Rövid válasz: mit tegyen, ha felszámolási kérelmet kapott?

Hitelezői kérelem esetén az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat. Ha az adós nem nyilatkozik határidőben, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ezért azonnal ellenőrizni kell a követelés jogosságát, az átvétel dátumát, a vitatás lehetőségét, a fizetési haladék kérdését és a szükséges bizonyítékokat.

Miért veszélyes várni a határidő végéig?

A felszámolási kérelem nem egy egyszerű fizetési felszólítás. Ez már bírósági eljárás része lehet, amelyben a cég fizetésképtelenségének megállapítása és a felszámolás elrendelése is felmerülhet.

Sok ügyvezető ilyenkor mégis halogat:

• „Majd megnézem holnap.”
• „Előbb beszélek a könyvelővel.”
• „Biztos csak egy újabb felszólítás.”
• „A hitelező úgysem gondolja komolyan.”
• „Megvárom, amíg közelebb lesz a határidő.”

Ez rendkívül kockázatos gondolkodás.

A hitelező által benyújtott felszámolási kérelemnél a bíróság értesíti az adóst, és az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat. Ha az adós nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Ezért a felszámolási kérelemnél az első kérdés nem az, hogy „ráérünk-e még?”, hanem az:

Mit jelent pontosan a felszámolási kérelem?

A felszámolási kérelem olyan bírósági beadvány, amelyben a kérelmező — jellemzően egy hitelező — azt kéri, hogy a bíróság állapítsa meg az adós cég fizetésképtelenségét, és rendelje el a felszámolást.

Ha a felszámolási eljárást hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját, és röviden ismertetni kell, hogy a hitelező miért tartja az adóst fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat is csatolni kell.

Ez azt jelenti, hogy a felszámolási kérelem mögött általában már van valamilyen előzmény:

• lejárt számla,
• fizetési felszólítás,
• elismert vagy nem vitatott tartozás,
• sikertelen egyeztetés,
• fizetési késedelem,
• jogvita,
• végrehajtási előzmény,
• vagy más olyan körülmény, amely alapján a hitelező fizetésképtelenségre hivatkozik.

A felszámolási kérelem tehát nem csak pénzügyi ügy. Ez jogi, számviteli és ügyvezetői felelősségi szempontból is azonnali figyelmet igényel.

Mi történik, ha az adós nem reagál 8 napon belül?

Ez a legfontosabb sürgősségi pont.

Ha az adós a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Ez nem puszta adminisztrációs kellemetlenség.

A hallgatás nem semleges magatartás. A hallgatás következménye lehet, hogy a cég sokkal rosszabb jogi pozícióba kerül.

Ezért nem elég azt gondolni, hogy:

• „Majd később bizonyítjuk, hogy nem jogos.”
• „Majd a könyvelő összeszedi.”
• „Majd a hitelezővel külön megegyezünk.”
• „Majd a bíróság úgyis látja, hogy nem vagyunk fizetésképtelenek.”

A felszámolási kérelemre adott válasz határidőhöz kötött, és a válasz tartalma döntő jelentőségű lehet.

Mi legyen az első lépés felszámolási kérelem esetén?

1. Azonnal ellenőrizni kell az átvétel dátumát

A 8 napos határidő szempontjából az egyik legfontosabb adat: mikor vette át a cég az értesítést?

Ellenőrizni kell:

• cégkapus érkezés dátumát,
• letöltés dátumát,
• kézbesítési vélelem beálltát,
• ki látta először az iratot,
• továbbították-e ügyvédnek vagy könyvelőnek,
• pontosan mikor kezdődött a határidő.

A legtöbb komoly hiba nem a jogi érvelésnél kezdődik, hanem ott, hogy a cégvezető nem tudja pontosan, mikor indult a határidő.

2. Meg kell nézni, pontosan mit kér a hitelező

Nem elég annyit tudni, hogy „felszámolási kérelem érkezett”.

Tisztázni kell:

• ki a kérelmező hitelező,
• milyen összegű követelésről van szó,
• milyen jogcímen követel,
• melyik számlára vagy szerződésre hivatkozik,
• mikor járt le a tartozás,
• volt-e fizetési felszólítás,
• csatolt-e bizonyítékokat,
• pontos-e az összeg,
• van-e kamat vagy költség,
• van-e korábbi vitatás,
• történt-e részfizetés.

A válaszstratégia teljesen más, ha a követelés jogos és fizethető, mint akkor, ha vitatható, hibás összegű, részben teljesített vagy korábban már érdemben vitatott követelésről van szó.

3. Azonnal össze kell gyűjteni a bizonyítékokat

Felszámolási kérelem esetén nem elég általánosságban állítani, hogy a követelés nem jogos.

Bizonyítékokra van szükség.

Össze kell gyűjteni:

• szerződést,
• megrendelést,
• teljesítési igazolást,
• számlát,
• szállítólevelet,
• banki bizonylatot,
• részfizetés igazolását,
• levelezést,
• reklamációt,
• minőségi kifogást,
• korábbi vitató nyilatkozatot,
• egyezségi ajánlatot,
• egyenlegközlőt,
• könyvelési analitikát.

A cél az, hogy gyorsan eldönthető legyen:

Elismerni vagy vitatni kell a követelést?

Ez az egyik legfontosabb döntési pont.

Ha a követelés jogos
Ha a követelés valóban fennáll, pontos, esedékes és nem vitatott, akkor a fő kérdés az, hogy:

• kifizethető-e azonnal,
• kérhető-e fizetési haladék,
• van-e részletfizetési vagy egyezségi lehetőség,
• a hitelező visszavonhatja-e a kérelmet,
• megszüntethető-e az eljárás,
• hogyan lehet dokumentálni a teljesítést.

A tartozás kiegyenlítésére a bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A törvény azt is kimondja, hogy a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári perben történő visszakövetelését nem zárja ki.

Ez különösen fontos, mert sok ügyvezető fél attól, hogy ha fizet, akkor véglegesen elismer mindent. A helyzet ennél árnyaltabb, ezért fizetés előtt is érdemes szakértővel egyeztetni.

Ha a követelés vitatható
Ha a követelés nem jogos, hibás, nem esedékes, már részben teljesített, beszámítással érintett vagy korábban vitatott, akkor a védekezést gyorsan és pontosan kell előkészíteni.

A bíróság az adós fizetésképtelenségét többek között akkor állapíthatja meg, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli felszólítására sem teljesített.

Ezért a vitatás nem lehet üres mondat.

Nem elég ennyi:

• „Nem értünk egyet.”
• „A követelés vitatott.”
• „Szerintünk ez nem jogos.”

A vitatásnak érdemi, iratokkal alátámasztható és jogilag értelmezhető tartalommal kell rendelkeznie.

Mikor lehet fizetési haladékot kérni?

Ha az adós elismeri a kérelemben foglaltakat, egyidejűleg arról is nyilatkoznia kell, hogy kér-e haladékot a tartozás kiegyenlítésére. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet.

A fizetési haladék nem halogatásra való.

Akkor lehet értelme, ha:

• van reális forrás a tartozás rendezésére,
• rövid időn belül pénz érkezik,
• folyamatban van hitelezői egyezség,
• a cég ténylegesen teljesíteni tud,
• a haladék alatt rendezhető a teljes követelés,
• dokumentálható a pénzügyi terv.

Ha nincs valós fizetési esély, a haladék önmagában nem oldja meg a felszámolási kockázatot.

Mit kell vizsgálni a 8 nap alatt?

1. A követelés jogosságát
Ellenőrizni kell:

• létezik-e a tartozás,
• megfelelő-e a jogcím,
• esedékes-e a követelés,
• pontos-e az összeg,
• történt-e részfizetés,
• van-e ellenkövetelés,
• volt-e hibás teljesítés,
• van-e korábbi vitatás,
• elévülési kérdés felmerülhet-e,
• a hitelező bizonyítékai rendben vannak-e.

2. A fizetési felszólítás szabályszerűségét
Ha a hitelező arra hivatkozik, hogy a cég nem vitatott vagy elismert tartozást nem fizetett meg, akkor különösen fontos ellenőrizni, hogy volt-e megfelelő írásbeli fizetési felszólítás, mikor érkezett, milyen tartalommal, és arra történt-e válasz.

A fizetésképtelenség egyik törvényi esete kifejezetten a nem vitatott vagy elismert szerződéses tartozáshoz és az azt követő írásbeli hitelezői felszólításhoz kapcsolódik.

3. A korábbi kommunikációt
Fontos lehet minden korábbi e-mail, levél, ügyfélkapus vagy cégkapus dokumentum, amely bizonyítja, hogy a cég:

• vitatta a követelést,
• reklamált,
• részfizetést teljesített,
• egyeztetést kezdeményezett,
• hibás teljesítésre hivatkozott,
• beszámítást jelzett,
• fizetési megállapodást kötött.

4. A pénzügyi teljesítőképességet
Ha a követelés jogos, akkor azonnal meg kell vizsgálni:

• van-e fedezet azonnali fizetésre,
• milyen pénz várható be,
• van-e tulajdonosi forrás,
• kérhető-e haladék,
• köthető-e megállapodás,
• milyen költségekkel kell még számolni,
• a teljes követelés rendezhető-e.

5. Az ügyvezető személyes kockázatát
A felszámolási kérelem már figyelmeztető jel lehet arra, hogy a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van vagy lehet.

Ezért az ügyvezetőnek nemcsak a cég válaszát kell átgondolnia, hanem azt is:

• történt-e vagyonmozgatás,
• volt-e szelektív hitelezői kifizetés,
• van-e rendezetlen könyvelés,
• volt-e tagi kölcsön visszafizetés,
• vannak-e kapcsolt vállalkozási ügyletek,
• dokumentálva vannak-e a döntések,
• a hitelezői érdekek figyelembevételével járt-e el.

Mit ne tegyen felszámolási kérelem esetén?

• Ne várjon a 8 napos határidő végéig.
• Ne hagyja az iratot a cégkapuban feldolgozatlanul.
• Ne válaszoljon sablonmondatokkal.
• Ne vitasson bizonyíték nélkül.
• Ne ismerjen el automatikusan tartozást.
• Ne fizessen kapkodva szakértői egyeztetés nélkül.
• Ne ígérjen olyat a hitelezőnek, amit nem tud teljesíteni.
• Ne mozgasson céges vagyont.
• Ne fizessen ki kiválasztott hitelezőt csak azért, mert tőle fél a legjobban.
• Ne hagyja ki a könyvelőt a folyamatból.
• Ne kezelje ezt egyszerű behajtási levélként.

A felszámolási kérelem már olyan helyzet, ahol egy rossz vagy késedelmes reakció jelentősen beszűkítheti a cég mozgásterét.

Milyen válaszlehetőségek vannak?

1. A követelés elismerése és fizetési haladék kérése
Ez akkor lehet megfelelő, ha a tartozás valóban fennáll, de a cégnek rövid időre van szüksége a teljesítéshez.

Ilyenkor fontos:

• a határidőben tett nyilatkozat,
• a fizetési haladék kérése,
• a reális pénzügyi terv,
• a teljes követelés rendezésének előkészítése,
• a hitelezővel való dokumentált egyeztetés.

2. A követelés megfizetése
Ha a tartozás jogos és a cég fizetni tud, a gyors teljesítés csökkentheti a felszámolási kockázatot.

De fizetés előtt is ellenőrizni kell:

• pontos összeget,
• kamatot,
• költséget,
• eljárási díjakat,
• hitelezői nyilatkozatot,
• bíróság felé történő bejelentést,
• fizetés igazolását.

3. A követelés vitatása
Ez akkor jöhet szóba, ha van valós, dokumentálható jogvita.

A vitatás lehet például:

• jogcím vitatása,
• összeg vitatása,
• esedékesség vitatása,
• teljesítés vitatása,
• minőségi kifogás,
• beszámítás,
• részfizetés,
• elévülési vagy eljárási kérdés,
• hibás vagy hiányos hitelezői dokumentáció.

4. Egyezség keresése a hitelezővel
Ha a cég fizetni akar, de nem tud azonnal teljesíteni, akkor hitelezői egyezség vagy részletfizetés is szóba jöhet.

Fontos azonban, hogy a szóbeli ígéret kevés.

Szükséges lehet:

• írásos megállapodás,
• pontos összeg,
• fizetési ütemezés,
• hitelezői nyilatkozat,
• felszámolási kérelem kezelésének rögzítése,
• teljesítési határidők,
• jogkövetkezmények.

5. Szakértői jogi védekezés
Ha a kérelem hibás, a követelés vitatható, vagy a hitelezői eljárás nem felel meg a törvényi feltételeknek, akkor gyors jogi védekezésre lehet szükség.

Ilyenkor minden nap számít.

Az első 24 óra teendői felszámolási kérelem esetén

• 1. Mentse le a bírósági iratot.
• 2. Ellenőrizze az átvétel dátumát.
• 3. Számolja ki a 8 napos nyilatkozati határidőt.
• 4. Küldje el az iratot jogi szakértőnek.
• 5. Vonja be a könyvelőt.
• 6. Azonosítsa a hitelezőt és a követelés jogcímét.
• 7. Gyűjtse össze a szerződéseket, számlákat, banki bizonylatokat és levelezéseket.
• 8. Ellenőrizze, volt-e korábbi vitatás.
• 9. Vizsgálja meg, jogos-e a követelés.
• 10. Mérje fel, van-e fizetési, haladéki vagy egyezségi lehetőség.
• 11. Ne mozgasson vagyont szakértői egyeztetés nélkül.
• 12. Készítse elő a bírósági nyilatkozatot.

Ellenőrzőlista: mit nézzen át az ügyvezető?

• 1. Mikor érkezett az irat?
• 2. Mikor állt be a kézbesítés?
• 3. Ki a kérelmező hitelező?
• 4. Milyen összegű követelést érvényesít?
• 5. Mi a követelés jogcíme?
• 6. Mikor járt le a tartozás?
• 7. Volt-e írásbeli fizetési felszólítás?
• 8. Válaszolt-e a cég korábban?
• 9. Vitatta-e a követelést?
• 10. Történt-e részfizetés?
• 11. Van-e hibás teljesítés vagy reklamáció?
• 12. Van-e ellenkövetelés vagy beszámítási lehetőség?
• 13. Tud-e a cég fizetni?
• 14. Kérhető-e fizetési haladék?
• 15. Van-e reális hitelezői egyezség?
• 16. Van-e ügyvezetői felelősségi kockázat?

Gyakori kérdések

Mennyi idő van reagálni felszámolási kérelemre?
Hitelezői felszámolási kérelem esetén az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat.

Mi történik, ha a cég nem nyilatkozik 8 napon belül?
Ha az adós a határidőn belül nem nyilatkozik a bíróságnak, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ezért a hallgatás nagyon veszélyes.

Lehet fizetési haladékot kérni?
Igen, bizonyos esetekben az adós kérhet haladékot a tartozás kiegyenlítésére. A bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet.

Ha fizetek, az tartozáselismerésnek számít?
A törvény szerint a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, és nem zárja ki a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését. Ettől függetlenül fizetés előtt érdemes jogi és számviteli szempontból is ellenőrizni a helyzetet.

Lehet vitatni a felszámolási kérelmet?
Igen, ha a követelés valóban vitatható és ezt dokumentumokkal alá lehet támasztani. A vitatásnak érdeminek kell lennie; az általános tagadás önmagában nem biztonságos védekezés.

Elég a hitelezővel telefonon megegyezni?
Nem. Felszámolási kérelem esetén minden megállapodást írásban kell rögzíteni, és a bírósági eljárásra gyakorolt hatását is kezelni kell.

Be kell vonni a könyvelőt?
Igen. A könyvelő adatai nélkül nem lehet pontosan megállapítani, hogy a követelés szerepel-e a könyvelésben, történt-e részfizetés, mennyi a tartozás, és milyen pénzügyi helyzetben van a cég.

Összegzés

Ha a cége felszámolási kérelmet kapott, a legrosszabb döntés a várakozás.

A 8 napos nyilatkozati határidő miatt azonnal tisztázni kell:

• mikor érkezett az irat,
• mikor jár le a határidő,
• ki a kérelmező hitelező,
• jogos-e a követelés,
• volt-e korábbi vitatás,
• fizethető-e a tartozás,
• kérhető-e fizetési haladék,
• van-e egyezségi lehetőség,
• milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre,
• milyen ügyvezetői kockázatok merülhetnek fel.

A felszámolási kérelem nem olyan irat, amelyet a határidő előtti utolsó napon érdemes elővenni.

Ilyenkor a gyorsaság önmagában érték.
A pontos reakció pedig sokszor döntő lehet.

CTA blokk

Felszámolási kérelmet kapott? Ne várja meg a 8 nap végét.

Ha bírósági értesítést kapott felszámolási kérelemről, azonnali helyzetértékelésre van szükség. A határidő rövid, a rossz vagy késedelmes válasz pedig komoly következményekkel járhat.

Segítünk gyorsan átlátni:

• mikor jár le a nyilatkozati határidő,
• el kell-e ismerni vagy vitatni kell a követelést,
• van-e lehetőség fizetési haladékra,
• rendezhető-e a tartozás,
• hibás-e vagy vitatható-e a hitelezői kérelem,
• milyen dokumentumokra van szükség,
• milyen könyvelési adatokat kell ellenőrizni,
• milyen ügyvezetői felelősségi kockázatok merülhetnek fel.

Ne az utolsó napon kezdje el keresni a megoldást.

Küldje el nekünk a felszámolási kérelmet, a bírósági értesítést és a kapcsolódó számlákat, szerződéseket vagy levelezéseket, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.

Egy időben elkészített, pontos nyilatkozat megakadályozhatja, hogy a cég rosszabb jogi helyzetbe kerüljön.

• fizetésképtelenség
• felszámolási eljárás
• hitelezői kérelem
• vezetői felelősség
• számvitel