Bevezetés

Ezek alapján lehet megállapítani, hogy a cégnek a végelszámolás végén milyen vagyona maradt, milyen kötelezettségeket kell még rendezni, és a fennmaradó vagyont hogyan lehet felosztani a tulajdonosok között.

A végelszámolás fizetőképes cég jogutód nélküli megszüntetésére szolgál. Ezért a záráskor alapvető elvárás, hogy ne maradjon rendezetlen hitelezői tartozás, vitatott követelés, adófolyószámla-eltérés, tagi kölcsön, pénztárprobléma vagy olyan vagyontárgy, amelyről a vagyonfelosztási javaslat nem rendelkezik.

A végelszámolás számviteli szabályai szerint a végelszámolás alatti főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek többek között az adóbevallások, a végelszámolás befejezésekor történő piaci értéken történő értékelés és a vagyonfelosztási javaslat alátámasztására.

Mit jelent a végelszámolási zárómérleg?

A gyakorlatban sokan végelszámolási zárómérlegnek nevezik azt a lezáró számviteli dokumentumot, amely a végelszámolás befejezésekor mutatja be a társaság vagyoni helyzetét. Jogszabályi értelemben ez a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámoló része.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal, mint mérlegfordulónappal köteles elkészíteni a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről szóló, végelszámolást lezáró számviteli beszámolót. Ha a társaság könyvvizsgálatra kötelezett, ezt könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell, majd a jóváhagyásra jogosult testület elé kell terjeszteni.

Ez a záró dokumentum mutatja meg, hogy a végelszámolás végén:

• milyen pénzeszköz maradt a cégben,
• vannak-e még követelések,
• vannak-e még kötelezettségek,
• maradt-e tárgyi eszköz, készlet, üzletrész vagy más vagyonelem,
• rendezettek-e az adótartozások,
• van-e tagi kölcsön vagy tulajdonosi elszámolás,
• milyen vagyon adható ki a tulajdonosoknak.

Mit jelent a vagyonfelosztási javaslat?

A vagyonfelosztási javaslat azt mutatja be, hogy a végelszámolás befejezésekor a társaság fennmaradó vagyona hogyan kerül felosztásra. Ez a dokumentum nemcsak egy technikai melléklet, hanem a végelszámolás lezárásának egyik központi irata.

A vagyonfelosztási javaslatban elkülönítetten kell bemutatni többek között:

• a külön jogszabály alapján elkülönítendő vagyoni eszközöket,
• a beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségek rendezésére szolgáló eszközöket,
• a tulajdonosok részére kiadandó eszközöket.

A vagyonfelosztási javaslat tehát azt a kérdést válaszolja meg, hogy a cég megszűnésekor a fennmaradó vagyonból ki, milyen értékben és milyen jogcímen részesülhet.

Miért fontos a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat?

A végelszámolás lezárása csak akkor lehet rendezett, ha a záró beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat egymással összhangban van. Nem lehet úgy vagyont felosztani, hogy közben a könyvekben rendezetlen tartozás, bizonytalan követelés, adóhiány vagy nem tisztázott eszköz marad.

A pontos zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat segít:

• lezárni a végelszámolási időszakot,
• rendezni a hitelezői tartozásokat,
• kimutatni a tulajdonosoknak kiadható vagyont,
• meghatározni a vállalkozásból kivont jövedelmet,
• előkészíteni a záró adóbevallásokat,
• elkerülni a törlési akadályokat,
• dokumentálni a végelszámoló és a tulajdonosok döntéseit.

A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolás lezárásakor a végelszámoló elkészíti az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről szóló beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot és a záró adóbevallásokat.

Mikor készül a végelszámolási zárómérleg?

A végelszámolási zárómérleg a végelszámolás befejezésekor készül. A végelszámoló határozza meg azt a napot, amely a záró beszámoló mérlegfordulónapja lesz. Ez a nap a végelszámolás lezárásának számviteli fordulónapja.

A végelszámolást főszabály szerint annak kezdő időpontjától számított három éven belül be kell fejezni. Ha ez nem történik meg, annak cégjogi következményei lehetnek, például kényszertörlési eljárás irányába fordulhat a folyamat.

A zárómérleg elkészítése előtt különösen fontos, hogy:

• minden ismert követelés rendezett legyen,
• minden ismert kötelezettségről döntés szülessen,
• a hitelezői igények lezárásra kerüljenek,
• a NAV- és önkormányzati folyószámlák egyeztetettek legyenek,
• a tagi kölcsönök és tulajdonosi elszámolások rendezettek legyenek,
• a végelszámolás költségei is figyelembe legyenek véve.

A zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat fő dokumentumai

A végelszámolás lezárásakor általában az alábbi dokumentumokkal kell számolni:

• Végelszámolást lezáró számviteli beszámoló - A végelszámolás utolsó időszakának számviteli lezárása
• Zárómérleg - A fennmaradó eszközök és források bemutatása
• Vagyonfelosztási javaslat - A fennmaradó vagyon felosztásának bemutatása
• Záró adóbevallások - Az adózási kötelezettségek lezárása
• Legfőbb szerv határozata - A beszámoló, vagyonfelosztás és kapcsolódó döntések elfogadása
• Törlési kérelem - A cég törlésének kezdeményezése
• Iratanyag sorsáról szóló döntés - Az iratőrzés és kapcsolódó költségek rendezése

A NAV tájékoztatója kiemeli, hogy a végelszámolási eljárás végén a záróbeszámolót, a záró adóbevallásokat és a törlési kérelmet összehangoltan kell kezelni, a beszámoló fordulónapjától számított 60 napos határidő figyelembevételével.

Mit kell ellenőrizni a zárómérleg elkészítése előtt?

A végelszámolási zárómérleg elkészítése előtt teljes körű számviteli egyeztetésre van szükség. A végelszámolás végén már nem célszerű rendezetlen tételeket hagyni a könyvekben.

Ellenőrizni kell:

• vevőköveteléseket,
• szállítói tartozásokat,
• adófolyószámlát,
• önkormányzati adófolyószámlákat,
• banki egyenlegeket,
• pénztárállományt,
• tagi kölcsönöket,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• munkavállalói kötelezettségeket,
• tárgyi eszközöket,
• készleteket,
• peres vagy vitatott ügyeket,
• végelszámolási költségeket,
• könyvvizsgálati kötelezettséget,
• iratőrzési költségeket.

A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Piaci értéken történő értékelés

A végelszámolás befejezésekor külön figyelmet kell fordítani a még meglévő eszközök és kötelezettségek értékelésére. Ha a végelszámolás végén a könyvekben a forintban lévő pénzeszközön kívül más eszközök vagy kötelezettségek is szerepelnek, azokat tételesen piaci értéken kell értékelni.

Ez érintheti például:

• ingatlanokat,
• gépjárműveket,
• gépeket,
• berendezéseket,
• készleteket,
• üzletrészeket,
• értékpapírokat,
• követeléseket,
• devizás tételeket,
• kapcsolt vállalkozással szembeni tételeket.

A piaci értékelés azért fontos, mert a tulajdonosok részére kiadandó vagyon értékét nem lehet kizárólag régi könyv szerinti értékek alapján megállapítani, ha a jogszabály piaci értékelést ír elő.

Áfa kérdések eszközkiadás esetén

Ha a végelszámolás végén a cég nem pénzt, hanem például tárgyi eszközt, készletet vagy más vagyontárgyat ad ki a tulajdonosok részére, áfa-kérdés is felmerülhet.

A végelszámolási számviteli rendelet szerint, ha a végelszámolás befejezésekor olyan eszközök vannak a cégben, amelyek után a tulajdonosok részére történő eszközkiadáskor áfafizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő áfát a kötelezettségek között kell kimutatni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve ha az áthárítható a tulajdonosokra, akkor a tulajdonosokkal szembeni követelésként.

Ezért eszközkiadás előtt külön vizsgálni kell:

• az adott eszköz áfa-státuszát,
• volt-e korábban levonható áfa,
• keletkezik-e fizetendő áfa,
• áthárítható-e az áfa a tulajdonosokra,
• hogyan jelenik meg ez a vagyonfelosztási javaslatban,
• milyen hatással van a záró adóbevallásra.

Tagi kölcsön rendezése végelszámolás zárásakor

A tagi kölcsön a végelszámolás egyik leggyakoribb problémás tétele. Ha a végelszámolás végén tagi kölcsön kötelezettség szerepel a könyvekben, akkor arról rendelkezni kell: visszafizetés, elengedés, beszámítás vagy más rendezés formájában.

A NAV tájékoztatója szerint, ha a végelszámolás befejezésekor a könyvekben tagi kölcsön kötelezettség szerepel, gondoskodni kell annak visszafizetéséről, vagy ha erre nincs lehetőség, a kötelezettség rendezéséről. Ha a tartozást nem fizetik vissza, hanem a vagyonfelosztási javaslatban elengedik, azt egyéb bevételként kell kimutatni.

A tagi kölcsönnél vizsgálni kell:

• van-e kölcsönszerződés,
• igazolható-e a pénzmozgás,
• van-e kamat,
• történt-e részleges visszafizetés,
• van-e beszámítási lehetőség,
• elengedés esetén milyen számviteli és adózási hatás keletkezik,
• hogyan jelenik meg a vagyonfelosztási javaslatban.

Pénztár és bankszámla rendezése

A végelszámolási zárómérleg egyik legérzékenyebb pontja a pénztár. A könyv szerinti pénztárállománynak ténylegesen is rendelkezésre kell állnia. Ha a pénztár csak a könyvekben létezik, az a záráskor komoly problémát okozhat.

Ellenőrizni kell:

• valós-e a pénztáregyenleg,
• vannak-e elszámolásra kiadott előlegek,
• volt-e tagi vagy ügyvezetői készpénzfelvétel,
• minden pénztárbizonylat rendelkezésre áll-e,
• hogyan kerül kiadásra a fennmaradó pénzeszköz,
• egyezik-e a pénztár a vagyonfelosztási javaslattal.

A banki egyenlegeknél szintén fontos:

• minden bankszámla lezárás előtti egyeztetése,
• devizaszámlák árfolyamkezelése,
• bankköltségek figyelembevétele,
• esetleges zárolások vagy inkasszók vizsgálata,
• törlés előtti bankszámlarendezés.

Követelések kezelése a záráskor

A végelszámolás zárásakor nem célszerű nyitott, rendezetlen vevőkövetelést hagyni a könyvekben. Ha a cégnek még követelése van, arról dönteni kell: behajtás, engedményezés, elengedés, értékvesztés, behajthatatlanná minősítés vagy tulajdonos részére történő kiadás formájában.

Vizsgálni kell:

• valóban fennáll-e a követelés,
• behajtható-e,
• elévült-e,
• van-e teljesítési igazolás,
• történt-e fizetési felszólítás,
• van-e per vagy végrehajtás,
• lehet-e engedményezni,
• van-e adózási hatása az elengedésnek,
• hogyan szerepeljen a vagyonfelosztási javaslatban.

A vagyonfelosztási javaslat nemcsak pénzeszközt tartalmazhat. Ha követelést, üzletrészt vagy más vagyonelemet adnak ki a tulajdonosnak, annak számviteli és adózási kezelését külön vizsgálni kell.

Kötelezettségek rendezése a záráskor

A végelszámolás lezárása előtt a cég ismert kötelezettségeit rendezni kell, vagy azok sorsáról a vagyonfelosztási határozatban rendelkezni kell.

Ellenőrizni kell:

• szállítói tartozásokat,
• adótartozásokat,
• járuléktartozásokat,
• banki tartozásokat,
• tagi kölcsönöket,
• munkavállalói kötelezettségeket,
• könyvelői, ügyvédi, végelszámolói díjakat,
• iratőrzési költségeket,
• késedelmi pótlékokat,
• jövőben még felmerülő, de a záráshoz kapcsolódó költségeket.

A NAV tájékoztatója alapján a záró adóbevallások, beszámoló és vagyonfelosztási javaslat elkészítésénél figyelembe kell venni a végelszámolás befejezéséhez szükséges és jövőben felmerülő ésszerű költségeket, valamint a záró beszámoló mérlegfordulónapjáig tartó időszakra vonatkozó, még elő nem írt késedelmi pótlék várható összegét is.

Vállalkozásból kivont jövedelem

Ha a végelszámolás végén a tulajdonosok részére vagyon kerül kiadásra, magánszemély tulajdonos esetén felmerülhet a vállalkozásból kivont jövedelem adózása.

A NAV tájékoztatója szerint a vállalkozásból kivont jövedelem után a kifizető által megállapított, bevallott és megfizetendő személyi jövedelemadót figyelembe kell venni, a magánszemélyt pedig szociális hozzájárulási adó is terhelheti.

Ezért a vagyonfelosztási javaslat elkészítésekor külön kell vizsgálni:

• kik a tulajdonosok,
• magánszemély vagy társaság kapja-e a vagyont,
• milyen értékben történik vagyonkiadás,
• pénzeszköz vagy eszköz kerül-e kiadásra,
• van-e jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék,
• keletkezik-e vállalkozásból kivont jövedelem,
• kinek kell szja-t és szochót fizetnie,
• hogyan kell ezt bevallani.

A legfőbb szerv döntése

A végelszámolási záró beszámolót és a vagyonfelosztási javaslatot a társaság legfőbb szerve hagyja jóvá. A végelszámolási számviteli rendelet szerint a beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat elfogadásakor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfőbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásáról.

A határozatban célszerű rendelkezni:

• a záró beszámoló elfogadásáról,
• a vagyonfelosztási javaslat elfogadásáról,
• a felosztott vagyon kiadásáról,
• a végelszámoló díjáról,
• az iratőrzésről,
• a még felmerülő költségek viseléséről,
• esetleges jogok engedményezéséről,
• kötelezettségek átruházásáról vagy tartozásátvállalásról.

A NAV tájékoztatója is rögzíti, hogy a legfőbb szerv a végelszámoló által előterjesztett iratok és a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben szükség esetén a végelszámoló díjáról és az iratanyag őrzésének költségeiről is rendelkezni kell.

Mikor adható ki a vagyon?

Fontos szabály, hogy a vagyonfelosztási javaslat elfogadása önmagában még nem mindig jelenti azt, hogy a vagyon azonnal kiadható.

A végelszámolási számviteli rendelet szerint a végelszámoló a vagyon kiadását akkor kezdheti meg, ha a gazdálkodó törlésére vonatkozó végzést a cégbíróság meghozta. A vagyoni eszközök kiadását és a kötelezettségek rendezését bizonylatolni kell, és a könyvviteli nyilvántartásokban is rögzíteni kell.

Ezért a vagyonkiadásnak három fontos feltétele van:

• a záró beszámoló és vagyonfelosztási javaslat elfogadása,
• a törlési eljáráshoz kapcsolódó cégbírósági folyamat,
• a vagyonkiadás számviteli bizonylatolása és könyvelése.

Mikor tekinthető befejezettnek a végelszámolás?

Számviteli szempontból a végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása és a kötelezettségek rendezése megtörtént, és a könyvviteli nyilvántartások már nem tartalmaznak értékadatokat.

Ez azt jelenti, hogy a zárási folyamat végén:

• nincs könyv szerinti pénzeszköz,
• nincs nyitott követelés,
• nincs nyitott kötelezettség,
• nincs ki nem adott vagyon,
• nincs rendezetlen adófolyószámla-tétel,
• nincs könyvelésben maradt tagi kölcsön,
• nincs lezáratlan vagyonfelosztási tétel.

Egyszerűsített végelszámolás esetén

Egyszerűsített végelszámolásnál a záró dokumentumok elkészítése ugyanúgy kiemelt jelentőségű, de az eljárás egyszerűbb és gyorsabb. Egyszerűsített végelszámolást azok a cégek vehetnek igénybe, amelyek nem kötelezettek könyvvizsgálatra, és a végelszámolást a kezdő időponttól számított 150 napon belül be tudják fejezni; az eljáráshoz jogi képviselő megbízása nem szükséges.

Egyszerűsített végelszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével kell elkészíteni. A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikusan megküldeni a cégbíróság részére a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot.

A Céginformációs Szolgálat tájékoztatása szerint a vagyonfelosztási javaslat és a határozat/jegyzőkönyv az elektronikus űrlaphoz csatolandó, a benyújtás pedig a vállalkozás székhelye szerint illetékes cégbíróság részére történik, Cégkapun keresztül.

Végelszámolási zárómérleg és záró adóbevallások kapcsolata

A zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat és a záró adóbevallások szorosan összefüggenek. Nem lehet megbízható záró bevallásokat készíteni, ha a zárómérlegben még bizonytalan követelés, rendezetlen adótartozás vagy nem tisztázott vagyon szerepel.

A záró adóbevallások jellemzően érinthetik:

• társasági adót vagy más eredményadót,
• áfát,
• munkáltatói és kifizetői bevallásokat,
• helyi iparűzési adót,
• cégautóadót,
• rehabilitációs hozzájárulást,
• késedelmi pótlékokat,
• vállalkozásból kivont jövedelmet,
• speciális adónemeket.

A NAV tájékoztatója szerint a végelszámoló a jóváhagyott záró adóbevallásokat – leggyakrabban a ’71, ’65, ’08 és ’01 típusú bevallásokat – a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg nyújtja be a NAV-hoz.

Törlési akadályok

A végelszámolás lezárásánál gyakori probléma, hogy a cég törlése adóigazgatási vagy társadalombiztosítási okból akadályba ütközik. Ilyen lehet például adótartozás, folyamatban lévő adóeljárás vagy más rendezetlen kötelezettség.

A NAV tájékoztatója szerint a cég csak akkor törölhető, ha adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból nincs akadálya a törlésnek, például nincs megindítandó vagy folyamatban lévő adóeljárás vagy adótartozás. Ha a NAV törlési akadályt jelez a cégbíróságnak, a hozzájárulás csak az akadály elhárítása után kerülhet megadásra.

Ezért a zárás előtt célszerű ellenőrizni:

• NAV-folyószámlát,
• önkormányzati adófolyószámlát,
• társadalombiztosítási kötelezettségeket,
• be nem adott bevallásokat,
• folyamatban lévő ellenőrzéseket,
• késedelmi pótlékokat,
• bírságokat,
• túlfizetések átvezetését.

Végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat mint számviteli szolgáltatás

A végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat elkészítése számviteli szolgáltatásként nem csupán nyomtatványkitöltést jelent. A cél az, hogy a cég végelszámolása valós, rendezett és adózási szempontból is kezelhető adatokkal záruljon.

A szolgáltatás része lehet:

• zárási ütemterv készítése,
• főkönyvi és analitikus egyeztetés,
• vevő- és szállítóegyenlegek rendezése,
• tagi kölcsönök kezelése,
• pénztár és bank egyeztetése,
• NAV- és önkormányzati folyószámla ellenőrzése,
• eszközök piaci értékelésének előkészítése,
• áfa-kérdések vizsgálata eszközkiadásnál,
• vállalkozásból kivont jövedelem számítása,
• záró beszámoló előkészítése,
• vagyonfelosztási javaslat összeállítása,
• záró adóbevallások előkészítése,
• legfőbb szervi határozat számviteli adatainak előkészítése,
• törlési akadályok előzetes vizsgálata.

Gyakori hibák

A végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat készítésekor a leggyakoribb hibák általában abból erednek, hogy a cég túl későn kezdi el rendezni a nyitott tételeket.

Tipikus hibák:

• tagi kölcsön marad a könyvekben,
• valótlan pénztáregyenleg szerepel,
• NAV-folyószámla nincs egyeztetve,
• önkormányzati adótartozás marad,
• régi vevőkövetelések nincsenek rendezve,
• szállítói tartozások nem kerülnek lezárásra,
• nem számolnak a még felmerülő végelszámolási költségekkel,
• nem vizsgálják az eszközkiadás áfa-hatását,
• nem számolják ki megfelelően a vállalkozásból kivont jövedelmet,
• a záró beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat nincs összhangban,
• hiányos a legfőbb szerv határozata,
• nem megfelelő iratminta kerül benyújtásra egyszerűsített végelszámolásnál.

Gyakorlati ellenőrzőlista

• Zárónap - Meghatározták a végelszámolás záró mérlegfordulónapját?
• Főkönyv - Egyezik a főkönyv az analitikákkal?
• Pénztár - A könyv szerinti készpénz ténylegesen rendelkezésre áll?
• Bank - Minden bankszámla egyeztetett?
• Vevők - Maradt nyitott vagy behajthatatlan követelés?
• Szállítók - Minden kötelezettség rendezett vagy határozatban kezelt?
• NAV - Nincs adótartozás vagy beadandó bevallás?
• Önkormányzat - Rendezett a helyi adófolyószámla?
• Tagi kölcsön - Visszafizették, beszámították vagy elengedték?
• Eszközök - Szükséges piaci értékelés?
• Áfa - Keletkezik áfa eszközkiadáskor?
• Tulajdonosok - Ki, milyen arányban kap vagyont?
• Jövedelem - Van vállalkozásból kivont jövedelem?
• Határozat - A legfőbb szerv minden szükséges kérdésben döntött?
• Bevallások - Elkészültek a záró adóbevallások?
• Törlés - Nincs adóigazgatási vagy társadalombiztosítási törlési akadály?

Mit jelent ez az ügyvezető vagy végelszámoló számára?

A végelszámoló felel azért, hogy a végelszámolás zárása rendezett módon történjen meg. Egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolói feladatokat a vezető tisztségviselő látja el, ezért ott az ügyvezetőnek különösen fontos tisztában lennie a zárási feladatokkal.

A végelszámolónak figyelnie kell:

• a hitelezői igények rendezésére,
• a könyvelési adatok lezárására,
• a záró beszámoló elkészítésére,
• a vagyonfelosztási javaslatra,
• a záró adóbevallásokra,
• a tagi elszámolásokra,
• a törlési kérelemre,
• az iratőrzési kötelezettségre,
• a NAV és cégbírósági folyamatokra.

Mit jelent ez a könyvelő számára?

A könyvelő számára a végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat elkészítése összetett feladat, mert egyszerre kell számviteli, adózási és cégjogi szempontokat figyelembe venni.

A könyvelőnek célszerű külön dokumentálni:

• a zárónapot,
• a főkönyvi egyeztetéseket,
• a pénztár és bank állapotát,
• a követelések és kötelezettségek rendezését,
• a tagi kölcsön sorsát,
• az eszközök piaci értékelését,
• az áfa-kérdéseket,
• a tulajdonosok részére kiadandó vagyont,
• a vállalkozásból kivont jövedelmet,
• a záró bevallásokat.

Ha bármely tétel bizonytalan, azt még a záró dokumentumok elfogadása előtt tisztázni kell.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Szakértő bevonása különösen indokolt, ha:

• a cégben jelentős vagyon maradt,
• tagi kölcsön szerepel a könyvekben,
• nem valós a pénztárállomány,
• vannak régi vevőkövetelések,
• maradtak szállítói tartozások,
• NAV- vagy önkormányzati eltérés van,
• eszközkiadás történik tulajdonosok részére,
• áfa-kérdés merül fel,
• több tulajdonos között kell vagyont felosztani,
• vállalkozásból kivont jövedelem számítása szükséges,
• egyszerűsített végelszámolásban iratminta benyújtása szükséges,
• a cég törlése előtt törlési akadály merülhet fel.

Összefoglalás

A végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat a végelszámolás lezárásának alapdokumentumai. A zárómérleg bemutatja a végelszámolás végén fennmaradó vagyoni helyzetet, a vagyonfelosztási javaslat pedig meghatározza, hogy a kötelezettségek rendezése után fennmaradó vagyon hogyan kerül kiadásra a tulajdonosoknak.

A zárás előtt rendezni kell a követeléseket, kötelezettségeket, adótartozásokat, tagi kölcsönöket, pénztárat, bankot, eszközöket, munkavállalói tételeket és a végelszámolás költségeit. A záró beszámolót, a záró adóbevallásokat és a törlési kérelmet összehangoltan kell kezelni.

Ha a végelszámolási zárómérleg vagy vagyonfelosztási javaslat hibás, hiányos vagy nincs összhangban a könyveléssel, az törlési akadályhoz, adózási problémához vagy tulajdonosi elszámolási vitához vezethet. Ezért érdemes időben számviteli, adózási és jogi szakértői segítséget kérni.

Gyakori kérdések

Mi az a végelszámolási zárómérleg?
A végelszámolási zárómérleg a végelszámolás lezárásakor készülő számviteli dokumentum, amely bemutatja a társaság végelszámolás végi vagyoni helyzetét. Jogszabályi értelemben a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló részeként kezelhető.

Mi az a vagyonfelosztási javaslat?
A vagyonfelosztási javaslat azt mutatja be, hogy a végelszámolás végén fennmaradó vagyonból mely eszközök szolgálnak a kötelezettségek rendezésére, és mely eszközök adhatók ki a tulajdonosok részére.

Ki készíti el a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot?
A végelszámoló készíti el, a könyvelés és szükség esetén adótanácsadó vagy jogi szakértő közreműködésével. Egyszerűsített végelszámolásnál a végelszámolói feladatokat a vezető tisztségviselő látja el.

Mikor kell elkészíteni a záró dokumentumokat?
A végelszámolás befejezésekor, a végelszámoló által meghatározott záró mérlegfordulónappal kell elkészíteni a záró beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot és a záró adóbevallásokat.

Ki dönt a vagyon kiadásáról?
A végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfőbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásáról a záró beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat elfogadásakor.

Mikor lehet kiadni a vagyont a tulajdonosoknak?
A végelszámoló a vagyon kiadását akkor kezdheti meg, ha a cégbíróság meghozta a gazdálkodó törlésére vonatkozó végzést. A vagyonkiadást számvitelileg is bizonylatolni és könyvelni kell.

Mi történik, ha tagi kölcsön marad a könyvekben?
A tagi kölcsönt rendezni kell: visszafizetéssel, beszámítással, elengedéssel vagy más megfelelő megoldással. Ha a kölcsönt elengedik, azt számviteli és adózási szempontból is kezelni kell.

Kell-e áfával számolni eszközkiadáskor?
Bizonyos esetekben igen. Ha a tulajdonosok részére történő eszközkiadás áfafizetési kötelezettséget eredményez, azt a zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban is megfelelően kezelni kell.

Miért fontos a NAV-folyószámla egyeztetése?
Mert a cég csak akkor törölhető, ha adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból nincs törlési akadály. Adótartozás vagy folyamatban lévő adóeljárás akadályozhatja a törlést.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?
Akkor, ha a cégben vagyon, tagi kölcsön, pénztárprobléma, adófolyószámla-eltérés, eszközkiadás, több tulajdonos közötti elszámolás vagy vállalkozásból kivont jövedelem kérdése merül fel. Ilyenkor a számviteli, adózási és jogi szempontokat együtt kell kezelni.

• cégmegszüntetés
• vezetői felelősség
• számvitel
• ÁFA
• záró beszámoló