Bevezetés

A felszámolás kezdete előtti zárási teendők a felszámolási eljárás egyik legfontosabb számviteli és adminisztratív alapját jelentik. Amikor egy cég felszámolási eljárás alá kerül, a korábbi működési időszakot számviteli szempontból le kell zárni, és át kell adni azokat az adatokat, dokumentumokat és kimutatásokat, amelyek alapján a felszámoló meg tudja kezdeni az eljárást.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. A felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal kell elkészíteni többek között a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, az eredmény felosztása utáni zárómérleget és az adóbevallásokat. Ezeket a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül át kell adni a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Ez a feladat nem egyszerű évzárás. A felszámolás előtti zárás során a könyvelésnek, az ügyvezetésnek és szükség esetén a jogi, adózási szakértőknek együtt kell dolgozniuk, mert a hiányos vagy hibás zárás később felszámolói vitához, adóhatósági problémához, hitelezői kifogáshoz vagy akár ügyvezetői felelősségi kockázathoz is vezethet.

Mit jelent a felszámolás kezdete előtti zárás?

A felszámolás kezdete előtti zárás azt jelenti, hogy a társaság a felszámolás megindulása előtti működési időszakot számvitelileg lezárja. Ennek célja, hogy egyértelműen elkülönüljön:

• a felszámolás előtti gazdasági tevékenység,
• a felszámolás alatti időszak,
• a korábbi ügyvezetés felelősségi időszaka,
• a felszámoló által kezelt időszak,
• a felszámolásba bevonható vagyon,
• a felszámolásba be nem vonható vagyoni elemek,
• a fennálló követelések és kötelezettségek.

A felszámolás számviteli feladatairól szóló rendelet szerint a felszámolás alatt a számviteli törvény előírásait a Cstv. és a speciális felszámolási számviteli szabályok figyelembevételével kell alkalmazni. A felszámolás alatti számviteli nyilvántartásoknak alkalmasnak kell lenniük többek között a közbenső mérleg, a felszámolási zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat, az adóbevallások és a zárójelentés alátámasztására.

Miért fontos a zárási teendők pontos elvégzése?

A felszámolás kezdete előtti zárás a teljes felszámolási eljárás számviteli alapja. Ha a zárás hibás, hiányos vagy nem valós adatokra épül, az a felszámoló munkáját is megnehezíti.

A pontos zárás azért fontos, mert ebből derül ki:

• milyen vagyona volt a cégnek a felszámolás előtt,
• milyen kötelezettségei álltak fenn,
• milyen követelései voltak,
• milyen eszközök voltak a társaság birtokában,
• voltak-e idegen tulajdonú eszközök,
• van-e valótlan pénztárállomány,
• vannak-e rendezetlen tagi kölcsönök,
• vannak-e kapcsolt vállalkozási elszámolások,
• milyen szerződések és folyamatban lévő ügyek állnak fenn,
• milyen adóbevallási és adófizetési kötelezettségek vannak.

A zárási teendők elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nemcsak könyvelési probléma. A Cstv. szerint a vezetőnek iratátadási, tájékoztatási és nyilatkozattételi kötelezettségei is vannak, és ezek elmulasztása később jogi kockázatokat okozhat.

A felszámolás kezdő időpontjának meghatározása

A zárási feladatok első lépése a felszámolás kezdő időpontjának pontos meghatározása. Ez azért alapvető, mert ehhez képest kell megállapítani a mérlegfordulónapot.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja. A zárási dokumentumokat a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal kell elkészíteni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például a felszámolás kezdő időpontja május 15., akkor a tevékenységet lezáró mérleg fordulónapja május 14.

Ez különösen fontos a következőknél:

• pénztárzárás,
• banki egyenlegek,
• vevő- és szállítóállomány,
• készletállomány,
• tárgyi eszközök,
• adókötelezettségek,
• munkabérek és járulékok,
• szerződések és folyamatban lévő ügyek,
• időbeli elhatárolások és értékelési kérdések.

A legfontosabb zárási dokumentumok

A felszámolás kezdete előtti zárás során több dokumentumot kell elkészíteni. Ezek egymásra épülnek, ezért a folyamatot érdemes rendszerezetten kezelni.

• Záróleltár – A mérleg tételeinek tételes alátámasztására
• Tevékenységet lezáró mérleg – A felszámolás előtti működési időszak lezárására
• Eredmény felosztása utáni zárómérleg – A felszámolási nyitómérleg alapjához
• Adóbevallások – Az adózási időszak lezárására
• Iratjegyzék – A nem selejtezhető iratok átadásának dokumentálására
• Vagyonleltár – A felszámolónak átadandó vagyon rögzítésére
• Szerződéslista – Fennálló szerződések bemutatására
• Folyamatban lévő ügyek listája – Perek, végrehajtások, hatósági ügyek átadására
• Nyilatkozatok – Valós és megbízható kép, iratátadás, környezetvédelmi és egyéb kérdések igazolására

A vezető köteles a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a zárómérleget és az adóbevallásokat elkészíteni, majd 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. Ugyanezen 30 napos határidő kapcsolódik a nem selejtezhető iratok jegyzékéhez, az irattári anyaghoz, a vagyon leltár szerinti átadásához, valamint a fennálló szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatáshoz is.

Záróleltár készítése

A záróleltár a felszámolás kezdete előtti zárás egyik legfontosabb dokumentuma. A záróleltár nem lehet pusztán egy főkönyvi kivonatból kinyomtatott lista. A cél az, hogy a mérleg tételei tételesen, ellenőrizhetően és valós adatokkal legyenek alátámasztva.

A felszámolási számviteli rendelet szerint a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegtételeit alátámasztó záróleltárnak a mérleg fordulónapján meglévő befektetett eszközöket, forgóeszközöket és azok forrásait kell tartalmaznia mennyiségben és a számviteli törvény szerint meghatározott értéken.

A záróleltárban célszerű külön kezelni:

• ingatlanokat,
• gépeket, berendezéseket,
• járműveket,
• immateriális javakat,
• készleteket,
• pénzeszközöket,
• vevőköveteléseket,
• egyéb követeléseket,
• szállítói tartozásokat,
• adótartozásokat,
• munkavállalói kötelezettségeket,
• hiteleket és lízingeket,
• tagi kölcsönöket,
• kapcsolt vállalkozási követeléseket és tartozásokat,
• peres, vitatott vagy függő tételeket.

Tevékenységet lezáró mérleg

A tevékenységet lezáró mérleg a felszámolás előtti időszak számviteli lezárása. Ez a dokumentum mutatja meg, hogy a társaság a felszámolás kezdő időpontját megelőző napon milyen vagyoni, pénzügyi és eredményhelyzetben volt.

A tevékenységet lezáró mérleg elkészítésekor kiemelten fontos:

• a főkönyv lezárása,
• a vevő- és szállítóanalitika egyeztetése,
• a banki és pénztári egyenlegek ellenőrzése,
• a készletek és tárgyi eszközök leltározása,
• az adófolyószámla egyeztetése,
• a bér- és járulékkötelezettségek rendezése,
• az értékvesztések és céltartalékok vizsgálata,
• a tagi kölcsönök és kapcsolt felek elszámolása,
• a peres és vitatott tételek bemutatása.

A vezetőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a tevékenységet lezáró mérleg és az eredmény felosztása után készített zárómérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. Emellett arról is nyilatkoznia kell, hogy a mérleg elfogadása óta történt-e lényeges változás az adós vagyoni helyzetében.

Eredmény felosztása utáni zárómérleg

A tevékenységet lezáró mérleget követően el kell készíteni az eredmény felosztása utáni zárómérleget is. Ennek külön jelentősége van, mert a felszámoló később ez alapján készíti el a nyitó felszámolási mérleget.

A felszámolási számviteli rendelet szerint a felszámoló a zárómérleg alapján, a felszámolás kezdő időpontjával nyitó felszámolási mérleget készít, amelyben elkülönítetten kell kimutatni a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket is.

Ezért a zárómérlegnél különösen fontos, hogy:

• a saját tőke elemei helyesen szerepeljenek,
• az eredmény felosztása szabályosan megtörténjen,
• ne maradjanak rendezetlen eredménytételek,
• a követelések és kötelezettségek valós állományt mutassanak,
• az idegen tulajdonú eszközök elkülöníthetők legyenek,
• az adózási kötelezettségek beazonosíthatók legyenek.

Adóbevallások és adófolyószámla egyeztetés

A felszámolás kezdete előtti zárás során az adóbevallások elkészítése kiemelt feladat. A Cstv. szerint a vezetőnek az adóbevallásokat is el kell készítenie, és azokat a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak.

A gyakorlatban célszerű áttekinteni:

• társasági adó,
• áfa,
• helyi iparűzési adó,
• bérjárulékok,
• szociális hozzájárulási adó,
• szakképzési hozzájárulás, ha releváns,
• rehabilitációs hozzájárulás, ha releváns,
• gépjárműadó, cégautóadó,
• egyéb speciális adónemek,
• önellenőrzési szükséglet,
• NAV-folyószámla eltérések,
• önkormányzati adófolyószámla eltérések.

A zárás előtt az adófolyószámlát célszerű tételesen egyeztetni. Ha a könyvelésben szereplő adótartozás eltér a NAV vagy az önkormányzat nyilvántartásától, azt a felszámolónak történő átadás előtt érdemes tisztázni, mert a későbbi hitelezői igények és felszámolási könyvelés szempontjából is fontos lehet.

Vevőkövetelések zárása

A felszámolás előtti zárás egyik legfontosabb része a vevőkövetelések áttekintése. A felszámoló számára nem elég az, hogy a főkönyvben szerepel egy vevői egyenleg. A követelés behajthatósága, jogalapja, esedékessége és dokumentáltsága is lényeges.

Ellenőrizni kell:

• mely vevőkövetelések lejártak,
• mely követelések vitatottak,
• van-e teljesítési igazolás,
• történt-e részfizetés,
• készült-e fizetési felszólítás,
• indult-e fizetési meghagyás, per vagy végrehajtás,
• szükséges-e értékvesztés,
• van-e kapcsolt vállalkozással szembeni követelés,
• van-e behajthatatlan vagy elengedett követelés.

A vevőkövetelések hibás kimutatása később a felszámolási vagyon mértékét is torzíthatja. Ha a könyvekben szereplő követelés valójában behajthatatlan vagy nem létezik, azt a zárás során kezelni kell.

Szállítói tartozások és egyéb kötelezettségek zárása

A szállítói tartozások zárása azért fontos, mert a hitelezők által később bejelentett igények összevethetők lesznek a könyvekben szereplő tartozásokkal. Ha a könyvelés pontatlan, a felszámoló és a hitelezők között eltérés keletkezhet.

Ellenőrizni kell:

• minden beérkezett számla könyvelésre került-e,
• vannak-e el nem ismert vagy vitatott szállítói tételek,
• van-e nem számlázott, de már teljesített szolgáltatás,
• vannak-e késedelmi kamatok,
• vannak-e peresített tartozások,
• vannak-e végrehajtási költségek,
• vannak-e banki, lízing- vagy faktoringkötelezettségek,
• vannak-e kapcsolt vállalkozási tartozások,
• van-e tagi kölcsön vagy tulajdonosi elszámolás.

A hitelezői igények később eltérhetnek a könyvekben szereplő tételektől, ezért a zárási dokumentációban célszerű külön jelölni a vitatott, peres vagy bizonytalan kötelezettségeket.

Pénztár, bank és pénzeszközök zárása

A pénztár és a banki egyenlegek egyeztetése minden zárásnál fontos, felszámolás előtt azonban különösen érzékeny terület.

A pénztárnál vizsgálni kell:

• a könyv szerinti pénztáregyenleg valóságát,
• a készpénz tényleges meglétét,
• a pénztárbizonylatok teljességét,
• a tulajdonosi vagy ügyvezetői készpénzfelvételeket,
• az elszámolásra kiadott előlegeket,
• az esetleges pénztárhiányt.

A banki egyenlegeknél ellenőrizni kell:

• minden bankszámla szerepel-e a könyvelésben,
• van-e devizaszámla,
• van-e zárolt vagy végrehajtás alatt álló bankszámla,
• egyeznek-e a bankkivonatok a főkönyvvel,
• van-e utolsó napi jelentős pénzmozgás,
• vannak-e banki hitelek, garanciák, zálogjogok.

A valótlan pénztáregyenleg vagy rendezetlen készpénzmozgás később ügyvezetői felelősségi kérdést is felvethet, ezért ezt a területet különösen gondosan kell kezelni.

Készletek és tárgyi eszközök ellenőrzése

A felszámolás előtti zárásnál a készletek és tárgyi eszközök valós meglétét is ellenőrizni kell. A felszámoló a vagyont leltár szerint veszi át, ezért nem elég a könyv szerinti érték kimutatása.

Vizsgálni kell:

• a készletek tényleges meglétét,
• a készletek értékesíthetőségét,
• selejtezendő vagy értékvesztett készleteket,
• idegen tulajdonú készleteket,
• bizományba kapott árut,
• lízingelt vagy bérelt eszközöket,
• hiányzó tárgyi eszközöket,
• piaci érték és könyv szerinti érték jelentős eltéréseit,
• eszközök terheltségét,
• zálogjoggal vagy végrehajtási joggal érintett eszközöket.

A felszámoló számára különösen fontos annak tisztázása, hogy mely vagyonelemek tartoznak valóban az adós vagyonába, és melyek nem. A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül dokumentumokkal alátámasztott kimutatást kell adnia azokról a vagyontárgyakról és eszközökről is, amelyek nem tartoznak a gazdálkodó szervezet vagyonába, de a rendelkezése alatt állnak.

Tagi kölcsönök és kapcsolt vállalkozások

A tagi kölcsönök és kapcsolt vállalkozási elszámolások a felszámolás előtti zárás leggyakoribb problémás területei közé tartoznak.

Különösen vizsgálni kell:

• a tagi kölcsön szerződéses alapját,
• a kölcsön tényleges pénzmozgását,
• a kamatelszámolást,
• a visszafizetések időpontját,
• a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követeléseket,
• kapcsolt vállalkozások felé fennálló tartozásokat,
• beszámításokat,
• engedményezéseket,
• követeléselengedéseket,
• piaci ár alatt vagy felett történt ügyleteket.

Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben különösen érzékeny lehet, ha a társaság kapcsolt vállalkozásnak, tulajdonosnak vagy ügyvezetőhöz köthető személynek teljesített kifizetést. Ezeket a tételeket célszerű dokumentáltan és számvitelileg is alátámasztva kezelni.

Munkavállalói és bérszámfejtési teendők

A felszámolás kezdete előtti zárásnál a munkavállalói kötelezettségeket is pontosan ki kell mutatni.

Ellenőrizni kell:

• ki nem fizetett munkabéreket,
• szabadságmegváltásokat,
• végkielégítési kötelezettségeket,
• járulékokat,
• cafeteria-elemeket,
• költségtérítéseket,
• munkavállalói kölcsönöket,
• munkaszerződéseket és módosításokat,
• munkaügyi vitákat,
• bérszámfejtési bevallásokat.

A vezető köteles a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, valamint az érintett érdekképviseleti szerveket is tájékoztatni.

Szerződések és folyamatban lévő ügyek listája

A felszámolás kezdete előtti záráshoz nemcsak könyvelési dokumentumokat kell előkészíteni, hanem a társaság fennálló szerződéseit és folyamatban lévő ügyeit is be kell mutatni.

Célszerű listát készíteni:

• bérleti szerződésekről,
• lízingszerződésekről,
• hitelszerződésekről,
• beszállítói szerződésekről,
• vevői szerződésekről,
• munkaszerződésekről,
• biztosításokról,
• peres ügyekről,
• fizetési meghagyásokról,
• végrehajtásokról,
• hatósági eljárásokról,
• garanciális és szavatossági ügyekről,
• engedélyekről és licenszekről.

A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatást kell adnia a fennálló szerződésekről, valamint a folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.

Iratjegyzék és irattári anyag előkészítése

Az iratanyag rendezése a felszámolás előtti zárási folyamat egyik legfontosabb gyakorlati feladata. A vezetőnek iratjegyzéket kell készítenie a nem selejtezhető iratokról, és át kell adnia az irattári anyagot a felszámolónak.

Az iratjegyzékben célszerű rendszerezni:

• társasági iratokat,
• taggyűlési határozatokat,
• szerződéseket,
• számlákat,
• könyvelési bizonylatokat,
• banki iratokat,
• adóbevallásokat,
• NAV- és önkormányzati iratokat,
• bérszámfejtési iratokat,
• munkavállalói dokumentumokat,
• peres és végrehajtási iratokat,
• hatósági engedélyeket,
• környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási dokumentumokat.

A cél az, hogy később pontosan igazolható legyen, mely iratok kerültek átadásra, milyen formában, mikor és kinek.

Környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási nyilatkozatok

Bizonyos cégeknél a felszámolás kezdete előtti és közvetlenül azt követő zárási feladatok között környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási kérdések is felmerülhetnek.

A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy maradtak-e fenn környezeti károsodások, környezeti terhek, hulladékok, végre nem hajtott hatósági határozatok vagy folyamatban lévő ellenőrzések.

Ez különösen fontos lehet:

• ipari cégeknél,
• raktározással foglalkozó vállalkozásoknál,
• élelmiszeripari cégeknél,
• mezőgazdasági cégeknél,
• gépjárművekkel dolgozó társaságoknál,
• vegyi anyagokkal vagy veszélyes hulladékkal érintett cégeknél,
• kereskedelmi vállalkozásoknál, ahol nagy mennyiségű készlet vagy csomagolóanyag van.

Felszámolási nyitómérleg előkészítése

A felszámolás kezdete előtti zárási dokumentumok közvetlenül megalapozzák a felszámolási nyitómérleget. A felszámolási nyitómérleget a felszámoló készíti el, de annak minősége nagyban függ attól, hogy az ügyvezető és a könyvelés milyen adatokat ad át.

A felszámolás alatt is fennáll a könyvvezetési kötelezettség, és a gazdasági eseményeket a nyitó felszámolási mérleg alapján megnyitott könyvekben kell bizonylatolni, elszámolni és nyilvántartani.

Ezért a zárásnál célszerű már előkészíteni:

• felszámolásba bevonható vagyont,
• felszámolásba be nem vonható vagyont,
• idegen tulajdonú eszközöket,
• biztosítékkal érintett vagyonelemeket,
• vitatott követeléseket,
• peres ügyeket,
• hitelezői tartozásokat,
• adó- és járulékkötelezettségeket,
• felszámolás alatti működéshez szükséges információkat.

Számviteli szolgáltatásként mit tartalmazhat a zárási támogatás?

A felszámolás kezdete előtti zárási teendők számviteli szolgáltatásként nem csupán egy mérleg elkészítését jelentik. A cél az, hogy a cég teljes számviteli, adózási és iratátadási helyzete rendezett legyen a felszámoló felé.

A szolgáltatás része lehet:

• felszámolás kezdő időpontjának azonosítása,
• zárási ütemterv készítése,
• főkönyvi kivonat ellenőrzése,
• vevő- és szállítóanalitikák egyeztetése,
• pénztár és bank egyeztetése,
• tárgyi eszközök és készletek leltározási támogatása,
• tagi kölcsönök és kapcsolt vállalkozási tételek áttekintése,
• adófolyószámla egyeztetése,
• záróleltár összeállítása,
• tevékenységet lezáró mérleg előkészítése,
• zárómérleg elkészítése,
• adóbevallások előkészítése,
• iratátadási jegyzék készítése,
• felszámolóval történő számviteli egyeztetés támogatása,
• ügyvezetői felelősségi kockázatot jelentő tételek azonosítása.

Gyakori hibák felszámolás előtti zárásnál

A felszámolás előtti zárás során a leggyakoribb hibák gyakran abból erednek, hogy a társaság túl későn kezdi meg az adatok rendezését.

Tipikus hibák:

• rosszul határozzák meg a fordulónapot,
• nem készül megfelelő záróleltár,
• a főkönyv és az analitika nem egyezik,
• a pénztárállomány nem valós,
• a banki egyenlegek nincsenek egyeztetve,
• régi vevőkövetelések értékvesztés nélkül szerepelnek,
• el nem könyvelt szállítói számlák maradnak,
• tagi kölcsön nincs megfelelően dokumentálva,
• kapcsolt vállalkozási tételek nincsenek egyeztetve,
• készletek ténylegesen nem találhatók,
• tárgyi eszközök hiányoznak,
• adófolyószámla eltérések vannak,
• folyamatban lévő perek és végrehajtások nem szerepelnek a dokumentációban,
• nincs iratátadási jegyzék,
• késedelmes az adóbevallás vagy az átadás.

Ezek a hibák később a felszámolóval, hitelezőkkel vagy adóhatósággal szembeni vitákhoz vezethetnek.

Gyakorlati ellenőrzőlista

• Fordulónap – Pontosan meghatározták a felszámolás kezdő időpontját megelőző napot?
• Főkönyv – Lezárható és egyeztetett a könyvelés?
• Vevők – Behajthatóak, dokumentáltak és egyeztetettek a követelések?
• Szállítók – Minden tartozás szerepel a könyvekben?
• Pénztár – A könyv szerinti készpénz ténylegesen rendelkezésre áll?
• Bank – Minden bankszámla és kivonat egyeztetett?
• Készlet – Ténylegesen létező, leltározott készlet szerepel a könyvekben?
• Tárgyi eszközök – Megvannak, azonosíthatók, terheltek vagy idegen tulajdonúak?
• Tagi kölcsön – Dokumentált a jogcím, összeg, pénzmozgás és kamat?
• Kapcsolt felek – Rendezettek az egymás közötti egyenlegek?
• Adók – Egyezik a könyvelés és az adófolyószámla?
• Bér – Rendezettek a munkabérek, járulékok és bérdokumentumok?
• Perek – Minden folyamatban lévő ügy listázott?
• Iratanyag – Készült iratjegyzék és átadási dokumentáció?
• Nyilatkozatok – Előkészültek a szükséges vezetői nyilatkozatok?

Mit jelent ez az ügyvezető számára?

Az ügyvezető számára a felszámolás kezdete előtti zárás nem pusztán könyvelői feladat. A vezető felelőssége, hogy a szükséges dokumentumok elkészüljenek, az iratanyag átadható legyen, a vagyont leltár szerint átadják, és a felszámoló megkapja a szükséges tájékoztatást.

Az ügyvezetőnek különösen figyelnie kell:

• a 30 napos átadási határidőre,
• a valós és megbízható képet adó mérlegre vonatkozó nyilatkozatra,
• a nem selejtezhető iratok jegyzékére,
• a vagyon leltár szerinti átadására,
• a szerződések és folyamatban lévő ügyek listájára,
• a környezetvédelmi és hulladékügyi nyilatkozatokra,
• a felszámolóval való együttműködésre.

Ha az ügyvezető nem tudja teljesíteni ezeket a kötelezettségeket, vagy a könyvelés hiányos, célszerű azonnal számviteli, adózási és jogi segítséget kérni.

Mit jelent ez a könyvelő számára?

A könyvelő számára a felszámolás kezdete előtti zárás összetett és határidőérzékeny feladat. A könyvelőnek gyakran rövid idő alatt kell lezárnia a könyveket, egyeztetnie az analitikákat, előkészítenie a beszámolókat és támogatnia az iratátadást.

A könyvelőnek célszerű írásban rögzítenie:

• milyen iratokat kapott az ügyvezetőtől,
• mely adatok hiányoznak,
• mely tételek bizonytalanok,
• milyen egyenlegek nem egyeznek,
• milyen ügyvezetői nyilatkozat szükséges,
• milyen jogi vagy adózási kérdés merült fel.

Ez azért fontos, mert a könyvelő nem tud valós és megbízható zárást készíteni hiányos iratanyagból vagy ellentmondásos ügyvezetői adatokból.

Mit jelent ez a felszámoló számára?

A felszámoló a zárási dokumentumokból indul ki a felszámolási nyitómérleg, a vagyonfeltárás, a hitelezői igények kezelése és a későbbi felszámolási számvitel során.

A felszámolónak különösen fontos:

• a záróleltár,
• a tevékenységet lezáró mérleg,
• az eredmény felosztása utáni zárómérleg,
• az adóbevallások,
• a szerződéslista,
• a folyamatban lévő ügyek listája,
• az iratjegyzék,
• a vagyonleltár,
• az idegen tulajdonú eszközök kimutatása.

Ha ezek az adatok hiányosak vagy ellentmondásosak, a felszámoló további egyeztetést, kiegészítést vagy jogi lépést kezdeményezhet.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?

Felszámolás kezdete előtti zárási teendőknél szakértői segítség különösen akkor indokolt, ha a társaság könyvelése nem naprakész, a cégnek jelentős vagyona vagy hitelezői állománya van, illetve ha az ügyvezető nem biztos abban, hogy milyen dokumentumokat kell átadnia.

Szakértő bevonása javasolt, ha:

• felszámolást rendeltek el,
• közeledik a 30 napos iratátadási határidő,
• hiányos a könyvelés,
• nincs megfelelő záróleltár,
• valótlan pénztárállomány szerepel a könyvekben,
• tagi kölcsön vagy kapcsolt vállalkozási probléma van,
• adófolyószámla-eltérés áll fenn,
• jelentős készlet vagy tárgyi eszköz van a cégben,
• sok a vitatott vevő- vagy szállítói tétel,
• folyamatban lévő perek vagy végrehajtások vannak,
• ügyvezetői felelősségi kockázat merülhet fel.

Összefoglalás

A felszámolás kezdete előtti zárási teendők a felszámolási eljárás számviteli alapját jelentik. A felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, eredmény felosztása utáni zárómérleget és adóbevallásokat kell készíteni, majd ezeket 30 napon belül át kell adni a felszámolónak és az adóhatóságnak.

A zárás során rendezni kell a főkönyvet, analitikákat, vevőket, szállítókat, bankot, pénztárt, készleteket, tárgyi eszközöket, tagi kölcsönöket, adófolyószámlát, munkavállalói kötelezettségeket és a folyamatban lévő ügyeket. A felszámolási számviteli nyilvántartásoknak alkalmasnak kell lenniük a későbbi közbenső mérleg, zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat és adóbevallások alátámasztására is.

Ha cége felszámolási eljárással érintett, vagy könyvelőként felszámolás előtti zárási feladatokat kell ellátnia, érdemes időben számviteli, adózási és jogi szakértői segítséget kérni.

Gyakori kérdések

Mi a felszámolás kezdete előtti zárás lényege?

A felszámolás kezdete előtti zárás célja, hogy a társaság felszámolás előtti működési időszaka számvitelileg lezárásra kerüljön. Ennek része a záróleltár, a tevékenységet lezáró mérleg, a zárómérleg és az adóbevallások elkészítése.

Mikor van a felszámolás kezdő időpontja?

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja.

Milyen fordulónappal kell elkészíteni a zárási dokumentumokat?

A zárási dokumentumokat a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal kell elkészíteni. Ha például a felszámolás kezdő időpontja május 15., akkor a zárási fordulónap május 14.

Milyen dokumentumokat kell elkészíteni?

A legfontosabb dokumentumok a záróleltár, a tevékenységet lezáró mérleg, az eredmény felosztása utáni zárómérleg, az adóbevallások, az iratjegyzék, a vagyonleltár, valamint a fennálló szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatás.

Mennyi idő van az iratok átadására?

A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kell átadnia a záró dokumentumokat, az iratanyagot, a vagyont leltár szerint, valamint a szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást.

Miért fontos a záróleltár?

A záróleltár támasztja alá a tevékenységet lezáró mérleg tételeit. Tartalmaznia kell a mérleg fordulónapján meglévő vagyoni eszközöket és azok forrásait mennyiségben és értékben.

Mi történik, ha a pénztárállomány nem valós?

A valótlan pénztárállomány számviteli, adózási és ügyvezetői felelősségi kockázatot is jelenthet. Ilyenkor a zárás előtt tisztázni kell, hogy a könyv szerinti készpénz ténylegesen rendelkezésre áll-e, vagy hiány, elszámolatlan kifizetés, tulajdonosi kivét vagy más tétel áll a háttérben.

Miért kell listázni a szerződéseket és folyamatban lévő ügyeket?

A felszámolónak tudnia kell, milyen élő szerződések, perek, végrehajtások, hatósági ügyek és egyéb eljárások érintik a céget. A vezetőnek ezekről a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatást kell adnia.

Kell-e környezetvédelmi nyilatkozat?

Bizonyos cégeknél igen. A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül nyilatkoznia kell többek között a fennmaradó környezeti károsodásokról, környezeti terhekről, hulladékokról, végre nem hajtott hatósági határozatokról és folyamatban lévő ellenőrzésekről.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?

Akkor, ha a könyvelés nem teljesen rendezett, közeledik a 30 napos határidő, jelentős vagyon vagy hitelezői állomány van, tagi kölcsön, pénztárhiány, adófolyószámla-eltérés vagy kapcsolt vállalkozási elszámolás merül fel. Ilyenkor a számviteli, adózási és jogi szempontokat együtt kell kezelni.

• felszámolás
• vezetői felelősség
• számvitel
• adózás
• záró beszámoló