Igen, bizonyos esetekben még lehet megoldás, ha a cég felszámolás előtt áll. A lehetőségek attól függnek, hogy pontosan milyen szakaszban van az ügy: csak hitelezői felszólítás érkezett, már felszámolási kérelmet adtak be, vagy a bíróság már döntött a felszámolásról. Felszámolás előtt szóba jöhet hitelezői megállapodás, részletfizetés, fizetési haladék, követelés vitatása, csődeljárás, szerkezetátalakítás vagy más jogi és pénzügyi válságkezelési lépés. Minél korábban kér segítséget a cégvezető, annál több lehetőség maradhat.

Felszámolás előtt áll a cégem – ez már a vég?

Amikor egy cégvezető először szembesül azzal, hogy a cége felszámolás előtt áll, gyakran úgy érzi, hogy minden eldőlt.

• Megérkezik egy fizetési felszólítás.
• Egy hitelező felszámolással fenyeget.
• A NAV-tartozás nő.
• A beszállító már nem vár tovább.
• A bankszámlán nincs elég pénz.
• A könyvelő jelzi, hogy nagyobb a baj.
• A cégkapuba bírósági irat érkezik.

Ilyenkor természetes a félelem.

A cégvezető fejében egyszerre jelenik meg a kérdés:

Lehet még ebből kijönni, vagy már késő?

A válasz nem minden esetben ugyanaz.

A felszámolási helyzetek nem egyformák. Van olyan ügy, ahol már nagyon kevés a mozgástér. De van olyan is, ahol még időben meg lehet állítani a folyamatot, egyezséget lehet kötni, fizetési haladékot lehet kérni, vitatni lehet a követelést, vagy más jogi megoldást lehet keresni.

A legfontosabb üzenet:

Nem minden felszámolási helyzet végződik felszámolással. De az idő döntő tényező.

Miért nem szabad várni, ha a cég felszámolás előtt áll?

A felszámolás előtti időszakban még lehetnek döntési pontok.

De ezek gyorsan elfogynak.

Minél hamarabb történik szakértői beavatkozás, annál nagyobb eséllyel lehet megvizsgálni:

• jogos-e a hitelező követelése,
• vitatható-e a tartozás,
• van-e lehetőség részletfizetésre,
• kérhető-e fizetési haladék,
• köthető-e egyezség,
• van-e reális reorganizációs esély,
• elkerülhető-e a felszámolási kérelem,
• megállítható-e a már elindult bírósági folyamat,
• csökkenthető-e az ügyvezető személyes kockázata.

A késlekedés azért veszélyes, mert egy hitelezői felszólításból gyorsan felszámolási kérelem lehet. Egy felszámolási kérelemből bírósági eljárás. Egy bírósági eljárásból pedig elrendelt felszámolás.

A felszámolási eljárás célja már nem a cég megmentése, hanem a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők törvény szerinti kielégítése. Ezért fontos még a felszámolás előtt cselekedni.

Először pontosítani kell: milyen szakaszban van a cég?

A „felszámolás előtt áll a cégem” többféle helyzetet jelenthet.

Nem mindegy, hogy:

• 1. még csak fizetési nehézség van,
• 2. hitelezői felszólítás érkezett,
• 3. felszámolással fenyeget a hitelező,
• 4. már felszámolási kérelmet nyújtottak be,
• 5. a bíróság már felhívta a céget nyilatkozattételre,
• 6. elsőfokú felszámolást elrendelő végzés született,
• 7. a felszámolást már jogerősen elrendelték.

Minél korábbi szakaszban van az ügy, általában annál több lehetőség vizsgálható.

A legnagyobb hiba az, ha a cégvezető nem tesz különbséget ezek között, és azt gondolja: „ha már felszámolással fenyegetnek, akkor úgyis mindegy.”

Nem mindegy.

Egy felszólításra adott gyors, szakmailag pontos válasz teljesen más helyzetet teremthet, mint a hallgatás. Egy időben vitatott követelés más jogi pozíciót adhat, mint egy figyelmen kívül hagyott tartozás. Egy hitelezővel kötött megállapodás sokszor kevesebbe kerülhet, mint egy elindult felszámolási eljárás.

Milyen megoldások jöhetnek szóba felszámolás előtt?

1. A követelés jogosságának ellenőrzése

Az első kérdés mindig az:

Valóban jogos a követelés?

Sok cégvezető automatikusan elfogadja, hogy ha egy hitelező felszámolással fenyeget, akkor biztosan nincs mit tenni.

Ez nem mindig igaz.

Meg kell vizsgálni:

• tényleg fennáll-e a tartozás,
• pontos-e az összeg,
• esedékes-e a követelés,
• volt-e részfizetés,
• volt-e hibás teljesítés,
• volt-e reklamáció,
• történt-e beszámítás,
• van-e vitató levél,
• van-e elévülési kérdés,
• szabályos volt-e a fizetési felszólítás,
• a hitelező megfelelő jogcímen követel-e.

A fizetésképtelenség megállapításának egyik tipikus esete, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlíti ki vagy nem vitatja, majd az ezt követő írásbeli hitelezői felszólításra sem teljesít.

Ezért a követelés vitatása nem lehet utólagos, általános mondat. Nem elég annyi, hogy „nem értünk egyet”. A vitatásnak időben, tartalmilag és bizonyítékokkal is megfelelőnek kell lennie.

2. Hitelezői megállapodás

Ha a követelés jogos, még mindig lehet megoldás.

Sok esetben a hitelezőnek sem az az elsődleges célja, hogy felszámoltassa az adóst. A hitelező sokszor pénzt akar látni, nem éveken át tartó eljárást.

Ezért felszámolás előtt gyakran szóba jöhet:

• részletfizetési megállapodás,
• fizetési ütemezés,
• halasztott fizetés,
• részbeni azonnali fizetés és részbeni haladék,
• biztosíték adása,
• követelés részleges elengedése,
• kamat vagy költség újratárgyalása,
• tartozás rendezése szerződéses megállapodással.

A hitelezői megállapodás akkor lehet működőképes, ha a cégvezető nem üres ígéreteket tesz, hanem valós pénzügyi tervet mutat.

A legrosszabb tárgyalási pozíció az, amikor a hitelező már többször ígéretet kapott, de nem történt fizetés.

A jó megállapodás alapja:

• pontos tartozásösszeg,
• reális fizetési ütemezés,
• dokumentált vállalás,
• határidők,
• jogkövetkezmények,
• teljesíthető pénzügyi terv,
• őszinte kommunikáció.

A hitelező bizalmát nem az nyeri vissza, aki mindent megígér. Hanem az, aki reális tervet tesz le az asztalra.

3. Fizetési haladék felszámolási kérelem esetén

Ha már felszámolási kérelmet nyújtottak be, még akkor is lehet bizonyos mozgástér.

A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet. Ez nem automatikus menekülőút, de megfelelő helyzetben fontos eszköz lehet a tartozás rendezésére vagy a megállapodás előkészítésére.

Ez a 45 nap nem arra való, hogy a cégvezető tovább halogasson.

Arra való, hogy:

• előteremtse a szükséges forrást,
• lezárja a hitelezői tárgyalást,
• rendezze a teljes követelést,
• igazolja a fizetést,
• megakadályozza a felszámolás elrendelését vagy további eszkalációját.

Fontos: fizetési haladékot kérni csak akkor érdemes, ha van mögötte valós teljesítési esély.

Ha nincs pénzügyi realitás, akkor a haladék csak időhúzásnak tűnhet, és nem oldja meg a problémát.

4. A felszámolási kérelem visszavonása vagy az eljárás megszüntetése

Ha a hitelezővel sikerül megállapodni, bizonyos esetekben lehetőség lehet arra, hogy a hitelező elálljon a felszámolási kérelemtől.

A szabályozás szerint a felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül a felszámolás kezdő időpontjáig el lehet állni. Hitelezői kérelemre indult eljárásban pedig a bíróság bizonyos esetekben megszünteti az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja, hogy a teljes követelést — tőke, kamatok és eljárási költségek — megfizette.

Ezért nagyon fontos, hogy ne csak fizetés történjen, hanem annak jogi dokumentálása is rendben legyen.

Nem elég „valamit utalni”.
Nem elég telefonon megegyezni.
Nem elég szóban kérni a hitelezőt, hogy „akkor ezt hagyjuk”.

Írásos megállapodásra, pontos teljesítésre és megfelelő igazolásra van szükség.

5. Csődeljárás mint reorganizációs lehetőség

Ha a cég még életképes, de átmeneti fizetési nehézségekkel küzd, bizonyos esetekben a csődeljárás is szóba jöhet.

A csődeljárás célja, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, és csődegyezség megkötésére tegyen kísérletet.

A csődeljárás során a bírósági közzétételtől az adóst fizetési moratórium illeti meg, amely a hatályos szabályozás szerint főszabály szerint a közzétételt követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, kivéve, ha meghosszabbításra kerül. A fizetési haladék alatt több korlátozás is érvényesül, például bizonyos kifizetések nem teljesíthetők, új kötelezettség vállalásához és kifizetésekhez a vagyonfelügyelő szerepe is kapcsolódhat.

Ez nem egyszerű „halasztás”, hanem szabályozott válságkezelési eljárás.

A csődeljárás akkor lehet reális, ha:

• a cég alaptevékenysége működőképes,
• van esély egyezségre a hitelezőkkel,
• a társaság képes reorganizációs tervet készíteni,
• a működés fenntartható,
• nem pusztán időhúzás a cél,
• van szakértői jogi és pénzügyi háttér.

6. Szerkezetátalakítási eljárás

A felszámolás előtti időszakban egyes vállalkozásoknál a szerkezetátalakítás is vizsgálható lehet.

A szerkezetátalakítási szabályozás célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de még nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások helyzetének korai kezelése, fizetőképességük helyreállítása és a fizetésképtelenné válás megelőzése.

Ez különösen akkor lehet érdekes, ha a cégnek még van működő üzleti modellje, van esély a talpra állásra, de a tartozások, határidők vagy hitelezői nyomás miatt már szervezett válságkezelésre van szükség.

A szerkezetátalakítás nem minden cégnek megfelelő megoldás, de időben vizsgálva fontos alternatíva lehet.

7. Jogi védekezés a felszámolási kérelemmel szemben

Ha a követelés vitatható, hibás, részben teljesített vagy jogilag problémás, akkor a felszámolási kérelemmel szemben jogi védekezés is szóba jöhet.

Vizsgálni kell például:

• volt-e szabályszerű fizetési felszólítás,
• megfelelő-e a hitelező követelésének jogcíme,
• nem vitatott vagy elismert tartozásról van-e szó,
• volt-e határidőben vitatás,
• fennáll-e a fizetésképtelenség törvényi feltétele,
• történt-e teljesítés vagy részfizetés,
• van-e beszámítási vagy ellenkövetelési kérdés,
• a hitelező kérelme formailag és tartalmilag megfelelő-e.

Fontos: a felszámolási eljárás nem általános peres vita rendezésére való. Ha valódi, dokumentált jogvita van a követelés körül, azt megfelelően kell bemutatni.

A cégvezető ilyenkor gyakran érzi úgy, hogy „igazunk van”. Ez kevés. A kérdés az, hogy ez iratokkal, határidőkkel és jogilag is bizonyítható-e.

8. Pénzügyi és számviteli átvilágítás

Felszámolás előtt nem lehet jó döntést hozni pontos számok nélkül.

Az ügyvezetőnek azonnal látnia kell:

• mennyi a lejárt szállítói tartozás,
• mennyi a NAV-tartozás,
• van-e munkabér- vagy járuléktartozás,
• mennyi a vevőkövetelés,
• milyen pénz várható be,
• milyen készlet vagy eszköz értékesíthető jogszerűen,
• milyen szerződések futnak,
• vannak-e peres vagy végrehajtási ügyek,
• van-e tagi kölcsön,
• milyen a saját tőke helyzete,
• van-e negatív tőke vagy tőkevesztés,
• mennyire rendezett a könyvelés.

A felszámolás előtti legnagyobb veszély az, amikor a cégvezető érzésből dönt.

• „Valahogy majd bejön pénz.”
• „A vevő biztos fizet.”
• „A NAV-val majd megállapodunk.”
• „A szállító még vár.”

Ezek nem pénzügyi tervek, hanem remények.

A remény fontos, de felszámolási helyzetben számokkal kell alátámasztani.

Mitől függ, hogy van-e még megoldás?

1. Milyen korán kér segítséget a cégvezető?

Ez a legfontosabb tényező.

Ha a cégvezető már az első hitelezői felszólításnál segítséget kér, sokkal több lehetőség van, mint akkor, amikor már jogerős felszámolási döntés született.

Korai szakaszban még lehet:

• tárgyalni,
• fizetési ütemezést kérni,
• követelést vitatni,
• szerződéseket újratárgyalni,
• forrást bevonni,
• csődeljárást vagy szerkezetátalakítást vizsgálni,
• hitelezői nyomást kezelni.

Késői szakaszban a mozgástér sokkal kisebb.

2. Jogos-e a követelés?

Ha a követelés nem jogos vagy vitatható, akkor a védekezés iránya más.

Ha a követelés jogos, de a cég fizetni tud, akkor a megállapodás vagy teljesítés lehet a fő irány.

Ha a követelés jogos, de a cég nem tud fizetni, akkor reorganizációs, csődeljárási, szerkezetátalakítási vagy felszámolási kockázatkezelési kérdések jönnek elő.

3. Van-e működőképes üzleti alap?

Nem minden bajba került cég menthető meg.

De sok olyan cég van, amely nem működésképtelen, csak rossz pénzügyi szerkezetbe került.

Más a helyzet, ha:

• van árbevétel,
• vannak ügyfelek,
• van rendelésállomány,
• van megtérülő vevőkövetelés,
• a működés nyereségessé tehető,
• a tartozások átütemezhetők,
• a tulajdonos tud forrást bevonni,
• van esély hitelezői egyezségre.

Ha viszont nincs működés, nincs árbevétel, nincs vagyon, nincs reális fizetési terv, akkor a „megoldás” már inkább a kockázatcsökkentésről és a szabályos lezárásról szólhat.

4. Mennyire rendezett a könyvelés?

Felszámolás előtti helyzetben a rendezetlen könyvelés önmagában is veszélyforrás.

Ha nem látható pontosan, hogy:

• kinek tartozik a cég,
• mennyivel tartozik,
• milyen követelései vannak,
• milyen eszközei vannak,
• milyen adótartozás áll fenn,
• milyen bevallások hiányoznak,

akkor nem lehet jól tárgyalni és nem lehet jó stratégiát választani.

A könyvelés rendezése nem adminisztrációs részlet, hanem válságkezelési alapfeltétel.

5. Vannak-e ügyvezetői felelősségi kockázatok?

Felszámolás előtt a cégvezetőnek már nemcsak a cég megmentésére kell gondolnia.

Arra is figyelnie kell, hogy a saját személyes felelősségi helyzete ne romoljon.

Kockázatos lehet például:

• vagyon áthelyezése kapcsolt cégbe,
• kiválasztott hitelező előnyben részesítése,
• tartozások elrejtése,
• iratok eltüntetése,
• új kötelezettségek vállalása fedezet nélkül,
• valótlan adatok közlése,
• fizetésképtelenségi helyzet figyelmen kívül hagyása,
• hitelezők megtévesztése.

A cél nem csak az, hogy „valahogy megússza a cég”, hanem az is, hogy az ügyvezető később védhető pozícióban legyen.

Mit ne tegyen felszámolás előtt?

• Ne várja meg, amíg a hitelező beadja a kérelmet.
• Ne ígérjen olyat, amit nem tud teljesíteni.
• Ne fizessen kapkodva kiválasztott hitelezőknek szakértői egyeztetés nélkül.
• Ne írjon át céges vagyont másik cégre vagy magánszemélyre.
• Ne tüntessen el iratokat.
• Ne hagyja rendezetlenül a könyvelést.
• Ne vitasson követelést bizonyíték nélkül.
• Ne hagyja válasz nélkül a fizetési felszólítást.
• Ne kezelje magánügyként a cég pénzügyi válságát.
• Ne gondolja azt, hogy ha nem vesz tudomást róla, akkor nem lesz következménye.

A felszámolás előtti időszakban minden döntés később visszanézhető lehet.

Mit tegyen azonnal, ha a cég felszámolás előtt áll?

1. Gyűjtse össze az összes iratot

Szükség lesz:

• hitelezői felszólításokra,
• számlákra,
• szerződésekre,
• teljesítési igazolásokra,
• banki bizonylatokra,
• levelezésekre,
• részletfizetési megállapodásokra,
• bírósági iratokra,
• NAV-levelezésre,
• könyvelési kimutatásokra.

2. Kérjen friss könyvelési adatokat

Legalább ezekre szükség lehet:

• főkönyvi kivonat,
• vevő-szállító analitika,
• adófolyószámla,
• bankszámlaegyenlegek,
• pénztáradatok,
• tárgyi eszköz lista,
• készletlista,
• tagi kölcsön kimutatás,
• munkabér- és járuléktartozások.

3. Készítsen valós pénzügyi képet

Meg kell válaszolni:

• mennyi pénz kell az azonnali tűzoltáshoz,
• mennyi pénz várható be,
• mikor várható be,
• kinek kell először fizetni,
• kivel lehet tárgyalni,
• van-e külső forrás,
• van-e olyan eszköz, amely jogszerűen értékesíthető,
• van-e reális túlélési terv.

4. Vizsgálja meg a jogi védekezést

Nem minden felszámolási fenyegetés megalapozott.

Meg kell nézni:

• vitatható-e a követelés,
• megfelelő volt-e a felszólítás,
• történt-e részfizetés,
• van-e ellenkövetelés,
• dokumentálható-e a jogvita,
• van-e eljárási hiba.

5. Kezdjen kontrollált hitelezői kommunikációt

A hitelezőkkel való kommunikáció nem lehet pánikszerű.

Nem jó taktika:

• „Majd fizetünk.”
• „Most nincs pénz, de lesz.”
• „Kérem, várjon még.”
• „Ne adja be a felszámolást.”

Ehelyett jobb:

• konkrét összeget mondani,
• konkrét határidőt vállalni,
• dokumentált fizetési tervet adni,
• írásos megállapodást kötni,
• szakértői háttérrel tárgyalni.

Gyakori kérdések

Van még megoldás, ha felszámolással fenyeget a hitelező?

Igen, bizonyos esetekben még lehet megoldás. A lehetőségek attól függnek, hogy jogos-e a követelés, történt-e már felszámolási kérelem, van-e fizetési lehetőség, és mennyire gyorsan történik szakértői beavatkozás.

Mit lehet tenni felszámolási kérelem előtt?

Felszámolási kérelem előtt lehetőség lehet hitelezői megállapodásra, részletfizetésre, halasztott fizetésre, követelés vitatására, pénzügyi átütemezésre, csődeljárás vagy szerkezetátalakítás vizsgálatára.

Mit lehet tenni, ha már beadták a felszámolási kérelmet?

Ilyenkor azonnal vizsgálni kell a követelés jogosságát, a határidőket, a fizetési lehetőséget, a 45 napos fizetési határidő kérésének lehetőségét, a hitelezővel való megállapodást és a jogi védekezést.

Meg lehet állapodni a hitelezővel felszámolás előtt?

Igen. Sok esetben a hitelező is nyitott lehet megállapodásra, ha reális fizetési tervet kap. Fontos, hogy a megállapodás írásban történjen, és pontosan tartalmazza a fizetési határidőket, összegeket és jogkövetkezményeket.

Mi a különbség a hitelezői megállapodás és a csődeljárás között?

A hitelezői megállapodás egyedi tárgyalás a hitelezőkkel, míg a csődeljárás bírósági eljárás, amelyben az adós fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

Mikor lehet jó megoldás a szerkezetátalakítás?

A szerkezetátalakítás akkor lehet vizsgálható, ha a cég pénzügyi nehézséggel küzd, de még van esély a fizetőképesség helyreállítására, és a vállalkozás alapvetően életképes.

Mi a legnagyobb hiba felszámolás előtt?

A legnagyobb hiba a várakozás. Sok cégvezető túl későn kér segítséget, amikor már a hitelezői tárgyalás, a követelés vitatása vagy a fizetési megállapodás lehetősége beszűkült.

Összegzés

Ha a cég felszámolás előtt áll, az még nem minden esetben jelenti azt, hogy minden elveszett.

De az idő döntő.

A lehetőségek attól függnek:

• milyen szakaszban van az ügy,
• jogos-e a követelés,
• van-e fizetési lehetőség,
• lehet-e egyezséget kötni,
• van-e reális működési alap,
• rendezett-e a könyvelés,
• vannak-e ügyvezetői kockázatok,
• milyen gyorsan történik szakértői beavatkozás.

A felszámolás előtti időszakban még lehetőség lehet hitelezői megállapodásra, fizetési haladékra, jogi védekezésre, csődeljárásra, szerkezetátalakításra vagy más válságkezelési lépésre.

De ezek a lehetőségek nem maradnak meg korlátlan ideig.

Aki időben lép, annak még lehet mozgástere.
Aki vár, az sokszor már csak következményeket kezel.

CTA blokk

Felszámolás fenyegeti a cégét? Ne várja meg, amíg elfogynak a lehetőségek.

Ha hitelezői felszólítást kapott, felszámolással fenyegetik, vagy már felszámolási kérelmet nyújtottak be a cége ellen, azonnali helyzetértékelésre van szükség.

Segítünk gyorsan átlátni:

• jogos-e a hitelező követelése,
• van-e lehetőség vitatásra,
• kérhető-e fizetési haladék,
• köthető-e hitelezői megállapodás,
• elkerülhető-e a felszámolás,
• szóba jöhet-e csődeljárás vagy szerkezetátalakítás,
• milyen számviteli és adózási teendők vannak,
• milyen kockázatok érinthetik az ügyvezetőt,
• milyen lépést kell megtenni azonnal.

Ne akkor kérjen segítséget, amikor már csak a felszámolás következményeit lehet kezelni.

Küldje el nekünk a hitelezői felszólítást, bírósági iratot vagy tartozáslistát, és kérjen gyors szakértői átvilágítást.

Egy időben meghozott döntés megmentheti a céget, vagy legalább jelentősen csökkentheti az ügyvezető személyes kockázatát.

• felszámolás
• vezetői felelősség
• válságkezelés
• megelőző szerkezetátalakítás
• csődeljárás