyanaz, mint korábban.
Ez azért fontos, mert nem minden felszámolási helyzet azonos.
Más a helyzet, ha:

• 1. csak felszámolási kérelmet nyújtottak be a cég ellen,
• és más, ha

• 2. a bíróság már jogerősen elrendelte a felszámolást.

Amíg csak kérelem van folyamatban, még lehetnek védekezési, fizetési, egyezségi vagy eljárási lehetőségek. A bíróság például bizonyos esetekben az adós kérelmére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére.
Ha azonban a felszámolást már jogerősen elrendelték és közzétették, akkor a cégvezető mozgástere jelentősen beszűkül.

Mit jelent a gyakorlatban, hogy az ügyvezető mozgástere beszűkül?

A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégvagyon feletti érdemi rendelkezés átkerül a felszámolóhoz.
Ez nem pusztán formai változás.
Az ügyvezető korábbi döntési jogkörei több ponton megszűnnek vagy erősen korlátozódnak.

Mit veszít el az ügyvezető felszámoláskor?

1. Elveszíti a cégvagyon feletti önálló rendelkezést
Ez a legfontosabb változás.
A felszámolás kezdő időpontjától az ügyvezető főszabály szerint már nem dönthet szabadon a cég vagyonáról.
Ez érintheti például:

• a céges bankszámlán lévő pénzt,
• a készleteket,
• az árukészletet,
• a gépeket,
• a járműveket,
• az ingatlanokat,
• a követeléseket,
• a szerződéses jogokat,
• az üzletrészeket,
• a céges eszközöket,
• a pénzügyi befektetéseket.

A felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden olyan vagyona, amellyel az eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon is, amelyet az eljárás alatt szerez.
Ez azt jelenti, hogy a vagyon nem „szabadon kezelhető céges vagyon” többé, hanem a felszámolási eljárás részeként kezelt vagyon.
Az ügyvezetőnek ilyenkor már nem az a feladata, hogy saját üzleti logikája szerint mentse, értékesítse vagy átrendezze a vagyont. Az ilyen lépések kifejezetten veszélyesek lehetnek.

2. Elveszíti a szabad döntést a kifizetések felett
Felszámolás előtt az ügyvezető dönthette el, melyik szállítót fizeti ki előbb, kivel egyezik meg, kinek ad részletfizetést, kit próbál megtartani stratégiai partnerként.
Felszámolás után ez már nem ilyen egyszerű.
A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik. Ez azt jelenti, hogy a korábbi fizetési határidők és üzleti megállapodások szerepe megváltozik, a hitelezők kielégítése pedig a felszámolási eljárás szabályai szerint történik.
Az ügyvezető nem döntheti el önállóan, hogy:

• melyik hitelezőt fizeti ki,
• kinek ad elsőbbséget,
• melyik partnerrel állapodik meg külön,
• melyik tartozást rendezi előbb,
• milyen vagyont használ fel fizetésre.

Ez azért fontos, mert a felszámolás egyik célja a hitelezői érdekek törvényes rend szerinti kezelése. Egyes hitelezők kapkodó vagy kivételezett kifizetése komoly kockázatot jelenthet.

3. Elveszíti az önálló szerződéskötési mozgásteret
Felszámolás előtt az ügyvezető dönthetett új szerződésekről, szállításokról, szolgáltatásokról, eszközeladásról, bérletről vagy akár új üzleti megállapodásokról.
A felszámolás kezdő időpontjától azonban a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat már a felszámoló teheti meg.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvezető nem járhat el úgy, mintha semmi nem történt volna.
Kockázatos lehet például:

• új szerződést kötni,
• régi szerződést módosítani,
• vagyont értékesíteni,
• eszközt átadni,
• követelést engedményezni,
• tartozást átvállalni,
• biztosítékot adni,
• kapcsolt vállalkozással ügyletet kötni,
• hosszú távú kötelezettséget vállalni.

Különösen veszélyes, ha az ügyvezető a felszámolás tudatában próbálja „átmenteni” a cég vagyonát másik társaságba, családtaghoz, kapcsolt vállalkozáshoz vagy egy újonnan létrehozott cégbe.

4. Elveszíti a bankszámlák feletti tényleges kontrollt
A felszámoló köteles bejelenteni a kijelölését a cég számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak. A szabályozás szerint a felszámoló a jogerős végzést és az igazolt aláírását is bejelenti a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóknak.
Ez a gyakorlatban jelentős változást okozhat.
A korábbi ügyvezetőnek megszűnhet vagy beszűkülhet az a lehetősége, hogy:

• banki utalásokat indítson,
• céges pénzekről döntsön,
• készpénzt vegyen fel,
• kifizetéseket teljesítsen,
• pénzügyi megállapodásokat kössön,
• a cég pénzügyi forgalmát saját döntései alapján irányítsa.

Ez sok ügyvezető számára az első igazán kézzelfogható jele annak, hogy a cég irányítása kikerült a kezéből.

5. Elveszíti a cég „normál működésének” látszatát
A felszámolás kezdő időpontjától a cég nevét a „felszámolás alatt” vagy röviden „f. a.” toldattal kell használni.
Ez nemcsak adminisztratív részlet.
A „felszámolás alatt” megjelölés megjelenhet:

• a cég nevében,
• hivatalos iratokon,
• szerződésekben,
• levelezésekben,
• nyilvántartásokban,
• partneri kommunikációban,
• üzleti ellenőrzéseknél.

Ez a partnerek, beszállítók, vevők, bankok és hatóságok számára is egyértelmű jelzés: a társaság már nem normál üzleti működésben van, hanem felszámolási eljárás alatt áll.
Ez reputációs szempontból is súlyos következmény lehet.

6. Elveszíti az üzleti tárgyalások korábbi erejét
Egy ügyvezető felszámolás előtt még tárgyalhatott úgy, mint a cég döntéshozója.
Felszámolás alatt azonban a partnerek általában már nem ugyanúgy tekintenek rá.

• A beszállítók óvatosabbak lesznek.
• A bankok kockázatosabbnak látják a céget.
• A vevők bizonytalanabbak lehetnek.
• A munkavállalók aggódhatnak.
• A hitelezők erősebb pozíciót érezhetnek.
• A stratégiai partnerek visszaléphetnek.

Ez azért különösen veszélyes, mert sok ügyvezető csak ekkor érti meg: nemcsak jogi kontrollt veszít, hanem üzleti hitelességet is.
A felszámolás ténye önmagában is bizalomvesztést okozhat.

7. Elveszítheti a lehetőséget a gyors, saját irányítású válságkezelésre
A felszámolás előtt még lehetőség lehetett:

• fizetési megállapodásra,
• részletfizetésre,
• hitelezői egyezségre,
• tőkerendezésre,
• reorganizációra,
• szerkezetátalakításra,
• külső finanszírozás bevonására,
• eszközök jogszerű értékesítésére,
• működés átszervezésére.

Ha azonban a felszámolás már elindult és jogerősen közzétételre került, az ügyvezető mozgástere lényegesen kisebb.
Ez nem azt jelenti, hogy minden esetben minden lehetőség elveszett. De azt igen, hogy a cégvezető már nem ugyanabból a pozícióból tárgyal, mint korábban.

Mit nem veszít el az ügyvezető?

Ez legalább annyira fontos kérdés.
Sokan azt gondolják, hogy ha a felszámoló átveszi a cégvagyon feletti rendelkezést, akkor az ügyvezetőnek már nincs dolga.
Ez súlyos tévedés.
Az ügyvezető jogkörei beszűkülhetnek, de a kötelezettségei és felelősségi kockázatai nem tűnnek el.

1. Megmarad az együttműködési kötelezettség
A felszámolás alatt álló cég vezetője köteles a felszámolóval együttműködni, a felszámoló kérésére tájékoztatást adni, és elősegíteni a felszámoló tevékenységét.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvezető nem vonulhat háttérbe.
Nem mondhatja azt, hogy:

• „Már nem én vezetem a céget, nem az én dolgom.”
• „Keressenek mindent a könyvelőnél.”
• „Nincs nálam semmi.”
• „Nem tudom, hol vannak az iratok.”
• „Majd ha lesz időm, válaszolok.”

A felszámolóval való együttműködés elmulasztása komoly következményekkel járhat.

2. Megmarad az iratátadási kötelezettség
Az ügyvezető köteles a nem selejtezhető iratokról iratjegyzéket készíteni, az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint átadni a felszámolónak. A törvény erre főszabály szerint a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napos határidőt ír elő.
Át kell adni többek között:

• szerződéseket,
• számlákat,
• könyvelési anyagokat,
• banki dokumentumokat,
• béranyagokat,
• adóbevallásokat,
• vevő-szállító analitikákat,
• peres és hatósági ügyek dokumentumait,
• eszköznyilvántartást,
• leltárakat,
• elektronikus iratokat,
• folyamatban lévő ügyek adatait.

Ha az iratanyag hiányos, rendezetlen vagy nem átadható, az nemcsak adminisztratív probléma. Ez az ügyvezető személyes kockázatát is növelheti.

3. Megmarad a számviteli és adózási lezárási kötelezettség
A vezető köteles a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást készíteni, illetve azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül átadni a felszámolónak és az adóhatóságnak.
Ez az egyik legfontosabb gyakorlati teendő.
Ha a könyvelés nincs rendben, azonnal rendezni kell:

• hiányzó számlákat,
• le nem könyvelt tételeket,
• nem egyeztetett vevő-szállító állományt,
• pontatlan pénztáradatokat,
• hibás tagi kölcsön nyilvántartást,
• be nem adott bevallásokat,
• rendezetlen tárgyi eszköz listát,
• készleteltéréseket,
• adófolyószámla eltéréseket.

A felszámolásban a könyvelés már nem „belső ügy”. A számviteli dokumentáció a felszámoló, az adóhatóság, a hitelezők és adott esetben a bíróság számára is jelentőséggel bírhat.

4. Megmarad a munkavállalók tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettség
A vezetőnek a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve az érintett munkavállalói érdekképviseleti szerveket haladéktalanul tájékoztatnia kell.
Ez emberileg is érzékeny helyzet.
A munkavállalók ilyenkor gyakran félnek:

• megkapják-e a bérüket,
• lesz-e felmondás,
• jár-e végkielégítés,
• mi történik a szabadságokkal,
• ki lesz a kapcsolattartó,
• meddig működik a cég,
• mikor kapnak hivatalos információt.

A rossz kommunikáció káoszt okozhat. A teljes hallgatás pedig bizalomvesztést és további konfliktusokat eredményezhet.

5. Megmarad a folyamatban lévő ügyekről való tájékoztatási kötelezettség
Az ügyvezetőnek tájékoztatnia kell a felszámolót a fennálló szerződésekről, folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról is.
Ide tartozhatnak például:

• folyamatban lévő perek,
• fizetési meghagyások,
• végrehajtási ügyek,
• NAV-eljárások,
• munkaügyi ügyek,
• szállítói viták,
• vevői reklamációk,
• bérleti szerződések,
• lízingszerződések,
• hitelszerződések,
• támogatási szerződések,
• garanciális kötelezettségek.

A felszámoló csak akkor tud megfelelően eljárni, ha teljes képet kap a cég ügyeiről.

6. Megmaradhat a személyes felelősségi kockázat
Ez az egyik legfontosabb üzenet:
Az ügyvezető jogkörei beszűkülnek, de a felelősségi kockázatai nem feltétlenül szűnnek meg.
Sőt, sok esetben éppen felszámoláskor kerülnek elő azok a kérdések, amelyek korábban rejtve maradtak.
Például:

• mikor vált fizetésképtelenséggel fenyegetővé a cég helyzete,
• történt-e vagyonkimentés,
• volt-e indokolatlan kifizetés,
• előnyben részesült-e valamelyik hitelező,
• rendben volt-e a könyvelés,
• határidőben készültek-e a beszámolók,
• volt-e valótlan adatközlés,
• átadható-e a teljes iratanyag,
• együttműködik-e az ügyvezető a felszámolóval.

A törvény alapján a bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki a felszámolási kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatot közöl, vagy nem teljesíti a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét. A bírság mértéke az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevétel 50%-áig, vagy ha ez nem állapítható meg, 2 millió forintig terjedhet.
Ez különösen fontos: nem elég azt mondani, hogy „már a felszámoló intézi”. Az ügyvezető múltbeli és átadási kötelezettségei továbbra is vizsgálhatók.

Mi a felszámoló szerepe?

A felszámoló nem az ügyvezető tanácsadója, és nem is a cég korábbi vezetésének meghosszabbított keze.
A felszámoló a felszámolási eljárásban kijelölt szereplő, aki a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat megteheti, a vagyont feltárja, kezeli, értékesíti, a hitelezői igényeket nyilvántartásba veszi, és a törvényes kielégítési rend szerint jár el. A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére főszabály szerint a felszámoló jogosult.
A felszámoló feladatai közé tartozhat:

• a cég vagyonának feltárása,
• az iratok átvétele,
• a bankszámlák kezelése,
• a hitelezői igények nyilvántartása,
• a szerződések vizsgálata,
• követelések behajtása,
• vagyontárgyak értékesítése,
• jogügyletek vizsgálata,
• munkavállalói kérdések kezelése,
• felszámolási mérlegek és jelentések készítése,
• a hitelezők tájékoztatása,
• a bíróság felé történő elszámolás.

Az ügyvezetőnek ezért nem ellenfélként, hanem kötelező eljárási szereplőként kell kezelnie a felszámolót. A konfliktusos, elzárkózó vagy késlekedő magatartás általában növeli a kockázatot.

Mi a legnagyobb hiba, amit az ügyvezető ilyenkor elkövethet?

A legnagyobb hiba az, ha az ügyvezető egyszerre tesz úgy, mintha még mindig ő irányítana mindent, és közben nem teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyek viszont továbbra is őt terhelik.
Ez veszélyes kettősség.
Amit már nem szabad megtenni:

• céges vagyont önállóan értékesíteni,
• pénzt kivenni a cégből,
• kapcsolt vállalkozásba vagyont áttenni,
• kiválasztott hitelezőt előnyben részesíteni,
• új kötelezettségeket vállalni szakértői egyeztetés nélkül,
• iratokat visszatartani,
• könyvelési hiányosságokat eltitkolni,
• a felszámoló megkereséseire nem válaszolni.

Amit viszont meg kell tenni:

• iratokat átadni,
• könyvelést lezárni,
• záróleltárt készíteni,
• adóbevallásokat elkészíteni,
• vagyont leltár szerint átadni,
• munkavállalókat tájékoztatni,
• folyamatban lévő ügyeket bemutatni,
• együttműködni a felszámolóval,
• szakértői segítséget kérni.

Az ügyvezető személyes felelőssége felszámolás esetén

Felszámoláskor gyakran felmerül a kérdés:
Felelhet-e személyesen az ügyvezető a cég tartozásaiért?
A válasz: bizonyos esetekben igen, felmerülhet ilyen kockázat.
A szabályozás alapján a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló keresettel kérheti annak megállapítását, hogy azok, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben a gazdálkodó szervezet vezetői voltak, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el vezetői feladataikat, és ezzel összefüggésben a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezők kielégítése más okból meghiúsulhat.
Ezért különösen fontos dokumentálni, hogy az ügyvezető:

• mikor észlelte a pénzügyi problémát,
• milyen intézkedéseket tett,
• próbált-e egyezséget kötni,
• figyelembe vette-e a hitelezők érdekeit,
• nem vállalt-e indokolatlan üzleti kockázatot,
• nem vont-e ki vagyont,
• nem részesített-e előnyben egyes hitelezőket,
• rendezte-e a könyvelési és beszámolási kötelezettségeket.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet azt az időpontot jelenti, amikor a vezetők előre látták vagy elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak a felszámolás napját vizsgálhatják. A korábbi döntések is jelentőséget kaphatnak.

Mit tegyen az ügyvezető azonnal, ha felszámolás indult?

1. Tisztázza, pontosan milyen szakaszban van az eljárás
Először meg kell nézni:

• csak felszámolási kérelem érkezett,
• elsőfokú végzés született,
• jogerős-e a felszámolás,
• megtörtént-e a közzététel,
• ki a kijelölt felszámoló,
• milyen határidők indultak el.

Ez alapvető, mert ettől függ, hogy az ügyvezető még milyen döntéseket hozhat, illetve milyen kötelezettségei vannak.

2. Ne mozgasson vagyont
Az egyik legfontosabb gyakorlati szabály:
felszámolási helyzetben semmilyen vagyont ne mozgasson szakértői egyeztetés nélkül.
Ne adjon el céges autót.
Ne ürítse ki a bankszámlát.
Ne vigye át a készletet másik cégbe.
Ne adja át az eszközöket családtagnak.
Ne írjon át követelést kapcsolt vállalkozásra.
Ne fizessen ki kiválasztott hitelezőt csak azért, mert vele jobb a kapcsolata.
Ezek a lépések később komoly jogi és felelősségi kockázatot okozhatnak.

3. Készítse össze az iratokat
Az ügyvezetőnek érdemes azonnal elkezdenie az iratanyag összegyűjtését.
Különösen fontos:

• alapító okirat, társasági szerződés,
• cégiratok,
• szerződések,
• számlák,
• bankkivonatok,
• pénztárbizonylatok,
• tárgyi eszköz nyilvántartás,
• készletnyilvántartás,
• vevő-szállító analitika,
• adóbevallások,
• beszámolók,
• béranyagok,
• folyamatban lévő ügyek dokumentumai,
• NAV-levelezés,
• peres iratok,
• végrehajtási iratok.

Minél rendezettebb az átadás, annál kisebb a bírságolási és felelősségi kockázat.

4. Vonja be a könyvelőt
A felszámolás egyik legfontosabb gyakorlati része a számviteli lezárás.
A könyvelővel azonnal egyeztetni kell:

• milyen napra kell zárni,
• milyen bevallások hiányoznak,
• egyezik-e a főkönyv az analitikákkal,
• pontos-e a vevő-szállító állomány,
• van-e pénztárhiány,
• rendben vannak-e a tárgyi eszközök,
• van-e tagi kölcsön,
• van-e adótartozás,
• vannak-e elmaradt beszámolók.

Ha a könyvelés nincs rendben, azt nem szabad elrejteni. Rendezni kell, amennyire lehetséges, és szakértői segítséget kell kérni.

5. Kérjen szakértői átvilágítást
Felszámolás esetén az ügyvezetőnek nem elég általános információkat olvasnia.
Konkrétan tudnia kell:

• mit tehet még,
• mit nem tehet már,
• milyen határidők futnak,
• milyen dokumentumokat kell átadni,
• milyen felelősségi kockázata van,
• milyen korábbi döntések lehetnek problémásak,
• van-e lehetőség egyezségre,
• van-e kockázatos vagyonmozgás,
• van-e büntetőjogi vagy polgári jogi kitettség,
• hogyan kommunikáljon a felszámolóval.

Egy gyors jogi, számviteli és adózási átvilágítás sok esetben megakadályozhatja, hogy az ügyvezető a felszámolás után saját magát hozza rosszabb helyzetbe.

Gyakori kérdések

Ki vezeti a céget felszámolás alatt?
A felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat főszabály szerint a felszámoló teheti meg. Az ügyvezető korábbi döntési jogkörei ezért jelentősen beszűkülnek, de az együttműködési és iratátadási kötelezettségei megmaradnak.

Mikortól számít felszámolás alatt állónak a cég?
A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. Ettől kezdve a cég nevét a „felszámolás alatt” vagy „f. a.” toldattal kell használni.

Az ügyvezető hozzáférhet még a bankszámlához?
A felszámoló köteles bejelenteni a kijelölését a cég számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak. A gyakorlatban ez a bankszámlák feletti korábbi ügyvezetői rendelkezési lehetőség jelentős beszűkülésével járhat.

Az ügyvezető köthet még szerződést felszámolás alatt?
A cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat a felszámolás kezdő időpontjától főszabály szerint a felszámoló teheti meg. Ezért az ügyvezető nem járhat el úgy, mintha továbbra is szabadon dönthetne a cég vagyonáról, szerződéseiről vagy pénzügyeiről.

Mit kell átadnia az ügyvezetőnek a felszámolónak?
Az ügyvezetőnek többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget, adóbevallást, iratjegyzéket, irattári anyagot, vagyont leltár szerint, valamint a fennálló szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást kell átadnia. A fő határidő több kötelezettségnél 30 nap.

Megbírságolhatják az ügyvezetőt felszámoláskor?
Igen. A bíróság pénzbírsággal sújthatja a vezetőt, ha elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti felszámolási kötelezettségeit, valótlan adatot közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval.

Felelhet személyesen az ügyvezető a cég tartozásaiért?
Bizonyos esetekben felmerülhet személyes felelősségi kockázat, különösen akkor, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el, és ezzel összefüggésben a cég vagyona csökkent vagy a hitelezői kielégítés meghiúsulhat.

Összegzés: az ügyvezető elveszíti a kontroll jelentős részét, de a felelőssége nem tűnik el

A felszámolás egyik legkeményebb következménye az, hogy az ügyvezető már nem úgy irányítja a céget, mint korábban.
Elveszítheti:

• a cégvagyon feletti önálló rendelkezést,
• a bankszámlák feletti tényleges kontrollt,
• a kifizetések sorrendjéről való döntést,
• az önálló szerződéskötési mozgásteret,
• az üzleti tárgyalási pozíciót,
• a normál működés látszatát,
• a gyors, saját irányítású válságkezelés lehetőségét.

Ami viszont megmarad:

• az iratátadási kötelezettség,
• a számviteli és adózási lezárási kötelezettség,
• a felszámolóval való együttműködés,
• a munkavállalók tájékoztatása,
• a folyamatban lévő ügyek feltárása,
• a vezetői felelősségi kockázat.

Ezért a felszámolás nem az a pont, ahol az ügyvezető hátradőlhet. Éppen ellenkezőleg: ez az a pont, ahol minden lépésnek különös jelentősége lesz.
A rossz döntés növeli a személyes kockázatot.
A passzivitás bírsághoz és felelősségi problémákhoz vezethet.
A rendezetlen könyvelés súlyosbítja a helyzetet.
A vagyonmozgatás különösen veszélyes lehet.
A legjobb döntés az, ha az ügyvezető azonnal szakértői segítséget kér, rendezi az iratokat, együttműködik a felszámolóval, és pontosan felméri, milyen felelősségi kockázatok érinthetik.

CTA blokk

Ha a cége felszámolás alá került, az ügyvezető mozgástere gyorsan beszűkülhet. A cégvagyon feletti döntések átkerülhetnek a felszámolóhoz, de az iratátadási, számviteli, adózási és együttműködési kötelezettségek továbbra is az ügyvezetőt terhelhetik.
Ebben a helyzetben nem érdemes találgatni.
Segítünk gyorsan átlátni:

• mikortól korlátozódnak az ügyvezető jogkörei,
• mit tehet még meg jogszerűen,
• mit nem szabad már megtennie,
• milyen iratokat kell átadni,
• milyen számviteli és adózási feladatok vannak,
• milyen kockázatok érinthetik személyesen,
• volt-e problémás korábbi döntés vagy vagyonmozgás,
• hogyan érdemes kommunikálni a felszámolóval,
• hogyan csökkenthető a bírságolási és felelősségi kockázat.

Ne várja meg, amíg egy hiba miatt személyes felelősségi kérdés lesz a cég felszámolásából.
Küldje el nekünk a felszámolással kapcsolatos iratokat, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.
Egy időben megtett lépés sokkal kevesebbe kerülhet, mint egy később javíthatatlan döntés.

• felszámolás
• fizetésképtelenség
• felszámolási eljárás
• vezetői felelősség
• számvitel