Bevezetés

A könyvelőknek nyújtott szakértői segítség célja, hogy a felszámolással, végelszámolással, csődeljárással vagy fizetési nehézséggel érintett ügyfelek ügyeiben gyors, pontos és szakmailag megalapozott támogatást kapjanak.
Egy felszámolási vagy végelszámolási helyzetben a könyvelő szerepe kulcsfontosságú. A jogi döntések mögött szinte mindig számviteli és adózási adatok állnak: főkönyvi kivonatok, vevő-szállító analitikák, adófolyószámla, tagi kölcsönök, pénztárállomány, készletek, tárgyi eszközök, beszámolók és bevallások.
A felszámolás számviteli feladatait külön kormányrendelet szabályozza, amely szerint a felszámolás alatt a számviteli törvény előírásait a Cstv. és a speciális felszámolási számviteli szabályok figyelembevételével kell alkalmazni. A végelszámolás sajátos számviteli feladatait szintén külön kormányrendelet tartalmazza.

Kiknek segítünk?

Olyan könyvelőknek, könyvelőirodáknak és számviteli szakembereknek segítünk, akiknek ügyfelei fizetési nehézséggel, felszámolási eljárással, végelszámolással, egyszerűsített végelszámolással vagy csődeljárással érintettek.

• könyvelőirodáknak,
• egyéni könyvelőknek,
• belső számviteli vezetőknek,
• adótanácsadóknak,
• bérszámfejtőknek,
• felszámolás alatt álló cégek könyvelőinek,
• végelszámolás előtt álló cégek könyvelőinek,
• ügyvezetőkkel együtt dolgozó számviteli szakembereknek,
• hitelezői igények számviteli kezelésében érintett könyvelőknek.

A cél az, hogy a könyvelő ne maradjon egyedül olyan helyzetben, ahol a számviteli feladatokhoz jogi, felszámolási vagy adózási értelmezés is szükséges.

Milyen helyzetekben fordulhat hozzánk könyvelő?

Könyvelőként különösen akkor érdemes szakértői segítséget kérni, ha az ügyfél cége fizetési problémákkal küzd, felszámolási kérelmet kapott, végelszámolást indítana, vagy a felszámolás már elrendelésre került.

• az ügyfél felszámolási kérelmet kapott,
• a cég ellen felszámolást rendeltek el,
• az ügyvezető nem tudja, milyen iratokat kell átadni,
• tevékenységet lezáró mérleget kell készíteni,
• záróleltár összeállítása szükséges,
• felszámolási nyitómérleghez kell adatot szolgáltatni,
• végelszámolási nyitó mérleget kell készíteni,
• korrigált végelszámolási nyitó mérleg merül fel,
• záró beszámolót és vagyonfelosztási javaslatot kell alátámasztani,
• tagi kölcsön, pénztárhiány vagy adófolyószámla-eltérés van,
• a hitelezői igények eltérnek a könyvekben szereplő tartozásoktól,
• az ügyvezetői felelősség kockázata miatt számviteli dokumentációt kell rendezni.

Segítség felszámolás előtt álló ügyfélnél

Ha egy ügyfél fizetési nehézséggel küzd, a könyvelő gyakran az elsők között látja a problémát. A vevő- és szállítóállomány, a NAV-folyószámla, a banki tartozások, a pénztár, a tagi kölcsönök és a lejárt kötelezettségek már korán jelezhetik, hogy a társaság felszámolási kockázattal érintett.

Ilyenkor segítünk áttekinteni:

• milyen lejárt kötelezettségek vannak,
• van-e fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet,
• milyen hitelezői követelések lehetnek vitatottak,
• van-e felszámolási kérelem kockázata,
• milyen beszámoló- és bevallási elmaradások vannak,
• szükséges-e ügyvezetői döntés vagy tulajdonosi határozat,
• van-e lehetőség egyezségre, csődeljárásra vagy más rendezési megoldásra.

A könyvelő szerepe ebben a szakaszban azért fontos, mert a cégvezető döntései csak akkor lehetnek megalapozottak, ha a számviteli adatok valósak, naprakészek és értelmezhetők.

Segítség felszámolás elrendelése után

Ha a felszámolást már elrendelték, a könyvelőnek és az ügyvezetőnek rövid időn belül több feladatot kell összehangolnia. A Cstv. alapján a vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, majd ezeket főszabály szerint 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Könyvelőként ilyenkor különösen fontos:

• a felszámolás kezdő időpontjának pontos meghatározása,
• a mérlegfordulónap helyes kezelése,
• a záróleltár alátámasztása,
• a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése,
• a záró adóbevallások előkészítése,
• a könyvelési iratanyag rendszerezése,
• az analitikák egyeztetése,
• a felszámoló részére történő adatátadás támogatása.

Segítünk abban, hogy a könyvelő pontosan lássa, melyik dokumentum milyen határidőhöz kapcsolódik, milyen jogi jelentősége van, és hogyan érdemes együttműködni az ügyvezetővel, a felszámolóval és szükség esetén a jogi képviselővel.

Tevékenységet lezáró mérleg és záróleltár

Felszámolás esetén az egyik legfontosabb számviteli feladat a tevékenységet lezáró mérleg és az azt alátámasztó záróleltár elkészítése. A záróleltárnak a mérleg fordulónapján meglévő vagyoni eszközöket és azok forrásait kell tartalmaznia mennyiségben és a számviteli törvény szerinti értéken.

Segítünk áttekinteni:

• milyen eszközök szerepelnek a könyvekben,
• a készletek ténylegesen léteznek-e,
• a tárgyi eszközök megvannak-e,
• a vevőkövetelések behajthatók-e,
• szükséges-e értékvesztés,
• a szállítói tartozások egyeznek-e a nyilvántartásokkal,
• valós-e a pénztáregyenleg,
• rendezett-e a tagi kölcsön,
• vannak-e idegen tulajdonú eszközök,
• vannak-e peres, vitatott vagy függő tételek.

A záróleltár nem lehet pusztán főkönyvi lista. A felszámolási számvitelben különösen fontos, hogy az adatok a valós vagyoni helyzetet tükrözzék.

Felszámolási nyitómérleghez kapcsolódó segítség

A felszámoló a zárómérleg alapján, a felszámolás kezdő időpontjával készíti el a nyitó felszámolási mérleget. Ebben elkülönítetten kell kimutatni a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket, ideértve azokat az eszközöket is, amelyek nem az adós tulajdonát képezik, de a könyveiben értékkel szerepelnek.

Könyvelőként ebben a folyamatban az egyik legfontosabb feladat a megbízható adatátadás. Segítünk előkészíteni:

• a zárómérleg adatait,
• a főkönyvi kivonatot,
• a vevő- és szállítóanalitikát,
• a tárgyi eszköz nyilvántartást,
• a készletlistát,
• a pénztár- és bankszámlaegyenlegeket,
• az adófolyószámla-egyeztetést,
• a tagi kölcsönökkel kapcsolatos dokumentumokat,
• a kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• az idegen tulajdonú vagy vitatott eszközök listáját.

A felszámolási nyitómérleg minősége nagyban függ attól, hogy a könyvelésből átadott adatok mennyire pontosak, teljesek és alátámasztottak.

Hitelezői igények számviteli kezelése

Felszámolás során gyakran előfordul, hogy a hitelezők által bejelentett igények nem egyeznek meg pontosan a könyvekben szereplő kötelezettségekkel. Ennek oka lehet kamat, késedelmi díj, vitatott teljesítés, korábbi részfizetés, el nem könyvelt számla vagy jogi eljárásból eredő többletkövetelés.

Segítünk értelmezni:

• hogyan viszonyul a bejelentett hitelezői igény a könyvelt tartozáshoz,
• milyen eltéréseket kell dokumentálni,
• mely tételek lehetnek vitatottak,
• milyen kamat- és járulékszámítások merülhetnek fel,
• hogyan érintheti a könyveket a nyilvántartásba vett hitelezői igény,
• milyen adózási vagy számviteli következménye lehet az elengedett, vitatott vagy jogvesztett követelésnek.

A felszámoló a hitelezői igényeket felülvizsgálja, egyeztetheti, majd a hitelezőket tájékoztatja a nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba nem vehető igényekről. A könyvelőnek ezért fontos szerepe lehet abban, hogy az ügyvezető és a felszámoló számára a könyvelt kötelezettségek értelmezhetők legyenek.

Segítség végelszámolás esetén

Végelszámolásnál a könyvelő szerepe szintén kiemelt. A végelszámolás fizetőképes cég jogutód nélküli megszüntetésére szolgál, ezért a folyamat számviteli oldalának rendezettnek kell lennie.

A végelszámolás sajátos számviteli szabályait a 72/2006. Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet a számviteli törvény hatálya alá tartozó, végelszámolással érintett gazdálkodókra vonatkozik, és a végelszámolás alatti könyvvezetésre, beszámolókra, nyitó mérlegre, korrigált nyitó mérlegre és záró dokumentumokra is speciális szabályokat ad.

Segítünk könyvelőknek:

• tevékenységet lezáró beszámoló előkészítésében,
• végelszámolási nyitó mérleghez szükséges adatok rendezésében,
• nyitó leltár egyeztetésében,
• korrigált végelszámolási nyitó mérleg előkészítésében,
• hitelezői igények számviteli kezelésében,
• záró beszámoló és vagyonfelosztási javaslat alátámasztásában,
• végelszámolás alatti könyvvezetés kérdéseiben.

Egyszerűsített végelszámolás könyvelői szemmel

Egyszerűsített végelszámolásnál a folyamat gyorsabb, de ez nem jelenti azt, hogy számviteli szempontból egyszerű lenne. A könyvelésnek már az eljárás megindításakor rendezettnek kell lennie, mert a 150 napos határidő csak akkor tartható, ha nincs jelentős nyitott könyvelési, adózási vagy hitelezői probléma.

Könyvelőként különösen figyelni kell:

• a NAV-bejelentéshez szükséges adatokra,
• a tevékenységzáró bevallásokra,
• az adófolyószámla rendezésére,
• a pénzforgalmi számlára,
• a tagi kölcsönre,
• a pénztárállományra,
• a vevő- és szállítóegyenlegekre,
• a záró beszámolóra,
• a vagyonfelosztási javaslat számviteli alátámasztására.

A NAV 2026-os információs füzetei között külön, aktuális tájékoztató szerepel a végelszámolási eljárás tudnivalóiról, ami jelzi, hogy az adóhatósági és bejelentési oldal folyamatos figyelmet igényel.

Csődeljárás könyvelői támogatása

Csődeljárás esetén a könyvelő szerepe más jellegű, mint felszámolásnál vagy végelszámolásnál. Itt a cél nem a cég megszüntetése, hanem a fizetési haladék és csődegyezség előkészítése.

A csődeljárásban az adós fizetési haladékot kap, és egyezséget próbál kötni a hitelezőivel; a fizetési haladék meghosszabbítással együtt legfeljebb a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napig tarthat, ha a törvényben meghatározott hitelezői támogatás megvan.

Könyvelőként segíteni kell:

• a hitelezői lista összeállítását,
• az elismert és vitatott követelések elkülönítését,
• a biztosított és nem biztosított hitelezők adatainak rendezését,
• közbenső mérleg vagy aktuális beszámoló előkészítését,
• cash-flow terv alapadatainak összeállítását,
• reorganizációs terv számviteli alátámasztását,
• adó- és járuléktartozások pontos kimutatását.

Csődeljárásban a könyvelői adatok közvetlenül befolyásolhatják, hogy az egyezségi javaslat mennyire hiteles a hitelezők előtt.

Ügyvezetői felelősség és a könyvelő szerepe

Felszámolási helyzetben az ügyvezetői felelősség kérdése gyakran számviteli dokumentumokon múlik. A könyvelés rendezettsége, a beszámolók közzététele, az iratok átadhatósága, a pénztár valósága, a tagi kölcsön dokumentáltsága és a kapcsolt vállalkozási ügyletek alátámasztása mind lényeges lehet.

Segítünk könyvelőknek abban, hogy az ügyvezető számára világos legyen:

• milyen adatok hiányoznak,
• milyen tételek jelentenek kockázatot,
• milyen dokumentumokat kell pótolni,
• milyen egyenlegeket kell egyeztetni,
• milyen ügyeknél szükséges jogi szakértő bevonása,
• hogyan érdemes dokumentálni az átadott iratokat.

A Cstv. alapján a vezetői felelősség akkor merülhet fel, ha a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el, és ezzel összefüggésben a társaság vagyona csökkent vagy a hitelezői igények kielégítése meghiúsulhat.

Iratátadás támogatása könyvelőknek

A felszámolási iratátadás sokszor a könyvelőre hárul gyakorlati szinten, még akkor is, ha a jogi kötelezettség elsősorban a vezető tisztségviselőt terheli. Ezért fontos, hogy a könyvelő pontosan dokumentálja, mit adott át, kinek, mikor és milyen formában.

Segítünk összeállítani:

• iratátadási jegyzéket,
• könyvelési dokumentumlistát,
• beszámoló- és bevalláslistát,
• szerződéslistát,
• vevő- és szállítóanalitika összesítőt,
• tárgyi eszköz és készlet kimutatást,
• pénztár- és banki egyeztetést,
• adófolyószámla-egyeztetést,
• peres és végrehajtási ügyek listáját,
• munkavállalói dokumentációs listát.

Az iratátadásnál a cél az, hogy később is bizonyítható legyen: a könyvelő és az ügyvezető milyen dokumentumokat adott át a felszámolónak vagy a jogi képviselőnek.

Gyakori problémás tételek könyvelői oldalról

Felszámolásnál és végelszámolásnál vannak olyan könyvelési tételek, amelyek szinte minden ügyben külön figyelmet igényelnek.

Ilyenek különösen:

• valótlan vagy túl magas pénztárállomány,
• rendezetlen tagi kölcsön,
• régi, behajthatatlan vevőkövetelések,
• régi szállítói tartozások,
• el nem könyvelt hitelezői igények,
• kapcsolt vállalkozási egyenlegek,
• hiányzó tárgyi eszközök,
• érték nélküli vagy nem létező készletek,
• adófolyószámla-eltérések,
• elmaradt beszámolók,
• nem egyező analitikák,
• munkabér- és járuléktartozások,
• folyamatban lévő perekhez kapcsolódó függő kötelezettségek.

Ezeket a tételeket célszerű már a folyamat elején azonosítani, mert később jelentős jogi vagy adózási problémát okozhatnak.

Könyvelőknek nyújtott szolgáltatásaink

Könyvelőknek és könyvelőirodáknak a következő területeken tudunk segítséget nyújtani:

• felszámolási számviteli feladatok értelmezése,
• tevékenységet lezáró mérleg előkészítésének támogatása,
• záróleltár és zárómérleg ellenőrzési szempontjai,
• felszámolási nyitómérleghez szükséges adatok rendezése,
• végelszámolási nyitó mérleg és korrigált nyitó mérleg támogatása,
• záró beszámoló és vagyonfelosztási javaslat számviteli alátámasztása,
• hitelezői igények számviteli kezelésének értelmezése,
• iratátadási lista összeállítása,
• ügyvezetői felelősségi kockázatok számviteli oldali feltárása,
• jogi és adózási szakértőkkel való egyeztetés,
• problémás könyvelési tételek átvilágítása.

Mit vizsgálunk elsőként könyvelői ügyben?

Az első szakértői vizsgálat célja, hogy gyorsan lássuk: milyen eljárásról van szó, milyen határidők futnak, és milyen számviteli dokumentumokra van szükség.

• Felszámolás, végelszámolás vagy csődeljárás érinti a céget? – Teljesen más számviteli és jogi szabályok vonatkozhatnak rá
• Mikor van az eljárás kezdő időpontja? – Ettől függ a fordulónap és több határidő
• Elkészült-e a záróleltár? – A mérleg alátámasztásának alapja
• Rendezett-e a főkönyv és az analitika? – A beszámolók és bevallások alapfeltétele
• Van-e pénztárhiány vagy tagi kölcsön probléma? – Gyakori kockázati pont
• Egyezik-e az adófolyószámla? – Törlési, zárási és bevallási problémát okozhat
• Vannak-e vitatott hitelezői igények? – Számviteli és jogi kezelést is igényelhet
• Van-e felszámoló vagy végelszámoló által kért iratlista? – Az iratátadást ehhez kell igazítani
• Merülhet-e fel ügyvezetői felelősség? – A könyvelési adatok bizonyító erejűek lehetnek

Gyakori hibák könyvelői oldalon

A könyvelők sokszor azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert az ügyvezető későn szól, hiányos iratanyagot ad át, vagy már futnak a felszámolási határidők. Ilyenkor is fontos a dokumentált, óvatos és szakmailag pontos eljárás.

• nem az eljárás kezdő időpontjához igazodik a fordulónap,
• nincs megfelelő záróleltár,
• a pénztárállomány nincs egyeztetve,
• a tagi kölcsön nincs dokumentálva,
• a vevő- és szállítóanalitika nem egyezik a főkönyvvel,
• az adófolyószámla nincs ellenőrizve,
• elmarad a hitelezői igények és könyvelt tartozások összevetése,
• nem készül iratátadási lista,
• a könyvelő nem dokumentálja, milyen adatokat kapott az ügyvezetőtől,
• jogi kérdésben a könyvelő egyedül próbál dönteni.

A könyvelő védelme érdekében különösen fontos, hogy minden adatátadás, hiányzó irat és ügyvezetői nyilatkozat írásban dokumentált legyen.

Könyvelő, ügyvezető, felszámoló és jogi képviselő együttműködése

Felszámolási vagy végelszámolási ügyben a könyvelő nem önállóan viszi végig a teljes folyamatot. A legjobb eredmény akkor érhető el, ha a szereplők feladatai világosan elkülönülnek.

• Könyvelő – Számviteli adatok, beszámolók, bevallások és analitikák előkészítése
• Ügyvezető – Iratátadás, nyilatkozatok, együttműködés, döntéshozatal
• Felszámoló – Vagyon feltárása, eljárás lefolytatása, hitelezői igények kezelése
• Végelszámoló – Fizetőképes cég megszüntetésének lebonyolítása
• Jogi képviselő – Határidők, jogi nyilatkozatok, felelősségi és eljárási kérdések kezelése
• Adótanácsadó – Adóhatások, bevallások, adófolyószámla és zárási kérdések támogatása

A könyvelő munkája akkor biztonságosabb, ha a jogi és adózási kérdéseket nem egyedül kell eldöntenie.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Könyvelőként érdemes szakértőhöz fordulni, ha az ügyfél felszámolási, végelszámolási vagy csődeljárási helyzete már túlmutat a szokásos könyvelési feladatokon.

Szakértő bevonása különösen indokolt, ha:

• felszámolást rendeltek el,
• sürgős 30 napos iratátadási vagy beszámolókészítési határidő van,
• végelszámolási nyitó mérleg vagy záró beszámoló készül,
• egyszerűsített végelszámolás határideje szoros,
• tagi kölcsön, pénztárhiány vagy kapcsolt vállalkozási ügylet van,
• hitelezői igények eltérnek a könyvelt tartozásoktól,
• a felszámoló vagy ügyvezető vitat egy tételt,
• adófolyószámla-eltérés van,
• ügyvezetői felelősségi kockázat merül fel,
• a könyvelő nem biztos abban, hogy milyen dokumentumokat kell előkészíteni.

Összefoglalás

Könyvelőknek felszámolási, végelszámolási és csődeljárási helyzetben kiemelten fontos szerepük van. A számviteli adatok, beszámolók, bevallások, leltárak, analitikák és iratátadási dokumentumok alapvetően befolyásolják az eljárás sikeres, jogszerű és rendezett lebonyolítását.

Felszámolás esetén különösen fontos a tevékenységet lezáró mérleg, záróleltár, zárómérleg, adóbevallások és felszámolási nyitómérleghez szükséges adatok előkészítése. Végelszámolás esetén a végelszámolási nyitó mérleg, korrigált nyitó mérleg, záró beszámoló és vagyonfelosztási javaslat számviteli alátámasztása kerül előtérbe.

Ha könyvelőként felszámolással, végelszámolással, csődeljárással vagy ügyvezetői felelősségi kockázattal érintett ügyféllel dolgozik, érdemes időben jogi, számviteli és adózási szakértői támogatást kérni.

Gyakori kérdések

Mikor érdemes könyvelőként szakértőhöz fordulni?
Akkor, ha az ügyfél felszámolási kérelmet kapott, felszámolást rendeltek el, végelszámolást indítana, vagy olyan számviteli problémák vannak, amelyek jogi és adózási következményekkel is járhatnak.

Mi a könyvelő legfontosabb feladata felszámolás esetén?
A könyvelő egyik legfontosabb feladata a tevékenységet lezáró mérleg, záróleltár, zárómérleg, adóbevallások és az iratátadáshoz szükséges számviteli dokumentáció előkészítése. A vezetőnek több dokumentumot főszabály szerint a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kell átadnia.

Mi az a felszámolási nyitómérleg?
A felszámolási nyitómérleg a felszámolás kezdő időpontjával készített számviteli kimutatás, amelyet a felszámoló a zárómérleg alapján készít. Ebben elkülönítetten kell kimutatni a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket is.

Miben segíthet egy szakértő a könyvelőnek?
Segíthet a határidők értelmezésében, az iratátadási lista összeállításában, a záróleltár és mérlegek ellenőrzési szempontjaiban, a problémás tételek feltárásában, a hitelezői igények számviteli kezelésében és a jogi-adózási kérdések elkülönítésében.

Miért problémás a pénztárhiány felszámolás vagy végelszámolás esetén?
Mert a könyvekben szereplő pénztárállományt a valóságban is alá kell tudni támasztani. Ha a pénztár nem létezik, az számviteli, adózási és akár ügyvezetői felelősségi kérdéseket is felvethet.

Miért fontos a tagi kölcsön rendezése?
A tagi kölcsön a tulajdonosi elszámolások egyik leggyakoribb problémás tétele. Felszámolásnál, végelszámolásnál és vagyonfelosztásnál is fontos, hogy a jogcíme, összege, dokumentációja és adóhatása tisztázott legyen.

Kell-e végelszámolás alatt is könyvet vezetni?
Igen. A végelszámolás alatt is fennállnak a számviteli kötelezettségek, és a végelszámolás sajátos számviteli szabályait külön kormányrendelet tartalmazza.

Mit tegyen a könyvelő, ha az ügyvezető hiányos iratanyagot ad át?
Érdemes írásban rögzíteni, milyen iratok állnak rendelkezésre, mi hiányzik, milyen adatok bizonytalanok, és milyen ügyvezetői nyilatkozat szükséges. Hiányos vagy kockázatos ügyben célszerű jogi és adózási szakértőt is bevonni.

• felszámolás
• vezetői felelősség
• számvitel
• adózás
• záró beszámoló