Miért veszélyes hibázni felszámolás alatt?

Amikor egy cég felszámolás alá kerül, sok ügyvezető úgy érzi, hogy a lényegi döntések már kikerültek a kezéből. Ez részben igaz: a felszámolás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat főszabály szerint már a felszámoló teheti meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyvezetőnek már nincs felelőssége.
Sőt, sok esetben éppen felszámolás alatt derül ki, hogy a korábbi ügyvezető:

• rendben tartotta-e a könyvelést,
• át tudja-e adni a cég iratait,
• pontosan nyilvántartotta-e a vagyont,
• együttműködik-e a felszámolóval,
• valós adatokat közöl-e,
• volt-e problémás vagyonmozgás,
• előnyben részesített-e egyes hitelezőket,
• dokumentálta-e a döntéseit.

A felszámolás tehát nemcsak a cég lezárásáról szól. Az ügyvezető szempontjából ez egy olyan időszak, amikor minden korábbi és aktuális döntés vizsgálhatóvá válhat.
A legfontosabb üzenet:

1. hiba: az iratátadás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése

Az egyik legsúlyosabb és leggyakoribb hiba, ha az ügyvezető nem adja át időben a cég iratait a felszámolónak.
Sok cégvezető ilyenkor azt gondolja:

• „A könyvelőnél van minden.”
• „Majd összeszedjük később.”
• „Nincs meg minden irat, ezért inkább várok.”
• „A felszámoló majd úgyis megmondja, mire van szüksége.”

Ez veszélyes hozzáállás.
A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követően törvényben meghatározott határidőn belül többek között iratátadási, beszámoló-készítési, záróleltár-készítési és tájékoztatási kötelezettségei vannak. A Cstv. több kötelezettség esetén 30 napos határidőt ír elő a felszámolás kezdő időpontjától számítva.

Milyen iratokat kell előkészíteni?

Felszámolás alatt különösen fontos lehet az alábbi dokumentumok összegyűjtése:

• társasági iratok,
• szerződések,
• számlák,
• bankkivonatok,
• pénztárbizonylatok,
• főkönyvi kivonatok,
• vevő-szállító analitikák,
• adóbevallások,
• beszámolók,
• béranyagok,
• munkaszerződések,
• tárgyi eszköz nyilvántartás,
• készletnyilvántartás,
• tagi kölcsön dokumentáció,
• NAV- és önkormányzati adóügyek iratai,
• peres és végrehajtási iratok,
• folyamatban lévő szerződések dokumentumai,
• elektronikus iratok és hozzáférések.

Az iratok hiánya nemcsak technikai probléma. Ha az ügyvezető nem tudja bemutatni, mi történt a cég vagyonával, követeléseivel, tartozásaival és szerződéseivel, az később felelősségi kérdéseket is felvethet.

2. hiba: rendezetlen könyvelés felszámoláskor

A felszámolás egyik legnagyobb kockázata a rendezetlen könyvelés.
Sok cég már úgy jut el felszámolásig, hogy:

• hiányoznak számlák,
• nincs pontos vevő-szállító egyeztetés,
• hibás a pénztár,
• nincs rendezve a tagi kölcsön,
• nincs pontos eszköznyilvántartás,
• nem egyezik a főkönyv az analitikákkal,
• vannak be nem adott bevallások,
• hiányoznak beszámolók,
• nem pontos a készletnyilvántartás,
• nem látható, milyen tartozások állnak fenn.

Ez felszámolás alatt különösen veszélyes.
A felszámolónak, a hitelezőknek, az adóhatóságnak és adott esetben a bíróságnak is fontos lehet, hogy a társaság vagyoni, pénzügyi és számviteli helyzete visszakövethető legyen. Ha a vezető a felszámolás kezdő időpontja előtt nem teljesítette a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét, vagy nem teljesíti a törvényben meghatározott beszámoló-készítési, irat- és vagyonátadási, illetve tájékoztatási kötelezettségeit, a hitelezői érdekek sérelmét a szabályozás vélelmezheti.
Ez erős figyelmeztetés minden ügyvezetőnek.
A könyvelés rendezetlensége nemcsak könyvelési probléma. Felszámolás alatt az ügyvezető személyes kockázatát is növelheti.

Mit kell ilyenkor tenni?

Az ügyvezetőnek azonnal egyeztetnie kell a könyvelővel, és fel kell mérnie:

• milyen bevallások hiányoznak,
• elkészültek-e a beszámolók,
• pontos-e a vevő-szállító analitika,
• van-e adófolyószámla eltérés,
• rendezett-e a pénztár,
• dokumentált-e a tagi kölcsön,
• van-e eszközlista,
• van-e készletlista,
• átadható-e a könyvelési anyag a felszámolónak.

Ha hiba van, azt nem elrejteni kell, hanem rendezni, dokumentálni és szakértővel kezelni.

3. hiba: a felszámoló megkereséseinek figyelmen kívül hagyása

A felszámoló megkeresése nem ajánlás. Nem udvariassági kérés. Nem olyan levél, amelyre majd „egyszer” lehet válaszolni.
Felszámolás alatt az ügyvezető egyik legfontosabb feladata az együttműködés.
A felszámoló adatokat, iratokat, magyarázatot, leltárt, szerződéslistát, követeléslistát vagy egyéb tájékoztatást kérhet. Ha az ügyvezető ezeket figyelmen kívül hagyja, nem válaszol, késlekedik vagy hiányos információt ad, az komoly kockázatot jelenthet.
A Cstv. alapján a vezető bírságolható, ha a törvényben meghatározott kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatot közöl, vagy nem teljesíti az együttműködési kötelezettségét.

Tipikus rossz reakciók

Az ügyvezető hibázik, ha:

• nem veszi át a felszámoló leveleit,
• nem válaszol e-mailre,
• halogatja az iratátadást,
• csak részleges adatokat küld,
• a könyvelőre hárít mindent,
• nem készít átadási listát,
• nem dokumentálja, mit adott át,
• nem jelzi, ha valami hiányzik,
• nem működik együtt a vagyontárgyak átadásában.

Helyes magatartás

Az ügyvezető akkor jár el védhetőbben, ha:

• minden megkeresést írásban kezel,
• határidőnaplót vezet,
• átvételi jegyzékkel ad át iratokat,
• jelzi, ha valamely dokumentum hiányzik,
• megnevezi, kinél van az irat,
• együttműködik a könyvelővel,
• minden átadást dokumentál,
• szakértővel egyeztet a válaszok előtt.

A cél nem az, hogy az ügyvezető mindent egyedül oldjon meg. A cél az, hogy ne legyen passzív, ne legyen elérhetetlen, és ne tűnjön úgy, mintha akadályozná a felszámolást.

4. hiba: hitelezők szelektív kezelése

Felszámolási helyzetben különösen veszélyes lehet, ha az ügyvezető egyes hitelezőket előnyben részesít másokkal szemben.
Például:

• kifizeti a „fontosabb” beszállítót,
• rendezi a kapcsolt vállalkozás tartozását,
• visszafizeti a tagi kölcsönt,
• előbb fizet egy ismerős cégnek,
• átad egy eszközt valamelyik hitelezőnek,
• részben teljesít egy kiválasztott partner felé,
• biztosítékot ad egy korábban nem biztosított tartozásra.

A felszámolási eljárás lényege, hogy a hitelezők törvényben meghatározott rend szerint részesüljenek a cég vagyonából. A felszámolás kezdő időpontja után a cég felszámolás körébe tartozó vagyonával kapcsolatos pénzköveteléseket főszabály szerint a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.
Ezért az ügyvezetőnek különösen óvatosnak kell lennie minden olyan döntéssel, amely egy hitelezőt másokhoz képest jobb helyzetbe hozhat.

Miért veszélyes ez?

Azért, mert a szelektív hitelezőkezelés később úgy értékelhető, hogy az ügyvezető nem a hitelezői érdekek összességét vette figyelembe.
Különösen problémás lehet:

• kapcsolt vállalkozás kifizetése,
• tulajdonos vagy hozzátartozó felé történő teljesítés,
• tagi kölcsön visszafizetése,
• eszköz átadása piaci ár alatt,
• készlet „átmentése” másik cégbe,
• egyes hitelezők indokolatlan előnyben részesítése.

Felszámolási helyzetben a kérdés már nem az, hogy az ügyvezető kinek szeretne fizetni, hanem az, hogy mit enged meg a jogi környezet és mi védhető később.

5. hiba: vagyonmozgatás szakértői kontroll nélkül

A felszámolás környékén az egyik legveszélyesebb döntés a céges vagyon kapkodó mozgatása.
Sok ügyvezető pánikból próbálja menteni:

• a céges autót,
• árukészletet,
• bankszámlapénzt,
• gépeket,
• követeléseket,
• ingatlant,
• üzletrészt,
• értékes szerződéseket.

Ez komoly hiba lehet.
A felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden olyan vagyona, amellyel az eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, és az a vagyon is, amelyet az eljárás alatt szerez. A cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat a felszámolás kezdő időpontjától főszabály szerint a felszámoló teheti meg.
Ezért az ügyvezetőnek felszámolás alatt nem szabad úgy viselkednie, mintha továbbra is szabadon rendelkezhetne a társaság vagyonával.

Különösen kerülendő lépések

• céges autó átírása,
• készlet eladása kapcsolt cégnek,
• eszközök magánszemélynek adása,
• követelés engedményezése,
• bankszámla kiürítése,
• pénztárkészlet kivétele,
• ingyenes vagy piaci ár alatti értékesítés,
• biztosíték alapítása régi tartozásra,
• szerződésmódosítás hitelezői érdekeket sértő módon.

A vagyonmozgatás akkor is veszélyes lehet, ha az ügyvezető úgy gondolja, hogy „jó szándékból” vagy „üzleti kényszerből” tette.
Felszámolás alatt nem az számít, hogy az ügyvezető mit érzett indokoltnak, hanem az, hogy a lépés jogilag, számvitelileg és hitelezői szempontból védhető-e.

6. hiba: hiányos vagy valótlan adatközlés

Felszámolás alatt az ügyvezetőnek pontos adatokat kell szolgáltatnia.
Súlyos hiba lehet, ha:

• nem teljes listát ad át a vagyontárgyakról,
• nem tünteti fel az összes hitelezőt,
• kihagy folyamatban lévő pereket,
• elhallgat kapcsolt vállalkozási ügyleteket,
• nem jelzi a készlethiányt,
• nem adja át a banki adatokat,
• pontatlan szerződéslistát ad,
• nem tájékoztat a folyamatban lévő követelésekről,
• valótlan pénzügyi adatot közöl.

A valótlan vagy hiányos adatközlés különösen veszélyes, mert nemcsak adminisztratív hiba lehet, hanem az együttműködési kötelezettség megsértéseként is értékelhető. A vezető bírságolási kockázata ilyen esetekben is felmerülhet.
A helyes megközelítés:
ami ismert, azt pontosan át kell adni; ami hiányzik, azt írásban jelezni kell; ami bizonytalan, azt dokumentáltan tisztázni kell.

7. hiba: döntések dokumentálásának elmulasztása

Felszámolási helyzetben az ügyvezető egyik legfontosabb védelmi eszköze a dokumentáció.
Sok cégvezető éveken át szóban egyeztet, telefonon dönt, üzenetben ígér, majd felszámoláskor nem tudja bizonyítani, hogy mi miért történt.
Ez különösen veszélyes lehet.
Dokumentálni kell például:

• hitelezői egyeztetéseket,
• fizetési ígéreteket,
• részletfizetési tárgyalásokat,
• követelés vitatását,
• teljesítési kifogásokat,
• könyvelői egyeztetéseket,
• iratátadást,
• felszámolóval folytatott kommunikációt,
• vagyontárgyak állapotát,
• átadott dokumentumok körét,
• hiányzó iratok okát.

Egy későbbi vitában nem az lesz a kérdés, hogy az ügyvezető mire emlékszik, hanem az, hogy mit tud bizonyítani.

8. hiba: az ügyvezetői felelősség alábecsülése

Sokan azt gondolják, hogy a cég tartozásaiért kizárólag a cég felel, ezért az ügyvezetőnek nincs személyes kockázata.
Ez tévedés lehet.
A Cstv. vezető tisztségviselői felelősségre vonatkozó szabályai alapján vizsgálható lehet, hogy a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után figyelembe vette-e a hitelezői érdekeket. A Kúria gyakorlata szerint a vezető tisztségviselő felelőssége akkor is megállapítható lehet, ha a hitelezői igények kielégítésének meghiúsulása a vezető intézkedésével vagy mulasztásával összefügg.
Ezért az ügyvezetőnek felszámolás alatt és a felszámolást megelőző időszakban is figyelnie kell arra, hogy döntései visszanézhetők és szakmailag indokolhatók legyenek.

Kockázatos kérdések

Egy későbbi vizsgálat során felmerülhet:

• mikor látta vagy kellett volna látnia az ügyvezetőnek, hogy a cég fizetésképtelenséggel fenyegetett,
• mit tett a hitelezői érdekek védelme érdekében,
• történt-e vagyoncsökkenés,
• történt-e vagyonkivonás,
• előnyben részesült-e valamelyik hitelező,
• rendezett volt-e a könyvelés,
• átadta-e az iratokat,
• együttműködött-e a felszámolóval.

Aki ezt alábecsüli, könnyen abba a hibába eshet, hogy a felszámolást csak „céges problémának” tekinti, miközben az ügyvezető személyes helyzete is érintett lehet.

Mit tegyen az ügyvezető, hogy csökkentse a kockázatot?

1. Készítsen felszámolási iratátadási listát
Ne csak átadja az iratokat, hanem dokumentálja is.
A listán szerepeljen:

• az irat megnevezése,
• időszaka,
• formátuma,
• átadás dátuma,
• átvevő személye,
• hiányzó iratok felsorolása,
• hiány okának rövid magyarázata.

Ez később bizonyíthatja, hogy az ügyvezető együttműködött.

2. Vonja be a könyvelőt azonnal
A könyvelővel tisztázni kell:

• milyen beszámolók készültek el,
• milyen bevallások vannak beadva,
• mi hiányzik,
• egyeznek-e az analitikák,
• milyen könyvelési rendezés szükséges,
• milyen dokumentumokat kell átadni a felszámolónak.

3. Minden kommunikáció legyen írásos
Telefonon lehet egyeztetni, de a fontos pontokat írásban kell megerősíteni.
Ez vonatkozik:

• felszámolóra,
• könyvelőre,
• hitelezőkre,
• munkavállalókra,
• jogi képviselőre,
• adótanácsadóra.

4. Ne mozgasson vagyont szakértői egyeztetés nélkül
Felszámolás alatt minden vagyoni döntés különösen kockázatos.
Ha bármilyen kérdés felmerül céges eszközről, pénzről, követelésről vagy szerződésről, előbb szakértővel kell egyeztetni.

5. Kérjen felelősségi kockázati átvilágítást
Nem elég azt kérdezni, hogy „mit kér a felszámoló?”.
Azt is vizsgálni kell:

• volt-e problémás döntés a felszámolás előtt,
• volt-e vitatható kifizetés,
• volt-e kapcsolt vállalkozási ügylet,
• rendben vannak-e a beszámolók,
• van-e irathiány,
• van-e személyes felelősségi kockázat,
• hogyan lehet a meglévő helyzetet dokumentáltan kezelni.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek felszámolás alatt

• 1. Ellenőrizze a felszámolás kezdő időpontját.
• 2. Azonosítsa a kijelölt felszámolót.
• 3. Vegye át és mentse le a felszámoló minden megkeresését.
• 4. Készítsen iratátadási listát.
• 5. Egyeztessen a könyvelővel a zárási feladatokról.
• 6. Gyűjtse össze a szerződéseket, számlákat, banki iratokat és analitikákat.
• 7. Ne mozgasson vagyont szakértői egyeztetés nélkül.
• 8. Ne fizessen ki kiválasztott hitelezőt önálló döntéssel.
• 9. Minden kommunikációt dokumentáljon.
• 10. Jelezze írásban, ha valamely irat hiányzik.
• 11. Ne közöljön bizonytalan vagy valótlan adatot.
• 12. Kérjen szakértői segítséget az ügyvezetői felelősségi kockázatok felmérésére.

Gyakori kérdések

Mit hibázhat el az ügyvezető felszámolás alatt?
Az ügyvezető hibázhat az iratok átadásának elmulasztásával, a könyvelés rendezetlenül hagyásával, a felszámoló megkereséseinek figyelmen kívül hagyásával, hiányos adatközléssel, vagyonmozgatással vagy egyes hitelezők előnyben részesítésével.

Kötelező együttműködni a felszámolóval?
Igen. A felszámolás alatt az ügyvezetőnek együtt kell működnie a felszámolóval, és teljesítenie kell az iratátadási, tájékoztatási, számviteli és egyéb törvényi kötelezettségeit. Ezek elmulasztása bírságolási és felelősségi kockázatot okozhat.

Mi történik, ha az ügyvezető nem adja át az iratokat?
Ha az ügyvezető nem teljesíti az iratátadási vagy tájékoztatási kötelezettségeit, az bírságolási kockázatot jelenthet, és bizonyos esetekben a hitelezői érdekek sérelmének vélelme is felmerülhet.

Gond, ha a könyvelés nincs rendben?
Igen. A rendezetlen könyvelés felszámolás alatt komoly kockázatot jelent, mert akadályozhatja a vagyon, a tartozások és a követelések pontos feltárását. Ez az ügyvezető személyes felelősségi kockázatát is növelheti.

Fizethet az ügyvezető egyes hitelezőknek felszámolás alatt?
Felszámolás alatt a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat főszabály szerint a felszámoló teheti meg, ezért az ügyvezető nem kezelheti szabadon a kifizetéseket. Egyes hitelezők önálló előnyben részesítése komoly kockázatot jelenthet.

Felelhet személyesen az ügyvezető felszámolás alatt?
Bizonyos esetekben igen. Különösen akkor merülhet fel kockázat, ha a vezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet után nem a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el, vagy mulasztása miatt a hitelezői igények kielégítése meghiúsulhatott.

Összegzés

Felszámolás alatt az ügyvezető már nem úgy irányítja a céget, mint korábban. A cégvagyon feletti rendelkezés jelentős része a felszámolóhoz kerülhet, de ez nem jelenti azt, hogy az ügyvezető felelőssége megszűnik.
Sőt, ilyenkor különösen fontossá válik, hogy az ügyvezető:

• időben adja át az iratokat,
• rendezze a könyvelési anyagot,
• együttműködjön a felszámolóval,
• ne mozgasson vagyont,
• ne kezelje szelektíven a hitelezőket,
• ne közöljön valótlan adatot,
• minden döntést dokumentáljon,
• szakértői segítséget kérjen.

A felszámolás során nemcsak az számít, hogy mennyi vagyona maradt a cégnek. Az is számít, hogy az ügyvezető hogyan viselkedik, mit ad át, mit dokumentál, mire válaszol, és milyen döntéseket hozott a kritikus időszakban.

Felszámolás alatt a legjobb védekezés a gyors, pontos, dokumentált és szakértői kontroll mellett végzett együttműködés.

CTA blokk

Felszámolás alatt áll a cége? Ne hagyja, hogy egy adminisztratív hiba személyes kockázattá váljon.
Ha a cége felszámolás alatt áll, az ügyvezetőnek gyorsan és pontosan kell teljesítenie a kötelezettségeit. Az iratátadás, a könyvelési zárás, a felszámolóval való kommunikáció és a döntések dokumentálása mind olyan terület, ahol egy hiba később komoly következményekkel járhat.
Segítünk átlátni:

• milyen iratokat kell átadni,
• milyen határidőkre kell figyelni,
• rendben van-e a könyvelési dokumentáció,
• hogyan kell kommunikálni a felszámolóval,
• milyen hibák növelhetik az ügyvezető személyes kockázatát,
• volt-e problémás vagyonmozgás vagy hitelezői kifizetés,
• hogyan lehet dokumentálni a döntéseket,
• milyen lépéseket kell azonnal megtenni.

Ne várja meg, amíg a felszámoló, a hitelező vagy a bíróság jelzi a problémát.
Küldje el nekünk a felszámolással kapcsolatos iratokat, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.
Egy időben rendezett iratátadás és egy jól dokumentált együttműködés sokkal kevesebbe kerülhet, mint egy későbbi felelősségi vita.

• felszámolás
• felszámolási eljárás
• vezetői felelősség
• hitelezővédelem
• számvitel