Weboldalunk funkcionális, statisztikai és marketing sütiket használ, melyek adatai harmadik felekkel is megosztásra kerülnek. Részletes adatvédelmi tájékoztató
A végelszámolás határidőinek és kötelezettségeinek pontos betartása alapvető feltétele annak, hogy egy fizetőképes cég rendezett módon, jogutód nélkül megszűnhessen.
A folyamat nem csupán egy cégbírósági bejelentésből áll: a végelszámolás során számviteli beszámolókat, adóbevallásokat, hitelezői nyilvántartásokat, vagyonfelosztási dokumentumokat és iratátadási feladatokat is kezelni kell.
A végelszámolás akkor alkalmazható, ha a cég nem fizetésképtelen, és a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó döntést a cég legfőbb szerve hozza meg. A végelszámolás nem keverhető össze a felszámolással: ha a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezésére, és a tagok a hiányzó összeget nem pótolják, a folyamat felszámolási eljárásba fordulhat át.
A határidők elmulasztása jelentős kockázatot jelenthet. Érintheti a korábbi ügyvezetőt, a végelszámolót, a hitelezőket és a tagokat is. Ezért a végelszámolást célszerű előzetes jogi, számviteli és adózási átvilágítással előkészíteni.
Mit jelent a végelszámolásnál a határidők és kötelezettségek rendszere?
A végelszámolás során a legfontosabb határidők az alábbi területekhez kapcsolódnak:
a végelszámolás elhatározása,
a végelszámolás kezdő időpontja,
a korábbi ügyvezető 30 napos feladatai,
a tevékenységet lezáró beszámoló és adóbevallások,
az iratanyag átadása,
a hitelezői igények 40 napos bejelentési határideje,
a végelszámoló hitelezői jegyzékkel kapcsolatos 15 és 45 napos határidői,
a végelszámolás alatti éves beszámolási és adózási kötelezettségek,
a záró beszámoló, záró adóbevallások és vagyonfelosztási javaslat,
a végelszámolás legfeljebb 3 éves befejezési határideje,
egyszerűsített végelszámolás esetén a 150 napos határidő.
A cél minden esetben az, hogy a cég vagyoni, számviteli, adózási és hitelezői helyzete átlátható legyen, és a megszűnés ne hagyjon maga után rendezetlen követeléseket vagy kötelezettségeket.
A végelszámolás elhatározásának kötelezettségei
A végelszámolásról a cég legfőbb szerve dönt. Kft. esetén ez jellemzően a taggyűlés, egyszemélyes kft. esetén az egyedüli tag határozata. A döntésben rendelkezni kell a jogutód nélküli megszűnésről, a végelszámolás elrendeléséről, a végelszámolás kezdő időpontjáról és a végelszámoló személyéről. A végelszámolás elrendelése és a végelszámoló megválasztása önmagában nem igényli a létesítő okirat módosítását.
A végelszámolás kezdő időpontja különösen fontos, mert ettől az időponttól változik meg a cég képviselete és a kötelezettségek teljesítésének rendje. A végelszámolás kezdő időpontjában a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, és a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.
A korábbi ügyvezető 30 napos kötelezettségei
A végelszámolás megindításakor az egyik legfontosabb határidő a 30 napos határidő. A korábbi vezető tisztségviselőnek a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül el kell végeznie a számviteli, adóügyi és egyéb jogszabályok által előírt feladatokat, és az okiratokat, valamint a cég iratanyagát át kell adnia a végelszámolónak.
Ebbe a körbe tartozik különösen:
a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése,
a tevékenységet lezáró adóbevallások benyújtása,
a cég iratanyagának átadása,
a folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatás,
a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzék készítése,
az irattári anyagok átadása,
a munkavállalók, szakszervezetek és üzemi tanács tájékoztatása.
A NAV 2026-os tájékoztatója is kiemeli, hogy a korábbi vezető tisztségviselőnek 30 napon belül kell elkészítenie a tevékenységet lezáró beszámolót, gondoskodnia kell annak letétbe helyezéséről és közzétételéről, át kell adnia az iratanyagot, valamint be kell nyújtania a tevékenységzáró adóbevallásokat.
A tevékenységet lezáró beszámoló határideje
A végelszámolásra kerülő gazdálkodó vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal készíti el a tevékenységet lezáró beszámolót. Ezt a beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatni. Kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a 30. napon át kell adni a végelszámolónak.
A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni. A beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználásáról szóló határozatot a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a végelszámolás megindítása előtt célszerű már előkészíteni a könyvelést, a leltárt, az analitikákat, a vevő-szállító egyeztetéseket, a banki és pénztári adatokat, valamint a tagi kölcsönök és egyéb tulajdonosi elszámolások rendezését.
Adóbevallási kötelezettségek a végelszámolás elején
A végelszámolás kezdetén a tevékenységzáró adóbevallásokat is be kell nyújtani. A NAV tájékoztatója szerint a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg be kell nyújtani a megelőző időszakra vonatkozó olyan bevallásokat is, amelyek benyújtási határideje még nem járt le.
Ez azért fontos, mert a végelszámolás kezdő időpontja lezárja a cég addigi normál működési időszakát. Ettől kezdve a cég már végelszámolás alatt áll, és a bevallásokban, beszámolókban, iratokban is ennek megfelelően kell eljárni.
A végelszámolás alatt az adókötelezettségek teljesítése már a végelszámoló feladata. A NAV felhívja a figyelmet arra is, hogy a végelszámolás alatt az adókötelezettségek elmulasztása miatt a mulasztási bírságot nem a céggel, hanem a végelszámolóval, egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselővel szemben szabhatja ki.
A végelszámoló fő kötelezettségei
A végelszámoló feladata, hogy a cég vagyoni helyzetét felmérje, követeléseit behajtsa, tartozásait kiegyenlítse, jogait érvényesítse, kötelezettségeit teljesítse, szükség esetén értékesítse a vagyont, majd a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a tagok között pénzben vagy természetben felossza.
A végelszámoló nemcsak a cég, hanem a hitelezők érdekeit is köteles szem előtt tartani. Ha kötelezettségeit megszegi, és ezzel kárt okoz, a polgári jog általános szabályai szerint felelősségre vonható. A NAV tájékoztatója is kiemeli a végelszámoló felelősségét a cég és a hitelezők érdekeinek védelmében.
A végelszámoló gyakorlati feladatai közé tartozik különösen:
a vagyon felmérése,
a követelések behajtása,
a tartozások rendezése,
a hitelezői igények kezelése,
a vitatott követelések elkülönítése,
a szerződések lezárása,
a munkavállalói ügyek rendezése,
az adóbevallások és beszámolók elkészítése,
a vagyonfelosztási javaslat elkészítése,
az iratanyag elhelyezése,
a törlési eljárás előkészítése.
Hitelezői igények bejelentése: 40 nap
A végelszámolás közzétételét követően a cég hitelezői 40 napon belül jelenthetik be követeléseiket a végelszámolónak. A bejelentés akkor is szükséges, ha a követeléssel kapcsolatban már hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban.
Fontos különbség a felszámoláshoz képest, hogy a végelszámolásnál a 40 napos hitelezői határidő elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár automatikus jogvesztéssel. Ugyanakkor a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért való helytállás szabályai szerint lehet érvényesíteni.
A hitelezői igénybejelentéshez célszerű csatolni:
szerződést,
számlát,
teljesítési igazolást,
szállítólevelet,
fizetési felszólítást,
levelezést,
jogerős határozatot vagy fizetési meghagyást,
kamatszámítást,
biztosítékokra vonatkozó dokumentumokat.
A végelszámoló hitelezői jegyzékkel kapcsolatos határidői
A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő 15 napon belül jegyzéket készít a követelésekről. Ebben külön kell kimutatnia az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A hitelezőket a követelésük minősítéséről a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő 45 napon belül kell értesítenie.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a végelszámolónak nem elég passzívan nyilvántartásba venni a bejelentéseket. Értékelnie kell, hogy a követelések jogalapja és összege igazolt-e, fennáll-e vita, van-e biztosíték, és a követelés hogyan érinti a cég vagyonfelosztását.
Ha a végelszámoló nem teljesíti a hitelezői igényekkel kapcsolatos kötelezettségeit, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezhető, és a bíróság bírságot is kiszabhat.
Mi történik, ha a cég vagyona nem elegendő?
A végelszámolás alapfeltétele, hogy a cég fizetőképes legyen. Ha a végelszámoló azt állapítja meg, hogy a cég vagyona nem elegendő a hitelezői követelések fedezetére, akkor a tagokat fel kell hívnia a hiányzó összeg megfizetésére. Ha a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, a végelszámoló köteles haladéktalanul felszámolási eljárást kezdeményezni.
Ez az egyik legfontosabb kockázati pont. A végelszámolás megindítása előtt ezért célszerű pontosan felmérni:
az adótartozásokat,
a szállítói tartozásokat,
a vevőköveteléseket,
a behajthatatlan követeléseket,
a tagi kölcsönöket,
a pénztár valós egyenlegét,
a munkavállalói kötelezettségeket,
a folyamatban lévő pereket,
a hatósági ügyeket,
a mérlegen kívüli kötelezettségeket.
Ha ez az előzetes vizsgálat elmarad, a végelszámolás könnyen elakadhat, vagy felszámolási eljárásba fordulhat át.
Számviteli kötelezettségek a végelszámolás alatt
A végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege és az azt alátámasztó leltár alapján végelszámolási nyitó mérleget és nyitó leltárt készít. A végelszámolás alatti könyvviteli nyilvántartásokat ezek alapján kell megnyitni.
A végelszámoló a hitelezői igénybejelentések és a vagyoni helyzet felmérése alapján szükség esetén korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget. Ez különösen akkor lehet fontos, ha korábban nem szereplő követelések, kötelezettségek, értékvesztések, céltartalékok vagy egyéb korrekciós tételek merülnek fel.
Ha a végelszámolás a megindítás évében nem fejeződik be, a végelszámoló köteles üzleti évenként elkészíteni a számviteli beszámolót és az adóbevallást, annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll.
A végelszámolás időszaka alatt készített számviteli beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni.
A végelszámolás befejezéséhez kapcsolódó kötelezettségek
A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra az adóbevallásokat, a számviteli jogszabályokban előírt végelszámolási dokumentumokat, a vagyonfelosztási javaslatot, valamint szükség esetén a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok és egyéb kapcsolódó szervezetek sorsára vonatkozó javaslatot.
A vagyonfelosztási javaslatban meg kell határozni, hogy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból mely tag vagy részvényes milyen vagyont kap. Természetbeni vagyonfelosztás esetén a vagyonelemeket azonosítható módon kell megjelölni.
A végelszámoló köteles gond
Haben Sie eine Frage? Benötigen Sie ein Angebot?
Kontaktieren Sie uns gerne in Bezug auf Buchhaltung, Lohnverrechnung, Steuern oder andere Unternehmensangelegenheiten – telefonisch, per E-Mail oder persönlich. Unsere Mitarbeiter beantworten Ihre Anfrage kurzfristig.
Nehmen Sie Kontakt mit uns auf. Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an oder rufen Sie uns unter einer der untenstehenden Kontaktmöglichkeiten an!
Fordern Sie jetzt ein schriftliches Angebot an! Oder rufen Sie uns gerne unter einer der untenstehenden Nummern an!
A végelszámolás lezárása nem egyszerű adminisztráció: egyetlen rendezetlen tartozás, adóügy vagy hiányzó dokumentum is megakaszthatja a cég törlését. Mutatjuk, milyen feltételeknek és iratoknak kell rendben lenniük ahhoz, hogy a megszüntetés valóban pontot tehessen a cég történetére.
A végelszámolás sikere nem a cégbíróságnál, hanem a könyvekben dől el: a rendezetlen beszámolók, adóbevallások vagy hitelezői igények akár felszámolásba is sodorhatják a céget. Cikkünk végigveszi, milyen számviteli lépések kellenek a biztonságos és szabályos lezáráshoz.
Gyorsan lezárná a működését egy rendezett, fizetőképes cég? Az egyszerűsített végelszámolás valóban gyorsabb út lehet, de csak akkor, ha minden tartozás, irat és határidő — köztük a kulcsfontosságú 150 nap — biztosan tartható.
A végelszámolás nem sima cégbezárás: szigorú jogi, számviteli és adózási lépések sora kell ahhoz, hogy egy fizetőképes vállalkozás rendezett módon tűnjön el a cégjegyzékből. Cikkünk végigveszi a teljes folyamatot a tulajdonosi döntéstől a törlésig – és azt is, mikor fordulhat át az eljárás felszámolásba.
A végelszámolás nem menekülőút, hanem a fizetőképes cégek rendezett búcsúja: lezárja az ügyeiket, rendezi a tartozásokat, majd törli a vállalkozást a cégjegyzékből. De egy rosszul előkészített folyamat könnyen felszámolásba fordulhat.
