Rövid válasz: mi történik, ha felszámolás indult a cég ellen?

Ha felszámolás indult a cég ellen, először tisztázni kell, hogy csak felszámolási kérelem érkezett, vagy a bíróság már elrendelte a felszámolást. Hitelezői kérelem esetén az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat. Ha a bíróság elrendeli a felszámolást, a felszámolás kezdő időpontja a jogerős végzés közzétételének napja. Ettől kezdve az ügyvezető mozgástere jelentősen beszűkül, de az iratátadási, számviteli, adózási és együttműködési kötelezettségei megmaradnak.

Miért nem maga az eljárás megindulása a legnagyobb veszély?

Amikor egy ügyvezető megtudja, hogy felszámolás indult vagy felszámolási kérelem érkezett a cég ellen, az első reakció gyakran a pánik.

Ez érthető.
De a felszámolási helyzetben nem mindig az a legnagyobb baj, hogy elindult az eljárás.

A nagyobb baj sokszor az, hogy az ügyvezető nem tudja:

• pontosan milyen szakaszban van az ügy,
• milyen határidő fut,
• mit kell azonnal megtennie,
• mikor kell nyilatkozni,
• mit kell átadni a felszámolónak,
• milyen tartozásokat kell feltárni,
• milyen iratok hiányoznak,
• milyen döntéseket nem hozhat már meg,
• milyen hibák okozhatnak személyes kockázatot.

A felszámolási eljárás nem egyetlen esemény. Ez egy folyamat. Minden szakasznak megvan a maga feladata, határideje és hibalehetősége.

Aki érti, hogy mikor mi történik, kevesebbet hibázik.
Aki nem érti, könnyen elmulaszt egy határidőt, rossz nyilatkozatot tesz, nem ad át iratot, vagy olyan vagyoni döntést hoz, amely később komoly problémát okozhat.

1. szakasz: a hitelezői nyomás és a felszámolási kockázat megjelenése

A felszámolási ügyek jelentős része nem a bíróságon kezdődik, hanem jóval korábban.

Először lejár egy számla.
Aztán fizetési felszólítás érkezik.
A hitelező türelmetlen lesz.
A NAV-tartozás nő.
A szállítók nem szállítanak tovább.
A bankszámlán nincs elég fedezet.
A cégvezető pedig abban bízik, hogy „valahogy még rendeződik”.

Ez az a szakasz, ahol még sokszor van mozgástér, de csak akkor, ha az ügyvezető időben lép.

• 1. hiba: nincs pontos tartozáslista.
• Ha az ügyvezető nem tudja pontosan, kinek, mennyivel és milyen jogcímen tartozik a cég, nem lehet jó döntést hozni.
• 2. hiba: nem vizsgálják meg, vitatható-e a követelés.
• A hitelezői követelés lehet jogos, részben jogos vagy vitatható. Ezt iratok alapján kell ellenőrizni.
• 3. hiba: a fizetési felszólítást nem veszik komolyan.
• A hitelezői felszólítás sokszor már a felszámolási kérelem előszobája.
• 4. hiba: szelektív kifizetések történnek.
• Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben különösen veszélyes lehet, ha az ügyvezető egyes hitelezőket indokolatlanul előnyben részesít.

2. szakasz: felszámolási kérelem érkezik

Ha a hitelező felszámolási kérelmet nyújt be, az ügy már bírósági szintre kerül.

A hitelezői kérelemben meg kell jelölni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját, és azt is, hogy a hitelező miért tartja az adóst fizetésképtelennek. A hitelezőnek a bizonyítékokat is csatolnia kell.

Ez a pont már nem egyszerű behajtási vita.

• Ki nyújtotta be a kérelmet?
• Mekkora követelésre hivatkozik?
• Mi a követelés jogcíme?
• Mikor járt le a tartozás?
• Volt-e fizetési felszólítás?
• Vitatta-e korábban a cég a követelést?
• Történt-e részfizetés?
• Van-e ellenkövetelés vagy beszámítás?
• Mikor vette át a cég a bírósági értesítést?
• Mikor jár le a nyilatkozati határidő?

• 1. hiba: az ügyvezető nem számolja ki a határidőt.
• Hitelezői kérelem esetén az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell. Ha nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.
• 2. hiba: sablonválaszt adnak.
• A „nem értünk egyet” típusú válasz önmagában nem elég, ha nincs mögötte konkrét jogi és számviteli tartalom.
• 3. hiba: későn vonják be a könyvelőt.
• A könyvelésből derülhet ki, hogy a követelés szerepel-e a nyilvántartásban, volt-e részfizetés, mi a tényleges tartozás.
• 4. hiba: nem kérnek fizetési haladékot, pedig lenne realitása.
• A bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére, meghatározott kivételekkel.

3. szakasz: a bíróság vizsgálja a fizetésképtelenséget

A bíróság a felszámolási kérelem alapján azt vizsgálja, fennállnak-e a fizetésképtelenség törvényi feltételei.

Ilyen ok lehet például, ha az adós a nem vitatott vagy elismert szerződéses tartozását a teljesítési határidő lejártát követően sem egyenlíti ki vagy nem vitatja, majd az ezt követő hitelezői írásbeli felszólításra sem teljesít. Fizetésképtelenségi ok lehet az is, ha jogerős bírósági határozatban vagy fizetési meghagyásban megállapított tartozást nem fizetnek meg, illetve ha az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt.

• A követelés valóban fennáll?
• A tartozás lejárt?
• A követelést időben vitatták?
• A hitelező felszólítása szabályszerű volt?
• Történt fizetés vagy részfizetés?
• Van ellenkövetelés?
• Van olyan irat, amely cáfolja a hitelező állítását?
• Van reális fizetési vagy egyezségi lehetőség?

• 1. hiba: az ügyvezető csak szóban tud magyarázni.
• A bírósági szakaszban az számít, mi bizonyítható iratokkal.
• 2. hiba: elkésett vitatásra építenek.
• A vitatás időpontja és tartalma kulcsfontosságú lehet.
• 3. hiba: nem különítik el a jogos és vitatható tételeket.
• Lehet, hogy a követelés egy része jogos, más része vitatható. Ezt pontosan kell bontani.
• 4. hiba: nem készül pénzügyi terv.
• Ha a cél a fizetés vagy haladék, látni kell, miből és mikor lehet teljesíteni.

4. szakasz: a bíróság elrendeli a felszámolást

Ha a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, végzéssel elrendeli a felszámolást. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést főszabály szerint az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a jogerős végzés közzétételének napja.

Ez fordulópont.

Innentől a cég már nem úgy működik, mint korábban. A cég vagyonával kapcsolatos döntésekben a felszámoló szerepe kerül előtérbe, a hitelezők igényeit felszámolási rendben kell kezelni, és az ügyvezetőnek konkrét átadási, számviteli és együttműködési kötelezettségei indulnak el.

• 1. hiba: az ügyvezető továbbra is úgy dönt, mintha normál működés lenne.
• Felszámolás alatt nem lehet szabadon rendelkezni a cég vagyonával.
• 2. hiba: vagyont mozgatnak.
• Céges autó átírása, készlet átvitele, bankszámlapénz kimentése, tagi kölcsön visszafizetése különösen kockázatos lehet.
• 3. hiba: nem készül iratátadási terv.
• A felszámolás elrendelése után nagyon gyorsan össze kell állítani a könyvelési és iratanyagot.
• 4. hiba: az ügyvezető eltűnik.
• A felszámolás nem azt jelenti, hogy az ügyvezetőnek már nincs feladata.

5. szakasz: kijelölik a felszámolót

A felszámoló kijelölése után megváltozik a cég működésének logikája.

A felszámoló feladata többek között a vagyon megóvása, a követelések behajtása, a vagyon értékesítése, a hitelezői igények kezelése és a felszámolási eljárás lefolytatása. A felszámolás kezdő időpontjától a munkáltatói jogokat is a felszámoló gyakorolja.



Az ügyvezető nem dönthet tovább önállóan például:

• a céges pénzekről,
• a bankszámla feletti rendelkezésről,
• a készlet értékesítéséről,
• a vagyontárgyak átadásáról,
• a kiválasztott hitelezők kifizetéséről,
• munkavállalói döntésekről,
• a cég vagyonát érintő szerződésekről.

• 1. hiba: a felszámolót ellenfélként kezelik.
• A felszámolóval együtt kell működni. A konfliktusos vagy elzárkózó magatartás növeli a kockázatot.
• 2. hiba: nem adnak pontos információt a vagyonról.
• A felszámolónak tudnia kell, hol vannak az eszközök, készletek, járművek, iratok, követelések.
• 3. hiba: a munkavállalói ügyeket nem tisztázzák.
• A béradatok, munkaszerződések, szabadságok, járulékok és munkaügyi iratok hiánya komoly problémát okozhat.

6. szakasz: iratátadás, könyvelési zárás és vagyonleltár

Ez az egyik legfontosabb ügyvezetői szakasz.

A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül el kell készítenie, illetve át kell adnia többek között a záróleltárt, a tevékenységet lezáró mérleget, a zárómérleget és az adóbevallást a felszámolónak és az adóhatóságnak.

• társasági iratok,
• szerződések,
• számlák,
• bankkivonatok,
• pénztárbizonylatok,
• főkönyvi kivonat,
• vevő-szállító analitika,
• NAV-folyószámla,
• béranyagok,
• munkaszerződések,
• tárgyi eszköz lista,
• készletnyilvántartás,
• tagi kölcsön dokumentáció,
• kapcsolt vállalkozási szerződések,
• peres és végrehajtási iratok,
• hatósági ügyek iratai,
• elektronikus hozzáférések,
• folyamatban lévő ügyek listája.

• 1. hiba: nincs átadási jegyzék.
• Nem elég átadni az iratokat. Bizonyítani is kell tudni, hogy mit, mikor, kinek és milyen formában adtak át.
• 2. hiba: a könyvelés nincs egyeztetve.
• Ha a főkönyv, a szállítói analitika, a pénztár, a tagi kölcsön és a NAV-folyószámla nem egyezik, az azonnal kockázatot jelent.
• 3. hiba: hiányzó iratokat nem jeleznek írásban.
• Ha valami hiányzik, azt dokumentáltan jelezni kell, nem elhallgatni.
• 4. hiba: a vezető mindent a könyvelőre hárít.
• A könyvelő kulcsszereplő, de az ügyvezető felelőssége nem tűnik el.

7. szakasz: hitelezői igények bejelentése

A felszámolás közzététele után a hitelezőknek be kell jelenteniük az igényeiket a felszámolónak.

A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi, de ezek kielégítése hátrányosabb helyzetbe kerülhet: csak akkor kerülhet sor rá, ha a korábban figyelembe veendő tartozások kiegyenlítése után van fedezet.



Az ügyvezetőnek pontos képet kell adnia a tartozásokról:

• kik a hitelezők,
• mennyi a követelésük,
• mi a jogcím,
• esedékes-e,
• vitatott vagy elismert,
• van-e részfizetés,
• van-e per vagy végrehajtás,
• van-e kapcsolt vállalkozási érintettség.

• 1. hiba: hiányos hitelezői lista.
• Ha egy hitelező kimarad, az később vitát és bizalomvesztést okozhat.
• 2. hiba: nem jelölik, mely követelések vitatottak.
• A vitatott követeléseket külön kell kezelni és dokumentálni.
• 3. hiba: összekeverik a tőkét, kamatot, bírságot és költséget.
• A követelések besorolása szempontjából nem mindegy, miből áll a tartozás.
• 4. hiba: kapcsolt céges követeléseket nem kezelnek külön figyelemmel.
• A tulajdonosi, vezetői vagy kapcsolt körbe tartozó követelések különösen érzékenyek lehetnek.

8. szakasz: vagyonfeltárás és vagyonmegőrzés

A felszámoló feltárja, megőrzi és kezeli a cég vagyonát.

Ide tartozhat:

• bankszámlapénz,
• pénztár,
• készlet,
• tárgyi eszköz,
• ingatlan,
• jármű,
• követelés,
• peres igény,
• szerződéses jog,
• kapcsolt vállalkozással szembeni követelés.

A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról és megőrzéséről.

• 1. hiba: az ügyvezető nem tudja, hol vannak az eszközök.
• Ez különösen veszélyes járművek, gépek, készletek, bérbe adott eszközök esetén.
• 2. hiba: a pénztár csak papíron létezik.
• A könyvelésben szereplő, de ténylegesen hiányzó pénztár komoly magyarázati kényszert okozhat.
• 3. hiba: készleteltérés van.
• Ha a készletnyilvántartás és a valóság nem egyezik, azt dokumentáltan kell kezelni.
• 4. hiba: nem tárják fel a vevőköveteléseket.
• A felszámoló feladata lehet a követelések behajtása, ehhez pontos adatok kellenek.

9. szakasz: vagyonértékesítés

A felszámoló az adós követeléseit behajtja, igényeit érvényesíti, és a vagyont értékesíti. A vagyontárgyakat főszabály szerint nyilvánosan, pályázat vagy árverés keretében kell értékesíteni, a forgalomban elérhető legmagasabb áron.

A nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben kell közzétenni, és annak tartalmaznia kell többek között az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését, az értékesítés feltételeit és az ajánlatok benyújtásának módját.

• 1. hiba: az ügyvezető még mindig saját vagyonként kezeli az eszközöket.
• Felszámolás alatt már nem ő dönt arról, mi, mikor és kinek kerül értékesítésre.
• 2. hiba: korábbi alulárazott értékesítések merülnek fel.
• Ha a felszámolás előtt eszközöket piaci ár alatt adtak el, az vizsgálható lehet.
• 3. hiba: kapcsolt félhez került vagyon.
• Kapcsolt vállalkozásnak, tulajdonosnak vagy hozzátartozónak átadott vagyon különösen kockázatos lehet.
• 4. hiba: nincs dokumentáció az eszközök állapotáról.
• Ha nem bizonyítható, mi volt a cégben, mi hiányzik és miért, az ügyvezető rosszabb pozícióba kerülhet.

10. szakasz: az eljárás lezárása

A felszámolás végén a felszámoló felszámolási zárómérleget, bevétel-költség kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, amelyeket megküld a bíróságnak és az adóhatóságnak.

A cég ezután jogutód nélkül megszűnhet.

• 1. hiba: az ügyvezető azt hiszi, a lezárással minden személyes kockázat megszűnik.
• A cég megszűnése nem feltétlenül jelenti azt, hogy korábbi vezetői döntések már nem vizsgálhatók.
• 2. hiba: nincs rendezett dokumentáció az egész folyamatról.
• Iratátadás, levelezés, könyvelői egyeztetések, felszámolói válaszok, vagyonlista: mindennek nyoma kell legyen.
• 3. hiba: nem történt felelősségi kockázatértékelés.
• Ha volt vagyonmozgás, kapcsolt kifizetés, pénztárhiány, tagi kölcsön vagy rendezetlen könyvelés, azt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A felszámolás fő hibapontjai röviden

• 1. szakasz: hitelezői nyomás
• Hiba: nincs tartozáslista, nincs jogi reakció, nincs könyvelési kép.
• 2. szakasz: felszámolási kérelem
• Hiba: elmulasztják a 8 napos nyilatkozati határidőt.
• 3. szakasz: bírósági vizsgálat
• Hiba: nincs bizonyíték a vitatásra, részfizetésre vagy ellenkövetelésre.
• 4. szakasz: felszámolás elrendelése
• Hiba: az ügyvezető továbbra is saját hatáskörben próbál dönteni a vagyonról.
• 5. szakasz: felszámoló kijelölése
• Hiba: az ügyvezető nem működik együtt, vagy nem ad pontos tájékoztatást.
• 6. szakasz: iratátadás
• Hiba: nincs 30 napon belüli rendezett átadás, nincs átadási jegyzék.
• 7. szakasz: hitelezői igények
• Hiba: hiányos tartozáslista, pontatlan besorolás, vitatott tételek rossz kezelése.
• 8. szakasz: vagyonfeltárás
• Hiba: eszközök, készlet, pénztár vagy követelések nem azonosíthatók pontosan.
• 9. szakasz: vagyonértékesítés
• Hiba: korábbi gyanús vagyonmozgások vagy kapcsolt ügyletek kerülnek elő.
• 10. szakasz: lezárás
• Hiba: az ügyvezető nem készült fel az utólagos felelősségi kérdésekre.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek

• 1. Tudja pontosan, milyen irat érkezett?
• 2. Tudja, mikor vették át az iratot?
• 3. Kiszámolta a nyilatkozati határidőt?
• 4. Megvan a hitelező követelésének teljes dokumentációja?
• 5. Vitatott vagy elismert a tartozás?
• 6. Van naprakész főkönyv és vevő-szállító analitika?
• 7. Rendezett a NAV-folyószámla?
• 8. Van tagi kölcsön, pénztárhiány vagy kapcsolt vállalkozási elszámolás?
• 9. Történt az elmúlt időszakban vagyonmozgás?
• 10. Tudja, hol vannak a cég eszközei, készletei, járművei?
• 11. Előkészíthető 30 napon belül a záróleltár, mérleg, zárómérleg és adóbevallás?
• 12. Van iratátadási lista?
• 13. Dokumentálva van a felszámolóval való kommunikáció?
• 14. Megvizsgálták az ügyvezetői felelősségi kockázatokat?

Gyakori kérdések

Mit jelent, ha felszámolás indult a cég ellen?
Ez jelentheti azt, hogy felszámolási kérelmet nyújtottak be, de jelentheti azt is, hogy a bíróság már elrendelte a felszámolást. A két helyzet között nagy különbség van, ezért először az eljárás pontos szakaszát kell tisztázni.

Mennyi idő van reagálni felszámolási kérelemre?
Hitelezői felszámolási kérelem esetén az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell nyilatkoznia arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat. Ha nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Mikor kezdődik hivatalosan a felszámolás?
A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Mit kell átadnia az ügyvezetőnek?
Az ügyvezetőnek többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, és ezeket a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Ki dönt a cég vagyonáról felszámolás alatt?
A felszámoló kezeli a cég vagyonával kapcsolatos fő kérdéseket: behajtja a követeléseket, érvényesíti az igényeket, értékesíti a vagyont, és gondoskodik a vagyon megóvásáról.

Mennyi idejük van a hitelezőknek igényt bejelenteni?
A hitelezői igényeknél kiemelten fontos a 40 napos és 180 napos határidő. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követelések hátrébb kerülhetnek, és csak akkor térülhetnek meg, ha a korábban figyelembe veendő tartozások után marad fedezet.

Mi a legnagyobb ügyvezetői hiba felszámolás alatt?
Az egyik legnagyobb hiba, ha az ügyvezető nem tudja, melyik szakaszban mit kell tennie: elmulasztja a határidőt, nem ad át iratot, nem működik együtt, vagy olyan vagyoni döntést hoz, amelyet már nem tehetne meg.

Összegzés

A felszámolás során nem az a legnagyobb baj, hogy elindult az eljárás.

A nagyobb baj az, ha az ügyvezető nem tudja, melyik szakaszban mit kell tennie.

A felszámolás fő szakaszai:

• 1. Hitelezői nyomás és fizetési probléma
• 2. Felszámolási kérelem
• 3. Bírósági fizetésképtelenségi vizsgálat
• 4. Felszámolás elrendelése
• 5. Felszámoló kijelölése
• 6. Iratátadás és könyvelési zárás
• 7. Hitelezői igények bejelentése
• 8. Vagyonfeltárás és vagyonmegőrzés
• 9. Vagyonértékesítés
• 10. Zárás és vagyonfelosztás

Minden szakaszban van tipikus hibapont.
A késlekedés, a hiányos könyvelés, az iratátadás elmulasztása, a felszámoló megkereséseinek figyelmen kívül hagyása, a szelektív hitelezői kifizetés és a dokumentálatlan vagyonmozgás mind sokba kerülhet.

A felszámolási helyzetben a legjobb védelem a gyors helyzetértékelés, a pontos iratkezelés, a rendezett könyvelés, az együttműködés és a dokumentált döntéshozatal.

CTA blokk

Felszámolás indult a cége ellen? Ne a hibákból derüljön ki, melyik szakaszban van.

Ha felszámolási kérelmet, bírósági iratot vagy felszámolói megkeresést kapott, nem elég általánosságban tudni, hogy „felszámolás van”. Pontosan látni kell, milyen szakaszban tart az ügy, milyen határidők futnak, mit kell átadni, és mit nem szabad már megtenni.

Segítünk gyorsan átlátni:

• milyen szakaszban van a felszámolási ügy,
• milyen határidők futnak,
• kell-e nyilatkozni a bíróságnak,
• van-e fizetési vagy vitatási lehetőség,
• mit kell átadni a felszámolónak,
• rendben van-e a könyvelés,
• milyen hitelezői és vagyoni kérdések merülnek fel,
• volt-e kockázatos vagyonmozgás,
• milyen ügyvezetői felelősségi kockázatok vannak.

Ne várja meg, amíg egy elmulasztott határidő vagy hiányzó irat miatt szűkül be a mozgástere.

Küldje el nekünk a felszámolási kérelmet, bírósági iratot, felszámolói megkeresést vagy tartozáslistát, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.

A felszámolásban minden szakasz számít. Egy időben megtett, dokumentált lépés sokkal kevesebbe kerülhet, mint egy később javíthatatlan hiba.

• felszámolási eljárás
• hitelezői kérelem
• vezetői felelősség
• számvitel
• eszközértékesítés