Rövid válasz: mi történik a cég tartozásaival felszámolás alatt?

Felszámolás alatt a cég tartozásait már nem az ügyvezető egyedi döntései, különalkui vagy kiválasztott kifizetései alapján kezelik, hanem a felszámolási eljárás szabályai szerint. A hitelezőknek be kell jelenteniük az igényüket a felszámolónak, a felszámoló nyilvántartásba veszi, megvizsgálja és besorolja a követeléseket, majd a rendelkezésre álló vagyonból törvényben meghatározott sorrend szerint történhet kifizetés. A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése mellett az, hogy a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Miért fontos ezt megérteni cégvezetőként és hitelezőként is?

Amikor egy cég felszámolás alá kerül, sokan még mindig úgy gondolkodnak, mintha a tartozások kezelése a régi üzleti logika szerint működne.

Az ügyvezető azt gondolhatja:

„Ezt a beszállítót még gyorsan kifizetem.”
„Ezzel a hitelezővel külön megállapodom.”
„A fontosabb partnereket előre veszem.”
„A kapcsolt cég felé fennálló tartozást még rendezni kell.”
„A NAV-val majd külön egyeztetünk.”

A hitelező pedig azt gondolhatja:

„Én régóta várom a pénzem, engem előbb kell kifizetni.”
„Nekem van szerződésem, akkor biztosan megkapom.”
„Már pereltem, akkor nem kell bejelentenem az igényemet.”
„Már végrehajtás alatt volt az ügy, akkor előnyben vagyok.”

Felszámolás alatt azonban a tartozások kezelése alapvetően megváltozik.

A fő szabály:

a felszámolás alatt a tartozások kezelése már nem egyedi alkudozás alapján történik, hanem törvényben meghatározott rend szerint.

Ez mind az adós cég vezetője, mind a hitelezők számára döntő jelentőségű.

Mit jelent az, hogy a tartozások felszámolási rendbe kerülnek?

A felszámolás kezdő időpontjától a cég elleni, felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzköveteléseket főszabály szerint már csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a hitelező már nem ugyanúgy próbál pénzhez jutni, mint korábban.

Felszámolás előtt lehetett:

fizetési felszólítást küldeni,
egyezséget kötni,
perelni,
fizetési meghagyást indítani,
végrehajtást kezdeményezni,
részletfizetésről tárgyalni.

Felszámolás alatt viszont a követelés érvényesítésének központi útja a hitelezői igénybejelentés és a felszámolási eljáráson belüli nyilvántartásba vétel.

Ezért hitelezőként nem elég azt mondani, hogy „nekem tartoznak”.
A követelést szabályosan be kell jelenteni.

Mi történik a korábbi végrehajtásokkal és perekkel?

A felszámolás egyik fontos következménye, hogy az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő, felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a még ki nem fizetett pénzeszközöket pedig a felszámolónak kell átadni.

Ez sok hitelező számára meglepő.

Ha valaki már végrehajtást indított, attól még nem biztos, hogy a felszámolás alatt külön úton folytathatja a behajtást. A végrehajtási logikát ilyenkor felváltja a felszámolási logika.

A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások ugyan folytatódhatnak a korábban eljáró bíróság előtt, de a pénzkövetelés érvényesítése céljából indított eljárás önmagában nem mentesíti a hitelezőt a hitelezői igénybejelentési kötelezettség alól.

Ezért hitelezőként különösen fontos:

ha a céget felszámolják, nem szabad csak a korábbi perre vagy végrehajtásra hagyatkozni. Ellenőrizni kell, hogy a hitelezői igény bejelentése megtörtént-e.

Mi az a hitelezői igénybejelentés?

A hitelezői igénybejelentés az a lépés, amellyel a hitelező jelzi a felszámoló felé, hogy követelése van a felszámolás alatt álló céggel szemben.

Ez nem puszta formalitás.

A hitelezői igénybejelentésben jellemzően szerepelnie kell:

a hitelező adatainak,
az adós cég adatainak,
a követelés összegének,
a követelés jogcímének,
a követelés esedékességének,
a kamatoknak és járulékoknak,
a követelést igazoló dokumentumoknak,
a kapcsolódó szerződéseknek, számláknak, teljesítési igazolásoknak,
esetleges biztosítékoknak,
peres, fizetési meghagyásos vagy végrehajtási előzményeknek.

A felszámoló a bejelentett követeléseket külön nyilvántartásba veszi aszerint, hogy határidőben jelentették-e be őket, vagy a határidőn túl, de még a jogvesztő határidőn belül érkeztek.

Mennyi idő van a hitelezői igény bejelentésére?

A hitelezői igényeknél a határidő kiemelten fontos.

A törvény alapján a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi, de ezek kielégítése kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhet: csak akkor kerülhet sor rá, ha a törvény szerinti korábbi tartozások kiegyenlítése után marad vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Ez közérthetően azt jelenti:

a hitelezőnek gyorsan kell lépnie.

Ha a hitelező időben jelentkezik, erősebb pozícióban lehet.
Ha késik, hátrébb kerülhet.
Ha a jogvesztő határidőt elmulasztja, elveszítheti a felszámolási eljáráson belüli érvényesítés lehetőségét.

Ezért hitelezőként nem érdemes várni arra, hogy „majd szólnak”. A felszámolás közzétételét figyelni kell, és a követelést dokumentáltan be kell jelenteni.

Van díja a hitelezői igény nyilvántartásba vételének?

Igen, bizonyos követelések nyilvántartásba vételének feltétele díjfizetés is.

A hatályos szabályozás szerint a követelések nyilvántartásba vételének feltétele főszabály szerint az, hogy a hitelező a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 20 000 forintot és legfeljebb 400 000 forintot befizessen a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára, és ezt a felszámolónak igazolja.

Ez azért fontos, mert nem elég a követelést elküldeni. A bejelentést formai, tartalmi és díjfizetési szempontból is megfelelően kell kezelni.

Ha a hitelező nem fizeti meg a szükséges díjat, vagy nem igazolja megfelelően a befizetést, az a nyilvántartásba vétel akadálya lehet.

Mit csinál a felszámoló a bejelentett követelésekkel?

A felszámoló feladata nem az, hogy automatikusan elfogadjon minden bejelentett igényt.

A felszámoló felméri a cég vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás költségeit és ütemtervét, valamint külön nyilvántartásba veszi a hitelezői követeléseket.

A felszámoló a határidőben bejelentett követeléseket felülvizsgálja, szükség esetén egyeztet az érdekeltekkel, majd írásban tájékoztatja a hitelezőket arról, hogy az igényt nyilvántartásba vette-e vagy nem vehető nyilvántartásba. A vitatott igényeket a felszámoló elbírálás végett a felszámolást elrendelő bíróságnak küldi meg.

Ezért a hitelezőnek nemcsak be kell jelentenie a követelést, hanem bizonyítania is kell azt.

Fontos dokumentumok lehetnek:

szerződés,
megrendelés,
számla,
teljesítési igazolás,
szállítólevél,
levelezés,
fizetési felszólítás,
egyenlegközlő,
tartozáselismerés,
fizetési meghagyás,
bírósági határozat,
végrehajtási irat,
biztosítéki dokumentum.
Minden hitelezőt azonos módon fizetnek ki?

Nem.

Felszámolás alatt a követelések kielégítése nem érkezési sorrendben, nem kapcsolati alapon, és nem az ügyvezető döntése szerint történik.

A törvény meghatározza a tartozások kielégítési sorrendjét. A felszámolás körébe tartozó vagyonból a tartozásokat a törvényben meghatározott sorrend figyelembevételével kell kielégíteni.

Ezért két azonos összegű tartozás sem feltétlenül azonos eséllyel térül meg.

Számíthat például:

milyen jogcímen áll fenn a követelés,
biztosított-e zálogjoggal,
munkabér jellegű-e,
köztartozásról van-e szó,
magánszemélyi, kisvállalkozói vagy egyéb követelés-e,
késedelmi kamatról, bírságról vagy pótlékról van-e szó,
kapcsolt fél vagy vezető tisztségviselő követelése-e,
időben jelentették-e be,
vitatott vagy elismert igényről van-e szó.
Milyen sorrendben fizetik ki a tartozásokat?

A törvény részletes kielégítési sorrendet határoz meg. Közérthetően a felszámolási vagyonból elsőként a felszámolási költségek kerülnek előtérbe, majd a zálogjoggal biztosított követelések sajátos szabályai, bizonyos járadékjellegű követelések, magánszemélyek és kisvállalkozások meghatározott követelései, köztartozások, egyéb követelések, késedelmi kamatok és bírságjellegű tartozások, végül pedig bizonyos kapcsolt vagy vezetői körhöz tartozó követelések.

A törvény szerinti fő kategóriák egyszerűsítve:

1. Felszámolási költségek
Ide tartozhatnak például a munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, a felszámolás alatti működés és vagyonmegőrzés költségei, a vagyon értékesítésének és követelések érvényesítésének költségei, iratrendezési költségek, valamint a felszámoló díja.

2. Zálogjoggal biztosított követelések
A biztosított hitelezők speciális szabályok szerint részesülhetnek a zálogtárgy értékesítéséből befolyt összegből. A zálogtárgy értékesítésekor a törvény külön rendelkezéseket tartalmaz a költségek levonásáról és a zálogjogosult kielégítéséről.

3. Járadékjellegű és meghatározott személyi jellegű követelések
Ide tartozhatnak például egyes tartásdíj-, életjáradék- vagy kártérítési járadék jellegű igények.

4. Meghatározott magánszemélyi, kis- és mikrovállalkozói követelések
A törvény külön csoportként kezeli például a magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő egyes követeléseit, valamint kis- és mikrovállalkozások meghatározott követeléseit.

5. Köztartozások és egyes közüzemi, társasházi, támogatási követelések
Ide tartozhatnak többek között adók, társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, adók módjára behajtható köztartozások, közműdíjak és egyes támogatási visszafizetési kötelezettségek.

6. Egyéb követelések
Ide kerülhet sok általános szállítói, szolgáltatói vagy üzleti követelés, ha nem tartozik speciális előnyösebb kategóriába.

7. Kamatok, pótlékok, bírságok
A késedelmi kamat, késedelmi pótlék, pótlék és bírság jellegű tartozások hátrébb sorolódnak.

8. Tulajdonosi, vezetői, kapcsolt és közeli hozzátartozói követelések
A törvény külön, hátrébb sorolt csoportként kezeli például az adós többségi befolyással rendelkező tagjának, vezető tisztségviselőjének, vezető állású munkavállalójának, ezek közeli hozzátartozóinak, illetve az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetnek egyes követeléseit.

Ez a sorrend azért kulcsfontosságú, mert ha a cég vagyona nem elegendő minden követelés kielégítésére, akkor nem minden hitelező fog teljes összegben pénzhez jutni.

Mi történik, ha nincs elég vagyon minden tartozásra?

Ez a felszámolási eljárások egyik leggyakoribb és legfájóbb kérdése.

Ha a cég vagyona nem elegendő minden tartozás megfizetésére, akkor a követelések a törvényes kielégítési sorrend szerint térülhetnek meg. Bizonyos csoportokon belül, ha nincs elegendő fedezet minden hitelező teljes kielégítésére, a hitelezők arányosan kaphatnak kifizetést.

Ez azt jelenti, hogy egy hitelező lehet, hogy:

teljes összegben megtérül,
csak részben térül meg,
egyáltalán nem térül meg,
csak hosszú idő után kap pénzt,
csak akkor kap pénzt, ha a felszámoló sikeresen értékesít vagyont,
csak akkor kap pénzt, ha sikerül behajtani a cég követeléseit,
csak akkor kap pénzt, ha egy vitatott igény rendeződik.

A felszámolás tehát nem garancia a megtérülésre.

A hitelezői igény bejelentése nem azt jelenti, hogy a hitelező biztosan pénzt kap. Azt jelenti, hogy bekerülhet a felszámolási eljárás nyilvántartásába, és a törvény szerinti rendben jogosult lehet kielégítésre, ha van rá fedezet.

Mi történik a NAV-tartozással és más köztartozásokkal?

A NAV-tartozás és más köztartozások felszámolás alatt szintén a törvényes kielégítési rend szerint kezelendők.

Az adók, adók módjára behajtható köztartozások és társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások a törvényben meghatározott külön kategóriába tartoznak, de nem feltétlenül előznek meg minden más követelést. A felszámolási költségek és bizonyos biztosított vagy speciális követelések megelőzhetik őket.

Ez cégvezetőként azért fontos, mert felszámolás alatt nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy „először a NAV-ot fizetjük ki, mert attól félünk a legjobban”.

Hitelezőként pedig azért fontos, mert egy NAV-tartozás vagy más köztartozás jelenléte befolyásolhatja, hogy a többi hitelezőnek marad-e fedezet.

Mi történik a munkavállalói követelésekkel?

A munkavállalói követelések felszámolás alatt különösen érzékeny területet jelentenek.

A törvény a felszámolási költségek között nevesíti többek között az adóst terhelő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, ideértve bizonyos végkielégítési és munkaviszony megszűnésével összefüggő fizetési kötelezettségeket is.

Ez azt jelenti, hogy a munkabér jellegű tartozások nem ugyanúgy kezelendők, mint egy átlagos szállítói számla.

Cégvezetőként különösen fontos:

pontos bérlista,
munkaszerződések,
jelenléti adatok,
szabadságnyilvántartás,
felmondási dokumentumok,
járulékkötelezettségek,
bérszámfejtési adatok,
munkavállalói követelések átadása a felszámolónak.

A munkavállalók részére fennálló tartozások nemcsak pénzügyi, hanem emberi és reputációs szempontból is kiemelten érzékenyek.

Mi történik a késedelmi kamatokkal, bírságokkal és pótlékokkal?

A késedelmi kamat, késedelmi pótlék, pótlék és bírság jellegű tartozás a törvényes kielégítési sorrendben hátrébb sorolt kategóriába tartozik.

Ez hitelezőként azt jelenti, hogy nem mindegy, a követelés mely része tőke, és mely része járulék.

Például egy követelés állhat:

tőketartozásból,
szerződéses kamatból,
késedelmi kamatból,
költségből,
bírságból,
pótlékból.

Felszámolás alatt ezek besorolása eltérő lehet, ezért az igénybejelentésnél különösen fontos a követelés pontos bontása.

Mi történik a tulajdonosi, tagi kölcsönös vagy kapcsolt céges követelésekkel?

A tulajdonosi, vezetői és kapcsolt körbe tartozó követelések különösen érzékenyek felszámolás alatt.

A törvény hátrébb sorolt csoportként kezeli többek között azokat a követeléseket, amelyek jogosultja az adós legalább többségi befolyással rendelkező tagja, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, ezek közeli hozzátartozója, illetve az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet.

Ezért különösen kockázatos lehet felszámolás előtt vagy alatt:

tagi kölcsön gyors visszafizetése,
kapcsolt vállalkozás kifizetése,
tulajdonosi követelés előnyben részesítése,
vezetői vagy hozzátartozói követelés rendezése,
cégcsoporton belüli tartozás „letakarítása”.

Ezek nemcsak kielégítési sorrendi kérdések, hanem ügyvezetői felelősségi kockázatot is felvethetnek, ha a döntés más hitelezők rovására történt.

Lehet-e még külön megállapodni a hitelezőkkel felszámolás alatt?

Felszámolás alatt a tartozások kezelése már nem egyszerű kétoldalú alkudozás.

Ez nem jelenti azt, hogy minden egyezségi lehetőség kizárt, de azt igen, hogy a hitelezőkkel való megállapodásnak már a felszámolási eljárás szabályai között kell történnie.

A felszámolási eljárásban egyezségre is sor kerülhet meghatározott feltételekkel. A törvény szerint az egyezséghez az egyezség megkötésére jogosult hitelezők megfelelő arányú támogatása szükséges, és az egyezség hatálya bizonyos kivételekkel valamennyi hitelezőre kiterjedhet.

Ezért ügyvezetőként nem biztonságos „különalkukat” kötni egyes hitelezőkkel a felszámolási rend megkerülésével.

Helyette azt kell vizsgálni:

van-e reális egyezségi lehetőség,
mely hitelezői csoportok érintettek,
milyen vagyon áll rendelkezésre,
a felszámoló hogyan látja az ügyet,
a hitelezők milyen arányban támogatnák a megállapodást,
milyen jogi és számviteli feltételei vannak az egyezségnek.
Mit kell tennie az ügyvezetőnek a tartozásokkal kapcsolatban?

Felszámolás alatt az ügyvezető nem kezelheti tovább szabadon a cég tartozásait, de fontos feladatai vannak.

1. Pontos tartozáslistát kell készíteni

Az ügyvezetőnek és a könyvelőnek össze kell állítania, hogy a cég kinek, milyen jogcímen, mennyivel tartozik.

A tartozáslistában szerepeljen:

hitelező neve,
követelés összege,
jogcím,
számlaszám vagy szerződés,
esedékesség,
vitatott vagy elismert státusz,
biztosíték,
kapcsolt vállalkozási érintettség,
peres vagy végrehajtási előzmény,
részfizetés,
kamat és költség bontása.
2. Át kell adni a könyvelési és szerződéses adatokat

A felszámoló csak akkor tudja kezelni a hitelezői igényeket, ha látja a cég valós pénzügyi helyzetét.

Át kell adni például:

főkönyvi kivonatot,
vevő-szállító analitikát,
szerződéseket,
számlákat,
banki bizonylatokat,
NAV-folyószámlát,
munkabér-kimutatásokat,
tagi kölcsön dokumentumokat,
kapcsolt vállalkozási szerződéseket,
peres és végrehajtási iratokat.
3. Nem szabad szelektíven fizetni

Az ügyvezetőnek különösen óvatosnak kell lennie minden olyan döntéssel, amely egyes hitelezőket előnybe hozhat másokkal szemben.

Kockázatos lehet:

kiválasztott szállító kifizetése,
kapcsolt cég tartozásának rendezése,
tagi kölcsön visszafizetése,
NAV vagy más hitelező önálló előnyben részesítése szakértői kontroll nélkül,
pénz átmozgatása egy „fontosabb” hitelezőnek,
biztosíték adása korábbi tartozásra.
4. Dokumentálni kell minden átadást és egyeztetést

A tartozásokról szóló információk átadását dokumentálni kell.

Fontos, hogy később bizonyítható legyen:

mit adott át az ügyvezető,
mikor adta át,
milyen tartozáslistát készített,
milyen hitelezői adatokat adott meg,
mely követeléseket tartotta vitatottnak,
milyen dokumentumokat csatolt,
milyen hiányokat jelzett.

A dokumentált együttműködés az ügyvezető saját védelme szempontjából is lényeges.

Mit kell tennie a hitelezőnek, ha az adós felszámolás alatt áll?
1. Ellenőrizze a felszámolás közzétételét

A hitelezőnek tudnia kell, mikor tették közzé a felszámolást elrendelő jogerős végzést, mert ehhez kapcsolódnak a hitelezői igénybejelentési határidők.

2. Jelentse be az igényét határidőben

A hitelezőnek nem szabad megvárnia, amíg a felszámoló külön keresi. A követelést szabályosan, dokumentumokkal alátámasztva be kell jelenteni.

3. Fizesse meg és igazolja a szükséges nyilvántartásba vételi díjat

A díjfizetés elmulasztása vagy hibás teljesítése a nyilvántartásba vétel akadálya lehet.

4. Csatolja a bizonyítékokat

A bejelentéshez csatolni kell minden olyan iratot, amely bizonyítja a követelést:

szerződés,
számla,
teljesítésigazolás,
szállítólevél,
levelezés,
fizetési felszólítás,
egyenlegközlő,
tartozáselismerés,
bírósági vagy hatósági irat.
5. Figyelje, hogy a felszámoló elfogadta vagy vitatja az igényt

Ha a felszámoló vitatja az igényt, azt külön kezelni kell. Ilyenkor jogi lépésekre lehet szükség.

6. Ne hagyatkozzon kizárólag korábbi perre vagy végrehajtásra

A korábbi per vagy végrehajtás nem feltétlenül pótolja a felszámolási igénybejelentést. A hitelezői pozíció megőrzéséhez külön ellenőrizni kell a felszámolási szabályok szerinti bejelentést.

Tipikus hibák cégvezetői oldalon
1. A tartozások hiányos átadása

Ha az ügyvezető nem ad pontos listát a hitelezőkről, a felszámoló nem látja teljesen a cég helyzetét. Ez együttműködési és felelősségi problémát is okozhat.

2. Kapcsolt hitelezők elhallgatása

A tulajdonosi, vezetői vagy kapcsolt vállalkozási követelések különösen érzékenyek. Ezeket nem elrejteni kell, hanem pontosan bemutatni.

3. Kiválasztott hitelezők kifizetése

Felszámolás alatt a hitelezők kezelése nem történhet személyes kapcsolat, félelem vagy üzleti szimpátia alapján.

4. A NAV vagy munkavállalói tartozások késedelmes tisztázása

A köztartozások és bértartozások pontos nyilvántartása kiemelten fontos, mert ezek besorolása, dokumentálása és átadása külön figyelmet igényel.

5. Vitatott követelések rossz kezelése

Ha egy követelés vitatott, azt pontosan dokumentálni kell: miért vitatott, milyen iratok támasztják alá, történt-e korábbi vitatás, van-e per vagy ellenkövetelés.

Tipikus hibák hitelezői oldalon
1. Késedelmes igénybejelentés

A határidők elmulasztása súlyos következményekkel járhat. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztő lehet.

2. Hiányos dokumentáció

Ha a hitelező csak egy számlát küld, de nem csatol szerződést, teljesítési igazolást vagy egyéb bizonyítékot, a követelés vitathatóvá válhat.

3. Díjfizetés elmulasztása

A nyilvántartásba vételhez szükséges díj hiánya formai akadály lehet.

4. Téves biztonságérzet per vagy végrehajtás miatt

A korábbi peres vagy végrehajtási lépés nem jelenti automatikusan, hogy a hitelező felszámolási pozíciója is rendben van.

5. Kamatok és költségek pontatlan bontása

A tőke, kamat, késedelmi kamat, költség és bírság eltérően sorolódhat, ezért a követelést pontosan kell bontani.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek

1. Készült teljes hitelezői lista?

2. Szerepel benne minden szállító, NAV-tartozás, bértartozás, köztartozás és kapcsolt vállalkozási követelés?

3. Elkülönítve látható a tőke, kamat, pótlék, bírság és költség?

4. Vannak vitatott követelések?

5. Ezek dokumentálva vannak?

6. Átadták a szerződéseket, számlákat, teljesítési igazolásokat?

7. Egyezik a tartozáslista a főkönyvvel és a szállítói analitikával?

8. Van NAV-folyószámla és bérlista?

9. Van tagi kölcsön vagy kapcsolt vállalkozási tartozás?

10. Történt-e felszámolás előtti vagy alatti szelektív kifizetés?

11. Dokumentálva van minden felszámolónak átadott adat?

12. Készült szakértői áttekintés az ügyvezetői felelősségi kockázatokról?

Ellenőrzőlista hitelezőknek

1. Ellenőrizte a felszámolás közzétételének napját?

2. Bejelentette a hitelezői igényét határidőben?

3. Megfizette és igazolta a nyilvántartásba vételhez szükséges díjat?

4. Csatolta a követelést igazoló dokumentumokat?

5. Pontosan bontotta a tőke, kamat, költség és járulék összegét?

6. Jelezte, ha biztosítékkal rendelkezik?

7. Jelezte, ha peres, fizetési meghagyásos vagy végrehajtási előzmény van?

8. Figyelte, hogy a felszámoló elfogadja vagy vitatja az igényt?

9. Határidőben reagált a felszámoló tájékoztatására?

10. Kért szakértői segítséget, ha jelentős összegű követelésről van szó?

Gyakori kérdések
Mi történik a cég tartozásaival felszámolás alatt?

A cég tartozásait felszámolás alatt a felszámoló veszi nyilvántartásba, vizsgálja meg és sorolja be. A kifizetés nem egyedi alkuk alapján, hanem a törvényben meghatározott kielégítési sorrend szerint történhet, ha van rá felszámolási vagyon.

Kell hitelezői igényt bejelenteni, ha már per vagy végrehajtás indult?

Igen, a korábbi peres vagy végrehajtási eljárás nem feltétlenül mentesíti a hitelezőt a felszámolási igénybejelentési kötelezettség alól. A felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtásokat meg kell szüntetni, a pénzköveteléseket pedig főszabály szerint a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni.

Mennyi idő van hitelezői igény bejelentésére?

A hitelezői igényeket célszerű a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül bejelenteni. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igények kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhetnek, a 180 napos határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel járhat.

Minden hitelező ugyanakkora eséllyel kap pénzt?

Nem. A hitelezők kielégítése a törvényben meghatározott sorrend szerint történik. Számít a követelés jogcíme, biztosítottsága, besorolása, bejelentési ideje és az, hogy van-e elegendő felszámolási vagyon.

Mi történik, ha nincs elég vagyon?

Ha nincs elég vagyon minden tartozás megfizetésére, a hitelezők a törvényes kielégítési sorrend szerint, egyes csoportokon belül arányosan kaphatnak kifizetést. Előfordulhat, hogy egyes hitelezők csak részben vagy egyáltalán nem térülnek meg.

Mi történik a NAV-tartozással felszámolás alatt?

A NAV-tartozás és más köztartozás a törvény szerinti kielégítési sorrendben meghatározott kategóriába kerül. Nem feltétlenül előz meg minden más követelést, mert például felszámolási költségek és bizonyos biztosított vagy speciális követelések előrébb lehetnek.

Mi történik a tagi kölcsönnel felszámolás alatt?

A tagi, tulajdonosi, vezetői vagy kapcsolt körhöz tartozó követelések hátrébb sorolt kategóriába kerülhetnek. Ezért a tagi kölcsön felszámolás előtti vagy alatti gyors visszafizetése különösen kockázatos lehet.

Lehet külön megállapodni egy hitelezővel felszámolás alatt?

A felszámolás alatt a tartozások kezelése már nem egyedi különalkuk alapján történik. Egyezségre bizonyos feltételek mellett sor kerülhet, de annak a felszámolási eljárás szabályai szerint kell történnie.

Összegzés

Felszámolás alatt a cég tartozásai nem tűnnek el, de a kezelésük alapvetően megváltozik.

A korábbi üzleti logikát felváltja a felszámolási rend.

Ez azt jelenti, hogy:

a hitelezőknek be kell jelenteniük az igényüket,
a felszámoló nyilvántartásba veszi és megvizsgálja a követeléseket,
a vitatott igényeket külön kell kezelni,
a kifizetés nem érkezési sorrendben történik,
a követelések törvényes kielégítési sorrendbe kerülnek,
bizonyos hitelezők előrébb, mások hátrébb sorolódnak,
késedelmes bejelentés esetén romolhat a hitelező pozíciója,
ha nincs elég vagyon, nem minden tartozás térül meg.

Cégvezetőként a legfontosabb, hogy a tartozásokat pontosan, dokumentáltan és hiánytalanul át kell adni a felszámolónak. Nem szabad szelektíven fizetni, kapcsolt hitelezőket előnyben részesíteni, vagy a tartozásokat eltitkolni.

Hitelezőként a legfontosabb, hogy a követelést időben, dokumentumokkal alátámasztva és a szükséges díjfizetés igazolásával kell bejelenteni.

A felszámolás alatt a tartozások kezelése már nem alkudozás kérdése.
A szabályok, határidők és besorolások döntik el, ki milyen eséllyel jut pénzhez.

CTA blokk
Felszámolás alatt álló cég tartozásait kell rendezni vagy hitelezői igényt bejelenteni?

Felszámolás alatt a tartozások kezelése gyorsan bonyolulttá válhat. Nem mindegy, hogy adós cégvezetőként milyen tartozáslistát ad át, és hitelezőként az sem mindegy, hogy mikor, hogyan és milyen dokumentumokkal jelenti be a követelését.

Segítünk átlátni:

milyen tartozásokat kell átadni a felszámolónak,
hogyan kell összeállítani a hitelezői listát,
mely követelések lehetnek vitatottak,
milyen sorrendben történhet kielégítés,
mire kell figyelni NAV-tartozás, bértartozás vagy tagi kölcsön esetén,
hogyan kell hitelezői igényt bejelenteni,
milyen határidőkre kell figyelni,
hogyan csökkenthető az ügyvezetői felelősségi kockázat,
hogyan javítható a hitelezői pozíció.

Ne kezelje találgatás alapján a felszámolási tartozásokat.

Küldje el nekünk a tartozáslistát, hitelezői felszólítást, felszámolói iratot vagy követelésdokumentációt, és kérjen gyors szakértői áttekintést.

Egy pontosan benyújtott hitelezői igény vagy egy jól előkészített tartozáslista komoly különbséget jelenthet a felszámolási eljárásban.

• felszámolás
• hitelezői kérelem
• vezetői felelősség
• hitelezővédelem
• számvitel