Rövid válasz: mit kell átgondolnia az ügyvezetőnek felszámolás előtt?

Miért érdemes ezt a 7 kérdést még felszámolás előtt feltenni?

A felszámolási helyzetek ritkán egyik napról a másikra alakulnak ki.

• Először csak késik egy számla.
• Aztán jön egy fizetési felszólítás.
• Közben nő a NAV-tartozás.
• A szállító már nem ad több haladékot.
• A könyvelésben megjelennek a rendezetlen tételek.
• A pénztár vagy tagi kölcsön nincs tisztázva.
• Egy hitelező pedig már felszámolási kérelemmel fenyeget.

Ilyenkor az ügyvezető gyakran érzi, hogy baj van, de még nem látja pontosan, mekkora a baj.
Ez a legveszélyesebb állapot.

A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, és a hitelezők törvényben meghatározott módon történő kielégítése. Ez azt jelenti, hogy ha a folyamat már elindul, a cégvezető mozgástere gyorsan beszűkülhet.

Ezért felszámolás előtt az ügyvezető legfontosabb feladata nem a reménykedés, hanem a gyors önellenőrzés:

• Mekkora a baj?
• Van még mozgástér?
• Mit kell azonnal rendezni?
• Mi jelenthet személyes kockázatot?

1. Pontosan mennyi a lejárt tartozás?

Ez az első és legfontosabb kérdés.
Nem elég annyit tudni, hogy „vannak tartozások”. Pontosan látni kell:

• kinek tartozik a cég,
• milyen jogcímen tartozik,
• mikor járt le a tartozás,
• mennyi a tőkeösszeg,
• mennyi a kamat,
• van-e költség, pótlék vagy bírság,
• van-e részfizetés,
• van-e vitatott tétel,
• van-e NAV-, bér- vagy járuléktartozás,
• van-e kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettség.

Felszámolási szempontból különösen fontos, hogy a cég szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül kiegyenlítette-e vagy vitatta-e, illetve az ezt követő hitelezői írásbeli felszólításra teljesített-e. Ez a fizetésképtelenség megállapításának egyik lényeges törvényi esete.


Mert pontos számok nélkül az ügyvezető nem tudja eldönteni, hogy:

• fizetési haladék kell,
• hitelezői egyezség kell,
• vitatni kell a követelést,
• végelszámolás még lehetséges-e,
• felszámolási kockázat áll fenn,
• csődeljárás vagy szerkezetátalakítás vizsgálható-e,
• személyes ügyvezetői kockázat merülhet-e fel.

A „nagyjából tudjuk” felszámolási helyzetben nem elég.


Van ma egy naprakész, tételes tartozáslistája a cégnek, amely egyezik a könyveléssel, a NAV-folyószámlával és a szállítói analitikával?
Ha nincs, ez az első azonnali feladat.

2. Van már felszámolási kérelem vagy csak fenyegetés?

Nem mindegy, hogy a hitelező csak felszámolással fenyeget, vagy már ténylegesen beadta a felszámolási kérelmet.
Ez két különböző helyzet.

Ha még csak fizetési felszólítás vagy fenyegetés van, akkor gyakran több lehetőség maradhat:

• egyezség,
• részletfizetés,
• fizetési haladék,
• követelés vitatása,
• gyors pénzügyi rendezés,
• szerződéses megállapodás,
• jogi védekezés előkészítése.

Ha viszont már felszámolási kérelem érkezett, a helyzet sürgősebb. Hitelezői kérelem esetén az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat. Ha nem nyilatkozik határidőben, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Ezért az ügyvezetőnek azonnal tudnia kell:

• érkezett-e bírósági irat,
• mikor vették át,
• honnan érkezett,
• milyen határidő fut,
• ki a kérelmező hitelező,
• milyen követelésre hivatkozik,
• elismerhető vagy vitatható-e a kérelem.

Fizetési haladék kérhető?
Bizonyos esetekben igen. A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, meghatározott kivételekkel.
Ez azonban nem időhúzásra való. Csak akkor van értelme, ha reális esély van a tartozás rendezésére.


Pontosan tudja, hogy a hitelező még csak fenyeget, vagy már bírósági felszámolási kérelem van folyamatban?
Ha nem, azonnal ellenőrizni kell a cégkaput, a bírósági iratokat és a hitelezői kommunikációt.

3. Rendezett a könyvelés?

Felszámolás előtt a könyvelés nem háttérfeladat. Ez az egyik legfontosabb kockázati térkép.
A könyvelésből kell kiderülnie:

• mennyi a lejárt tartozás,
• kik a hitelezők,
• mennyi a vevőkövetelés,
• mennyi a NAV-tartozás,
• van-e munkabér- vagy járuléktartozás,
• van-e tagi kölcsön,
• van-e pénztárhiány,
• milyen eszközök vannak a cégben,
• van-e készlet,
• vannak-e kapcsolt vállalkozási ügyletek,
• elkészültek-e a beszámolók,
• beadásra kerültek-e az adóbevallások.

Ha a könyvelés nincs rendben, az ügyvezető nem látja a valós helyzetet. Ez pedig rossz döntésekhez vezethet.

Felszámolás elrendelése után a vezetőnek többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, és ezeket a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Ugyancsak 30 napon belül kell iratjegyzéket készíteni, az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint átadni, valamint a fennálló szerződésekről és folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást adni.


Mert ha csak a felszámoló megkeresésekor derül ki, hogy:

• hiányoznak számlák,
• nem egyezik a pénztár,
• nincs pontos szállítói analitika,
• a tagi kölcsön rendezetlen,
• nem készült beszámoló,
• a NAV-folyószámla nincs egyeztetve,
• nincs tárgyi eszköz lista,

akkor az ügyvezető már időnyomás alatt próbálja menteni a helyzetet.


A könyvelő ma 24 órán belül tudna adni pontos főkönyvi kivonatot, vevő-szállító analitikát, NAV-folyószámlát, pénztáradatot és tagi kölcsön kimutatást?
Ha nem, a cég nincs felkészülve egy felszámolási helyzetre.

4. Van tagi kölcsön vagy pénztárhiány?

Ez sok ügyvezető számára kellemetlen kérdés, de felszámolás előtt nem lehet megkerülni.
A tagi kölcsön és a pénztárhiány felszámolási helyzetben különösen érzékeny terület lehet.
Vizsgálni kell:

• van-e tagi kölcsön a könyvelésben,
• ki nyújtotta,
• mikor keletkezett,
• volt-e visszafizetés,
• milyen dokumentum támasztja alá,
• van-e kapcsolt vállalkozási érintettség,
• egyezik-e a pénztár könyvelési és tényleges állománya,
• van-e pénztárhiány,
• van-e olyan készpénzállomány, amely csak papíron létezik.

Ha a cég már fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, különösen veszélyes lehet a tagi kölcsön vagy kapcsolt személyek követelésének előnyben részesítése más hitelezőkkel szemben.
Ugyanígy kockázatos, ha a könyvelésben jelentős pénztárállomány szerepel, de a pénz ténylegesen nincs meg. Ez később vagyonátadási, könyvelési és felelősségi kérdéseket is felvethet.


Ha ma át kellene adni a pénztárat, a tagi kölcsön dokumentumait és a kapcsolt vállalkozási elszámolásokat, minden tétel bizonyítható lenne?
Ha nem, ezt még felszámolás előtt rendezni kell.

5. Vitatott a hitelező követelése?

Nem minden hitelezői követelés jogos csak azért, mert határozottan követelik.
Egy követelés lehet:

• hibás összegű,
• nem esedékes,
• részben már megfizetett,
• hibás teljesítésből eredő,
• teljesítési vitával érintett,
• beszámítással csökkenthető,
• elévüléssel érintett,
• nem megfelelően dokumentált,
• korábban már vitatott.

Felszámolási szempontból azonban nem elég fejben tudni, hogy „ez nem jogos”. A vitatásnak időben, érdemben és bizonyítható módon kell megtörténnie.
A törvény fizetésképtelenségi szabályai között kiemelten szerepel, hogy az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül kiegyenlítette-e vagy vitatta-e, és teljesített-e az ezt követő írásbeli fizetési felszólításra.


A jó vitatás nem általános tiltakozás.
Nem elég:

• „Nem értünk egyet.”
• „A követelést vitatjuk.”
• „Szerintünk ez nem jogos.”

Ehelyett pontosan meg kell jelölni:

• mit vitat a cég,
• milyen összegben vitatja,
• milyen jogcímen vitatja,
• milyen bizonyítékai vannak,
• történt-e hibás teljesítés,
• volt-e reklamáció,
• történt-e részfizetés,
• van-e ellenkövetelés,
• milyen iratok támasztják alá az álláspontot.

Ha a hitelező holnap felszámolási kérelmet adna be, tudná iratokkal bizonyítani, hogy a követelés vitatott, hibás vagy részben rendezett?
Ha nem, a vitatási pozíció gyenge lehet.

6. Volt kapcsolt vállalkozási kifizetés?

Felszámolás előtt különösen érzékeny kérdés, hogy történt-e kifizetés tulajdonosnak, ügyvezetőnek, kapcsolt vállalkozásnak, családi érdekeltségnek vagy cégcsoporton belüli szereplőnek.
Vizsgálni kell:

• történt-e kapcsolt vállalkozás felé kifizetés,
• visszafizettek-e tagi kölcsönt,
• fizettek-e tulajdonoshoz vagy ügyvezetőhöz köthető céget,
• volt-e piaci ár alatti eszközértékesítés,
• volt-e készletátadás kapcsolt cégnek,
• történt-e követelés engedményezése,
• kötöttek-e új szerződést kapcsolt féllel,
• volt-e olyan ügylet, amely más hitelezők kielégítési esélyét ronthatta.

Ez azért fontos, mert a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után az ügyvezetőnek nemcsak a tulajdonosi vagy cégcsoportérdekeket kell néznie. A hitelezői érdekek figyelembevétele is kulcskérdéssé válik.

A Cstv. szerint a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló kérheti annak megállapítását, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben vezetőként eljáró személy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el a feladatait, és ezzel összefüggésben a cég vagyona csökkent vagy a hitelezői kielégítés meghiúsulhat.


Mert egy későbbi vizsgálat során nemcsak az számíthat, hogy volt-e tartozás, hanem az is:

• ki kapott pénzt,
• mikor kapott pénzt,
• miért kapott pénzt,
• milyen kapcsolatban állt a céggel,
• volt-e más hitelező, aki közben nem kapott pénzt,
• csökkent-e a cég vagyona,
• romlott-e a hitelezők kielégítési esélye.

Történt az elmúlt hónapokban olyan kapcsolt vállalkozási, tulajdonosi vagy tagi kölcsönös kifizetés, amelyet később magyarázni kellene?
Ha igen, ezt szakértővel át kell nézni.

7. Tudja az ügyvezető, mit kell átadnia a felszámolónak?

Sokan azt gondolják, hogy felszámolás esetén majd „a könyvelő intézi”.
Ez veszélyes leegyszerűsítés.

Ha a felszámolást elrendelik, az ügyvezetőnek konkrét átadási, számviteli és tájékoztatási kötelezettségei vannak. A 30 napos határidő több lényeges dokumentumra és átadási kötelezettségre is vonatkozik, például a záróleltárra, tevékenységet lezáró mérlegre, zárómérlegre, adóbevallásra, iratjegyzékre, irattári anyagra, vagyonleltárra, szerződésekre és folyamatban lévő ügyekre.


Legalább az alábbiakat:

• társasági iratok,
• szerződések,
• számlák,
• bankkivonatok,
• pénztárbizonylatok,
• könyvelési anyag,
• vevő-szállító analitika,
• NAV-folyószámla,
• béranyagok,
• munkaszerződések,
• tárgyi eszköz lista,
• készletlista,
• tagi kölcsön dokumentumok,
• kapcsolt vállalkozási szerződések,
• peres és végrehajtási iratok,
• hatósági ügyek dokumentumai,
• elektronikus hozzáférések,
• folyamatban lévő szerződések és ügyek listája.

Mert ha felszámolás indul, az idő rövid. A rendezetlen iratanyag, hiányzó dokumentáció és pontatlan könyvelés nemcsak adminisztrációs kellemetlenség, hanem ügyvezetői kockázat is lehet.

A vezető mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után nem vállalt indokolatlan üzleti kockázatot, és megtette az elvárható intézkedéseket a hitelezői veszteségek elkerülése vagy csökkentése érdekében. Ehhez viszont dokumentumok kellenek.


Ha holnap kijelölnék a felszámolót, 30 napon belül átadható lenne a teljes iratanyag, könyvelés, vagyonlista és szerződéslista?
Ha nem, most kell elkezdeni a rendezést.

A 7 kérdés röviden

• 1. Pontosan mennyi a lejárt tartozás?
• Ha nincs naprakész tartozáslista, nincs jó döntés.
• 2. Van már felszámolási kérelem?
• Ha igen, rövid határidők indulhatnak, és azonnali jogi reakció kell.
• 3. Rendezett a könyvelés?
• Ha nem, a cégvezető nem látja a valós helyzetet.
• 4. Van tagi kölcsön vagy pénztárhiány?
• Ezek felszámolás előtt különösen érzékeny kockázati pontok.
• 5. Vitatott a hitelező követelése?
• A vitatás csak akkor ér valamit, ha időben, érdemben és dokumentáltan történt.
• 6. Volt kapcsolt vállalkozási kifizetés?
• A kapcsolt felek előnyben részesítése később személyes felelősségi kérdéseket vethet fel.
• 7. Tudja az ügyvezető, mit kell átadnia a felszámolónak?
• Ha nem, felszámolás esetén gyorsan adminisztratív és felelősségi kockázat alakulhat ki.

Mit tegyen az ügyvezető, ha több kérdésre is bizonytalan a válasz?

Ha az ügyvezető a fenti 7 kérdésből akár 2-3 kérdésre sem tud pontos választ adni, akkor már nem érdemes várni.
Ilyenkor azonnali helyzetértékelésre van szükség:

• tartozáslista összeállítása,
• hitelezői követelések ellenőrzése,
• könyvelési adatok egyeztetése,
• NAV-folyószámla vizsgálata,
• pénztár és tagi kölcsön rendezése,
• kapcsolt vállalkozási kifizetések áttekintése,
• felszámolási kérelem vagy fenyegetés jogi vizsgálata,
• ügyvezetői felelősségi kockázat felmérése,
• iratátadási felkészülés.

A cél nem mindig a cég megmentése. Néha a cél az, hogy még időben csökkenjen a kár, rendezhető legyen a dokumentáció, elkerülhető legyen egy rossz nyilatkozat, vagy védhetőbb legyen az ügyvezető személyes helyzete.

Tipikus hibák felszámolás előtt

• 1. „Majd ha tényleg baj lesz, foglalkozunk vele”
• A felszámolási helyzetben a „tényleg baj” gyakran már akkor van, amikor a hitelezői felszólítás megérkezik.
• 2. „A könyvelő biztos tudja”
• A könyvelő fontos szereplő, de az ügyvezetőnek is értenie kell, milyen tartozások, kockázatok és iratátadási kötelezettségek vannak.
• 3. „Előbb kifizetjük a fontosabbakat”
• A szelektív hitelezőkezelés veszélyes lehet, különösen fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben.
• 4. „A tagi kölcsön a mi belső ügyünk”
• Felszámolási helyzetben a tagi kölcsön és kapcsolt vállalkozási elszámolás már nem pusztán belső ügy.
• 5. „Majd utólag megmagyarázzuk”
• Felszámolási és felelősségi helyzetben nem az számít, mire emlékszik az ügyvezető, hanem az, mit tud dokumentumokkal bizonyítani.

Gyakori kérdések

Miért kell felszámolás előtt tartozáslistát készíteni?
Azért, mert pontos tartozáslista nélkül nem lehet megállapítani, hogy a cég fizetőképes-e, van-e egyezségi lehetőség, fennáll-e felszámolási kockázat, vagy szükséges-e más válságkezelési lépés.

Mi történik, ha már felszámolási kérelem érkezett?
Hitelezői kérelem esetén az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell. Ha nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Kérhető fizetési haladék felszámolási kérelem esetén?
Igen, bizonyos esetekben a bíróság az adós kérelmére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére.

Miért fontos a könyvelés rendezettsége?
Mert a könyvelés mutatja meg a cég valós tartozásait, követeléseit, vagyonát és kockázatait. Felszámolás esetén az ügyvezetőnek rövid határidőn belül számviteli és iratátadási kötelezettségei lehetnek.

Miért veszélyes a tagi kölcsön vagy pénztárhiány?
Azért, mert ezek felszámolási helyzetben vagyonátadási, könyvelési és ügyvezetői felelősségi kérdéseket vethetnek fel. Különösen kockázatos lehet, ha a tagi kölcsön visszafizetése más hitelezők rovására történt.

Mit jelent a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet?
Ez az az időpont, amikor a vezetők előre látták, vagy elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a követeléseket. Ettől kezdve az ügyvezetői döntéseknél a hitelezői érdekek figyelembevétele különösen fontossá válik.

Mit kell átadnia az ügyvezetőnek felszámolás esetén?
Többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget, adóbevallást, iratjegyzéket, irattári anyagot, vagyonleltárt, szerződéslistát és folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást kell átadni a törvényben meghatározott határidők szerint.

Összegzés

Felszámolás előtt az ügyvezetőnek nem az a legfontosabb kérdése, hogy „lesz-e baj”.
A baj jelei általában már korábban láthatók.
A valódi kérdés az:


A 7 legfontosabb kérdés:

• 1. Pontosan mennyi a lejárt tartozás?
• 2. Van felszámolási kérelem?
• 3. Rendezett a könyvelés?
• 4. Van tagi kölcsön vagy pénztárhiány?
• 5. Vitatott a hitelező követelése?
• 6. Volt kapcsolt vállalkozási kifizetés?
• 7. Tudja az ügyvezető, mit kell átadnia a felszámolónak?

Ha ezekre nincs pontos válasz, akkor a cégvezető nem biztonságos döntési helyzetben van.

A felszámolás előtti időszakban még lehet mozgástér. De ez a mozgástér gyorsan elfogyhat, ha a cégvezető nem ismeri a számokat, nem ellenőrzi a határidőket, nem rendezi a könyvelést, és nem dokumentálja a döntéseit.

CTA blokk

Felszámolás előtt áll a cége? Tegye fel a 7 kérdést, mielőtt késő lesz.

Ha nem tud pontos választ adni arra, mennyi a lejárt tartozás, van-e felszámolási kérelem, rendezett-e a könyvelés, vagy milyen kockázatot jelent a tagi kölcsön, pénztárhiány, vitatott követelés vagy kapcsolt vállalkozási kifizetés, akkor szakértői helyzetértékelésre van szükség.

Segítünk gyorsan átlátni:

• mekkora a valós tartozásállomány,
• van-e felszámolási kockázat,
• vitatható-e a hitelező követelése,
• kérhető-e fizetési haladék,
• rendezett-e a könyvelés,
• van-e tagi kölcsön vagy pénztárhiány,
• volt-e kockázatos kapcsolt vállalkozási kifizetés,
• milyen iratokat kellene előkészíteni,
• milyen ügyvezetői felelősségi kockázatok merülhetnek fel.

Ne akkor kezdje el összerakni a képet, amikor már bírósági vagy felszámolói határidő fut.

Küldje el nekünk a tartozáslistát, NAV-folyószámlát, főkönyvi kivonatot, hitelezői felszólítást vagy felszámolási kérelmet, és kérjen gyors szakértői átvilágítást.

Egy időben feltett jó kérdés sokszor többet ér, mint egy későn adott rossz válasz.

• felszámolás
• fizetésképtelenség
• hitelezői kérelem
• vezetői felelősség
• számvitel