Végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat

Végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat

2026. 05. 16.

Bevezetés


A végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat a végelszámolás lezárásának egyik legfontosabb számviteli és jogi dokumentumcsomagja.

Ezek alapján lehet megállapítani, hogy a cégnek a végelszámolás végén milyen vagyona maradt, milyen kötelezettségeket kell még rendezni, és a fennmaradó vagyont hogyan lehet felosztani a tulajdonosok között.

A végelszámolás fizetőképes cég jogutód nélküli megszüntetésére szolgál. Ezért a záráskor alapvető elvárás, hogy ne maradjon rendezetlen hitelezői tartozás, vitatott követelés, adófolyószámla-eltérés, tagi kölcsön, pénztárprobléma vagy olyan vagyontárgy, amelyről a vagyonfelosztási javaslat nem rendelkezik.

A végelszámolás számviteli szabályai szerint a végelszámolás alatti főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek többek között az adóbevallások, a végelszámolás befejezésekor történő piaci értéken történő értékelés és a vagyonfelosztási javaslat alátámasztására.

Mit jelent a végelszámolási zárómérleg?


A gyakorlatban sokan végelszámolási zárómérlegnek nevezik azt a lezáró számviteli dokumentumot, amely a végelszámolás befejezésekor mutatja be a társaság vagyoni helyzetét. Jogszabályi értelemben ez a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámoló része.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal, mint mérlegfordulónappal köteles elkészíteni a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről szóló, végelszámolást lezáró számviteli beszámolót. Ha a társaság könyvvizsgálatra kötelezett, ezt könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell, majd a jóváhagyásra jogosult testület elé kell terjeszteni.

Ez a záró dokumentum mutatja meg, hogy a végelszámolás végén:
  • milyen pénzeszköz maradt a cégben,
  • vannak-e még követelések,
  • vannak-e még kötelezettségek,
  • maradt-e tárgyi eszköz, készlet, üzletrész vagy más vagyonelem,
  • rendezettek-e az adótartozások,
  • van-e tagi kölcsön vagy tulajdonosi elszámolás,
  • milyen vagyon adható ki a tulajdonosoknak.


Mit jelent a vagyonfelosztási javaslat?


A vagyonfelosztási javaslat azt mutatja be, hogy a végelszámolás befejezésekor a társaság fennmaradó vagyona hogyan kerül felosztásra. Ez a dokumentum nemcsak egy technikai melléklet, hanem a végelszámolás lezárásának egyik központi irata.

A vagyonfelosztási javaslatban elkülönítetten kell bemutatni többek között:
  • a külön jogszabály alapján elkülönítendő vagyoni eszközöket,
  • a beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségek rendezésére szolgáló eszközöket,
  • a tulajdonosok részére kiadandó eszközöket.


A vagyonfelosztási javaslat tehát azt a kérdést válaszolja meg, hogy a cég megszűnésekor a fennmaradó vagyonból ki, milyen értékben és milyen jogcímen részesülhet.

Miért fontos a zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat?


A végelszámolás lezárása csak akkor lehet rendezett, ha a záró beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat egymással összhangban van. Nem lehet úgy vagyont felosztani, hogy közben a könyvekben rendezetlen tartozás, bizonytalan követelés, adóhiány vagy nem tisztázott eszköz marad.

A pontos zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat segít:
  • lezárni a végelszámolási időszakot,
  • rendezni a hitelezői tartozásokat,
  • kimutatni a tulajdonosoknak kiadható vagyont,
  • meghatározni a vállalkozásból kivont jövedelmet,
  • előkészíteni a záró adóbevallásokat,
  • elkerülni a törlési akadályokat,
  • dokumentálni a végelszámoló és a tulajdonosok döntéseit.


A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolás lezárásakor a végelszámoló elkészíti az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről szóló beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot és a záró adóbevallásokat.

Mikor készül a végelszámolási zárómérleg?


A végelszámolási zárómérleg a végelszámolás befejezésekor készül. A végelszámoló határozza meg azt a napot, amely a záró beszámoló mérlegfordulónapja lesz. Ez a nap a végelszámolás lezárásának számviteli fordulónapja.

A végelszámolást főszabály szerint annak kezdő időpontjától számított három éven belül be kell fejezni. Ha ez nem történik meg, annak cégjogi következményei lehetnek, például kényszertörlési eljárás irányába fordulhat a folyamat.

A zárómérleg elkészítése előtt különösen fontos, hogy:
  • minden ismert követelés rendezett legyen,
  • minden ismert kötelezettségről döntés szülessen,
  • a hitelezői igények lezárásra kerüljenek,
  • a NAV- és önkormányzati folyószámlák egyeztetettek legyenek,
  • a tagi kölcsönök és tulajdonosi elszámolások rendezettek legyenek,
  • a végelszámolás költségei is figyelembe legyenek véve.


A zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat fő dokumentumai


A végelszámolás lezárásakor általában az alábbi dokumentumokkal kell számolni:

  • Végelszámolást lezáró számviteli beszámoló - A végelszámolás utolsó időszakának számviteli lezárása
  • Zárómérleg - A fennmaradó eszközök és források bemutatása
  • Vagyonfelosztási javaslat - A fennmaradó vagyon felosztásának bemutatása
  • Záró adóbevallások - Az adózási kötelezettségek lezárása
  • Legfőbb szerv határozata - A beszámoló, vagyonfelosztás és kapcsolódó döntések elfogadása
  • Törlési kérelem - A cég törlésének kezdeményezése
  • Iratanyag sorsáról szóló döntés - Az iratőrzés és kapcsolódó költségek rendezése


A NAV tájékoztatója kiemeli, hogy a végelszámolási eljárás végén a záróbeszámolót, a záró adóbevallásokat és a törlési kérelmet összehangoltan kell kezelni, a beszámoló fordulónapjától számított 60 napos határidő figyelembevételével.

Mit kell ellenőrizni a zárómérleg elkészítése előtt?


A végelszámolási zárómérleg elkészítése előtt teljes körű számviteli egyeztetésre van szükség. A végelszámolás végén már nem célszerű rendezetlen tételeket hagyni a könyvekben.

Ellenőrizni kell:
  • vevőköveteléseket,
  • szállítói tartozásokat,
  • adófolyószámlát,
  • önkormányzati adófolyószámlákat,
  • banki egyenlegeket,
  • pénztárállományt,
  • tagi kölcsönöket,
  • kapcsolt vállalkozási elszámolásokat,
  • munkavállalói kötelezettségeket,
  • tárgyi eszközöket,
  • készleteket,
  • peres vagy vitatott ügyeket,
  • végelszámolási költségeket,
  • könyvvizsgálati kötelezettséget,
  • iratőrzési költségeket.


A NAV tájékoztatója szerint a végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása van, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Piaci értéken történő értékelés


A végelszámolás befejezésekor külön figyelmet kell fordítani a még meglévő eszközök és kötelezettségek értékelésére. Ha a végelszámolás végén a könyvekben a forintban lévő pénzeszközön kívül más eszközök vagy kötelezettségek is szerepelnek, azokat tételesen piaci értéken kell értékelni.

Ez érintheti például:
  • ingatlanokat,
  • gépjárműveket,
  • gépeket,
  • berendezéseket,
  • készleteket,
  • üzletrészeket,
  • értékpapírokat,
  • követeléseket,
  • devizás tételeket,
  • kapcsolt vállalkozással szembeni tételeket.


A piaci értékelés azért fontos, mert a tulajdonosok részére kiadandó vagyon értékét nem lehet kizárólag régi könyv szerinti értékek alapján megállapítani, ha a jogszabály piaci értékelést ír elő.

Áfa kérdések eszközkiadás esetén


Ha a végelszámolás végén a cég nem pénzt, hanem például tárgyi eszközt, készletet vagy más vagyontárgyat ad ki a tulajdonosok részére, áfa-kérdés is felmerülhet.

A végelszámolási számviteli rendelet szerint, ha a végelszámolás befejezésekor olyan eszközök vannak a cégben, amelyek után a tulajdonosok részére történő eszközkiadáskor áfafizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő áfát a kötelezettségek között kell kimutatni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve ha az áthárítható a tulajdonosokra, akkor a tulajdonosokkal szembeni követelésként.

Ezért eszközkiadás előtt külön vizsgálni kell:
  • az adott eszköz áfa-státuszát,
  • volt-e korábban levonható áfa,
  • keletkezik-e fizetendő áfa,
  • áthárítható-e az áfa a tulajdonosokra,
  • hogyan jelenik meg ez a vagyonfelosztási javaslatban,
  • milyen hatással van a záró adóbevallásra.


Tagi kölcsön rendezése végelszámolás zárásakor


A tagi kölcsön a végelszámolás egyik leggyakoribb problémás tétele. Ha a végelszámolás végén tagi kölcsön kötelezettség szerepel a könyvekben, akkor arról rendelkezni kell: visszafizetés, elengedés, beszámítás vagy más rendezés formájában.

A NAV tájékoztatója szerint, ha a végelszámolás befejezésekor a könyvekben tagi kölcsön kötelezettség szerepel, gondoskodni kell annak visszafizetéséről, vagy ha erre nincs lehetőség, a kötelezettség rendezéséről. Ha a tartozást nem fizetik vissza, hanem a vagyonfelosztási javaslatban elengedik, azt egyéb bevételként kell kimutatni.

A tagi kölcsönnél vizsgálni kell:
  • van-e kölcsönszerződés,
  • igazolható-e a pénzmozgás,
  • van-e kamat,
  • történt-e részleges visszafizetés,
  • van-e beszámítási lehetőség,
  • elengedés esetén milyen számviteli és adózási hatás keletkezik,
  • hogyan jelenik meg a vagyonfelosztási javaslatban.


Pénztár és bankszámla rendezése


A végelszámolási zárómérleg egyik legérzékenyebb pontja a pénztár. A könyv szerinti pénztárállománynak ténylegesen is rendelkezésre kell állnia. Ha a pénztár csak a könyvekben létezik, az a záráskor komoly problémát okozhat.

Ellenőrizni kell:
  • valós-e a pénztáregyenleg,
  • vannak-e elszámolásra kiadott előlegek,
  • volt-e tagi vagy ügyvezetői készpénzfelvétel,
  • minden pénztárbizonylat rendelkezésre áll-e,
  • hogyan kerül kiadásra a fennmaradó pénzeszköz,
  • egyezik-e a pénztár a vagyonfelosztási javaslattal.


A banki egyenlegeknél szintén fontos:
  • minden bankszámla lezárás előtti egyeztetése,
  • devizaszámlák árfolyamkezelése,
  • bankköltségek figyelembevétele,
  • esetleges zárolások vagy inkasszók vizsgálata,
  • törlés előtti bankszámlarendezés.


Követelések kezelése a záráskor


A végelszámolás zárásakor nem célszerű nyitott, rendezetlen vevőkövetelést hagyni a könyvekben. Ha a cégnek még követelése van, arról dönteni kell: behajtás, engedményezés, elengedés, értékvesztés, behajthatatlanná minősítés vagy tulajdonos részére történő kiadás formájában.

Vizsgálni kell:
  • valóban fennáll-e a követelés,
  • behajtható-e,
  • elévült-e,
  • van-e teljesítési igazolás,
  • történt-e fizetési felszólítás,
  • van-e per vagy végrehajtás,
  • lehet-e engedményezni,
  • van-e adózási hatása az elengedésnek,
  • hogyan szerepeljen a vagyonfelosztási javaslatban.


A vagyonfelosztási javaslat nemcsak pénzeszközt tartalmazhat. Ha követelést, üzletrészt vagy más vagyonelemet adnak ki a tulajdonosnak, annak számviteli és adózási kezelését külön vizsgálni kell.

Kötelezettségek rendezése a záráskor


A végelszámolás lezárása előtt a cég ismert kötelezettségeit rendezni kell, vagy azok sorsáról a vagyonfelosztási határozatban rendelkezni kell.

Ellenőrizni kell:
  • szállítói tartozásokat,
  • adótartozásokat,
  • járuléktartozásokat,
  • banki tartozásokat,
  • tagi kölcsönöket,
  • munkavállalói kötelezettségeket,
  • könyvelői, ügyvédi, végelszámolói díjakat,
  • iratőrzési költségeket,
  • késedelmi pótlékokat,
  • jövőben még felmerülő, de a záráshoz kapcsolódó költségeket.


A NAV tájékoztatója alapján a záró adóbevallások, beszámoló és vagyonfelosztási javaslat elkészítésénél figyelembe kell venni a végelszámolás befejezéséhez szükséges és jövőben felmerülő ésszerű költségeket, valamint a záró beszámoló mérlegfordulónapjáig tartó időszakra vonatkozó, még elő nem írt késedelmi pótlék várható összegét is.

Vállalkozásból kivont jövedelem


Ha a végelszámolás végén a tulajdonosok részére vagyon kerül kiadásra, magánszemély tulajdonos esetén felmerülhet a vállalkozásból kivont jövedelem adózása.

A NAV tájékoztatója szerint a vállalkozásból kivont jövedelem után a kifizető által megállapított, bevallott és megfizetendő személyi jövedelemadót figyelembe kell venni, a magánszemélyt pedig szociális hozzájárulási adó is terhelheti.

Ezért a vagyonfelosztási javaslat elkészítésekor külön kell vizsgálni:
  • kik a tulajdonosok,
  • magánszemély vagy társaság kapja-e a vagyont,
  • milyen értékben történik vagyonkiadás,
  • pénzeszköz vagy eszköz kerül-e kiadásra,
  • van-e jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék,
  • keletkezik-e vállalkozásból kivont jövedelem,
  • kinek kell szja-t és szochót fizetnie,
  • hogyan kell ezt bevallani.


A legfőbb szerv döntése


A végelszámolási záró beszámolót és a vagyonfelosztási javaslatot a társaság legfőbb szerve hagyja jóvá. A végelszámolási számviteli rendelet szerint a beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat elfogadásakor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfőbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásáról.

A határozatban célszerű rendelkezni:
  • a záró beszámoló elfogadásáról,
  • a vagyonfelosztási javaslat elfogadásáról,
  • a felosztott vagyon kiadásáról,
  • a végelszámoló díjáról,
  • az iratőrzésről,
  • a még felmerülő költségek viseléséről,
  • esetleges jogok engedményezéséről,
  • kötelezettségek átruházásáról vagy tartozásátvállalásról.


A NAV tájékoztatója is rögzíti, hogy a legfőbb szerv a végelszámoló által előterjesztett iratok és a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben szükség esetén a végelszámoló díjáról és az iratanyag őrzésének költségeiről is rendelkezni kell.

Mikor adható ki a vagyon?


Fontos szabály, hogy a vagyonfelosztási javaslat elfogadása önmagában még nem mindig jelenti azt, hogy a vagyon azonnal kiadható.

A végelszámolási számviteli rendelet szerint a végelszámoló a vagyon kiadását akkor kezdheti meg, ha a gazdálkodó törlésére vonatkozó végzést a cégbíróság meghozta. A vagyoni eszközök kiadását és a kötelezettségek rendezését bizonylatolni kell, és a könyvviteli nyilvántartásokban is rögzíteni kell.

Ezért a vagyonkiadásnak három fontos feltétele van:
  • a záró beszámoló és vagyonfelosztási javaslat elfogadása,
  • a törlési eljáráshoz kapcsolódó cégbírósági folyamat,
  • a vagyonkiadás számviteli bizonylatolása és könyvelése.


Mikor tekinthető befejezettnek a végelszámolás?


Számviteli szempontból a végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása és a kötelezettségek rendezése megtörtént, és a könyvviteli nyilvántartások már nem tartalmaznak értékadatokat.

Ez azt jelenti, hogy a zárási folyamat végén:
  • nincs könyv szerinti pénzeszköz,
  • nincs nyitott követelés,
  • nincs nyitott kötelezettség,
  • nincs ki nem adott vagyon,
  • nincs rendezetlen adófolyószámla-tétel,
  • nincs könyvelésben maradt tagi kölcsön,
  • nincs lezáratlan vagyonfelosztási tétel.


Egyszerűsített végelszámolás esetén


Egyszerűsített végelszámolásnál a záró dokumentumok elkészítése ugyanúgy kiemelt jelentőségű, de az eljárás egyszerűbb és gyorsabb. Egyszerűsített végelszámolást azok a cégek vehetnek igénybe, amelyek nem kötelezettek könyvvizsgálatra, és a végelszámolást a kezdő időponttól számított 150 napon belül be tudják fejezni; az eljáráshoz jogi képviselő megbízása nem szükséges.

Egyszerűsített végelszámolás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot jogszabályban meghatározott iratminta megfelelő kitöltésével kell elkészíteni. A cég az adóhatósági bejelentéssel egyidejűleg köteles elektronikusan megküldeni a cégbíróság részére a vagyonfelosztási javaslatot és a kapcsolódó határozatot.

A Céginformációs Szolgálat tájékoztatása szerint a vagyonfelosztási javaslat és a határozat/jegyzőkönyv az elektronikus űrlaphoz csatolandó, a benyújtás pedig a vállalkozás székhelye szerint illetékes cégbíróság részére történik, Cégkapun keresztül.

Végelszámolási zárómérleg és záró adóbevallások kapcsolata


A zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat és a záró adóbevallások szorosan összefüggenek. Nem lehet megbízható záró bevallásokat készíteni, ha a zárómérlegben még bizonytalan követelés, rendezetlen adótartozás vagy nem tisztázott vagyon szerepel.

A záró adóbevallások jellemzően érinthetik:
  • társasági adót vagy más eredményadót,
  • áfát,
  • munkáltatói és kifizetői bevallásokat,
  • helyi iparűzési adót,
  • cégautóadót,
  • rehabilitációs hozzájárulást,
  • késedelmi pótlékokat,
  • vállalkozásból kivont jövedelmet,
  • speciális adónemeket.


A NAV tájékoztatója szerint a végelszámoló a jóváhagyott záró adóbevallásokat – leggyakrabban a ’71, ’65, ’08 és ’01 típusú bevallásokat – a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg nyújtja be a NAV-hoz.

Törlési akadályok


A végelszámolás lezárásánál gyakori probléma, hogy a cég törlése adóigazgatási vagy társadalombiztosítási okból akadályba ütközik. Ilyen lehet például adótartozás, folyamatban lévő adóeljárás vagy más rendezetlen kötelezettség.

A NAV tájékoztatója szerint a cég csak akkor törölhető, ha adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból nincs akadálya a törlésnek, például nincs megindítandó vagy folyamatban lévő adóeljárás vagy adótartozás. Ha a NAV törlési akadályt jelez a cégbíróságnak, a hozzájárulás csak az akadály elhárítása után kerülhet megadásra.

Ezért a zárás előtt célszerű ellenőrizni:
  • NAV-folyószámlát,
  • önkormányzati adófolyószámlát,
  • társadalombiztosítási kötelezettségeket,
  • be nem adott bevallásokat,
  • folyamatban lévő ellenőrzéseket,
  • késedelmi pótlékokat,
  • bírságokat,
  • túlfizetések átvezetését.


Végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat mint számviteli szolgáltatás


A végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat elkészítése számviteli szolgáltatásként nem csupán nyomtatványkitöltést jelent. A cél az, hogy a cég végelszámolása valós, rendezett és adózási szempontból is kezelhető adatokkal záruljon.

A szolgáltatás része lehet:
  • zárási ütemterv készítése,
  • főkönyvi és analitikus egyeztetés,
  • vevő- és szállítóegyenlegek rendezése,
  • tagi kölcsönök kezelése,
  • pénztár és bank egyeztetése,
  • NAV- és önkormányzati folyószámla ellenőrzése,
  • eszközök piaci értékelésének előkészítése,
  • áfa-kérdések vizsgálata eszközkiadásnál,
  • vállalkozásból kivont jövedelem számítása,
  • záró beszámoló előkészítése,
  • vagyonfelosztási javaslat összeállítása,
  • záró adóbevallások előkészítése,
  • legfőbb szervi határozat számviteli adatainak előkészítése,
  • törlési akadályok előzetes vizsgálata.


Gyakori hibák


A végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat készítésekor a leggyakoribb hibák általában abból erednek, hogy a cég túl későn kezdi el rendezni a nyitott tételeket.

Tipikus hibák:
  • tagi kölcsön marad a könyvekben,
  • valótlan pénztáregyenleg szerepel,
  • NAV-folyószámla nincs egyeztetve,
  • önkormányzati adótartozás marad,
  • régi vevőkövetelések nincsenek rendezve,
  • szállítói tartozások nem kerülnek lezárásra,
  • nem számolnak a még felmerülő végelszámolási költségekkel,
  • nem vizsgálják az eszközkiadás áfa-hatását,
  • nem számolják ki megfelelően a vállalkozásból kivont jövedelmet,
  • a záró beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat nincs összhangban,
  • hiányos a legfőbb szerv határozata,
  • nem megfelelő iratminta kerül benyújtásra egyszerűsített végelszámolásnál.


Gyakorlati ellenőrzőlista


  • Zárónap - Meghatározták a végelszámolás záró mérlegfordulónapját?
  • Főkönyv - Egyezik a főkönyv az analitikákkal?
  • Pénztár - A könyv szerinti készpénz ténylegesen rendelkezésre áll?
  • Bank - Minden bankszámla egyeztetett?
  • Vevők - Maradt nyitott vagy behajthatatlan követelés?
  • Szállítók - Minden kötelezettség rendezett vagy határozatban kezelt?
  • NAV - Nincs adótartozás vagy beadandó bevallás?
  • Önkormányzat - Rendezett a helyi adófolyószámla?
  • Tagi kölcsön - Visszafizették, beszámították vagy elengedték?
  • Eszközök - Szükséges piaci értékelés?
  • Áfa - Keletkezik áfa eszközkiadáskor?
  • Tulajdonosok - Ki, milyen arányban kap vagyont?
  • Jövedelem - Van vállalkozásból kivont jövedelem?
  • Határozat - A legfőbb szerv minden szükséges kérdésben döntött?
  • Bevallások - Elkészültek a záró adóbevallások?
  • Törlés - Nincs adóigazgatási vagy társadalombiztosítási törlési akadály?


Mit jelent ez az ügyvezető vagy végelszámoló számára?


A végelszámoló felel azért, hogy a végelszámolás zárása rendezett módon történjen meg. Egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolói feladatokat a vezető tisztségviselő látja el, ezért ott az ügyvezetőnek különösen fontos tisztában lennie a zárási feladatokkal.

A végelszámolónak figyelnie kell:
  • a hitelezői igények rendezésére,
  • a könyvelési adatok lezárására,
  • a záró beszámoló elkészítésére,
  • a vagyonfelosztási javaslatra,
  • a záró adóbevallásokra,
  • a tagi elszámolásokra,
  • a törlési kérelemre,
  • az iratőrzési kötelezettségre,
  • a NAV és cégbírósági folyamatokra.


Mit jelent ez a könyvelő számára?


A könyvelő számára a végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat elkészítése összetett feladat, mert egyszerre kell számviteli, adózási és cégjogi szempontokat figyelembe venni.

A könyvelőnek célszerű külön dokumentálni:
  • a zárónapot,
  • a főkönyvi egyeztetéseket,
  • a pénztár és bank állapotát,
  • a követelések és kötelezettségek rendezését,
  • a tagi kölcsön sorsát,
  • az eszközök piaci értékelését,
  • az áfa-kérdéseket,
  • a tulajdonosok részére kiadandó vagyont,
  • a vállalkozásból kivont jövedelmet,
  • a záró bevallásokat.


Ha bármely tétel bizonytalan, azt még a záró dokumentumok elfogadása előtt tisztázni kell.

Mikor érdemes szakértőhöz fordulni?


Szakértő bevonása különösen indokolt, ha:
  • a cégben jelentős vagyon maradt,
  • tagi kölcsön szerepel a könyvekben,
  • nem valós a pénztárállomány,
  • vannak régi vevőkövetelések,
  • maradtak szállítói tartozások,
  • NAV- vagy önkormányzati eltérés van,
  • eszközkiadás történik tulajdonosok részére,
  • áfa-kérdés merül fel,
  • több tulajdonos között kell vagyont felosztani,
  • vállalkozásból kivont jövedelem számítása szükséges,
  • egyszerűsített végelszámolásban iratminta benyújtása szükséges,
  • a cég törlése előtt törlési akadály merülhet fel.


Összefoglalás


A végelszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat a végelszámolás lezárásának alapdokumentumai. A zárómérleg bemutatja a végelszámolás végén fennmaradó vagyoni helyzetet, a vagyonfelosztási javaslat pedig meghatározza, hogy a kötelezettségek rendezése után fennmaradó vagyon hogyan kerül kiadásra a tulajdonosoknak.

A zárás előtt rendezni kell a követeléseket, kötelezettségeket, adótartozásokat, tagi kölcsönöket, pénztárat, bankot, eszközöket, munkavállalói tételeket és a végelszámolás költségeit. A záró beszámolót, a záró adóbevallásokat és a törlési kérelmet összehangoltan kell kezelni.

Ha a végelszámolási zárómérleg vagy vagyonfelosztási javaslat hibás, hiányos vagy nincs összhangban a könyveléssel, az törlési akadályhoz, adózási problémához vagy tulajdonosi elszámolási vitához vezethet. Ezért érdemes időben számviteli, adózási és jogi szakértői segítséget kérni.

Gyakori kérdések



Mi az a végelszámolási zárómérleg?
A végelszámolási zárómérleg a végelszámolás lezárásakor készülő számviteli dokumentum, amely bemutatja a társaság végelszámolás végi vagyoni helyzetét. Jogszabályi értelemben a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló részeként kezelhető.

Mi az a vagyonfelosztási javaslat?
A vagyonfelosztási javaslat azt mutatja be, hogy a végelszámolás végén fennmaradó vagyonból mely eszközök szolgálnak a kötelezettségek rendezésére, és mely eszközök adhatók ki a tulajdonosok részére.

Ki készíti el a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot?
A végelszámoló készíti el, a könyvelés és szükség esetén adótanácsadó vagy jogi szakértő közreműködésével. Egyszerűsített végelszámolásnál a végelszámolói feladatokat a vezető tisztségviselő látja el.

Mikor kell elkészíteni a záró dokumentumokat?
A végelszámolás befejezésekor, a végelszámoló által meghatározott záró mérlegfordulónappal kell elkészíteni a záró beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot és a záró adóbevallásokat.

Ki dönt a vagyon kiadásáról?
A végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfőbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásáról a záró beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat elfogadásakor.

Mikor lehet kiadni a vagyont a tulajdonosoknak?
A végelszámoló a vagyon kiadását akkor kezdheti meg, ha a cégbíróság meghozta a gazdálkodó törlésére vonatkozó végzést. A vagyonkiadást számvitelileg is bizonylatolni és könyvelni kell.

Mi történik, ha tagi kölcsön marad a könyvekben?
A tagi kölcsönt rendezni kell: visszafizetéssel, beszámítással, elengedéssel vagy más megfelelő megoldással. Ha a kölcsönt elengedik, azt számviteli és adózási szempontból is kezelni kell.

Kell-e áfával számolni eszközkiadáskor?
Bizonyos esetekben igen. Ha a tulajdonosok részére történő eszközkiadás áfafizetési kötelezettséget eredményez, azt a zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban is megfelelően kezelni kell.

Miért fontos a NAV-folyószámla egyeztetése?
Mert a cég csak akkor törölhető, ha adóigazgatási és társadalombiztosítási szempontból nincs törlési akadály. Adótartozás vagy folyamatban lévő adóeljárás akadályozhatja a törlést.

Mikor érdemes szakértőt bevonni?
Akkor, ha a cégben vagyon, tagi kölcsön, pénztárprobléma, adófolyószámla-eltérés, eszközkiadás, több tulajdonos közötti elszámolás vagy vállalkozásból kivont jövedelem kérdése merül fel. Ilyenkor a számviteli, adózási és jogi szempontokat együtt kell kezelni.
Kérdése van? Ajánlatot kérne?
Keressen minket bizalommal könyvelés, bérszámfejtés, adózási vagy egyéb cégügyei kapcsán akár telefonon, e-mail-ben, vagy személyesen. Munkatársaink rövid időn belül választ adnak Önnek bármilyen kérdésére! Vegye fel velünk a kapcsolatot. Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Kérjen írásos ajánlatot most! Vagy hívjon bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
📞 Telefon: +36204995220
A felszámolás előtt egyetlen pontatlan egyenleg is félreviheti a cég valós pénzügyi képét — és komoly kockázatot jelenthet az ügyvezetőnek is. A követelések és kötelezettségek egyeztetése ezért nem adminisztráció, hanem a tiszta elszámolás és a felelős döntések alapja.
Felszámolásnál az adóbevallás nem adminisztrációs rutin, hanem kritikus zárási feladat: egy rosszul meghatározott időszak vagy elmaradt bevallás komoly NAV-, felszámolói és ügyvezetői kockázatot hozhat. A tét nagy, a határidő szoros: a vezetésnek 30 napon belül rendeznie és átadnia kell a teljes adózási zárást.
A felszámolás előtt a rendezetlen könyvelés nemcsak káoszt okoz, hanem komoly ügyvezetői és hitelezői kockázatot is. Mutatjuk, mit kell még időben rendbe tenni, hogy a cég valós pénzügyi helyzete tisztán látszódjon.
A felszámolás előtti zárás nem rutinévzárás: a hibás mérleg, hiányos iratanyag vagy rendezetlen adó- és vagyonadatok komoly jogi és pénzügyi kockázatot hozhatnak az ügyvezető nyakába. Mutatjuk, milyen dokumentumokat kell 30 napon belül elkészíteni és átadni ahhoz, hogy a felszámolás biztos alapokról induljon.
A felszámolási nyitómérleg nem puszta adminisztráció: ez az a kulcsdokumentum, amely eldönti, milyen vagyonból és milyen szabályok szerint elégíthetők ki a hitelezők. Ha hibásan készül el, az a teljes felszámolási eljárást, sőt az ügyvezető felelősségét is súlyosan befolyásolhatja.