Rövid válasz: felel-e személyesen az ügyvezető felszámolás esetén?

Nem minden ügyvezető felel automatikusan a cég tartozásaiért felszámolás esetén. A személyes felelősségi kockázat akkor merülhet fel, ha a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el, és ezzel összefüggésben a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezői követelések teljes kielégítése más okból meghiúsulhat. A törvény külön meghatározza azt is, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet az az időpont, amikor a vezetők előre látták, vagy elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Miért ez az egyik legfontosabb kérdés felszámoláskor?

Amikor egy cég felszámolás közelébe kerül, az ügyvezető általában először a cég sorsától fél.

• Mi lesz a céggel?
• Mi lesz a bankszámlával?
• Mi lesz a munkavállalókkal?
• Mi lesz a hitelezőkkel?
• Mi lesz a NAV-tartozással?

De van egy ennél személyesebb kérdés is:



Ez a kérdés teljesen jogos. Felszámolás esetén ugyanis nemcsak azt vizsgálhatják, hogy a cégnek mennyi vagyona maradt, hanem azt is, hogy az ügyvezető hogyan járt el a kritikus időszakban.

A legfontosabb üzenet:

A cég tartozásaiért az ügyvezető nem felel automatikusan, de bizonyos döntések, mulasztások és dokumentációs hibák személyes vagyoni kockázatot is teremthetnek.

Ezért felszámolási helyzetben nem elég azt kérdezni, hogy „meg lehet-e menteni a céget?”. Azt is meg kell vizsgálni:

Nem automatikus a személyes felelősség

Fontos tisztázni: attól, hogy egy cég felszámolás alá kerül, az ügyvezető nem válik automatikusan felelőssé minden céges tartozásért.

Egy gazdasági társaság fizetésképtelensége önmagában még nem jelenti azt, hogy az ügyvezetőnek a saját magánvagyonából kell megfizetnie a hitelezői követeléseket.

A személyes felelősségi kockázat tipikusan akkor kerül előtérbe, ha a vezetői magatartás vizsgálhatóvá válik:

• mikor látta az ügyvezető, hogy a cég bajban van,
• mit tett a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében,
• vállalt-e indokolatlan üzleti kockázatot,
• történt-e vagyonkivonás,
• előnyben részesített-e egyes hitelezőket,
• rendben volt-e a könyvelés,
• átadta-e az iratokat,
• dokumentálta-e a döntéseit,
• együttműködött-e a felszámolóval.

A Cstv. alapján a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben vezetőként eljáró személy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el vezetői feladatait.

Mi az a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet?

Ez a téma egyik kulcsfogalma.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem feltétlenül az a nap, amikor a felszámolást elrendelik. Nem is feltétlenül az a nap, amikor megérkezik az első bírósági irat.

Ez gyakran korábbi időpont.

A törvény szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet akkor következik be, amikor a cég vezetői előre látták, vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Közérthetően ez azt jelenti:



Ilyen figyelmeztető jelek lehetnek például:

• tartósan lejárt szállítói tartozások,
• rendszeres NAV-elmaradás,
• munkabér- vagy járuléktartozás,
• végrehajtási eljárások,
• sorozatos fizetési felszólítások,
• fedezet nélküli új kötelezettségvállalások,
• folyamatos likviditási hiány,
• bankszámla inkasszó,
• elmaradt beszámolók,
• negatív saját tőke,
• olyan vevőkövetelésekre épített működés, amelyek nem folynak be időben.

A felelősségi kérdésben nem az számít, hogy az ügyvezető utólag mit szeretett volna hinni. Az számít, hogy az adott helyzetben egy gondos vezetőnek mit kellett volna felismernie.

Mit jelent a hitelezői érdekek figyelembevétele?

Amíg egy cég normálisan működik, az ügyvezető elsősorban a társaság üzleti érdekeit, a tulajdonosi célokat és a nyereséges működést tartja szem előtt.

Amikor azonban a cég fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül, megváltozik a fókusz.

Ettől kezdve az ügyvezetőnek már nem lehet úgy döntenie, mintha csak a tulajdonosok, a cégcsoport, a kapcsolt vállalkozások vagy a saját üzleti tervei számítanának. A hitelezők érdekeit is figyelembe kell vennie.

Ez nem azt jelenti, hogy minden hitelezőt azonnal és teljes egészében ki kell fizetni. Azt jelenti, hogy az ügyvezető nem hozhat olyan döntéseket, amelyek indokolatlanul rontják a hitelezők kielégítési esélyét.

Különösen kockázatos lehet:

• új tartozások vállalása reális fizetési fedezet nélkül,
• vagyon átadása kapcsolt vállalkozásnak,
• eszközök piaci ár alatti értékesítése,
• tagi kölcsön visszafizetése más hitelezők rovására,
• tulajdonosi vagy kapcsolt céges érdekek előnyben részesítése,
• a könyvelés rendezetlenül hagyása,
• a valós pénzügyi helyzet elrejtése,
• hitelezők félrevezetése,
• egyes hitelezők szelektív kifizetése,
• működés folytatása úgy, hogy annak fedezete nincs.

A Kúria gyakorlata szerint a vezető tisztségviselő felelőssége akkor állapítható meg a Cstv. 33/A. § alapján, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben a hitelezők érdekeit figyelmen kívül hagyó vezetői intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezői igények kielégítése meghiúsulhat, illetve a cég vagyona csökkenhet.

Mikor lehet személyes vagyoni kockázat?

1. Ha az ügyvezető a baj felismerése után is indokolatlan üzleti kockázatot vállal

A felszámolás előtti időszakban sok ügyvezető abban bízik, hogy „majd bejön egy nagyobb vevő”, „majd rendeződik a piac”, „majd megoldjuk egy új szerződésből”.

A remény önmagában nem üzleti terv.

Személyes kockázatot okozhat, ha a cég már láthatóan nem tud fizetni, de az ügyvezető tovább növeli a tartozásokat:

• új szállítói megrendeléseket vesz fel fedezet nélkül,
• új hitelt vesz fel reális visszafizetési képesség nélkül,
• új kötelezettségeket vállal,
• tovább működik úgy, hogy közben a hitelezői veszteség nő,
• a pénzügyi helyzethez képest aránytalan kockázatot vállal.

A vezető mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem vállalt indokolatlan üzleti kockázatot, és megtette az adott helyzetben elvárható intézkedéseket a hitelezői veszteségek elkerülése vagy csökkentése érdekében.

2. Ha vagyonkivonás vagy fedezetelvonás történik

Az egyik legveszélyesebb terület a céges vagyon mozgatása.

Felszámolás előtt sok cégvezető ösztönösen menteni próbálja, ami még menthető. Ez emberileg érthető, jogilag viszont rendkívül kockázatos lehet.

Különösen veszélyes lehet:

• céges autó átírása,
• árukészlet átvitele másik cégbe,
• gépek vagy eszközök piaci ár alatti eladása,
• követelések engedményezése kapcsolt félnek,
• pénz kivétele a cégből,
• kapcsolt vállalkozás kifizetése,
• tulajdonos vagy hozzátartozó előnyben részesítése,
• vagyonelemek „átmentése” új cégbe.

A fő kérdés ilyenkor az, hogy a döntés csökkentette-e a cég vagyonát, illetve rontotta-e a hitelezők kielégítési esélyét.

Ha igen, az ügyvezető személyes kockázata is felmerülhet.

3. Ha egyes hitelezőket indokolatlanul előnyben részesít

A hitelezők szelektív kezelése felszámolási helyzetben komoly kockázat.

Tipikus helyzetek:

• „ezt a beszállítót még kifizetem, mert vele jó a kapcsolatom”,
• „a kapcsolt cégünk tartozását rendezzük először”,
• „a tulajdonosi kölcsönt még gyorsan visszafizetjük”,
• „a családi vállalkozás felé fennálló tartozást lezárjuk”,
• „a stratégiai partner kap pénzt, a többiek várjanak”.

Fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben az ügyvezetőnek már nem kizárólag azt kell néznie, kivel szeretné megőrizni a kapcsolatot. A döntést hitelezői érdekszempontból is védhetővé kell tenni.

A szelektív fizetés nem minden esetben jogellenes automatikusan, de különösen kockázatos, ha kapcsolt fél, tulajdonos, hozzátartozó, tagi kölcsön vagy olyan hitelező kap előnyt, akinek kifizetése más hitelezők rovására történik.

4. Ha a könyvelés nem mutat valós képet

A rendezetlen könyvelés felszámolási helyzetben nem egyszerű adminisztrációs probléma.

Ha a könyvelésből nem derül ki pontosan:

• mennyi a cég vagyona,
• kinek tartozik,
• kik tartoznak a cégnek,
• milyen szerződések vannak,
• milyen adótartozások állnak fenn,
• milyen eszközök hiányoznak,
• milyen pénzmozgások történtek,

akkor a felszámoló, a hitelező és a bíróság sem látja tisztán a vagyoni helyzetet.

A Cstv. szerint, ha a vezető neki felróhatóan nem vagy nem megfelelően tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy nem teljesíti a törvényben meghatározott beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, illetve tájékoztatási kötelezettségeit, akkor neki kell bizonyítania, hogy nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha igen, a vezetési feladatai során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.

Ezért a könyvelés rendezetlensége nemcsak számviteli gond, hanem felelősségi kockázati tényező is.

5. Ha az ügyvezető nem adja át az iratokat vagy nem működik együtt

Felszámolás elrendelése után az ügyvezetőnek konkrét átadási, számviteli és tájékoztatási kötelezettségei vannak.

Többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készíteni, és ezeket a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül át kell adni a felszámolónak és az adóhatóságnak. Emellett iratjegyzéket kell készíteni, az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint át kell adni a felszámolónak, valamint tájékoztatást kell adni a fennálló szerződésekről, folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.

Ha az ügyvezető ezeket elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatot közöl, vagy nem működik együtt a felszámolóval, a bíróság pénzbírsággal sújthatja. A bírság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevétel 50%-áig, vagy ha ez nem állapítható meg, 2 millió forintig terjedhet.

Fontos árnyalat: a Kúria szerint az iratátadási vagy beszámolási kötelezettségek késedelmes teljesítése önmagában nem minden esetben alapozza meg a Cstv. 33/A. § szerinti vezetői vagyoni felelősséget, ha nem akadályozta vagy nehezítette meg az adós valós pénzügyi helyzetének feltárását. Ugyanakkor az ilyen mulasztás bírságolási, bizonyítási és felelősségi szempontból is kockázatos lehet.

6. Ha az ügyvezető nem tudja bizonyítani, hogy mit miért tett

Felszámolási helyzetben nem elég azt mondani:

• „Jóhiszeműen jártam el.”
• „Meg akartam menteni a céget.”
• „Nem akartam kárt okozni.”
• „A könyvelő intézte.”
• „A tulajdonos kérte.”
• „A hitelezők miatt döntöttem így.”

A kérdés az, hogy mindez bizonyítható-e.

A legfontosabb védelem a dokumentáció.

Dokumentálni kell:

• mikor romlott meg a likviditási helyzet,
• milyen hitelezői nyomás volt,
• milyen döntések születtek,
• milyen pénzügyi terv készült,
• milyen hitelezői egyeztetések voltak,
• milyen fizetési ajánlatok történtek,
• milyen intézkedések történtek a veszteségek csökkentésére,
• milyen tulajdonosi döntéseket kezdeményezett az ügyvezető,
• milyen iratokat adott át,
• mikor és hogyan működött együtt a felszámolóval.

Egy későbbi felelősségi vitában nem az számít, hogy az ügyvezető mire emlékszik. Az számít, hogy mit tud dokumentumokkal alátámasztani.

Ki indíthat eljárást az ügyvezető felelőssége miatt?

A Cstv. alapján a felszámolási eljárás alatt a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló kérheti a bíróságtól a vezetői felelősség megállapítását a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.

Ez azt jelenti, hogy a kérdés nem feltétlenül zárul le azzal, hogy a felszámolási eljárás elindult.

A felszámolás során előkerülhetnek:

• könyvelési hiányosságok,
• elmaradt beszámolók,
• vitatható kifizetések,
• kapcsolt vállalkozási ügyletek,
• vagyontárgyak eltűnése,
• irathiányok,
• indokolatlan szerződések,
• hitelezői érdeksérelmet okozó döntések.

Ha ezek alapján a hitelező vagy a felszámoló úgy látja, hogy az ügyvezetői magatartás vizsgálható, felelősségi eljárás kezdeményezése is felmerülhet.

Mit vizsgálnak tipikusan az ügyvezető magatartásánál?

Egy felelősségi kockázatértékelés során különösen az alábbi kérdések fontosak:

• 1. Mikor kezdődött a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet?
• Vagyis mikortól kellett volna az ügyvezetőnek látnia, hogy a cég nem fog tudni esedékességkor fizetni?
• 2. Mit tett az ügyvezető ettől az időponttól kezdve?
• Csökkentette a veszteséget, egyeztetett a hitelezőkkel, összehívta a tulajdonosokat, rendezte a könyvelést, vagy tovább növelte a tartozásokat?
• 3. Csökkent-e a cég vagyona?
• Történt-e vagyonkivonás, alulárazott értékesítés, kapcsolt ügylet, indokolatlan kifizetés?
• 4. Romlott-e a hitelezők kielégítési esélye?
• A döntések miatt kevesebb vagyon maradt-e a hitelezőknek?
• 5. Voltak-e szelektív kifizetések?
• Kapott-e előnyt tulajdonos, kapcsolt vállalkozás, hozzátartozó, tagi kölcsönt nyújtó fél vagy kiválasztott szállító?
• 6. Rendezett volt-e a könyvelés?
• Visszakövethető-e a vagyon, a pénzmozgás, a követelésállomány és a tartozásállomány?
• 7. Teljesült-e az iratátadás és együttműködés?
• Az ügyvezető átadta-e határidőben és dokumentáltan a felszámolónak a szükséges iratokat és információkat?

Tipikus hibák, amelyek személyes kockázatot teremthetnek

Vagyon kimentése a cégből

A cég vagyonának másik társaságba, kapcsolt vállalkozásba vagy magánszemélyhez történő átmozgatása különösen veszélyes. Akkor is, ha az ügyvezető úgy érzi, hogy csak „meg akarja menteni” az értéket.

Tagi kölcsön gyors visszafizetése

Ha a cég már fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van, a tulajdonosi vagy kapcsolt hitelezői igények előnyben részesítése komoly kockázatot okozhat.

Kapcsolt vállalkozások előnyben részesítése

Ha a cégcsoporton belüli tartozások rendezése elsőbbséget kap a külső hitelezőkkel szemben, az később vizsgálható lehet.

Új kötelezettségek vállalása fedezet nélkül

Ha az ügyvezető úgy vesz fel új rendeléseket, hiteleket vagy szállítói kötelezettségeket, hogy már láthatóan nincs reális fizetési képesség, az növelheti a személyes kockázatot.

Beszámolók és könyvelés elhanyagolása

A beszámolók hiánya, a rendezetlen főkönyv, a hiányzó analitikák és a dokumentálatlan pénzmozgások nehezítik a védekezést.

Felszámoló megkereséseinek figyelmen kívül hagyása

Az együttműködés hiánya bírságolási és bizonyítási kockázatot is jelenthet.

Döntések dokumentálásának hiánya

Ha nincs írásos nyoma annak, hogy az ügyvezető mit, mikor és milyen indokkal tett, akkor később sokkal nehezebb bizonyítani a gondos vezetői magatartást.

Mi segíthet az ügyvezetőnek csökkenteni a személyes kockázatot?

1. Azonnali helyzetértékelés

Nem elég azt tudni, hogy „baj van”. Pontosan látni kell:

• mennyi a lejárt tartozás,
• mennyi a NAV-tartozás,
• mennyi a munkabér- és járuléktartozás,
• milyen hitelezők vannak,
• milyen vagyon áll rendelkezésre,
• milyen követelések hajthatók be,
• milyen szerződések futnak,
• van-e fizetési vagy egyezségi lehetőség,
• mikortól állhat fenn a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet.

2. Hitelezői érdekek figyelembevétele

Az ügyvezetőnek olyan döntéseket kell hoznia, amelyek nem rontják indokolatlanul a hitelezők kielégítési esélyét.

Ez nem mindig könnyű. Ezért kell szakértői segítség.

3. Dokumentált döntéshozatal

Minden fontos döntésről legyen írásos nyom:

• vezetői feljegyzés,
• tulajdonosi döntés,
• hitelezői egyeztetés,
• könyvelői kimutatás,
• pénzügyi terv,
• jogi állásfoglalás,
• iratátadási jegyzék,
• e-mailes visszaigazolás.

4. Könyvelési rendezés

A könyvelés legyen alkalmas arra, hogy megmutassa a cég valós vagyoni és pénzügyi helyzetét.

Rendezni kell:

• főkönyvet,
• vevő-szállító analitikát,
• pénztárat,
• bankszámlákat,
• tagi kölcsönt,
• tárgyi eszközöket,
• készleteket,
• adófolyószámlát,
• beszámolókat,
• bevallásokat.

5. Felszámolóval való együttműködés

Ha a felszámolás már elindult, az ügyvezetőnek nem szabad eltűnnie.

A helyes magatartás:

• megkeresések átvétele,
• határidők vezetése,
• iratok átadása jegyzékkel,
• hiányok írásos jelzése,
• vagyontárgyak helyének közlése,
• folyamatban lévő ügyek feltárása,
• könyvelő bevonása,
• minden kommunikáció dokumentálása.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek személyes felelősségi kockázat esetére

• 1. Van-e pontos kép a cég lejárt tartozásairól?
• 2. Mikortól látható, hogy a cég nem tud esedékességkor fizetni?
• 3. Történt-e vagyonmozgás a kritikus időszakban?
• 4. Volt-e kapcsolt vállalkozási ügylet?
• 5. Történt-e tagi kölcsön visszafizetés?
• 6. Kapott-e valamelyik hitelező indokolatlan előnyt?
• 7. Vállalt-e a cég új kötelezettséget reális fedezet nélkül?
• 8. Rendezett-e a könyvelés?
• 9. Elérhetők-e a szerződések, számlák, banki iratok?
• 10. Elkészültek-e és közzétételre kerültek-e a beszámolók?
• 11. Ha felszámolás indult, megtörtént-e az iratátadás?
• 12. Dokumentálva vannak-e a hitelezői tárgyalások és vezetői döntések?
• 13. Készült-e szakértői felelősségi kockázatértékelés?

Gyakori kérdések

Felel-e automatikusan az ügyvezető a cég tartozásaiért felszámolás esetén?

Nem. Az ügyvezető nem felel automatikusan minden céges tartozásért. Személyes felelősségi kockázat akkor merülhet fel, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el, és ezzel összefüggésben a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezői követelések kielégítése más okból meghiúsulhat.

Mit jelent a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet?

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet az az időpont, amikor a cég vezetői előre látták, vagy elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a követeléseket.

Miért fontosak a hitelezői érdekek?

Azért, mert ha a cég már fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van, az ügyvezetőnek nem elég a tulajdonosi vagy üzleti érdekeket néznie. A hitelezők kielégítési esélyét sem ronthatja indokolatlanul.

Lehet személyes kockázat vagyonkivonás miatt?

Igen. Ha az ügyvezető olyan döntéseket hoz, amelyek csökkentik a cég vagyonát vagy rontják a hitelezők kielégítési esélyét, személyes felelősségi kockázat merülhet fel.

Mi történik, ha az ügyvezető nem adja át az iratokat?

Az iratátadás elmulasztása vagy az együttműködés hiánya bírságolási kockázatot jelenthet, és bizonyítási szempontból is hátrányos helyzetbe hozhatja az ügyvezetőt.

A késedelmes iratátadás önmagában vezetői vagyoni felelősséget jelent?

Nem feltétlenül. A Kúria szerint a felszámolás utáni iratátadási vagy beszámolási kötelezettségek késedelmes teljesítése önmagában nem minden esetben alapozza meg a Cstv. 33/A. § szerinti vezetői vagyoni felelősséget, ha nem akadályozta az adós valós pénzügyi helyzetének feltárását. Ugyanakkor ez továbbra is bírságolási és bizonyítási kockázat lehet.

Hogyan csökkentheti az ügyvezető a személyes felelősségi kockázatot?

Pontos pénzügyi helyzetértékeléssel, hitelezői érdekeket figyelembe vevő döntésekkel, dokumentált vezetői intézkedésekkel, rendezett könyveléssel, iratátadással, felszámolóval való együttműködéssel és szakértői átvilágítással.

Összegzés

Felszámolás esetén az ügyvezető személyes felelőssége nem automatikus.

Ez fontos kiindulópont.

De az is fontos, hogy bizonyos hibák nagyon komoly személyes kockázatot teremthetnek. Különösen akkor, ha a cég már fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, és az ügyvezető ennek ellenére nem a hitelezők érdekeit figyelembe véve járt el.

Személyes kockázatot növelhet:

• vagyonkivonás,
• kapcsolt vállalkozások előnyben részesítése,
• tagi kölcsön visszafizetése,
• fedezet nélküli új kötelezettségvállalás,
• hitelezők szelektív kezelése,
• rendezetlen könyvelés,
• beszámolók hiánya,
• iratátadás elmulasztása,
• felszámolóval való együttműködés hiánya,
• döntések dokumentálásának elmulasztása.

A védekezés alapja nem az, hogy az ügyvezető utólag elmondja, jóhiszemű volt. A védekezés alapja az, hogy dokumentumokkal bizonyítható legyen: mikor mit tett, miért tette, hogyan vette figyelembe a hitelezői érdekeket, és milyen lépéseket tett a veszteségek csökkentésére.

A felszámolási helyzetben ezért a legjobb döntés a gyors szakértői átvilágítás.

CTA blokk

Felszámolás fenyegeti a cégét? Ne csak a céget nézze, a saját felelősségi kockázatát is.

Ha felszámolási eljárás indult, hitelezői nyomás alatt áll, vagy már látható, hogy a cég nem tudja időben fizetni a tartozásait, az ügyvezető személyes pozícióját is át kell tekinteni.

Segítünk gyorsan felmérni:

• mikortól állhat fenn fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet,
• volt-e kockázatos vezetői döntés,
• történt-e problémás vagyonmozgás,
• volt-e hitelezői érdekeket sértő kifizetés,
• rendben van-e a könyvelés,
• teljesíthető-e az iratátadás,
• milyen dokumentumok védhetik az ügyvezetőt,
• hogyan kell együttműködni a felszámolóval,
• hogyan csökkenthető a személyes vagyoni kockázat.

Ne várja meg, amíg a hitelező vagy a felszámoló teszi fel ezeket a kérdéseket.

Küldje el nekünk a felszámolással, tartozásokkal vagy hitelezői felszólításokkal kapcsolatos iratokat, és kérjen gyors szakértői felelősségi kockázatértékelést.

Egy időben megtett, dokumentált lépés sokkal kevesebbe kerülhet, mint egy későbbi személyes felelősségi vita.

• fizetésképtelenség
• felszámolási eljárás
• vezetői felelősség
• számvitel