Rövid válasz

A végelszámolás a cég jogutód nélküli megszüntetésének rendezett útja akkor, amikor a társaság nem fizetésképtelen, a tartozásai várhatóan rendezhetők, és a tulajdonosok kontrollált módon szeretnék lezárni a vállalkozást.

A végelszámolás nem válságeljárás, hanem szabályozott lezárási folyamat. A célja, hogy a cég vagyoni helyzetét felmérjék, követeléseit behajtsák, tartozásait rendezzék, a hitelezőket kielégítsék, majd a fennmaradó vagyont a tagok vagy részvényesek között felosszák. A Ctv. szerint a végelszámoló a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti, és a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont felosztja.

A végelszámolás akkor lehet biztonságos megoldás, ha a tulajdonosok időben döntenek, a könyvelés rendezett, a tartozások átláthatók, a vagyon elegendő a kötelezettségek teljesítésére, és nincs olyan fizetésképtelenségi helyzet, amely miatt inkább felszámolásra lenne szükség. Ha a végelszámoló azt állapítja meg, hogy a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezetére, és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, felszámolási eljárást kell kezdeményezni.

CTA blokk

Le szeretné zárni a céget, de nem szeretne felszámolási vagy adózási kockázatot?

A végelszámolás jó megoldás lehet, ha a cég még fizetőképes, a tartozások rendezhetők, és a tulajdonosok nem várják meg, amíg a helyzet válsággá válik.

Segítünk áttekinteni:

alkalmas-e a cég végelszámolásra,
van-e fizetésképtelenségi kockázat,
rendezett-e a könyvelés,
milyen tartozásokat kell előbb tisztázni,
milyen iratokat kell előkészíteni,
milyen adózási és számviteli feladatok merülnek fel,
választható-e egyszerűsített végelszámolás.

A végelszámolás akkor biztonságos, ha nem utolsó pillanatban indul, hanem átgondolt, szabályos és számviteli oldalról is rendezett lezárásként.

Mit jelent a végelszámolás?

A végelszámolás a cég megszüntetésének olyan módja, amikor a társaság nem fizetésképtelenség miatt szűnik meg, hanem a tulajdonosok úgy döntenek, hogy nem kívánják tovább működtetni a vállalkozást.

Ez történhet például azért, mert:

a tulajdonosok már nem akarják folytatni a tevékenységet,
a cég elérte a célját,
nincs szükség a társaság fenntartására,
a vállalkozás már nem aktív,
a tulajdonosok egyszerűbb, tisztább struktúrát szeretnének,
a cég eladása nem reális,
nincs utódlás vagy további üzleti terv.

A végelszámolás tehát nem feltétlenül negatív esemény. Sok esetben kifejezetten felelős döntés: a tulajdonosok nem hagyják évekig alvó, költséget termelő vagy kockázatot hordozó állapotban a céget, hanem szabályosan lezárják.

Mi a végelszámolás célja?

A végelszámolás célja, hogy a cég ügyeit rendezett módon lezárják.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

fel kell mérni a cég vagyonát,
be kell hajtani a követeléseket,
rendezni kell a tartozásokat,
teljesíteni kell az adózási és számviteli feladatokat,
kezelni kell a szerződéseket,
rendezni kell a hitelezői igényeket,
el kell készíteni a szükséges beszámolókat és bevallásokat,
dönteni kell a megmaradó vagyon felosztásáról,
végül kérni kell a cég törlését.

A végelszámolás tárgya a cégnek az a vagyona, amellyel a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, valamint az a vagyon is, amelyet a végelszámolás alatt szerez.

Mikor lehet jó megoldás a végelszámolás?

A végelszámolás akkor lehet jó út, ha a cég lezárása nem kényszerű fizetésképtelenségi helyzetből indul, hanem még kontrolláltan kezelhető.

1. Ha a cég fizetőképes

A legfontosabb feltétel: a cég tartozásai rendezhetők legyenek.

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden tartozás azonnal készpénzben rendelkezésre áll. A lényeg az, hogy a cég vagyona, követelései, pénzeszközei vagy a tulajdonosok által biztosított forrás elegendő legyen a kötelezettségek teljesítésére.

Ha a cég nem tudja kifizetni hitelezőit, és a tulajdonosok sem pótolják a hiányzó fedezetet, a végelszámolás nem megfelelő út, mert felszámolási eljárásra lehet szükség.

2. Ha a tartozások átláthatók

A végelszámolás akkor biztonságosabb, ha pontosan látszik:

kinek tartozik a cég,
milyen összeggel tartozik,
van-e vitatott követelés,
vannak-e adótartozások,
vannak-e munkavállalói követelések,
vannak-e lízingek, hitelek, kölcsönök,
vannak-e kapcsolt vállalkozási elszámolások,
van-e tagi kölcsön vagy tulajdonosi elszámolás.

A rendezetlen tartozási kör később megakaszthatja a lezárást, vitát okozhat, vagy akár a végelszámolás felszámolásba fordulásához is vezethet.

3. Ha a könyvelés rendezett

A végelszámolás számviteli folyamat is. Nem elég elhatározni, hogy „bezárjuk a céget”. A könyvelésnek, beszámolóknak, adóbevallásoknak, analitikáknak és iratanyagnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a cég vagyoni helyzete pontosan megállapítható legyen.

Rendezett könyvelés nélkül nehéz megállapítani:

mennyi a vagyon,
mennyi a tartozás,
kik a hitelezők,
milyen követelések vannak,
van-e adókockázat,
mi osztható fel a tulajdonosok között.
4. Ha nincs komoly hitelezői vita

A végelszámolás akkor működik a legbiztonságosabban, ha nincs jelentős, vitatott hitelezői igény, peres eljárás vagy olyan szerződéses vita, amely a lezárást hosszú időre megakaszthatja.

Ez nem jelenti azt, hogy kisebb viták mellett lehetetlen a végelszámolás, de minél több a rendezetlen ügy, annál nagyobb a kockázat.

5. Ha a tulajdonosok valóban le akarják zárni a céget

A végelszámolás döntést igényel. A cég legfőbb szerve határoz a jogutód nélküli megszűnésről és a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, és megválasztja a végelszámolót.

Ezért fontos, hogy a tulajdonosok között legyen egyetértés a lezárásról, a vagyonfelosztásról, a költségek viseléséről és a még nyitott ügyek rendezéséről.

Mikor nem biztonságos a végelszámolás?

A végelszámolás nem megfelelő út, ha a cég valójában fizetésképtelen vagy olyan mértékben rendezetlen, hogy a kötelezettségeket nem lehet biztonságosan teljesíteni.

Kockázatos végelszámolást indítani, ha:

a cégnek jelentős lejárt tartozásai vannak,
nincs elég vagyon a hitelezők kifizetésére,
a NAV felé jelentős tartozás áll fenn,
a könyvelés hiányos vagy pontatlan,
nem ismert a teljes tartozási kör,
vitatott hitelezői igények vannak,
nincs meg a cég iratanyaga,
a tulajdonosok nem vállalják a hiányzó fedezet pótlását,
folyamatban van komoly peres vagy hatósági ügy,
a cég valójában már felszámolási helyzetben van.

Ilyenkor a végelszámolás nem nyugtató lezárás, hanem kockázatos halogatás lehet.

Mi történik a végelszámolás elindításakor?

A végelszámolás elindításáról a tulajdonosok döntenek. A döntésben meg kell határozni a végelszámolás kezdő időpontját és meg kell választani a végelszámolót. A végelszámolás kezdő időpontjától a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, és a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a cég működésének irányítása átalakul. A cél már nem az üzletszerű növekedés, hanem a cég ügyeinek rendezett lezárása.

A korábbi vezető tisztségviselőnek a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül el kell készítenie a tevékenységet lezáró beszámolót, teljesítenie kell az előírt számviteli, adóügyi és egyéb feladatokat, és át kell adnia az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak.

Ki a végelszámoló?

A végelszámoló az a személy, aki a végelszámolás alatt a cég lezárásával kapcsolatos feladatokat ellátja. A végelszámolás kezdő időpontjától ő képviseli a céget, és ő felel azért, hogy a cég vagyoni helyzete feltárásra, a követelések behajtásra, a tartozások rendezésre, a hitelezők kielégítésre és a megmaradó vagyon felosztásra kerüljön.

A végelszámoló feladatai közé tartozik:

vagyonfelmérés,
követelések behajtása,
tartozások kiegyenlítése,
szerződések kezelése,
jogok érvényesítése,
kötelezettségek teljesítése,
szükség esetén vagyonelemek értékesítése,
hitelezői igények kezelése,
beszámolók és bevallások előkészítése,
vagyonfelosztási javaslat elkészítése,
törlési folyamat előkészítése.

A végelszámolás alatt a végelszámoló köteles gondoskodni a cég vagyonának megóvásáról is.

Miben más a végelszámolás, mint a felszámolás?

A két eljárás közötti legfontosabb különbség a fizetőképesség.

Végelszámolás

A végelszámolás alaphelyzete az, hogy a cég fizetőképes, tartozásai rendezhetők, és a tulajdonosok saját döntésük alapján szeretnék megszüntetni a céget.

Felszámolás

A felszámolás fizetésképtelenségi eljárás. Akkor kerül előtérbe, ha a cég nem képes rendezni tartozásait, és a hitelezők kielégítése már nem kontrollált tulajdonosi megszüntetés keretében történik.

A végelszámolás tehát akkor ad kontrollt, ha időben indul. Ha a tulajdonosok túl sokáig várnak, a fizetőképesség elveszhet, és a végelszámolás helyett már felszámolási kockázat jelenhet meg.

Miért lehet megnyugtató a végelszámolás?

A végelszámolás azért lehet megnyugtató megoldás, mert nem feltétlenül válsághelyzetből indul. Egy cég lezárása lehet tervezett, rendezett és kontrollált döntés is.

A tulajdonosok számára előnye lehet, hogy:

nem kell feleslegesen fenntartani a céget,
megszűnnek a folyamatos adminisztrációs kötelezettségek,
rendezhető a könyvelés és adózási helyzet,
tisztázhatók a tartozások és követelések,
a fennmaradó vagyon felosztható,
csökkenthető a későbbi kockázat,
elkerülhető a passzív, elhanyagolt cégállapot.

A végelszámolás nem azt jelenti, hogy baj van. Sokszor éppen azt jelenti, hogy a tulajdonosok időben és felelősen döntenek.

Mikor érdemes végelszámolásban gondolkodni?

Érdemes megfontolni a végelszámolást, ha:

a cég már nem végez érdemi tevékenységet,
nincs jövőbeni üzleti cél,
a fenntartási költségek feleslegessé váltak,
a tulajdonosok nem akarják tovább működtetni,
nincs vevő a cégre,
nincs szükség a cég jogi formájára,
a tartozások rendezhetők,
a könyvelés rendbe tehető,
nincs fizetésképtelenség,
a tulajdonosok kontrollált lezárást szeretnének.

A legnagyobb előny akkor jelentkezik, ha a döntés még azelőtt megszületik, hogy a cég eladósodna, adótartozásokat halmozna fel vagy rendezetlen könyvelési helyzetbe kerülne.

Mi az egyszerűsített végelszámolás?

Bizonyos cégeknél lehetőség van egyszerűsített végelszámolásra is. A Céginformációs Szolgálat tájékoztatója szerint, ha a törvényi feltételek teljesülnek, a cég nem kötelezett könyvvizsgálatra, és a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül befejezi az eljárást, a vállalkozás egyszerűsített végelszámolással megszüntethető; ehhez jogi képviselő megbízása nem szükséges.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyszerűsített végelszámolás „papírmunka nélküli” lezárás. Itt is szükség van rendezett könyvelésre, adózási feladatokra, vagyonfelosztási döntésre és a megfelelő bejelentésekre.

Az egyszerűsített végelszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot vagy jegyzőkönyvet elektronikus úton kell megküldeni, és a cégbíróság ezeket törlés iránti kérelemként iktatja.

Mi történik a hitelezőkkel végelszámoláskor?

A végelszámolás egyik fő célja a hitelezők rendezett kielégítése. Ezért a cég lezárásakor nem elég a tulajdonosok szándékát nézni. Meg kell vizsgálni, hogy a cégnek milyen tartozásai vannak, és azok milyen módon teljesíthetők.

Fontos hitelezői körök lehetnek:

szállítók,
szolgáltatók,
bankok,
lízingcégek,
NAV,
önkormányzati adóhatóság,
munkavállalók,
tagok vagy tulajdonosok,
kapcsolt vállalkozások,
peres vagy vitatott követelést érvényesítő felek.

A végelszámolás nem fejezhető be addig, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Milyen dokumentumokra kell felkészülni?

A végelszámolás megindítása előtt célszerű összegyűjteni és ellenőrizni:

társasági iratokat,
taggyűlési vagy alapítói határozatokat,
főkönyvi kivonatot,
főkönyvi kartonokat,
vevő-szállító analitikát,
tárgyi eszköz nyilvántartást,
készletnyilvántartást,
bankkivonatokat,
adófolyószámlát,
bevallásokat,
beszámolókat,
szerződéseket,
munkavállalói iratokat,
tagi kölcsön dokumentumokat,
kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
folyamatban lévő peres vagy hatósági ügyeket.

Minél rendezettebb az iratanyag, annál kiszámíthatóbb a végelszámolás.

Gyakori hibák végelszámolás előtt
1. Túl későn döntenek

A végelszámolás akkor a legbiztonságosabb, ha még fizetőképes állapotban indul. Ha a cég már nem tudja fizetni tartozásait, a végelszámolás helyett felszámolási kockázat merülhet fel.

2. Nem ellenőrzik előre az adótartozásokat

A NAV-folyószámla, bevallások, iparűzési adó és egyéb adókötelezettségek ellenőrzése nélkül a lezárás könnyen elakad.

3. Hiányos a könyvelés

Hiányos főkönyv, hiányzó számlák, rendezetlen tagi kölcsön vagy pénztárkülönbözet esetén a végelszámolás nem lesz biztonságos.

4. Nem számolnak a hitelezőkkel

A végelszámolás nem csak a tulajdonosok döntése. Ha hitelezői igények vannak, azokat rendezni kell.

5. A tulajdonosok túl korán osztanának vagyont

A fennmaradó vagyon csak a hitelezők kielégítése után osztható fel. Ha a tulajdonosok előbb vesznek ki vagyont, az komoly kockázatot okozhat.

6. Nem tisztázzák a tagi kölcsönöket

A tagi kölcsön, tulajdonosi elszámolás és kapcsolt vállalkozási követelés végelszámoláskor különösen fontos. Ezeket nem szabad „belső ügyként” félretenni.

Ellenőrzőlista: alkalmas-e a cég végelszámolásra?
Fizetőképesség ellenőrzése
Van elegendő pénzeszköz a tartozások rendezésére?
Behajthatók a vevőkövetelések?
Van olyan vagyon, amely szükség esetén értékesíthető?
Nincs lejárt, rendezetlen adótartozás?
Nincsenek kezelhetetlen hitelezői igények?
A tulajdonosok szükség esetén tudnak forrást biztosítani?
Könyvelési ellenőrzés
Rendezett a főkönyv?
Megvannak az analitikák?
Egyezik a vevő-szállító állomány?
Rendezett a pénztár?
Megvannak a bankkivonatok?
Tisztázottak a tagi kölcsönök?
Megvannak az adóbevallások?
Közzé vannak téve a beszámolók?
Van tárgyi eszköz nyilvántartás?
Van készletnyilvántartás, ha szükséges?
Jogi és működési ellenőrzés
Van folyamatban lévő per?
Van végrehajtás?
Van hatósági eljárás?
Vannak még élő szerződések?
Vannak munkavállalók?
Van lízing, hitel vagy garancia?
Van ingatlan, jármű vagy engedélyköteles eszköz?
Van kapcsolt vállalkozási elszámolás?
Ügyvezetői nézőpont: miért jobb időben dönteni?

Ügyvezetőként a végelszámolás egyik legnagyobb előnye a kontroll. Ha a cég még fizetőképes, a tulajdonosok és a vezetés rendezett körülmények között tudják lezárni a társaságot.

Ez sokkal kedvezőbb, mint amikor a döntést már hitelezői nyomás, NAV-végrehajtás, elmaradt beszámoló, fizetési felszólítás vagy felszámolási kérelem kényszeríti ki.

Időben indított végelszámolásnál:

több idő van a könyvelés rendezésére,
tervezhetőbbek az adófizetések,
kezelhetők a hitelezői igények,
átlátható a vagyonfelosztás,
csökkenthető az ügyvezetői kockázat,
elkerülhető a kényszerű felszámolási helyzet.
Hitelezői nézőpont: miért fontos a szabályos végelszámolás?

Hitelezőként a végelszámolás akkor kedvezőbb, ha a cég még rendelkezik olyan vagyonnal vagy pénzeszközzel, amelyből a követelések rendezhetők.

A szabályos végelszámolás hitelezői szempontból azért fontos, mert:

a tartozások nem maradnak rendezetlenül,
a cég vagyona felmérésre kerül,
a követelések behajtása megtörténhet,
a hitelezői igények kezelhetők,
a fennmaradó vagyon csak a hitelezők után kerülhet a tulajdonosokhoz.

Ha viszont a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezetére, és a tulajdonosok nem pótolják a hiányt, a végelszámolás nem folytatható biztonságos lezárásként.

Jogi és számviteli kockázatok

A végelszámolás során különösen figyelni kell az alábbi kockázatokra:

fizetésképtelenség téves megítélése,
adótartozások figyelmen kívül hagyása,
hiányos könyvelés,
rendezetlen hitelezői igények,
tagi kölcsönök hibás kezelése,
kapcsolt vállalkozási elszámolások tisztázatlansága,
vagyon idő előtti felosztása,
hiányzó beszámolók vagy bevallások,
folyamatban lévő perek és hatósági ügyek,
munkavállalói kötelezettségek elmulasztása,
iratmegőrzési kötelezettségek figyelmen kívül hagyása.

A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről, és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban is fel kell tüntetni.

Mikor biztonságos döntés a végelszámolás?

A végelszámolás akkor lehet biztonságos, ha az alábbi feltételek nagy része teljesül:

a cég fizetőképes,
nincs jelentős vitatott tartozás,
rendezett a könyvelés,
ismert a teljes hitelezői kör,
nincs elhallgatott adótartozás,
a tulajdonosok egyetértenek,
van kijelölhető végelszámoló,
a vagyon elegendő a kötelezettségek rendezésére,
a fennmaradó vagyon felosztása tervezhető,
az iratok rendelkezésre állnak,
nincs olyan folyamatban lévő ügy, amely ellehetetleníti a lezárást.

A végelszámolás nem a problémák elrejtésére való, hanem azok rendezett lezárására.

Mit érdemes az első napokban megtenni?

Ha a tulajdonosok végelszámolásban gondolkodnak, az első lépés ne a határozat meghozatala legyen, hanem egy gyors előzetes állapotfelmérés.

1. Könyvelési állapotfelmérés

Meg kell nézni, hogy a könyvelés alkalmas-e a lezárásra. Különösen fontos a főkönyv, analitika, adófolyószámla, beszámoló és banki egyeztetés.

2. Tartozáslista készítése

Minden ismert tartozást listázni kell: NAV, önkormányzat, szállítók, bank, lízing, munkavállalók, tagok, kapcsolt vállalkozások.

3. Követeléslista készítése

Fel kell mérni, ki tartozik a cégnek, mely követelések behajthatók, és melyek vitatottak vagy behajthatatlanok.

4. Vagyonlista készítése

Össze kell írni a pénzeszközöket, eszközöket, készleteket, járműveket, ingatlanokat, jogokat és egyéb vagyonelemeket.

5. Fizetőképességi vizsgálat

Meg kell állapítani, hogy a cég vagyona elegendő-e minden kötelezettség rendezésére.

6. Tulajdonosi döntés előkészítése

Csak ezután érdemes elkészíteni a végelszámolás elrendeléséről szóló határozatot és kijelölni a végelszámolót.

Gyakori kérdések
Mi a végelszámolás?

A végelszámolás a fizetőképes cég jogutód nélküli megszüntetésének rendezett folyamata. Célja a cég vagyonának felmérése, követeléseinek behajtása, tartozásainak rendezése, majd a fennmaradó vagyon felosztása és a cég törlése.

Mikor választható a végelszámolás?

Akkor, ha a cég nem fizetésképtelen, a tartozásai rendezhetők, a tulajdonosok nem kívánják tovább működtetni a társaságot, és szabályosan szeretnék lezárni a vállalkozást.

Mi a különbség a végelszámolás és a felszámolás között?

A végelszámolás fizetőképes cég rendezett megszüntetése. A felszámolás fizetésképtelenségi eljárás, amely akkor merül fel, ha a cég nem tudja rendezni tartozásait.

Lehet végelszámolást indítani, ha a cégnek tartozása van?

Igen, önmagában a tartozás nem kizáró ok, ha a cég vagyona vagy a tulajdonosok által biztosított forrás elegendő a tartozások rendezésére. Ha a vagyon nem elegendő, és a tagok nem pótolják a hiányt, felszámolási eljárást kell kezdeményezni.

Ki dönt a végelszámolásról?

A cég legfőbb szerve dönt a jogutód nélküli megszűnésről és a végelszámolás elrendeléséről. A döntésben meg kell határozni a végelszámolás kezdő időpontját és meg kell választani a végelszámolót.

Ki vezeti a céget a végelszámolás alatt?

A végelszámolás kezdő időpontjától a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, és a cég képviseletét a végelszámoló látja el.

Mi az egyszerűsített végelszámolás?

Az egyszerűsített végelszámolás bizonyos feltételek mellett alkalmazható gyorsabb eljárás, például ha a cég nem kötelezett könyvvizsgálatra, és a végelszámolást 150 napon belül befejezi.

Biztonságos megoldás a végelszámolás?

Igen, ha a cég fizetőképes, a könyvelés rendezett, a hitelezők kielégíthetők, nincs rejtett adó- vagy peres kockázat, és a tulajdonosok időben, szabályosan indítják el a folyamatot.

Összegzés

A végelszámolás nem feltétlenül válsághelyzet. Sok esetben a cég lezárásának leginkább rendezett és kontrollált módja.

A végelszámolás akkor lehet jó megoldás, ha:

a cég nem fizetésképtelen,
a tartozások rendezhetők,
a könyvelés átlátható,
a vagyon és követelések felmérhetők,
a tulajdonosok meg akarják szüntetni a céget,
nincs olyan hitelezői vagy adózási probléma, amely felszámolási irányba vinné az ügyet.

A lényeg: a végelszámolás nem arra való, hogy elfedje a fizetésképtelenséget. Arra való, hogy egy még kezelhető, fizetőképes céget szabályosan, hitelezői érdekeket is figyelembe véve zárjanak le.

Erős CTA blokk

Cége lezárásán gondolkodik? A végelszámolás lehet biztonságos út, de csak előzetes állapotfelmérés után.

Mielőtt döntést hoznak, érdemes tisztázni:

fizetőképes-e még a cég,
rendezettek-e a tartozások,
van-e adózási kockázat,
rendben van-e a könyvelés,
milyen vagyon marad,
választható-e egyszerűsített végelszámolás,
nincs-e felszámolási kockázat.

Segítünk felmérni, hogy a végelszámolás valóban biztonságos megoldás-e, és hogyan lehet a cég lezárását számviteli, adózási és jogi szempontból rendezetten előkészíteni.

• Rendezett könyvelés
• Egyszerűsített végelszámolás
• Fizetőképesség
• Végelszámolás
• Végelszámoló