Követelések és kötelezettségek egyeztetése

Követelések és kötelezettségek egyeztetése

16.05.26
Bevezetés

A követelések és kötelezettségek egyeztetése a felszámolási helyzet egyik legfontosabb számviteli feladata. Egy cég valós pénzügyi állapota csak akkor ítélhető meg megbízhatóan, ha pontosan látható, hogy kinek tartozik, kitől várhat pénzt, mely követelések behajthatók, mely tartozások vitatottak, és milyen tételek kapcsolódnak adóhatósághoz, bankhoz, munkavállalóhoz, tulajdonoshoz vagy kapcsolt vállalkozáshoz.

Felszámolás előtt és felszámolás elindulásakor a követelések és kötelezettségek egyeztetése nem egyszerű könyvelési adminisztráció. Ez alapozza meg a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a felszámolási nyitómérleg előkészítését, a hitelezői igények kezelését, az adóbevallásokat és az ügyvezetői felelősségi kockázatok értékelését. A felszámolás számviteli szabályai szerint a felszámolás alatti nyilvántartásoknak alkalmasnak kell lenniük többek között a közbenső mérleg, a felszámolási zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat és az adóbevallások alátámasztására.

Mit jelent a követelések és kötelezettségek egyeztetése?

A követelések és kötelezettségek egyeztetése azt jelenti, hogy a könyvelésben szereplő vevői, szállítói, adóhatósági, banki, tulajdonosi, munkavállalói és egyéb egyenlegeket össze kell vetni a valós dokumentumokkal, szerződésekkel, számlákkal, banki adatokkal, adófolyószámlával és partneri visszaigazolásokkal.

Az egyeztetés célja, hogy kiderüljön:

mely követelések valósak és behajthatók,
mely követelések vitatottak vagy behajthatatlanok,
mely tartozások szerepelnek helyesen a könyvekben,
vannak-e el nem könyvelt szállítói számlák,
vannak-e kamatok, pótlékok vagy járulékos költségek,
egyezik-e a könyvelés a hitelezők által bejelentett igényekkel,
vannak-e kapcsolt vállalkozási vagy tagi kölcsön problémák,
van-e adófolyószámla-eltérés,
szükséges-e értékvesztés, kivezetés vagy önellenőrzés.

Ez a folyamat különösen fontos felszámolás előtt, mert a későbbi felszámolási dokumentumok és hitelezői elszámolások jelentős része ezekre az adatokra fog épülni.

Mikor szükséges az egyeztetés?

Követelések és kötelezettségek egyeztetésére minden záráskor szükség van, de felszámolási helyzetben különösen nagy jelentősége van.

Kiemelten indokolt az egyeztetés, ha:

a cég fizetési nehézséggel küzd,
több lejárt szállítói tartozás van,
NAV- vagy önkormányzati tartozás áll fenn,
felszámolási kérelem érkezett,
hitelező felszámolással fenyeget,
a társaság már felszámolás alatt áll,
tevékenységet lezáró mérleget kell készíteni,
záróleltárt kell összeállítani,
hitelezői igények érkeznek a felszámolóhoz,
a könyvelés nem naprakész,
tagi kölcsön, pénztárhiány vagy kapcsolt vállalkozási elszámolás szerepel a könyvekben.

A felszámolás kezdő időpontja után a korábbi vezetőnek rövid határidőn belül több számviteli és iratátadási kötelezettséget kell teljesítenie, ezért az egyeztetést célszerű nem az utolsó pillanatra hagyni.

Miért fontos felszámolás előtt?

Felszámolás előtt a társaság valós helyzetének megállapításához nem elég a főkönyvi kivonat. A főkönyv csak akkor megbízható, ha az analitikák, szerződések, számlák, banki adatok és partneri egyenlegek is alátámasztják.

A pontos egyeztetés segít:

eldönteni, hogy a cég fizetőképes vagy fizetésképtelen,
felmérni az egyezségi lehetőségeket,
előkészíteni a felszámolás előtti zárást,
azonosítani a vitatható követeléseket,
kimutatni a tényleges hitelezői állományt,
elkerülni a hibás zárómérleget,
csökkenteni az ügyvezetői felelősségi kockázatot,
támogatni a felszámoló felé történő iratátadást.

Ha például a könyvekben jelentős vevőkövetelés szerepel, de az valójában behajthatatlan, akkor a társaság vagyoni helyzete papíron sokkal jobbnak tűnhet, mint amilyen ténylegesen. Ugyanez igaz fordítva is: ha el nem könyvelt szállítói tartozások vannak, akkor a kötelezettségállomány valójában magasabb lehet, mint amit a főkönyv mutat.

Vevőkövetelések egyeztetése

A vevőkövetelések egyeztetésénél azt kell megvizsgálni, hogy a könyvekben szereplő követelések valóban fennállnak-e, esedékesek-e, behajthatók-e, és milyen dokumentumok támasztják alá őket.

Ellenőrizni kell:

a vevőanalitika és a főkönyv egyezőségét,
a kiállított számlákat,
a teljesítési igazolásokat,
a szerződéses jogalapot,
az esedékességet,
részfizetéseket,
jóváíró számlákat,
vitatott teljesítéseket,
fizetési felszólításokat,
fizetési meghagyásokat,
peres vagy végrehajtási eljárásokat,
elévülési kockázatot,
értékvesztés vagy behajthatatlanság kérdését.

A vevőkövetelések esetében különösen fontos elkülöníteni a valós, behajtható követeléseket a régi, vitatott vagy behajthatatlan követelésektől. A számviteli törvény szabályai szerint behajthatatlan követelésként többek között olyan követelés is minősülhet, amelyre végrehajtás során nincs fedezet, vagy amelyet csődeljárásban, felszámolásban vagy adósságrendezési eljárásban egyezségi megállapodás keretében elengedtek.

Szállítói tartozások egyeztetése

A szállítói tartozások egyeztetésénél azt kell megállapítani, hogy a könyvekben szereplő kötelezettségek teljesek, pontosak és dokumentáltak-e. Felszámolási helyzetben ez azért fontos, mert a hitelezők később bejelentik követeléseiket, és ezek eltérhetnek a könyvelésben szereplő szállítói egyenlegektől.

Ellenőrizni kell:

a szállítóanalitika és a főkönyv egyezőségét,
minden beérkezett számla könyvelését,
el nem könyvelt, de teljesített szolgáltatásokat,
vitatott szállítói számlákat,
részfizetéseket,
kompenzációkat,
késedelmi kamatokat,
behajtási költségátalányt,
fizetési felszólításokat,
fizetési meghagyásokat,
peres vagy végrehajtási ügyeket,
banki, lízing- és faktoringtartozásokat.

A szállítói tartozásoknál nemcsak a számlaösszeg számít. Egy felszámolási eljárásban a hitelező kamatot, járulékos költséget, peres költséget vagy végrehajtási költséget is bejelenthet, ezért a könyvelt tartozás és a hitelezői igény között eltérés lehet.

Hitelezői igények és könyvelt kötelezettségek összevetése

Felszámolás alatt a hitelezők bejelentik követeléseiket a felszámoló felé. A felszámoló ezeket felülvizsgálja, nyilvántartásba veszi, vitatja vagy szükség esetén további egyeztetést kezdeményez. A hitelezői igények bejelentési határideje kiemelt jelentőségű: a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igények hátrányosabb kielégítési helyzetbe kerülhetnek, a 180 napos határidő elmulasztása pedig jogvesztő következménnyel járhat.

A könyvelési egyeztetés során össze kell vetni:

Könyvelési adat Hitelezői adat
Szállítói tartozás főkönyv szerint Bejelentett hitelezői igény
Könyvelt tőketartozás Bejelentett tőke + kamat + költség
Vitatott számla Vitatott hitelezői igény
Banki vagy lízingtartozás Finanszírozó bejelentése
NAV-tartozás könyvelés szerint Adóhatósági hitelezői igény
Munkabértartozás Munkavállalói igény

Ez azért fontos, mert a könyvekben szereplő kötelezettségállomány nem minden esetben egyezik meg a felszámolási eljárásban ténylegesen bejelentett és nyilvántartásba vett hitelezői igényekkel.

NAV- és önkormányzati tartozások egyeztetése

A követelések és kötelezettségek egyeztetésének egyik legfontosabb része az adófolyószámla ellenőrzése. A könyvelésben szereplő adótartozásoknak egyezniük kell a NAV és az önkormányzatok nyilvántartásával, vagy az eltéréseket dokumentáltan tisztázni kell.

Egyeztetni kell:

áfát,
társasági adót,
kisvállalati adót, ha releváns,
személyi jövedelemadót,
járulékokat,
szociális hozzájárulási adót,
helyi iparűzési adót,
cégautóadót,
rehabilitációs hozzájárulást,
késedelmi pótlékokat,
bírságokat,
végrehajtási költségeket,
túlfizetéseket,
átvezetéseket.

Felszámolás esetén az adóhatóság is hitelezőként jelenhet meg, ezért a könyvelés és az adófolyószámla eltérése komoly problémát okozhat. Ha például a könyvekben kisebb adótartozás szerepel, mint amit az adóhatóság nyilvántart, az a zárási dokumentumok és a hitelezői állomány pontosságát is érinti.

Banki, lízing- és finanszírozási kötelezettségek egyeztetése

A banki és finanszírozási kötelezettségek gyakran összetettebbek, mint egy egyszerű szállítói tartozás. Itt nemcsak a tőketartozást kell vizsgálni, hanem a kamatokat, díjakat, biztosítékokat, zálogjogokat és esetleges szerződésszegési következményeket is.

Egyeztetni kell:

hitelszerződéseket,
lízingszerződéseket,
faktoringmegállapodásokat,
bankgaranciákat,
folyószámlahitel-kereteket,
tőketartozást,
kamatokat,
késedelmi kamatokat,
kezelési költségeket,
biztosítékokat,
zálogjogokat,
kezességeket,
óvadékokat.

Felszámolási helyzetben a biztosítékkal rendelkező hitelezők pozíciója eltérhet a nem biztosított hitelezőkétől, ezért a kapcsolódó szerződéseket és biztosítéki dokumentumokat külön kell rendszerezni.

Tagi kölcsönök egyeztetése

A tagi kölcsön a felszámolás előtti könyvelési egyeztetés egyik leggyakoribb problémás tétele. Sok társaságnál jelentős tagi kölcsön szerepel a könyvekben, de hiányos a szerződés, nem egyértelmű a pénzmozgás, nincs kamatmegállapodás, vagy a visszafizetések nincsenek megfelelően dokumentálva.

Vizsgálni kell:

van-e tagi kölcsönszerződés,
mikor történt a kölcsönnyújtás,
bankon vagy pénztáron keresztül történt-e,
van-e kamat,
történt-e visszafizetés,
volt-e beszámítás,
fennáll-e elévülési kérdés,
a tulajdonos hitelezőként megjelenhet-e,
kapcsolódik-e a tétel pénztárhiányhoz.

A tagi kölcsön egyeztetésénél különösen fontos, hogy ne csak a főkönyvi egyenleget nézzük, hanem a mögöttes dokumentumokat is. Felszámolásban a rendezetlen tagi kölcsön ügyvezetői, tulajdonosi, adózási és hitelezői kérdéseket is felvethet.

Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések és tartozások

Kapcsolt vállalkozások esetén a követelések és kötelezettségek egyeztetése külön figyelmet igényel. Ezek a tételek önmagukban nem problémásak, de fizetési nehézséggel vagy felszámolással érintett cégnél kiemelten vizsgálhatók.

Egyeztetni kell:

kapcsolt vállalkozásokkal szembeni vevőköveteléseket,
kapcsolt vállalkozások felé fennálló szállítói tartozásokat,
csoporton belüli kölcsönöket,
menedzsmentdíjakat,
szolgáltatási díjakat,
költségátterheléseket,
követeléselengedéseket,
beszámításokat,
engedményezéseket,
eszközértékesítéseket,
piaci ár kérdéseket.

Felszámolás előtt különösen érzékeny lehet, ha a társaság kapcsolt vállalkozásnak vagy tulajdonoshoz köthető személynek teljesített kifizetést, miközben külső hitelezők felé lejárt tartozásai voltak. Ilyenkor a dokumentáció, az üzleti indokoltság és a könyvelési kezelés különösen fontos.

Munkavállalói követelések és bérkötelezettségek

A munkavállalói követelések egyeztetése szintén fontos része a felszámolási felkészülésnek. A bérhez és munkaviszonyhoz kapcsolódó kötelezettségek nemcsak számviteli, hanem munkajogi és adózási szempontból is jelentősek.

Egyeztetni kell:

ki nem fizetett munkabéreket,
szabadságmegváltást,
végkielégítést,
felmondási időre járó összegeket,
cafeteria-tartozásokat,
költségtérítéseket,
munkavállalói kölcsönöket,
járulékokat,
szja-előleget,
munkaügyi pereket vagy vitákat.

A munkavállalói követelések pontatlan kezelése később hitelezői igényként, bérgarancia-kérdésként vagy adózási problémaként is megjelenhet.

Vitatott, peres és végrehajtási tételek

A követelések és kötelezettségek egyeztetésekor külön kell kezelni a vitatott, peres vagy végrehajtási eljárással érintett tételeket.

Ilyen lehet például:

vitatott vevőkövetelés,
vitatott szállítói számla,
folyamatban lévő per,
fizetési meghagyás,
végrehajtási eljárás,
zárolt bankszámla,
inkasszó,
kártérítési igény,
garanciális vagy szavatossági vita.

Ezeknél a tételeknél nem elég a főkönyvi érték. Dokumentálni kell a jogvita állását, a követelés vagy tartozás jogalapját, a várható kimenetelt és az esetleges számviteli következményeket.

Értékvesztés és behajthatatlan követelések

A követelések egyeztetésének egyik legfontosabb számviteli kérdése az értékvesztés és a behajthatatlan követelések kezelése. Ha egy követelés várhatóan nem térül meg teljes egészében, azt számviteli szempontból kezelni kell.

Vizsgálni kell:

az adós fizetőképességét,
a követelés korát,
a behajtási lépéseket,
van-e végrehajtás,
van-e felszámolás az adóssal szemben,
van-e egyezség,
a követelés elévült-e,
van-e biztosíték,
szükséges-e értékvesztés,
kivezethető-e a követelés.

A számviteli törvény alapján az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értéket, és a behajthatatlan követelések kezelésére külön szabályok vonatkoznak.

Devizás követelések és kötelezettségek

Devizás tételeknél a követelések és kötelezettségek egyeztetése árfolyamkérdéseket is felvet. Felszámolás előtti zárásnál külön figyelni kell arra, hogy a devizás vevőkövetelések, szállítói tartozások, bankhitelek és kapcsolt vállalkozási tételek megfelelő árfolyamon szerepeljenek a könyvekben.

Vizsgálni kell:

devizanemet,
eredeti devizaösszeget,
könyv szerinti forintértéket,
fordulónapi értékelést,
árfolyamnyereséget vagy -veszteséget,
részfizetéseket,
devizás banki egyenlegeket,
kapcsolt vállalkozási devizás kölcsönöket.

Devizás tételeknél az egyeztetésnek nemcsak forintban, hanem eredeti devizanemben is meg kell történnie, különben könnyen eltérés keletkezhet a partnerek, bankok vagy hitelezők nyilvántartásaihoz képest.

Követelések és kötelezettségek egyeztetése felszámolási nyitómérleg előtt

A felszámolási nyitómérleg alapja a zárómérleg, amelyhez megbízható záróleltár és egyeztetett főkönyvi adatok szükségesek. A felszámolási számviteli rendelet szerint a felszámoló a zárómérleg alapján készíti el a nyitó felszámolási mérleget, amelyben a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket elkülönítetten kell kimutatni.

Ezért a felszámolási nyitómérleg előtt célszerű egyeztetni:

vevőköveteléseket,
szállítói tartozásokat,
adóhatósági tartozásokat,
banki és lízingkötelezettségeket,
munkavállalói kötelezettségeket,
tagi kölcsönöket,
kapcsolt vállalkozási tételeket,
peres és vitatott tételeket,
követelésértékvesztéseket,
behajthatatlan követeléseket,
idegen tulajdonú eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségeket.

Ha ezek nincsenek egyeztetve, a nyitó felszámolási mérleg hibás adatokra épülhet.

Követelések és kötelezettségek egyeztetése mint számviteli szolgáltatás

A követelések és kötelezettségek egyeztetése számviteli szolgáltatásként nemcsak listák összehasonlítását jelenti. A cél az, hogy a társaság valós pénzügyi helyzete felszámolási, adózási és jogi szempontból is áttekinthető legyen.

A szolgáltatás része lehet:

főkönyvi és analitikus egyeztetés,
vevőkövetelések vizsgálata,
szállítói tartozások egyeztetése,
hitelezői lista összeállítása,
NAV- és önkormányzati folyószámla egyeztetése,
banki és lízingkötelezettségek ellenőrzése,
tagi kölcsönök áttekintése,
kapcsolt vállalkozási tételek egyeztetése,
vitatott és peres tételek listázása,
értékvesztések és behajthatatlan követelések vizsgálata,
devizás tételek egyeztetése,
záróleltárhoz szükséges adatok előkészítése,
felszámoló részére átadható kimutatások elkészítése.
Gyakori hibák az egyeztetés során

A követelések és kötelezettségek egyeztetésénél a leggyakoribb hibák abból erednek, hogy a cég csak a főkönyvet nézi, de nem ellenőrzi a mögöttes dokumentumokat.

Tipikus hibák:

a vevőanalitika nem egyezik a főkönyvvel,
régi követelések értékvesztés nélkül szerepelnek,
behajthatatlan követelések maradnak a mérlegben,
el nem könyvelt szállítói számlák vannak,
késedelmi kamatok és költségek kimaradnak,
NAV-folyószámla nincs egyeztetve,
önkormányzati adótartozás nem szerepel a könyvekben,
tagi kölcsön nincs dokumentálva,
kapcsolt vállalkozási egyenlegek nem egyeznek,
peres ügyeket nem mutatnak ki,
devizás tételeknél hibás az árfolyamkezelés,
hitelezői igények eltérnek a könyvelt tartozásoktól,
nincs dokumentált partneri egyenlegközlés.

Ezek a hibák felszámolásban különösen problémásak, mert a felszámoló, a hitelezők és az adóhatóság is a valós vagyoni helyzet feltárásában érdekelt.

Gyakorlati ellenőrzőlista
Terület Ellenőrzendő kérdés
Vevők Valósak, esedékesek és behajthatók a követelések?
Szállítók Minden tartozás szerepel a könyvekben?
Hitelezők Egyezik a hitelezői lista a könyvelt kötelezettségekkel?
NAV Egyezik a könyvelés az adófolyószámlával?
Önkormányzat Rendezett a helyi iparűzési adó és más helyi adók egyenlege?
Bank Pontosak a hitel-, kamat- és díjtartozások?
Lízing Egyeznek a lízingkötelezettségek a szerződésekkel?
Tagi kölcsön Van szerződés, pénzmozgás és egyeztetett egyenleg?
Kapcsolt felek Rendezettek a csoporton belüli követelések és tartozások?
Munkavállalók Kimutatottak a bér- és járulékkötelezettségek?
Peres ügyek Listázottak a vitatott, peres és végrehajtási tételek?
Értékvesztés Szükséges-e értékvesztést elszámolni?
Behajthatatlan követelések Maradt-e olyan követelés a könyvekben, amely nem fog megtérülni?
Devizás tételek Megfelelő az árfolyamértékelés?
Mit jelent ez az ügyvezető számára?

Ügyvezetőként a követelések és kötelezettségek egyeztetése nem kizárólag könyvelői feladat. A vezetőnek biztosítania kell azokat az információkat és dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható a társaság valós helyzete.

Az ügyvezetőnek különösen figyelnie kell:

a vitatott követelések jelzésére,
hitelezői felszólítások átadására,
peres és végrehajtási ügyek bemutatására,
tagi kölcsönök dokumentálására,
kapcsolt vállalkozási ügyletek feltárására,
készpénzmozgások magyarázatára,
banki és lízingszerződések átadására,
adóhatósági levelezések átadására.

Ha az ügyvezető nem tud pontos adatokat adni, az a könyvelési zárást, a felszámolóval való együttműködést és az esetleges felelősségi kérdések kezelését is megnehezítheti.

Mit jelent ez a könyvelő számára?

Könyvelőként az egyeztetés során nemcsak technikai könyvelési feladatot kell elvégezni, hanem kockázatos tételeket is azonosítani kell. Fontos írásban rögzíteni, ha az ügyvezető nem adott át minden dokumentumot, ha az egyenlegek nem egyeznek, vagy ha bizonyos követelések, kötelezettségek vitatottak.

A könyvelőnek célszerű dokumentálni:

milyen analitikák készültek,
mely partnerekkel történt egyeztetés,
mely tételek bizonytalanok,
milyen dokumentumok hiányoznak,
mely követeléseknél szükséges értékvesztés,
mely tartozások jogalapja vitatott,
hol szükséges jogi vagy adózási szakértői álláspont.

Ez különösen fontos felszámolás előtt, mert a könyvelő hiányos iratanyagból nem tud teljes bizonyosságú zárást készíteni.

Mit jelent ez a hitelezők számára?

Hitelezői oldalról a követelések és kötelezettségek egyeztetése azért fontos, mert a hitelezői igény sorsa részben azon is múlhat, hogy az adós könyveiben hogyan szerepel a tartozás. Ha az adós könyvelése pontatlan, az nem szünteti meg a hitelező követelését, de a felszámolási eljárásban vitát okozhat.

Hitelezőként célszerű:

megőrizni a szerződéseket,
számlákat,
teljesítési igazolásokat,
fizetési felszólításokat,
levelezéseket,
kamatszámítást,
biztosítéki dokumentumokat,
peres vagy végrehajtási iratokat.

A hitelezői igény bejelentésénél ezekre a dokumentumokra szükség lehet, különösen akkor, ha az adós vagy a felszámoló vitatja az igényt.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Követelések és kötelezettségek egyeztetésénél szakértői segítség különösen akkor indokolt, ha a társaság felszámolási helyzetben van, a könyvelés nem naprakész, vagy jelentős eltérések vannak a főkönyv és a valós adatok között.

Szakértő bevonása javasolt, ha:

felszámolási kérelem érkezett,
felszámolást rendeltek el,
közeledik a zárási vagy iratátadási határidő,
sok a régi vevőkövetelés,
jelentős a szállítói tartozásállomány,
NAV- vagy önkormányzati eltérés van,
tagi kölcsön vagy pénztárhiány merül fel,
kapcsolt vállalkozásokkal sok ügylet történt,
peres vagy végrehajtási ügyek vannak,
hitelezői igények eltérnek a könyvelt tartozásoktól,
ügyvezetői felelősségi kockázat merülhet fel.
Összefoglalás

A követelések és kötelezettségek egyeztetése a felszámolási felkészülés egyik alapvető számviteli feladata. Enélkül nem lehet megbízható képet kapni arról, hogy a cégnek milyen vagyona, követelése, tartozása és hitelezői állománya van.

Az egyeztetés során külön kezelni kell a vevőköveteléseket, szállítói tartozásokat, hitelezői igényeket, NAV- és önkormányzati tartozásokat, banki és lízingkötelezettségeket, tagi kölcsönöket, kapcsolt vállalkozási tételeket, munkavállalói követeléseket, peres ügyeket és behajthatatlan követeléseket.

Ha a cég felszámolás előtt áll, felszámolási kérelmet kapott, vagy már felszámolás alatt áll, érdemes időben számviteli, adózási és jogi szakértői segítséget kérni, mert a hibás vagy hiányos egyeztetés később felszámolói, hitelezői, adóhatósági vagy ügyvezetői felelősségi problémákhoz vezethet.

Gyakori kérdések
Miért fontos a követelések és kötelezettségek egyeztetése felszámolás előtt?

Azért, mert a felszámolás előtti zárás, a záróleltár, a tevékenységet lezáró mérleg és a felszámolási nyitómérleg megbízhatósága nagyrészt az egyeztetett követelésekre és kötelezettségekre épül.

Mit kell egyeztetni a vevőköveteléseknél?

Ellenőrizni kell a vevőanalitikát, számlákat, teljesítési igazolásokat, részfizetéseket, vitatott tételeket, peres ügyeket, elévülési kockázatot, értékvesztést és behajthatatlanságot.

Mit kell egyeztetni a szállítói tartozásoknál?

Vizsgálni kell, hogy minden szállítói számla könyvelve van-e, vannak-e vitatott tételek, késedelmi kamatok, behajtási költségek, fizetési meghagyások, perek vagy végrehajtások.

Miért fontos a hitelezői igények összevetése a könyveléssel?

Mert felszámolásban a hitelezők által bejelentett igények eltérhetnek a könyvelt tartozásoktól. Az eltérés oka lehet kamat, költség, el nem könyvelt számla, vitatott követelés vagy jogi eljárás.

Miért problémás a régi vevőkövetelés?

Azért, mert a régi követelés nem feltétlenül behajtható. Vizsgálni kell, történt-e behajtási lépés, van-e dokumentum, nem évült-e el, szükséges-e értékvesztés vagy kivezetés.

Kell-e NAV-folyószámlát egyeztetni?

Igen. A könyvelésben szereplő adótartozásoknak és túlfizetéseknek egyezniük kell az adóhatósági nyilvántartással, vagy az eltéréseket dokumentáltan tisztázni kell.

Miért fontos a tagi kölcsön egyeztetése?

Mert a tagi kölcsön felszámolásban tulajdonosi, hitelezői, számviteli és adózási kérdéseket is felvethet. Fontos a szerződés, pénzmozgás, kamat, visszafizetés és beszámítás dokumentálása.

Mikor kell szakértőt bevonni?

Akkor, ha jelentős eltérések vannak a könyvelésben, sok a régi követelés, jelentős a hitelezői állomány, NAV-eltérés van, tagi kölcsön vagy kapcsolt vállalkozási tétel merül fel, illetve ha felszámolási eljárás vagy ügyvezetői felelősségi kockázat áll fenn.
Haben Sie eine Frage? Benötigen Sie ein Angebot?
Kontaktieren Sie uns gerne in Bezug auf Buchhaltung, Lohnverrechnung, Steuern oder andere Unternehmensangelegenheiten – telefonisch, per E-Mail oder persönlich. Unsere Mitarbeiter beantworten Ihre Anfrage kurzfristig. Nehmen Sie Kontakt mit uns auf. Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an oder rufen Sie uns unter einer der untenstehenden Kontaktmöglichkeiten an!
Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an! Oder rufen Sie uns gerne unter einer der untenstehenden Nummern an!
📞 Telefon: +36204995220
A végelszámolás nem a törlési kérelemmel ér véget: a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat dönti el, maradt-e rendezetlen tartozás, adókockázat vagy felosztható vagyon. Egyetlen hiba is törlési akadályt, NAV-problémát vagy tulajdonosi vitát okozhat.
Felszámolásnál az adóbevallás nem adminisztrációs rutin, hanem kritikus zárási feladat: egy rosszul meghatározott időszak vagy elmaradt bevallás komoly NAV-, felszámolói és ügyvezetői kockázatot hozhat. A tét nagy, a határidő szoros: a vezetésnek 30 napon belül rendeznie és átadnia kell a teljes adózási zárást.
A felszámolás előtt a rendezetlen könyvelés nemcsak káoszt okoz, hanem komoly ügyvezetői és hitelezői kockázatot is. Mutatjuk, mit kell még időben rendbe tenni, hogy a cég valós pénzügyi helyzete tisztán látszódjon.
A felszámolás előtti zárás nem rutinévzárás: a hibás mérleg, hiányos iratanyag vagy rendezetlen adó- és vagyonadatok komoly jogi és pénzügyi kockázatot hozhatnak az ügyvezető nyakába. Mutatjuk, milyen dokumentumokat kell 30 napon belül elkészíteni és átadni ahhoz, hogy a felszámolás biztos alapokról induljon.
A felszámolási nyitómérleg nem puszta adminisztráció: ez az a kulcsdokumentum, amely eldönti, milyen vagyonból és milyen szabályok szerint elégíthetők ki a hitelezők. Ha hibásan készül el, az a teljes felszámolási eljárást, sőt az ügyvezető felelősségét is súlyosan befolyásolhatja.