Rövid válasz: hogyan zajlik a felszámolás menete?

A felszámolás menete általában a felszámolási kérelemmel vagy más törvényi okkal indul, majd a bíróság vizsgálja a fizetésképtelenséget. Ha a bíróság elrendeli a felszámolást, a jogerős végzést közzéteszik a Cégközlönyben, kijelölik a felszámolót, a hitelezők bejelentik az igényeiket, az ügyvezető átadja az iratokat és a vagyont, a felszámoló feltárja és értékesíti a vagyont, majd a hitelezők kielégítése után a bíróság lezárja az eljárást. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja.

Miért fontos, hogy az ügyvezető értse a felszámolás folyamatát?

• Bírósági iratok érkeznek.
• Határidők indulnak.
• Hitelezők jelentkeznek.
• A felszámoló átveszi a cég vagyonával kapcsolatos döntéseket.
• A könyvelési és iratátadási feladatok hirtelen sürgőssé válnak.

Sok ügyvezető ilyenkor nem azért hibázik, mert rosszhiszemű, hanem mert nem érti pontosan, mi történik és melyik szakaszban milyen feladata van.

Pedig a felszámolási eljárás lépései megérthetők. Ha az ügyvezető tudja, mire számíthat, kevesebb hibát követ el, jobban tud együttműködni a felszámolóval, a könyvelővel és a jogi szakértőkkel, és csökkentheti a személyes felelősségi kockázatát.


A felszámolás nem egyetlen esemény, hanem egymásra épülő lépések sorozata. Minél jobban érti az ügyvezető a folyamatot, annál kisebb az esélye annak, hogy határidőt, iratot vagy fontos kötelezettséget mulaszt el.

1. lépés: a fizetési probléma felszámolási kockázattá válik

A felszámolás általában nem ott kezdődik, amikor a bíróság elrendeli az eljárást. A folyamat sokszor már korábban elindul a háttérben.

• Először megjelenik egy lejárt számla.
• Aztán fizetési felszólítás érkezik.
• A hitelező türelme elfogy.
• Esetleg NAV-tartozás, végrehajtás, bér- vagy járulékelmaradás is megjelenik.
• Majd a hitelező felszámolási kérelmet nyújthat be.

Felszámolási kockázatot jelenthet például:

• lejárt, nem vitatott tartozás,
• írásbeli hitelezői fizetési felszólítás,
• eredménytelen végrehajtás,
• jogerős bírósági határozatban megállapított, ki nem fizetett tartozás,
• tartós fizetésképtelenségi helyzet,
• NAV- vagy munkabértartozás,
• felszámolási kérelem érkezése.

A bíróság az adós fizetésképtelenségét több esetben is megállapíthatja, például ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlíti ki vagy nem vitatja, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesít.

Mire figyeljen az ügyvezető ebben a szakaszban?

Ebben a szakaszban még lehet mozgástér. Meg kell vizsgálni:

• jogos-e a követelés,
• vitatható-e a tartozás,
• történt-e részfizetés,
• van-e ellenkövetelés,
• van-e fizetési vagy egyezségi lehetőség,
• kérhető-e haladék,
• milyen iratok bizonyítják a cég álláspontját.

A legnagyobb hiba ilyenkor az, ha az ügyvezető a felszólítást „csak egy újabb levélként” kezeli.

2. lépés: felszámolási kérelem érkezhet

Ha a hitelező úgy látja, hogy az adós nem teljesít, felszámolási kérelmet nyújthat be a bírósághoz.

A hitelezői kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját, és röviden ismertetni kell, hogy a hitelező miért tartja az adóst fizetésképtelennek. A kérelem bizonyítására szükséges iratokat is csatolni kell.

Ez az a pont, ahol az ügyvezetőnek már nem szabad halogatnia.

Ha a bíróság értesíti az adóst a hitelező kérelméről, az adósnak az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat. Ha az adós elismeri a kérelmet, arról is nyilatkoznia kell, kér-e fizetési haladékot.

Mit kell az ügyvezetőnek azonnal ellenőriznie?

Az első 24 órában tisztázni kell:

• mikor érkezett az irat,
• mikor vették át,
• mikor jár le a határidő,
• ki a kérelmező hitelező,
• mekkora a követelés,
• milyen jogcímen követelnek,
• volt-e korábbi fizetési felszólítás,
• vitatta-e már a cég a követelést,
• van-e fizetési lehetőség,
• kérhető-e fizetési haladék.

A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet, meghatározott kivételekkel. A törvény azt is kimondja, hogy a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek.

3. lépés: a bíróság vizsgálja a fizetésképtelenséget

A felszámolási kérelem után a bíróság azt vizsgálja, hogy fennáll-e a fizetésképtelenség törvényi feltétele.

Ez nem automatikus döntés. A bíróság figyelembe veszi a kérelmet, a csatolt iratokat, az adós nyilatkozatát, a vitatásokat és a törvényben meghatározott fizetésképtelenségi okokat.

Ebben a szakaszban különösen fontos:

• a határidőben beadott nyilatkozat,
• a követelés pontos vizsgálata,
• a vitatás bizonyítékai,
• a fizetés igazolása,
• a fizetési haladék iránti kérelem,
• az ügyvédi és könyvelői együttműködés.

Ha az adós nem nyilatkozik határidőben, az súlyos következménnyel járhat, mert a fizetésképtelenség ténye vélelmezhető.

Mire számíthat az ügyvezető?

Ebben a szakaszban az ügyvezetőnek fel kell készülnie arra, hogy gyorsan kell dönteni:

• elismeri-e a követelést,
• vitatja-e,
• fizet-e,
• haladékot kér-e,
• egyezséget keres-e,
• milyen bizonyítékokat csatol.

Nem elég általánosságban azt mondani, hogy „nem értünk egyet”. A vitatásnak konkrétnak, időben megtettnek és iratokkal alátámasztottnak kell lennie.

4. lépés: a bíróság elrendelheti a felszámolást

Ha a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, elrendelheti a felszámolást.

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételének napja. A közzététel tartalmazza többek között az adós adatait, a felszámolás kezdő időpontját, a hitelezőknek szóló felhívást, valamint a felszámoló és a felszámolóbiztos adatait.

Ez az egyik legfontosabb fordulópont.

Ettől kezdve a cég már nem normál üzleti helyzetben van. A cég neve mellett megjelenik a „felszámolás alatt” vagy „f. a.” jelölés, a hitelezőknek be kell jelenteniük az igényeiket, és az ügyvezetőnek megkezdődnek az átadási, számviteli és együttműködési kötelezettségei.

Mit jelent ez az ügyvezetőnek?

A felszámolás elrendelése után az ügyvezető mozgástere jelentősen beszűkül. A cég vagyonával kapcsolatos pénzköveteléseket főszabály szerint már a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni.

Az ügyvezetőnek ilyenkor már nem az a feladata, hogy önállóan mentse vagy kezelje a cég vagyonát. A feladata az, hogy:

• átadja az iratokat,
• rendezze a könyvelési átadást,
• tájékoztassa a felszámolót,
• együttműködjön,
• ne mozgasson vagyont önállóan,
• dokumentálja az átadást és a kommunikációt.

5. lépés: kijelölik a felszámolót

A felszámoló az eljárás egyik központi szereplője. A közzétételben szerepel a felszámoló neve, székhelye, valamint a felszámolóbiztos neve és levelezési címe.

A felszámoló nem az ügyvezető tanácsadója, hanem az eljárás lefolytatásáért felelős szereplő. Feladata, hogy feltárja, megőrizze, kezelje és értékesítse a cég vagyonát, nyilvántartásba vegye a hitelezői igényeket, és a törvény szerinti rendben járjon el.

A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról és megőrzéséről.

Mit kell megértenie az ügyvezetőnek?

A felszámoló kijelölése után az ügyvezető nem tűnhet el.

Sok vezető itt hibázik. Azt gondolja:

• „Most már a felszámoló intéz mindent.”
• „Nekem már nincs dolgom.”
• „A könyvelő majd átadja az iratokat.”
• „A felszámoló majd kideríti, mi van a cégben.”

Ez veszélyes hozzáállás. A felszámoló munkáját az ügyvezetőnek segítenie kell, és a törvény külön együttműködési, tájékoztatási és átadási kötelezettségeket ír elő.

6. lépés: az ügyvezetőnek át kell adnia az iratokat, könyvelést és vagyont

Ez az ügyvezető szempontjából az egyik legfontosabb szakasz.

A vezetőnek a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget és adóbevallást kell készítenie, és ezeket át kell adnia a felszámolónak és az adóhatóságnak. Ugyancsak 30 napon belül iratjegyzéket kell készítenie, át kell adnia az irattári anyagot és a vagyont leltár szerint, valamint tájékoztatást kell adnia a fennálló szerződésekről, folyamatban lévő ügyekről és eljárásokról.

Mit kell előkészíteni?

Az ügyvezetőnek és a könyvelőnek célszerű előkészíteni:

• társasági iratokat,
• szerződéseket,
• számlákat,
• bankkivonatokat,
• pénztárbizonylatokat,
• főkönyvi kivonatot,
• vevő-szállító analitikát,
• NAV-folyószámlát,
• béranyagokat,
• munkaszerződéseket,
• tárgyi eszköz listát,
• készletnyilvántartást,
• tagi kölcsön dokumentációt,
• kapcsolt vállalkozási szerződéseket,
• peres és végrehajtási iratokat,
• hatósági ügyek dokumentumait,
• elektronikus hozzáféréseket,
• folyamatban lévő ügyek listáját.

Miért kritikus ez a lépés?

Mert az iratátadás elmulasztása, késedelmes teljesítése, valótlan adat közlése vagy az együttműködés hiánya bírságolási kockázatot jelenthet. A törvény szerint a bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a vezetőt, aki a 31. § szerinti kötelezettségeit elmulasztja, késedelmesen teljesíti, valótlan adatokat közöl, vagy nem teljesíti a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét.

7. lépés: a hitelezők bejelentik az igényeiket

A felszámolás közzététele után a hitelezőknek be kell jelenteniük a követeléseiket a felszámolónak.

A Cégközlönyben közzétett felhívás alapján a hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteniük ismert követeléseiket a felszámolónak.

A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi, de ezek kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a törvény szerinti korábbi tartozások kiegyenlítése után marad vagyoni fedezet.

Miért fontos ez az ügyvezetőnek?

Az ügyvezetőnek pontos hitelezői és tartozáslistát kell átadnia a felszámolónak.

Ez tartalmazza:

• hitelezők nevét,
• követelés összegét,
• jogcímet,
• esedékességet,
• vitatott vagy elismert státuszt,
• kapcsolódó szerződést,
• számlákat,
• részfizetéseket,
• kamatokat,
• peres vagy végrehajtási előzményeket.

Ha az ügyvezető hiányos tartozáslistát ad át, vagy elhallgat bizonyos hitelezőket, az együttműködési és felelősségi kockázatot is okozhat.

8. lépés: a felszámoló felülvizsgálja és nyilvántartásba veszi a követeléseket

A felszámoló nem automatikusan fogad el minden hitelezői igényt.

A felszámoló a határidőben bejelentett követeléseket felülvizsgálja, szükség esetén egyeztet az érdekeltekkel, és a vitathatónak minősített igényeket elbírálásra megküldi a felszámolást elrendelő bíróságnak. A törvény szerint a felszámolónak a bejelentési határnapot követő 45 napon belül kell a követeléseket felülvizsgálnia, és a vitatható igényeket 15 munkanapon belül a bíróságnak megküldenie.

Mire számíthat az ügyvezető?

A felszámoló kérdéseket tehet fel:

• miért szerepel egy tartozás a könyvelésben,
• miért vitatott egy követelés,
• történt-e részfizetés,
• hol vannak a szerződések,
• miért hiányzik egy számla,
• van-e kapcsolt vállalkozási ügylet,
• van-e tagi kölcsön,
• milyen követelések behajthatók.

Az ügyvezetőnek ilyen esetben gyorsan, pontosan és dokumentáltan kell válaszolnia.

9. lépés: a felszámoló feltárja és megőrzi a cég vagyonát

A felszámoló feladata a cég vagyonának feltárása, megőrzése és kezelése.

Ez érintheti:

• bankszámlapénzt,
• készpénzt,
• vevőköveteléseket,
• árukészletet,
• tárgyi eszközöket,
• gépeket,
• járműveket,
• ingatlanokat,
• szerződéses jogokat,
• folyamatban lévő pereket,
• biztosítékokat,
• kapcsolt vállalkozási követeléseket.

A felszámoló beléphet az adós helyiségeibe, átvizsgálhatja a vagyontárgyakat, az adós pedig köteles a lezárt helyiséget vagy vagyontárgyat felnyitni, és tájékoztatást adni a vagyontárgy meglétéről és hollétéről.

Mit jelent ez gyakorlatban?

Az ügyvezetőnek tudnia kell:

• hol vannak a céges eszközök,
• kinél vannak a járművek,
• hol található a készlet,
• milyen eszköz van bérbe adva,
• milyen követelés hajtható be,
• milyen szerződések vannak folyamatban,
• milyen vagyontárgy van harmadik személynél.

A „nem tudom” vagy „majd utánanézek” nem biztonságos válasz, ha a felszámoló konkrét adatot kér.

10. lépés: a felszámoló dönthet a működés folytatásáról vagy lezárásáról

Nem minden felszámolás jelenti azt, hogy a cég tevékenysége azonnal teljesen megszűnik. Bizonyos esetekben a felszámoló a felszámolás alatt is folytathatja a gazdasági tevékenységet, ha ez indokolt és jogszerű.

A törvény szerint, ha hitelezői választmány alakult, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához a választmány hozzájárulását köteles megszerezni a közzétételt követő meghatározott határidőn belül.

Mire számíthat az ügyvezető?

A felszámoló vizsgálhatja:

• folytatható-e a tevékenység,
• van-e értelme a működés ideiglenes fenntartásának,
• vannak-e teljesítendő szerződések,
• van-e készlet, amelyet értékesíteni kell,
• vannak-e munkavállalók,
• van-e olyan működés, amely növelheti a hitelezői megtérülést.

Az ügyvezető szerepe itt elsősorban az információátadás: el kell mondania, hogyan működött a cég, milyen szerződések vannak, milyen vevők és szállítók érintettek, és milyen kockázatok láthatók.

11. lépés: vagyonértékesítés következik

A felszámolás egyik lényegi része a cég vagyonának értékesítése.

A felszámoló nyilvános pályázatot vagy árverést alkalmazhat. A nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben kell közzétenni, és annak tartalmaznia kell többek között az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését, az értékesítés feltételeit, az ajánlatok benyújtásának módját és a részletes pályázati feltételek elérését. Árverés esetén az árverési hirdetményben fel kell tüntetni például az adós nevét, az árverés helyét és idejét, valamint az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket.

Mit jelent ez az ügyvezetőnek?

Az ügyvezető már nem döntheti el önállóan, hogy:

• melyik eszközt kinek adják el,
• milyen áron értékesítik a vagyont,
• melyik hitelezőt fizetik ki előbb,
• milyen szerződést tartanak fenn,
• mely vagyontárgyat „mentik meg”.

A felszámoló feladata a vagyon törvényes keretek közötti értékesítése és a hitelezői igények kezelése.

12. lépés: a hitelezők kielégítése törvényi sorrend szerint történhet

A felszámolás alatt a hitelezők nem egyedi alku alapján jutnak pénzhez. A tartozások kezelése törvényes kielégítési sorrend szerint történik.

Ez azt jelenti, hogy nem az számít, ki telefonál többet, ki ismeri jobban az ügyvezetőt, ki volt régebbi partner, vagy ki gyakorol nagyobb nyomást.

Számít viszont:

• a követelés jogcíme,
• a követelés besorolása,
• a biztosíték megléte,
• a bejelentés határideje,
• a felszámolási vagyon nagysága,
• az, hogy vitatott vagy elismert követelésről van-e szó.

Ha nincs elegendő vagyon, előfordulhat, hogy egyes hitelezők csak részben vagy egyáltalán nem kapnak kifizetést.

13. lépés: közbenső mérlegek, jelentések és vagyonfelosztás

A felszámolás során a felszámoló beszámolhat az eljárás állásáról, közbenső mérleget készíthet, és részleges vagyonfelosztási javaslatot is készíthet. A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, valamint a részleges vagyonfelosztási javaslatot meg kell küldeni a hitelezőknek, akik arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.

Ez a szakasz már nem az ügyvezető korábbi üzleti döntéseiről szól, hanem a felszámolási vagyon elszámolásáról és a hitelezők törvényes kezeléséről.

Mire számíthat az ügyvezető?

Az ügyvezetőnek ebben a szakaszban is lehet szerepe, ha:

• a felszámoló további adatot kér,
• egy követelés hátterét kell tisztázni,
• egy vagyontárgy hollétét kell igazolni,
• egy korábbi szerződés magyarázatra szorul,
• a könyvelési vagy iratanyag hiányos.

Ezért az együttműködési kötelezettség nem ér véget az első iratátadással.

14. lépés: egyszerűsített felszámolás is előfordulhat

Bizonyos esetekben a felszámolás általános szabályok szerint nem folytatható le.

Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag nem bonyolítható le az általános szabályok szerint, a felszámoló egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kívánhat benyújtani.

Miért veszélyes ez az ügyvezetőnek?

Az egyszerűsített felszámolás mögött gyakran az áll, hogy:

• nincs elegendő vagyon,
• nincs rendezett könyvelés,
• hiányosak az iratok,
• nem állapítható meg pontosan a vagyoni helyzet,
• az eljárás általános szabályok szerint nem bonyolítható le.

Ez ügyvezetői szempontból különösen kellemetlen helyzet lehet, mert a rendezetlen iratanyag és hiányos könyvelés felelősségi kérdéseket is felvethet.

15. lépés: a felszámolási eljárás lezárása

A felszámolási eljárás végén a felszámoló elszámol a vagyonnal, elkészíti a szükséges záró dokumentumokat, vagyonfelosztási javaslatot készít, a bíróság pedig dönt az eljárás befejezéséről és a cég megszüntetéséről.

A lezárás után a cég jogutód nélkül megszűnhet.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden ügyvezetői kockázat is eltűnik. Ha az eljárás során hiányos iratátadás, rendezetlen könyvelés, vagyonhiány, vitatható kifizetés vagy hitelezői érdeksérelem merül fel, ezek később is vizsgálható kérdések lehetnek.

A felszámolás menete röviden, lépésről lépésre

• 1. Fizetési probléma vagy hitelezői követelés jelenik meg.
• 2. Fizetési felszólítás vagy végrehajtási előzmény alakulhat ki.
• 3. Hitelezői felszámolási kérelem érkezhet a bírósághoz.
• 4. Az adósnak rövid határidőn belül nyilatkoznia kell.
• 5. A bíróság vizsgálja a fizetésképtelenséget.
• 6. A bíróság elrendelheti a felszámolást.
• 7. A jogerős végzést közzéteszik a Cégközlönyben.
• 8. Kijelölik a felszámolót és a felszámolóbiztost.
• 9. Az ügyvezetőnek át kell adnia az iratokat, könyvelést és vagyont.
• 10. A hitelezők bejelentik igényeiket.
• 11. A felszámoló felülvizsgálja és nyilvántartásba veszi a követeléseket.
• 12. A felszámoló feltárja, megőrzi és kezeli a cég vagyonát.
• 13. A vagyont pályázat vagy árverés útján értékesíthetik.
• 14. A hitelezők kielégítése törvényi sorrend szerint történhet.
• 15. A felszámoló záró dokumentumokat készít, a bíróság lezárja az eljárást.

Mit tegyen az ügyvezető a folyamat alatt?

1. Ne kezelje egyedül

A felszámolás jogi, számviteli, adózási és felelősségi kérdés egyszerre. Az ügyvezetőnek érdemes már az elején bevonni:

• jogi szakértőt,
• könyvelőt,
• adótanácsadót,
• felszámolási ügyekben jártas szakembert.

2. Minden határidőt írjon fel

Különösen figyelni kell:

• a felszámolási kérelemre adott nyilatkozati határidőre,
• a fizetési haladék lehetőségére,
• a 30 napos iratátadási és zárási kötelezettségekre,
• a hitelezői igénybejelentési határidőkre,
• a felszámoló megkereséseire,
• a kifogási és észrevételi határidőkre.

3. Rendezze a könyvelést

A könyvelés legyen átadható, ellenőrizhető és naprakész.

Kiemelten fontos:

• főkönyvi kivonat,
• vevő-szállító analitika,
• NAV-folyószámla,
• pénztár,
• bankszámlák,
• tagi kölcsön,
• eszközök,
• készlet,
• béradatok,
• adóbevallások.

4. Ne mozgasson vagyont szakértői egyeztetés nélkül

Felszámolási helyzetben különösen veszélyes lehet:

• céges autó átírása,
• készlet átvitele másik cégbe,
• kapcsolt vállalkozás kifizetése,
• tagi kölcsön visszafizetése,
• bankszámla kiürítése,
• eszköz piaci ár alatti eladása.

A felszámolási eljárás megindításához kapcsolódó időszakban egyes vagyoncsökkentő, ingyenes, feltűnően aránytalan vagy hitelezőt előnyben részesítő jogügyletek megtámadhatók lehetnek.

5. Dokumentáljon mindent

A felszámolás során az ügyvezető egyik legfontosabb védelmi eszköze a dokumentáció.

Dokumentálni kell:

• iratátadást,
• felszámolóval való kommunikációt,
• könyvelői egyeztetéseket,
• hitelezői listákat,
• vitatott követeléseket,
• vagyonlistákat,
• szerződéslistákat,
• hiányzó iratokat,
• minden fontos döntést.

Tipikus hibák a felszámolás menete során

1. Az ügyvezető túl későn reagál a felszámolási kérelemre

A felszámolási kérelemre nem az utolsó napon kell elkezdeni válaszolni. Az iratok, bizonyítékok és könyvelési adatok összegyűjtése időt igényel.

2. Nincs pontos tartozáslista

Ha az ügyvezető nem tudja pontosan, kinek, mennyivel és milyen jogcímen tartozik a cég, nem lehet jól együttműködni a felszámolóval.

3. Rendezetlen könyvelés

A hiányos főkönyv, nem egyező pénztár, rendezetlen tagi kölcsön, hiányzó számlák vagy be nem adott bevallások komoly problémát okozhatnak.

4. Az ügyvezető eltűnik

A felszámoló megkereséseit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A passzivitás bírságolási és felelősségi kockázatot növelhet.

5. Vagyont mozgatnak a felszámolás előtt vagy alatt

A kapkodó vagyonátadás, kapcsolt cég felé történő kifizetés vagy tagi kölcsön visszafizetés később különösen kockázatos lehet.

6. Nincs dokumentálva az együttműködés

Nem elég átadni az iratokat. Bizonyítani is kell tudni, hogy mit, mikor, kinek és milyen formában adott át az ügyvezető.

Ellenőrzőlista ügyvezetőknek felszámolási eljárás esetén

• 1. Pontosan tudja, milyen irat érkezett?
• 2. Ismeri az átvétel dátumát és a határidőket?
• 3. Tudja, ki a kérelmező hitelező?
• 4. Ellenőrizte a követelés jogosságát?
• 5. Vitatott vagy elismert a tartozás?
• 6. Van naprakész főkönyv és vevő-szállító analitika?
• 7. Rendezett a NAV-folyószámla?
• 8. Van tagi kölcsön vagy pénztárhiány?
• 9. Elérhető minden szerződés, számla és banki bizonylat?
• 10. Tudja, milyen iratokat kell átadni a felszámolónak?
• 11. Tudja, hol vannak a cég vagyontárgyai?
• 12. Volt kapcsolt vállalkozási kifizetés vagy vagyonmozgás?
• 13. Dokumentálja a felszámolóval való kommunikációt?
• 14. Bevonásra került a könyvelő és jogi szakértő?
• 15. Készült ügyvezetői felelősségi kockázatértékelés?

Gyakori kérdések

Mi a felszámolás első lépése?

A felszámolási folyamat gyakran hitelezői követeléssel, fizetési felszólítással vagy felszámolási kérelemmel kezdődik. Hitelezői kérelem esetén a kérelemben meg kell jelölni a tartozás jogcímét, esedékességét és azt, hogy a hitelező miért tartja az adóst fizetésképtelennek.

Mennyi idő van reagálni felszámolási kérelemre?

Hitelezői kérelem esetén az adósnak a bírósági értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e a kérelemben foglaltakat.

Mikor kezdődik a felszámolás?

A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. A közzététel a Cégközlönyben történik, és tartalmazza többek között a felszámolás kezdő időpontját, a hitelezői felhívást és a felszámoló adatait.

Mit kell átadnia az ügyvezetőnek a felszámolónak?

Az ügyvezetőnek többek között záróleltárt, tevékenységet lezáró mérleget, zárómérleget, adóbevallást, iratjegyzéket, irattári anyagot, vagyonleltárt, szerződéslistát és folyamatban lévő ügyekről szóló tájékoztatást kell átadnia a törvényben meghatározott határidőben.

Mennyi idő van a hitelezői igények bejelentésére?

A hitelezőknek a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell bejelenteniük ismert követeléseiket a felszámolónak. A 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igények hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek.

Ki dönt a cég vagyonáról felszámolás alatt?

A felszámoló kezeli, őrzi és értékesíti a cég vagyonát a felszámolási eljárás szabályai szerint. A felszámoló köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról és megőrzéséről.

Hogyan történik a vagyon értékesítése?

A felszámoló nyilvános pályázat vagy árverés útján értékesítheti a vagyont. A pályázati vagy árverési felhívást a Cégközlönyben kell közzétenni, meghatározott tartalmi elemekkel.

Mi történik, ha nincs elég vagyon?

Ha nincs elegendő vagyon, a hitelezők csak részben vagy egyáltalán nem térülhetnek meg. Ha a vagyon még a várható felszámolási költségekre sem elegendő, vagy a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag nem folytatható le általános szabályok szerint, egyszerűsített felszámolás is felmerülhet.

Összegzés

A felszámolás menete elsőre bonyolultnak tűnhet, de lépésről lépésre megérthető.

A folyamat fő állomásai:

• fizetési probléma vagy hitelezői követelés,
• felszámolási kérelem,
• bírósági vizsgálat,
• felszámolás elrendelése,
• Cégközlönyben történő közzététel,
• felszámoló kijelölése,
• ügyvezetői iratátadás,
• hitelezői igénybejelentés,
• követelések felülvizsgálata,
• vagyonfeltárás,
• vagyonértékesítés,
• hitelezők kielégítése,
• zárás és a cég megszűnése.

Az ügyvezető számára a legfontosabb felismerés:

• a felszámolás alatt már nem az a feladat, hogy kapkodva megpróbálja menteni a céget, hanem az, hogy pontosan értse a folyamatot, határidőben teljesítse a kötelezettségeit, dokumentáltan működjön együtt, és szakértői segítséggel csökkentse a kockázatokat.

CTA blokk

Felszámolási eljárás indult vagy felszámolási kérelmet kapott? Ne egyedül próbálja értelmezni a folyamatot.

A felszámolás során minden lépésnek jelentősége lehet: a kérelem átvételének, a nyilatkozati határidőnek, az iratátadásnak, a könyvelési zárásnak, a hitelezői igényeknek és a felszámolóval való együttműködésnek.

Segítünk gyorsan átlátni:

• melyik szakaszban van az eljárás,
• milyen határidők futnak,
• mit kell az ügyvezetőnek azonnal megtennie,
• milyen iratokat kell összegyűjteni,
• milyen könyvelési és adózási feladatok vannak,
• hogyan kell együttműködni a felszámolóval,
• milyen hitelezői és vagyoni kérdések merülhetnek fel,
• milyen ügyvezetői felelősségi kockázatokat kell kezelni.

Ne akkor kezdje el megérteni a felszámolás menetét, amikor már lejárt egy fontos határidő.

Küldje el nekünk a felszámolási kérelmet, bírósági iratot, felszámolói megkeresést vagy könyvelési adatokat, és kérjen gyors szakértői helyzetértékelést.

Egy időben felépített, dokumentált stratégia sokkal kevesebbe kerülhet, mint egy később javíthatatlan hiba.

• felszámolási eljárás
• hitelezői kérelem
• vezetői felelősség
• számvitel
• eszközértékesítés