Felszámolás csak 200 ezer felett? Ekkor léphet a hitelező

A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem alsó összeghatára: mikor és hogyan léphet a hitelező?

Bevezetés

A felszámolási eljárás nem egyszerű követelésbehajtási eszköz, hanem a fizetésképtelenség rendezésére szolgáló eljárás. A jogalkotó ennek megfelelően korlátokat és előfeltételeket állít fel annak érdekében, hogy a hitelezők ne éljenek vissza ezzel az eszközzel.

Jogszabályi háttér és a fizetésképtelenség tipikus esetei

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (röviden: Cstv.) rögzíti, mikor tekinthető az adós fizetésképtelennek. A bíróság többek között az alábbi helyzetekben állapíthatja meg a fizetésképtelenséget:

• - Szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozás: az adós a teljesítési határidő lejártát követő 20 napon belül sem fizetett és nem vitatta a tartozást, és a hitelező ezt követő írásbeli fizetési felszólítására sem teljesített.
• - Jogerős bírósági határozat vagy fizetési meghagyás: az adós a jogerős döntésben megállapított határidőn belül nem fizetett.
• - Egyéb, a Cstv.-ben nevesített esetek: például eredménytelen végrehajtás.

Az alsó összeghatár: 200 000 forint (mit jelent pontosan?)

• - Mikor kell elérnie a 200 000 forintot? A fenti két tipikus esetben (nem vitatott/elismert szerződéses tartozás + külön hitelezői felszólítás; illetve jogerős ítélet/fizetési meghagyás be nem tartása) a hitelező felszámolási kérelmet csak akkor terjeszthet elő, ha a követelés összege meghaladja a 200 000 forintot.
• - Mi számít bele az összegbe? Csak a tőketartozás (a „főkövetelés”). Nem számítható bele a késedelmi kamat, a kötbér, a behajtási költségátalány (40 euró), egyéb járulékok, illetve eljárási költségek.
• - Összesítés több számlából: A hitelező az ugyanazzal az adóssal szemben fennálló, esedékes tőketartozásait összeadhatja, és ha ezek együtt meghaladják a 200 000 forintot, a küszöb teljesülhet. Nem feltétlenül kell egyetlen szerződésből származnia a teljes összegnek, de a „nem vitatott vagy elismert” feltételt minden érintett követelésnél vizsgálni kell.
• - Több hitelező együttes kérelme: A küszöb egy hitelező egy adós felé fennálló követelésére értendő. Ha több hitelező külön-külön 200 000 forint alatti igénnyel rendelkezik, ezek összesítése rendszerint nem elegendő a határ eléréséhez; mindegyiküknek önállóan kell megfelelnie a feltételeknek, vagy más, küszöbhöz nem kötött fizetésképtelenségi okra kell hivatkozniuk.
• - Devizás követelés: Devizában fennálló követelésnél a bíróság forintban vizsgálja a küszöb teljesülését; célszerű a kérelemben megjelölni a választott (pl. az MNB) árfolyamot és a forintellenértéket a benyújtás napján.

A jogerős ítélet/fizetési meghagyás esete

• - Ha a követelésről jogerős bírósági határozat vagy jogerős fizetési meghagyás rendelkezik, és az adós a megállapított határidőn belül nem teljesít, a felszámolási kérelem előterjeszthető, feltéve, hogy a tőketartozás meghaladja a 200 000 forintot.
• - Ebben az esetben külön hitelezői felszólítás nem szükséges, de a küszöb ugyanúgy irányadó.

Mik számítanak járulékoknak, és miért fontos ez?

• - Késedelmi kamat (törvényi vagy szerződéses)
• - Kötbér
• - Behajtási költségátalány (üzleti ügyleteknél 40 euró)
• - Eljárási és ügyvédi költségek
• - Egyéb mellékkövetelések

Ezek nem számíthatók be a 200 000 forintos minimumba.
Gyakori hiba, hogy a hitelező kamattal együtt „éri el” a küszöböt; ezt a bíróság el fogja utasítani.

Gyakorlati példahelyzetek

• - 1. példa: A tőketartozás 195 000 Ft, a késedelmi kamat 30 000 Ft. Nem nyújtható be kérelem a fenti ágakban, mert a tőke nem éri el a 200 000 Ft-ot.
• - 2. példa: Három, egyenként 90 000 Ft-os, esedékes és nem vitatott számla van ugyanannál az adósnál. A tőketartozások összeadhatók (270 000 Ft), így a küszöb teljesül, ha a 20 nap letelt és volt igazolt írásbeli felszólítás.
• - 3. példa: A tőketartozás 210 000 Ft, de az adós a 15. napon részletesen vitatta a teljesítést (minőségi kifogás, dokumentumokkal). A nem vitatott tartozás feltétele nem áll fenn; felszámolási kérelem helyett peres eljárás vagy fizetési meghagyás kezdeményezése indokolt.
• - 4. példa: Jogerős fizetési meghagyás 230 000 Ft tőkéről, az adós nem fizetett. A küszöb teljesül, kérhető a felszámolás.

Fontos különbségek és jó gyakorlat

• - A felszámolás nem behajtási eszköz: Ha a követelés vitatott, a megfelelő út a fizetési meghagyás vagy per. A felszámolási eljárás kezdeményezésének „nyomásgyakorlásra” történő használata visszaélésnek minősülhet, költség- és kártérítési következményekkel.
• - Kommunikáció és bizonyíthatóság: A hitelezői felszólítást mindig úgy küldje, hogy a kézbesítés/átvétel dokumentálható legyen. Ügyeljen a címhely és cégadatok pontosságára.
• - Számítások átláthatósága: A kérelmet úgy készítse elő, hogy világosan elkülönítse a tőkét a járulékoktól, és egyértelmű legyen, miként haladja meg a tőke a 200 000 Ft-ot.

Összegzés

• - A 200 000 forintos alsó összeghatár kulcsszűrő a felszámolási kérelmeknél, ha a hitelező a „nem vitatott vagy elismert” szerződéses tartozásra (20 nap + írásbeli felszólítás) vagy a jogerős ítélet/fizetési meghagyás be nem tartására hivatkozik.
• - A küszöb kizárólag a tőketartozásra vonatkozik; kamat és egyéb járulék nem számítható bele.
• - A sikeres kérelem feltétele a gondos előkészítés: a vita hiányának vagy jogerős címnek igazolása, a felszólítás és kézbesítése, valamint a 200 000 Ft feletti tőketartozás egyértelmű bemutatása.
• - Kétség esetén célszerű jogi szakemberrel egyeztetni, mert a nem megfelelően megválasztott eljárás vagy hiányos kérelem elutasításhoz és felesleges költségekhez vezethet.

• felszámolás
• fizetésképtelenség
• felszámolási eljárás
• hitelezői kérelem
• hitelezővédelem