Bevezetés

Az ügyvezetőknek nyújtott szakértői segítség célja, hogy a fizetési nehézséggel, felszámolási kérelemmel vagy már elrendelt felszámolással érintett cégek vezetői időben megértsék a jogaikat, kötelezettségeiket és személyes kockázataikat.

A felszámolás nemcsak a társaság megszűnésének folyamata lehet, hanem olyan eljárás is, amelyben a korábbi vezető magatartását, döntéseit és együttműködését is vizsgálhatják.

A Cstv. alapján az ügyvezetői felelősség különösen akkor merülhet fel, ha a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el, és ezzel összefüggésben a társaság vagyona csökkent, vagy a hitelezői igények teljes kielégítése más okból meghiúsulhat.

Kiknek segítünk?

Olyan ügyvezetőknek, cégvezetőknek és korábbi vezető tisztségviselőknek segítünk, akik fizetési nehézséggel, hitelezői nyomással, felszámolási kérelemmel vagy már elrendelt felszámolással érintett társaságot vezetnek vagy korábban vezettek.

• aktív ügyvezetőknek,
• korábbi ügyvezetőknek,
• egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetőinek,
• többtagú kft. vezetőinek,
• tényleges irányítást gyakorló személyeknek,
• fizetési nehézséggel szembesülő cégvezetőknek,
• felszámolási kérelmet kapott cégek vezetőinek,
• már felszámolás alatt álló cégek korábbi ügyvezetőinek,
• iratátadási vagy felszámolói megkereséssel érintett vezetőknek.

A cél minden esetben az, hogy az ügyvezető pontosan tudja, mit kell tennie, milyen határidők vonatkoznak rá, milyen dokumentumokat kell átadnia, és milyen lépésekkel csökkentheti a személyes felelősségi kockázatokat.

Milyen helyzetekben fordulhat hozzánk ügyvezető?

Ügyvezetőként már akkor érdemes szakértői segítséget kérni, amikor a cég fizetési problémái rendszeressé válnak. Nem kell megvárni, amíg a társaság felszámolási kérelmet kap vagy a bíróság elrendeli a felszámolást.

• a cég több szállítónak késve fizet,
• NAV-, banki vagy lízingtartozás halmozódott fel,
• végrehajtás indult a társaság ellen,
• fizetési felszólítás érkezett,
• hitelező felszámolási eljárással fenyeget,
• felszámolási kérelem érkezett,
• bírósági értesítést vett át a cég,
• az ügyvezető nem tudja, mit kell nyilatkoznia,
• a könyvelés vagy iratanyag nem teljesen rendezett,
• tagi kölcsön, pénztárhiány vagy kapcsolt vállalkozási elszámolás van,
• a felszámoló iratokat vagy tájékoztatást kér,
• felmerülhet ügyvezetői felelősség.

Az ügyvezető szempontjából a legfontosabb szabály: a passzív várakozás szinte mindig rontja a helyzetet.

Segítség fizetési nehézség esetén

A fizetési nehézség nem mindig jelent azonnali felszámolást, de az ügyvezetőnek már ebben a szakaszban is körültekintően kell eljárnia. Ha a társaság előreláthatóan nem tudja esedékességkor teljesíteni tartozásait, akkor a vezetőnek már nemcsak a tulajdonosi érdekeket, hanem a hitelezői érdekeket is figyelembe kell vennie.

Segítünk áttekinteni:

• mekkora a lejárt tartozásállomány,
• mely hitelezők követelései esedékesek,
• van-e reális fizetési terv,
• milyen hitelezői egyezségi lehetőség van,
• mely kötelezettségek vitathatók,
• milyen új kötelezettségvállalás lenne kockázatos,
• szükséges-e tulajdonosi döntés,
• indokolt-e csődeljárás, szerkezetátalakítás, egyezség vagy más megoldás.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem feltétlenül azonos a felszámolás elrendelésének napjával. A Cstv. szerint ez az az időpont, amelytől kezdve a vezető előre látta, vagy elvárható gondosság mellett látnia kellett, hogy a társaság nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Segítség felszámolási kérelem esetén

Ha a cég felszámolási kérelmet kap, az ügyvezetőnek nagyon rövid időn belül kell megfelelő döntést hoznia. A Cstv. szerint az adós az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles nyilatkozni a bíróságnak arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e; ha ezt elmulasztja, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Ebben a helyzetben segítünk:

• a felszámolási kérelem jogi vizsgálatában,
• a követelés jogalapjának ellenőrzésében,
• a tartozás összegének egyeztetésében,
• a vitatható pontok feltárásában,
• az adósi nyilatkozat előkészítésében,
• a fizetési haladék lehetőségének vizsgálatában,
• a bizonyítékok összegyűjtésében,
• a hitelezővel való egyezségi tárgyalás előkészítésében.

A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve a törvényben meghatározott eseteket.

Segítség a követelés vitatásában

Ügyvezetőként fontos gyorsan eldönteni, hogy a hitelező követelése jogos, részben jogos vagy vitatható. Nem minden felszámolási kérelem megalapozott, de a vitatás csak akkor lehet hatékony, ha konkrét tényeken, iratokon és számviteli adatokon alapul.

Segítünk vizsgálni:

• valóban fennáll-e a tartozás,
• lejárt-e a követelés,
• volt-e részfizetés,
• történt-e beszámítás,
• hibás vagy hiányos volt-e a hitelező teljesítése,
• a hitelező korábban milyen levelezést folytatott a céggel,
• a követelés már korábban vitatásra került-e,
• milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.

A vitatás nem lehet általános vagy utólag kitalált. Egy „nem értünk egyet” típusú nyilatkozat gyakran nem elegendő. Az ügyvezetőnek dokumentált, indokolt és határidőben megtett válaszra van szüksége.

Segítség már elrendelt felszámolás esetén

Ha a bíróság már elrendelte a felszámolást, az ügyvezető helyzete alapvetően megváltozik. A felszámolás kezdő időpontjától a társaság vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat főszabály szerint már a felszámoló teszi meg, ugyanakkor a korábbi ügyvezetőnek továbbra is számos kötelezettsége van.

Ilyenkor segítünk:

• a felszámolási végzés értelmezésében,
• a felszámolóval való kapcsolatfelvételben,
• az iratátadási kötelezettségek teljesítésében,
• a könyvelővel és adótanácsadóval való egyeztetésben,
• a záróleltár és tevékenységet lezáró mérleg előkészítésében,
• a szerződések és folyamatban lévő ügyek összegzésében,
• a vezetői felelősségi kockázatok áttekintésében,
• a felszámoló megkereséseire adott válaszok előkészítésében.

A felszámolás elrendelése után az ügyvezető legfontosabb feladata az együttműködés, a dokumentált iratátadás és a valós vagyoni helyzet bemutatása.

Iratátadás és 30 napos kötelezettségek

A felszámolás egyik legfontosabb ügyvezetői feladata az iratátadás. A Cstv. alapján a vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, majd ezeket a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Ugyanezen 30 napos határidővel iratjegyzéket kell készíteni a nem selejtezhető iratokról, át kell adni az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatást kell adni a fennálló szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről.

Segítünk rendszerezni:

• könyvelési iratokat,
• főkönyvi kivonatokat,
• beszámolókat,
• adóbevallásokat,
• vevő- és szállítóanalitikákat,
• bankszámlakivonatokat,
• pénztárnyilvántartást,
• szerződéseket,
• számlákat,
• tárgyi eszköz nyilvántartást,
• készletnyilvántartást,
• munkavállalói dokumentumokat,
• peres és végrehajtási iratokat,
• tagi kölcsön és kapcsolt vállalkozási elszámolásokat.

A hiányos vagy késedelmes iratátadás nem pusztán adminisztratív hiba. Később bírságot, költségviselési kötelezettséget, bizonyítási hátrányt vagy vezetői felelősségi kockázatot okozhat.

Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási nyilatkozatok

Bizonyos cégeknél a felszámolás során külön környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási nyilatkozatokra is figyelni kell. A Cstv. szerint a vezetőnek a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül nyilatkoznia kell többek között arról, hogy maradtak-e fenn környezeti károsodások, környezeti terhek, hulladékok, még végre nem hajtott hatósági határozatok vagy folyamatban lévő ellenőrzések.

Ez különösen fontos lehet:

• ipari cégeknél,
• raktározási tevékenységet végző társaságoknál,
• kereskedelmi cégeknél,
• termelő vállalkozásoknál,
• veszélyes anyaggal vagy hulladékkal érintett vállalkozásoknál,
• gépjárművekkel, üzemanyaggal vagy vegyi anyaggal dolgozó cégeknél.

Segítünk felmérni, hogy az adott cégnél szükség van-e ilyen nyilatkozatokra, milyen dokumentumokat kell előkészíteni, és hogyan érdemes a felszámolóval egyeztetni.

Ügyvezetői felelősségi kockázatok kezelése

Az ügyvezetői felelősség felszámolási helyzetben különösen akkor merülhet fel, ha a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem megfelelően kezelte a társaság vagyonát, nem vette figyelembe a hitelezők érdekeit, vagy nem teljesítette a törvényes kötelezettségeit.

Kockázatos lehet például:

• a társasági vagyon piaci érték alatti értékesítése,
• kapcsolt vállalkozás részére történő indokolatlan kifizetés,
• tagi kölcsön szelektív visszafizetése,
• új kötelezettségek vállalása fedezet nélkül,
• hitelezők közötti indokolatlan különbségtétel,
• jelentős pénztárhiány,
• hiányos könyvelés,
• beszámoló-közzététel elmulasztása,
• iratok visszatartása,
• felszámolóval való együttműködés hiánya.

A Kúria gyakorlata szerint a vezető felelőssége akkor állapítható meg, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a hitelezők érdekeit figyelmen kívül hagyó vezetői intézkedés vagy mulasztás a vagyoncsökkenésen kívül más okból is meghiúsíthatja a hitelezői igények kielégítését.

Mit jelent a hitelezői érdekek figyelembevétele?

A hitelezői érdekek figyelembevétele nem azt jelenti, hogy az ügyvezetőnek azonnal le kell állítania minden működést. Azt jelenti, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben már nem vállalhat indokolatlan üzleti kockázatot, nem csökkentheti indokolatlanul a társaság vagyonát, és nem hozhat olyan döntéseket, amelyek előreláthatóan rontják a hitelezők megtérülési esélyeit.

Gyakorlati példák:

• ne vállaljon új megrendelést reális teljesítési fedezet nélkül,
• ne fizessen ki önkényesen csak egyes kapcsolt hitelezőket,
• ne adjon el vagyont piaci érték alatt,
• ne vegyen fel új kötelezettséget valós pénzügyi terv nélkül,
• dokumentálja a hitelezőkkel folytatott egyeztetéseket,
• készítsen likviditási tervet,
• kérjen tulajdonosi döntést, ha a helyzet ezt indokolja,
• vonjon be jogi, számviteli és adózási szakértőt.

A Ptk. általános szabálya szerint a vezető tisztségviselő a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben; harmadik személynek okozott károkért főszabály szerint a jogi személy felel, de szándékos károkozás esetén a vezető a jogi személlyel egyetemlegesen felelhet.

Segítség felszámolóval való kommunikációban

A felszámolóval való kommunikáció az ügyvezető egyik legfontosabb gyakorlati feladata. A felszámoló megkereséseire pontosan, határidőben és dokumentáltan kell válaszolni. Az indokolatlan hallgatás vagy pontatlan adatszolgáltatás később az ügyvezető ellen fordulhat.

Segítünk:

• felszámolói levelek értelmezésében,
• válaszok előkészítésében,
• iratátadási jegyzék összeállításában,
• szerződéslista elkészítésében,
• folyamatban lévő ügyek összegzésében,
• vagyontárgyak és eszközök kimutatásában,
• felszámolóval való egyeztetés dokumentálásában,
• vitás kérdések jogi kezelésében.

A cél az, hogy az ügyvezető együttműködő, de saját jogi érdekeit is védő módon járjon el.

Segítség könyvelési és adózási háttér rendezésében

Az ügyvezetői felelősség megítélése gyakran számviteli és adózási adatokon múlik. Ha a könyvelés hiányos, a pénztár nem valós, a tagi kölcsön nincs dokumentálva, vagy az adófolyószámla rendezetlen, az jelentősen nehezítheti az ügyvezető helyzetét.

Segítünk áttekinteni:

• főkönyvi kivonatot,
• vevő- és szállítóanalitikát,
• adófolyószámlát,
• pénztárállományt,
• bankszámlákat,
• tagi kölcsönöket,
• kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
• tárgyi eszközöket,
• készleteket,
• munkavállalói kötelezettségeket,
• beszámoló- és bevallási kötelezettségeket.

Ügyvezetőként különösen fontos, hogy a felszámoló felé átadott adatok valós, egyeztetett és alátámasztott információkon alapuljanak.

Milyen dokumentumokat érdemes előkészíteni?

Ügyvezetőként a gyors szakértői segítséghez célszerű előkészíteni azokat az iratokat, amelyek a cég fizetési helyzetét, hitelezői állományát, vagyoni helyzetét és döntéseit bemutatják.

Hasznos dokumentumok:

• fizetési felszólítások,
• felszámolási kérelem,
• bírósági értesítés vagy végzés,
• hitelezői levelezések,
• szerződések,
• számlák,
• teljesítési igazolások,
• bankkivonatok,
• főkönyvi kivonat,
• vevő- és szállítólista,
• adófolyószámla,
• pénztárjelentés,
• tagi kölcsön dokumentumai,
• kapcsolt vállalkozási szerződések,
• beszámolók és adóbevallások,
• tulajdonosi határozatok,
• peres és végrehajtási iratok,
• felszámolóval folytatott levelezés.

Nem baj, ha elsőre nem áll rendelkezésre minden dokumentum. A legfontosabb az, hogy az ügyvezető időben elkezdje a helyzet feltárását és ne várja meg, amíg a határidők lejárnak.

Mit vizsgálunk elsőként ügyvezetői ügyben?

Az első szakértői vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az ügyvezető milyen eljárási helyzetben van, milyen kötelezettségei vannak, és milyen személyes kockázatok merülhetnek fel.

• Érkezett-e felszámolási kérelem? Rövid, 8 napos nyilatkozattételi határidő indulhat
• Mikor vette át a cég az iratot? A határidők számítása miatt döntő
• Elismerhető vagy vitatható a követelés? Meghatározza a jogi stratégiát
• Van-e reális fizetési forrás? Fizetési határidő vagy egyezség esetén fontos
• Elrendelték-e már a felszámolást? Iratátadási és együttműködési kötelezettségek indulnak
• Rendezett-e a könyvelés? A vezetői felelősség megítélésénél fontos
• Volt-e jelentős vagyonmozgás? Hitelezői érdekeket sértő ügylet kockázata merülhet fel
• Van-e kapcsolt vállalkozási ügylet? Külön vizsgálatot igényelhet
• Teljesültek-e a beszámoló-közzétételi kötelezettségek? Bizonyítási és felelősségi szempontból lényeges
• Megtörtént-e az iratátadás? Felszámolás esetén központi kötelezettség

Gyakori hibák ügyvezetőknél

Az ügyvezetők leggyakoribb hibái sokszor nem rosszhiszeműségből, hanem késlekedésből, hiányos dokumentációból vagy a helyzet alábecsüléséből fakadnak.

Gyakori hibák:

• a fizetési felszólítás figyelmen kívül hagyása,
• a felszámolási kérelemre adott 8 napos válasz elmulasztása,
• csak telefonos vagy informális egyeztetés a hitelezővel,
• a követelés indokolatlan vagy dokumentálatlan vitatása,
• fizetési megállapodás írásba foglalásának elmulasztása,
• új kötelezettségek vállalása fizetési fedezet nélkül,
• kapcsolt vállalkozás előnyben részesítése,
• valótlan pénztárállomány fenntartása,
• beszámolók közzétételének elmulasztása,
• késedelmes vagy hiányos iratátadás,
• felszámolóval való együttműködés hiánya,
• vezetői felelősségi kockázatok késői felismerése.

Ezek a hibák sok esetben megelőzhetők, ha az ügyvezető időben jogi, számviteli és adózási segítséget kér.

Ügyvezetőknek nyújtott szolgáltatásaink

Ügyvezetők részére a következő területeken tudunk segítséget nyújtani:

• fizetési felszólítások értékelése,
• felszámolási kérelem vizsgálata,
• adósi nyilatkozat előkészítése,
• követelés vitatásának jogi támogatása,
• fizetési határidő és egyezségi lehetőség vizsgálata,
• felszámolóval való kommunikáció,
• iratátadási kötelezettségek teljesítése,
• könyvelési és adózási dokumentáció rendezése,
• vezetői felelősségi kockázatelemzés,
• kapcsolt vállalkozási ügyletek vizsgálata,
• tagi kölcsön és pénztárhelyzet áttekintése,
• felszámolási egyezség lehetőségének értékelése,
• jogi, számviteli és adózási stratégia kialakítása.

Ügyvezető, adós cég és hitelező: eltérő szempontok

• Ügyvezető Személyes és vezetői kockázatok csökkentése Mit kell tennem, hogy ne mulasszak határidőt és ne nőjön a felelősségi kockázat?
• Adós cég Felszámolási kockázat kezelése vagy eljárás rendezett lezárása Fizessünk, vitassunk, kérjünk haladékot vagy egyezzünk meg?
• Hitelező Követelés érvényesítése Hogyan jutok hozzá a követelésemhez?
• Felszámoló Vagyon feltárása és hitelezők kielégítése Milyen vagyon, irat és információ áll rendelkezésre?
• Könyvelő/adótanácsadó Számviteli és adózási adatok rendezése Milyen beszámolók, bevallások és analitikák szükségesek?

Az ügyvezetőnek egyszerre kell figyelnie a társaság, a hitelezők, a felszámoló és saját személyes jogi helyzetére.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Ügyvezetőként szakértőhöz érdemes fordulni már az első komoly fizetési probléma vagy felszámolási fenyegetés megjelenésekor. Minél korábban történik a helyzetértékelés, annál több lehetőség maradhat nyitva.

Szakértő bevonása különösen indokolt, ha:

• a cég fizetési felszólítást kapott,
• felszámolási kérelem érkezett,
• bírósági értesítést vettek át,
• több lejárt tartozás van,
• NAV-, banki vagy lízingtartozás áll fenn,
• végrehajtás indult,
• a könyvelés nem naprakész,
• tagi kölcsön vagy pénztárhiány van,
• kapcsolt vállalkozási ügyletek történtek,
• elrendelték a felszámolást,
• felszámoló iratátadást kér,
• ügyvezetői felelősségi kockázat merülhet fel.

Összefoglalás

Ügyvezetőknek felszámolási helyzetben gyors, pontos és összehangolt jogi, számviteli és adózási segítségre lehet szükségük. A legfontosabb feladat a határidők betartása, a követelések megfelelő kezelése, a hitelezői érdekek figyelembevétele, az iratanyag rendezése, a felszámolóval való együttműködés és a vezetői felelősségi kockázatok csökkentése.

Ha felszámolási kérelem érkezik, az adósnak 8 napon belül nyilatkoznia kell a bíróság felé. Ha a felszámolást már elrendelték, az ügyvezetőnek 30 napon belül több számviteli, adózási és iratátadási kötelezettséget kell teljesítenie.

Ha ügyvezetőként fizetési nehézséggel, felszámolási kérelemmel vagy már elrendelt felszámolással szembesül, érdemes időben jogi, számviteli és adózási szakértői segítséget kérni.

Gyakori kérdések

Mikor érdemes ügyvezetőként szakértőhöz fordulni?
Már akkor, amikor a cég fizetési felszólítást kap, több lejárt tartozása van, vagy hitelező felszámolási eljárással fenyeget. Felszámolási kérelem esetén különösen fontos a gyors segítség, mert 8 napos bírósági nyilatkozattételi határidő indulhat.

Mit kell tennie az ügyvezetőnek felszámolási kérelem esetén?
Az ügyvezetőnek azonnal meg kell vizsgálnia a követelés jogosságát, összegét, esedékességét és vitathatóságát. Az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e.

Kérhet-e az ügyvezető fizetési határidőt a cég nevében?
Igen, ha a törvényi feltételek fennállnak. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket.

Mikor merülhet fel ügyvezetői felelősség?
Akkor merülhet fel, ha az ügyvezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el, és ezzel összefüggésben a társaság vagyona csökkent, vagy a hitelezői igények kielégítése más okból meghiúsulhat.

Az ügyvezető automatikusan felel a cég tartozásaiért?
Nem. Az ügyvezető nem felel automatikusan a társaság minden tartozásáért. A felelősséghez konkrét jogszabályi feltételek, vezetői magatartás vagy mulasztás, okozati összefüggés és bizonyítás szükséges.

Milyen iratokat kell átadni felszámolás esetén?
A vezetőnek többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget, adóbevallást, iratjegyzéket, irattári anyagot, vagyont leltár szerint, valamint a fennálló szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást kell átadnia. Több fő kötelezettség határideje a felszámolás kezdő időpontját követő 30 nap.

Mi történik, ha az ügyvezető nem működik együtt a felszámolóval?
A hiányos vagy késedelmes együttműködés bírságot, költségviselési kötelezettséget, bizonyítási hátrányt és vezetői felelősségi kockázatot okozhat. Ezért minden felszámolói megkeresésre dokumentáltan és határidőben célszerű reagálni.

Miért fontos a jogi, számviteli és adózási segítség együtt?
Mert az ügyvezetői felelősség megítélése gyakran a könyvelési adatokon, iratátadáson, hitelezői listán, adófolyószámlán, pénztárhelyzeten, tagi kölcsönön és kapcsolt vállalkozási ügyleteken múlik. A jogi védekezés csak akkor lehet megalapozott, ha a számviteli és adózási háttér is rendezett.

• felszámolás
• fizetésképtelenség
• vezetői felelősség
• számvitel
• adózás