Rövid válasz: mit jelent a felszámolási eljárás?

A felszámolás tehát nem egyszerű fizetési felszólítás, hanem komoly jogi folyamat, amely érintheti a cég vagyonát, bankszámláit, szerződéseit, munkavállalóit, könyvelését és az ügyvezető felelősségét is. A csődtörvény a felszámolási eljárás célját kifejezetten a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetéséhez és a hitelezők kielégítéséhez köti.

Miért fontos közérthetően megérteni a felszámolási eljárást?

Amikor egy cégvezető először találkozik azzal a kifejezéssel, hogy „felszámolási eljárás”, gyakran nem tudja pontosan, mit jelent.

Sokan összekeverik:

• a fizetési felszólítást,
• a hitelezői fenyegetést,
• a felszámolási kérelmet,
• a bírósági eljárást,
• az elrendelt felszámolást,
• a felszámoló kijelölését,
• a cég megszűnését.

Pedig ezek nem ugyanazok.

A legnagyobb veszély az, ha a cégvezető nem érti, melyik szakaszban van a cége. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy túl későn reagál, nem válaszol határidőben, rossz nyilatkozatot tesz, nem gyűjti össze az iratokat, vagy nem veszi észre, hogy még lenne lehetőség védekezésre, fizetésre, egyezségre vagy kockázatcsökkentésre.

A felszámolási eljárás megérthető. De a határidők, iratok és jogkövetkezmények miatt nem érdemes egyedül kezelni.

Mit jelent a felszámolási eljárás egyszerűen?

A felszámolási eljárás lényege egyszerűen: ha egy cég fizetésképtelen, akkor bírósági eljárás indulhat annak érdekében, hogy a cég vagyonát feltárják, a hitelezői igényeket kezeljék, és a társaságot jogutód nélkül megszüntessék.

Ez nem ugyanaz, mint amikor egy cégnek átmeneti pénzügyi nehézsége van.

Egy vállalkozás lehet átmenetileg likviditási gondban, de attól még nem biztos, hogy felszámolás alá kerül. A felszámolási eljárás akkor válik valós kockázattá, amikor a fizetési problémák már jogi szintre kerülnek: például hitelezői felszólítás, felszámolási kérelem, bírósági eljárás vagy eredménytelen végrehajtás formájában.

A felszámolási eljárás tehát nemcsak pénzügyi kérdés. Egyszerre jogi, számviteli, adózási és ügyvezetői felelősségi kérdés is.

Mikor indulhat felszámolási eljárás?

A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén indulhat. A törvény szerint ez történhet többek között az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, hivatalból meghatározott esetben, illetve cégbírósági értesítés alapján is.

A gyakorlatban a leggyakoribb helyzet az, amikor egy hitelező azt állítja, hogy a cég nem fizette meg a lejárt tartozását, ezért felszámolási kérelmet nyújt be.

Ez azonban nem egyik napról a másikra értelmezhető elszigetelt esemény. Általában előzménye van:

• lejárt számla,
• fizetési felszólítás,
• eredménytelen egyeztetés,
• nem vitatott vagy elismert tartozás,
• sikertelen behajtás,
• végrehajtási előzmény,
• NAV- vagy szállítói tartozás,
• tartós fizetési nehézség.

A lényeg: ha már felszámolási kérelemről van szó, akkor a probléma kilépett a normál üzleti viták világából, és bírósági szintre került.

Mi alapján állapíthatja meg a bíróság a fizetésképtelenséget?

A bíróság több esetben is megállapíthatja az adós fizetésképtelenségét. Ilyen lehet például, ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem fizeti ki vagy nem vitatja, majd az ezt követő hitelezői írásbeli felszólításra sem teljesít. Fizetésképtelenségi ok lehet az is, ha a cég jogerős bírósági határozatban vagy fizetési meghagyásban megállapított tartozását nem fizeti meg, vagy ha az ellene vezetett végrehajtás eredménytelen.

Ez közérthetően azt jelenti, hogy nem minden tartozás vezet automatikusan felszámoláshoz.

Fontos kérdések:

• lejárt-e a tartozás?
• elismert vagy vitatott követelésről van szó?
• történt-e írásbeli felszólítás?
• időben vitatta-e a cég a követelést?
• van-e jogerős döntés vagy fizetési meghagyás?
• történt-e eredménytelen végrehajtás?
• meghaladja-e a követelés a törvényi értékhatárt?

A törvény szerint a hitelezői követelés egyes esetekben akkor alapozhat meg felszámolási kérelmet, ha a követelés összege kamatok és járulékok nélkül meghaladja a 200 000 forintot. A vitatásnak pedig érdemben kell kétségbe vonnia például a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét.

Ezért veszélyes az a hozzáállás, hogy „majd később megírjuk, hogy nem értünk egyet”.

A vitatásnak nemcsak tartalmilag, hanem időben is rendben kell lennie.

Mi a különbség a fizetési felszólítás, a felszámolási kérelem és az elrendelt felszámolás között?

Ez az egyik legfontosabb rész.

1. Fizetési felszólítás

A fizetési felszólítás még nem felszámolás.

Ez egy olyan hitelezői lépés, amelyben a hitelező felszólítja a céget a tartozás megfizetésére. Ha a követelés vitatható, akkor itt különösen fontos a gyors és megfelelő tartalmú reakció.

Ebben a szakaszban még lehetőség lehet:

• a tartozás rendezésére,
• részletfizetésre,
• haladék kérésére,
• egyezségre,
• a követelés vitatására,
• a dokumentumok összegyűjtésére,
• a jogi pozíció tisztázására.

2. Felszámolási kérelem

A felszámolási kérelem már bírósági szint.

Ha a hitelező nyújtja be a kérelmet, abban meg kell neveznie többek között a tartozás jogcímét, lejáratát és azt, hogy miért tartja az adóst fizetésképtelennek. A bíróság a kérelemről értesíti az adóst, aki köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozni arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat. Ha nem nyilatkozik határidőben, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Ez nagyon fontos.

A 8 nap rövid határidő. Ilyenkor már nem elegendő belsőleg beszélgetni a problémáról. Iratokat kell nézni, jogi álláspontot kell kialakítani, könyvelési adatokat kell ellenőrizni, és dönteni kell arról, hogy a cég elismeri, vitatja, rendezi vagy más módon kezeli a követelést.

3. Elrendelt felszámolás

Ez már a legsúlyosabb szakasz.

Ha a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, végzéssel elrendeli a felszámolást. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Innentől a cég működése már nem a korábbi logika szerint zajlik. A felszámoló szerepe előtérbe kerül, az ügyvezető mozgástere beszűkül, és a törvényben meghatározott átadási, számviteli, adózási és együttműködési kötelezettségek indulnak el.

Van még lehetőség, ha már felszámolási kérelmet adtak be?

Bizonyos esetekben igen.

Ha már felszámolási kérelmet nyújtottak be, az még nem minden esetben jelenti azt, hogy a cég felszámolása biztosan be fog következni. Az ügy szakaszától, a követelés jogosságától, a fizetési lehetőségtől és a hitelezővel való megállapodás esélyétől függően még lehet mozgástér.

A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet. Emellett a felszámolási eljárás iránti kérelemtől a felszámolás kezdő időpontjáig bizonyos feltételekkel el lehet állni, illetve a bíróság hitelezői kérelemre indult eljárásban megszüntetheti az eljárást, ha az adós a felszámolás kezdő időpontjáig igazolja a teljes követelés megfizetését.

Ezért nem mindegy, mikor kér segítséget a cégvezető.

Minél korábban történik szakértői áttekintés, annál nagyobb eséllyel lehet megvizsgálni:

• jogos-e a követelés,
• vitatható-e a tartozás,
• van-e fizetési lehetőség,
• lehet-e egyezséget kötni,
• kérhető-e fizetési haladék,
• visszavonható-e a kérelem,
• megszüntethető-e az eljárás,
• milyen kockázatok érintik az ügyvezetőt.

Mi történik, ha a felszámolást már elrendelték?

Ha a felszámolást már jogerősen elrendelték és közzétették, a cég helyzete alapvetően megváltozik.

A felszámolás kezdő időpontjától a cég már felszámolás alatt áll. Ekkor a cég vagyonával kapcsolatos döntésekben a felszámoló szerepe válik meghatározóvá, a hitelezői igényeket a felszámolási eljárás keretében kell kezelni, és az ügyvezetőnek törvényben meghatározott kötelezettségei keletkeznek.

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást készíteni, illetve ezeket 30 napon belül átadni a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Ez azt jelenti, hogy az ügyvezető nem tűnhet el a folyamatból.

A vezetőnek továbbra is fontos feladatai vannak:

• iratok összegyűjtése,
• könyvelési anyag rendezése,
• záró dokumentumok elkészítése,
• adóbevallások kezelése,
• vagyon leltár szerinti átadása,
• szerződések és folyamatban lévő ügyek bemutatása,
• munkavállalók tájékoztatása,
• felszámolóval való együttműködés.

A felszámoló kérésére az ügyvezető köteles tájékoztatást adni a cég felszámolás előtti tevékenységéről és a vagyontárgyak elhelyezéséről, valamint köteles elősegíteni a felszámoló tevékenységét.

Ki az a felszámoló, és mit csinál?

A felszámoló az eljárás egyik központi szereplője. A felszámolás elrendelése után a felszámoló feladata, hogy feltárja a cég vagyonát, kezelje az iratokat, foglalkozzon a hitelezői igényekkel, és a törvényes rend szerint lefolytassa az eljárást.

A felszámoló szerepe nem az, hogy az ügyvezető helyett „megmentse” a céget. A felszámoló nem a korábbi ügyvezetés tanácsadója, hanem a felszámolási eljárás törvényes lebonyolításáért felelős szereplő.

A felszámoló feladatai közé tartozhat:

• a cég vagyonának feltárása,
• az iratok átvétele,
• a hitelezői igények nyilvántartása,
• követelések behajtása,
• vagyontárgyak értékesítése,
• bankszámlákkal kapcsolatos intézkedés,
• szerződések vizsgálata,
• munkavállalói ügyek kezelése,
• felszámolási mérlegek készítése,
• bíróság és hitelezők felé történő elszámolás.

Az ügyvezetőnek ezért nem az a dolga, hogy a felszámoló helyett döntsön, hanem az, hogy jogszerűen, pontosan és dokumentáltan együttműködjön vele.

Mire kell figyelni felszámolási eljárás esetén?

1. Pontosan tudni kell, milyen szakaszban van az ügy

Ez az első kérdés.

Nem mindegy, hogy:

• csak fizetési felszólítás érkezett,
• felszámolással fenyeget a hitelező,
• már felszámolási kérelmet adtak be,
• a bíróság nyilatkozattételre hívta fel a céget,
• elrendelték a felszámolást,
• jogerős és közzétett a végzés,
• kijelölték a felszámolót.

Más a mozgástér minden szakaszban.

2. A határidőket azonnal ellenőrizni kell

A felszámolási ügyekben rövid határidők lehetnek. A hitelezői kérelem kézhezvétele után például az adósnak 8 napon belül kell nyilatkoznia arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat.

Ezért az iratokat nem szabad félretenni.

A cégkapus, bírósági vagy felszámolói iratokkal azonnal foglalkozni kell.

3. A követelést ellenőrizni kell

Nem minden követelés jogos csak azért, mert hitelezői levélben vagy felszámolási kérelemben szerepel.

Meg kell vizsgálni:

• valóban fennáll-e a tartozás,
• pontos-e az összeg,
• lejárt-e a követelés,
• történt-e részfizetés,
• volt-e reklamáció,
• volt-e teljesítési probléma,
• van-e ellenkövetelés,
• történt-e határidőben vitatás,
• megfelelő volt-e a fizetési felszólítás.

4. A könyvelést rendbe kell tenni

Felszámolási helyzetben a könyvelés nem háttérfeladat.

Szükség lehet:

• főkönyvi kivonatra,
• vevő-szállító analitikára,
• adófolyószámlára,
• bankszámlaegyenlegekre,
• pénztáradatokra,
• tárgyi eszköz listára,
• készletnyilvántartásra,
• tagi kölcsön kimutatásra,
• bér- és járuléktartozásokra,
• beszámolókra,
• adóbevallásokra.

Ha a könyvelés rendezetlen, akkor nem lehet pontosan látni, hogy milyen vagyonnal, tartozással és kockázattal kell számolni.

5. Az ügyvezetőnek együtt kell működnie

Ha a felszámolás már elindult, az ügyvezetőnek együtt kell működnie a felszámolóval. A törvény alapján bírságolható az a vezető, aki a törvényben meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közöl, vagy nem teljesíti a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét.

Ezért fontos:

• határidőben válaszolni,
• iratokat átadni,
• átadási listát készíteni,
• hiányzó iratokat jelezni,
• vagyontárgyak helyét közölni,
• a könyvelővel egyeztetni,
• minden kommunikációt dokumentálni.

6. A vagyont nem szabad kapkodva mozgatni

Felszámolási helyzetben különösen veszélyes lehet a céges vagyon gyors átrendezése.

Nem szabad szakértői egyeztetés nélkül:

• céges autót átírni,
• készletet másik cégbe vinni,
• bankszámlát kiüríteni,
• tagi kölcsönt visszafizetni,
• kapcsolt vállalkozást előnyben részesíteni,
• eszközt piaci ár alatt értékesíteni,
• követelést engedményezni,
• kiválasztott hitelezőt kifizetni.

Felszámolás alatt már nemcsak az számít, hogy mit szeretne az ügyvezető, hanem az is, hogy a lépés a hitelezői érdekek szempontjából védhető-e.

Tipikus hibák felszámolási eljárás esetén

1. Az ügyvezető nem veszi komolyan az első iratot

Sok probléma abból indul, hogy az ügyvezető nem reagál időben a fizetési felszólításra vagy a bírósági iratra.

Ez súlyos hiba lehet, mert a határidők gyorsan telnek.

2. A cég nem vitatja időben a követelést

Ha a követelés hibás, nem jogos vagy vitatható, azt időben és megfelelő tartalommal kell vitatni. Az utólagos, általános tagadás sokszor már kevés.

3. Nincs pontos könyvelési kép

Ha nem látható, mennyi a tartozás, milyen a vevőállomány, mekkora a NAV-kockázat és milyen vagyon van a cégben, akkor nem lehet jó döntést hozni.

4. Az ügyvezető eltűnik

A felszámoló megkereséseinek figyelmen kívül hagyása, az iratátadás halogatása vagy a válaszadás elmulasztása kifejezetten veszélyes.

5. Vagyont mozgatnak szakértői kontroll nélkül

A kapkodó vagyonátadás, átírás vagy kiválasztott kifizetés később komoly felelősségi kérdéseket vethet fel.

6. Nincs dokumentáció

Felszámolási helyzetben minden fontos döntést, átadást, egyeztetést és válaszlevelet dokumentálni kell.

Egy későbbi vitában nem az számít, hogy az ügyvezető mire emlékszik, hanem az, hogy mit tud bizonyítani.

Egyszerű ellenőrzőlista cégvezetőknek

Ha felszámolási eljárás veszélye merül fel, az alábbiakat érdemes azonnal ellenőrizni:

• 1. Pontosan milyen irat érkezett?
• 2. Mikor vették át az iratot?
• 3. Ki kezdeményezte az eljárást?
• 4. Mekkora követelésről van szó?
• 5. Jogos, vitatható vagy már rendezett tartozásról van szó?
• 6. Van-e határidő nyilatkozattételre?
• 7. Kérhető-e fizetési haladék?
• 8. Van-e lehetőség egyezségre?
• 9. Rendben van-e a könyvelés?
• 10. Elérhetőek-e a szerződések, számlák, banki bizonylatok?
• 11. Van-e NAV- vagy munkavállalói tartozás?
• 12. Történt-e kockázatos vagyonmozgás?
• 13. Ki a könyvelő és milyen gyorsan tud adatot adni?
• 14. Be kell-e vonni jogi, számviteli vagy adózási szakértőt?
• 15. Ha már elrendelték a felszámolást, ki a felszámoló és milyen határidők futnak?

Gyakori kérdések

Mit jelent a felszámolási eljárás?

A felszámolási eljárás olyan jogi folyamat, amelynek célja a fizetésképtelen adós cég jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők törvény szerinti kielégítése.

Mikor indulhat felszámolási eljárás?

Felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén indulhat, többek között az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, illetve bizonyos esetekben hivatalból vagy cégbírósági értesítés alapján.

Mennyi idő van reagálni hitelezői felszámolási kérelemre?

Ha a hitelező kérelmére indult eljárásban a bíróság értesíti az adóst, az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat.

Mi történik, ha az adós nem nyilatkozik?

Ha az adós a törvény szerinti határidőben nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ezért a bírósági iratot nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Lehet fizetési haladékot kérni?

Igen, bizonyos esetekben a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet.

Mikortól számít felszámolás alatt állónak a cég?

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Mit kell tennie az ügyvezetőnek, ha elrendelték a felszámolást?

Az ügyvezetőnek többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, illetve ezeket 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Emellett együtt kell működnie a felszámolóval.

Bírságolható az ügyvezető felszámolás alatt?

Igen. Ha a vezető elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti törvényi kötelezettségeit, valótlan adatokat közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval, pénzbírsággal sújtható.

Összegzés

A felszámolási eljárás elsőre ijesztőnek és bonyolultnak tűnhet, de a lényege közérthetően megfogalmazható:

ha egy cég fizetésképtelenné válik, akkor bírósági eljárás indulhat, amelynek célja a cég vagyonának feltárása, a hitelezői igények kezelése és a társaság jogutód nélküli megszüntetése.

A legfontosabb azonban az, hogy a felszámolásnak több szakasza van.

Nem ugyanaz:

• egy fizetési felszólítás,
• egy felszámolási fenyegetés,
• egy felszámolási kérelem,
• egy bírósági nyilatkozattételi felhívás,
• egy elrendelt felszámolás,
• és a már folyamatban lévő felszámolási eljárás.

A cégvezető számára a legfontosabb teendő, hogy ne maradjon bizonytalanságban. Tudnia kell, milyen irat érkezett, milyen határidő fut, jogos-e a követelés, van-e lehetőség védekezésre vagy megállapodásra, és milyen kötelezettségei vannak ügyvezetőként.

A felszámolási eljárás megérthető. De a határidők, iratok és jogkövetkezmények miatt nem érdemes egyedül kezelni.

CTA blokk

Felszámolási eljárással kapcsolatos iratot kapott? Ne találgatás alapján döntsön.

Ha fizetési felszólítást, felszámolási kérelmet, bírósági iratot vagy felszámolói megkeresést kapott, az első lépés a pontos helyzetértékelés.

Segítünk átlátni:

• milyen szakaszban van az ügy,
• mit jelent az érkezett irat,
• milyen határidőkre kell figyelni,
• jogos vagy vitatható-e a követelés,
• van-e lehetőség fizetésre, egyezségre vagy haladékra,
• milyen iratokat kell összegyűjteni,
• milyen számviteli és adózási feladatok vannak,
• milyen kötelezettségei vannak az ügyvezetőnek,
• hogyan csökkenthető a személyes felelősségi kockázat.

Ne várja meg, amíg egy elmulasztott határidő miatt beszűkülnek a lehetőségek.

Küldje el nekünk a felszámolással kapcsolatos iratokat, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.

Egy időben megtett lépés sokszor többet ér, mint napokig bizonytalanságban várni.

• fizetésképtelenség
• felszámolási eljárás
• hitelezői kérelem
• vezetői felelősség
• számvitel