Bevezetés

A hitelezőknek nyújtott szakértői segítség célja, hogy a ki nem fizetett számlával, lejárt követeléssel, felszámolás alatt álló adóssal vagy fizetésképtelen partnerrel szemben időben és jogszerűen tudják érvényesíteni követelésüket.
Egy felszámolási helyzetben a hitelező számára a legfontosabb kérdés az, hogy mikor, hogyan és milyen dokumentumokkal kell bejelentenie a követelését, illetve milyen jogi lépések állnak rendelkezésére, ha az adós nem fizet. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.
Hitelezőként a gyorsaság döntő jelentőségű. Ha a követelés bejelentése késik, hiányos, rosszul dokumentált vagy a szükséges díjak megfizetése elmarad, az jelentősen ronthatja a megtérülési esélyeket. A 40 napos és 180 napos határidők különösen fontosak: a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igények hátrányosabb kielégítési helyzetbe kerülhetnek, a 180 napos határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel járhat.

Kiknek segítünk?

Olyan hitelezőknek segítünk, akiknek egy adós céggel szemben pénzkövetelésük, lejárt számlájuk, szerződéses követelésük, jogerős fizetési meghagyásuk, bírósági ítéletük vagy más pénzben kifejezhető igényük van.
Segítséget nyújtunk többek között:

• beszállítóknak,
• szolgáltatóknak,
• bérbeadóknak,
• bankoknak és finanszírozóknak,
• lízingcégeknek,
• magánszemély hitelezőknek,
• munkavállalói követeléssel rendelkező személyeknek,
• zálogjogosultaknak,
• kezeseknek és biztosítéki jogosultaknak,
• peres vagy végrehajtási eljárásban érintett hitelezőknek,
• olyan vállalkozásoknak, amelyeknek az adósa felszámolás alá került.

A cél minden esetben az, hogy a hitelező követelése megfelelően dokumentált, határidőben bejelentett és jogilag védhető legyen.

Milyen helyzetekben fordulhat hozzánk hitelező?

Hitelezőként nem érdemes megvárni, amíg az adós cég teljesen eltűnik, vagy felszámolás alá kerül. Már a fizetési késedelem korai szakaszában is fontos lehet a jogi és pénzügyi helyzetértékelés.
Tipikus helyzetek:

• az adós nem fizeti ki a számlát,
• többszöri felszólítás ellenére sincs teljesítés,
• az adós halogat, de nem köt írásos megállapodást,
• fizetési meghagyás vagy per indítása merül fel,
• felszámolási kérelem benyújtása szükséges,
• az adós már felszámolás alatt áll,
• hitelezői igényt kell bejelenteni,
• a felszámoló vitatja a követelést,
• az adós vagyona nem tűnik elegendőnek,
• biztosíték, zálogjog vagy kezesség kapcsolódik a követeléshez,
• a hitelező szeretné felmérni a megtérülési esélyeit.

Hitelezőként a legfontosabb szabály: a követelést nem elég nyilvántartani, azt az adott eljárás szabályai szerint érvényesíteni is kell.

Segítség fizetési felszólítás elkészítésében

Ha az adós nem fizet, az első fontos lépés gyakran a megfelelő fizetési felszólítás elkészítése. Ez nem pusztán udvarias emlékeztető, hanem későbbi felszámolási kérelem előkészítő irata is lehet.
Segítünk megvizsgálni:

• lejárt-e a követelés,
• pontos-e a követelt összeg,
• van-e teljesítési igazolás,
• történt-e részfizetés,
• az adós vitatta-e korábban a követelést,
• van-e beszámítási lehetőség,
• célszerű-e felszámolási figyelmeztetést tartalmazó felszólítást küldeni,
• milyen módon kell igazolhatóan kézbesíteni a felszólítást.

A hitelező által kezdeményezett felszámolási kérelemnél meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, esedékességét, a fizetésképtelenség indokát, és a szükséges iratokat is csatolni kell.

Segítség felszámolási kérelem benyújtásában

Ha az adós nem fizet, és a jogszabályi feltételek fennállnak, a hitelező felszámolási kérelmet nyújthat be. Ez erős jogi eszköz, de nem minden követelésnél alkalmazható biztonságosan. A felszámolási kérelem nem egyszerű követelésbehajtási levél, hanem bírósági eljárást megindító beadvány.
Segítünk:

• a követelés jogalapjának vizsgálatában,
• a fizetésképtelenségi ok meghatározásában,
• a felszámolási kérelem előkészítésében,
• a mellékletek összeállításában,
• a fizetési felszólítás és kézbesítés ellenőrzésében,
• a kamatok és járulékok kiszámításában,
• az adós esetleges vitatásának elemzésében,
• a bírósági eljáráshoz szükséges dokumentáció rendezésében.

A hitelező által benyújtott felszámolási kérelem előterjesztésénél jogi képviselet és elektronikus kapcsolattartás is kötelező lehet, a bírósági űrlapok pedig az aktuális bírósági nyomtatványrendszeren keresztül érhetők el.

Segítség hitelezői igénybejelentésben

Ha az adós céggel szemben már elrendelték a felszámolást, a hitelező egyik legfontosabb feladata a hitelezői igénybejelentés. A követelést a felszámoló részére kell bejelenteni, megfelelő dokumentumokkal és a szükséges díjfizetések igazolásával.
Segítünk:

• a Cégközlöny-közzététel ellenőrzésében,
• a 40 napos és 180 napos határidők kiszámításában,
• a követelés jogalapjának összefoglalásában,
• a tőke-, kamat- és járulékigény meghatározásában,
• a biztosítékok feltüntetésében,
• a nyilvántartásba vételi díj és költségátalány ellenőrzésében,
• a felszámoló részére küldendő bejelentés elkészítésében,
• a felszámoló visszajelzésének értékelésében,
• vitatott igény esetén a további jogi lépések megtervezésében.

A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett hitelezői igény kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a korábbi követelések kielégítése után marad vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztő hatású lehet.

Milyen követelésekkel tudunk segíteni?

Hitelezői oldalon sokféle követelés merülhet fel. Nemcsak a klasszikus ki nem fizetett számla lehet hitelezői igény, hanem más szerződéses, jogerős vagy biztosítékkal fedezett követelés is.
Tipikus követelések:

• szállítói számlakövetelés,
• szolgáltatási díj,
• vállalkozási díj,
• bérleti díj,
• kölcsöntartozás,
• lízingtartozás,
• banki követelés,
• jogerős fizetési meghagyás,
• bírósági ítéleten alapuló követelés,
• kártérítési igény,
• zálogjoggal biztosított követelés,
• kezességgel vagy garanciával biztosított követelés,
• munkavállalói követelés,
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelés.

Minden követelésnél külön kell vizsgálni a jogcímet, az esedékességet, a bizonyítékokat, a biztosítékokat és azt, hogy az adott eljárásban milyen módon lehet azt érvényesíteni.

Milyen dokumentumokat érdemes előkészíteni?

A hitelezői követelés érvényesítése akkor lehet hatékony, ha a követelés megfelelően dokumentált. Minél teljesebb az iratanyag, annál kisebb az esélye annak, hogy az adós vagy a felszámoló vitatja a követelést.
Hasznos dokumentumok:

• szerződés,
• megrendelés,
• teljesítési igazolás,
• számla,
• szállítólevél,
• egyenlegközlő,
• fizetési felszólítás,
• tértivevény vagy kézbesítési igazolás,
• e-mailes levelezés,
• fizetési meghagyás,
• jogerős ítélet,
• végrehajtási iratok,
• kamatszámítás,
• zálogszerződés,
• kezességi szerződés,
• garanciaszerződés,
• engedményezési irat,
• bankszámlakivonat részfizetés igazolására.

Ha a követelés több számlából áll, célszerű külön követelés-összesítőt is készíteni, amely tartalmazza a számlaszámot, esedékességet, tőkeösszeget, kamatot és az esetleges részfizetéseket.

Mit vizsgálunk elsőként hitelezői ügyben?

Az első szakértői vizsgálat célja annak megállapítása, hogy milyen úton lehet a követelést a leghatékonyabban érvényesíteni.
Elsőként általában ezeket vizsgáljuk:

Felszámolás alatt álló adós esetén

Ha az adós már felszámolás alatt áll, a hitelezőnek gyorsan kell cselekednie. A követelés bejelentése mellett figyelni kell arra is, hogy a felszámoló hogyan minősíti az igényt, nyilvántartásba veszi-e, vitatja-e, illetve milyen kielégítési kategóriába sorolja.
Hitelezőként fontos:

• ellenőrizni a felszámolás közzétételének dátumát,
• kiszámítani a bejelentési határidőket,
• megfizetni a szükséges díjakat,
• igazolni a követelést,
• igazolni a biztosítékokat,
• figyelni a felszámoló értesítéseit,
• vitatás esetén időben reagálni,
• szükség esetén felszámolási kifogást vagy más jogi lépést mérlegelni.

A felszámoló a bejelentett követeléseket felülvizsgálja, szükség esetén egyeztet, és a hitelezőket tájékoztatja a nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba nem vehető igényekről.

Ha a felszámoló vitatja a követelést

Előfordulhat, hogy a felszámoló a hitelezői igényt részben vagy egészben vitatja. Ennek oka lehet hiányos dokumentáció, eltérő könyvelési adat, jogalapvita, kamatszámítási eltérés, biztosíték vitatása vagy határidő-probléma.
Ilyenkor segítünk:

• a vitatás indokainak értelmezésében,
• a hiányzó dokumentumok pótlásában,
• a követelés újraszámításában,
• a jogalap alátámasztásában,
• a felszámolóval való egyeztetésben,
• a lehetséges jogorvoslatok mérlegelésében,
• peres vagy kifogási stratégia kialakításában.

A vitatott igény kezelése határidőérzékeny lehet, ezért ilyenkor különösen fontos a gyors szakértői beavatkozás.

Biztosított hitelezőknek

A biztosítékkal rendelkező hitelezők helyzete eltérhet az általános hitelezői pozíciótól. Ha a követelést zálogjog, kezesség, garancia, óvadék vagy más biztosíték fedezi, ezt a bejelentésben pontosan fel kell tüntetni és dokumentumokkal kell igazolni.
Segítünk:

• a biztosítéki szerződések áttekintésében,
• zálogjog vagy kezesség igazolásában,
• biztosított követelés feltüntetésében,
• a felszámolóval való egyeztetésben,
• a biztosíték érvényesíthetőségének vizsgálatában,
• a várható megtérülés értékelésében.

Biztosítékkal fedezett követelés esetén különösen fontos, hogy a hitelező ne csak a tőkeösszeget, hanem a biztosíték jogi alapját, tárgyát, bejegyzését és érvényességét is megfelelően bemutassa.

Hitelezőként felszámolási kérelem előtt

Ha az adós még nem áll felszámolás alatt, de nem fizet, hitelezőként több út is felmerülhet. Nem minden esetben a felszámolási kérelem a legjobb első lépés.
Lehetséges irányok:

• fizetési felszólítás,
• fizetési meghagyás,
• peres eljárás,
• végrehajtási eljárás,
• felszámolási kérelem,
• egyezségi tárgyalás,
• biztosíték érvényesítése,
• követelés engedményezése vagy értékesítése.

A megfelelő stratégia attól függ, hogy a követelés vitatott-e, mennyire dokumentált, milyen gyors megtérülés várható, van-e az adósnak vagyona, és fennállnak-e a felszámolási kérelem jogszabályi feltételei.

Hitelezőként csődeljárás esetén

Ha az adós csődeljárást kezdeményez, a hitelező helyzete más, mint felszámolásban. A csődeljárás célja fizetési haladék és csődegyezség megkötése, nem pedig az adós azonnali megszüntetése.
Hitelezőként ilyenkor különösen fontos:

• a követelés határidőben történő bejelentése,
• az adós és a vagyonfelügyelő értesítése,
• a követelés biztosított vagy nem biztosított jellegének igazolása,
• a csődegyezségi ajánlat értékelése,
• a szavazati jog vizsgálata,
• annak mérlegelése, hogy az egyezség jobb megtérülést kínál-e, mint egy későbbi felszámolás.

Csődeljárásban a hitelező nemcsak követelésjogosult, hanem az egyezségi folyamat egyik döntéshozó szereplője is lehet.

Hitelezőként végelszámolás esetén

Ha az adós nem felszámolás, hanem végelszámolás alatt áll, a helyzet más. A végelszámolás fizetőképes cég önkéntes megszüntetésére szolgál, ezért a hitelezői igényeket elvileg rendezni kell a cég törlése előtt.
Hitelezőként ilyenkor figyelni kell:

• a végelszámolás közzétételére,
• a hitelezői igény bejelentésére,
• a végelszámoló válaszára,
• arra, hogy az igényt elismerték vagy vitatják,
• a vagyonfelosztásra,
• a cég törlése előtti jogi lehetőségekre.

Ha a végelszámolás során kiderül, hogy a cég vagyona nem elég a hitelezők kielégítésére, a folyamat felszámolásba fordulhat.

Követelés megtérülési esélyének értékelése

Hitelezőként nemcsak az a kérdés, hogy a követelés jogszerűen fennáll-e, hanem az is, hogy reálisan mennyi térülhet meg belőle. Egy felszámolási eljárásban a megtérülés függ az adós vagyonától, a hitelezői sorrendtől, a biztosítékoktól, a felszámolási költségektől és a többi hitelező követelésétől.
Vizsgálható szempontok:

• van-e ismert vagy értékesíthető vagyon,
• vannak-e biztosított hitelezők,
• milyen összegű a hitelezői állomány,
• vannak-e felszámolási költségek,
• várható-e vagyontárgy értékesítése,
• behajthatók-e az adós követelései,
• van-e egyezségi lehetőség,
• van-e vezetői felelősségi vagy vagyonvisszaszerzési kockázat.

A hitelezői stratégia akkor megalapozott, ha nemcsak jogi, hanem gazdasági szempontból is értékeljük a követelés sorsát.

Hitelezői igénybejelentés mint szolgáltatás

A hitelezői igénybejelentéshez kapcsolódó szolgáltatás nem csak egy bejelentő levél elkészítését jelenti. A cél az, hogy a követelés a felszámolási eljárásban a lehető legerősebb pozícióban jelenjen meg.
A szolgáltatás része lehet:

• felszámolási közzététel ellenőrzése,
• határidők számítása,
• követelés jogalapjának vizsgálata,
• dokumentumok áttekintése,
• tőke-, kamat- és járulékigény összesítése,
• biztosítékok feltüntetése,
• nyilvántartásba vételi díj és költségátalány ellenőrzése,
• hitelezői igénybejelentés elkészítése,
• felszámolóval való kapcsolattartás,
• vitatott igény kezelése,
• megtérülési esélyek értékelése.

Ez különösen indokolt jelentős összegű, vitatott vagy biztosítékkal fedezett követelés esetén.

Gyakori hibák hitelezőknél

Hitelezői oldalon a leggyakoribb hibák sokszor határidő-mulasztásból vagy hiányos dokumentációból erednek.
Gyakori hibák:

• a hitelező nem figyeli a Cégközlöny közzétételét,
• lekési a 40 napos határidőt,
• csak a 180 napos határidő végén jelentkezik,
• nem csatolja a követelést igazoló iratokat,
• nem fizeti meg a szükséges díjakat,
• nem igazolja a díjfizetést a felszámoló felé,
• nem számolja ki pontosan a kamatot,
• nem tünteti fel a biztosítékokat,
• azt hiszi, hogy a per vagy végrehajtás miatt nincs igénybejelentési kötelezettsége,
• nem reagál időben a felszámoló vitatására,
• nem méri fel a megtérülési esélyeket.

Ezek a hibák sok esetben megelőzhetők, ha a hitelező már a felszámolási közzététel után azonnal szakértői segítséget kér.

Hitelezői oldal és számviteli-adózási kérdések

A követelés érvényesítése nemcsak jogi, hanem számviteli és adózási kérdés is lehet. A hitelezőnek saját könyveiben is kezelnie kell a követelés státuszát, esetleges értékvesztését, behajthatatlanságát vagy részleges megtérülését.
Vizsgálni kell többek között:

• szükséges-e értékvesztést elszámolni,
• mikor válhat a követelés behajthatatlanná,
• milyen dokumentum szükséges a számviteli elszámoláshoz,
• hogyan kell kezelni a részleges megtérülést,
• milyen adóhatása lehet a követelés elengedésének,
• milyen hatása van a felszámolási egyezségnek,
• hogyan kezelendő az áfa és társasági adó szempontjából a követelés.

Nagyobb összegű követelésnél ezért célszerű a jogi tanácsadás mellett könyvelői vagy adótanácsadói vizsgálatot is végezni.

Hitelezőként miért fontos az időzítés?

A hitelezői pozíció egyik legfontosabb eleme az időzítés. Aki későn reagál, gyakran gyengébb pozícióba kerül.
Fontos időpontok:

Hitelezőknek nyújtott szolgáltatásaink

Hitelezők részére a következő területeken tudunk segítséget nyújtani:

• követelés jogi értékelése,
• fizetési felszólítás elkészítése,
• felszámolási kérelem előkészítése,
• hitelezői igénybejelentés elkészítése,
• felszámolóval való kapcsolattartás,
• vitatott követelés kezelése,
• biztosítéki jogok vizsgálata,
• kamat- és járulékszámítás,
• megtérülési esélyek értékelése,
• egyezségi ajánlat vizsgálata,
• felszámolási kifogás vagy jogorvoslat előkészítése,
• számviteli és adózási következmények áttekintése.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Hitelezőként szakértőhöz érdemes fordulni már akkor, amikor az adós fizetési késedelembe esik, különösen akkor, ha a követelés jelentős összegű vagy az adós pénzügyi helyzete bizonytalan.
Szakértő bevonása különösen indokolt, ha:

• az adós nem fizet,
• a követelés nagy összegű,
• az adós vitatja a tartozást,
• felszámolási kérelem benyújtása merül fel,
• az adós már felszámolás alatt áll,
• közeledik a 40 napos határidő,
• már eltelt a 40 nap, de még nem telt el a 180 nap,
• biztosíték, zálogjog vagy kezesség kapcsolódik a követeléshez,
• a felszámoló vitatja az igényt,
• egyezségi ajánlatot kell értékelni,
• a követelés számviteli vagy adózási kezelése bizonytalan.

Összefoglalás

Hitelezőknek felszámolási helyzetben gyors, pontos és dokumentált eljárásra van szükségük. A követelés érvényesítése nemcsak abból áll, hogy a hitelező tudja, mennyivel tartozik neki az adós. A követelést megfelelő iratokkal alátámasztva, határidőben és a jogszabályi díjfizetési szabályokra figyelemmel kell bejelenteni vagy érvényesíteni.
A legfontosabb feladatok közé tartozik a fizetési felszólítás előkészítése, a felszámolási kérelem megalapozása, a hitelezői igénybejelentés, a felszámolóval való kommunikáció, a biztosítékok kezelése és a megtérülési esélyek értékelése.
Ha hitelezőként követelése van egy nem fizető vagy felszámolás alatt álló céggel szemben, érdemes időben jogi, számviteli és adózási szakértői segítséget kérni.

Gyakori kérdések

Mikor kell hitelezőként szakértőhöz fordulni?
Már akkor érdemes szakértőhöz fordulni, amikor az adós fizetési késedelembe esik, különösen nagyobb összegű vagy vitatott követelés esetén. Felszámolás közzététele után a határidők miatt különösen fontos a gyors lépés.

Mit tehet a hitelező, ha az adós nem fizet?
A hitelező fizetési felszólítást küldhet, fizetési meghagyást vagy pert indíthat, végrehajtást kezdeményezhet, vagy megfelelő feltételek esetén felszámolási kérelmet nyújthat be. A megfelelő út mindig a követelés jellegétől és dokumentáltságától függ.

Mennyi idő van hitelezői igénybejelentésre felszámolásban?
A hitelezőnek főszabály szerint a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül célszerű bejelentenie a követelését. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igény hátrányosabb kielégítési helyzetbe kerülhet, a 180 napos határidő elmulasztása pedig jogvesztéssel járhat.

Be kell jelenteni a követelést, ha már per vagy végrehajtás van folyamatban?
Igen, felszámolási eljárásban a korábbi peres vagy végrehajtási eljárás önmagában nem helyettesíti a hitelezői igénybejelentést. A követelést a felszámolási eljárás szabályai szerint is be kell jelenteni.

Mit kell csatolni a hitelezői igénybejelentéshez?
Általában szükséges lehet szerződés, számla, teljesítési igazolás, fizetési felszólítás, levelezés, kamatszámítás, fizetési meghagyás, ítélet, végrehajtási irat vagy biztosítéki dokumentum. A pontos dokumentumlista a követelés jogcímétől függ.

Mi történik, ha a felszámoló vitatja a követelést?
Ilyenkor meg kell vizsgálni a vitatás okát, a dokumentumokat, a követelés összegét és jogalapját. Szükség lehet hiánypótlásra, egyeztetésre, jogorvoslatra vagy peres lépésre.

Miért fontos a biztosíték feltüntetése?
Ha a követeléshez zálogjog, kezesség, garancia vagy más biztosíték kapcsolódik, az javíthatja a hitelező pozícióját. A biztosítékot azonban pontosan be kell mutatni és okiratokkal kell igazolni.

Érdemes-e egyezséget kötni az adóssal?
Ez attól függ, hogy az egyezség milyen megtérülést kínál a felszámolási alternatívához képest. Hitelezőként mindig azt kell vizsgálni, hogy az egyezség gyorsabb, biztosabb vagy magasabb megtérülést eredményezhet-e.

• felszámolási eljárás
• hitelezői kérelem
• hitelezővédelem
• számvitel
• csődeljárás