Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
A végelszámolás számviteli feladatai kiemelt jelentőségűek, mert egy fizetőképes cég jogutód nélküli megszüntetése csak akkor zárható le biztonságosan, ha a könyvelés, a beszámolók, az adóbevallások, a hitelezői igények és a vagyonfelosztás is rendezett.
A végelszámolás nem pusztán jogi döntés vagy cégbírósági adminisztráció. A folyamat központi kérdése az, hogy a társaság vagyona, követelései, kötelezettségei, adópozíciói és tulajdonosi elszámolásai pontosan kimutathatók legyenek. Ha a könyvelés rendezetlen, a végelszámolás elhúzódhat, vitákhoz vezethet, vagy akár felszámolási eljárásba is átfordulhat.
A végelszámolás számviteli feladatait külön kormányrendelet szabályozza. A 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet hatálya a számviteli törvény hatálya alá tartozó, végelszámolással érintett gazdálkodókra terjed ki, és a végelszámolás időszaka alatt a számviteli törvény szabályait a rendelet sajátos előírásaival együtt kell alkalmazni.
Mit jelentenek a számviteli feladatok végelszámolás esetén?
A végelszámolás számviteli feladatai azok a könyvelési, beszámolási, leltározási, értékelési és adózási feladatok, amelyek biztosítják, hogy a cég vagyona és kötelezettségei a megszüntetés teljes folyamata alatt átláthatóak legyenek.
A legfontosabb feladatok:
tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése,
tevékenységzáró adóbevallások benyújtása,
végelszámolási nyitó mérleg és nyitó leltár elkészítése,
szükség esetén korrigált végelszámolási nyitó mérleg készítése,
hitelezői igények számviteli kezelése,
követelések, kötelezettségek és eszközök egyeztetése,
végelszámolás alatti könyvvezetés,
üzleti évenkénti beszámoló, ha az eljárás áthúzódik,
A végelszámolás alatt a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek a korrigált végelszámolási nyitó mérleg, az üzleti évenkénti beszámoló, az adóbevallások, a piaci értékelés és a vagyonfelosztási javaslat alátámasztására.
Előkészítő számviteli átvilágítás
A végelszámolás megindítása előtt célszerű számviteli átvilágítást végezni. Ennek célja, hogy még a tulajdonosi döntés előtt kiderüljön, valóban fizetőképes-e a cég, és vannak-e olyan rendezetlen tételek, amelyek akadályozhatják a lezárást.
Kiemelten vizsgálandó területek:
vevőkövetelések,
szállítói tartozások,
adófolyószámla,
pénztárállomány,
bankszámlák,
tagi kölcsönök,
kapcsolt vállalkozásokkal szembeni elszámolások,
tárgyi eszközök,
készletek,
munkavállalói kötelezettségek,
peres és hatósági ügyek,
lízingek, hitelek, biztosítékok,
időbeli elhatárolások,
céltartalékok,
értékvesztések.
Gyakori probléma, hogy a könyvekben szereplő pénztár vagy tagi kölcsön nem tükrözi a valós helyzetet. Ilyenkor a végelszámolás elindítása előtt célszerű rendezni a tételeket, mert a záráskor ezek akadályozhatják a vagyonfelosztást.
Tevékenységet lezáró beszámoló
A végelszámolás első kiemelt számviteli feladata a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése. Ezt a korábbi vezető tisztségviselő készíti el a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal.
A tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni, elfogadtatni, és kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt átadni a végelszámolónak. Ugyanezen határidőn belül a beszámolót letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
Fontos, hogy a tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.
Tevékenységzáró adóbevallások
A számviteli zárással együtt az adózási zárásra is figyelni kell. A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a végelszámolás kezdetén a korábbi vezető tisztségviselőnek 30 napon belül el kell készítenie a tevékenységet lezáró beszámolót, gondoskodnia kell annak közzétételéről, át kell adnia az iratanyagot a végelszámolónak, és be kell nyújtania a tevékenységzáró adóbevallásokat.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a végelszámolás kezdő időpontja előtti időszakot adózási szempontból is le kell zárni. Vizsgálni kell többek között az áfa-, társaságiadó-, iparűzési adó-, járulék- és egyéb bevallási kötelezettségeket.
Végelszámolási nyitó mérleg és nyitó leltár
A tevékenységet lezáró beszámoló mérlege alapján a végelszámoló elkészíti a végelszámolási nyitó mérleget és a nyitó leltárt. Ez lesz a végelszámolás alatti könyvvezetés kiindulópontja.
A könyvviteli nyilvántartásokat a végelszámolási nyitó mérleg és nyitó leltár adatai alapján kell megnyitni. Ezt követően az eszközöket, forrásokat, bevételeket, költségeket és ráfordításokat már a végelszámolás sajátos céljának megfelelően kell kezelni.
A nyitó mérleg készítésekor különösen fontos a leltár valódisága. Nem elég, ha a könyvekben szerepel egy eszköz vagy követelés; meg kell vizsgálni, hogy az ténylegesen létezik-e, értéke reális-e, behajtható-e, illetve szükséges-e értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés elszámolása.
Korrigált végelszámolási nyitó mérleg
A végelszámoló a hitelezői igénybejelentések és a vagyoni helyzet felmérése alapján szükség esetén korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget. A korrekció során felvehet korábban nem szereplő követeléseket vagy kötelezettségeket, elszámolhat értékvesztést, terven felüli értékcsökkenést, céltartalékot, időbeli elhatárolást, illetve módosíthat korábbi értékelési tételeket.
A korrigált végelszámolási nyitó mérleg három oszlopból áll:
Oszlop Tartalom
1. oszlop A végelszámolási nyitó mérleg adatai
2. oszlop A végelszámoló által megállapított korrekciók
3. oszlop Az első és második oszlop összevont adatai
A korrigált végelszámolási nyitó mérleget a végelszámolási nyitó mérleg elkészítését követően, a hitelezői igénybejelentési határidő figyelembevételével, legfeljebb 75 napon belül kell elkészíteni és a gazdálkodó legfőbb szerve elé terjeszteni.
Miért fontos a korrigált nyitó mérleg?
A korrigált végelszámolási nyitó mérleg mutatja meg a cég reálisabb vagyoni helyzetét. Ez alapján derülhet ki, hogy a társaság vagyona valóban elegendő-e a hitelezők követeléseinek fedezetére.
Ha a korrigált nyitó mérleg alapján a cég vagyona nem elegendő a hitelezők kielégítésére, a tagokat fel kell hívni a hiányzó összeg megfizetésére. Ha a tagok 30 napon belül nem fizetnek, a végelszámolónak felszámolási eljárást kell kezdeményeznie.
Ezért a végelszámolás megindítása előtt nem elegendő csak azt nézni, hogy „van-e pénz a bankszámlán”. A teljes vagyoni, számviteli és hitelezői helyzetet kell áttekinteni.
Hitelezői igények számviteli kezelése
A hitelezők a végelszámolás közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket. A végelszámolónak a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő 15 napon belül jegyzéket kell készítenie a követelésekről, külön kimutatva az elismert és vitatott igényeket, a hitelezőket pedig 45 napon belül értesítenie kell a követelésük minősítéséről.
Számviteli szempontból a hitelezői igények azért fontosak, mert befolyásolhatják:
a kötelezettségek összegét,
a korrigált végelszámolási nyitó mérleget,
a céltartalék-képzést,
a vitatott igények fedezetét,
a vagyonfelosztási javaslatot,
a záró beszámolót.
A vitatott hitelezői igények fedezetére, valamint a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére az eredménytartalékkal szemben képzett lekötött tartalékot elkülönítetten kell nyilvántartani.
Könyvvezetés a végelszámolás alatt
A végelszámolás alatt a cégnek továbbra is vezetnie kell a könyveit. A végelszámolás időszaka a végelszámolás kezdő időpontjától a befejezés időpontjáig, illetve a cég törlését követően a vagyon tulajdonosok részére történő kiadásáig tart.
A könyvelésben a végelszámolás céljához igazodó gazdasági események jelennek meg, például:
követelések behajtása,
kötelezettségek kiegyenlítése,
eszközök értékesítése,
készletek rendezése,
tárgyi eszközök kivezetése vagy értékesítése,
adófizetési kötelezettségek elszámolása,
végelszámolói díj és költségek elszámolása,
iratőrzési költségek kimutatása,
tulajdonosokkal szembeni elszámolások.
A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, érvényesíti jogait, teljesíti kötelezettségeit, szükség esetén értékesíti az eszközöket, majd a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont felosztja a tagok között.
Beszámoló a végelszámolás időszaka alatt
Ha a végelszámolás nem fejeződik be rövid időn belül, üzleti évenként számviteli beszámolót kell készíteni. A beszámolóban fel kell tüntetni, hogy a gazdálkodó végelszámolás alatt áll.
A végelszámolás első üzleti évéről készített beszámoló sajátos szerkezetű. A mérleg külön oszlopban tartalmazza a végelszámolási nyitó mérleg, illetve korrekció esetén a korrigált végelszámolási nyitó mérleg adatait, valamint az üzleti év záró adatait. Az eredménykimutatásban külön kell bemutatni a korrekciók eredményhatását, a tárgyévi bevételeket, költségeket, ráfordításokat és ezek összevont adatait.
A végelszámolás időszaka alatt készített beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni.
Záró beszámoló a végelszámolás befejezésekor
A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló az általa meghatározott nappal, mint mérlegfordulónappal elkészíti a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót. Kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell, majd a jóváhagyásra jogosult testület elé kell terjeszteni.
A záró beszámoló különösen érzékeny pont, mert ekkor már nem a működő vállalkozás folytatásához szükséges értékelés a fő szempont, hanem a megszűnés, a vagyon kiadása és a hitelezők kielégítése utáni maradvány rendezése.
Ha a könyvviteli nyilvántartásokban a forintban lévő pénzeszközön kívül más eszközök vagy kötelezettségek is szerepelnek, azokat a végelszámolás befejezésekor tételesen piaci értéken kell értékelni.
Piaci értéken történő értékelés
A végelszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelés kiemelt számviteli feladat. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet a jogszabályban meghatározott módon kell elszámolni, például egyéb bevételként, egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek eredményeként, az érintett eszköz jellegétől függően.
A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített beszámoló mérlegében nem mutatható ki értékhelyesbítés, értékelési különbözet, értékelési tartalék, aktív és passzív időbeli elhatárolás, valamint céltartalék.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a zárás előtt minden ilyen tételt rendezni kell. A cél az, hogy a végső beszámoló valóban a felosztható vagyon és fennmaradó kötelezettségek pontos képét mutassa.
Vagyonfelosztási javaslat
A záró beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A vagyonfelosztási javaslat mutatja meg, hogy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból melyik tag milyen pénzeszközt vagy természetbeni vagyont kap.
A Ctv.
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére!
Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
A végelszámolás lezárása nem egyszerű adminisztráció: egyetlen rendezetlen tartozás, adóügy vagy hiányzó dokumentum is megakaszthatja a cég törlését. Mutatjuk, milyen feltételeknek és iratoknak kell rendben lenniük ahhoz, hogy a megszüntetés valóban pontot tehessen a cég történetére.
Gyorsan lezárná a működését egy rendezett, fizetőképes cég? Az egyszerűsített végelszámolás valóban gyorsabb út lehet, de csak akkor, ha minden tartozás, irat és határidő — köztük a kulcsfontosságú 150 nap — biztosan tartható.
A végelszámolás nem puszta adminisztráció: a 30, 40, 45 napos és akár 3 éves határidők elmulasztása bírsághoz, jogvitákhoz vagy akár felszámoláshoz is vezethet. Cikkünk röviden megmutatja, kinek mikor és mit kell pontosan teljesítenie a rendezett cégmegszüntetéshez.
A végelszámolás nem sima cégbezárás: szigorú jogi, számviteli és adózási lépések sora kell ahhoz, hogy egy fizetőképes vállalkozás rendezett módon tűnjön el a cégjegyzékből. Cikkünk végigveszi a teljes folyamatot a tulajdonosi döntéstől a törlésig – és azt is, mikor fordulhat át az eljárás felszámolásba.
A végelszámolás nem menekülőút, hanem a fizetőképes cégek rendezett búcsúja: lezárja az ügyeiket, rendezi a tartozásokat, majd törli a vállalkozást a cégjegyzékből. De egy rosszul előkészített folyamat könnyen felszámolásba fordulhat.
